Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)
1927-05-22 / 118. (1452.) szám
1927 május 22, vasárnap. ^»K<OT*7VV®eí^HIKDSE 13 . KöZfiíAZDAiSÁCr . Az erdöreform Irta: Bodor Gábor (Vararmó) Az erdők nemzetgazdasági jelentősége Az uj államalakulat óta állandóan halljuk a különböző erdőreformterveket és már az első években jelentek meg törvények, melyek az erdők kezelésére, ellenőrzésére, különböző adókkal való megterhelésére, kisajátítására stb.-re vonatkoznakHa az erdőkre már meghozott fövényeket és a különböző újabb és újabb törvénytervezeteket figyelmesen átolvassuk, azt tapasztaljuk és látjuk, hogy úgy a törvények, valamint a törvénytervezetek is üz erődök hivatásával, a tulajdonjoggal és az erdőbirtokosokkal nem sokat tőrödnek, a íősulyt a tulajdonjog korlátozására, a birtokosok adókkal való túlterhelésére fektetik és az erdőbiztosokat teljesen a kezelőszemélyzet és a hatóságok önkényének szolgáltatják kiDe úgy látszik, hogy az államhatalom az eddigi törvényeket, a birtokosok tulajdonjogának eddigi, korlátozását és a kezelőszemélyzet, és hatóságok eddigi jogkörét még mindig kevésnek találja. Ellenben az erdőbirtokosokra nézve már elviselhetetlenek az eddigi terhek is és mint a pöstyéni ankét bizonyítja, kezdik az utat-módot keresni a tömények szigorának enyhítésére. Aki azonban az erdőkről törvényt hoz és aki a törvényt végrehajtja, vagy aki a meglevő törvényeket módosítani és megváltoztatni akarja: annak ismernie kell az erdők közgazdasági és nemzetgazdasági fontosságát és hivatását, tudnia kell az erdők klimatikus értékét, az időjárásra, esőzésekre és a talajvédelmére gyakorolt jótékony befolyását, valamint az esőkkel és árvizekkel szemben gyakorolt mérséklő hatását. Ha a törvényhozásnál és végrehajtásnál ezen szempontok figyelmen kívül maradnak, akkor ebből rövid idő alüstt oly nagymérvű károk és pusztulások Származnak, melyeket vagy egyáltalán soka, vagy csak évtizedek nehéz és költséges munkájával lehet jóvátenni. Azt, hogy az erdők közgazdasági és nemzetgazdasági szempontból mennyire fontosak és nélkülözhetetlenek, bővebben kifejteni és Indokolni ez alkalommal fölöslegesnek tartom és csak azt jegyzem meg, hogy azokra a hegyvidékekre, melyeknek erdeit kiirtják és újból erdősítését elmulasztják, a biztos pusztulás, elkopárosodás s népére a teljes elszegényedés vár. Élő példák erre a Dal mát tengerpart Karszt- és Velebit hegységei, az ázsiai és afrikai sivatagok. Klimatikus tekintetben az erdők az időjárást, az esőzéseket és a szeleket nagy mértékben szabályozták s az időjárás szélsőségeit kiegyenlítik. Mig ugyanis a kopasz területeken a nap sugarai a talajt közvetlenül érik, ennek következtében a talaj gyorsan felmelegedik, de gyorsan le is hűl s a talaj nedvessége gyorsan elpárolog s a talaj gyors felmelegedése és gyors lehűlése szeleket és viharokat, — a talajnedvesség gyors elpárolgása pedig záporokat és árvizeket okoz: az erdőnél a fák a napsugarakat megtörik, a talaj gyors felmelegedését és lehűlését s a talajnedvesség gyors elpárolgását megakadályozzák s ezzel az időjárás szélsőségeit előnyösen mérsékelik és az esőzéseket szabályozzákAz pedig köztudomású dolog, hogy az emberek és állatok életében okvetlen szükséges nélkülözhetetlen oxigént a fák és növények állítják elő. Mennél kevesebb valamely vidéken a fa és mennél kopárabb a talaj, annál egészségtelenebb, mennél több a fa, annál üdébb és kellemesebb a levegő. Az erdőknek azonban egyik legfontosabb hivatása az árvizve- Szedelme'k mérséklése s megakadályozása. Az árvizek keletkezésének íötészke a hegyvidék s mivel az erdők túlnyomó nagyrésze a hegyvidéken terül el, az alábbiakon az erdők faállományának az esőzésekre és az esővizek lefolyására gyakorolt mérséklő hatásáról kivánok egy rövid ismertetést adni. A természet akkor, midőn a hegyoldalakat befásitotta, bölcsen gondoskodott az esők és záporok pusztító erejének megtöréséről és az esővizek lefolyásának Szabályozásáról. Mig ugyanis a letarolt területeken és szántófölde■ ken az eső közvetlen a talajra hull és a hegyoldalon a viz 'akadálytalanul rohan le, rnagá■ val sodorja a felázott talaj felső rétegét, ár- • kokat és idővel mély vízmosásokat képez, a piszkos viz iszappal és kogorge legekkel árasztja el a völgyeket és a patakok és folyamok medrét, addig az erdősül!, fával benőtt területekén az eső és záporok erejét a fák gályái és ágai már esés közben megtörik és mérséklik. A legnagyobb zápor is csendes eső alakjában hull le a talajra, hol a viziiek legnagyobb része, a talajtakarón átszűrve, a talajba és a föld mélyében levő természetes vízmedencékbe szivárog le, a fölösleges viz pedig folyásában a fák és cserjék törzsei és gyökerei által folyton feltartóztatva, mérsékelve, csendesen csörgedez le a legmeredekebb hegyoldalakról is. Imién van aztán az, hogy egy és ugyanazon völgyben, ha annak egyik oldala erdősült, a másik pedig kopasz (legelő, Szántó stb.), egy sebes zápor után a kopasz oldalról árvíz alakjában azonnal nagy tömegben, pusztítva és rombolva rohan le a piszkos ár, ellenben az erdősült területről ugyanakkor akkora víztömeg, mint amennyi a kopasz oldalról 1—2 óra alatt lerohant, napok, sőt heteken át lassan egyenletesen s mindig tisztán foly- dogál le és a földbe szivárgott viz üditő forrás alakjában, egész éven át tiszta, jó ivóvizet szolgáltat. Hiszen, aki megfigyelte, tapasztalhatta, hogy a hegyoldalakban levő, legbővebb vizű források vize is lassanként csökken és teljesen el is apad, mihelyt körülötte az erdőket, illetve fákat kiirtják, ellenben a legszárazabb kopár, vízmosásos hegyoldalakban is, ha azok befásulnak, rövid idő alatt állandó vizű források keletkeznek. Hegyes vidékeken a víznek felolyását a-z erdőségek, azaz a hegyoldalakat borító fák Szabályozzák. Ameddig' a hegyoldalakat erdők borítják és azok az erdők okszerűen vannak kezelve, a meglepetésszerü árvizektől nem lehet félni és az árvizek elleni védekezés könnyű. De amint az erdők bitang jószággá válnak és gondatlan irtá-vuk és pusztításuk megkezdődik, azo mai bekövetkezik &z állandó árvizveszedelem s mennél nagyobb mérvű az erdőirtás és pusztítás, annál gyakoribbak é- nagyobbak lesznek az áfvizveszedelmek és az á^vi/ek által okozott károk. Ezek előrebocsátása után megkísérlem röviden összefoglalni az erdőkre vonatkozó régibb és újabb törvényeket és intézkedéseket, megjelölni azoknak hiányait és hibáit és rámutatni arra, hogy úgy a birtokosok, va!a-< mint a köz érdekében is mily irányban szükséges az erdőkre vonatkozó törvényeket módosítani és kiegészíteni. (Folytatjuk.) Mi a magyar nemzeti párt gazdasági népakadémiájának célja ? A magyar nemzeti párt sajtófőnöksége közli: A magyar nemzeti párt mezőgazdasági szakosztálya ez év június 11 és 12-én gazdasági népakadémiát rendez Érsekújváron. Ez az akció szoros és szerves része annak a munkának, amelyet a magyar nemzeti. párt a gazdasági ismeretek terjesztése érdekében végez s amelynek fontos nemzeti hivatása a magyar gazdatársadalom értékének emelése, a nemzet gazdasági életerejének karbantartása és a fejlett mezőgazdaság révén az általános emberi jólét céljának megközelítése. A gazdasági népakadémia az aktuális mezőgazdasági kérdéseket tárja a gazdaközönség elé s az aktuális gazdasági kérdésekbe belekapcsolja egyrészt a magyar gazda tár sad alom érdeklődését, másrészt kiformálja a gazdaközönség közvetlen megnyilatkozása alapján azt az álláspontot, amelyet a párt a törvényhozás elé kerülő gazdasági ügyekben képvisel. A gazdasági nép- akadémia ilymódon nagyszabású demonstrációja lesz annak a gazdaságpolitikai demokratizmusnak, amelyet a magyar nemzeti párt képvisel s amely az összes termelőérdekek Összeegyeztetésével akarja szolgálni a gazdasági békének és a produktivitáshoz szükséges nyugalomnak céljait. Az a hatalmas nevelő hatás, amely a párt mezőgazdasági szaktanfolyamai révén a magyar gazdaközönség körében észlelhető, fokozottabb mértékben nyilatkozik majd meg a népaka- démián, amely a mezőgazdasági termelés szakkérdésein kívül a mezőgazdasággal ösz- szefüggő gazdaságpolitikai kérdéseket is tárgyalás alá veszi s az időszerűség szempontjából fontos kérdéseket a magyar gazdaközönség kritikai meggyőződésének szempontjából boncolja fel. A szlovenszkéi és ruszinszkói erdőbirtokosok közös akciója az erdöreform ügyében. A szlovenszkői és ruszinszkói erdőbirtokosok ez év május hó 16-án tartott pöstyéni értekezletükön elhatározták, hogy az erdőreform végrehajtása ügyében egységes és szolidáris álláspontot foglalnak el s leszögezték azokat az elveket, amelyek alapján az erdőreformot az erdőgazdálkodás érdekében végrehájtha- tónak tartják. A határozatot úgy a belföldi, mint a külföldi erdőbirtokosok magukévá tették s igy az erdőbirtokosok egységes frontja, mely 650.000 kát ászt rális hold erdőterületet reprezentál, - a teljes szolidaritás jegyében veszi fel az illetékes tényezőkkel a tárgyalásokat. Az akció vezetősége ezúton hívja fel azokat az erdőbirtokosokat, akik a pöstyéni értekezleten nem voltak jelen, vagy nem képviseltették magukat, hogy a közös célokra való tekintettel és a közös akció erősítése végett jelentsék be csatlakozásukat az értekezlet elnökénél,' Károlyi Lajos erdőbirtokosnál Stupava., Kereskedelmi szerződési tárgyalások Romániával. A magasabb romániai vámokra való tekintettel beállt annak a szüksége, hogy a román kereskedelmi szerződést revízió alá vegyék. A kereskedelmi kamarák már most dolgoznak ezen az uj szabályozáson s az eljövendő tárgyalások számára gyűjtik az anyagot. Románia 1928 január elsején az összes kereskedelmi szerződéseket fel akarja mondani és uj tárgyalásokat akar kezdeni. A csehszlovák—román kereskedelmi szerződés felmondási ideje hat hónap, de még eddig bizonytalan, hogy mikor fognak tárgyalni az uj szerződésről. A kassa-oderbergi vasút székhelyének áthelyezése. Budapestről jelentik: A kassa- oderbergi vasút 55.- rendes közgyűlése- jóváhagyta az 1926-os év mérlegét. A közgyűlés elhatározta, hogy a társaság székhelyét Kassára teszi át. Merőgazdasági kamarák. Azokkal a hírekkel kapcsolatban, amelyek szerint a mezőgazdasági kamarák felállítását célzó törvényjavaslat miniszterközi. tárgyalások tárgyát képezi, arról értesülünk. hogy a javaslatban a füldmüvelósügyi minisztérium illetékes alosztálya dolgozik, úgyhogy a javaslat legjobb esetben ősszel kerülhet csak miniszterközi tárgyalások napirendjére. Az eredeti javaslatban egy egész csomó változást kell eszközölni az érdekelt szervezetek részéről történt megegyezések alapján. A répatermelőd nemzetközi korlátozása. A birodalmi német lapok jelentés.) szerint Rómában május 25-től 26-ig az összes répatermelő országok kiküldöttei ülést tartanak, amelyben a répatermelés korlátozásáról fognak tárgyalni. A csehsz'Ov'k cukoripar elhatározta, hogy nem küld ki külön képviselőket, s érdekeit a csehszlovák mezőgazdaság delegátusa fogja képviselni. Értesülésünk szerint a lengyel delegáció Rómában a cukoripar árkonvenciójának megkötése mellett fog állást foglalni. A pozsonyi textilmunkásság bérkövetelései. Pozsonyi jelentés szerint az ottani textilmunkásság már hosszabb idő óla 10 százalékos béremelést követel. A tárgyalások még mindig tartanak, de a textiliparosok a munkásság mindennemű bérkövetelésével szemben negatív álláspontot foglalnak el. Csak ősszel lép életbe a csehszlovák—magyar kereskedelmi szerződés? Budapestről jelentik: A kereskedelemügyi miniszter a parlamentnek benyújtotta a francia-—magyar kereskedelmi szerződés pótszerződését, valamint a magyar-—török kereskedelmi szerződést ratifikálás céljából. Tekintettel arra, hogy a parlament valószínűleg elíőb-b -ezt a két szerződést fogja lettó-rgyalni, könnyen lehetséges, hogy a <’ hszlovák—magyar kereskedelmi szerződés letárgyalására csak az őszi ülésszakon fog sor következni, úgyhogy a szerződés csak ősszel lépne éleibe. Aflbesztmezőket Fedeztek lel Szlovén szkon. Kisfeketepatak község halárában egy évvel ezelőtt azbeszlmezőket fedeztek ff1.. Hl napokban egy geo’ógui több szakértő’kíséretében'kutatásokat végzetit és ezek a várt eredményekét is fedül- roulták. Egyes cégek már eddig is nagy érdeklődést tanúsítottak és a tárgyalások a legrövidebb időn belül eredményre fognak vezetni. Kiadták a jugoszláv ainrendelést. Jugoszláviának mintegy 40.000 tonna vasúti sünre van szüksége, amellyel a régi anyagot akarja kicserélni 340 km. hosszúságban. A versenytárgyaláson részt vettek csaknem az összes európai államok, végül a belgrádi kormány úgy döntött, hogy a megrendelés kisebb részét a lengyel vasmüveknek adja ki dohányvásárlás ellenében, mig a siuanyag nagyobb részét Németország fogja szállítani a jóváíételi számla terhére. Áprilisban csökkent a széntermelés. Úgy a széntermelés, mint a szénkivitel áprilisban márciussal szemben csökkent. 1,079.000 tonna kőszenet termeltek, tehát 8 százalékkal kevesebbel, mint márciusban. 1,479.000 tonna barnaszenet termeltek, tehát jzintén 8 százalékkal kevesebbet, mint az előző hónapban. A kőszénkiviteL 186.000 tonnára rúgott, a márciusi 146.000 tonnával szemben. A barnaszénkivitel 20.000 -tonnával 210.000 tonnára csökkent. A behozatalt tekintve szintén csökkenés állapítható meg, amely a kőszénnel a márciusi 190.000 tonnával szemben 94.000 tonnát tesz ki. A termelés és az expori jelenlegi állapota körülbelül megfelel a tavalyi áprilisi állapotnak. 265 millió pengő magyar beruházásokra. Budapestről jelentik: Az uj magyar költségvetési évre az állami költségvetésben előirányzott 165 millió pengőn kiviil Budapest városa 20 millió dolláros külföldi kölcsöne is a jövő költség-veic-=á évben jut a magyar gazdasági élet ereibe, e kölcsön pedig újabb 100 millió pengőt jelent. E hatalmas összeg még ebben az évben éreztetni fogja kedvező hálását, úgy a pénzpiacon, mint az iparban és a kereskedelemben és rég nem volt annyira indokolt az optimizmus a magyar gazdasági élet erőteljes javulása iránt, mint most az uj költségvetési év küszöbén. Nomzetközi cementkartell alakul. A német és belga cementiparnak a fogyasztópiacok feloszlására létrejött korábbi megegyezését újabban az osztrák és svájci cementipar bevonásával nemzetközi kartellé akarják kiépíteni. Az építkezés Euyópaszerfc az idén öltött komolyabb arányokat, de csak a következő években lendülhet fel a kívánt mértékben. Az épitőanyagipar máris nemzetközileg szervezkedik a várható konjunktúra kiaknázására. * 3 + Nem egységes a prágai értéktőzsde. A forgalom szűk kéretek között mozgott és az irányzat nagyrészt gyengülő volt. Az árf olyaonhullá mzJás nem volt nagy. A bankpiac tartott, de barátságos, a beruházási piac változatlan. Az ipari részvények piacán gyengültek: Északoseh Szén 100, Bong és Jiütten 25, Cseh—ói orva, Prágai Malmok, Kolini Szesz 20, Prágai Vas 17, Pozsonyi Kábel 10 és más papírok 2—20 koronával. Javultak: Nordbakn- bonuok és Brünnii Sör 40, Budweisi Sör 20, Kolini -Szesz 25, Nordbaim és Tejipar 10, Kön-igshofer 5 korona vak A bankpiacon Nemzeti Bank 70 koronával gyengüli, Kommá 80, Sporo 3 és Cseh In- dustri&l 2 koronával emelkedtek. A beruházási és exótapiacok nem változtak. + A prágai devizapiacon Zürich 0.75, Madrid 3, Milánó 0.25, Paris 0.1, Bukarest 0.325, Béics -és Budiaipest 0.50 koronával 'emelkedtek, Brüsszel 1 koronát vesztett.-F Az olmiitzi terménytőzsdén a következő áraka-t jegyezték: Morva búza 252—258, rozs 242— 245, merkantíiláirpa 190—200, za/b 205—208, -román tengeri 149—151, Viktor! a-b orsó 450—575, lencse 330—600, bab 154—158, é-des laza széna 58—60, uj mák 790—800, szalma 34—37, holland kömény 660—670, külföldi hagyma 205—210, buz/alisat 380 —390, rozsliszt 338—342. korpafélék 128—130,'rizs 288—290, magyar elvámolt zsír 15.90—16, amerikai zsir 13.75-13.80. + Barátságos a budapesti értéktőzsde. A barátságos hangulat, -arra vezethető vissza, hogy Budapest városa a dolferkölcsönt kedvezően intézte el. Az árfolyamnyereségek majdnem >az összes érték papimra kiterjedtek és 2—3%-os keretben mozogtak. A forgalom élénk volt. Egyes, a csehszlovák távirati • iroda jelentésében n-em foglalt értékpapírok közül a Mokfár 86.50, Pestszentlőrinci 57, Részvénysör 130, Felfen 202 pengős árfolyamot: ért el.-r Nem egységes a budapesti terménytőzsde. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A mai terménytőzsde kenyérmagvakban csendes, ta- karmáuyeikkekben, különösen tengeriben és zabban kedvezőbb volt. A következő árakat jegyezték: Tisza vidéki búza 34.90—35.10, dunántúli 34.20— 34.70, rozs 30.40—30.70, takarmányárpa 27.30—28, zab 25.50—25.80, tengeri 22.10—22.50 pengő. + Szilárd a bécsi értéktőzsde. Prágai és budapesti számláikra az Hrbiírázspapirokbam. vásárlások történtek és igy szilárduló volt az irányzat, de röviddel tőzsdeuyiitás után az üzlet nagyon nyugodt. lett. A korlát irányzata nem volt egységes, magyar tnmitánértékek budapesti fedezetre nyertek. Egyes építkezési, vegyi, villany- és géprész- véuyek is megisaiiárdailtafc. Realizációk hullámzásokat idéztek elő, de nagyjában az irányzat sziláid volt. + Gyengült a berlini értéktőzsde. A monlán- piaic értékei 6—6, villanyértékek 10, festékipar 6, géprészvények 8—15, müselyemrészvények 30—45, sörértékek 20—22%-íkal gyengültek. Hajózási és bankrészvények nagyobb ellentállóképeisségeit tanúsítottak. A pénzpiac nem változottDlinNIY életbiztosítótársaság fiókigazgatóság Szlovenszkó részére, A BRATISLAVA, Lorencova brána 17. Minden modern rendszerű életbiztosítások. ,352
