Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)
1927-05-26 / 121. (1455.) szám
1027 május 26, csütörtök. ^ia<M!/V\AfitoU.HIRIiAE CHARLIE IGAZI ÉLETE Irta: JIM TULLY IV. Vannak, akik azt állítják, hogy a Sermettel töltött idő döntő befolyást gyakorolt. Chaplin művészetére. Azt hiszem, ez a kérdés azzal el is van intézve, högy soha a Senneit keze alatt másik olyan művész nem fejlődött, mint a mi kis komédiásunk. Sőt azok az emberek is, akik őt utánozva a derbykalapot, lompos esernyőt és rojlos nadrágot választották öltözetül, visszatértek oda, ahonnét jöttek — a feledésbe- De egyet mégis meg kell adni Sennettnek. Attól a perctől kezdve, hogy végre felismerte Chaplin zsenijét, teljesen rábízta szerepei alakítását. Chaplin tiszteli Sennettet., de neheztel is rá. Mind a kettőben sok van a nagy emberek kicsinyességéből. Nem úgy tesznek, mint az a hites amerikai tengernagy, aki igy szólt a nagy tengeri győzelem után: „Itt mindenkinek jut a dicsőségből". — A mókázó művészek előtt véresen komoly dolog a siker. Chaplin első lépései Reeves Alfréd, a Cbaplin-studio managerje, asi valamikor az „Egy éjszaka egy Music Hallban" manegere is volt, néhány hónap előtt az alábbi levelet adta közre egy lapban: „Azzal kell kezdenem, hogy 1910-ben — jóval azelőtt, hogy Chaplin belépett volna a filmszakmába már nagyon érdeklődött a mozgóképek iránt. Minden alkalmat megragadott arra, hogy egy-egy előadást végignézzen. Mialatt New- vorkban tartózkodott, arra a gondolatra jutott, hogy bennünket elvonna a színháztól, mozgóképek felvételéhez használjon, társulatunk tagjai játszanak a jeleneleket és a színházi díszletek adnák meg a keretet. Abban az időben Charlie még azt hitte, hogy a mozgőképfelvételek sikeréhez elég, ha egy jó felvevőgépe van. Charlie és én — mi kelten irwndíg jőbarátok voltunk — elhatároztuk, hogy fejenként ezer dollárt adunk egy nagyszerű gép megvásárlására, de abban az időben fogalmunk sem volt arról, hogyan kell történniük a felvételeknek. Azt hittük ugyanis mind a kelten, hogy e’ég, ha szerepeinket eljátsszuk úgy, ahogy megszoktuk, de a szabadban vesznek fel bennünket s már kész is lesz a mü. Az a gondolat, hogy az egyes jeleneteket különállóan kell felvenni, meg-megszakitva, több egymásutánban, a hosszú exponálások, a mozaikszerü összerakása az egész darabnak, eszébe sem jutót1 egyikünknek sem. A film szélvágása és ismét összeragasztása más helyütt — amely olyan igen fontos szerepet játszik — stb. az egész technikai eljárás, teljesen ismeretlen volt előttünk. .. Mi egész komolyan fogtuk fel a vállalkozásunkat, de azxán mégis felhagytunk vele, — talán azért, mert nagyon is el voltunk foglalva a társulatnál. De Charlie azután is mindig azzal az eszmével volt eltelve, hogy mozgóképeken játsz- szék, bár akkor még nem is álmodta, hogy valaha Hollywoodba kerül. Azóta sokszor szóvá tettük ezt egymás között és sokat nevettünk a „vállalkozásunkon". — S azt is meghánytuk- vetettük, hogy vájjon micsoda szörnyszülötteket eredményeztek volna a mi felvételeink! Angliába 1912 nyarán tértünk vissza s a, hasznost a kellemessel összekötve, a Channel Is- lands színházaiban játszottunk. Charlie ekkor is még mindig a mozgóképekről beszélt és ez az eszme csak nem akart a fejéből kimenni. Mialatt Jersey szigetén játszottunk, utcai demonstrációk voltak és diszmenetek vonultak fel s egy vándor- mozgóképfelvevő felvette a jeleneteket. Charliet ez jobban érdekelte, mint maga az utca képe. A felvevő művész mindenütt ott volt, de bárhová ment, egy nagyszerűen öltözött ur kísérte, aki mindig a gép lencséje elé került — bizonyára ő volt a chaygé d'affaire —, ő fogott kezet a különböző dignitáriusokkal, de sohasem arra nézett, akinek a kezét rázogatta, hanem egyenesen, mindig a felvevőgépbe. Meghajlása is a gép felé történt s ezalatt a többiek, a vendégek, meg a közönség, a háttérben álltak az egyik oldalon. Charlie el volt ragadtatva a dologtól s azt mondta, hogy erről a nevetni való komédiáról tényleg fel fog vétetni képeket, ha egyszer olyan helyzetbe kerül, hogy ezt megteheti. Azt hiszem, később meg is cselekedte ezt, egy korai filmdarabban, „A kölyök autóversenyéiben. Nemsokára aztán második turnéra mentünk Amerikába s Philadelphiában játszottunk, amikor Charlie a Késsél és Baumarm-cégtől sürgönyt kapott, mire Newyorkba utazott s itt irta alá első szerződését a mozgóképszínházhoz. Egyelőre azután még folytattuk bohózat! előadásainkat, néhány héttel tov'bb is, mint az a szerződésben meg volt állapítva s csak azután értünk Hollywoodba, amikor már az ottani szerződése néhány hete érvényben volt. Mindenki azt bitté, hogy Charliet Los Angelesben fedezték fel, pedig akkor régen a zsebében volt egyéves szerződése a mozgóképszínházhoz. A kezdetnek egyetlen neL-zsége az volt, hogy csak egy idő múlva bírta kivívni magának a szabad kezet, ahhoz, hogy saját szerepét önállóan és egyénien alakíthassa. Nagyszerű megfigyelő tehetségénél fogva igen gyakran azt vitte a filmre, amit sok utazása közben tényleg tapasztalt. Azt, hogy Charlie oly gyorsan tett szert hírnévre, elsősorban is a gyermekeknek, tulajdonítja. Mert ezek jóval előbb felismerték tehetségét, mint azt a kritikusok vagy a felnőttek megtapsolták volna". Eddig . Reeves közleménye. Egy millió dollár — öt régi filmért Mr. Reeves és Mr. Go'dwyn elbeszélésében Chaplin felől némi kis eltérés mutatkozik: Az égjük az! állítja, hogy akkor már régen », zsebében volt a Bauraann és Ivessel-eég szerződése. Bárhogyan történt. Is a dolog, annyi bizonyos, hogy valakinekriel kellett volna őt „fedezni", mielőtt szegődi ették volna a mozgóképszínházhoz. Chaplin ezután egy évig játszott mozidaxa-. bókban. Az év elteltével önállóan akart felvenni xét dabarot Mack Swain segítségével, amit fejenként kétezer dollárért akartak áruba bocsátani. De később egy jövedelmezőbb alkalom kínálkozott s felhagytak ezzel az eszmével, mert Chaplin népszerűsége már nőttön-nőtt. És tizenegy évvel később öt régi darabot adott el egymillió dollárért, mert valamikor ő játszotta bennük a főszerepet! — Bizony... bizony ... bizony. De nemsokára felülkerekedett jókedve, amint a csavargókról kezdtünk beszélni s a Fizető nap című filmdarab került szóba. —■ Ebben korántsem volta olyan jó — jegyezte meg — mint egy régebbi darab vn: Az emigráns-bán. Ez ugyan nagyon rövid idő alatt készült, el, de ezt a szerepemet egészen átéreztem. Reggeli után megkérdezte: — Jössz velem a Stúdióba, Jim? Szeretném, ha, látnád a „Párisi asszony"-t, épp mostanában lettünk vele készen. A soffőrt előre küldte s mi gyalog mentünk a stúdióig, melyet filmnyelven „One—mán—studio"- nak neveznek, azaz olyan helynek, amelyet teljesen egy ember egyénisége dominál. Hollywood szivében fekszik, Sunset és La Brae közelében. E^y régimódi, nagy, fehér ház áll a sarkon, éppen a stúdió előtt. Ebben lakik Charlie féltestvére, Sydney, ő maga is filmszínész, de korántsem olyan tehetséges, mint. Charlie. A há.tsó ajtón mentünk be Chaplin otthonába, a magas kerítés felől, anjply Sydney házát Chaplin otthonától elválasztja. Útközben Bi'llel találr koztunk, egy kiérdemelt fehér-fekete kutyával, amely fénykorát Charlienak „Hej kutyaélet" cimü filmjén érte el. Charlie nagyon büszke rá, hogy az álfatok szeretik, de ő is nagyon szereti az állatokat. A Vág Robinzonjai Afrikába készültek, de csak Vágáig jutottak el, ahol orvvadász- kalandba keveredtek . Pozsony, május 25. (Pozsonyi tudósítónk telefonjeléntése.) Romantikus vágmenti. diákrobin- zoniáda kalandos története húzódik meg egy bűnvádi feljelentés mögött, amelyét a pöstyéni csendőrség továbbított ma reggel a pozsonyi ügyészségre. A feljelentést VIk Vencel pöstyéni helyettes fürdőigazgató nyújtotta be Simkó János vágai erdőőr ellen, akit azzal a váddal illet, hogy jogtalanul eltulajdonította értékes vadászfegyverét. Vlk fürdőigazgatónak van egy 19 esztendős fia, aki még mindig csak a gimnázium második osztályának tanulója. Vlk Jancsi több diáktársával gyr’’ori vendége a városi mozinak s a vásznon látóit kalandos történetek azt a tervet ébresztették benne, hogy csónakon leereszkedjék a Vágón és Dunán keresztül a Feke.te-t.en/feTTe, innét pedig Afrikába. Ezt á romantikus tervét megbeszélte két diáktársával. a 16 esztendős Gavai’a Istvánnal és a 15 esztendős negyedikes polgárista Matocsák Józsival. A fiuk a tervet nagyon izgalmasnak találták, de belecsaptak Vlk Jancsi kezébe s megállapodtak az indulás órájában is. A múlt héten történt az eset. A diákrobinzonoik másnap tényleg felkerekedtek s Vlk Jancsi kis pénzt s édes- atyjának két töltött vadászfegyverét hozta, magával, Pöslyén határában egy kis csónakra szállt társaival — a Fekete Tenger felé. Gál gócig nagyszerűen ment az ut. A fiuk itt megéheztek, kiszálltak a csónakból s a magukkal hozott élemozsiáből pompás lakomát csaptak. Másnap azonban eltűnt a kikötött csónak s igy kénytelenek voltak útjukat gyalog folytatni. Gyalog tették meg az utat egészen Semptéig. Fáradtak voltak már nagyon, de a messze Kelet varázsa továbbizgatta fantáziájukat s az utat még nem adták fel. Másnap újból sikerült csónakot bérelniük. Ezen indultak tovább, de csak Vágig értek, mert közben újból besötétedett s a fiuknak újabb élelemről kellett gondoskodniok. Ezért hozták magukkal a fegyvereket! Vdga halárában elhúzódó erdőben cserkésztek meg fellelő pecsenye után. S itt érte utói őket a nemezis a vágai erdőőr személyében. Simkó János erdőőr rendes körútját végezte, amikor a három diákgyereket messziről meglátta. Orvvadászoknak sejtet© őket s ezért már messziről rájuk kiáltott, hogy álljanak meg. A fiuk megszeppentek, de megálltak. Az erdőőr azonban ennek dacára feléjük lőtt, de ■ szerencsére nem sebesitett meg senkit. Ezután megmotozta, a fiukat s elvette tőlük a fegyvereket. A fiuk erre jobbnak látták, hogy egyelőre lemondjanak merész tervük keresztülviteléről s visszaindultak szüleikhez, akik már napok óta kerestették őket. Vlk Jancsi elbeszélte otthon a vágai erdőőrrel történt kalandjukat s ennek alapján tette meg meg a feljelentést a fegyver eltulajdonítása miatt Vlk Vencel pöstyéni fürdőigazgatő Simkó János vágai erdőkerülő ellen. A francia sajtó is pálcát tör a romániai népszámlálás botránya fölött Sokkal örutáilsabö a kisebbségek elnyomása, mint a háború alatt volt — állapítja meg, az Ere Nouvelle Pára, május 25. A romániai népszámlálás botrányos keresztülvitelével már a francia sajtó is foglakozik. Az Ere Nouvelle cimü tekintélyes francia lap május 19. számában lesújtó kritikát ít a román népszámlálásról, amelyet a lap a legnagyobb igazságtalanságnak és képanütatásnak bélyegez meg. Többek között szószormt a következőket írja: — Nagyrománia, hogy bitositsa nagyságát és igazolja helyzetét, amit a nagy népek között elfoglal, a napokban általános népszámlálást rendezett. A népszámlálás alatt Romániában olyan adminisztratív tevékenységet értenek, amelynek következtében ezren és ezren veszítik el individuális mivoltukat, olyanok, akiknek egyetlen bűnük, hogy nem románoknak érzik masnikat akkor, amikor őket sorsuk olyan területre sodorta, amelyet a békeszerződés Komániá- naók Ítélt oda. Egy bukaresti ukrán kéj viselő táviratot intézett nótánk, a melyben tiltakozik a felháborító népszámlálási mód ellen, amely minden emberi érzést lebecsül és mélyen sérti a Romániához csatolt ukrán parasztság érdekeit. Mindez csak azért történik, hogy a.világnak olyan -statisztikát szállítsanak, amelyből kitűnik, hogy Nagyrománia etnográfia iiag jól fundált állam s hogy legnagyobbJé&JséL* M? “ egész világ, hogy például Erdélyben nagy számban laknak németek, magyarok és olyan zsidók, akik vagy németeknek, vagy magyaroknak vallják magukat. Ezek a kisebbségek — mintegy 45 százalékát képezik az összlakosságnak. Amikor nedűi egy magvar újságíró az ilyen népszámlálási inód ellen hangját merte hallatni, a bukaresti kormány az illető újságírót manu militari elfogatta és nem polgári, hanem haditörvényszék elé állította. A sajtószabadságnak ilyen flagráns megsértése miatt a lapok alig mernek protestálni már. A CuvantuJ főszerkesztője, Enacovici mégis vett magának bátorságot, hogy ezt a gyalázatos eljárást lapjában a kővetkezőképpen aposztrofálja: — Ugyan minek akarjuk mi minden áron h©bizonyítani a világ előtt, hogy Bar- hnsse-oknak, stb.-eknek igazságuk van., amikor azt álitiák, hogy Romániában fehér terror uralkodik?! — Több lap ig azt jelenti, — folytatja az Ere Nouvelle — hogy az egész ügyet az Emberi Jogok Ligájának és a népszövetségnek fogják figyelmébe ajánlani. Mi becsületesen megértjük a román sajtónak ezt a gondolkozásmódját. amely fél, hogy Romániával szemben a világ közvéleménye gyűlölködő magaI meg 50 éves szabadságharcát. Ha ezt azonban valóban meg akarja ünnepelni, úgy emlékezzünk a háborúra, amely által és a Rcw mániával szövetséges nagyhatalmak segítsége által elnyomott nemzetiségek szabadultak fel, amelyek ha most másfajtából valók is. de sokkal brntálisabb elnyomás alá kerültök. — De emlékezzünk arra is — fejezi be a francia nagylap érdekes cikkét, — hogy ötven esztendővel ezelőtt a nagyb .^uuak Románia függetlenségéért cserébe a kisebbségi jogoknak* megadását követelték, ezt a követelésüket csak nemrégiben, a világháború befejezése után a nemzetközi kisebbségi szerződésekben újból megerősítették. A régi jól bevált Harsit^crÉme ismét mindenütt kapható. Fölülmulhatatlan szeplők és tisztátlan arcbőrnél. Főlerakat: Szent Erzsébet gyógy tár, Bratislava, Duna-utca 38. szám. . A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ADRIA: Nyitva egész éjszaka. Vígjáték Adolf Menjouval. ALMA: A vig özvegy, Lehár operettje után. HV^DA: Kél szív regénye, (Bánky Vilma és Román Colimán). JULIS: A kórista leány. KAPITOL: A szerelem édes varé- és Neicyatrk éjjeli élete. KORUN A: Két szív regénye (Bánky Vilmával). LUCERNA: A drága csók. (A csábos titkárnő). SVETOZOR: A Dél rózsája (Henny Portennel). Lapunk legközelebbi száma — a közbeeső Áldozócsütörtök ünnepe miatt — pénteken este a rendes időben jelenik meg- » ---------- s ■— A román király állapota újból rosszabbá- • dóit. Bukarestből jelenítik: Román kormánykörökben rendkívül nagy a nyugtalanság, mert Ferdd- máiul király már három nap óta semmiféle táplálékot nem vett magáihoz. Ennek következtében el kellett, halasztani a királynak már előkészített külföldi útját is. — De Monzáé volt francia kultuszminiszter Budapesten. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: De Monda francia szenátor, volt kultusz- miniszter. ma reggel Budapestre érkezett. A volt íráneia miniszter budapesti látogatása tisztán magánjellegű. — Léva kormánybiztosa átvett© hivatalát. Lévai tudósítónk jelenti: Jászénak Gyula dós taf önök, akit, a zsupán Léva kormánybiztosává nevezett ki. tegnap vet,te át a városi hivatalok vezetését Klain Ödöntől, a volt he- 1 y elles városbirótok Az átvételkor a kormány- biztos megtiltotta a tisztviselőknek azt, hogy a jövőben a volt képviselőtestületi tagoknak és más feleknek a hivatalos aktákba betekintést. engedjenek s általában eltiltotta a városi ügyekben valló mindennemű információadást. — Vértessv ákmfiíkár lesz Horthy kabinetirodájának főnök©? Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A képviselőhöz folyosóin ma délelőtt sok sző esett arról, hogy rövidesen betöltik a BarHha Ridiárd elhalálozásával megüresedett ka- binetirodníőnöki állást s úgy tudják, hogy Vértessy Sándor államtitkárt nevezik 3d erre a méltóságra. Várfcessy helyére, a pénzügyminisztériumi elnöki osztályának élére, Baláasv helyettes államtitkár kerülne. — Szvatkó Pál dr. szabadegyetemi előadása Briinnbem A briinni magyar akadémikusok meghívására Szvatkó Pál dr.. a P. M. H. szerkesztője pénteken délután szabadegyetemi előadást, tart Brünnben az ni magyar irodalomról]. Ennek a harmadik brünni szabadegyetemi előadásnak különös jelentőséget ad az, hosrv kiméivi'teai igyekszik azokat a kapcsolatokat, melyek a fiatal szloven- szkói magvar generáció és a modern magyar szellemiség között éppen a közelmúltban _ — Móricz Zsiginond szlovenszkói látogatása idejében — keletkeztek. Szvatkó Pál dr. el5-# adása iránt mindenütt nagy érdeklődés mutatkozik. — Esküvő. Ktirth Richárd dr. nyitrai ügyvéd és Zweig Renée házasságot köröttek. ■a——■ ■ — —Mg—a—aaagBwwiaHÉ—g—bb». Május Csütörtök Elsejéig ml meg élűiéi! —a———.-v,-^ I I | ■■ ■ ■■ — lÉMBíll I I I II III II..................II I Bállá Irma: Vaskuthy Gábor | Pompás stiluskészség, éles megfigye- V lés és kitünően megrajzolt karakterek jellemzik a fiatal írónő első nagy re- gónyét. A háború előtti bányászváros '■< fiatal bányamérnöke küzd, hányódik ^ két nő szerelnie között, inig regül A $ győz •(, tisztaság és egymásra talál két ^ % szerető szív. é i Ára Kos 3Í.20 | $ $
