Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)
1927-05-21 / 117. (1451.) szám
A nagy- és kisantant! csaknem egyidejűleg' ünnepelte ..ujüászületé- j sét“. Azalat t, amígJoaehimsktáiban. a Károm j középeurópai kültigvminiszfcer számtalan ünnepi aktussal aláhúzva demonstrálta létét, a bizalmatlan eúrópai közvélemény elütik Dou- raérúue. a francia köztársaság elnöke a moz- • gékonv Briand társaságában Londonba ké-1 szült, hogy a ioachimstliali pompánál még pompázatosabb összejövetelen pecsételje meg Középeurépával párhuzamosan a másik antant érvényét-és tartósságát A két pompa ugv arányi ott egymáshoz, mint, ahogy a k i s- antant aránylik a h a g v-antanthoz. de valahogy a céloknak és a terveknek erkölcsi súlya ’is a kis meg a nagy arányában, álltak egymással.' Legalább erre enged következtetni a Times mai vezércikke, mely nem fukarkodik Joachimstkalhoz hasonlóan a nyilatkozatokkal és a felvilágosításokkal, hanem leplezetlenül elmondja. hogy mit akar az ui entente cordiale, mik a céljai és mik a kötelességei. . Talán érdekes is lesz a véletlenül egy* időbe eső rinasciinerito között párhuzamot vonni, mert már a puszta tények összehason- lifásából kihámozható áz ni n agyarbant és az ui kisantant közötti mérhetetlen etikai különbség. A nagy antant azért hangoztatta most > oly feltűnő, módon létét, mert két államának j fcülügvmiDíszterei tudatában vannak annak, hogy Franciaország és Anglia egysége min- denkoroai alapiát alkotja az Európa egységére irányuló összes törekvésnek. Ha Anglia és- Franciadfszág' egyék, ;megvan az első lépés Európa békéjéhez. A nagyantant legközelebbi feladata a Times szerint, hogy megnyerje Németországot és a két nagyhatalom egysége mellé odaillessze a harmadik; esetleg a legfontosabb tényezőt. A sok regionális paktum, melyeknek csak elsejét szentesi ti az ünnepélyes londoni találkozó, előbb-utóbb egységes, erős békelánchoz vezet, amely egyedül alkalmas Európa régi tekintélyének visszaszerzésére. Jgv hát az entente cordiale nem véd- és • dacszövetség.- a ..viribus unit is" fenvegetődzése. hanem Európa amalgamizá- ciőiának első etappéia. a különbségek lebontására irányuló munka, az a csira, melyből békefa nőheti Elvégre az angol—francia szö- vétség több mel íéki el fenséggel jár. Például azzal, hogy a barátság e demonstrációja után nem lehet többé lényeges különbség Francia- ország és Anglia között az olasz kérdésben, azaz Mussolini beilleszkedhet, a nyugat,európai rendbe, ami viszont annyit jelent, hogy Londonban és Parisban megegyeztek Mussolini lét-érdekes és jogos expanzió-igényéinek kielégítési módjairól. Ezzel egy nagy ellentét tűnt, el s ha Németország tekintetében is ekkora az egység, akkor valóban csakhamar sor kerülhet a hangoztatott nyugateurópai hatalmi blokk megalakítására, amely blokkban Németország, Olaszország. Franciaország és Anglia jól csapágyazott egyensúlyi helyseiben biztosíthatják a kontinens békéiét. Ha az entente cordiale ui. tüntető jellegű kihirdetése valaki ellen irányul, ugv ez a valaki, csupán Szovietoroszország lehet. Moszkva legújabban a kínai kudarc óta ismét Európában uszít Nagybrítannia ellen, ismét Anglia belső életében kezdi a propagandát, ismét angol áruboikottal akarja legyőzni Londont s e megújult hadjárat, kezdetén vajmi erős felelet Anglia részéről az, hogy a népbiztosok tanácsa elé terjesztheti a szilárd angol- francia együttműködés, egység és nézetazonosság bejelentését. Á nagvautant tehát nagy célt tűzött maga eló’s a cél egyetlen mottója' ez lehetne: közös egvségrehozás. Ezzel szemben a kisan- t.ant pár ollója bátran igv hangozhatna: távolban tartás. Igen. mi egységesek vagyunk, — hirdették Joachimsthalban — de csak abban. hogy Magyarországot továbbra is ellenségünknek tekintjük és távol tartjuk magunktól. Egységesek vagyunk abban, hogy meg nem engedjük Ausztria csatlakozását. Abban, hogy egységesen Olaszország ellen fordulunk. Abban, hogy nem engedünk a merev dogmákból, történjék, aminek kell. Anglia szakit Szovjetoroszországgal? London, május 20. Az angol alsóházban tegnap kellett volna megtartani a várva-várt szovjetvitát, de az utolsó pillanatban a kormány kijelentette, hogy a vitát a jövő hétre halasztja- Ez a váratlan elnapolás ma nagy vihart támasztott a londoni sajtóban. A kor máuylapok azt igyekeznek bizonyítgatni, hogy az elnapolásnak nincs jelentősége, de az ellenzéki újságok, elsősorban a liberálisok, riadót fújnak és azt állítják, hogy az elnapolás következménye az Oroszországgal való teljes kereskedelmi és diplomáciai szakitá- lesz. Beavatott körök szerint az igazság e két szélsőség között van. A Daily Express cikkének a „Megoszlott kabinet” címet adja. Ez a cím megfelelően jellemzi az állapotokat, mert az elnapolás valódi oka tényleg az volt, hogy a kabinet nem tudott egységes határozatot hozni a Szovjetnek küldendő válaszjegyzék kérdésében. Mivel az Arcos-épületben talált okiratok között olyanok is vannak, amelyek egy külföldi hatalomra vonatkoznak, az angol külügyi hivatalnak az okiratok nyilváiiosságrahozatala előtt meg kell szereznie az illető állam beleegyezését. Beavatott körök szerint ez az érdekelt hatalom Olaszország. „Az alszalcitott testvérek érdekében föl kell jajduíni“ A Jugoszláviával, Franciaországgal, Angliával és Törökországgal k&töft szerződések a magyar páriámén* alétt — „Politikai egyaz- mév»yek&ft olyan országokkal, aliel magyar kisefeöség vsm, csak akkor kétheti Magyarország, ha a kSsatebságek jogait is bizfo- ' sitják vele14 Budapest, május 20. (Budapesti szerkesztőségünk félefenj elentése.) A képviselőház mai ülése a tegnapi vihar után már teljes' nyugodtsággal tárgyalta a különböző külföldi államokkal ■ kötött kereskedelmi- s egyéb egyezményeket. Az ülés elején harmadik olvasásban elfogadták az Olaszországgal kötött barátsági I szerződésit, maid a Franciaországgal kötött j kereskedelmi szerződést, kezdték tárgyalni, j Malasits Géza szoe. dem. szólalt, fel a' vitában s annak az aggodalmának adott kifejezést. hogy a szerződés a magyar ipart és a munkásságot, sok tekintetben sújtani fogja. Elismeri azonban, hogy Frauciaország volt az első állam, amely a háború után beengedte a magyar munkást. A javaslatot elfogadja. Hermáim Miksa kereskedelmi miniszter szólalt fel ezután. Tiltakozik az ellen a beállítás ellen, mintha a szerződést a frankpör hatása alatt, készítették volna elő. Magyar ország exportja — úgymond — az utóbbi időben örvendetesen fejlődött, de azért a kereskedelem még mindig súlyos helyzetben van. Legnagyobb igyekezete a szabad kereskedelem helyreállítására irányul. A miniszter beszéde után a Ház a iavas- latot elfogadja, majd rövid vita után elfogadja az Angolországgal kötött kereskedelmi és hajózási szerződésről, valamint a Törökországgal kötött kereskedelmi szerződésről szóló javaslatokat. Tvalko Lajos külügyminiszter a Jugoszláviával kötött kereskedelmi szerződés becikkelyezéséről szóló javaslat tárgyalása előtt bejelentette, hogy lesközelebb benyújtja a Cseh.Szlovákiával kötött tarifáik? szerződést s ezután Magyarországnak Európában még csak a szovjettel. Albániával. Portugáliával és -Litvániával nem lesz-formális szerződése. • • - -- ........• , i Gö rgey István előadó ismertette a Jugoszláviával kötött kereskedelmi szerződést- Örömmel-üdvözli a szerződést, mert Magyarországnak mindent el kell követ nie. hogv exportja a Balkán felé tért hó- : ditson. A szerződés minden sorát a barátság szelleme hatja át. Jugoszlávia is őszintén kívánja Magyarországgal a barátságot. amit az is bizonyít, hogv a szerződés megkötésére irányuló tárgyalásokat is Be]grádban kezdeményezték. Igen-jelentős egyezmény úgymond a Jugoszláviával kötött közlekedési szerződés is. különösen annak a határrendészetire vonatkozó intézkedései. Kéri a ia vaslat elfogadását. Túri Béla a szerződés. kapcsán a kisebbségi. kérdéssel foglalkozik, amely kérdés nemzetközi kérdés, mert ennek védelme a népszövetség rendelkezései érteimében nemzetközi kötelesség. Szerette volna. — úgymond — ha a. szerződésben is lefektették volna a magvar kisebbség jogainak biztosítását. Az olaszokkal kötött barátsági szerződés megkötése óta a magyar kisebbségeknek és a magyar kormánynak is megvan az a megnyugtató érzése, hogy esv nagyhatalom áll az ország mellett, amely a kisebbségi ügyekben is érvényesítheti befolyását. Leszögezi azonban azt a véleményét, hogy politikai egyezményeket olvan országokkal. ahol magvar kisebbség van. csak akkor köthet Mágyarország. ha a kisebbségek jogait is biztosítják vele. (Élénk helyeslés.) A Jugoszláviában élő magyar nemzetiségű polgároknak kevés a joguk. A földreform során Szerbiában a magyarságot teljesen mellőzték, örül annak, hogy Jugoszláviával barátságot köt. Magyarország, de az elszakított testvérek érdekében fel kell jaidulni. hogy még a látszata is eltűnjék annak. hogv Magyarország esetleg olyan állammal köt szerződést, ahol a kisebbségeknek nemzetközileg biztosított jogait semmibe se veszik. Bizik abban, hogv a kormány a jövőben Síben a szellemben fogja a szerződéseket a :Alföldi államokkal megköt,ni s ez a szellem i'og érvénesülni a közeliövőbeai tető alá kerülő magyar—jugoszláv döntőbírósági szerződésben is. A javaslatot; elfogadja. A Bethlen-korntány és a fajvédők Budapest, május 20. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) A tegnapi képviselőházi ülésen történt heves jelenetek közepette, amikor Bethlen István gróf beszéde közben éles összetűzés támadt1 a szociáldemokraták és kormánypárt iák között, nagy feltűnést keltett Borbélv:Maczkv Emil fajvé- döpárti képviselőnek lelkes tüntetése a miniszterelnök személve mellett. Borbély- Maczkynak ezt a fellépését, ma délelőtt is élénken kommentálták a parlament folvosóin s több jelentős politikus ajkáról elhangzott az a. vélemény, hogv ez előjele volt. a fai védőnő rtnak az egységes kormánypártba való belépésének. Az Est munkatársának ma Borbély- Maczkv képviselő a tegnapi parlamenti ülésen történtekkel kapcsolatban elterjedt hírekről a következőket mondotta: — A tegnapi események a legjobban igazolják azt. hogy mi Bethlen politikáját helyesnek találjuk! Ma már nem hiszem, hogy | még nüanszbeli. különbségek is lennének : köztünk és a kormánypárt, illetve ■ Belliién ! között. Ami a fajvédőpártnak a kormánypárt- i ha való belépését illeti, erre • nézve semmit | sem tudok mondani. Én erről nem tudok, de , hogv semmi differencia a két Párt, között j nincsen, vagy* ha van is, olyan kicsiny, hogv az í politikailag semmit sem .jelent: hogy attól ! nyugodtan beléphetünk, az bizonyost Várnai a mentelmi bizottság előtt Budapest, május 20. (Budapesti szerkesztőségünk tel sfon jelentése.) Ismeretes, hogy Várnai Dániel szociáldemokrata képviselőt a parlament tegnapi ülésén a magyarolasz barátsági szerződés tárgyalása közben tanúsított magaviseleté miatt, a mentelmi bizottság elé utalák. Az ügy bizottsági előadója Rubinék István. Beavatottak tudni vélik, hogy Várnainak a Ház bizonyos számú üléséről való kitiltásával torolja meg az országgyűlés azt a súlyos sértést, amelv az olasz nemzetet és annak vezérét a szociáldemokrata szónok részéről érte. A képviselőház mentelmi bizottsága ma délutáni ülésén foglalkozik az üggyel. A bizottság rövid tanácskozás után meghozta döntését, amelv szerint javasolni fogja Várnai Dánielnek az ülésekről tíz napra való kizárását. Gvörky Imre kisebbségi véleményt fog előterjeszteni abban az hányban, hogy a Ház térien napirendre a kérdésben. Az olasz expanzió Abesszíniában Ad dis Abeda (Abesszínia), május 20. (Stefani.) Az abruzzói herceg háromnapos utazás után Dsbutából Abesszínia fővárosába érkezett; Útközben a lakosság mindenütt melegen ünnepelte. Az olasz herceg üdvözlése sokkal szívélyesebb volt, mint bármilyen más eddigi vendég fogadtatása. Ras Taífari, Abesszínia régense és a királynő már a főváros bejáratánál fogadták a herceget. A rágens és a herceg beszédeket mondottak, amelyekben a két. nemzetnek, az olasznak és az abesszínia inak. örök barát-ágát ünnepelték. Beavatott körök -az abruzzói •herceg utazásában az olasz expanziós törekvések újabb fázisát látják. Egyszóval: egységesek vagyunk, hogy fen- t.artiuk az ellenséges viszonyt s hogv távol- tártunk magunktól bizonyos nekünk diem kívánatos elemeket. A Joachimslhaiba összegyűlt újságírók szinte nem merték feltételezni ezt az elzárkózási rendszert, s önön lelkiismeretűkben kitippelték azt a kombinációt. hogy a kisantant, Joachimsthalban át- orientálódott a negációból a pozitívum felé, azaz enged merevségéből s közeledést keres Magyarországhoz. E kombinációkra azonnal megjött a hivatalos válasz: Hóhó. uraim, tévednek. Szó sincs közeledésről vagy Magyar- ország bevonásáról. Sőt ellenkezőleg, a kisantant marad, ami volt. az a régi. az a merev, az a negáló és a közeledést elvető, tehát níegniaradt Magyarország ellensége. Amalga- mizálásról szó sincsen! Ilyen körülmények között csak természetes, hogv Magyarország is másfelé orientálódik és felveszi a keztvüt. amit a kisantant dob. Marad minden a régiben. A régiben és a rosszban. Míg a nagyantant azért ült össze I/ondonban. hogv közös elhatározásból baráti kezet nyújtson Berlinnek, addig a hivatalos kommünikék értelme szerint a kisantant azért jött össze Joachimsthalban, hogv biztosítsa a világot, hogy továbbra is Magyarország ellensége marad. Ez a valóság. Egyrészt a nagy cél. másrészt, a kis sötét szándék, ilyen a különbség a nagy- és a kisantant reneszánsza között. V MŰI uAmunk 10 oldal *1 n«*fc 117. 0451) szám • flaOmfeat ■ 1927 május 21 Előfizetési ár: évente ^. félévre 150, /4 SzloveilSzkÓi €S rUSZÍnSzkÓi ellenzéki pártok ^erkesztőség' f ^*1^ **nska negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: . .» r t2» DL emelet Telefon: 30311 — Kiadóévente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: pOÍltlKCLl nCipitCipjCL Felelős szerkesztő: hivatal: Prága 11* Panská ul 12/111. — Téti a vonta 34 Ké. Egyes szám ára 1*20 Ké MURÁNYI LÁSZLÓ FORGAOH GÉZA lefon: 30311.—Sürgönyeim: Hirlap, Praha
