Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)

1927-05-19 / 115. (1449.) szám

1927 május 19, csütörtök. Uiigi Sandrini ezután, mint köíeíesség-fel- jesitő rendőrtiszthez illik, f elcsatol la kardját, elindult a rendőrségre és ott beállított helyet­tesének hivatalos Szobájába. — Tartóztasson le kapitány ut\ —- mon- rdoÜa a megdermedi tisztviselőnek, — ezelőtt egy félórával negyven k-éssztirással meggyil­koltam a leányomat. A mélységesen emberi tragédia olyan nagy' izgalmat keltett Ferrarában, hogy a la­pok rendkívüli kiadásának ezernyi és ezer­nyi példányát a közönség pillanatok alatt el­kapkodta.. „Az egységes magyar irodalom a magyarság nemzeti életének legragyogóbb bizonyítéka” Barabás Béla budapesti nyilatkozata az erdélyi magyarság politikai és kulturális életéről — Locarao szellemének Keleten is éreztetnie kellene hatását | A régi jól bevált Harslt-créine I ismét mindenütt kapható. Fölülmulhatatlan szeplők és tisztátlan arcbőméi. Főlerakat '• Szent Erzsébet gyógytár, Bratislava, Duna-utca 38. szám. Voronoff Budapestre jön, hogy fiatalítás terén végzett kísérleteit bemutassa Budapest. május 18. Az 1889-bein Parisban tartott első állattani kongresszus óta minden harmadik évűért megíem-é- tefl'l: íkosngreaszíusoik közül n Mbéncedik, az utolsó Monacóban ült össze 1913-ibam. A X-ák kongreisz- szus elnökévé a magyar tadósviMg egyik nagyne­vű tagját. Horvátit Gézát választották meg e széle- helyid Budapestet jelölték. A háború felbonüo'tta ezt is. Országok állottak szemben 'egymással s 'hu­zamos ideig tartott- míg a hivatalos békeszerződé­sek aláírása után az euTőpai tudósok kezet nyújtot­ok egymásnak, de tiBeajanégy év alatt mindem sz-ét- válfeág mellett is óriási lépésékkel haladt előre a tudomány és soha annyi kérdés nemi várt megvita­tásra, mint éppen most. Tudós-békét jelent a szeptemberben kezdődő áltattam kongresszus, amelynek arányai egyre im- pozánsobb méreteket öltenek, noha még ezelőtt né­hány héttel úgy látszott, hogy az egész zoológiái gyűlés meghiúsul a néme­teknek és franciáknak mai napig is tartó el­lentétei miatt­Az elnökségnek végül is eüserült a fétreérbéeeket eloszlatni s most legnagyobb erővel indult meg a szervező munka. A budapesti kongresszusra az állattani. tudo­mány legjelesebb s világszerte ismert kutatói <je- feníettiék már be résasíjvéteMket és előadásukat. Eddig körülbelül száz előadást jelentettek be az elnökségnek. Budapestre jön és a kongresszuson számol be a „fiatalítás'4 néven ismert srövetátiiltetési kisér- leteinek legújabb eredményéről Voronoff pá­risi egyetemi tanár, aki éppeb most indította meg májomtenyészeíét a Földközi Tenger meg­felelő klímája partján. Előadásai nemcsak a zoológusokat és orvoso­kat, hanem a háziállaittenyteztekct is . érdekli. . mert elsősorban a háziállatokon végzett, kisérleteá azok. amelyekkel legújabban korszakos eredmé­nyeit betetőzte. A kongresszus kilencedik szakosztálya a szö­vette nyésztők o sztály a. TermiészeteseR. az állati és emberi test szöve­teiről van itt szó. amelyeket ma már a szer­vezettől különválasztva is éleiben tud tartani sokáig a szakember. Szinte beláthatatlan nagy jövő eleit áll ez a tudo­mány. Például: az egész rákbetegségkubatás ezen a módszeren alapszik s ettől várja minden szak­ember e szörnyű betegség gyógymódját. Külön mezőgazdasági előadások is lesznek a kártékony rovarokról s ezek elé az előadások elé különösen a mezőgazdák tekintenek nagy várako- tsáBsal. Találkozni, fog az előadóasztalnái észak 'és dél: a nonvégiai tarándszanvastenyésztéet épp úgy is­mertetik, minit az Indiai Óceán korái izátonyaíaku- lásá-t. A Mezőgazdasági Muzeum az állati tárgyú fiz-ob' ászmüvészeti alkotásokat mutatja be, továbbá híres magyar áiltatfesWk remekeit. A kongresszust kirándulások zánják be: a Hortobágyot látogatják meg a külföldi vendégek s a kongresszus (kirándu­lásának keretében nyitjái* meg ünnepélyesen, a tihanyi félszigeten épült balatoni biológiai állo­mást Í6. ■Külföldi (tiUjdósköHÖkben nagy az érdeklődés a rbudapssdi zoológiát kongresszus iránt. Legalább ötszáz résztvevőre számit a magyar ttudósvilág, amerikai, német, angol, francia, belga, olasz, spa­nyol, balkáni, skandináv, japán, mexikói,, uíjzélan- di, indiai, marokkói, jóival brazíliai tudósok ijelen- teft+éíc érkezésüket. Cséhszlovákiúból tizennégy zoo­lógus látogatja meg Budapestet a tudományos együttműködés jegyében. Ttomé'.belő hogy a budapesti állattani kon- gréssnts méltó lesz a többi -külföldi kongrevszusok- hoz s a magyarságnak a kultúrában való élen- haladását méltóképpen, dokumentálja. így fiatalít és szépít a \ S taitpiito Gorall-szapa Fdlerjifcnl * Ó. S. R. ' " ' irrV,Ha»'­Vcirős Rák gyógyiár, Bratisiava. —no >*—■«* —rihm»«w— n wnhhwwmW Budapest, május 18. (Budapesti szer­ikeszitiőségünk telefonielenté-se.) A budapesti Egyetemi Kör fennállásának 55 éves jubileu­ma alkalmából rendezett diszközaTÜlésre az utódállamok minden részéből is számosán érkeztek, akik egykor tagjai voltak az egye- .sületnek s akik közül azóta nagyon sokan országos nevet szereztek és jelentős szerepet látszottak a magyarság politikai életében. A vendégek között, csöndes hallgatóképpen az erdélvi magvar párt. egvik vezéralakja. Ba­rabás Béla dr. vollt országgyűlési képviselő is. aki jelenleg az erdélvi magyarság képvi­selője a bukaresti szenátusban. Barabás Bé­lát ez alkalommal felkereste a Pesti Napló munkatársa, hogv az ősz politikustól nyilat­kozatot kérjen az erdélvi magyarság helyze­téről és a romániai viszonyokról.-- Otthoni, erdélyi viszonyokról nem j szívesen nyilatkozom. — mondotta Barabás j az újságíró kérdésére — sérelmeinket oda- j haza intézzük el, mert hiszen tapintatlanság l volna azokat, onnét, a határon túlról ide át-: hozni- Azonkívül meg azért is, hogy félre ne j értsenek. Annyit azonban, mondhatok, hogy | mi mindent megtettünk nyelvünk szabad! használatáért, és magyarságunk szabad meg- j nyilatkozásáért. Ezen a téren igaz. különösen az alantasabb tisztviselők ré- i széről sok az akadály, akik sokszor még kormányuk utasításait sem teljesitik. | mert pápóbbak akarnak lenni a pápánál, j — Sajnálom, hogv öreg koromra való te-, kintléttel nem tanulhatom meg a román nyel-' vet -s igv a tanácskozásokon nem igen vehe­tek részt. E tekintetben sokkal szerencséseb­bek az erdélvi magyarság vezérei közül Són-! dór József, Tornya Gyula és Gyárfás Elemér, i meg a többiek. Bánffy csak kulturális téren működik. Mellette az erdélvi irók gárdája őrködik nyelvünk ápolásán. Tulajdonképpen az egységes magyar irodalom a magyar­ság nemzeti életének legragyogóbb bi­zonyítéka. — Mi politikusok a parlamentben keve­set érhetünk el. kukább a minisztériumoknál. Áz újságíró ezután életére vonatkozóan tett, fel kérdésit az ősz politikushoz. — Nem bántam meg életem egyet­len cselekedetét, sem. i— válaszolta Ba­rabás. — Kossuth politikájának vagyok ma is hive. azé- a Kossuthé, akinek minden jós­lata eddig bevált. Ha Kossuth ma élne. ma is épp úgy cselekedne, mint akkoriban tette. Kossuth Magyarország gazdasági és kul­turális auktoritásával akarta megterem­teni a keleti konföderációt. Erre ma is gondolnak, s ha más formában is. de szó­ba került a kisantant konferenciáján is. — Erről azonban nem az én dolgom be­szélni. Loearno szellemének Keleten is érez­tetnie kell hatását. Béke. béke és harmad­szor is béke kell mindnyájunknak. Nincs semmi értelme a népek hadakozásának és egymás pusztításának. Építeni kell, nem pe­dig rombolni­— A romániai magyarság soraiban néha- néha kisebb nézeteltérések is adódnak, de ha szükséges. mindannyiszor imponálóan nyilvánul meg a szolidaritás. — Igaz. hogy a romániai zsidóságot, el akarják szakitahi a magyarságtól, de ezek teljesen- és mindig magyaroknak érzik ma­gukat. A magyar zsidóknak a magyarság ré­széről soha semmiféle bántódása nem volt. Cuza pártjában egyetlenegy magyar sem fog­lal helvet és az antiszemitizmust is kizárólag románok csinálják. Egy film ember! tragédiája Páris, 'május 17. I Éles revoLve rcea t t an ás ha-l-laitszott a B-ouíevars i des Italietneen lévő ImpeTiakmozgóképszimlházban j a csendesen figyelő közönség soraiban. A mega-e- j műit közönség a vászonról az elsötétített nézőtérre j fordította szemeit és -a zenekar frontiján egy im-ere- • ven álló férfi silihuettjét látta. Füstölgő revolvert. ! szorongatott kezeiben. A másik pillanatban a fold- ; re bukott. Ezt -a drámai epizód ott. GiLberf León Lesliie : dr. amerikai fogorvos rendezte, szerencsétlen férje I egy gyönyörű francia asszonynak. Parisban óriási szenzációt keltett az eset és a párisi riporterek szimatolni kezdték, hogy mi rej­lik a tragédia megtett. .Roppant érdekes dolgokat tudtak meg a féltékeny férjről, aki nem boldogsága elrablójára, hanem saját magára sütötte a fegy­vert, hogy ezzel a bonyodalmat megoldja. A nizzai szerelem j Gálbert León Lesbe Toursban a katonai' fog- j klinikán működött. A békekötés után a Riviérára j utazott. Akkoriban ott (tartózkodott a gyönyörű ( Renée Rióéi édesanyjával. A fiatalok ine-gismerked-j t-ek és csakhamar egy kis regényes nizzai tomp- [ lóimban míegíiörtiénit az esküvő. A fiatal orvos meg­ígérte, hogy Franciaországban telepszik meg és i mint amerikai íogsperiai'isla praxist nyit. .Szerette Nizzát és legelőször ebben a városban akasztotta ki cégtábláját. Rövid időn belül nagy- szem praxisa volt. Boldogsága azonban, hirtelen és kellemetlen fordulatot védi. A szőke Renée nagyon „dharming" volt és Lesbe dr. észcieveitt©, hogy a fürdőhely minden naplopó ftosurja az ő műtermé­ben (hozatta rendbe a fogait. Ha a szép asszony megjelent. Nizza- utcáin, vagy Biarritzban, valóságos fogfájást járvány tört: ki a városban. A doktor nem volt olyan vak, hogy (észre ne vette volna a nagy keresettségnek okát. Végig a világon A doktornak lelkében mindinkább fellángolt a .fiéütékenység. ll-irfelien és miniden á'fjmicnieit nélkül feladta nagyszerű praxisát és vándorló fogorvos •tett. A házassági íéltéfeenységi zivatar a világon yég.igflxajtottá a háza épért, míg Végre Frendh Port Saigonban, Cochinkina partjaim, kötöttek ki. Itt az orvos azt hitte, hogy végleg meg fog nyugodni. 15© hamarosan, meg volt rá az alapos oka, hogy régi féltékenysége ujult erővel törjön ki. Egye fiatal francia -attasénak megfájdult, a. foga. És ettől a fog- fájástól megfájdult a fogorvosáé szive és az orvos (feje is. És végül párbaj lett -a dologból, amelyben ellenfele (súlyosain megsebesült. A .párbaj híre hamarosan elterjedt a francia ! kólón iában, Lestte dr.tt a törvényszék elé időzték : ég be .is zárL'á-k. Egy esztendőre Ítélték és bár meg- | kegyelmeztek közben, lexisziienclája tőnkre volt tű- ! ve. A törvény értelmében az orvosnak a liegtküze. j léhbi hajó-val ©1 kellett hagynia (Saigont. Megjelenik a filmszínész 1921-ben Lesliie dr. isméi; Póribban van, Va­gy-orra 'roncsaival feleségét a Riviérára vitte és azt. remélte, hogy régi praxisát ismét sikerül felépíte­nie és felvirágoztatni. A szerencsétlen orvost azon­ban fatális ba'szerencse kísérte. Kétszer körül­utazta a világot, hogy elkerülj© azokat a veszélye­ket, amelyek felesége etteszté-sével lenyegetifeék, végre ugyanazon a ponton találta magát, amelyről elindult és mégsem tudta elkerülni azt, amitől annyira rettegek A gomdn'élküM Renée hamarosan egy csinos f-iJimszinésszel kölött -lem eretségefc, áld Nizzában üd-iilt és -élvezte népszerűségéi. Warwii-ek Ward Iia- márosán megismerkedett: a szép asszonnyal, a férj ped-ig elkeseredve látta, hogy a filmszinész -milyen liaitással van feleségére. A szép imozíszi-nészt egy­szer sürgősen (Berlinbe szólították, ahol Emil Ja- ning-ssal és FutH Liával kellett a lrarieté cimiii fil­met befejeznie. Elmúlt egy* hét, Lcsli-e egy kellemes reggelen rózsákkal kezeiben készült felesége szobájába. Az asszony ágya érintetlen volt. Párnájára egy cédnTa volt fűzve: „Kérlek, ne kíséreld meg azt, hogy kövess. Mindennek vége közöttünk. Renie.“ Leslie dr. tudta, hol (találhatja meg feleségét, i Bezárta reaidelőj-él. és jegyet,váltott Berlinbe. Ami­kor Villáját elhagyta, pisztolyt rejlett a kézi pod- gyász'ába. Különös bosszú Amikor az -orvos megérkezét Berlinbe, hama­rosan felfedezte felesége tartózkodást helyét Ami­kor a szinész távol volt a lakosztálytól, belépett a megszökött feleség ajtaján. Remi© meglehetősen közönyösen és ked-vetienül fogadta férjét. — Hevesnek és kegyetlennek keltenie ilenneavi — kezdte -az orvos —, de -én könyö-rgök hozzád, , hagyd el és felejtsd el ezt az embert. Jöjj vissza ; hozzám és én mindent megbocsátok. Hideg visszautasítás volt a válasz. Szédülten támolygiatt ki. a szobából. Fegyverét nem tudta j használni, nem volt mieg az ereje hozzá. Parisba I utazott. Amikor elhagyta az állomást, első pillán- t fáea -egy .nagy plakátra eseti. Az Inipenial-szinház hirdette a Varieté bemu'tiatófjáf. Agyában, fe-lvillairt kétségbeesett elhatározása. Számolta a napokat a ípremiérig, amelyen szerencsés riválisát, láthatj-a. Tettéit nem az eteő nap hajtotta v-égr-e. Egész hé­tlen át naponta ott ült ‘megszokott, helyén ée való­sággal k-ójéligett a lonturán, amellyel önmagát kí­nozta . Letti-e dr. hétszer .nézte meg a -filméi. A nyoí- cadik -este a az-erelaui jelenetre várt -»'« amikor ez n rév-zűM peregni kezdeti, főbétót-t© magát. A kö­zönség között pánikfélelem tör! ki. Az előadás azonnal félbeszakadt.' A kórházban a szcmioséfi-en fiinber élet-halál között febeg. A PRÁGÁI MOZIK MŰSORA; ADRIA: A végzetes 13. ALMA: A bűnös asezmny. — A hAzibm'át. HVEZDA: Robin Hood (Fairbanks-repriz.) JULIS: Constanün Abbé (francia film.) KAPITOL: A mannequin, vagy az elcsábított gyermek kálváriája. KORUN A: A fekete sárkány. LUCERNA: Nyolc égő szív és A vilá-gmínáe?vsén titkai SVETOZOR: A szeleburdi Vénusz (Priscilla Dean- uel). Két autót minden családnak Az amerikai avJtomobilgyárosofe. nagyszabású ak­ciója az uj jelszó megvalósításáért — Már 2,700.000 családnak van egynél több automobilja az Egyesült Államokban Lesz-e minden „jobb családnak" legalább két automobilja a jövőben, ez a kérdés merült fel1 Amerikában a nemzeti automobiIkereskedelmi kamara vitaestjén, amelyet a női klubok szövet­ségével együttesen rendezett. Ravasz emberek az amerikai kereskedők, tudják, hogy kell kezdeni az uj jelszó népszerűsítését és a köztudatba való bevitelét. Az amerikai nő zsarnoka a férfinak, nálunk, a régi Európában, el sem képzelt tiszte­letben és szinte dédelgeté.sszámba menő bánás­módban van része. Férje csak azért dolgozik na­pot és éjjelt eggyétéve, hogy feleségének a leg­nagyobb jólétet és kényelmet biztosíthassa. Az amerikai nő kivételes helyzete és korlátlan ural­ma a férfiak felett, magyarázza meg azt, hogy az amerikai automobilgyárosok a női klubok szövet­ségeivel karöltve igyekeznek valósággá változtatni az uj jelszót. Lehetetlenség az, — mondják, — hogy a családnak csak egyetlen automobilja, le­gyen. Amerikában ritka a sofőr, megfizethetetlen és fölösleges. így, ha a férj a kora reggeli órák­ban hivatalába vagy üzleti útra indul kocsijá­val, a feleség és a gyermekek a kényelmetlen vil­lamoson, vagy pedig gyalog kénytelenek útjaikat megfenni. Ez lehetetlenség, — mondják az ame­rikai au lógyárosok a nők zajos helyeslésétől kí­sérve — 1-egalá.bb két autó kell minden család­nak, hogy a férj távollétében családja is élvez­hesse az autó nyújtotta kényelmet és gyorsaságot. A legújabb amerikai statisztika szerint több mint 2.700.000 amerikai családnak van egynél több automobilja. Szédületes arányú fejlődés, ha tekintetbe vesszük azt, hogy még nem is olyan régen, 1920-ban, az akkori st&tisztürák szerint, minden 1000 autótulajdonos családiból összesen csak 12-nek volt birtokában egynél több kocsi. Ma már az akkori 1.2 százalék közel 15-szörösére emelkedett. Az autótulajdonos amerikai családok 18 százalékának van egynél több kocsija, sőt az újonnan épülő amerikai családi házak garázsai szinte uniformizálva nem egy, hanem két kocsi számára készülnek. De mindennél beszédesebb a statisztika. Az Egyesült Államokban 19,237.000 autó van forgalomban, ebből 18 millió magánem­berek birtokában van, a családok száma viszont 27.5 millió, vagyis jóval több, mint a fele a csalá­doknak autótulajdonos. A nemzeti automobilkereskedelmi kamara az egész Egyesült Államokra- kiterjedő nagyszabású akciót kezdett az uj jelszó megvalósítása érdeké­ben. Felszólításokat, kérdőíveket küldött ki. sőt a kéfkocsitulajdonos családok statisztikáját ál lá­mák szerint összeállította. Ezek alapján úgy lát­szik Connecticut a legjobb anyagi körülmények között levő állam, mert itt az autótulajdonos csa­ládok közül majdnem minden másodiknak egynél több kocsija van. A körlevelekben indokolják a család két ko­csijának szükségességét. Az égjük üzleti, a másik családi kocsi, — mondják — ez a nagyvárosra vo­natkozik, vidéken pedig az egyik a gazdaság, a másik pedig a városba utazás céljait szolgálja. A két kocsi megszerzésére vonatkozólag is adnak tanácsot Az uj kocsik vásárlásánál az eddigi szo­kástól eltérőleg ne adják oda beszámítás végett régi kocsijukat a kereskedőnek, mert úgy sem kapnak érte megfelelő árut. Viszont saját cél­jaikra feltétlenül nagyobb értéket képvisel, mint amennyit a kereskedő adna érte. Mint második kocsjt tovább használhatják a következő kocsivá­sárlásig, amikor azután az uj kocsi veszi át a ki­öregedett helyét. A legutóbbi évek alatt az auto­mobilok ára a felére csökkent és a néhány év előtti kocsiárért ma már ugyanabból a gyártmány­ból és típusból két kocsit lehet vásárolni. Két ko­csi, amelyet a család tagjai egyedül vezetnek, még mindig olcsóbb, mint egy kocsi sofőrtartással. Még számos hasonló érvet hoznak fel a két kocsi nélkülözhetetlensége mellett az elmés ame­rikai autőgyárosok. A jelszó ugylátszik, termékeny talajra talált az amerikai felfogásban, ez pedig nem kevesebbet jelent, mint a természetes után­pótlástól eltekintve, újabb 18 millió automobil el­adási lehetőségét, ami újabb hatalmas konjunk­túrát eredményezne a tulprodukcióval küzdő ha­talmas arányokban kifejlődött amerikai nutonio- biliparban.-- Halálozás. Szenesük János tarucko - i laniíó él-ele ttt-lk. házassága 36-iik évében május Idán Tarudvözön elhunyt. Tegnap termelték. S Gilbert Leslie amerikai fogorvos drámája — A f ariete-film előadásán főbelőtte magát, mert felesége megszökött a film főszereplőjével

Next

/
Thumbnails
Contents