Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)
1927-05-04 / 102. (1436.) szám
Csaknem két milliót veszített Kassa városa a sertéshizlaláson A disznókat fél- és harmadáron értékesítették — Az ügy aktáit még nem zárták le — A ,Baxa-autó‘ rejtelmei Kassa, május 3. Kassa város gazdálkodásának egyik krasszáns -esetét ragadtuk ki a múlt alkalommal, a jékelfalusi bérlet inventárjának megvásárlásakor elkövetett hibákat és visz- szaélésekek Azok a sorozatos támadások, amelyeket a cseh s a szlovák lapok indítottak koncentrikusan a városi vezetőség ellen, különösen a városi sertéstenyésztés adataiból merítenek, amelyért a teljes felelősséget a „magyar szellemre" hárítják át. Tagadhatatlan, hogy ezen a téren is súlyos visszaélések történtek, amit a számadatok egyszerű felsorakoztatása igazol. A város ezt a két balkezes üzemet még a háború alatc kezdte meg. Az első rész elszámolása a következő képet mutatja: A város vásárolt 1617 sertést 1,684.175.15 K Élelmezésre fordítottak 366.441.45,, Különféle kiadások 68.417.61 „ Bankba fizettek kamatokért 312.060.27 ,, Invesztáltak tehát 2,429.094.08 K Egy sertés belekerült a városnak 1500 K-ba. Ezzel szemben: eladtak 718 sertést 631.830.10 K-ért (egv sertésért kaptak 880 koronát) eladtak 125 sertést 49.ÖS0.94 K-ért (egy sertésért kaptak 397 koronát) 257 sertés elhullott, a hulladék eladási ára 24.189 korona (egy sertés 94 K-t jövedelmezett) 417 sertést elvittek a boi- sevikiek, hatot pedig elloptak. A veszteség 474.099 korona A megmaradt 100 sertés felbecsült értéke 86.991.14 kor. Summa summa rum a város ezen a gazdálkodáson 1,162.403.26 koronát veszített. Ezt az ügyet mindmáig nem intézték el s bár a horribilis veszteségről mindenki informálva volt, a sertésüzemet továbbra is fentartották. 1920-ban a város megkérdezése nélkül a teljhatalmú minisztérium a város nyakára ültette Szedlacsek Károly cseh főhadnagyot mint városi gazdát, aki addig a kassai rendőrségen teljesített szolgálatot s a gazdálkodáshoz egyáltalán nem értett- Szedlacsek rezsimje sok-sok milliójába került a városnak. Az uj gazda a sertésüzemet továbbra is fen tartotta s ennek zárszámadása 1921 végén a következő eredményt mutatta: vásároltak 502 sertést 755.207.50 K-ért megetettek velük 99.147.06 K-t a beoltás került 6.943.— K-ba az ólakhoz felhasználtak három vagon fát 2100.— K különféle kiadások ____ 13.178.— K in vesztáltak tehát 876.575.56 K-t Egy sertés belekerült 1746.— K-ba Ezzel szemben: eladtak 145 sertést 221.040.— K-ért (egy sertésért kaptak 1524 koronát) Szükség öl és volt 183 darab. Értékesítettek 87.758.85 K-ért Elhullott 174 sertés. A hulladékot értékesítették 34.161.60 K-ért A város tehát veszített 535.615.16 koronát. A sertésgazdálkodáson a város ösz- szes vesztesége 1,698.018.42 korona. Olyan hatalmas disszeg. mellyel az uj tűzoltólaktanyát fel lehetett volna építeni. * Évről-évre megismétlődtek ezek a jelenségek a városi gazdálkodás terén. De ha a felelősséget kutatjuk, mindig olyan tényezőkhöz érünk el, akik az autonómia ellenére, egyszerű kormányba tósági intézkedésre jutottak a legnagyobb fontosságú pozícióikba s akiket magas protektoraik kivontak a város autonóm szerveinek ellenőrzése alól. Amikor azután az alkotmányos éra valamelyes formában érvényesülni tudott, már csak romokat talált. Az autonóm szervek szerepe a városi gazdálkodásban azonban nem emelkedett arra a magaslatra, amit Kassa város polgárságának egyetemes érdekei megköveteltek. Egyeseknél a közérdek helyett a pártérdek nyomult előtérbe s a legfontosabb kérdésekben a kompromisszum kényelmes álláspontjára helyezkedtek. A „do ut des“ alapján bántak a város pénzével s igy halmozódtak egymásra a felesen kidobált veszteségtételek. Legújabban a városi autó ügye kelt a kassai polgárság körében nagy felháborodást- A kormánybiztosi rezsim 300.000 koronáért vásárolt évekkel ezelőtt Prágából egy hatalmas kocsit, amely azonban nem volt ni, átfestették, Mcicomázták, de értéke a vásárlási árnak ötven százalékát sem érte el. Egy autóra a városnak szüksége is van, de ennek az évnek kora tavaszán Novák dr, polgármester a tanácsülésen egy uj autó vásárló '-mák megszavazását hajszolta keresztül. Ez már igazán luxus-kiadás lenme s nyílt titok, hogy az autóra azért van szükség, mert Prága főpolgármestere. Baxa dr. májusban látogatást tesz Kassán s a magas vendéget uj autón akarják beszállítani az állomásról a városházára. El is nevezték a vásárlandó autót Baxa-kocsinak. 180.000 koronába kerülne az uj autó s ezért a képviselőtestületnek határozatát, amellyel a kis többség az ellenzéki pártolt kivonulása után puccszerüleg megszavazta az autó vásárlását, a kisebbségi pártok megfellebbezték a zsupánnál. Közben „deus ex maohina" történt. A Prága, május 3. Egy newvorki kábel-távirat ma beszámol arról, hogy az Északiam erikái Egyesült Államok elnöke, Coolidge a Fehér Házban megtartott szokásos heti sajtókonferencián a meg- jeiert amerikai és külföldi hírlapírók előtt többek között a következő nyilatkozatot tette: — Mexikóban megtörtént, hogy szántóföldeket foglaltak le, amelyekért semmi kártalanítást nem fizettek. Mi nem vonjuk kétségbe a mexikói kormánynak azt a jogát, hogy bárminő birtokot lefoglaljon, de csak azzal a feltétellel, hogy azokért megfelelő kártérítést fizet. Még abban is belemegyünk, hogy az Unió polgárai Számára elfogadjuk a mexikói kormány kötvényeit az okozott ká-1 rok megtérítéseként. A legbarátságosabb módon igyekezünk meggyőzni a mexikói kormányt, hogy a birtokok lefoglalása ügyében tanúsított magatartása nemcsak a mexikói j népre fog gazdasági kárral járni, mert vissza- j régi autót a polgármester „kikölcsönözte" a lengyel konzulnak, aki egyik vendégét túrára vitte magával Kassa környékére. A dargói hágón az autó rejtélyes körülmények között kigyulladt s elpusztult. Most nnár meg lehet vásárolni az uj autót, — sóhajtottak fel megkönnyebbülten a városházán. A dologban azonban bibi van, a biztosító intézet ugyanis nem hajlandó kifizetni a biztosítási összeget, szigorú vizsgálatot követéi az égés körülményeinek megállapítására s a dolog valószínűleg perre kerül. Most már nagyon helyes a képviselőtestületi tagok egy részének állásfoglalása, hogy nem szabad addig az uj autót megvásárolni. mig a biztosítási összeg kifizetésre nem kerül. Elvégre egy szegény, eladósodott város bérautón is beszállíthatja Prága főpolgármesterét, Kassa vendégét az állomásról. Cikksorozatunk utolsó részében a városi gazdálkodás még egy pár alapvető hibájára mutatunk rá és megjelöljük a szanálás útját. riasztja a külföldi tőkét a Mexikó fejlődéséhez annyira szükséges beruházásoktól, hanem igen hátrányos következményekkel lesz a többi érdekelt államokhoz való viszonyára is. — Alapvető jogelv, hogy magántulajdont nem lehet elvenni méltányos kárpótlás nélkül. Úgy látszik, hogy Mélákéban az a veszedelem fenyeget, hogy ezt a fontos alaptételt figyelmen kívül hagyják, mert alkotmányukat visz- szamenő erővel alkalmazzák, olyan amerikai polgárok birtokára, akik ezt a birtokot jóval a mexikói uj alkotmány életbeléptetése előtt Szerezték. Kétségtelen, hogy vagyont nem Szabad elkobozni és hogy az amerikai kormánynak kötelessége az illető tulajdonosokat megvédeni. Ez az elv annyira világos, hogy Mexikó aligha teheti vitássá. Amerika elitöli a maxikéi birtokelkobzásokat — ffcaraifcőS az u!6dálIantok is érthetnek — Yoginder Szén, a mandi-i rádzsa imádja atokaji bort és odahaza magyar recept szerint csináltatja a diőstortát Hiteles feljegyzések a racsputok ivadékának budapesti tartózkodásáról — A rádzsa Pesten tanult meg charlesionozni — A kapurtalai maharadzsa miivásárlásai — A MÁV és a biász- mandi-i helyiérdekű vasút Budapest, május 3. India titokzatos uralkodói közül az elmúlt napokban a kapurtalai és a mandii maharadzsák látogattak el Budapestre és olyan elragadtatással távoztak, hogy biztosan a legjobb hirt viszik haza maharadzsa-kollegáiknak. így aztán cseppet sem lenne csodálatos, ha jövőre a haidarabadi nizam, a bopali begum, a tiavankorei mudeliar, a rolin- korei rate mahatmea, a gvaliori gékvár, vagy akár az amendabadi adigár személyesen bekopogtatnának, ők, akiknek huszonegy ágyul öv ás jár ki köszöntő üdvözletül, ha partrctezáNnak Angliában. Csodálatos gazdagságú fejedelmek ezek mind, akik között nem utolsó helyen áll Budapest két legutóbbi vendége. Jogatyit Singh Bahadur, a kapurtalai maharadzsa roppant gazdag ember és a népszövetségben ő képviseli az indiai fejedelmeket. Yoginder Szén, Mandi rádzsája viszont a „racsput“-ok közül származik, akiknek a legősibb és a legelőkelőbb a családfája Indiában. A fiatal rádzsa a kapurtalai maharadzsa leányát vette el feleségül, a felesége arcát rajta kívül csak miniszterei és hadseregének parancsnoka láthatták alattvalói közül. A rádzsa felesége otthon szigorúan elfátyolozva jár, természetesen ez a fátyolviselet európai utón nem kötelező. Yoginder Szén ezúttal feleségét nem hozta el magával Budapestre, kíséretében csak Tulmin angol őrnagy és annak felesége voltak, továbbá egy angol titkár és egy „szik", amolyan hindu ajtónálló inas-féle, aki azonban maga is úgy nézett ki, mint egy maharadzsa. A maharadzsa mint müpártoló Yoginder Szén kevéssel apósa elutazása után érkezett Budapestre. Mig a kapurtalai maharadzsa meglehetősen visszavonultan élt s néhány hivatalos látogatáson kívül inkább a város szépségeit fedezte fel sorra, addig Mandi rádzsája már sokkal jobban belemerült a pesti életbe. Jogatyit Singh Bahadur ama is ráért, hogy ellátogasson a w,iicsarv,okba és ott megvásároljon egy olajfestményt, továbbá egy Stróbl Zsigmomd-szobrol, Yoginder Szén ezzel szemben a hivatalos fogadáson kívül inkább a pesti éjszaka forgatagában gyönyörködött. Akárhogy is történt mindez, mindenesetre a két maharadzsa látogatása idegenforgalmi jövedelem szempontjából nagyon jelentős volt, amennyiben hotelek, színházak, mulatóhelyek igen szép összegeket vágtak zsebre Kapur- tala és Mandi országos civillistájából. A rádzsa régi ismerős A mandi-i rádzsa érkezése előtt két távirat érkezett Budapestre pontosabb címzés nélkül, amelyeknek kézbesítését a Magyar Távirati Iroda eszközölte. Az egyik távirta Capt. Petrovichnak szólt, a másik Sacelláry Pálnak. Csak az utóbbi volt kézbesít ehtő, Capt. Petrovich, aki azonos Petrovich Szvetiszláv magyar filmművésszel, most Nizzában dolgozik Rex Ingrammal, a híres mozirendezővei. ■Fizetése annyi, mint egy fiókrádzsáé s igy természetesen nem lehetett jelen régi barátja fogadásánál. A kél pesti fiatalember ugyanis, akiknek a táviratok szóllak, már régi ismerősei Yoginder Szénnek, ezelőtt három évvel is ők kalauzolták Budapesten. Akkor a budafoki Sacelláry-kastélyban nagy ebéd volt az ifjú rádzsa tiszteletére, aki elkérte az ebéd folyamán elfogyasztott dióstorta receptjét e a bias- mandi-i udvari konyha szakácsai azóta is magyar recept szerint sütik a diÓ3tortát a maharadzsa diszebédeihez. Yoginder, Szén a Várban Yoginder Szén nagy elragadíatással járta sorra a királyi palota csodálatosan szép termeit és azt a szobát is megtekintette, ahol apósa harminckét évvel ezelőtt együtt ebédelt Ferenc Józseffel. Ezekután megebédelt, néhány látogatást tett a városban, majd végignézte a Király Színház előadását és nagy elismeréssel adózott Kosáig Emmi páratlan művészetének. — Sokat bolyongtam már a világban, de ilyen gyönyörű hangú operett énekesnőt nem igen hallottami — mondta előadás után. Később, vacsora alatt, amelyet egy előkelő belvárosi étteremben költött el, Magyarországról, Budapestről és a tokaji bőiről beszélt áradozva. — Imádom a tokaji bort, — mondta elragadtatással. — A legjobb, a legnemesebb ital! Otthon is ezt iszom a legszívesebben!... Feljegyzésre méltó, hogy a budapesti éttermekben a legrégibb tokaji aszúkat szervírozták az ifjú fenségnek. Nyolcvan- és százeszlendős pókhálós üvegek kerültek az asztalra, élvezettel és derekasan ivottj később, mikor kíséretének és május 4, szerűn. EBJIIMHHIII miWMB 'IIWIIIW Szöyet-, selyemujdonságok lí). KLEIN SÁNDOR-nál nagy választékban Kcsice, Fö-utca 9. Mintaküldés vidékre. társaságának francia pezsgőt bontat ott, ő maga konyakot és whyskit fogyasztott. Yoginder Szén. a táncos Csütörtökön este a maharadzsát Sacelláry József és a felesége látták vendégül, akikhez egy ■csomó előkelő fiatalember is hivatalos volt ez alkalomra. Ezen a vacsorán a rádzsa, aki kitűnő és szenvedélyes táncos, kijelentette, hogy meg akar ■tanulni — cliarlestonozni. Eddig nem tudott ugyan, de Budapesten oly rendkívül járja mindenki, hogy ő is kedvet kapott hozzá. Természetesen a char- lesfon alaplépéseivel azonnal megismertették az ifjú fejedelmet, aki aztán másnap egy mulatóhelyen hajnalig gyakorolta uj tudományát. Mindenesetre tanulságos, hogy Budapesten tanították meg Yoginder Szent — charlestonozni. Kár, hogy nem tanították meg a csárdásra is. Vacsora az Operában és utána Az említett operettelőadáson kívül a rádzsa végignézett egy operaelőadást, helyesebben Bajor Gizit kívánta látni a „Pierette fátyolábarí*. Ebből az alkalomból az Opera egyúttal vendéglőül is szolgált, amennyiben a kormányzóság engedélyével erre az estére az Operaház igazgatósága kinyittatta Yoginder Szén tiszteletére az elsőemeleti kormányzói páholy hátulsó szalonját, ahol gyönyörűen felteritettek és könnyebb vacsorát és italokat szolgáltak fel. Az operai előadás után a rádzsának újra kedve támadt egy kis szupirozásra és egész társaságával együtt átvonult a szemben lévő Opera-vendéglőbe, ahol a többi vendég között foglalt helyet. De a szárnysegéd intézkedésére az indiai fenség számára a felső termekből külön nagy karszéket kellett lehozatni és Yoginder Szén abban foglalt helyet. A menüt maga állította össze s abban a főszerepet az indusok kedvenc étele, a bárány vitte. A menü a következő volt: Barackapálinka Bárányvagdal ék-leves Rác ponty Rántottbárány érmek Francia körítés Befőttek Rakott palacsinta Fekete kávé Sör. Schaumburg Lippe. Leányka. Ezerpengős cechok Színésznők egyáltalában nagyon érdekelték, sokat kérdezősködött Péchy Erzsiről, akit három évvel ezelőtt ismert meg Budapesten. Azonkívül egiy néger jazz-muzsikust kivánt hallani, aki az egyik mulatóhelyen ma is igen népszerű egy buta kis dalával, a „feuerman“-róL A mulatóhelyeken csak fi’ancia pezsgőt ivott a maharadzsa társasága és mindenütt fejedelmi számlák és borravalók hullottak. Általáben ezer-ezer pengőbe került egy-egy ilyen éjszakai kirándulás. Az indiai vicinális Aztán megdicsérte Magyarországot, hogy va- sutai gyorsak, kényelmesek, a legteljesebb mértékben kielégítenek minden igényt. — Sajnálom, hogy az én országomban soha. nem lehet sűrű vasúthálózat, —■ mondta szomorúan. — Most épül egy hanninckilomóteres vonal, de az sem juthat el a fővárosig a hegyek miatt... ügy látszik, Biasz Mandi, a maharadzsa országának fővárosa nem olyan kellemes és megközelíthető fekvésű, mint Budapest. így aztán érthető is, hogy mikor pesti barátjának, Sacelláry Pálnak, felajánlotta a rádzsa, hogy jöjjön el testőrezredesnek Biasz-Mandiba, az szerényen elhárította magától a kitüntetést, mondván: — Már én csak megmaradok tartalékos hu- szárfőhadnagynak Budapest en. •ae Járványos megbetegedés után 1 a lábbadozók általános gyöngeséget és fáradságot |p éreznek. Ilyenkor az izmok elernyed- || tek, az idegek túlfeszültek. Masszíroz- m zuk magunkat, orvosi előírás szerint, || nenthel sösberssesssftl I Ez a masszázs fokozza a vérkeringést, || erősíti az izmokat és emeli a munka- M képességet. Permetezzünk „RLPÁ“-t lakásainkban 11 agg és üzlethelyiségeinkben. Ezáltal elér- jük a levegő tökéletes fertőtlenítését. || Kérjünk csak eredeti csomagolású „ALPÁ“-t sértetlen ólomzárral.
