Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)

1927-05-22 / 118. (1452.) szám

1927 május 22, vasárnap.

ü:>íX *7±\

KBflK

ífcovvc, Petrüsi-évic és Pogacnlk szlovén kétpVi»e>l!Ő- •fcét megteszi cseheknek és a Reieh-srá-t 1018 január

17-ik‘t •ftlééén velük olvastat fel egy nyilatkozatai az önrendelkezési jógrtól. Szerinte Masaryk még IV. Károly idejében ás Bécsben járt Kötbérnél, noha •Masaryk már 1915 tavaszán végleg 'a külföldre ment sjb.K Isi-bájálól eltelriüt'v-c azonban, ©l kell ismerni, hogy Ivristóífy könyve, iha kellő . k-rít-ikáva I olvassuk,. érdekes '.olvasmány.' •amelyből-' az is. sókat tanulhat, aki nem ért vele ©gyei. f. e.

^OJTönyvek

írja: EGRI VIKTOR

H.. G. Wells: á MŰVÉSZETEK FEJLŐDÉ S'K Genius kiadás, Budapest, 1027.

H. G. Wells tagadhaíailaiiul mattjaink egyik legolvasottabb Írója. A magyar olvasó elsősorban fantasztikus és utópisztikus regényei, révén isméidé meg, melyek kivétel nélkül valami érdekes, különös és többnyire a lehetetlennel határos ötleten épültek fél. Ha el tudjuk' fogadni. a reális élettől olyannyira elütő ötletet,bőséges : élvezetet találhatunk .aztán a naturalista regény- : írásnak következetességével és vaiós-zeraségével jellemzett wellsi világban. Az órdekfeszitöre vájó törekvés a legtöbb esetben ternpíazetszerülsg elsekólyitette a íélekrajzot ;■ pessziniisztikus Iiapgu utópiának problémái is kielégítetlenül hagytak és. az irő termékenyítő volta csak akkor'kezdte éreztetni hatását, amikor fantasztikus ötleteivel felhagyott és már az érett művész biztos.látásával és átfogó tudásával világított bele korunk égető problémáiba és keresett a felvetett kérdésekre korszerű, emberileg kielégítő feleletet.

Wells költői munkásságának ebből a második- és értékesebb feléből kapjuk szociális tárgyú uj regényeit, köztük Willkini CUssold világát, A világtörténet alapvonalai cinül hatalmas történeti munkáját és történeti búvárkodása uj eredményeként: A művészetek fejlődéséi. W elfenek ez x legújabb munkája, bár áttekintést ad az irodalom,' a zene s a képzőművészetek legrégibb időktől napjainkig terjedő fejlődéséről, nem tekinthető kézikönyvnek, legfeljebb egyéni kísérletnek. Az apró essayk, melyekben a szerző átfut a hatalma? anyagon, bizonyos tekintetben kivona- Lai Wells előbbi átfogó történeti munkájának, melyben egyéni módon ismertette az emberi gondolkodás és eszmevilág fejlődését.

Wells könyvének szűkre szabott terjedelme már eleve kizárja a mélyebb analíziseket, az áttekintés csak futólagos, olykor túlságosan elsietett. de nem nélkülöz egyéni meglátásokat, kézikönyvek éppen ezért nem használható, mint valamely tudós német munka, azonban Wells becsülő je a Művészetek fejlődésében vonzóan kellemes és tanulságos olvasmányt fog találni. Az omben . eszmevilág kialakulásának oly páratlan ismerője a szépirodalom kezdeteivel, az ősi mesemondással és az ősi zene taglalásával kezdi meg apró tanulmányainak sorát, gazdag tudással áthalad a görög és római civilizáción, majd a •bizánci és hindu művészeteken. Világtörténetének legjobb fejezeteire emlékeztet, amit a kínai és arab művészetről mond, az európai irodaiam renaissance-járól .is van néhány érdekes megállapítása,, azonban mennél közelebb keiül korunkhoz, annál érezhetőbb lesznek a hiányok. Nem tisztára az elsietés vagy a meg nem látás hiánya ez, hanem a szűk terjedelemé. Csak igv és az irő lángol mivoltából magyarázható például, hogy amig az. újkori regény taglalásánál fel sem említi a generációkat nevelő és máig minden angol •regényírónál elevenebben élő Flaubertet, azj oroszok felett pedig egyszerű névfelsorolással ái- < •siet, addig jelentéktelen angol elbeszélőknek ol- j diaiakat szentel. Goethe teremtő zsenijének fél- ? (beismerése is ugyanennek az elsietősnek tulaj- j donithatö.

A munka magyar kiadója helyes intuícióval I három fejezetnyi függelékben teljesen külön- ; állóan, csak szempontjaiban rokon módon a magyar képzőművészetek, az iroda1 om és a zene (fejlődéséről is áttekintést ad Hevesy István, Tu- i íróczi József és Lányi Viktor tollából. A biztos . (csoportosítás és gondos anyagválogatás tekin- [ tétében mind három tanulmány eléri Wells nívó- j 3át. Kiss Dezső fordítása hiánytalanul tolmá- | esolja Wells klasszikus, egyszerű és nemes stílusát. Külön élmény a kis könyv gazdag illusztrációs anyaga és a remek kiállítása, melynél ízlésesebbet a háború óta alig kaptunk a magyar kiadóktól.

szemmel Európára is kacsint és bonckés alá veszi a napló nagyképűségét (Bashkirtseff Mária naplója) a fantázia me'gerőssakoissát az utópisztikus regényekben és a lélektani drámák ba. tál is semmiségét. A kanadai ivó pompásan torz’.t és parodizál. Negatív ez a» ölelve ' maró és rné-sío* jettre vetkőz tető burleszk - tehetség, de karrlki- rozó kritikájával oly tisztitó hátasa műtatkqzhá- fik, mely helyenként megközelíti Karin.tiiynak nagyságát. - ;

Waldemnr líensel*: EMBEREK ÚTJA

Franklin-Társulat. Budapest, 1927

Walderaar Bonsets Maja, a mék-bel a rovar- világának eszel a regényszerü csodás rajzával tette felejthetetlenné-a nevét. Művészetének’ nagysága azonban nem ebben a romantikusan költői, mérhetetlen napfényt sugárzó munkában ..nyilát-, kózik meg valójában, hanem az Indiai ulbtm ..és

r Csavargó jegyzetei cimü trilógiában, meiyne/k egyik kötete ItmVereli ni ja címmel kerül a magyar olvasó elé. Az európai kultúra, hazugságai és megkötöttségei elől menekülő ember — az ideális ember, a világjáró. — uj isíenkeresése, uj istenélménye, széprég és termé&zetrajomgása jut ebben n könyvben megdöbbentő mélységgel és fgázfeáginegerzéssel kifejezésre. Az úgynevezett „emberirodalomnak" kilencvenkilenc azá- aalékát oda lehet adni egy Bonseis-könyvórt, annyira téren és időn kívül emberi minden sora, a- forma művészi tökélye mellett. Az igazság, a fény, az (ember, egy uj etoszkeresé? eposzait írja, meg ez a német költőember, a nagy álmodozók, a semmittevők, a „Nichtstuerek" ihletett utódja. Igen. n semmittevőké, • az álmodozó ..Nichf-stuéreké",. a csavargóké, akikben a tiszta és b^ntelet) ember elérheti a megváltó tökéletességét.

Bankrablók kitömött játékállatokban vittek el másfélmillió zlotyt

A letartóztatott banktisztviselők ártatlanoknak bizonyultak Letartóztatták a valódi bűnösöket ~~

FrauMurt, május 21.

A májnáli-nulífuríi: Hyaiügyi rendőrség •nagyszerű fogást csinált. Letartóztatta aaójcál a■'bétörőket," akik április közepén Königs- ; hiittében a lengyel Nemzeti Bank• ottani :fiök- I intézetét másféliniljió zlotyval ni egká rom-tó í- J iák. A' nyomozás azóta is 'sikertelen volt. Más- nap, 'hogy -a Nemzeti Bank varsói főintéaefce ! másfél millió zlotyt küldött a königshüttei fióknak.

a Tápszekrényt nyitva találták és eltűnt belőle az egész összeg.

A gyanú először a fiók intézet igazgatójára és 'két pénztári hivatalnokára irányult, akiket le is tartóztattak, de hamarosan szabadlábra helyezték őket, mert ártatlanságuk kiderült.

A .vasszekrény kifosztásával egyidejűleg ugyanis eltűnt Königahütteből Keszler Károly 29 éves tisztviselő, aki szintén a pénztárban teljesített szolgálatot és akinél a Wertheim-szekrény egy második nlc*a volt. ' • • ’ • .

Ezt a hivatalnokot mindenfelé nyomozta a lengyel rendőrség, de nem akadt rá. Az ®e-n- kinék sem Hint fel, hogy néhány napra a bankrablás után elköltözködött Köuigshütte- ből Cieslik Gottíieb kereskedő is .nejével és kis gyermekével. Pedig ez a házaspár a legjobb barátságban élt Keszler Kárpílyatl.- Tegnapelőtt megjelent Majna-FranMurt-. j bán a Disconfobank pénztáránál egy ember és félmillió zloty összegű bankjegyet akart német márkára beváltani.

A sok pénz! gyanakvóvá tette a pénztárost, aki azzal küldte el a jelentkezőt, hogy dél-tájban térjen vissza, mert elégendő 'már- kabankjagy pillanatnyilag nem áll rendpl- kezésére. Időközben az átvételi elismervény

éllenében otthagyott lengyel bankjegyeket maga is megvizsgálta, hogy nem hamisak-e, majd felszólított egy boroszlói bankot telefonon, hogy nyugodtan bevállhat-e félmilliónyi lengyel zlotyt ?

A boroszlói bank figyelmeztette a frankfurtit, hogy jó lesz résen lenni, vájjon nem a köni-gsliüttei bankrablásból származik-e a nagy összeg? Erre aztán a bank értesítette a frankfurti rendőrséget, detektívek mentek ki az intézethez és mikor délfájban újból jelentkezett az idegen, a rendőrök letartóztatták. CJteslik Gottlieb volt az illető, aki a Majna mellett fekvő Of.fenbachban telepedett r Rövid vallatás után beismerte, hogy összejátszott Keszler Károllyal, aki a bankrablást elkövette. Meg is' tudta mondani, hogy hol rejtőzködik Keszler és

tegnap már Koszi ért is letartóztatták Sehlierseeben.

Bebizonyosodott, hogy a kereskedő felesége is résztvett a rablásban. De a legérdekesebb, hogy- miképpen vitték ei Rönigs- hütfeből a sok lengyel bankjegyet? A házaspár kis- gyermekének volt mindenfelé kitömött állat játéka.

Ezekbe gyömöszölték be a bankjegyekéi,

minthogy, pedig egyezerre nem fért be a sok pénz, az asszony az eTkölíözködés után gyerr- mékévél ítéliányszór visszatért Köuigshiitté- be és a rejtekhelyen mindannyiszor -újból teletömte a gyermekjátékokat á rabolt bankjegyekkel. A Cieslik-házaspámái még meg- feuláitak 350.000 zlotyt, Kesziernél pedig

400.000 zlotyt foglaltak le. minthogy pedig a Disconto bank visszatartotta a . nála beváltásra benyújtott 500.000 zlotyt, a lengyel Nemzeti Bank kárának legnagyobb része megtérült.

CHARLIE IGAZI ELETE

Irta: JIM TVLLY

Leaeoek-Karinthy: HUMORESZKEK

Athenaeum kiadás, Budapest, 1.927

Karithy külön fejezetet jelent a magyar irodalomban. Ezzel a megállapítással kell kezdenem egy idegen iró, Leacoek amerikai humorista Humoreszkjeinek méltatását, mert a könyve legalább is ötven százalékban Karinthy. Itt n-ncs puszta fordításról szó, valamely előttünk ismeretien erőteljes egyéniségnek kongeniális tolmácsolásáról, mondanivalójának hü 'tükrözéséről, hanem a belső tartalomnak ujjáteremtő átültetéséiről, Karinthy saját szavával élve: magyarrá írásáról. Hozzátehetjük még azt fe, hogy a nagy an- igol humorista, akiről feltételezem, hogy nagyobb az olvasóközönsége, mint Karinthynak, eimehetne magyar mesteréhez iskolába-, pedig igy is eleget fűd és eleget lát..

Leacock szatírája elsősorban a szenzációs •Olvasmányok ellen irányul, melyekben az amerikai olvasó a kedvét leli. De egyben kacagtató,in frettít karrikiroz: a minden műveltségét f?tíai- •ea és nagyképü újságaiból merítő olvasó! és még gyökeresebben: az embert deformáló és,

fon ál sággal terhelő műfajokat: a detektív, a ks- j 'laudűz, tengerész ée lovagregényt. Lraeoek tél- j

Nagyon nehéz dolog Chaplin Charlieról igazságos Ítéletet mondani addig, amig sikereinek és szereplésének tetőpontján áll. Még engem is, ,ald tizenkét év óta élek Holjyyrood 'filmkolóniájában és aki specialista vagyok abban, hogy a mozi szereplő egyéniségeiről írjak, - zaw-M hoz Chaplin, az ő erőteljes, mindig érdekes, nőies, néha gyermekes és szomorú egyéniségével.

Nevetése sokszor olyan, mintha ezzel akarná elejét venni, hogy a szive megrepedjen. Humora úgy. ax életben, mint a színpadon ikertestvére a szomorúságnak. Erős szellemű ember és csodálatos mimikáját arra használja, Vagy mentesíti agyát a gondolkodástól.

Derbv kalapjában, rojtos nadrágjával és megtört, életcsavarta mosolyával a múlt felvonuló diszmensfének repedt tükre ő. Sokszor azt hiszem. hogy már fiukorában ragadt rá ez a papto- mimikai -szomorúság, amit. a szive talán nem .is érez. Máskor meg azt gondolom, hogy hajbókoló hegyes galamb, aki kineveti az emberiséget s a ?k szemében a filozófia, .az emberi intézmények és minden emberi tapogatózás jelentéktelen és nevetséges semmiség.

Ha nyolchónapi együtílét után sem tudom hü képét adni jellemének, ügy ez csak azt bizonyítja, hogy nem vagyok eléggé emberi smerő. Sokoldalúsága és misztikus furcsasága, viharos kitörései és hangulatváltozásai oly emberi rejtély, amelyet talán- még Havelock Ellis sem • tudna megfejteni... Ha a történetírás megbízhatósága -a halottak némaságától függ. akkor illő . még életében mentői részletesebben inti a világ legismertebb emberéről.

Az első Mérkőzés öt év előtt találkoztam először Chaplinnel. Éppen akkor jelent még első könyvem a könyvpiacon s engem is meghívtak arra ax ehédre, amelynek ünnepeltje Chaplin, a . nagy művész

volt. j

................ .

Ro

sszul, szabott öltözetembeP Bagvon kellsmetlenül éreztem magamat ’a többi hét fiatalember között, akik rajtunk kívül nég ott voltak s akiknek átlagos kora nem volt t:">b harminc esztendőnél. Rajtam kívül a legkisebb fizetésű ember ezer dollárt kapott egy hétre. Az ünnepeknek többje volt évi egymillió dollárnál. Én pedig földhözragadt szegény voltam.

Hozzám való szívességüket úgy fogtam fel, mint bátorítást, az irodalmi újonc iránt. De minél örr-^bb este lett, annál rosszabbul kezdtem niagamat érezni a köztünk lévő nagy különbség miatt.

Chaplin késve érkezett, frakkban. Később megtudtam, hogy mindig, mindenünnen elkésik. Mikor bemutatlak neki, karomba öltötte karját és igy szólt:

—■ No, Jim Tully, a bőrünk Jatt mindketten egyformán csavargók vagyunk, — nemde? S ,ez- zel az asztalhoz vezetett. Finom intuíciójával megérezte, hogy mindinkább kényelmetlenül érzem magam s egyre azt hajtogatta:

— örülök, hogy itt van, Jim, — nagyon Örülök.

Chaplin meglepett és egyben elbájolt. Mintha egy élclapnak frontieee piéce-éről egy esavargő karrikaturája lépett volna ki, s elevenedett volna meg. csinos, jól öltözött emberré válva egyszerre. Különösen az arca volt figyelemreméltó: csupa karakter és egyéniség. Fogai egyformák, fehérek és nagyok. Modora-, viselkedése jókedvű, gyermekes és gyengéden megértő.

A hajában már ezüst szálak látszottak, s egyetlen nagy hullámban fésűdé azt ki-a homlokából. Az arcán egymást váltották fel a különböző kifejezések, mint sötét-fehér, szürke-vagy kék felíegek, mikor a nap előtt elvonulnak. Ha. Chaplint nem ismerné is a világ, a társadalomban mindenesetre nagyon népszerű lenne. Könnyed fellépésű, s bangula*ai változók, mint a, márciusi. - időjárás Albion szigetén, "likőr asztalhoz ültünk, úgy tetszett nekem, mintha a világ összes villái és kései itt adtak vaku találkát egymá#nak. Chaplin az asztal végén ült. Én elég közel jutottam hozzá. Észrevette, hogy rátekintek, araikor a villám után nyúltam. Elmosolyodott.

— Hiába néz rám, Jim. — szólt: — Én sem tudom sóba, hogy melyik villát kell használni. Mindenki nevetett s én megkönnyebbültem.

Chaplinben megvan az o művészet, hogy mindenkivel megméretteti magát. Azon az ebéden jól megfigyelhettem. Megnéztem nullá.:*.« haját, finom fejét, nagy, erős fehér fogait. ? r mély barázdákat, melyek már ifjúkorában i? kellett, hogy ott legyenek a szemhéjai szögi été bt n. És egy-egy ügyetlen mozdulatától eltekintve — ebédközben úgy viselkedett és úgy hatott, mint egy vérbeli herceg.

Az ebéd joviális hangulatban folyt le. Mindenki nevetett vagy vidáman beszélgetett — engem kivéve. A gyülekezésnek éltető eleibe s lelke

3-zcraban mégis esik Chaplin volt. Énekelt, azután táncolt és mindenkit kivieeeit. Nagy tudása el kábít ott. Végül egy ismert kövér bankárt' utánzót*, aki az Operában ülve, két horkolás közt, orrhangon mormogja, félig nyitott szemmel:

— Igen, igen, — c-sak folytassa, Caruso, —

hallgatom. "

I ... .Azóta sok nagyszerű társalgóval hozott [össze sorsom, dé Chaplinnel egyiket sem lehet egy papbu említeni. Egyik tárgyról a másikra osapong. Aki nála tanultabb, az már letarolja a talajt és kimeríti hallgatóságát.- Chaplin finoman érint. egy. témát, éppen hogy felkölti az érdeklődést s aztán másról besíéí. De ha kívánják, visz- SZ-atév az. e’ obi témához. Végül az ember nem érzi ugyan, hogy okosabb lett, de jóízűen nevetett s társaságban ez a fontos, kivált egy ebéd alkalmával! - ’

Mikor vége szakadt az estének. Charlie megint n karomba kapaszkodott s limousine-jéig együtt mentünk. - Qsakhem gyengéd volt hozzám.

—- Nemsokára újra találkozunk, Jim, — mondta.. —• Maga tetszik nekem.

Mikor elváltára tőle, az az érzésem vott. hogy sötét pince mélyéből fényes meteori*állást láttam. A. ke»em szinte .-véres vott a durva lé'rafokoklpí, amelyeket megmászni igyekeztem a hírnév félé. De ő intuitív megérzéssel, bajtársi hozzám * art o- xáksal közelített felém, úgy ahogy még soha. senki.

Az egyetemét végzett ifjúság társaságiban senkinek éreztem magamat: ko'dusnak az élet

kapuja előtt És ez a. fiatalember, Charlie — jó- rqaga is csavargó csakúgy min* én. — nevetéssel döntötte le az életet elhatároló falakat.

Egv csomó történet jutott az eszembe, melyeknek ő volt a hőse. Visszaemlékeztem reá., hogy egy Írónak.' kiben több volt az ambiéió, mint a tehetség, száz dollárt ajándékozott s hogy menynyire hasznán* vált ex a pénz a megajándékozottnak. Se levelet, nem irt neki Chaplin, se üzene*et ném küldött, esek betett egy' csekket egy borítékba s tostán elküldte a eimére. És ma talán már nem is emlékszik rá. Ezen az estén mindenki drágábbnál drágább autóba ült, cseh én mentem gyalog haza. Kis. szobám ablakából a világos éjszakába .néspemr-'a. sárga kaliforniai hold büszkén lovagolt az égen. Éreztem, hogy van a világon egy elbűvölő csavargó, aki kitünően szabott frakl;ot visel. s. hogy, ez a csavargó, jő barátom. És nem csalódtam. Két nappal a dinner-party után megkaptam Chariie fényképét e felírattál:

; ' fajtársamnak.“

De csak három héttel később találkoztam víjlo Hollywoodban. Leverínek látszott. Elhagyatottnak érezte magát (gyakran kínozta ez az érzés, mint később megtudtam). Nagyon megörült nekem.

— Unom ezt a várost, — mormogta. — Megőrjít egészen. Rettenetes... Rettenetes!

— Igen, ez borzasztó, — válaszoltam.

— Igen, igen.

— De. Charlie, magának barátai vannak itt s mindene megvan, amit szeme, szive kíván.

■— -Nevstni fogj Jim. Semmi, éppen semmi sincs it* bból, amit szeretnék. És nem lakik senki ebben a városban, akivel szívesen beszélnék.

Eballgatott, majd hozzátette:

Egyikünknek sincs sokja, .Jim, csupa gyermekek vagyunk, akik félnek a sötétben és örülnek, lp feLkél a nap. Mit ér az, ba Ötvenmillió ember ismer is engem, ha.., .

— Charlie — szakítottam félbe — képzelje csak magát az én helyzetembe. írni próbálni, mikor az irá-sainkkal egy. kutya se'törődik!. ...

— Nagyszerű lenne. Jim,.— szeretném, a fő a munka... majd rájön v ég. mentői előbbre jut a létrán! Máéképp nem veszi:heti el az ember önmagát hosszabb időre, csak ha alkot valamit... valamit a. saját lelkéhól.

Az. utolsó szavakat már összehúzott szemöldökkel mondta.

—- A különbség nem is o y nagy közöttünk, —- s:óM. aztán. --- Több pénzt keresek, több bajom van és.több olyan embert látok, akikre nem vagyok ki-áncsi.•.

Felemelte kezét és előre mutatott.

—■ Maga haladni fog, Jim, megtanulja mindazt, amit én megtanultam. Mindánuyiunkat sok szomorúság órí gyermekkorunkban, a pénz egy másfajta szomorúságra tanítja majd meg, ez az egéSZ. r ., . ,

Lehajtott fejjel, - felsőtestét hibáivá ment előre s észre se vette, hogy az emb--?Ak megálltak, hogy Chaplin Charlie után nézzenek.

Chaplin -gyors felfogásával, egyszerre kihámozza mindenből azt, amit tudnia kell. A beszélgetésben csapongó, gyorsan gondol!: :dó agya szinte beleütközik ais elvont .gondolatokba s olyan, kérdésekre, amelyek nála okosabb embereket: zavarba hoznának, gyors és találó választ tud adni. Ilyenkór nem a tudása beszél belőle, hanem az intuíciója. Nem a munka, nem a föld vágj' a tenger, a hajók sem, hanem az emberek érdeklik elsősorban, A bohóc Álarca mögött a legyőzött drámai- színész rejtőzik, egy fáradt, szomorú

et«h»7.' ’[

:v------..- Óktetatjuk.)

9