Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)

1927-05-19 / 115. (1449.) szám

1927 május Í9, csütörtök, gyen hajlandó. S ugyebár, annál kevésbé lehet ecten magyar parlamenti csoport egy részének ilyen súlya. Mi a magyarság kisebbségi jogait oly kincs­nek tekintjük, amelyről nem bocsátkozhatunk alkuba. Ez okból hozta meg pártunk parlamenti klubja a legutolsó ülésén azt a határozatot, hogy felfogásunk szerint a kisebbségi nemzeti jogok nem képezhetik politikai kísérletek tárgyát; s azon meggyőződ estinknek is adtunk kifejezést, hogy kisebbségi jogaink kérdését egyeseknek, vagy csoportoknak juttatott gazdasági előnyökkel nem lehet megoldani. Az alkura hajlók, a materialisták, a haszon­lesők pártkülönbsé-g nélkül bizonyára lekicsi­nyeltek bennünket ezen állásfoglalásunk miatt, de nekünk erős támaszunk az, s itt kapcsoló­dik be beszédem ismét a magyar történelem ta­nulságaiba és igazságaiba, hogy vallott felfogá­sunk a Deák Ferenc által a magyar nemzet ré­szére leszűrt életigazságokon nyugszik, mert az, hogy kisebbségi nembeli jogainkat nem engedik megval ásUam.i, — kétség­telenül: erőszak, — s ennélfogva, amit ezzel az erőszakkal elvesznek, adt az idő és a körülmények váktozfávai vissza - szerezhetjük, de ha a reálpolitika kedvéért ezen nemzeti ki­sebbségi jogainkról vagy ezek egy részéről le­mondanánk, ezeket soha sem tudnánk a esetiek­től visszakapni. Az is lehetséges, hogy a reálpolitika gazda­ságilag fejleszthetné a magyarlakta területeket, e területek eddigi magyar lakossága a reálpoliti­ka révén esetleg meggazdagodnék, de megszűnne magyar lenni. Azt hiszem, mi jó társaságban vagyunk, ha Deák Ferenccel egy vonalon csináljuk a poli­tikát. Én megengedem, hogy a reálpolitika ajánlá­sa, és követése, különösen a mai nehéz gazdasági viszonyok között, tetszetősebbnek és főleg ké­nyelmesebbnek mutatkozik, azonban soha sem szabad szem elöl téveszteni, hogy valamely, a jelenben követett ‘poli­tika a jövőt is atekiíja, % előttem kétségtelen, hogy a magyarság nemzeti létéért való ellenzéki, bár pillanatnyilag meddő­nek látszó kitartás minden reálpolitikán felülálló magyar követelmény. Sokan azt fogják kérdezni, hogy miért ho­zom én a magyarság súlyos politikai helyzetét a nyilvánosság elé, s aggodalmaskodni fognak, hogy ebből ellenségeink hasznot fognak huzni. A magyarság helyzete ismeretes ellenségeink előtt is és sokkal okosabb, ha a politikai hibákra a nyilvánosság ellenőrzése mellett mutatunk rá. Persze egy feltételről soha sem s'abad megfeled­kezni. s ez az, hogy ilyen kérdések tárgyalásá­nál minden személyeskedést 'el kell kerülni. A politika a szabad verseny tere. Mindenki­nek joga van meggyőződését hirdetni, még ha ez esetleg valamely más párt választói számának csökkenésére is vezetne. Az egységért dolgozni: magyar kötelesség A .politikai, küzdelem magyar pártok kö­zött, lia ez kifogástalan szellemi fegyverekkel megy végbe, amire én a magam részéről mindig törekedtem, magyar szempontból sem eshetik ki­fogás alá, ha a magyarság egysége már nem völt elérhető. Mi keresztényszocialisták nem a magyar nemzeti párt ócsárlása végett jöttünk el ide Ri­maszombatba, mi tisztán érvekkel küzdünk meg­győződésünk mellett, az érvek súlyával akarunk hatni, s a választók döntik el, hogy érveinket el­fogadják-e. vagy sem? Hogy az itteni magyarság iestö-e egységbe ol­vasztható, vagy legalább is egységes frontba, ál­lítható, azt nem lehat megjósolni, de ezért mun­kálkodni, minden jó érzésű ős a jövőbe látó ma­gyarnak kötelessége. ■ ásm77r\zzr rsxg, \SMOUBBBm 5 Jí mexöéass&*iséié& fciállitéis me&tefcimtésG után efssí&rafcoaífiat o fai (favillmt (fvága. I" (Rvjfmá 5. £tsöxcxn£u ami élé-, tán€~ és wnuíesttatá wnilsow Jfcasáei Síi Hevnenc# - íJeíefon 2T©$Í© | MMMumMMnMHn•^:»-.-?,^^™*r-,3wraMMtMW*»s»3*«»w™sMMMMMMBMsnMMHBn«n«Bsnr»»rcBB*!nrai£ara!.-r.:ivív-r ím mmn w« Lévára kormányblz? Léva. május 18. (Tudósítónk távirati je- telítése.) Most már befejezett tény, hogy a lévai autó eh tón pártok akarata 8 folyamat­ba® levő akciója ellenére kormánybiztost neveznek ki Léva élére. A kormánybiztos kinevezése már csak órák kérdése. Előre­láthatóan Jászénak Gyula pe-íafőnöíöt, \;>lt város bírót, a csehszlovák agrárpárt expo­nensét nevezik ki. A királykérdésben a magyar kormány szigorúan ragaszkodik alkotmányos állésgonfililsoz Bethlen miniszterelnök visszautasította Andrássy Cyuia vádjait Budapest, május 18. (Budapesti szer­kesztőségiünk telefonjelentése.) Bethlen Ist­ván gróf miniszterelnök nemrégiben nyilat­kozott a Neues Wiener Journal munkatársa előtt az aktuális magyar politikai kérdések­ről. A .magyar miniszterelnök ebben a nyi­latkozatában kitért a magyar királykérdésre is s kijelentette, hogy a jelenlegi körülmé­nyek között nem engedheti meg, hogy a. ki­rálykérdés megoldása gyakorlati vágányra terelődjék. Ezt a nyilatkozatot annak idején a Prágai Magyar Hírlap is közölte. Andrássy Gyula gróf, a magyarországi legitimisták egyik vezére, a Magyarság va­sárnapi számában hosszabb cikkben foglal­kozik Bethlen István gróf miniszterelnök nyilatkozatával s annak a királykérdés meg­oldására vonatkozó részét diktatúrának és cézarizmusnak nevezi, mert a nemzetnek kétségtelenül joga van ahhoz, hogy előké­szítse a királykérdés megoldását. A Magyar Távirati Iroda ma kérdést in­tézett az ügyre vonatkozólag Bethlen István gróf'", miniszteréinökhöz, aki .a . sajtóiroda munkatársát felhatalmazta a következők közlésére: — A Neues Wiener Journalnak én an­nak ideién ez4 mondottam: Nem engedem meg, hogy a közeljövőben vagy belátható időn belül ez a kérdés a gyakorlati megol­repét, csakhogy szüleinek fájdalmat ne okozzon. Nemsokára családi jelenetekre is . sor került. A fiatalasszony szelid lelktiíete nem okozta volna ezeket a civódásokat, de férjé­nek viselkedése kezdett mindinkább gorom­bább és elviselhetetlenebb lenni. A farsang alkalmával az irók és művé­szek bálián jelen* meg a házaspár, de a fiatal írváros teliesen masára hagyta a feleségét. sőt éjfél előtt el is tűnt a bálteremből. Gio- vannának rosszul esett ez a feltűnő elhanya­golás, de még nem is sejtette, hogy mi hú­zódik meg férjének rejtélyes magaviseleté mögött. Amikor éjfél után autójukon elhagy­ták a fényes lánchelyiséget, némán húzódott meg a sarokban, de fájdalmát már nem tud­ta visszaszoritani és heves zokogásban tört ki. Férje ekkor durván rárivalt. — Ugyan mi bajod van? Mit játszod mellettem a mártír szerepét? Már hónapok óta észrevettem, hogy nem vagy megelégedve helyzeteddel! Fia igy áll a dolog, eredi haza az édesapádhoz és ne légy to­vább a terhemre örökös sopánkodásaid- dal! Mint megannyi tőrdöfés érintették ezek a súlyos szavak G1 óva rínának érzékeny lel­két. Letörölte könnyeit s meredten nézelt ma­ga elé- Ekkor már határozott is. Mikor pa­lotájukba érkeztek és férje hálószobájába Újdonság! Most jelent meg! Dormándy László: Sólyommadár BALASSA BÁLINT REGÉNYE A török hódoltság alatti Magyarország minden szenvedése végigvonul e kor költőjének, Balassa Bálintnak éle­tén. Csodaszép nyelvezettel mutatja be az iró a legkalandosabb, a legboldo­gabb, a legszerencsétlenebb magyar költő életét. Élt, szeretett, szenvedett, vétkezett és Esztergom ostrománál golyóval a szi­vében elesett a becsület mezején. Balassa Bálint életének regénye ez a könyv. 432 oldal, színes borítékkal, ára Kcs 35.10. A ferrarai rendőrfőnök negyven késszurással megölte leányát Bosszút állott a csábitőn asszonyleányának boldogtalansága miatt — A véres tett után önmaga jelentkezett a rendőrségen — Fen ara, május 18. Megdöbbentő családi tragédia játszódott le Ferrara egyik előkelő villájában, amely a legnagyobb izgalomba hozta a város egész közönségét. Mert nem kevesebb történt, minthogy az ottani rendőrfőnök negyven kés- szúrással meggyilkolta viruló szépségű leá­nyát. a tizenhét éves Giusepipina Sandrinit. Luigi Sandrini, Ferrara város rendőrfő­nöke harminc esztendeje tölti he a legna­gyobb lelkiismeretességgel fontos pozícióját. Az olasz rendőrség legképzettebb tisztviselő­je volt, aki a legnagyobb próbákat is kitü­nően állotta meg é*s éppen ezért a kormány­zatnak teljes bizalmát élvezte. Boldog, nyu­godt és megelégedett életet élt otthonában is. Házasságából két leánygyermeke Szüleied, Giovanna és Giuseppina. Giovanna klasszi­kus szépség volt, gyönyörű ébenfekete haj koronázta nemes metszésű arcát, amely a gö­rög szobrok művészi tökéletességére emlékez­tetett. Éjfekete szemeiből égő tűz parázsolt, gyönyörűen iveit ajka olyan keskeny volt, mint egy Tizlán festette nőé. Giuseppina mindenben ellentéte volt nővérének. A gyermekkorból alig ielser- diilt leánykának fején knsza összevissza­ságban borzolódott dús szőke hajkoroná- ia. nevető kék szeme és fitos orrocskája resttel en bájt kölcsönzött kedves erver- mekarcának. Luigi Sandrini büszke volt gyermekeire, akik j elismerten Ferrara légiszebb leányai voltak.1 Három évvel ezelőtt Giovanna férjhez! ment egy ferrarai gyároshoz, Giuseppe Mi - j lianiboz. Egymáshoz illő pár voltak, Miliani ^ fiatal kora ellenére nemcsak városának, ha­nem az egész olasz közgazdasági életnek je­lentékeny tényezője volt, kedves, szellemes társaságbeli férfin, akiért a város egész tár­sadalma rajongott. Mindenki azt hitte, hogy ez a házasság csak a tökéletes boldogság tár­háza lehet. A látszat azonban most is csalt. A szép fiatalasszony a múlt év őszén kí­nos felfedezésre jutott. Észrevette, hogy férje elhidegült irá­nyában. amikor pedig társaságában van, zavart és Szó­rakozott a magatartása. Eleinte nem tulajdoní­tott nagyobb fontosságot a dolognak, azt hit­te, hogy férjét túlságosan igénybe ves2ik az üzleti ügyek és ezért néni ér rá vele annyit foglalkozni. Hetek és hónapok teltek el azon­ban és Miliani viselkedése feleségével Szem­ben nem változott kedvezőbbre. Az asszony azt is észrevette, hogy férje titkol, rejteget előle valamit, mert dolgozószobájának Író­asztalát mindig gondosan elzárja előle, holott ezt azelőtt sohasem tette. A szerencsétlen fiatalasszony álmatlan, éj­szakákat töltött néma fájdalmában. Édesaty­jának, aki mindkét leányát a rajongásig sze­rette. nemsokára feltűnt az a nagy változás, amely asszonyleányán végbement. Az apai szív is észrevette, hosrv Giovan­na szemei mélyen beesettek, arca lefo­gott s az azelőtt boldog, kacagó leány most asszonykorában csak árnyéka a régi önmagának, Giovanna azonban visszafojtotta' fájdalmát, heroikus elhatározással vállalta a mártír sze-l a fiatalasszony gyors elhatározással az utcára sietett. Útja egyenesen a rendőr­kapitányság épületébe vezetett, ahol édesatvia éppen inspekciós szolgálatot teljesített. Luigi Sandrini megdöbbenve fogadta leá­nyát ebben a késő éjjeli órában, mert tud­ta, hogy valami rendkívül súlyos dolognak kellett történnie, ami ennyire megzavarhatta Giovanna lelki nyugalmát. Szaggatott monda­tokban, remegve és zokogva öntötte most ki minden fájdalmát a megbántott asszonys/iv az édesapja előtt, akinek mérhetetlen kese­rűséget okozott leánya boldogtalansága. Gyön­géd szavakkal csillapította a kétségbeesett asszonyt és megígérte neki, hogy valami al­kalmas formában közbelép majd és rendet teremt közöttük. Azután visszakisérle leá­nyát a palotába. Miliani mit sem tudott meg feleségének éjszakai látogatásáról. A múlt héten Milianinak fontos üzleti ügyekben Franciországba kellett utaznia. Ezt az időt a rendőrfőnök fel akarta használni arra, hogy meggyőződjék a va­lóságról. Mig leánya a szülei házban tett látogatást, addig ő behatolt veiének iro­dájába és titkos kulccsal felnyitotta az Íróasztal fiókjait. Valami ismerős illat áradt ki a fiókból, azé az illatszeré, amelyet az ő bolondulásig sze­retett, pajkos kis leánya szokott használni. Levélpapirosokból áradt ez az illat és az apa megdöbbenve látta, hogy egy egész garmadá- levél hever a fiókban, mind kék szinü papi­rosra írva. Remegő kezekkel nyúlt a levelek után és olvasta át őket. Megdöbbenve virradt rá az igazságra, az ő angyali tisztságunak hitt Giuseppinájának lelkében egy démon rejtő­zött, aki céltudatos munkával befonta sógorát, el­hódította annak lelkét nővérétől. Tébolyult szerétkezések mámora áradt ki ezekből a féktelen írásokból. A rendőrfőnök haialsápadtan sietett ha­za. Éppen Giuseppinával találkozott szemben, aki rendes szokása szerint nevetve ugrott ap­ja nyakába, hogy átkarolja. Az apa azonban most rekedt kiáltással eltaszitotta magától. — Tönkretetted a nővéred életét, tönkre tettél engem, — kiáltotta vadul, — ezért most meg kell hadnod! Giuseppina mindent átértett és az élet- ösztön kétségbeesett feli óbban ásóban segítsé­gért kezdett kiáltani. De már nem volt me­nekülés. Édesapja élesre fent kést vett elő és markolatig döfte a leány keblébe, amely­ből hatalmas sugárban szökkent fel a vér. A leány hangos jajezőval megtántorodott, kebléhez kapott és rádőlt egy asztalra. Az el­vakult ember kétségbeesett dühvei s.nrkálta összevissza az elomló fiatal leánytestet. összesen negyven késsnirést ejtett rajta, amelyekből egy is halálos voil. dás vágányaira terelődjék. Azt hiszem, hogy ez a kijelentés sem diktatúra, sem pedig cé- zarizmiusnak nem bélyegezhető, hanem olyan alkotmányos álláspont, amely egyedül lehetséges minden magyar kormány számá­ra, amely a jelenlegi törvények és a mai jogrend alapján áll. A miniszterelnöknek nemcsak joga, hanem egyenesen kötelessége megakadályozni minden illetéktelen kísérle­tet, amely a királykérdést az elvi megvitatá­sok régiójából a gyakorlati megvalósító ba akarja átemelni. Annál is inkább, mert az 1921. évi XLVII. törvénycikk 3. §-a határo­zottan kimondja, hogy a nemzet a királyság ősi államformáját változatlanul fen tartja, de a királyi szék betöltését későbbre halasztja és utasítja a minisztertanácsot, hogy ezirány- ban az erre alkalmas időpontban javaslatait megtegye. Ez imperativ rendelkezés, mely­nek engedelmeskedni tartozik a kormány s az állampolgárok is, tekintet nélkül arra, hogy a kérdésben milyen álláspontot foglal­nak el. A királykérdés'gyakorlati megoldá­sának kivitele, tekintetében már több ízben volt nálunk kísérlet, de végtelenül könnyel­mű és a nemzet érdekeivel könnyelműen játszó volna az a kormány, amely akár el­nézéssel, akár nemtörődömségével annak lehetőségét elősegíti, hogy a fenti törvény­cikket megelőző események megismétlőd­hessenek. «§ SzeplOk, mállóitok, pattanások íllen leggyorsabban és legbizto*abban hat a híres mm GiÉp Használat előtt Rövid időn belül arca porcelláti sima, alabastrom tiszta lesz Kapható minden gyógyszertárban, drogériában és pár- » fütnériában. — Fői éra kát: Bratislava: |T, W Centrál drogéria. Ventur-ntca ; Tmava: i I Sohlosser gyógyszertár; Trónéin: l KobiSek A. parfüméria: 2ilina: Steril 'ÍL parfüméria: Topolöany: Ph. Mr. Meéii Hl drogéria. Kégzitő: Pollak L. dr. Bm gyógyszerész, PicSíapy. — Naponta Hu postai szétküldés. — Számtalan hála <■••• küszönő levét. 7^. Használat ntan

Next

/
Thumbnails
Contents