Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)

1927-05-22 / 118. (1452.) szám

8

1927 május 22, vasárnap.

.■i \ * i ai Áv.v Még az .elmúlt vasárnap'kitóiídtfifámf' és á^li ágybanfekvö beteg voltam." Ugy 'kiráüdtilui senki sem lúd, mint én. Nem álért rápdulok::éü ki, mint némelyek, hogy a holdak-leesént 'este, esetlég1 b madárfüttyöt, vágj- mint mások, Mögy w:cipőmet lehúzz, n a szabadban és retket7 egetek körözöttéi a Prágai Magyar Hírlapba eiomsgpiva. . 1. hanem én azérí rándulok ki, hogy .-kirándul jaií. Lfart.pour Tart... És hozok is maganjmnl-'>,otyá.h;-•.emlékekéit haza, hogy macedóniai öszvér ‘.‘legyen, kaki' utána csinálja , és nálam jobban tárjak

Minden-ki rándulá sí fel gőzzel' k ezdekj d é hit áüá azonos.-! teljes gőzzel jövök, de ■■■■ugyanez:;- áltt á ttö- hösségre is: féldüliheí kezdem vés utálta teljesen, dühbe jövök".... Attól lvé«dv^i!;..4iog5ip'’tndt'bmTá.'- std- < iák a kirándulást, nincsen nyugodt: peresein:' addig, amíg az be nem fejeződött^ íláetőtegí mraig utána három napi lábadozás után M nem kelek raz^ágy-, bői... Tessék nekeni elhinni, bogy'-én nem vagyok dühös ember, de ágasából niereni ajánlani, hogy engem ne tessék kirándulásra hívni, mert... minek rontanánk el a közöttünk dévő jőviszonvt.:. Ha* már mindenáron enni kell... kérem szőP®b.,. lessék enge •. ebédre, uzsonnává' vagy; vacsorára meghívni.., én a kiadóhivátalhoz belcüldött-láp- hivásokra ház-boz jövök.... De mi.a' manónak kellene ezért velem néhány : hegyet "megmászatni? Nem sokkal jobb és esát-éfíkÚKibb - azt' á. bizonyos... mondjuk, ha már-muszáj .V. azt a bizonyos íasirthus! inkább késsel és viUáváLsatterit.ett.". asztalnál megenni, mint a P; M. H. apróhirdetési.. oldalából és olyan bicskával., amelyet négyen használnak és i .elyik mindig a másiknál vau, amikor nekem kellene... Minek kelljen nekem, a • sói feltétlenül a fűről i'elcsipegelnem vagy esetleg a meggyeelepény tetejéről (ejnye, hát nem náfordult itt a táskában), mikor én a-sótar tóból sokkal jobban szeretem... és miért kelljen nekem rokfortos savanyucukrot’ szopogatnom {ez -is valahogy egymáshoz kértődött), amikor én jobban szeretem a savanyucukrot rokfortr nélkül. Azután, hol van az megírva, hogy jó magyarán fejezzem magárnál ki. hogy evés után pont, mondjuk a- visegrádi várhegyen kell a hátamon feküdnöm és esetleg két szúnyogot kell a levegőben megfigyelnem... én azt 'hiszem, hogy-a "hátam-alá jó a sez- lon is és a szúnyog helyett meg. a; plafon... No-, és azután... (nem állóm meg nevetés nélkül), amikor a drága hölgy-kirándulók leszögezik, hogy mindenkinek magának kell az elemózsiát vinnie, vájjon mélfóztátnak-e tudni kedves- naiv krokiolvasóim, hogy az akkor tulajdonképpen -azt jelenti, hogy mindegyükét nekem kell vinni- • • Olyan fáradt vagyok, mire .felérek, a- hegyre, hogy legjobban szeretnék haragomban mindenkit kirándulni kergetni, aki volt olyan bölcs és otthon maradt... Mindebből mindössze egy a hasznom, az, hogy krokit írok, de persze ez aztán igazán az én hasznom ós semmi esetre az olvasóké

Most még csali éppen-, hadd,foglaljam össze, hogy mit nyertem és szereztem a- vasárnapi kirándulásomkor: í. Azt 'mondották. - hogy7 kirándulásra nem^kélí jó holmit felhúzni,-nos, valaki még' * vasútállomáson a nagy tolongásban lukas -cipőmön keresztül lelopta lábamról a iüszek-limet. 2. A vonatban a csomagtaifóból a csomagom majd a fejemre esett, de aztán inkább meggondolta és kiesett az ablakon ... 3. Az erdőben találtam három szál félig kinyílt gyöngyvirágot, ezeket egy7 darabig, úgy két és fér órán át hoztam, aztán eldobtam. 4. Odafönn ebédközben belekönyököltein 9 kvargliba és most olyan a szagom ... na hagyjuk ezt... 5. Ebéd után háton fekve hallottam egy feketerigót fütyülni fölöttem..;' magát a rigót nem láttam, de hogy valahol fölöttünk vau, azt onnan tudom, mert a barátom kalapjá, amely a' kirándulás- elején még egészen makulátlan volt. most; egyszerre... különben ez sem tartozik idő.

6. Lefelé jövet elcsúsztam és elestem á sziklán, minek , következtében terdk'áíácsójn égy nem js jelentéktelen része.- odakeiivé iaáradt "a sziklához.

7. Végül hazafelé a gőzfürdőn-'.Vv‘ ‘íré.;. 'á gőz-"

hajón a pariról a hajősleg-én-yek a: kikötéseknél: CEuk akkor nem vágtak fejbe ávváL'a'hogyüsraoud- jákkal, amikor nem- akarták ■ ■■•. végré-"i-s kény teáén vottam helyemet udvariasanratengádnr egy urnák, akin erősebb.koponyát néztem, -dé' ö 'sem bírta házáig... ' . ■

'Ezután az üdülés é's:'MfmáiiléS %Vhi.'' azt'hi- izem, .megérdemeltem még' legTiagyóbb "ellehségom szerint' is a három napi ágyb«iiipihéiiést. ■ \ ' • •' Buda Légiói

Ferenc Ferdinánd

egyszerre akarta megvalósítani Gross- oesterreichet és Nagymagyarországot

Kmtóífy József emlékirataiban érdekes részleteket mond el a trónörökös műhelyének munkáiéról — Hodzsa Milán a műhely szolgálatában

ESZSKSBMET LLOYD BREMEK.

' : ' ;7- • : Prága. májúé 21.

;';'-Í(nii»iÖiffy' József. Fejérváry ug-ynéve-zett dara* .b’tínjkbmiáúyáirák fcelügamiMferfcefe, ,Áíagyaror- l, :sság , léály;&üájíPi ckuTneí v-askoá, több. minit 'nyókr a^ázöldálak kötetben éé-tle közzé ©mlálriratait, melyekben sok- érdekes részletét találunk az 1890—' 192& ■ .korszak ipoldititkai történetéről, A jövő • törté- nsttrójápak feladata lesz, hogy -a hatalmas anyagot,

. a.melyeít: e könyv az utókorszamára megőrzött, ok- nyöim.ozda-n .feldolgozza ée, Icrítifeailsag értóketje. A mai kor magyarja erre még nem képes, hiszen ő nnaga 'is aktív, vagy passzív szereplője volt ezeknek az esemény,éknek, amelyek©!, KriMöffy ^az összeomlás utjának” nevez és esért nélkülözi ázt' a higgad-tyfárgyülagoseágp;!-, amely első és- legfőbb feltételé'á töiáéaiétirásnalc. De ha ma még hiányzik is e kellő távlatunk, annyi bizonyos, hogy- a szen- „yedélyek, amelyek a vi-jjá'gh'áboru előtt; és a látra szeíuibeülk-totitá-k egymással a különlbözö politikai ipiáríáil’í'ásu magyarokat^azóta nagyrészben megnyugodtak,' 'lecsillapodtak és ezért képeiknek érezzük magunkat arra, hogy sine ira et üludio foglal- komink a nagy katasztrófa előtt lefolyt 'eseményekkel -és ezek dokirmentumáival.- Tvnisf'óffy József akikor került az aktív ptáftifca előterébe, amikor Fejérváry Géza báró. a dara- iboai-i'ces.tői'ség kapitányának kezéből elfogadta a belügyi tárcát' egy kormányban, amelyet a magyar közvélemény túlnyomó r eze alkoínrányelilenesnek itiairtotit." ö volt az. aki a hataÉnas erővel feltörő nemzeti étl&ni-állás leküzdésére íaz általánós, • egyenlő- te titkos választójog jelszavát a - közéletbe belevetette- és azóta (folytonosan propagálta.

Ezt a lépését emlékirataiban a többi között az* mh igyekszik igazolni, hogy az általános választójog megvalósitása, melyei Tisza István a nemzetgyilkossággal egyértelmű fókának tartótt? azt eredményezte volna, hogy a szaciálde- raekralák és a nemzetiségek politikai küzd el- j

mének súlypontja az uteáTÓl a páriáméntbe \

helyeződik át. amelynek uyugodlahb légkörében hamarosan leesendesedik, elveszíti v«*é- •

Íre.s jellegét és nem válik a* össreomlás egyik j legfontosabb tényezőjévé.

•Áflttbár Krfctöffy okoekodásában némi ágiaasság is rejlik, mégis ttulaás az általános választójogai: oivan cáodaiszeiriek tek-íniíenk amolyneik kellő időben vadó alkalmazása minden bajt egyszerre meggyógyútótf és. minden veszélyt. végleg megezün-tétett . volna. Ném-etomzágban .és Ausztriában már -évek óla meg völ't a választójog és mégis ezek az államok sem kerülték -el a forradalmi • -tnegrázkrádtaitásofeaf. egyszerűen azért,. Mert a'forradalom volitaMppeni oka nem is annyira a társadalom belső meghasonilása, imarat inkább a háború-elvesztése volt.

De Kr-istófíy nemcsak azzal tette emlékezetessé . belügym iniezteieég-ét, hogy- az általános választójog problémáját elsőnek felvetette, hanem azzal ás, hogy a nemzet, hagyományos törekvéseivel tperően szeáhbehelyezk-edve. az alkotmány felfüggesztését tanácsolta az ura&odónak. Ő maga írja. hogy egy memorandumában a parlament feloszlatását. megyei, városi és községi önkonuányzai, valamint, a sajtószabadság és a tárói függetlenség felfüggesztéséi s a parlament által meg nem szavazott adók és újoncok törvényellenes behajtását, illetőleg b e v önti Itatását ajánlotta a kirábmak.

Mi ez. lia ne-m -'az áböztáutisz-tikus rend-szer bevezetése? Kristöííy poliliikai pályafutásának leg- nagyóbb hibája,' hogy- akkor le, később is- a magyar alkotmányos felfogással ennyire ellenkező módszerek alkalmazását javasolta a koronának ós eléárés át egy áll alában nem mén ff az a körülmény, hogy .i’lymódon égy szerinte az eddiginél demokra- dákife-abb rendszer uralmát akarta megalapozni. Eöszoriijük' szépen az olyan detnokráeiát, amellyel egy ország lakosságát annak akarata ellenére, az alkotmányos szabadság teljes ón17 gmüniótcsével és

akíiroj utján ákar-ta boldogrttiani!

Ferenc Jozeaf jobban tisztelte' az alkotmányt, amelyre esküt tett, mint magyar miniszteré és rö- viid kisértefez-és uitáh visszatért' a párJaanen.ti rend- í szerhez. Kinevezte. a koaliciós kormányt, melynek i megalákitásá körül — ’ mint emlékiratáiba.n inja , Krieiőffynak ás tevékeny része volt azzal, hogy a j ■Méray-Horváth Kálmán által kidolgozott paktum- j tervezetet ’ a függeííe-uségi párttal, Féjérváryval és j á .királlyal elfogadtatta. De nemsokára ellene fór- j dúlt a .koalíciónak, mint mondja azért, morf. nem tartatta be a paktuma'' és különösen annak a vá- ilaszliójoigra vau atkozó ktköt.áseát és

Ferenc Ferdinánd trónörökös környezetének, az úgynevezett niüheljTiek támogatására] mindent elkövetett a Wekerle-kcrm.iay megbuktatása érdekében.

A' s'zodáldenio-jcrat'ák, rad.ifcilisok és nemzetiségek bevonásává!' elleftköalicdőt igyekezett ezérvezsni, majd Atíhiiim András parasztspárttát és a radikálisokat a. teőnöTökös ,,dinászti!kius“ polittkáján-ak szekerébe akarta befogni. Mikor a koaillcióban ellentétek on-erüilinek fel és Apponyi minisztérelnöfeége keiiilt szóba, azt "megMusitani itörélfiszMi és Jnslhé- Icaf. azzal pjgrafga, hogy a Belvedere ás rokonszenvezik az önálló bank eszmójéve1 és ily módon szeretné elérni,. hogy a koalíció válsága, mielőbb bekövetkezzék. És amikor később, 1909-ben, a válság kitör,

Kristóffy azzal a tervvel kopogtat a bécsi ajtókon. hogy a parlament megkerülésével nép- szavazásd kell elrendelni, de sem a királyuál, »em a trónörökösnél nem talál támogatásra. Ugyanakkor Hodzsa Milán és Vajda- Sándor, Kristóffy bizalmasai azon mesterkednek, hogy Ferenc Ferdinánd vi-gye keresztül, hogy a* esetben, ha Lukács László tervezett megbiza- lása meghiúsulna, a homo régiós Krisjóöy legyen, aki már azzal a tervvel foglalkozik, hogy a parlamentet feloszlatja és ezután oktrojálja a választójogot.

De a király, hallani sem akar róla-, hanem a Wekerle-kornnány bukása és Lukács László ksbi- nefálakátági kisértetének me-ghánsulása ..után Khuen-Héder-váry Károly grófot nevezi ki mintez- tieréln.ö'kké. 6 alirft- történik, hogy7 a király Kóssufkék «gy határozati javaslatának elfogadása nriaft lemondással fenyegetőzik. Ferenc Ferdinánd műhelye máris készenlétbe helyezkedik és Kristófig kidolgozza a tföiivál- fozás eisetén Magj'arországon teendő intézkedések programját. Azt javasolja a többi között, hogy7 a koronázást csak «, törvényes h-stbavi határidő után tartsák meg és adóig is oldják meg a véleménye szerint legsürgősebb kérdéseket: iktassák törvénybe a választójogot, az uj véderőíörvényt és a létsiámémélést, valamint a megyei tisztviselők kinevezését, rendezzék a nemzetiségi kérdést és a monarchia egységének külső dokumentálására alkossák meg a közös áttanítaná eset, vagy pedig egy testű- j letté egyesítsék a delegációkat.

Mikor a király lemondásából semmi sem lett, j Kristóffy ék egy ideig osendiben maradnak. Csak j amikor Khuen-Hőderváry .ulódgánnk, 'Lukács Lászlónak, 19.12 tavaszán az elienzék legnayryabb ellent- . állásával kell megbirkóznia, látják eiirkezetteek ! a cselekvés idejét és Ba-rdolffal, a trónörökös kaío- | nai dródiájén-aic vezetőivel, azt a tervet főzik ki. hogy m esetben, ha Lukács tervbevelt parlamenti i cslnyje nem eikeiiilhe, Kristóffy válkija „a park- j mentenkivüli program^ végrehajtását. Mikor •ebből \ esem lősz semmi, Krtefóffy továbbra -is makaóéul j kitart tervei meíilett és még közvetlenül a trón-.! örökös .tragikus halak előtt benyújtott u-tefeó je- j lentteóbeti ts a- közös birodalmi fanáos megakkilá- j s-át javasolja, amely a két deTegáoi'ón kívül a' bős- J nyák képviselőkből állana.’- Már az eddig elmondottak is bizonyos fényt vetnek a tervekre, • amelyeket Ferenc Ferdinánd, ez a ina le 'Wjitelmes s-zifiuksz, trón nalép-Ás e után meg akart, valóeiteni.

A dualizmust, Deák Ferenc alkotását, meg akarta szüntetni és egy közös birodalmi tanács létesítését tervezte, amely veszedelmesen bá- kpnlitoít volna ar októberi diplómu és a februári pátens által tervezett nagy Rrichsrathoz. KristóUy rsiaga sem tagadja, hogy a ..nagy trónörökös* ideálja a Orossoesterreieh volt, de arra táv,,vf;ke»ik. Lágy ugyanakkor Nagyma- gyarorsvágot ';is akart, mély Nagy Lajo-s és Má- tyá.s ' bütáV-M országjáiiak vissraszerzése után a détezbí-rvl.af Horvátországgal egyesitet-te és saját s/UT^réiHíása a-íajé autonóm jogokkal fel- ruhátta. völnia.'

De vájjon. n«p tenüul- volna-e meg Magyárór-j szág'pzttverórnjfiám obhor. -a píttanaífban, sülikor a' közös 'bircKfeilimi tanécw m-ogálíikul?' És m'áffföllól g | cseh-államtiog alistn-erősé "és '-a. fmlfemus''mégyaló- j BÍfíteá, amely a irőnörökös progívjmjándí ugysm- ! osak fontos rész-ót'cylkotis. nem tálenkezett-e volu-á d iMagyairomcág. nőlklll ■ elte-őnrel! G rostsoesterreMi esziniiói'évak omely az adott viszonyok között csak akkor- jefliehthotei-t volna uj céllci-ttigést, ha. Magyar- orwBáffot te magábafoölailija?. . . Knist'ióf.fy éntihető .okokból bizonyítani ákarja, hogy. Perene Ferdüiáwl nem. volt a magyarok «3- l'emsége!' Szentelte. ‘ esak á magva r. teözéposziálynak aafa részét, gyűlölte, amely a monarchia ellen tőit.

UTAZNI

SZÁNDÉKSZIK

És&h k>Amerikába, Kanadába, Argentínába, Brazíliába, Uraguayba,

Keletázsiába, Ausztráliába avagy Afrikába? Kérjen költségvetést és tervrajzokat az

ESZIKNÉMET LLOYD BREMEK

vezéfűgynőkségétöl

PRÁGA, B^benislfá 8.

Modern gőzhajók. Elsőrendű ellátás. Kitűnő és példás kiszolgálás.

D-e mivel Ferenc Ferdinánd a roooardbte alatt nem a dualizmust értette,' ez úgyis egyre megy. A trónörökös kíttpoMtikai terveit Kristóffy ágy jellemzi: j a német szövetség elmélyítése, sőt esetleg a had- j. seregek szerves összefüggése az ujoncozási rend- ísjser és a felszerelés tekintetében; a hagyományos ] orc-szbarátság felújítása; Olaszország kiszoritása a | liáimaeszöyeteégből és a balkáni államok megnye- ! rése apróbb kedvezmények utján. Románia Mbéki- ! lésé •eél.jából Erdélynek autonómiát akart adni, i Szerbiával szennbon pedig előzékenységet és barát- jságps viselkedést akart tanúsítani. Az annexió I idején ő 'aJcadályazta. meg a szerb háborút, viszont |o teipoliszi hadjárat alkalmával meg aikarta tá- ; madai Ofezoitszágot, hogy végleg árlálrnailauná !• tegye.'

p ■ Igen érdekes Krlis1.óffy; könyvének m a feje- jtzete, amelyben elmondja;'hogy

Ferenc Ferdinánd a későbbi Károly királlyal megállapodási kötött, amely szerint az utóbbi, ha Ferenc Ferdinánd előbb halna meg. vissza fogja szerezni .a? monarchia és a hadsereg el- íékézolf jogait". Erről okiratot is vettek fel,

• •Amelyet á családi levéltárban helyeztek el. Ugyan.aléhor Ferenc 'Ferdinánd m-egfógadfatia Rr-któtfyval, hogy trónralépéeo után azonnal- jelentkezni fog xinökaöctíséhől. Annyi bizonyom, hogy IV. Károly Mrálv rövid uralkodása alatt semmi olyasmit nem tett, amiből arra lehetett volna következtetni, hogy nagybátyjának a magyar nemzet szempontjából semmiképpen sem előnyös politikai végrendeletiéi vé-grp akaria Válna hajfaná.

Bennünket, közelről érdekelnek Kriséóffy kőnkének azok a részei is, mélyekiben a nemzeli- -s-'oi. külone-són a szlovák kérdéssel foglalkozik, j Megtudjuk belőlük, hogy

a trónörökös műhelyének szlovák bizalmas*, Hodzsa volt. akit a legintimebb tervekbe is beavattak. Már fentebb láttuk, hogy Hodzsa állandóan együtt dolgozott Kristóféval. A koalíció alatt a nemzetiségi pártnak legmegbiz- ! hatóbb baaMeiőe.Ilenes tagja. volt. Kristóffy meg van győződve róla. hogy Hsdzsát keny- nyen meg lehetett volna nyerni a magyar, al- | lantnak. 3íég 1917-ben is, amikor Czernin külügyminiszter Pottere főkonzul utján hüségi nyilatkozatot kívánt a nemzetiségi pelitikusck- tól, Hodzsa Milán így nyilatkozatt volna: j ..Mondja meg a külügyminiszter urnák, hogy | ha biztosit,ia nekünk az általános választójogot ;■ és a nemzetiségi törvény végrebaiíását; holnap kézesóbra cregyiink a császárhoz^ i Krisíóffj7 biztosra veszi, hogy ha az utolsó We- keri'e-kormáuy lemondása után Hodzsát másiii-scterré kinevezik, akkor a szlovákok, p.kikn’ek véréréi akkor állandóan Becsben tartózkodtak, mert várttik a mechfváet. nőin szakadtak volna ©1 Magyarországtól.

Kissé különösön hat, hogy ugyanaz a Ivrvs- l'tóffy, aki a választójogon kívül , a nemzettiségi kér- | d'és megoldását sürgette leginkább, rossznéven ve- j szí Tiszától, hogy a románokkal paktumot kötött ! és mindent elkövetett, hogy. azt. a Belvedm'-e segi-i- ségével ©Igáncsolja.

A trónörököshöz intézet emlékiratában azzal érvelt a román paktum ellen, hogy megingatja n monarchia nagyhatalmi tekintélyét, de egyszersmind veszélyes azért is. mert mcgvaTősi- tása, esetén Ferenc Ferdinánd kezéből kiesik az a kenyér, amelyet a román'denak szándékozott' nyuttaui trónraléoése után.

Ha eemmi más,' 'ugv ez a mondát mutatta , meg '■egjobbíin. hogy Kristóffy hűséges toif!v«inya volt .MácóhióivellteeJc, amit ő különben ufem tagad. sőt. öüszkölkedik vele. A nemréttségi kérdés megöl.iú- -áuál nem az oi«zág javát, d© a trónörökös yrde- kcit tartolita elsősorban szem ©lőtt?

Végül rá ike1! még mtá'ttnpnk ary.a, hogy Kv'.- ■ őffy' müvében' több sulvos févedés vau. araéyk arra íul.'enek, hogy óvatosan fogadjuk egyéb -Hátait is.' így például téved 'akkor, mikor art 1 d-i, hogy Hódivá ©Iszak^riátá iiwHközátot o'\T-,úf fel a iparfiameivibtu, hololt Jlodzse az utoteö ufó;ifé;.-.:n nem te volt Ingja « magyar omággjilBMivek. Beui AlapOm tt». ■■ • ’• ' ' ........................‘............ /Mapitra -1706.

( Horn Lajos utóda, Banská Bystrsoa

SztoTcaazké legrégibb és lejpáoder- Koffirészeles, - csiszolás (éoytséx,

\ aehlrfil b«r*»dszettk8íí>«r gyártelep* bemoksogíirrésés TtUsarwÖTsl.

| -.'?fMOv&szles Idvitelü slremííkek

i / - 'ií\ lútaéll keresztek, kőszobrok

i ö csillárok, ejyszetO, stróo, | | j | . 1 m,„den kfinembee

| valamint művészies szobrász | ? j( I __ <

i díszítésekkel ellátva, selyem • ^ 5 * \ i Bútormárványtapok,

zsinór'felszereléssel, nyugodt. §,'... j *' \ 1 .

| fényhatásuk folytán a Jelep* | í i > fi Kapcsoló táblák.

; kor legelegánsabb és lég,- v f * . |

előkelőbb világítói. í - 3 3 \ ■ tearmuveszeti munkák:

• 1 ,v Á. yk. X .?< irószerkészletek, őratokok,

^ | ; hamutartók, szobor állványok

Kérjen árjegyzéket E ^8 Kérjen árajánlatot.