Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)

1927-05-26 / 121. (1455.) szám

6 ^TÍSGM/V>A<KVAli-HIRIiAv 1927 május 26, csütörtök. ü biróhiány Szlovenszkón az igasságizelsiitafáf csődjéhez fog vezetni A kassai ligyvédszőveísés v|abb akciója a bíró! fizetések emeléséért — „Mi lesz akkor, ha biráink összeroppanva nem vállalják továbbra Is a mai máriirszerepet?" Kassa, május 25. A szlovenszkói ügyvéöszövetséer kassai fiókjának legutóbbi választmányi Ollósén is­mét, élénk megbeszélés tárgyát képezte az ■egyre kátaszfcrófábsabb méretű biróhiány. Többek felszólalása után a választmány egy­hangúlag elfogadta Gombos Bertalan dr. ki» rályhelmeci ügyvédnek azon indítványát, hogy a szövetség ebben az ügyben uiabb me­morandummal fordul az igazságügyminisz­terhez. .......# A közérdekű memorandum eleién is­mertetik a királyhelmeoi járásbíróságon elő­állott tarthatatlan helyzetet. Amíg ugyanis ezen a járásbíróságon aa ui államalakulás előtt 29 község igaz­ságügyeit három bíró látta el addig most 45 község igazságügyi ellátását egyetlenegy bíróra bízzák. A példátlan hirályhelmeci esettel kap­csolatban — amely előreveti az igazságszol­gáltatás jövőjének ijesztő árnyékát — a kö­vetkező megdöbbentő képet rajzolja a mi­niszter elé a memorandum: „Igazságügyminiszter ur! Justitia regno- ntm fundamentum! Az Ügyvédszövetség kö­telességének tartja, hogy félreverje a haran­gokat a közelgő veszély miatt. A bíróságoknál toronymagasságra emel­kedtek a restanciák, a perek befejezése hihetetlenül sokáig húzódik. Ez az állapot mindennél jobban tenyész­ti az uiabb pereket, mert hiszen az adósok részére nagyon csábító alkalom mostari a fi­zetést megtagadni, mert. a nemfizetéssel évekre szóló olcsó haladékot, szereznek. A perek száma igy folytonosan emelkedik és mindjobban megbénul az eljárás. Az Ügyvédszövetség mély tisztelettel és, csodálattal szemléli azt, a heroikus küzdel­met, amelyet, biráink a mai viszonyok között kifejtenek. Nem akarunk mostan az ügynek azzal a részével foglalkozni, hogy a bírák annyira túl vannak terhelve munkával hogv ngvszólván fizikailag is lehetetlenség nekik a peranvaggal megfelelően foglalkozni és a hajszolt munka miatt nem lehet rossz né­ven venni a felületes és elhibázott ítéleteket sem. Ezúttal csak arra akarunk rámutatni, hogy az eddig lappangó csüggedés erőt vesz a kedélyeken. A bírák maholnap testileg és lelkileg tel­jesen kimerülnek és a legnagyobb ag­gódással gondolunk arra a közeli jövőre, hogy mi lesz akkor, htg, biráink összerop­panva nem vállalják továbbra is azt a mártirszerepet. amely a mai viszonyok mellett osztályrészükül jutott. Minden nap helyrehozhatatlan károkat okoz. Mindjobban szaporodik azon bíráknak a száma, -akik elhagyják a bírói pályát, más­részt, ritkaságszámba megy. hogy valaki a birói pálvára menjen, mert, hiszen a kis bí­rói fizetés ugyan kit csalogatna erre a ter­hes pálvára. Kétségbeesés fog el bennünket, ha a jövőre gondoíkmk, amikor a mostani bírák kidőlnek és a helyük nem lesz pótol­va! Mi lesz ebből? A bírói kar csődje, az igazságszolgáltatás csődje, az államélet csődje. Mert az állami élet alapjai rendülnek meg, ha a birói szervezet, ez az egyedüli jog- rendfentartó szervezet léket kap. Az igazságügyi kormányzat feladata az orvoslás módjáról gondoskodni. És miután a mizériáknak elismerten a katasztrofális biróhiány az oka, a biTÓi létszámot kell szaporítani a lehe­tő legsürgősebben. Meggyőződésünk, hogy ennek egyedüli ■módja az, ha a birói fizetéseket megfelelően felemelik. A legerősebb idealizmus sem csá­bíthat, a birói pálvára senkit, ha a birói fize­tés még a tisztességes megélhetést, sem biz­tosítja. Meg kell szűnni annak a lehetetlen helyzetnek, hogy egv hivatalszolga fize­tése vetélkedjék a birói fizetéssel, hogy egv valamirevaó ügyvédjelöltnél na­gyobb fizetése ne legyen egv táblábírónak. A megfelelően felemelt birói fizetésnek vonzó ereje lesz a birói pályára, a régi bírák is megmaradnak a státusban és az utánpótlás is biztosítva lesz. Csak ilven módon lehet megakadályozni a birói testület, összeroska- dását és az igazságszolgáltatás csődjét", A memorandum további része utal atra, hogv a birói fizetések felemelése nem fog általános drágaságot okozni, mert. a köztiszt­viselők más csoportja nem tarthat, igényt fi­zetésfelemelésre. mert. ez csakis a bírói tes­tületnél indokolt és kényszerű. Hol van még megközelitőleg is egy olyan másik testület, amely olyan nehéz, fontos és idegölő munkát végez ós olvan nagyszerű teliésitménvt, pro­dukálna., mint a birói testület? A legtöbb tisztviselő emellett mellékjövedelemre tesz szert, egyedül a bíró vau csak a fizetésre szorítva. Nem lehet tehát, félni attól, hogy a bírói fizetések felemelése veszedelmes pre­cedens lesz s az állam büdzséiét, sem terhel­né meg elviselhetetlenül. Végül bejelenti a memorandum, hogv az ügyvédek a köz érde­kében lankadatlan eréllvel fognak harcolni a birói fizetése felemeléséért, mindaddig, amíg a kormányzatot és törvényhozást végre cselekvésre bírták, mert, nem nézhetik össze­tett kezekkel, hogv az igazságszolgáltatás a biróh'iánv miatt a biztos csőd felé haladjon, A csehszlovákiskolapolitikakereszcmecszete Szlóvenszkó és Ruszmszkó iskola&gye a Prágai Magyar Hírlap hasábjain — Legfontosabb iskolaügyi problémá­inkról ankétet rendezünk Egy jeles szlovenszkói magyar pedagógus cikksorozata a legfontosabb iskolaügyi problémáinkról 8. Az osztrák rendszer is jobb volt a csehszlováknál TUNGSRAM-WESTERN Kincsek kozott koldus iki vakon megy el Gárdonyi Írásai mellett. Most jelent meg Gárdonyi Géza hátrahagyott munkája: KRISZTUS BANKÓJA ... 32.50 K Még pár szót kell szentelnem arra, hogy az anyanyelv, mint tantárgy, hogyan szerepelt a nem anyanyelvű középiskolákban. Fontos ezt megis­mernünk nekünk már csak azért is, mert a prágai kormány a mi anyanyelvűnket egyetlen csehszlo­vák vagy német iskolában sem engedte tantárgy­ként tanítani. Már eddig is a figyelmes olvasó megállapíthatta, hogy a régi osztrák rendszer soSkffcát liberáli­sabb volt az anyanyelv kérdésében- a csehszlovák kormányoknál. S ez igy is van. Mily szomorú fényt vet e® a. mi iskolapolitikánkra. Hiábavalóknak bizonyultak azok a kötelezettségek, szerződésben biztosított Ígéretek, az alkotmányi évéi megfelelő in'ézke- dései, d mi kormányaink, amelyek különben saolgailag átvettek mindent at osztrák koktól, a nyelv kérdésében — amelyben példátadó liberalizmust keltene tanús!- ta-niok., — Sztmenszkón szűkkeblűbbek, mini a régi Ausztria volt pl. CsehorsÁíg- bán. A régi osztrák tantervben megkülönböztetek feltétlenül kötelező, feltételesen kötelező és nem köte’ező tantárgyakat. Feltétlenül kötelező (obiigát) tárgyak azok, amelyeknek tanításában minden tanulónak részt kell vennie, feltételesen kötelező (relatíve obii­gát) pedig azok, amelyekre vonatkozóan a szülők és ezeknek helyettesei választanak oly módon, hogy a választott tantárgy az illető tanulóra nézve minden vonatkozásban a kötelező tantárgyak so­rába lép. Ilyen feltételesen kötelező tantárgyak szabályszerűit a ta.rtománynyelvek, amennyiben azok az illető gimnáziumnak nem tanítási nyelvei és egyes idegen nyelvek. Az Organisationsentwurf után 1849-től a gim­náziumi tanulókra nézve csak az anyanyelv volt feltétlenül kötelező tantárgy, a koronaországok többi tartományi nyelveit minder gimnáziumban tanítani kellett. A német nyelv minden gimnáziumban fel­tétlenül kötelező tárgyként szerepelt, emellett azonban nrnden német gimnáziumban egy tarto­mányi nyelv a kötelező tárgyak közé soroltatott. Csehországban és Galíciában ez törvényesen is szabályoztatok Csehországban az országos tör­vény (1866 jan. 18) Nr. 1. 4. §-a igy szól: „A cseh középiskolákban a német nyelv, a német közép­iskolákban a cseh nyelv kötelező tantárgy." Ugyanígy Galíciában az 1867. orsz. iörv. Nr. 13. 5. §-a: „A rutén középiskolákban a lengyel, a lengyel középiskolákban a rutén nyelv kötelező tantárgy." Az állami alaptörvény életbelépte után (1867 dec. 21) a gimnáziumok egész sora a tartományi nyelvet mint kötelező tárgyat elhagyta (Csehor­szágban országos törvény 1868 okt. 5-től), viszont voltak intézetek, amelyek a második tartományi nyelvet mint köte’ezőt kívánták beveze' ú. Csehországban olyan intézkedés történt, hogy a második tartományi nyelv tanulására senkit ion lehetett kényszeríteni. Ha azonban a .szülők vagy gyámok az iskolaév elején kijelentették, hogy fiaikat a második tartományi nyelvben is tanít­tatni óhajtják, úgy ez a nyelv ugyan kötelező tan­tárgy lett, de az ezen tantárgyból nyert előmene­teli jegy az általános osztályzat megállapításánál csak akkor vétetett figyelembe, na az kedvező volt. Express-bíráskodás Szigeten két csehszlovákiai csempész fölött Elitéltek két „ártatlan* snáramarosi csempészt, akik az ítéletben megnyugodtak Mdramaros, május 25. (Rűszinsztói. szerkesztőségünktől.) Ma, amikor a repülőgépek és a rádió korszakát él­jük, szinte stilszeriinek látszik aj as expressz bíráskodás, ami a napokban Má.amarocszi- geten játszódott le a büntetőbíróságon. Itt, a csehszlovák-román határ mentén, a csempészet nem megy olyan bünteti vagy vét­ség Számba, ami embert a társadalomból kiküszöbölné. Ellenkezőleg! A csempészés ezen a vidéke®, olyqn mindennapi foglalko­zás, olyan kereseti fórrá?, mint akárcsak egy bankdirektorság. Az emberek nem tartják bűnösnek a csempészt, mert a csempész ol­csón adja a portékáját és ezzel enyhíti a sze­génységet. A csempész tehát szimpátiának ör­vend és alig akad a határőrökön kívül más ember, aki feljelentené. Ám, annál nagyobb érdeklődés kíséri, ha egy-egy csempész a bíróság elé kerül, mivel a csempészet furfangijai, a csempészettel járó életveszedelmek, sokszor regényszerii fejle­ményeket hoznak felszínre. így történt ez a napokban ts — miként egy szemtanú hozta a hírt — a máramaros- szigeti román törvényszéken, ahova a határ­őrök két megkötözött csempészt szállítottak be. Az expressz-vád A törvényszék tele emberrel. Sok a mun­ka. Azt hinné a szemlélő, hogy ez a két meg­kötözött csempész órákig fog itt ülni Ámde csalódik, mert a csempészek pár perc múlva már a főügyész elé kerülnek- És megindul, el­lenük az eljárás. Expressz gyorsasággal. A szószoros értelmében ,,uiegipöiU“ és, meg sem | 4 A főügyész ugyanis maga elé teszi a ha­tárőrök által készített jegyzőkönyvet és a rá­diót túlszárnyaló sebességgel alig pár pere alatt elkészíti a vádiratot s azután még gyorsabban értesíti a bün­tető bíróságot, hogy a tárgyalást megtart­hatja . . . Expressz-vizssálati foglyok Még egy negyedóra sem telt el s a vád­lottak már mint vizsgálati foglyok a fogházőr oltalma alá kerülnek, -aki az előzetes letar­tóztatásba helyezetteket a folyosón tartja őri­zetben. Expressz-tárgyalás Múlnak a percek- A bíróság összeül Meg­szólal a csengő, a fogházőr elővezeti a vád­lottakat. Mais Gyula tiVvényszéki elnök és tanácsa megkezdi a tárgyalást. A vádló Si- monka Emil soros ügyész. Megjelennek az expressz védők is. A vád­lottak: Lőwy Ignác és Roeenberg Nunchem, visót lakosok- A bíróság expressz kérdéseire kijelentik, hogy nem érzik magukat bűnös­nek- Hiszen nem is csempésztek- A kérdéses májusi éjszakán még Visővölgy környékén Tiszta, zavartalan, erős vételt biztosít. sem tartózkodtak. Nem is tartózkodhattak, mi­kor a szigeti Központi szállodában aludták az igazak álmát ... De jön a határőr. Siet, mert dolga van. Elmondja a regénybe illő éjszakai histór'át... A Csehszlovákiából és Tiszán át lábaló két j ember üldözését... Három lövés az éjszaká- | bán . , . a csempészek elmenekülnek . . . I ! egy zsák selyem, férfiszövet cérna, harisnya a zsákmány . . . Ruszu Vaszily vonatkísérő azonban felismeri a vádlottakat . . . 1 Expressz-tanuidézés A védők előterjesztésére a bíróság vil­lámgyorssá Sággal idézi meg a szigeti Központi szálloda, portását., szobaasszonyát, a takarító­nőjét és londiner jót. Pár perc csupán és rohanva jönnek az ali­bit igazolandó mentőtanuk. A portás az ösz- szes szállodai könyvekkel a hóna alatt A tár­gyalást tehát ru ndén megszakítás nélkül to­vább folytathatják. Kérdések és feleletek röpködnek a leve­gőben. Expressz gyorsasággal nyer bebizo­nyítást, hogy a vádlottak béreltek ugyan szo­bát, de nem hálták a szállodában . . . Az ügyész rádiógyorsasággal mondja el a vádbeszédet, a bíróság visszavonul és meg­hozza az erpress-itélefef, mely szerint a vádlottakat két-két havi fog­házbüntetéssel sújtja. A közönség felszisszen. Ez sok! Hiszen,, ár­tatlanok" . . . Mindenki a felebbezés beje­lentését várja . . . Az elitéltek azonban expressz gondolkoz­nak és expressz elhatározzák, hogy megnyugszanak az Ítéletben . . . Elvégre „ártatlanul" ülni két hónapot egy kis csempészésért nem is olyan sok . . . Egy óra telt el s Rosenberg és Lőwy már meg is kezdték két hónapi büntetésük ki­töltését Sietni kell! A „kuncsaftok" várnak— A portékára szükség van ... A csempészet ipara el nem sorvadhat amiatt, amiért a bí­róság nem hisz a vendégkönyveknek . . . A krónikás pedig feljegyzi: expressz bí­rósági tárgyalás 1927-ben, a rádió virágkorá­ban ... i Mezőgazdasági, ipari és nép­viseleti kiállítás Komáromban Komárom, május 25. Megemlékeztünk már lapunkban az év őszén, augusztus 14-től 21-ig tartandó mezőgazdaságú ipari és népviseleti kiállításról. Amint örömmel értesülünk, a kiállítás munkáltad serényen és j eredményesen folynak. A köztársaság gyári, és k-ez- 'mülpara, annak tudatában, hogy Komárom egy ífiszian mezőgazdasággal foglalkozó országrész kóz- j pontiában fekszik, amelynek magyar lakossága előszeretettel látogatja a várost és így tömeges kö­zönségre van kilátás, élénken érdeklődőik a kiállí­tás iránt és jelentkezések a vezetőséghez nagy. számban folynak be. Ez az érdeklődés minden te­kintetben jogosult és indokolt is. mert hisz a múlt­ban, amikor egy politikai párt rendezett Komá­romban összejöveteleket, az emberek tízezrei ke­resték fel a várost e napon, most pedig, amikor párt- és nemzetiségi különbség nélkül a gazdasági élet minden vezető féríia támogatja a kiállítást, oly látogatottságot lehet remélni, amely párját fogja ritkítani. Hasonlóképpen kiválónak Ígérkezik a mező- gazdasági rész is, amelyen nemcsak a vidék birto­kosai, hanem a Szlovenszkói Mezőgazdasági Tanács, valamint a Csehországi Mezőgazdasági Tanács né­met osztálya ós a cseh- és morvaországú valamint a sziléziai német szövetkezetek központja is részt- vesznek rendkívül tanulságos, sok évtizedes ko­moly munkáról tanúságot tevő kiállításukkal. Ezek a kiállítások annyi, a haladást elősegítő, ok! aló anyagot fognak a szemlélő elé tárni, hogy attól egész mezőgazdaságunkra jó hatású a fejlődés és ■haladás erős nekilendülését várhatjuk. A népviseleti és háziipari osztály is nagyon szép anyagot ígér. A magyar népviseletek és a házi ipar igazán ’ művészi remekeibe* lefc. alkal­muk a látogatóknak gyönyörködni. A kiállítás al­kalmával ipartörténelmii kiállítás is ksz, amely a. ■kisipar aranykorának femmaradt emlékeit fogja a. látogató elé tárni. , összegezve a dolgokat, azon biztos reményűnk­nek adhatunk kifejezést, hogy a kiállítás üzleti szempontból teljesen ki fogja elégíteni a kőátilió- ka't, a látogatók pedig az elismerés megelégedőR- ségável távozhatnak-majd a kiállitám-öú ami a leg­szebb jutalma lesz a kiállít ást rendezők nagy fá­radságának. § Most jelent meg! Most jelent meg! g § Colette három uj regénye: § B Mitson 22.80 K O R A* örvény szélén . 32.50 K $ g Az örvényben . . 32.50 K g >5 Régebben megjelent: g $ A gyerekek .... 21.50 K 6 Bűnös ártatlanság 29.50 K 6

Next

/
Thumbnails
Contents