Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)

1927-05-22 / 118. (1452.) szám

1$27 május 22, vasárnap. A SÁTÁN KONJUNKTÚRAJA az utóbbi évben Franciaországban hihetetlen mértékben javult. Amit az emberiség nagy- nehezen elfelejtett, elfelejteni igyekezett, az a fantasztikus tabu és mumus, amivel a ter­mészettudomány kauzális világszemlélete nagynehezen, de eredményesen megbirkó­zott, hirtelen váratlanul, mintha nem ütötték volna le a tudomány emberei hét fejét, fel- bukfétmt: változatlanul, ősi kajánkedvében, ijesztgetve Párisi, a fetvilágosodoU francia fővárost, ahol 1790 óta többször úgy ünnepel­ték ö-z Ész fensöbbségét, hogy leütötték azo­kat a fejeket, amelyek másban mertek hinni és nemcsak az Ész egyedülvalóságát ismer­ték el. Bernanos, egy francia iró, aki negy­venéves korában „érkezett be", de ezt olyan alaposan tette, hogy Százezrekben fogy hir- hedten híres könyve „A Sátán napja alatt", Bernanos kijelentette, hogy tulajdon szemei­vel látta a sátánt. „A világ a sátánét“ kiáltja az emberek fülébe és a racionálisam józan franciák,- akiknek főgondja, hogy olyan va­gyont gyűjtsenek, amelynek kamataiból ké­sőbb kényelmesen meg tudnak élni, a „bon hornme"-ok egyszerre ágon veszik magukat é*zre, hogy kóvályog a fejük és mert épen a rendes, fás polgárember a nagyszerű, várat­lan élmények után vágyik, '• keresztet vetnek, de Bernanos felé sandítanak: hátha ebből a uj próféciából az a barriktádforr adatom nő ki, amely a párisinak, ha nem is mindennapi,, de legalább minden Százévi kenyere . . . Bérna nos azt mondja: Sálén! Nagy S-sel irja a pokol fejedelme nevét- és a Szenzációra éhes fran­cia Cyranok hüvelyéből máris félig kihúztál, a kár dót. A könyv tartalma: Mouchette, egy Jós vidéki lány a környékbeli márki kedvese lesz, áldott állapotban meggyilkolja Szeretőjét, majd egy derék polgárt vérig sjjekiroz. De mindez csak előjáték■ A sátánnak egyéb mon­danivalója van: egy abbét borzalmas harcok brr kever, egyszer mint lókupcc jelenik meg elölte, majcl Amtole Francé képében — <?s talán ez az, ami a franciákat PdrisbáM vég­kép megbolondította: Anatole Francé, a nagy ironikus, a nagy istentagadó kikelt sírjából és kisüti, hogy ő volt az ördög egyik Megje­lenési alakja. Egy nagy párisi folyóirat est a körkérdést intézi közönségéhez: „Látta-e ön v sátánt?" És természetesen senki sem /ma­rod adós a válasszal. Elsősorban Bernanos je­lenti ki, hogy a sátánt igenis látta: Anatole Fráncé képében. A franciák pedig szeretik a sátánt, aki nekik hesageot, Balzac „cöntés drollátiques"~jét, Sade „Jusiine ef, Juli ette"- jót, Nicolas de Restivet, Voltairet és Huys- manst ajándékozta, kinek „Vocvoe kanonok" című könyve nagyban hozzájárult a sátánter­jesztéshez Franciaországban. Goethe kofában ez a sátán már nagyon is át volt Szelleműivé, a.modern iró nem sokat kezdhetett ezzel a, szalónsátánnal, kinek válfajai voltak a Knoblauch faunja és a Molnár Ferenc ördö­ge. Mi a sátán ma, a felvilágosodás korában? Baphoriiet állatja, amely a 666-os apokalipti­kus számot viseli? A modern misztikus Sze­rint a sátán a démonok körébe toA'tozik és ez a kör a „fájdalmak köre". Ott nem ismerik a szereletet és a gyűlöletet és ezer démonok ab­szolút érzéketlensége megzavarja a „rendszer" zavartalan működését. A démon azt sem tud­ja, hogy a szeretet-gyülölet rendszere létezik és ép ezzel a nemtudással zavarja meg a ren­det, amely örök• A mágikus, aki a-misztikus Mester ulacsonyabbrendü megnyilatkozása, jól isméid a sátánt, oda számtalan képben je­lenik meg előtte: Eistibus, a zavar démonja, Pharzuph, a vágy ördöge, Amail, az érzéki Szerelem megtestesítője: az egész világ sátán­nal van tele, sátán birodadma,. Az emberiség öntudatában nagyon is élénken étnek a sátá- nok és démonok, de az emberek nem ódnak erről Számot maguknak, bár igen gyakran, gyakrabban mini sem gondolnánk, találkoz­nak a pokol fejedelmével és szolgahadával. És főleg az, amire oly kevés gondot fordíta­nak,. a könyvek ... a, könyvekben jelenik meg a sátán a. legcsábitóbb formában. Bul- wer „Srange Story"-ja mi más volt, ha nem a sátán? Aki oly sokáig hatott a földi világon. amíg „karmája", azaz rendeltetése tartott. A sátán egyre gyarapszik, mert tápláléka a rossz ember, a gonosz, aki sátánná válik, ha o, démon megérinti lelkét. A sátán egyébként ez emberiöl nyeri alakját, bár az éterben megvan örökös, szimbolikus alakja. Néha, ha a, pillanatnyi „karma," megengedi, rövid időre átlagos formában jelenik meg, ázaz az összes démonok egy sátáni formába bújnak. Bizo­nyítja ezt a történelem. A sátánt az emberek tették lehetővé a földön, nekik köszönheti, hogy lénynélküli éteralakja, amely láthatat­lanul az űrben lebeg, emberi, földi formát, öl­tött. így történik, hogy aki Istenre gondol, egyben az ördögre is gondol) Isten ellenlába­sára. így tehát szinte jogosnak mondható a pá­risi folyóirat körkérdése: „Látta-e Ön a sá­tánt?“ Mert az embertől függ, hogy látta-e, vagy sem. Hiszen a legújabb tan szerint- a sá­tán is ismer egy boldogságot: a földön emberi alakban akar megjelenni, élő személy akar lenni. Ehhez szüksége van arra, hogy gyűlöl­hessen és megronthassa az emberiséget. A sátán istene tehát az ember, mert ö szüli, ő ad neki módot és alkalmat arra, hogy itt. a földön kitombolhassa magát. Igaz, hogy ez egyszersmind, a-zt is jelenti, hogy az a talaj, amelyen a sátán áll, nagyon is ingadozó, mert van egy szó, egy fogalom, egy érzés, amely a legjobb sátánüzö szer: vágynélküliség• Az emberek imájában is a vágyak élnek és az 45 Minden hölgy akár fiatalabb, J pompás, dús, telt keblet, telt karokat és xyakat csakis M. d. m. Larry garantált, eddig egyedül bevált „Et Amille“ nevű valódi kebelerősitö balzsamával ér el. Föltétlenül biztos hatás, mely már hat napi használat után mutatkozik. Ara 30.— Kcs. — Z. K. asszony ezt Írja: „Kellemesen meg vagyok lepve, keblem szemmelláfbatóan erősödik és gyönyörű, telt íov- rr it kap. Kérem, küldjenek nekem két üveggel, mert a szer kitünő.“ Megjegyezzük, hogy az asz- szonvök és leányok ezrei ezen szernek köszönhe­tik gyönyörű keblük pompás és gyors kifejlődé­sét. Postán küldi egyedül: Havelkova laborator, Praha-Vrsovice, Ruská tr, 12, Kényszerkolóniákba helyezik el a bűnöző cigányokat és betörőket A kormány törvényjavanlatai a nomád cigányok megfékezésére Prága, május 21. A kormány a legköze­lebbi lövőben kép törvényjavaslatot, terjeszt be a parlamentnek. mellyel a cigánykérdést akaria rendezni. Az első tervezetet, a bel­ügyminisztérium már el is készítette, a máso­dik. melv főleír a büntetőszankciókra vonat­kozik, most. áll befejezés előtt. A törvényja­vaslat a cigányok részére kénvszermunkako- lóniák létesítését, iria elő. A cifcánvkolóniák részére az állami föld­hivatal adja a szükséges területet a föld­reform keretén belül lefoglalt földekből. Ebbe a kényszermunkakclóniába nem­csak a bíróságilae büntetett cigányokat, fog­iák elhelyezni, hanem a többszörösen büntetett betörőket is. akik a közbiztonságot tartósan veszélyezte* tik. A belügyminisztérium azonkívül szigo­rítani akaria a politikai felügyelet előírásait. A közigazgatási hatóságok utasítást kanták, hogy a cigányban dákról pontos névjegyzéket állítsanak össze. A csendőrség már május 15-ike óta dolgozik az egész, köztársaságban a névjegyzék összeállításán. Ez az akció a beliigvminisztérium utasítása szerint két hó­napon belül befejezendő. A cigányokról dak­tiloszkópiai lajstromot is készítenek. len. hogy a népMövelfiég még mád formájában is sok sérelmei -tud megfelelően orvosolni. A pompás előadást FlacWbarth dr. a következő szép szavakkal fejezte be: — Rabindranath Tagore, a nagy hindu költő, a népszövetséget a túlfűtött gépek egyesület ének mondja. A mai Európa államainak kazánja‘ csak­ugyan túl van fűtve és robbanással fenyeget. Egyi­ke. a !egveszél yo-sebb robban hanyagoknak a ki­sebbségd kérdés, amelynek etőbb-utöbb ismét egy szörnyű háborúra kelt vezetnie, ha mielőbb meg nem oldják. Azok, akik a kazánoknál állanak, jól vigyázzanak, mert a robbanásért őket fogják fele­lősségre vonni. A népszövetség tanácsának pedig kötelessége, hogy a biztosítószelepeket megnyissa, a kisebbségek jogosult törekvéseit érvényesülni engedje és a kisebbségi eljárást úgy szabályozza, hogy annak segítségével a fenyegető veszélyt meg lehessen előzni. Mi mindnyájan, akik aktive ve­szünk részt a kisebbségi mozgalomban, őszintén kívánjuk, hogy jóakarata figyelmeztetéseinkel ide­jekorán megszívleljék, mert különben a katasztrófa m entűi etetlenü 1 elkövetkezik. A nagy számban egybegyült hallgatóság, mely­ben neon csak diákok foglaltak helyet, hosszantartó tapssal adózott a kitűnő előadónak. Az előadás után tartalmas vita indult meg, amelynek során Flachbarth Ernő dr. részletesen válaszolt a . feltett, kérdésekre. A brünni magyar szabadegyetemi előadások megrendezésével a morva fővárosban tanuló ma­gyar diákság is belekapcsolódott az építő magyar buitíurtnunka országos nagy -szervezettségébe. Leg­közelebb Szraalíkó Pál dr. fart előadást a briinmi magyar diákok körében. „A kisebbségek törekvéseinek érvényesülniök kell, mert különben a ka­tasztrófa menthetetlenül bekövetkezik” Flachbarlh dr. brünni előadása a magyar diákok szabadegyetemén — A népszövetség és a kisebbségi kérdés — Rosszak a jelenleg ; 1V: érvényben lévő rendelkezések ' Briiira, május 21. (Saját tudósítónktól.) A farüóm magyar akadé­mikusok virágzó egyesületi életüknek növekvő szellemi í-arralm-at akarnak adni s e óéiból elhatá­rozták, hogy a prágai, -magyar diákok mintájára szabadeig>i©teni«if. hirdetnek, amelyben magyar köz- éteLünk kiválóságai tartanak sorozatos előadáso­kat. Az első előadást Flachbarth Ernő dr., a prágai Központi Iroda igazgatója és a Csehszlovákiai. Ma­gyar Népszövetségi Liga ügyv. alelnöke, tartotta meg tegnap -este számottevő ©ikerrel. Fladhibariih da\ az utódállamokban, élő magyarság politikai vi­szonyainak és a kisebbségi, jog egyik legjobb is­merője. aki már maga is több Ízben részt vett az európai kisebbségek külföldi konferenciáin. Elő­adásában, amelyben a népszövetség és a kisebbsé­gek viszonyával foglalkozott, páratlan szaktudás­sal -és vonzó dialektikával mutatta be azokat a nemzetközi intézményeket, amelyek a kisebbségek keserű sorsát hivatottak megjavítani. — A eaintgermuini szerződés 14. cikke értel­mében — kezdte fejtegetései! — a kisebbségeknek azok a jogai, melyeket a szerződés szabályoz, a népszövetség védelme, garanciája alatt állanak és a népszövetségi tanács többségének hozzájárulása nélkül meg nem változtathatók. A népszövetségi tanácsnak minden egyes tagja jogosult a tanács •figyelőnét e jogok megsértésére, vagy megsértésé­nek veszélyére felhívni és . a tanács ily •esetben •mindazokat az utasításokat megadhatja, melyekét alkalmasaknak és hathatósaknak talál. — Ezek a szürkén hangzó rendelkezések kor­szakalkotó jelen-tőséggel bírnak az emberiség tör- t-én-ef-áben. Eddig is volt é-s előfordullak példák, hogy -a békekötö államok a vallási és nyelvi ki­sebbségek jogainak fisz te lei bent artás ára kötele­zettséget vállaltain de még sohasem ío-rdu-M 'elő, hogy a hálálom kitagadott páriáit: a kisebbsége­ket egy az államok felett álló nemzetközi fórum .védőszárnyai alá helyezték volna. Ezek a rendelke­zések egy uj kor hajnallhasadását jelzik, amelynek az lesz a legfőbb feladata, hogy az államok és kor­mányok korlátlan hatalmát, amelyet a diplomácia pallérozott nyelvén szuverenitásunk szakiak ne­vezni, cs.szhaugzásba hozzák az emberiség, a -gens humana általános érdekeivel és. az emberi társa- dalom javával. A kisebbségi szerződések véget akarnak vetni annak a* állapotnak, midőn hí állam uralkodó > népe kénye-fcedve szerint bánhatott a kisebb­ségekkel és senkitől nem korlátozva foszthatta meg őket nyelvüktől, kultúrájuktól, nemzeti egyéniségnktől. A k-isebbségj szerződések a Géniben székelő nép­szövetség tanácsát bízták meg azzal, hogy mint az emberiség legfőbb fóruma viselje gondját a ki- sebbeégeknefo é* védelmezze meg őket azokkal az igazságtalanság-okkal szemben, amelyek a. hatalom részéről a védtelenekét fenyegetik, _ — -Bármennyire is elismerjük azonban, hogy a kisebbségi jogoknak hépezövelségi védelme óriási haladást jeleni az emberiség 'történetében, annak mai formáját ideálisnak nem tartjuk'. Ezu-tán a népszövetség kisebbségi rendelkezé­seinek hibáit mutálja be. A népszövetségnek első n-agy hibája, hogy nem terjed ki az egész embe­riségre, azaz nem univerzális. Egy másik nagy hiba az is. hogy -a létének fundamentumát alkotó népszövetségi akta integ­ráns része a versaiiililiesl, sarin-tgerai-aini, trianoni, n-enil-lyi és sévresi. ■békeszerződéseknek és hogy ennek következtében a népszövetség kénytelen részt venni e szerződések számos igazságtalan ha­tározatának végrehajtásában is. Ha azonban a népszövetség kisebbségi politi­káját -akarjuk megvizsgálni, elsősorban a népszö­vetségi tanáccsal kell foglalkoznunk, mert ez a cselekvő -és intézkedő szerv a kisebbségi kérdések­ben. is. — Az előadó azután a népszövetségi tanács összetételét vázolja. A -tanácsban a kisebbségek niinosen-ek képviselve s -az egyedül örvendetes ben­ne, hogy Németország bent van. Németország be­lépése a népszövetségbe kétségtelenül olyan ese­mény volt, amely bennünket bizakodással töl­tött el. A nagy német nemzetnek legalább fiz millió fia él a birodalom határain kívül kisebbségi sorsban és ezért a berlini kormánynak sem leltet közömbös, hogy miképpen megy a ki­sebbségek dolga. De ne áltassuk magánkat túlságosan nagy illúziókkal! Nc-mét-országot az adott politikai viszonyok és a diplomáciai' okosság követelményei 'egyelőre meg­akadályozzák abban, hogy á k-isebbs'-g: kétdésl napirendre tűzesse. így hát a kisebbségeknek sen­kijük ni-ncs. aki a tanácsban az ő érdekeiket kép­viselné, . ' '• ■ .. . . : Újból vissza kell tehát térni ahhoz a javaslat­hoz. hogy a népszövetségi tanács a kisebbségi ügyekben hallgassa meg azoknak az államok­nak egyikét, amelyekben a minoritások törté­nelmi tradíciók miatt megbíznak és amelyek mintegy a kisebbségek védőiként szerepelhet­nének. Tlyen államok elsősorban Svájc. Finn­ország, vagy Svédország, akik ma — sajnos — nem tagjai a népszövetség tanácsának. Mindennél nagyobb baj azonban, hogy a népszövetségnek a kisebbségi kérdésben kö­vetett eljárása a legenyhébb kritikát sem állja ki. A ©ok nem repanáll, kordáé beöiulal'ása után j az előadó kijelenti, hogy a kisebbségek kezdik el- j veszteni bizalmukat a népszövetség Iránt. De a re­ményt nem szabad elveszíteni e amúgy i» kétségte­Antiszemita diáktüntetés Nagyváradon Nagyvárad, május 21. Tegnap este nagyobb csoport antiszemita diák vonult a színház elé, ahol a yilnai zsidó színház operetlegyüttese ven- í dégszerepelt. A diákok lármásan tüntettek az előadás ellen, kövekkel beverték a színház abla­kait, s oly fenyegetőn viselkedtek, hogy a színé­szek az előadás befejezése uián sokáig nem tá­vozhattak el a színházból. A tüntetők ezután Kecskeméti Lipót főrabbi lakása elé vonultak, ahol beverték az összes ablakokat, majd a külső j Zárda-uleaii ás Teleki-utcai zsidótemplom és zsi- j dóliceum ablakait verték be. A rendőrség azután (szétoszlatta a tömeget. Néhány diákot bekísértek' |^a rendőrségre ! ember vágyai teljesülését akarja elsősorban. i Ezen a ponton találkozik a sátán Istennel, i harcot kezd vele az ember, a vágyakozó em- | bér testéért-lellcéért és mivel a legtöbb em­ber Faust doktorhoz hasonló, előbb a sátán győz és csak azután, a nagy iisztólüz után új­ra Isten és Faust Szelleme a menyben össze­ölelkezik Gretchen megdicsöiilt leikével . . . | Sálán sírja mindenütt ott domborul, ahol nincs már vágy; ahol , a kívánság kihall . Bernanos tudja, hogy ezek a helyek igen rii- | kük, falán csak a menyországban vannak, nem ! a földön és ezért írja a poraiból újra felél tél | sátán könyvét, ezért mondja, hogy ö tulajdon szemével látta a sátánt és a.z emberek, akik félszemmel vágyakozva kacsintanak a. pokol- fejedelem felé, hisznek neki, 'meri hinni akarnak és százezer példányban kapkodják el azt a könyvel, amely a sátán-konjunkiura I útját egyengeti. Naivbaner Pál. Ausztria elzárja határait a magyar és jugoszláv termé­nyek elől Béé?, május 21. A kormány ma újból be­terjesztette a régi kormány által már egy íz­ben beterjesztett vámtarifáiig törvényjavas­latot, amely annak idején is nagy feltűnést keltett, mert a tervezett fixvámok oly maga­sak, hogy azoknak érvénybelépése után a magyar és jugoszláv terményeknek Ausztriá­ba való importálása úgyszólván teljesen le­hetetlenné válik. Pusztító felhőszakadás és jégeső Belgrád fölött Helgrád, május 21. Tegnap a város fölött hatalmas zivatar és felhőszakadás vonult végig, amely nagy pusztítást okozott. Három gyermek­nek nyoma veszett s még máig sem sikerült őket megtalálni. Az alacsonyabban fekvő lakásokat teljesen elöntötte a viz, úgyhogy sok lakót ki kelletett lakoltatni. A felhőszakadást süni vil­lámcsapások kísérték s a Villám több házban be­csapott. Jugoszlávia egyéb vidékeiről is érkeznek je­lentések súlyos viharokról. Milanovac’ban oko­zott legtöbb kárt a vihar. Itt hatalmas jégeső pusztított s a város utcáit magasan boritoda a jég. Számos .sebesülés is történd Életfogytiglani fegyházra Ítélték a záhori gyilkosokat Kassa, május 21. (A P. M. H. tudósitójá- na telefon jelentése.) Lapunk tegnapi számá­ban részletesen beszámoltunk a kassal es­küdtszék! ciklus szenzációs tárgyalásáról, a záhori rejtély ügyéről. Az esküdtek verdikt­je marasztaló volt s a törvényszék a vádlot­takat, özvegy Kotun Mihálynét és Kotun Györgyöt férjgyilkosság, illetve apagyilkos­ság miatt életfogytiglani fegyházra ítélte. A védő. Szép ess i Miksa dr. felebbezett.

Next

/
Thumbnails
Contents