Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)

1927-05-25 / 120. (1454.) szám

1927 május 25, szerda. A magyar nemzed párt a kassai közigazgatási expozituráért Kassa, május 24. A közigazgatási reform végleges megva­lósítása körül most folynak a pártok és a kor­mány között a legfontosabb tárgyalások, me­lyek során a parlamenti klubok igyekeznek a közigazgatási reform gyakorlati előnyeit, párt­juk kívánalmait és a geográfiái egységek vé­delmét biztosítani. Kassa város politikai pártjai révén töb- bé-kevésbé erőtlen megmozdulásban jelezte, hogy él és nem siklik el teljes érdektelenség­gel a betetőzés előtt álló reform mellett és a kassai iparkamara összehívása folytán minden politikai párt— a kommunisták kivételével — képviseltette magát az értekezleten. A meg­lehetősen hosszú és kimerítő tárgyalásnak egyetlen lényeges konkrétuma az volt, hogy a kassai érdekek védelmére és legalább az eddigi zsupanátusi hatáskör biztosítására min­den párt megteszi a maga hatékony lépéseit és megkéri törvényhozóit a kassai közigazgatási előnyök védelmére. így a magyar nemzeti párt kassai kerüle­tének elnöksége pártirodája utján nyomaté­kos előterjesztést tett országos elnökségének aziránt, hogy a Bund dér Landwirtével közösen tar­tandó parlamenti klubértekezletén ener­gikusan foglaljon állást a kassai expozi- tura felállítása érdekében és védje meg az eddigi másodfokú közigazgatási fórumnak jog- és hatáskörét. A kassai pártfőtitkárság részletes expozéban ismertette a kassai városi és kerületéhez tar­tozó lakosság állásfoglalását, érdekeinek exisztenciális feltételeit, a kassai expozitura felállításának feltétlen szükségességét és eze­ket a nyomós érveket Törköly József dr. sze­nátor, orsz. pártelnöknek hozta a tudom al­sóra. Biztos tudomásunk szerint a magyar nemzeti párt teljes súlyával magáévá tette Kassa városának s a nagy megyének érdekeit. Horta, május 24. (United Press.) De Pi- nedo érkezését ma éjjelre várták az Azori szigeteken. Az olasz repülő azonban nem érkezett meg. Egyelőre semmi hír sincs róla és a London Importeur nevű angol gőzös volt az utolsó, amely De Pinedo gépét látta. Az-oBlsa német csatahajó Horta kikötőiében horgonyoz és ámbár tegnap el kellett volna hagynia a kikötőt, parancsot kapott, hogy maradion és várja meg a repülőt. Az olasz partraszállásánál esetleg segítségére lehet. A hadihajó fényszóróival egész éjjel kutatta a láthatárt és egy fénygömböt helyezett el árbócán, hogy az olasz repülőt útbaigazítsa, de eredménytelenül. A Beira nevű portugál ágvunaszád tegnap Hertáha érkezett, hogy fogadja De Pinedot. Az Azori szigetek kor­mányzója szintén előkészületeket tesz az ün­nepélyes fogadtatásra. A szigetcsoportra sű­rű köd nehezedik. Szakadatlanul esik. A la­kosság között már bizonyos idegesség ész-1 lelhető, mert De Pinedo nem érkezett meg pontosan, de' beavatott körökben a késede­lemből még nem következtetnek katasztró­fára. A köd ugyanis lehetetlenné tette a tá­jékozódást. Általában remélik, hogy az ólasz repülő a reggeli órákban megérkezik az Azori szigetekre, ha útját nem vette egye­nesen Portugália felé. Newyork, máujs 24- (United Press.) A Rádió Corporatio az Oilfieid amerikai gőzös­től rádiógramot kapott, amelyben a hajó kapitánya arról számol be, hogv a gőzös éj­jel 11 óra 30 perckor az Azori szigetektől délre egy schonert látott, amint egy kétmó- toros repülőgépet vontatott. Mivel a gépen háromszinii zászló lengett, feltételezhető, hogy De Pinedo gépe volt- Az olasz repülő valószínűleg a ködben eltévesztette az Azori szigeteket és nyílt tengeren kötött ki, amint meglátta a schonert. Ezt a jelentést egyelőre még nem erősít ették meg. Várnait tíz napra kitiltották a Házból Az oSsssokrói és i^ussoiinirőS tett kijelentéseit gyalázkodóknak minősítették A Gajda — Kratochvil-pör a törvényszék előtt Prága, május 24. Gajdénak Kratochvil őrnagy és Szolovjev ti3ztiszolga elleni pőré­ben, mely, mint ismeretei, elsőfokon Kratoch­vil és Szolovjev elítélésével végződött, a védő kéTelmére a bíróság ismét leküldte az irato­kat a járás bíró sághoz- Zi^ka járásbirő ki fogja hallgatni a védő által megnevezett uj tanu­kat és az iratokat átküldi a felebbezési bíró­sághoz, mely az uj tárgyalást ki fogja tűzni. A tárgyalásra legkorábban ősszel kerülhet sor. Budapest, május 24. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) A képviselőház mai ülésén Váry Albert beterjesztette a men­telmi bizottság jelentését Várnai Dániel Szo­ciáldemokrata képviselő ügyében, akit mint ismeretes a magyar-olasz barátsági és dön­tőbírósági szerződés parlamenti tárgyalása során elmondott beszédében használt kifeje­zései miatt a Ház a mentelmi bizottság elé utalt. Váry Albert a bizottsági jelentésben elő­adja, hogy a ház a házszabályok 240. szakasza alapján utasította Várnait a mentelmi bizott­ság elé, mert a magyar-olasz szerződés par­lamenti tárgyalásakor azt a kijelentést tette, hogy „politikai szerződést Magyarországnak nem Szabad politikailag fertőzött álammal kötnie" s egyéb más sértő kifejezést használt Olaszországgal és annak legelső államférfiéval szemben. A Mentelmi bizottság ezeket a l-ifejezé- seet gyalézkodóknak minősítette egy Ma­gyarországgal barátságban élő nemzetre s annak egyik államférfiára nézve, meg­állapította továbbá, hogy a kifejezések ellentétesek a nemzet érzésével. Minthogy Várnai meg sem kísérelte, hogy Szavait kimagyarázza, a mentelmi bizottság ezért javasolja, hogy Várnait a házszabályok értelmében tiz ülésről zárják ki. Váry bizottsági jelentésének elhangzása után Györki Imre Szociáldemokrata képvi­selő olvasta fel a kisebbségi javaslatot, amely szerint Várnai a kijelentésekkel nem saját magának, hanem az egész pártnak álláspont­ját hangoztatta. Nagy zaj támad erre. Minden oldalról közbekiáltások hangzanak: ^— Akkor még súlyosabb! Barabás Samu: Debrecen, amelynek Ön a képviselője, bizonyára nem osztja ezt a vé­leményt! Györki: A szociáldemokraták álláspont­ja az, hogy a magyar külpolitikában jugoszláv orien­tációt kellett volna az olasz helyett kö­vetni. A szerződé« nem két nép szerző­dése! í ■ ' ■ 5*fí|C:• s Újabb nagy zaj, amelyben az elnök két- sze*' is figyelmezteti Györkit, hogy ne" térjen el a tárgytól, Zsitvay Tibor elnök a nagy zaj­ban harmadszor is figyelmezteti Györkit, majd megvonja tőle a szót. Ezután már nagy csendben elfogadja a Ház a mentelmi bizottság javaslatát s annak értelmiében Várnait tiz ülésről kizárják. Júliusban törvény lesz a közigazgatási reformból Prága, május 24. A koalíció tizenhatos bizottsága ma délután újból tárgyalta a közr igazgatási reformjavaslatot. Koalíciós körök­ben remélik, hogy sikerül az összes vitás kérdéseket elintézni, úgyhogy az alkotmányjogi bizottságot már május 31-re össze lehet hívni. A képviselőház júniusban tárgyalja le á reformot. Az eddigi tervek szerint a szená­tus három bizottsági és három plenáris ülésén fog foglalkozni vele, úgyhogy a kormány a törvényjavaslatot már júliusban benyúlhatja a köztársasági elnöknek aláirás végett. Az il­letékes körök niár a reform végrehajtásának gyakorlai előkészítésén dolgoznak, a belügy­minisztérium a végrehajtási rendelet szöve­gezésével van elfoglalva. A szenátus május 31-én kezdi tárgyalni az adóreformot Prága, május 24. A szenátus költségve­tési bizottsága ma folytatta a pénzügyi javas­latok részletes vitáját s azt holnap valószínű­leg már be is fejezi- Az adóreform javaslatok állítólag május 31-én kerülnek a szenátus plénuma elé. Az elnökség azonban eddig még nem hívta össze a szenátust. Az adóreform plenáris vitája valószínűleg egy hétig fog tar­tani, mivel az ellenzéki pártok, amelyek a költségvetési bizottság ütésein nem vettek részt, valószínűleg számos szónokot vonul­tatnak fel. Fengjusziang diadalmasan nyomul elő Sluinghai, május 24. Feiigjusziang oldaHáiua- dása bizonyos tekintetben tehermentesítette a déli csapatokat. Csangkajszek előnyomulása megszűnt. A nemzeti kormány döntő győzelmet jelent a Han- kauíól északra eső frontról. Csangcsolin csapatai mindenütt visszavonulnak. Hankau nyugodt- Az ellenséges tábornokok Hankautól délre és nyugat­ra fegyverszünetről tárgyalnak. Óriási forgószél Indiána államban ■Nem York, május -.24. Középső Indiana fölött tegnap borzaImas forgószél-vihar vonult végig és számos városban óriási károkat oko­zott. A távíró és telefonösszeköttetés megsza­kadása miatt a katasztrófa közelebbi részle­teiről még nem érkeztek jelentések, de félő, hogy a vihar emberáldozatot is követelt. War- saw városa rendkívül súlyos károkat szen­vedett. ^Komáromi ciános ^Reménytelen szerelem legény (9) Feléje indultam. Lépéseimre megfordult s elemeietett. Mosolyogva jött s szépsége csaknem meg­zavart hirteleniül. Egészen-más volt, mint amilyennek előző este láttam. Már messziről nyújtotta a kezét: — Hogy aludt a kedves vendégünk? — Mint a bunda, szépasszony! Tiltakozó mozdulatot tett: — Csak semmi bók! Ha tovább is javít­hatatlan marad, kénytelen leszek szigorúbb rendszabályokhoz nyúlni, — s láttam, hogy komolyan veszi a fenyegetést. — Megszá­molta este a gerendákat? — Én bizony elfelejtettem, nagyságos asszonyom. S éppúgy azt se tudnám meg­mondani, álmodtam-e valamit az éjjel. Azt hiszem, horkolva brugóztam végig mind a kilenc órát. Mialatt az ebédlő felé tartottunk, annyit mondott: — Itt muszáj jól aludni. A pusztai leve­gő éles, mert a hegyekből jön. Kelten ültünk a reggelinél. Hogy a férje nem volt jelen, kis ügyetlenséget figyeltem meg rajta. De ez a csöpp félszegség még vonzóbbá tette. Aziránt érdeklődtem, ki az uj vendég a kocsinál? — Nem mondta Lóránt az este? — reb­bent rám félszemmel. -- Az országgyűlési képviselőnk s Lóránt igen eredeti embernek mondja. Most járja be a kerületet. Elcsodálkoztam:- De-hiszen alig két hónapja voltak a választások? (), a mi képviselőnk nem olyan em­ber kacagott csöndeskén. • Ha valame­lyik bizalmasa megírja neki Pestre, hogy ez vagy amaz a választó valami megjegyzést tett rá, rögtön vonatra ül, itt-terem s nem nyugszik meg. amig kap ac Hálással, szépszó­val, újabb fogadkozással ki nem bélelt min­denkit. Én sokszor sajnáltam már ezt a sze­rencsétlen embert, mert szakadatlanul utón van... — De mit töri magát ennyire? A fiatalasszony arcán . részvét látszott: — Mert remeg a gondolattól, hogy leg­közelebb meg talál bukni esetleg. Ebből él az istenadta. Legutóbb is hogy megjárta! Akadt egy ötletes ellenjelöltje, aki csak az­zal a kikötéssel lépett vissza, hogy ez az ágrólszakadt ember odaadta neki minden félretett pénzecskéjét. Valósággal kifosztotta. Akkor a volt rivális átlépett a szomszéd ke­rületbe s ott kezdte meg az újabb agitációt. — Sajnálatra méltó ember — mondtam. Az asszony rámvetette a fejét: — Vannak aztán egészen kiütköző tulaj­donságai. Ha már végigházalta a paraszto­kat, olyan hangon kezdi, mintha legalább is ő lenne a miniszterelnök, vagy nem tudom, kicsoda s olyankor egyszerre tele-lesz nem­zetközi titkokkal és hiába nyaggatják az urak, hogy informálja hát őket az európai helyzetről. Begombolkozik s legfeljebb ha egy-két apró intimitást pettyen! el... Én Mii önben nem sokat értek ezekhez a dolgok­hoz, majd elmondja Lóránt. Parancsoljon még! — Köszönöm. Hogy is hívják? — Máduró — felelt az asszonyka. Föl lelkesedtem: — Klasszikus név! Egy ilyen név tulaj­donosa joggal 'elvárhatja, hogy már életében bronzrámába tegyék ... Kis szünet állt be. Én kezdtem aztán: — Köszönöm a tegnap-esti figyel messé­get ... Magam is szeretem ezt a könyvet. — Az Anyégint? — nézett rám fel­csillant szemmel. -- Én szerelmes vagyok bele. Készben úgy lettéin a Lóránt felesége. hogy ő mindig magávalhordja ezt az örök- csodálatu költeményt, Lenke-mama pedig, a Béni bácsi felesége, bolondja az Anyeginnek. Igv lettek elvál hatatlan barátok ők ketten, mikor a Duna mellett nyaraltunk most más­félévé a Lenke-mama határtalan lelkesedésé­ben kettejük társaságába vont be... De ne­kem Lóránt csak akkor olvasta föl az egészet, amikor párnapos házasok voltunk. Azóta sok­szor tett nyughatatlanná bánatos szépségei­vel. Hallgassa meg csak ezt a két sort: Ábrándjaink az eltűnt korral Nem térnek vissza soha, nem!... Féltem, hogy erre a mai napra el talál­ja vesztem a kedvét. Siettem megelőzni: — Ismerem. A tornác felől lépések hallatszottak. — Lóránték jönnek, — ocsúdott föl a fiatalasszony. Abban a pillanatban már bent is voltak. Barátom udvariasan tessékelte be maga előtt a képviselő urat, akin csak most ütött szemet igazán a fenékben szétterülő háj, amint meg­hajolt az asszonyka felé. Ehhezmérten a nadrágja is lebernyegben öblösödött hátul, térdben viszont előr eh orkánt, mialatt lent ki­fityegett a ougoscipő két füle. Járása talpas lehetett, különben nem lett volna éliretapos- va a ougra-járó lábbeli. Arcban hasonló némi­leg Szilágyi Dezsőhöz, mert lefelé kereke­dett, a toka irányában, ellenkező véglete pedig csúcsba futott ki. Bajusza spárgavé­konyra szappanozott s színárnyalat tekinte­tében savószerü. Másodszor is meghajtotta magát s így kezdte: — Csókolom a kedve? kisztihandját, nagyságos asszonyom, ha becses engedelmé- vel szabad igy kifejeznem magamat... Az asszonyka a kezét nyújtotta. Általában bizonyos kései divatai zamat jellemezte a képviselő ur szólás-módjait, amelyeket pémi magy árkodé-magyart sujtás­sal hányt ki. Akkor már előttem állt s fesz­telenül fogott velem kezet: — író urat ezek szerint van szerencsém tisztelhetni nagyratartott személyében is .. * — Kérem, kérem, — szerénykedtem. ő folytatta, miközben háttal állt a házi­asszonynak: — Remélem, méltóztat tudomással lenni róla, hogy félig-meddig céhtársak vagyunk? Azt hiszem, ostobául mosolyoghattam rá. Mert fogalmaim nem volt, mit akarhat tőlem. Ő pedig folytatta: — Hogy úgy mondjam: ugyanegy szak­mát űzünk. Jelesül én is szereztem egy mü­vet, melyben nemzetünk figyelmét fölhívni iparkodtam a belterjes ciroktenyésztés in- dusztriális és kulturjelentőségére. Enélkül elsülyed Túrán a népek tengerében. — Igenis, kérem, — helyeseltem egy kis elfogódottsággal. — Valóban úgy van, amint állítani méltóztatik. <5 folytatta: — Az alapeszme akkor ütött meg, mikor tanulmányutat végeztem . északi véreink ho­nába, Észténia földjén ... — Igenis, kérem, — hebegtem riadtan. (Igazság szerint nem értettem, miről van szó. Csak később magyarázta meg a barátom, hogy a képviselő ur azóta lett kótyagos a kultúra nevében, mióta egyizben — valami mérsékelt stipendium igénybevétele révén — négyhetes iitra indult az északi apró államok­ba s akkor alkalma volt érinteni Észtországot is. ö Esztfőniának mondja, magyari-módra. A tanulmányi kirándulást egyébként nem fejez­hette be incidens nélkül, mert — visszajőve! — Krakőn-ál ellopták a vasútjegyét s mivel egyéb pénze nem volt, kiszállt a fülkéből s minden emóció nélkül gyalog vágott neki az országúinak, Ruftka irányába. Nyolc napig talpalt, amíg el tudta érni honának fő- és székvárosát s azalatt az ütmen ti eperfákról táplálkozott. Szerencséjére július volt éppen.) . (Folytatjuk.) Hol van De Pinedo? Egy schoner vontatta gépét az Azori szigetektől délre — A kiSUzött ideig nem érkezett meg — 2

Next

/
Thumbnails
Contents