Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)

1927-05-26 / 121. (1455.) szám

1027 május csütörtök. 7 Szlovenszké .a vaiisíllssfi miniszter expozéjában A vasút üzemében Javuíás észlelheti — útban a szlovén* sla&1 msgónvasistah prioritásainak megvásárlása — Az év végére üzembe helyezik az u| vágujhelyi vasutat Prága, május 25. A vasutügyi miniszté­rium központi tanácsában Na j mán * vasutügyi miniszter tegnap expozét mondott az állam­vasutak helyzetéről és feladatairól. , — A vasút üzemében — mondotta többek között Najman — az utóbbi időben javu­lás észlelhető. rAz utóbbi időben különböző gazdasági szer­vezetek és személyiségek számos kérvénnyel halmozták el a minisztériumot, melyekben uj vágányokat, állomásépületeket, megállóhelye­ket, íarifaengedményeket kérnek- A kivánsá-i gok teljesítése a bevételek csökkenését s aj kiadások növelését jelenti. A Kassa—oder- fcergi vasút nosztrifikálása már befejezést nyert. A vasúttársaság uj székhelye Kassa. Az Osírau—frydlandi vasút nosztrifikálási ugyan­csak befejezéshez közeledik. Szlovenszkóu most vásárolják a helyiérdekű vasutak több­ségének prioritásos részvényeit és ped.'g a Léva—surányi, a Besztercebánya—her- maneci, a Homanna— szaJccsini, a tapol- csány—trencséni vasút, valamint a tep- tai—IrencséntepUci villamosvasút rész­vényeit is. Ezen vasutak építkezési tőkéi 33 millió koro­nára rúgnak. A vasutak hossza körülbelül 240 kilométer. Ezzel - azonban a szlovenszkói helyiérdekű vasutak közül még nem jut vala­mennyi az állam tulajdonába s rövidesen tárgyalások indulnak öt más szlovenszJcöi magánvasut prioritásos rész­vényeinek megvásárlására is. Ezen további öt részvénytársaság tőkéje meg­haladja a 30 millió koronát, vasúti hálózatuk pedig 228 . kilométert reprezentál. Januárban eredményes tárgyalások folytak a mármarosi sóbánya vasút megvételére vonatkozólag. A csehszlovák koronát, mini larifális va­lutát sikerUU a, csehszlovák-adriai tari­fában érvényre jutaUni. Ezzel a szállítás kalkulációja lényegesen könnyebbé válik és a líra árfolyamának bi­zonytalansága folytán előállható devizaveszte- ácgek éltmin.álódtak. Ami a teherforgalmat meti, a. vásnitügyi ufemek arra törekszenek, hogy a helyi tehervonatok a rendelkezési állo­másra lehetőleg éjszaka, vagy a kora reg­geli órákban fussanak be az árukkal. % nemzetközi teherforgalom terén sikerült az 1927—28. évi időszakra az összes európai ál­lamokkal, továbbá az adriai és északnémet- országi kikötőkkel is kedvező összekötetése­ket biztosítani. A’vasutügyi minisztérium a forgalom emelése érdekében április 15-től az első és •másodosztályú vsat! jegy árát leszállította, ezzel ajegyárak viszonylagosan elérték a töb­bi európai államok tarifájának nívóját A turisztika emelése érdekében az utazási kedvezményekre jogosult cso­portok résztvevőinek számát tíz személy­ről hatra szállították le, a minimális tá­volságot pedig 30-ról 15 kilométerre. Azonkívül bevezették a kirándulóvonatoknál a biiffét, amely kitünően bevált. Végül még 15 és 30 napra idényjegyeket is bevehetett a mi­nisztérium május 1-től, szeptember 30-ig az egyes igazgatóságok területeire, továbbá kü­lön Prága és a Tátra területeire. Szállítási ■ tarifaegyezinényt készít elő Oroszországgal. Az uj helyi tehertarifa való­színűleg 1828 január elsején lép érvénybe. Uj tarifafüzeteket bocsátanak ki a szén és koksz szállítására, továbbá a Magyarországba szállított fontosabb árufajokra. Külön tarifa- füzet fogja tartalmazni a Lengyelországba, a Svájcba szállítandó áruk tarifatételeit. A miniszter, végül bejelentette, hogy a Vágujheíy—veszeli vasútvonal kiépítése előre­haladt s ezen a vonalon a forgalom az év végén valószínűleg meg is kezdődik. A polánai alagút már teljesen elkészült. A központi vasúti tanács az expozé után 134 javaslatot tárgyalt le. Ezek közül a követ­kezőket terjesztette elő jóváhagyólag a vas- utügyi minisztériumhoz: Teljes nappali és éjjeli szolgálat na­gyobb állomásokon magárdáviraiok föl­vételére. Omnibuszvonatok fokozatos bevezetése 25 kilométeres távolságokon. Uj vasúti beruházi törvény a csehszlovák vasutak részére. Berry-boat vagonok rendelé­se. Az étkezőkocsikban mosdótálak felállítása és az őszi teherforgalmi kampány sima lefo­lyásának előzetes biztositása. Wilkins kapitány az utolsó fehér foltot is ei akarja tüntetni , az északi sark térképéről A vakmerő sar&lrepffilS uja&& felfedező útra irtciuif Fokker-gépén — A sarkvidék Ismeretlen vidékeinek kikutatása — London, május 25. Aí Atlanti öceán áire piilésének szenzációi még nem csendesedtek eí és a repülök világát meg a tudományos köröket is egy újabb nagyszerű vállalkozás hozta izgalomba. Ez alkalommal nem kevesebbről van szó, minthogy Wilkins kapitány, a vakmerő amerikai északsarki repülő uiabb útra indult el „Alaskan* nevű Fokker-gépén azzal a kimondott céllal, hogv most teljesen felderíti mindazokat az ismeretlen területe­ket, amelyek a sarkvidék térképein eddig mint fehér foltok szerelitek. Wilkins kapi­tányt Alger Graham kiséri merész utján. A gép már útban van Point Barrowba, ahonnan, mihelyt az időjárás megengedi nekivág az eddig ismeretlen sarki területeknek. Ha ez a vállalkozás sikerül, akkor a sarkvidék felfede zésének másfélszázados felfedezési története befejezettnek tekinthető. A hatszázéves „aranyváros” Nem nnnd teüér, ami fénylik — Elfogyjak a bányászok — A réfcob város — Sok millió berubágásókra — Világfürdő lesz Stubaya — A P. M. H. kiküldött munkatársától —« Körmöcbánya, május 25. Az- Isten tudja, Hogyan érezte meg Béla, a magyarok vak királya, hogy a körmöd hegyek mólie arannyal terhes. Vágy tár a szorgalmas szá­szok között, akiket vak Béla ide telepített a görbe hegyek • köré — akadtak röntg.ensZemü emberek, akik meglátták a sziklákban az .aranyrőísák csil- Íögáíát'." M.égis. válpsziáiibb,. hogy a. telepesek ko- pácsolására jött napfényre a sárga fém, mert a magyarok királyai kiváltságokkal s mindenféle fö’di jóval halmozták el há.ájuk jeléül az arany- bányászok városát Sőt Zsigmond, a király, a esészár, rezidenciái is tartott Körmöcbányán s szépséges hitvesével, Máriával többször meg is lakta az aranyvárost, jámbor cseh mérnököket, akiket extázisba hozott egy aranyrózsa A nábob város-4 A mi aranyunk — mondja egy öreg kör­möd polgár, miközben szeme végiggyönyörködi az erdős-hegyek panorámáját, — . - nem « föld alatt, liánéin a fölét felett van. Az erdőnk tizennyolcezer hold. szántónk három­ezer:' csodahatásu gyógyfürdőnk van, természeti kincseinknek se szeri, se száma. A koldusaink fazekában is tyuk fő vasárnaponként s egyetlen munkáskéz sincs, mely aléltan heverne az ölben. Okm városi gazdálkodással a mi váro­sunk aranyváros marad akkor is, ha mé- he egyetlen uncia aranyat se szül. Hacsak az állam a porba nem dobja pecsenyénket} « Baidwin Stubnyafürdő uj gyógypolotája A tizenkilencedik század közepén azon­ban megszökött a telér Körmöcről. Az embervakondok serege hiába fúrta a hegyek mélyét, csak aranyfüstre talált. Az aranyerek mind vékonyabbak s a körmöd aranyak mind drágáb­bak lettek. A bányászok meg elfogytak Körmöcön. Seregüknek utolsó mohikánja az a harminc-negy­ven bányamunkás, aki napszámbéren hajszolja az eltűnt aranyerek nyomait. Ez az apparátus havonként alig két kiló aranyat hős fel­színre s ezért a két kiló uj aranyért négy kiló régi ara­nyat kell adni. Kora tavasszal az a hír járta be a sajtót, hogy megszökött telér visszajött Körmöcre. A kis ó'omkatonák már aranyhegyekről meséltek s a goidrush izgalomba hozta a kalandorok ide­geit. Sajnos, az aranyrögök a valóságban porsze­mekké őrlődtek s a duzzadt telér egyetlen kis aranyrózsává sorvadt. Az öreg körmöeiek pilla­natig so hittek, a legendában » megmosolyogták a A vaarvonadó és a pénzverde Hacsak az állam! Ezt a eóhajt sóhaj1 ják a városházán is. Költségvetés, városfejlesztés be­tonra épült, de az államkormány ezt a vasoszlop- zatot is felrobbantással fenyegeti Körmöcbánya hárommilliós költségvetés­sel dolgozik — pólódé nélkül. Szegényeire másféászázezer koronát költ évenként, patrónátusi tériéi túlhaladják a százezer koro­nát, negyven nyugdíjasát polgári jólétben tartja el, tisztviselőit jobban fizeti, mint az állam s mégis készpénzzel, kölcsön nélkül fizeti ki évszá­zadokra szóló beruházásait. Már ássák a hepe­hupás utcák sorát. Vízvezeték, csatornázás, vicaburkélás, aszfaltjárdák fogják az ócska várost mo­dernné lenni» Négy miliő korona ezeknek a munkálatoknak előirányzott költségvetése. : A várae ezt a hatalmas összegé# meglátott- utasaiból fedezi A vártempiom restaurálására f limüfiót költ, & csodaszép Zólyomvölgyben hatvanszobás sza­natóriumot épített, Stubnyafiirdőt pedig közel öt millió költséggel valóságos világfíirdővó építet­te ki. . Minden pompásan halad, — hacsak az állam! Az állam ugyanis kevéssé méltányolja Körmöcbánya fejlőén takard sál, jövedelmeinek közcélokra való fordítását s o'yan összegű vagyonadói sózott a városra, melynek behajlása még ennek a nábob- városnak is meggörbíti a derekét. Nem kevesebb, mint öt és fél millió koronát akar­nak kicsikarni Körmöcbányától, aminek természe­tes következménye lesz, hogy a város költségve'é- séből a szociális kiadási tételeket lesz kénytelen törölni. Ezzel a horribilis vagyonadóval szemben a kormány nemcsak semmiféle rekompenzác-iót nem nyújt a városnak, de még az ősi pénzverde e'vitelével is meg akarja nyomorítani. S ez a terv talán még jobban fáj a körmöcieknek, mint a vagyonadó. Körmöcbánya évszázados ne­vezetessége a pénzverő. Idegenforgalmának nagyrészéi ennqk a. ritka intézménynek Ica•zönheti. A pénzverő elvi'elével nemcsak egy csomó embert tesznek munkanélkű’ivé, hanem a várost legvonzóbb ősi nevezetességétől fosztják meg. A város polgárainak küldöttsége ma utazott Prágá­ba, hogy a pénzügyminisztert jobb belátásra bírja s megakad á’yozza a pénzverő ötletszerű elvi'elét. (Englis dr. pénzügyminiszter vasárnap a Lidové Novinynek hivatalos nyilatkozatot tett, hogy a körmöcbányai pénzverde megmarad. Szerit.) Körmöcbányának legalább olyan ri'ka érde­kessége mint a pénzverő, a hegyi hydrocenfral. Régi aranybánya-aknát használtak fel a forrásvi­zek gyüj'ésére s ebben az aknában kétszáznegy­ven méter mélységre zuhan a víztömeg, mely a város és a környék elektromosságát szolgáltató turbinák ‘ látja el energiával. Stubnya a murányi Vénusz fürdői* Körmöcbánya kíncsekamrájának egyik legér­tékesebb darabja: Stubnyafürdő. Már Zsigmond király is megbecsülte áldásos hőforrásait s valahányszor a csuz bántotta felsé­ges térdét, sátortáborával körülszegte a kénes forrőviz tavait s add'g el se mozdult a turócí. fenyvesek közül, mig vissza nem szerezte izmai­nak ruganyosságát. Mégis több királyi vendége mellett Svubnya múltja legbüszkébb Széchy Mária grófnőnek, a murányi Vénusznak szerelmére. A csodaszép grófnő valóban szerelmese volt Stub- nyánalí. Itt töltötte mézesheteit deli férjével, Wesselényi Ferenccel, s minden nyáron itt üdült késő vénségéig. Gyöngyössy István, a szépséges grófnő udvari költője is elkísérte úrnőjét Stub- nyára, s mikor a podagra deformálta a vénuszi termetet, a szintén megvénült költő már nem stancákot, hanem udvariatlan kiszólalásokat dör- mögött Mária asszony egykor rózsás fülébe. — Bizony, nem Gyöngyössy már kigyelmed, — iri -1' ki az ősz grófnő, — hanem Görön­gyöst. — A grófnő sem murányi Vénusz már, — dohogott az öreg, — hanem murányi vénhus. így mulattak, évődtek, veszekedtek a haj­dan főurai, költői és szép asszonyai a stubnyai feredőben. az utolsó század alatt elseunditott a haj­dan hires-nemes fürdő. A körmöcbányai nyárspolgárok azt mondták, akit a reuma, csuz, köszvény, meg miegymás kellemetlen nyavalya kinoz, úgyis megmegy a csodás héwizekhez, lakóház, étkező meg jő volt a királyoknak, büszke főuraknak, jó lehet a kö­zönséges polgároknak is. így történt, hogy Stub- nyafürdö hírét, nevét elködölte az idő s az uj kor finnyás népe inkább azokat a helyeket ke­reste fel, ahol kevésbé gyógyul, de nagy a ké­nyelme, szemnek, szájnak kívánságát jobban ki­elégíthette.. Százados mulasztást hozcttt most helyre Körmöcbánya magisztrátusa. Még a múlt ősszel megkezdte Stubnyafürdő fejlesz­tését, valóságos világfürdővé való ki­építéséi. A fürdőtelep középpontján hatalmas győgvpalö- tát emelt, a régi épületek ócska köntösét pedig lehántóttá s o’yan modern ruhát szabott rájuk, mintha valahonnan az Azurország világfürdői­ből sorakoztak volna fel a stubnyai fenyves er­dők aljára. Az uj győgypalotában étterem, kávé­ház, fürdőszalon, hangversenyterem, szórakozó* és játéktermeken kívül hatvan kényelmes lakó­szoba áll a fürdőközönség rendelkezésére. N&° pos fekvő csarnokai és erkélyei az ujtátrafüre- dl Pa'ace szana'órium mintájára készültek. Az összes lakószobákból fedett folyosók vezetnek a fürdőházba. A központi fűtés é3 a lakrészek ötletes beosztása tökéletessé teszik a téli fürdő­zés gyógyha'ását is. Stubnyafürdő fejlesztésének ez csak az első etapja, Körmöcbánya mérnöki hivataliban már kivitelre vár újabb gyógypalota ér. a három,piros, fehér és zöld — fürdő egy óriási épületbe való beépítésének tervezete. Ezeknek a terveknek a megvalósulásával Stáb- nyafürdö igazán a világfürdők sorába lép s a nábobvárost még gazdagabbá, még módosabbá teszi. /' Ha még mindí-zekhez hozzátesszük, hogy Stubnyafürdő vendéglőse Nezseghy Károly, az ősi vendéglősfamilia nesztora olyan konyhát vezet s pincéi o'yan nemes italokkal vannak zsúfolva, amelyeknek gyönyöreiért az ember szinte áhítozik egy kis reuma után, — bizonyára senkinek sincs kétsége, hogy Stubnyafürdő nem­sokára a köztársaság legfrekventáltabb fürdő* helye lesz,. ......... ........ a-£ 4

Next

/
Thumbnails
Contents