Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)
1927-05-20 / 116. (1450.) szám
A magyar parlament nagy viharok közt ratifikálta az olasz-magyar szerződést ^ polgári ellenzék szónoka szerint a szerződést mindenkinek támogatnia kell — Várnai szociáldemokrata fascista- eSienes beszéde nagy vihart vert föl Budapest, május 19. (Budapesti szer- 1 kesztőségiink telefonjelentése.) A képviselő- j ház tegnapi ülésen befejezték a költségvetés í •tárgyalását s a Ház az 1927/2S. évi költség- j vetést általán osságbán s r észle teiben is el- | fogadta. Búd János pénzügyminiszter ezután i beterjesztette a Felhatalmazási javaslatot, ■amelyet a Írép viselőház pénzügyi bizottsága ] ma le is tárgyalt. j A bizottsági ülésen, amelyet Kenéz Béla j vezetett, Temesváry Imre előadó ismertette a javaslatot s megállapította, hogy a költségvetési egyensúly teljesen biztosi tva van. Bejelentette még, hogy a kormány a vármegyéket kisegíti arra az időre, amiig az általuk felvett kölcsön második részletét megkapják, ,de a vármegyék ezt az előlegezett ósszegérkötelesek az 1927/28. 'évben viSsSza- tériteni. A vitában először Beck Lajos szólalt fel, aki a külkereskedelem fokozásáról beszélt. Nem szabad ’ ölhetett kézzel néznünk — mondotta —, hogy Kelet piacait elveszítsük, ahonnan mezőgazda sági gépeink máris jelentékenyen kiszorul nak. j Kállag Tibor a had ifcölcsönvaIonizációról j beszélt s kijelentette, hogy a közönségnek í semmi sem fontosabb, mint hogy tudomást : szerezzen arról, hogy történik-e valami a dologban vagy sem. Búd János pénzügyminiszter szólalt fel ■ezután. A hadi kölcsönök valorizációja tekintetében kijelentette, hogy változatlanul fentartja eddigi ismert álláspontját. A bizottság ezután elfogadta a javaslatot s annak parlamenti tárgyalására kimondotta a sürgősséget. A magyar-olasz barátsági szerződés vitája Buda pest. május 19A kén viselőház mai ülésén általános érdeklődés közepette tárgyalták a magyar— olasz barátsági és döntőbírósági szerződés ratifikálásáról szóló javaslatot. Az ülésteremben a kénvselők csaknem teljes számban megjelentek, amkor Zsitvay Tibor elnöki j csengőig az ülés megkezdését jelezte. A miniszterek közül Bethlen István gróf miniszterelnök és Wal'ko Lajos külügyminiszter voltak jelen az ülésen. A diplomáciai páholyban látható volt Durini di Monza gróf, budapesti olasz követ alakja, aki Franco kö- vetségi titkár kíséretében akart. szemtanúja lenni az ünnepélyes aktusnak. Illés József előadó terjesztette be a bizottsági jelentést a javaslatról. Beszéde eleién iosi és politikai szempontból foglalkozik A hontalanok vergődése (fi.) Prága, május 19. Néhány nappal ezelőtt jelentették a la- /ok. hogy Németországban megalakult a hontalanok világszövetsége. Azóta alkalmunk volt megismerni a. szövetség programját, mely azt. a célt tűzi ki maga elé, hogy mindazokat az ■egyéneket, akiknek állampolgársága vitás, egy Szervezetben tömörítse és minden rendelkezésre álló törvényes eszközzel kiküzdje a súlyos probléma megoldását. Minden ál lám bar meg akarják Szervezni a hontalanok egyesületét s az így megalakuló egyesületeket egv világszövetséggé összefoglalni. A világ-szövetség központja a népszövetség és a hágai állanáé nemzetközi bíróság elé vinné az állampolgár- sági kérdés anyagát, hogy ily módon kényszerítse rá e fórumokat az állampolgárság rende- zellensége miatt- minduntalan felmerülő jogviták végleges eldöntésére. Igen életrevaló gondolat, hogy a szerencsétlen páriákat, akiknek állampolgársága vitás, ily szervezkedés utján akarják meg védelme zni azzal a veszéllyel szemben, hogy az állam területéről kiutasítsák őket, iparengedélyükéi elvonják, állásukat elvegyék éss egyéb módon is elviselhetetlenné tegyék számukra az életet Az állampolgársági kérdés körül felmerülő bajok tehát már olyan nagy arányokat öl- föÉtefc, hogy lékttittésülriv kell tömöríteni az érdekelteket A békeszerződések, rnipt minden téren, hevenyészve ösz- szecsapott rendelkezéseikkel' itt is hihetetlen zűrzavart támasztottak, - amelyet főként pénzügyi okokból az érdekelt államok-egyike sem szüntetett meg. Bizonyos azonban, hogy a rekordot a csehszlovák köztársaság viszi, amelynek szlovenszkói és ruszinszikói részeiben az állampolgársági és illetőségi kérdés már eddig is a kis és nagy tragédiák egész sorát okozta. Idestova egy évtizede már, hogy az állam megalakult és mégis sok ezer ember ma sem tudja, hogy voltaképpen mely államhoz tar- tozik. Ma már . meg lehet, állapítani, hogy a lex Déren sem oldotta meg a kérdést. Alig háromezer ember tud eleget tenni azoknak a rendkívül szigorú feltételeknek, amelyekhez a törvény az állam-polgárság elismerését köti. Ehhez még hozzájárul, hogy a bürokrácia ezt a j törvényt is szabotálni igyekszik- Tudunk ese-J tokról, amikor a legminuciózusabb gondossággal megszerkesztett és felszerelt kérvények egy fél év óta a referensek íróasztalán hevernek. mert ezeknek az uraknak — úgy látszik — örömük telik abban, ba a magyar felek még tovább kénytelenek vergődni a kínos bizonytalanság gyötrő lelkiállapotában. Tudunk esetekről, amikor a zsupáni hivatalok azt javasolták a minisztériumnak, hogy csak akkor adja meg áz állampolgárságot, ha az érdekeltek, a középosztályhoz tartozó Szegény ördögök előbb harni i nc-negyven-negyvenötezer koronát fizetnek be az állampénztárba. És arról is tudunk, hogy a belügyminisztérium a boz7.á beterjesztett kérvényeket elintézésük előtt fölösleges módon a pénzügyi, igazságügyi, hadügyi és egyéb minisztériumokhoz küldözgeti véleményezés céljából, noha a lex Déren szerint mindenkinek, aki a törvényben taxatíve felsorolt követelményeknek eleget tesz, jogigénye van az állampolgárság elnyerésére, tekintet nélkül arra, hogy volt-e katona, van-e nyugdija stb. Nap-nap mellett érkeznek panaszos levelek. amelyekből kitűnik, hogy az uj törvény sem hozta meg a várt megoldást, amelytől ezren és ezren remélték helyzetük javulását. Az állampolgársági és illetőségi kérdés ma is nyitott seb a magya rság testén, sőt — amint a minap Hl inka is elpanaszolta, — a Szlovák politikásóknak is sok gondot okoz- Itt a legfőbb ideje, hogy a kormány hozzáfogjon a végleges megoldás előírási télhez és amint a/t a javaslattal. Vázolja a világháború hatását a nemzetközi szerződésekre. foglalkozik a nemzetközi állandó bíróság szerepével, majd a magyar—olasz barátsági szerződés politikai jelentőségét fejtegeti s a javaslatot elfogadásra ajánlja. Az előadó beszéde után Beck Lajos ellenzéki emelkedett, szólásra, aki ellenzéki voltát hangsúlyozva kijelenti, hogy egv ilyen akciót, mint a magyar—olasz szerződés, mindenkinek, uártkülönbsés nélkül fámocaíma kell. Amikor a miniszterelnök ilven szerződést. köt. — úgymond — azt a nemzet nevében köti s ,a nemzeti álláspontot, gyengítené az. aki ellene foglalna állást. Az egyezni énv- nek egv előnye máris konstatálható és pedig az, hogv Magyarország: kilépett izoláltságából s aktív szerepet kezd játszani • v'AlgnoHr tikéban. Ezután fejtegeti azt. hogy mennyiben módosítja a szerződés Magyarország helyzetét szomszédaival szemben. A Jugoszláviával való megértés ügyét nem félti, mert hiszen a megértés első jelét, éppen Magyarország adta. másfelől meg Magyarország még a római tárgyalások előtt tisztázta a függő kérdések egyes részleteit Jugoszláviával. Beszédét azzal fejezi be. hogv ha ellenzéki létére nem is szavazza meg a szerződést, mégis örömmel kell azt. fogadnia. östör József egységespárti képviselő szólalt fel ezután. Felemlíti Magyarország történelmének legutóbbi időszakából mindazokat az ese mén veket amelyekből az olaszok szimpátiája észlelhető volt a magyarokkal szemben. így megemlíti a soproni népszavazást, amikor éppen Olaszországnak volt köszönhető. liogv Magyarország meg tudta menteni Sopront. Utal a Diaz-féle fegyverszüneti szerződésre, amely nem Olaszország hibájából nem lépett érvénybe s amelyben feltétlenül az olasz rokonszenv nyilatkozott meg, amikor fenn akarta, tartani Magyarország régi határait. Romanelli ezredes szerepével is foglalkozik, A képviselőnek Romanelli ezredesre vonatkozó szavainál, a képviselők a szociáldemokraták kivételével hosszan éljeneznek s melegen ünnepük a népszerű olasz ezredest. Üst őr ezután megemlékezik a Irán kegyről, amikor a magyarellenes külföldi sajtó- hadiáraiban egyedül az olaszok voltak azok, akik megértéssel írtak Magyarországról s megállapítótták. hogy a magyar nép szerencsétlen. de sem miiképpen sem bűn ös. Mussolini pedig 1925-ben a nála. tisztelgő magyar képviselők előtt mint Olaszországnak felelősségteljes állásban levő legelső államférfin, ünnepélyesen kijelentette. hogy Magyarország egyáltalában nem felelős a világháború felidézéséért. Mussolini nevének említésére a képviselők újabb zaios ünneplésbe kezdenek, amit zedek óta ezen a területen becsületesen keresték meg a kenyerüket, egy szép napon hontalan földönfutókká váljanak- Az ilyen égbekiáltó igazságtalanságot még oly körmönfont paragrafusokkal sem lehet igazolni. Az állam törvényhozása felette ál a pragrafusoknak s ha az rossz, kötelessége egy jobbal felcserélni, mert különben lángra lobban az elkeseredés. Ha. ezt akarja a kormány, ám szemlélje továbbra is ölhetett képzel a hontalanok vergődését! csak a szociáldemokraták zavarnak még néhány közbeszólással. Ostor azzal végzi beszédét, hogy a javaslatot, a legnagyobb örömmel üdvözli és elfogadja. Várnai botrány-bessséde Várnai Dániel szociáldemokrata képviselő szólalt fel ezután a vitában. Pártiának az az álláspontja. — kezdette beszédét, — boev mindenkinek segítségére siet. aki a népek békéiét, elő akarja mozdítani. A párt azonban mindezt ugv akarja elérni. hogv a trianoni diktátum ne me- reviilhessen végleges joggá és az ország jogos igényei egv pillanatra se évülhessenek el. A szociáldemokrata páll hive minden szerződésnek, ha azt a kormány szabad ország szabad népének olyan kormányával köti meg. amely elmondhatja magáról, hogy a nép nevében beszél. Ezért, a magyar—olasz szerződést pemcsak. hogy. nem fogadhatja el. Jianem'megkötése, ellen a legerélyeseb- ben tiltakozik. Nem köthetünk olyan szerződést — úgymond, — amellyel egy’ barátot, és sok ellenséget szerzünk. Nem köthetünk olvan szerződést, amely egy politikailag fertőzött. kormányhoz köt. bennünket E kijelentéire nagv zai támad a teremben. Az egységespárfiak Mussolinit éjjenzik, a szociáldemokraták ellenfiintetésbe kezdenek. A nagv zajban alig hallható az elnök intése. aki Várnait a nemzetközi illembe ütköző kifejezése miatt rendreutasitia. Várnai: Mert ebben az esetben vallania kell annak az ellenszenvnek és megvetésnek egy részét, amely Európában azt a kormányzatot méltán megilleti. (Újabb vihar, az elnök Várnait másodszor utasítja rendre.) A régi Itália felé vággyal tekintettünk, de mi van ma Olaszországban? Elnök: Figyelmeztetem képviselő urat, maradion a tárgynál, ne foglalkozzék kiiláltárnok belügyeivel. Várnai: Olaszországban ma diktatúra van. Munkásotthonokat dúlnak fel s olasz emigráció keletkezett. (Elnök másodszor figyelmezteti a szónokot, maradion a tárgynál.) Elismerem, hogv Mussolininak ügyes diplomáciával sikerült Magyarországot a kapitalista angol—olasz érdekekhez kapcsolnia, azonban a szerződés értékét az olasz—.jugoszláv viszony határozza meg és ennek alakulásától függ. mennyire értékes reánk nézve a fiumei kikötő. Ezután a fascizmussal foglalkozik Várnai. Ha a kormány nem szakítja meg összeköttetéseit a fascizmussal — mondja — abból beláthatatlan veszedelmek tá-1 madnak. A balkán népek még nem akarnak pánszlávizmust, de nem akarnák pánlatiuiz- must sem. Felolvas egv a háború idején irt, újságcikket, amelyen Zichy gróf az olaszok ellen foglal állást. Várnai beszéde közben újabb vihar támad. s az elnök csak nehezen tud csengőiével csöndet teremteni. A zaj csillapultával A Ház Várnait a mentelmi bizottság elé utasítja. Nagy érdeklődés és izgalom közepette emelkedik most szólásra Bethlen István gróf miniszterelnök. — Mindenekelőtt tiltakozom az ellen a hangnem ellen, — kezdte Bethlen beszédét -- amelyet a képviselő ur jónak, látott egy velünk Mai számunk 26 oldal Előfizetési ér: évente 300, félévre 150. A szlovenszkói PC niszinszkói nártok Szerkesztőség: Prága 0, Panská ulice negyedévre 76, havonta 26Ke;külföldre: ** SZlOVenSZKOl eS rOSZlTtSZKOl ellenzem pOTlOK ^ u. emelet Telefon: 30311 — Kiadóéverte 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: pOLltlKCLl TlCLpllCLpjCl Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/III.—-T©havonta 34 Ke. E^yes axára ára 1*20 Ke VZURANYI LÁSZLÓ. F0R.GÁCR GÉZA lefon: 30311.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha kezdettől fogva javasoltuk, kivétel nélkül elismerje mindenki állampolgárságát, aki a forradalom napján a magyar törvények szerint Illetékesseggel birt. Cseh részről arra hivatkoznak, hogy a samt-germaini kisebbségi szerződésnek ily értelmű rendelkezése a trianoni békeszerződés folytán tárgyatalanná vált. De hát akkor miéit nem teszik lehetővé azt, hogy legalább a trianoni szerződés valósuljon meg teljes mértékben? Leheteíienség, hogy emberek, akik évii-