Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)

1927-05-24 / 119. (1453.) szám

9 1927 mi,,in* 84, kedd. Külföldi eredmények Bécsi futball. Slovan—Rudoifshiigel 3:1 (3:0). Gyönge nívójú mérkőzés, amelyben, a Slovan mind­végig vezeteti. — Nieholson—Wacker 3:1. A II. osztályú csapat meglepő győzelme. — Vienna— Bewegungsspieler 3:2. — IAF—Gersthof 1:0. A bécsi Hakofíh Csikégóban az Illinoistól el­ső véreségét szenvedte 2:1 (1:0) arányban. Jugoszlávia. Belgrád: Jugoslavia—Jedinstvo 1:1, BSK—Sokol 3:0, Slavia—Sumadia 3:0. .4 belga serlegei az antwerpeni CS Brugge nyerte. Svájc bajnokcsapata a Grashoppers lett, amely a döntőben a baseli Nordsternt 2:0 arányban le­győzte. — A. Penarol Lausanneban 7:1 arányban győzött, mig Bernben 1:1 eldöntetlent ért el. A londoni Burnley szombaton Berlinben a Tenis Borúsaiét 4:0, vasárnap pedig Drezdában a Guts Mutsot 3:1 arányban legyőzte. Német bajnokságok. IFC Niirnberg—Hambur­ger SV 2:1. Fiirth—Kickers Schönberg 9:0. — Hertha Berlin—Holstein Kiél 4:2. — München 60 —Leipzig VFB 3:0. — Arminia Hamburg—Stade Francais Paris 6:3. Krakkó. Simmering Becs—Makkabea 5:1 (szombaton). S'mmering—Cracovia 2:2 (vasára.). TENNISZ Davis Cnp-mecesek Belgium—Lengyelország 5:o. A belgák Briisz- szelben minden megerőltetés nélkül győztek. Dánia—Anglia. 3:2. A küzdelmek eddigi leg­nagyobb meglepetése. Ullrich a Higgl elleni mécs­esét 7:9, 3:6. 6:2, 6:2, 6:4 arányban nyerte. Déhfrika—Svájc 5:0. Montreuxben. Délafri- ka erős favorittá avanzsált. Indán—Jugoszlávia 3:0. Belgrádban az in­diaiak: Fizeé és Prasada iskolajátékkal győztek Dungyerszky és Balázs ellen. )( Franciaország—-Amerika 3:2. Hunter gyön­ge szereplése folytán az amerikaiak elvesztették párisi küzdelmüket. Szombaton a francia pár 4:6, kétszer 6:2 arányban győzött. Vasárnap Tildén Borotrát 6:0, 6:3, Lacoste Huntert kétszer 6:0 arányban legyőzte, igy Franciaország végered­ményben 3:2 pontaránnyal győző'1. )( A wiesbadeni versenyen Froitzheim Mol- denhauert 2:6, 7:5, 4:6, 6:0, 6:1 arányban le­győzte. ATLÉTIKA )( Franciaország 20 küdtnÁ'eres } u ló bajnok­ság át Dacquay 1 óra 40:37.2 országos rekord alatt nyerte. )( A csehszlovák mező gazdásági tanács serle­gét a Baurílgarten kör ülf utasáért 4000 méteres j távon a Slavia Kas. Nemecky és Simekből álló j csapata nyerte 11:48.1 alatt a Sparta együttese elctt. X Königgrafzben 3.000 méteren Nedobity 9:43 alatt győzött. )( Román >a.—Csehszlovákia 23:7. A rugby iránt nálunk érdeklődés nincs, ezt legalább iga­zolta ez a mérkőzés. A románok messze felülmúl­ták a csehszlovákokat. MOTORSPORT X A prágai „Solifndé“-versenyf 220 kilomé­teren Bauhoffer. a jilovistei győztes nyerte BMW-en 102.3 kilométer sebességgel, ami által a veresnykocsik kategóriájában ezen a vonalon uj rekordot jelent. )( Az osztrák Tourist Trophin a, legjobb időt 500 kem-en a budapesti győztes Thurnschirm (Niirnberg) érte el 3 óra 51.31 alatt. A versenyen sajnálatos szerencsétlenség történt, amennyiben a linzi Auerbaeli kocsijával egy tel efon póznához ütközött és koponyalapitörést szenvedett. ÚSZÁS )(Úszó rekordok Pozspntjban. Pozsonyból je­lentik: A brünni Aegir és a pozsonyi PTE klub­versenyén a 100 méteres szabad úszásban Steiner (PTE) 1:04.2 alatt uj csehszlovák rekordot állí­tott fel. Branczik a cseh—német rekordot javí­totta meg l:12.8-ra, inig Lángé (Briinn) a 100 ni. mellúszásban 1:27.1 és a 200 méteres szabad- úszásban 2:38.1-al javította meg a köztársasági németek rekordját. — PTE—Aegir 31:1. Vizipoló. LÉ''PORT )( A csehszlovák derbyl Dagobert fölénnyel nyerte Jarko és Laudon előtt. A favorit Kariin ötödik lett. A tol.: 42(124):20-at fizetett. A má­jusi steeplechaseban, amelyet Donner nyert meg, Nebicb lovasa Eberhardt Mauve lezuhant és egyik bordáját törte. )( Vysehrad győzött Budapesten. Budapestről jelentik: Az Alagi-dijban a Csehszlovákia istálló I Vysehrad ja Stockerrel a nyeregben győzött Bü- ivész és Sodamint előtt. A tót. lÖ9:10-et fizeted .■S'i.CT1 ­Az erdöreform Irta: Bodor Gábor (Varannó) ; ; ■ a. Az erdőjogi törvényhozás 1918-ig A Száovenenkó területére 1918. X. 28. előtt ho- 00/bt és még ma ia érvényben lévő erdőtörvények és rendéletek mindenüké mutatja, hogy azokmiaic a törvényeknek és rendetetekn-eík legfőbb célja az árvizek "elílená védekezés veit. Az 1879. évi XXXI. t.-e., azaz első erdőtör­vény ugyanié az 1879. évi március 11-iki szegedi naigy árvíz hatása alatt készült. Ezen törvénynek egyik hibája a 4. §, mély kétféle erdőtalajt külön­böztet meg, u. m. feltételes és feltétlen erdőtiaiajt. A fölíteteles erdőtolaj-on az irtást megengedi, a fel­tétlen erdőtalajou pedig szigorúan ifcittíja. Vitás eseteikben annak elbírálását, hogy melyik feltételes és melyik feltétlen, erdőtalaj, a politikai hatósá­gokra bizita. Nem hiszem, hogy volna két szakember, aki a feltételes és feltétlen erdőtalaijok közölt a határ­vonalat egyenlően jelölné ki. Vitás esetekben pe­dig — a legtöbb esetben — a sok enyhítő körül­mény, a politika, protekció stlb. figyelembevételé­vel, a nézeteltérések árát az erdő és ezzel együtt p.közérdek tadj-a meg. Másik hibája a XXXI. t.-cikknek, hogy az er­dőket, a ittíajdonois szerint, két csoportra osztja, u. m. a 17. § alá tartozó kötött birtok és a szabad- forgalmú magánbirtok csoportjába. És míg a 17. § alá sorolt erdőkben a gazdálkodás rendszeres üzeimtenv és szakképzett erdészek alkalmazásához kötette: addig a magánérdekben alig történt kor- Jiátozás s azok korlátlan kihasználásánalc, irtásá­nak és pusztításának alig volt akadálya. v Mivel az 1079. évi XXXI. t.-c. az árvizek ellen nem bizonyult eléggé eredményesnek, a törvény­hozás a kopároe cdások és vizmos'ásképződ.ések meggátlásáról az 1894. <évi XII. t.-c. 13. és 14. fai­ban intézkedett. Ezen törvényből azonban kima­radt a törvény végrehajtására illetékes szakköze­gek megnevezése s igy nem akadt, aki azt, végre­hajtsa. Ezért az 1898. érvi XIX. t.-c. a kötött erdőbir- fokok kezeléséről és a kopár területek megkötésé­ről újból, ifculságö* részletességgel « a célt és fotttü- zötit irányt elhomályosító kicsinyes magyarázatok­kal iintétzkedik. Ennek a törvénynek a végrehajtá­sával az ujonuaU szerves&tt állami erdőhivatiaíMcai bízták meg. Ennék a iförvénynok azonban az a hi­bája, hogy nincs büntetőparagrafüsa. Miint az említett három törvény szövege vilá­gosan bizonyítja, ezen törvényekben a birtokosok tulajdonjoga és érdekei teljes mértékben figyelembe Toltak véve és a legszigorubbnak látszó paragrafusok végre­hajtása és alkalmazása ellen, is mindig volt mentő és enyhítő § « a magánbirto,kosok 'erdejükkel és fájukkal szabadon. rendelkezhettek. A törvény szövegéből világosain kitűnik az is. hogy a törvények a birtokos okra nem a szigorral és megf'éWmliií'éssel rá nem a birtokosok túlságos megterhelésével, de jóakaró uímuí-aifáseal, okitatás­sá'l és félV'ilágoiSitássail kívántak hatást gyakorolni s a végrehajtó közegeknek Is 'ilyen, irányú volt a szigora utasítása, A tisztviselőknek a birtokosok felett való ba- eóiskodiása szigorúan el volt tiltva is a törvényeket csakis az 'érdekelt birtokosok tudtával, felvilágo­sításával és hozzájárulásával, a birtokos okkal egyetértőleg rá együttesen volt szabad végrehaj­tani. A világháború előtt Szlovenszkó területén a feniMdézett törvények alapján a kopár területek megkötésére és beiásitására nagy gond rá nagy költségek voltak fordítva s a világháború kitöré­sekor már csekély volt azoknak a kopároknak rá vízmosás oknak területe, amelyek még megkötésre és befásitásr-a vártak. A birtokosok kezdetben a kopár megkötési rá fásítási munkálatokkal szemben, nagy •ellenszenv- vel viseltettek, de lassanként megbarátkoztak vele rá igen sok birtokos akadt, aki naigy előszeretet­tel és igen szép eredménnyel foglalkozott az erdő­sítésekkel, erdőápolással, erdővédelemmel és a ko­pár területek megkötésével és befáeiitásávak Ezen munkák kedvező hatása meg is látszott, a legtöbb vidéken az erdővizek lefolyása mind nor­málisabb lett s nagyobb árvizveszedelmek csakis ott jelentkeznek, ahol a meredek hegyoldalakon az erdők letárolása túlságos nagy mérveket öltött rá a letarolt erdőterületek újraerdősítése nemcsak, hogy el maradit, de sőt a sarjról rá magról nőtt fia­talosokat agyonlegetteltték. Ilyen leítarolt hegyoldalakon azonban a legelő marha nem annyira a száljával, minit inkább a lá­bával okozott, és okoz nagy károkat, mert a talaj­takarót palájával íétezaggaHJ®, lettapodja. A marha lába nyomán kopár területek rá vízmosások kelet­keznek. A vidék képié teljesen megváltozik. Az ad­dig az árvizveszedeömet nem ismerő tekosságot az á-rviaek mnndgyakraibbán kiömlik., károsítják és ál­landó rettegésben tartják. Nagyobb esőzések alkal­mával pedig az ilyen letarolt rá agyan! egelteitett, agyontaposott kopasz és kopár területekről lero­hanó árvizek valóságos országos csapássá válnak. A világháború alatt az erdők védelmére és a kopárak megkötésére nem lehetett kellő gondol fordítani, mert. hiszen a Kárpát-hegység nagy része hosszabb ideig hadszíntér volt és éppen a hadi cé­lok érdekében igen sok erdőpueztitáé rá ©rdölola- rolás történt, (Fokit. kői7. A Németországgal folytatott kereskedelmi szerződési tárgyalások. A váhntarifáliis táigyaláso- Icait Nénreitországgail június 8-án folytatják Ber’iin- ben. Az eddigi tárgyalások folyamán a vegyi ipar tételeiben miaíjdnieim teljesen megegyeztek. Igaz ifgran, hogy még sok itárólfaltétel vi'tás, főképp'en olyanok, amelyeknél a csehsalová'k iipar van é ide­kelve, el?óborban a mialáta, komló, vágott fa, gya­pot, vasáruk rá speciális gépiek ítét'fJlei. Ezekről nrég külön 'tárgyalások lesznek szükségesek rá igy előrelálGratő'íag hosszabb ideig fog <1 rontani amíg á két föl egymással meg fog állapodni. Az osztrák—csehszlovák kereskedelmi tárgya-; lások ujrafe-lvétele. Legújabb osztrák jelentések eaenint az osztrák—csehszlovák kereskedelmi szer­ződési tárgyalásokat' májusban, vagy június első napjaiban Becsben újra meg fogják kezdeni. E héten jönnek vissza Becsbe a genfi delegáltak, mi­re a tárgyalásokéit nemsokára megkezdik. Meg kell állapítani, hogy a vitás kérdésekben, főképpen a textil vámok kérdésében miudezsdedg nem történt közeledés, úgy, hogy még nem lehet, inon:, hogy a tárgyalások milyen sokáig fognak tartom. Meg a nyári parlamenti szünet előtt tör ény- beiiktaijak a magyar—csehszlovák vámszerződést. Budapestről jelentik: A magyar—csehszlovák vám- szereödráről szóló törvényjavaslat még ebben a hó­napban benyújtásra kerül a magyar képviselőház- ban. Mőst már valósainü, hogy a képviselöbáz még •a nyári szímet előtt, tehát junius folyamán le fogja tárgyalni ezt a törvény javaslatot és ezzel egyidö- ben a prágai parlament is foglalkozik majd a ma­gyar szerződés ügyével. Ebben az esetben a szer­ződés és a benne foglalt vá.mmérsékléseh julius folyamán életbe léphetnek. Osztrák sörgyáraik koncentrációja. A magyar sörgyárak már négy évvel ezelőtt koncentrálták üzemeikéit, most. pedig, amikor Csehszlovákiában is érezhetővé kezd válni ez a koncentrációs moz­galom, ugyanakkor az osztrák gyárak iis' követni készülnek ezeket a példákat. Bécsi jelentés szerint a svedhaiti, St.-rnarxü, siiminierlngii, a Dreher-, Maüt- ner- és Maichl-gyáinak fuzionálni készülnek a biit- itelsdorfí sörgyár üzemeivel. Az együttműködés annyira szoros lesz, hogy a társaságok ki fogják cser élni részvényeikéit. Meghívó. A Szlovenszkői Magyar Cukor répa­termelők Szövetség© választmányi (tagijait 1927 má­jus 25-én (szerda) d. e. fiéltiiz órára Érsekujváiva a vái-osháza tanácstermébe ülésre hívom egybe. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Bejelentések. 3. További teendők megbeszélése. 4, Indítványok. Kelt Érsekújvár, 1927 május 16. Tiiszfceletteil Ajbicis- Horváth Dezső ®. k., szövetségi elnök. A belföldi fapiac helyzete. A belföldön, Szfo- venezkón a .gömbfaárak a Németországból eredő megjaivult kereslet következtiében némileg megszi- lárdultak. Szlovenszkón az utóbbi időiben jó árakat érhettek el gömfiánáli, mert a müvek rendelésekkel bőven el vannak látva. Csehországban a gömbfa­árak állandósultak. A német érdeklődés tartósan jó. de az importőrök. tulmagais árait visszautasii- ják. Magyarország részéről főképpen a gyengébb hosszfát keresik. Bányafában nem nagy a kínálat. A német és magyar kereslet az utóbbi időben va­lamivel javult. Szlovenszkón az utóbbi időben me­gint az uszályfakereskedeiem élénkiült, ment az ex­portban ezen a fórén jobbak az értékelési lehető­ségek. A vágoMfflai'üzilet szilárd árirányzat mellett foieíliégüő. Úgy a külföld, mint a belföld vágottfla iránt szép érdeklődést tanúsít. Az árak általában változatlanok maradtak rá csak néhány prompt- száll'it'á'sná!. engedélyeznek, magasabb.árakat. A né­met üzlet ezen a téren is megjavult. A kasea— oderbergi vasútvonal metnfén levő fűrészek német számlára történt rendelésekkel teljesen el vannak látva, az árak kielégítők, úgy, hogy Oderbergbe egész favouatiok indulnak. A történelmi országok­ban a vágoftfapiac helyzete nem olyan kedvező, miint Szlovenszkón. Az eladási lehetőségek itt nem olyan kedvezőek és az árak sem kiellégitőek. Egész Cisehszlovűkiáhan azonban minden remény meg van arra, hogy ezidön a piac fejlődése kielégítő lesz. Tárgyalások a fiumei kikötő vasúti tarifáiról. A magyar, olasz rá jugoszláv vasútiak 'képviselői között Rómában előkészítő tárgyalások indultak meg a fiumei kikötő használatával kapcsolatos vas­úti itariifális kérdésekről. Ma ugyanis az a helvzet, hogy Budapestitől Fiúméig a fuvarköltség k étezer- háromszor annyiba kerül, mint béliéiben, eminek következtiében a ma'gyar exportőrök a fiumei ki­kötő által nyert nagy előnyt egyelőre nem tudják még kihasználni. Nemzetközi vasúti konferencia Ragumban. Ra­guzában május végén nemzetközi vasúti konferen­ciát. tartamiak, amelynek tárgya a személy- rá áru­forgalom jogviszonyainak egyöntetű szabályozása a különböző európai országokban. 9.5 milliárd aranymárka kölcsönt vettek fel ebben az évben Németországiban a belföldi pénz­piacon. A német tőkegyüíjtéis tempóját jellemzi, hogy ez év január elsejéitől május 15-ig 948 millió aranymárka kölcsönt vehetitek fel a városok és tartományi kormányok a belső pénzpiacon. Ebből 500 milliót középületek, lakások rá hasonló intéz­mények létesítésére fordítottak. Újra emelkedett a nagykereskedelmi áruivó. A nagykereskedelmi árak indexe hivatalos jelen­tés szerint május elsejéére újra emelkedett*, még pedig az áprilisi 979-ről 988-ra. azaz aranvfoan 143.1-ről 144.4-re. Egy egyenes összehasonlításnál az emelkedirá 0.9%-ot fesz ki és pedig az élelmi­szereknél l-4/o-of. Az első árucsoport; ösaznndexe májusban (áprilisban.) a háború előtti alapon 937 (943), aranyban 139.9 (134.8). a második árucso­porté ugyanebben az -időben 1001 \1919), aranyban 1-19.2 <148.9). 'ültek. Cseh Industríai 1 koronával emelkedett. A iberabázási piacon az átlagos gyengülés 5—10 fáj. fért tett ki. Az exolapiac iráíékei, ás 1 emoiTisoIódiiak. + A prágai devizapiacom Zürich 0.50. Milánó 0.125, Madrid 2 koronával gyengültek, Páris 0.05, Bukarest 0.175 koronával emelkedtek.-f Tartott a prágai nikorpiac. Nyersáru jegy­zés Au-ssig loko rá kikötő 198.75. + A prágai f átfusd én puha gömbfában, kom- lókaróbíin, puha tűzifában és parkert-tekben keföt- tek üzleteket. A kínálat kemény gömbía, banya-fa, (lürráizpor és hulladék, vágót Ifa. lécekből állt.-r A prágai szarvasmaTuavásárra 805 darabot hajtottak fel, ebből 707 belföldit (458 szkxven- szkó'ít), 69 románt és 29 magyart. Belföldi ökör 5.50— 7.50, bika 5.30—7.30, tehén 3—7.70, borjú 5.50— 7; szlovenszkói ökör 5—8, bika 5.40—7.20, tehén 3.50—8.-25, borjú 5.50—9.25; román ökör 7— 8; má-gjw ökör 6.20—7.25. A vásár közepes volt, + A prágai sert és vásárra 5838 sertést hajtot- 'tnk fel. ebből: 256 belföldi 10.40—10.70. 212 szlo- venszkóí 9.50—10.30. 380 román 9.90—10.40, 4047 lengyel 9.70—10.50, ’ 220 ukrán 9.70—10, 52 hob iaud, 380 -magyar hízó 1Ö.30—12.10, 368 jugoszláv bízó 10.30—12, 135 román hízó 10,05—10.50. A va­sár közepes volt.-f- Pozsonyi terménytőzsde. Irányzat gyengén fartőit, az árak kis mértékben lemoi-zsoíódtnik. A következő árakat jegyezték: Búza 78—79 kg.-os 043—246, búza 77 kg.-os 041—243s b-uza 76 kg.-os 230—240. búza 75.5 lvg.-os 237, alsótű-szavidéká búza ab hajó Pozsony 77 kg.-os 209—010, jugoszláv buzá 77 kg.-os 209—210, rozs 230—232. magyaT rozs 192 —194, magyar rozs ab hajó -Pozsony 192—194, ár­pa la 175—185. zab 197—203, jugoszláv tengeri azonnalira ab hajó Pozsony 113—114. köles 175— 180, -korpa 122—125, külföldi -korpa 120. + Lanyha a budapesti értéktőzsde. Bécsi ked­vezőtlen jelentések folytán a piac irányzata gyen­güli. A vas- és montánpitac értekei szenvedtek d legnagyobb árfolram-veszteségeket!, amelyek 3%- ná'l többet nem tettek ki. A forgatom nem volt egységes. Egyes, a csehszlovák távirati! irod-a je- leutiésében n-em foglalt értékpapírok közül n iMok- tár 86.-50, Pestszentlőrinci 5750, R-rázrény^r 127, Felien 201 pengős árfolyamot ért el. + Javult a budapesti íerménjttőrsde. Buda- ipestt szerkesztőségünk jelen fi telefonon: A urat tenm-ényt'őzsde hangulata búzában bizakodó, rozs­ban fartofí., takarmány-cikkekben pedig álfa-iában nagyon kedvező volt. A következő árakat. jegA'ez- ték: Tiszaividéki buz-a 34.95—35.15. dunántúli 34.-25 —34.50, rom 30.25—30.50. takarmányárpa B7.'50— -28, zab 25:50—25.80, tengeri 22—32.Í0 pengő. + Nem egységes a bécsi értéktőasde. Egye* á-rfolyamjaivulások szűk keretek között mozoglak, a legtöbb értéket alacsonyabban jegyezték. Magyar arbiitrázsértié-kek budapesti fedezetekre emelked­tek. A korlátban egye* csehszlovák rá magyar ér­tekek budapesti eladások következtébe a gyengül­tek. A magán diszkont 5.37%. + Erősen estek * berlini értéktőzsde értók’- papirjai. A monfánpiae értékéi 10, villanyértekelc 10, speciális értekek 10—30, toxtllértékek 10—1^ söirértékek 10, haijőzási értékek 5—6, bankrrázvrá nyék 8—9, egyes géprrázvények 25 % ttcal gyengül* tek. Az utótőzsde némi javulást mutatott. A pénz­piacon nem változott semmi. + A berlini terménytőzsdén csendes üzletme­net mellett az irányzat nyugodt volt. A következő árakat jegyezték: Birodalmi búza 2-91—295, rozs 268-274 árpa 230-262, zab 237-243. tengeri l9l —194, búzaliszt 37—39, rozsliszt 36—3750, búza- korpa 15.50, rozskorpa 18.25, Viktória-borsó 42— 58, kis ehető borsó 07—30, fakarmányboTsó 22—23, peluska és lóbab 20—22, bükköny 22—24.50, rep- oepogácsa 15.50—16 lenpogácsa Í9j90, szárazszel et 13.40-13.60.-fc A csikágói gabonapiacon szombaton nem volt egységes -az irányzat. Később szilárdul ás ál­lott be, mert Kanadából kedvezőtlen időjárási hí­reket jelenteitek. Zárlatig az árfolyamok átlag 1.5 centtel drágultak. A tengerípiacon ma ellanyiliutt az irányzat. Nyereségbizíősit!ő eladások folytán az áralakulás mindvégig tefelté tendáilit. A termrá- erédinény félyavul-ása is hozzájárult az árfolyamok os-ö-kk-enéséhez. Zárlatig átlag 15 centtel oJcsőb- bodtak az árak. A következő árakat jegyezték: Búza 142.75, rozs 109.625, tengeri 89.975 zab 48.625. + Gyengült a prágai értóktőzsde. Az állialá- nos gyengülésben csak a sörértékek képeztek kivé­telit, Bimelyelí ném-iteg megszilá-rdulfak. A. bankpiac ells'nfállő volt. A beruházási piacon reailizáöiók nyeanatt hjangiullatot idéztek elő. Az ipari részvé­nyek -piacán estek: NordibaJhn 156, Cseh—Morva 125, Berg rá Hütte-n 80, Königsliofer 78, Pozsonyi. .Kábel 50, Schoetter 45, Solo 43, Prágai. Vas 08, A-ussig.i Vegyi. 25, Auseigi Finem-itó. Kolliri Szesz, ■Prágai Malmok 20, Skoda 13. Poldi 9, Kolini Trá­gva 5, Alipine 4 koronával. Budiweiei Sör 20, Sv-e- ito-var 10 'koronával javulfaic. A bankipiacou N&m- zati Barik 50, -Sporo 3, Lán-d-er 2 koronával gyem­A prágai tőzsde deviza jegyzései: május 23. május 19. Pénz Áru Pénz Áru i Amsterdam . . 1349.25 1355.25 1348.75 1354.75 Berlin ..... 798 - 802.— 7S8,— 802.— Zürich ................ 648. - 551.- 548.50 651.50 Os lo (Christiaiiiftl 871.50 875.50 871.50 875 50 Kopeohagen . . 9C0.25 904.25 900. - 904.— Stoeklmlm . . . »00.7ő SO^.75 900.75 904.75 Mail and .... 184.67 ’i 1S6.07<', 184.80 186.20 Paris.............. 131.90 133.10 131.85 133.05 London . . . , 163.821/* 164.52*^ 163.40 164.60 New York Cable 33.61>,a 38.91', 33.61'/, 33.91 <4 finissel .... 467.60 470.50 457.50 470.50 Madrid .... 591.50 594.50 593.50 596.50 Be] crad .... 69-23 59.73 59.23 59.73 gofia ................ 24.27'/, 24.57'/, 24.27'/, 24.57'i Ko nstantinopei 17.67'/, 18 07'/, 17.67'/, 18.07'/, Wien ..... 474 - 477.- 473.87'/, 476.87(4 Warschau . . . 376.62'/, 379.62'/, 376.37', 379.37'4 Budapest . . . 588.75 691 75 588.62'/, 691.62'/, Buenos Aires . 1426.- 1432.- 1426. -- 1432.­Helsíntt'ors . , 85.— 85.50 85.— 85.50 Riga .... 650.50 653.50 649.50 652.50 Rio de Janeiro, 398.50 4C1.50 398.50 401.50 Montevideo . . 34.05 34.45 34.05 34.45 Alexandria. . . 167.30 169.20 167.80 169.20 Athén................ 44.95 45.55 44.95 45.55 Bu karest, . . . 20.42'/, 20.82'4 20.25 20.65 Kovuo...............3S2. - 334— 332— 384. ­Li ssabon .... 173.80 175.20 173.80 175.20 Révai................ 8-90 9.10 8.90 9.10 Mo ntreal .... 83.65 33.96 33.65 33.95 Prága, május 23. Valuták: Holland 1349 30 ré­mei 796.85 belga 4BS.50 svájci 048.50 norvég 870,5(1 dán. 889 angol 168.40 spatuvvl 588.60 olasz 184.67.50 amerikai 33.47 francia 133.27.50 svéd 901 jugoszláv 59.70 magyar 587.37.50 román 20.17.50 bolgár 02.72.50 lengyel 375.50 osztrák 472.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents