Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)

1927-05-18 / 114. (1448.) szám

* l^£ÁkTilkÍlAijS 1927 május 18, szerda. terDretálni tudó római Kúria visszahívta uunciusát­A megoldatlan illetőségi kérdés Ugyancsak sikerült Svehla miniszterel- ^5k urnák megcsinálnia azt. hogy elkápráz­tatta bizonyos kilátásba helyezett, illetőségi ikérdések megoldásának örve alatt a magyar­ság nagy részét, amely tudna azit, hogy mit jelent az illetőségi kérdés és törvénybe ik­tatta a lex Dérért, amelytől azt, remélték idegenbe űzött véreink és a kiutasítottak ezernyi és ezernyi tömege, hogy orvoslást lógnak nyerni. De nyugodt lélekkel mondha­tom. hogy legszebb bizonvitéka annak, hogy micsoda orvoslást tud nyúltam ez a törvény, az. hogy az itt levő magyarság egyik legkiválóbb képviselője. Palkovich Viktor, aki 49 évig egy helyben, a szlovenszkói Guta községnek római katolikus plébánosa volt. egy héttel ezelőtt hagyta el Szlo- venszkót mert dacára annak, hogy 49 évig itt lakott, itt lelkészkedett. tör­vényhatósági bizottsági tag volt, képviselő volt. mégsem ismerték el állampolgár­ságát e ezt nem tudta korrigálni a lex Dérer sem, mert. erre a törvényre majdnem azt lehet rá­mondani, hogy nesze semmi, fogd meg jól. Hogy mennyire igy van ez, tisztelt Vá- lasztónateártársaim. hivatalos adatokat tárok önök elé és rámutatok arra. hogy amikor a népszövetségi ligák gyűlésén a magyar ügyekkel foglalkozó angol delegátus. Sir Na­mer. aki a legfőbb biTÓság egyik lordja, hi­vatalosan érdeklődött és felvilágosítást kért, meg tudtuk szerezni részére a hivatalos ada­tokat, amelyek szerint a beadási terminusig egész Szlovenszkó részéről összesen csak kettőezernégyszáznyolcvan kérvény érke­zett be. Hogy kettőezernégyszáznyolcvan kér­vény nem fogja visszaadni a százezrekre menő kiutasítottak számát és hogy ez a 2480 kérvény nem fogja visszaadni még a kérvé­nyezők felének sem a honosságot, hogy ez még csak nem is palliativum. az kétségtelen. Az azonban bizonyos, hogy amióta a cseh ál­lam ezt a törvényt beiktatta törvényei közé, azóta nekünk, ittlevő kisebbségeknek az il­letőségi kérdésben beadott panaszunk, amely a népszövetség előtt már tárgyalásra volt kitűzve, tárgytalannak minősíttetett és igy elestünk annak lehetőségétől, hogy a Saint- Germaán-enLai-ben kötött kisebbségi szerző­dések alapján biztosított, jogainkkal élve. a jogtalanul kiutasítottak részére a visszavé­telt iavalló avis oonsultativ-ot megszerezhet­tük volna. A telepítési politikában nincs megállás Éppen így állunk a Svehla-féle ígérgeté­sekkel a telepítési és birtokpolitika szem­pontjából is. Mert sajnosán kell konstatál­nom. hogy a telepítési politikában egy lépés­nyi megállás sincs és a birtokelkobzásoknál sincs egv lépésnyi enyhülés sem. A Pozemková Reformá-ban a földhivatal elnöke közzétette a szlovenszkói és ruszin- szkói adatokat, amelyek szerint ezen a terü­leten kereken 250.000 hektár, vagyis 500.000 holdat osztottak ki az igénylőknek az 1925. év végéág. Felosztásra kerül még körülbelül 150.000 hektár, vagyis 300.000 hold, melyből a földhivatal 1927-ben 160.000 holdat, 1926- ban pedig 140.000 holdat tervez elosztani. Ugyancsak ebben a kimutatásban közli az el­nök azt, hogy 1926 végéig erdőben 300.000 holdat államosítottak. 40.000 holdat, pedig a községeknek osztottak ki és miután körül­belül négymilliónvi hold erdőt foglaltak le, az erdőreform kilenctizedrésze még hátra van. A földhivatalnak ez a (jelentése azért is érdekes, mert közli azt, hogy 1926 végéig 32 telepen fejeződtek 'be a telepítések és 1926- ban négy telepen folytak a telepítések. A telepítésre felhasznált terület terjedelme 36.000 hold és a jövőben még 120.000 holdat fognak 1929-ig telepíteni. A földhivatal kü­lönösen nagyon dicséri a morvaországi tele­peseket, akiket olymódon telepit, hogy az uj telepen a lakosság 60 százaléka morva, 40 százaléka pedig szlovák legyen. Tehát sehol ebből az egész nagy telepítési komplexumból magyar nem kap egyet sem, legfeljebb akkor, ha gyászmagyar, ha Hodza- magyar, ha Csánky-magyaT, vagyis ha olyan magyar, akihez jelző kell, mert a magyar nem tűr egyéb jelzőt, csak azt, hogy „ma­gyar" magyar. Cseh telepesek magyar vidéken Az 1927. évi költségvetés parlamenti Vi­cája alkalmával a földhivatal csak egyetlen községet említett, ahol állítólag magyar tele­pesek is kaptak földet: ez Kisfajkürt Hogy azonban tovább menjek, 1926-ban és 1927 elején a telepítés terén a földhivatal hivata­los közleménye szerint a következő fonto­sabb események történtekNógrádmegyé­ben (Bazika pusztán legionáriustelep nyert befejezést. Ezek tisztán cseh légionárius ka­tonák. Fülek vidékére Zólyom megyéből fognak szlovákokat hozni. A Forgách-örökö­sök birtokára és a Reismann-féle birtokra szintén légionáriusok telepítését határozták el. Ugyanígy Szigetmajor, Süly, Rélafalva, Hurbalova, Sárrétpuszta, Nagygadóc és Macháza telepeit csehekkel töltötték meg. Telepeket létesítettek továbbá Szászon, Nagylegen, Szentmihályon, Beketifán, Botrá- don és Beregsomban — itt is légionáriuso­kat telepitettek 1926 júliustól szeptember 30-ig Puszfakerepcen, Csorondaháton, Bé- nyen. ' ; í A fentiek szerint a telepítési program tehát 1925-ben és 1926-ban is megszakí­tás nélkül végrehajtatott Azok a telepek, amelyekről a földhivatal je­lentései beszámolnak, kivétel nélkül magyar vidékeken, közel a határhoz feküsznek. És t Barátaim, miért? Mert először szét akar­ják tagolni az egy-csoportban levő magyar­ságot, másodszor folyton hadikészülődést eszközöl az állam. És még ennék az államnak és ennek a politikai tendenciának van bátorsága azt mondani, hogy a magyarok készülnek harcra, mondják ezt arról a magyar nemzetről, amely 30.000 katonával áll a mi félmilliónyi hadseregünkkel szemben. Az állandó helyesléssel kisért és a vé­gén lelkes ovációval fogadott beszéd után Franciscv Lajos dr. szenátor a következő nagyjelentőségű beszédet mondotta el: Midőn 1920-ban kibontottuk az országos ke­resztényszocialista párt zászlóját, az a cél lebegett szemünk előtt, hogy Szlovenszkó őslakosságát nemzeti különbség nélkül egy táborba tömöritsük és ezzel lehetővé tegyük a szlovenszkói őslakosok nemzeti életének fentartását, kultúrájuk szabad fejlesztését, pogári jogaik védemét. Szocialista pártnak neveztük el pártunkat, mert a szocializmust tartottuk és tartjuk annak a keretnek, melyben minden társadalmi osztály, minden rétege a lakosságnak elfér. A szocializ­mus a 19-ik század második fele óta azt a rend­szert jelenti, mely a társadalmi viszonyok és álla­potok megjavítását vallja céljának és ezt a célt politikai eszközökkel is elérni törekszik. Hogy a társadalmi viszonyok javításra szo­rultak már a múltban is, amikor a szocializmus keletkezett és javításra szorulnak a jelenben is, az nem szenved kétséget Ha százezreknek, sőt millióknak nincs kenyérkeresetük, nincs egész­séges lakásuk, nincs módjuk egy olyan élet foly­tatásához, mely legalább a legszükségesebbeket nyújthatja az embernek, akkor a társadami álla­potokban nagy bajoknak és nagy hibáknak kell lenniök. A szocializmus és a szociáldemokrácia A munkásosztálynak egy nagy része ezeknek a bajoknak orvoslására alkalmasnak tartja a szó­rná1'' ’ ok.ráciát és a kommunizmust. Ez a két rém azt hirdeti, hogy minden gazdasági baj­nak és únden társadalmi nyomornak főoka a magánvagyon és ennek a legkirívóbb elfajulása, a tőkegazdaság, a kapitalizmus. Azért akarja meg­szüntetni a magánvagyont és azért üzen hadat a kapitalizmusnak. Ez a törekvés azonban sehol sem járt sikerrel és nem is vezethet sikerre. A magánvagyonhoz való jog csak az életrendnek a követelménye, melyet a természeti törvény, il­letőleg annak örök forrása, az Isten alkotott. Az emberek a természet törvényeit szabályozhatják, de azokat meg nem szüntethetik. Az emberek a ma­gánvagyonnal és a tőkegazdasággal súlyos vissza­éléseket követnek eL A törvényhozás feladata véget vetni ezeknek a visszaéléseknek. A *%ocis/ihlr>mokr<icM abban hibázik, hogy nem, elégszik meg a visstzaéléiek üMö- zésiével) hanem a magánvagyon inítip- méiiye cfDpn is tört. T. Uraim! Ugyancsak az ellenünk irá­nyuló tendenciát látjuk, ha a Svehla-kor- mámyzat alatt nézzük a kulturális kérdést, nézzük az ipari kérdést, nézzük a tarifális kérdést, nézzük a mezőgazdasági kérdést De ezekkel a kérdésekkel én nem fogok fog­lalkozni, t. barátaim fogják önök előtt eze­ket jobban kifejteni. Rámutatok azonban ar­ra, hogy igenis az én pártom tovább is el­lenzéki állásponton áll és ragaszkodik a 'ki­sebbség jogaihoz, amelyeket részére a nem­zetközileg garantált kisebbségi szerződés adott meg. A kér. szoc. párti törvényhozók Masaryk ellen szavaznak Kijelentem itt, mint a pártnak elnöke azt ás, hogy miután a szlovenszkói őslakos­sággal szemben ezek az elnyomási törekvé­sek állandóan folytak a mostani köztársasági elnöknek egész elnöksége alatt, mi a® ő választásához hozzájárulni nem fogunk és ha lesz valaki, akit ellene fel­állítanak, akkor ellen jelöltjére fogunk szavazni, ha nem lesz, akkor üres lappal fogunk szavazni, de demonstrálni fogjuk azt, hogy mi, ideszo- ritott, államalkotó képességgel birt és 'bíró magyarok soha nem fogunk beleegyezni ab­ba, hogy úgy kormányozzanak bennünket, mint ahogy Masaryk elnöklete alatt kormá­nyoztak ügy tesz, mint az a lakáskereső ember, akinek jó és szilárd épületet ajánlanak fel lakásul, me­lyet csak ki kellene tisztítani, hogy az kellemes ' lakóhelyet szolgáltasson az embernek. A meghib­bant eszü ember azonban ahelyett, hogy csak a szemetet takarítaná el, lebontja az épületet és igy azután haj’ék nélkül maradt. Ez is egyik alap­tévedése a szociáldemokráciának. A másik nagy tévedése az, hogy csak a munkásosztály érdekeit karolja fel, a proletárok érdekeit, ahogyan ez az irány a munkásosztályt nevezi. Innét veszi a jel­szavát: Világ proletárjai egyesüljetek. Ámde a társadalom nemcsak a munkásosz­tályból áll, A társadalomban vannak és lesznek is mindig a munkásokon kívül munkaadók: gazdák, iparosok, kereskedők, lesznek hivatalnokok, pa­pok, katonák. A vagyontalanok mellett mindig lesznek vagyonos emberek is, az egészségesek és dolgozókon kívül lesznek betegek és munkakép­telenek is. Szóval a társadalom sok osztályból és ezek az osztályok sok rétegből állanak és ezek mind együttvéve alkotják a societast, a társadal­mat. Igazi Bzocializmus, igazi népjóléti rendszer és népjóléti politika tehát csak az lehet, mely mindezen osztályok és rétegek javának előmozdí­tását, jólétének munkálását, érdekeinek képvise­letét tűzi célul maga elé. Mi a keresztényszocializmus ? Mi keresztényszocialisták ilyen értelemben csinálunk szociális politikát. Védjük, óvjuk az egész társadalmat. Küzdünk minden osztály és réteg jogos érdekeiért. Ez az igazi szocializmus, legbensőbb lényege szerint keresztényszocializ­mus, mert igazságosságon és felebaráti szerete- ten alapszik; az igazságosságnak és szeretetnek legtökéletesebb örök értékű é3 érvényű elveit pe­dig csak a keresztény vallásban, csak az evangé­liumban találjuk meg­Hogy minő nagy különbség van nemcsak az erkölcsi, hanem a politikai és közgazdasági téren is a mi elveink és mindazon pártok elvei között, melyek nem állanak a keresztény szocializmus alapján, arra éppen a jelen idők számos példával mutatnak rá Csehszlovákországban azalatt, amíg a régi nemzeti koalíció volt uralmon, megalkották a lak­bérvédelmi törvényt. Megalkották pedig úgy, hogy az a háztulajdonosokat tönkre teszi, az építési te­vékenységet pedig megbénítja és elsorvasztja. En­nek a törvénynek megalkotói a szociáldemokra­ták, az agráriusok, a cseh nemzeti demokraták, a cseh néppárt és a cseh nemzeti szocialista párt. Mi kereszlcnyszocialisták az első perctől kezdve, amikor a lakóvódelem szőnyegre került, hangoz­tattuk és ma is hangoztatjuk, hogy a lakót, meg kell védeni a lakásuzsora ellen, nem szabad meg­Szövet-, selyemujdonságok ltj. KLEIN SÁNDOR-nál nagy választékban KoSice, Fő-utca 9, Mintaküldés vidékre. engedni, hogy anyagi exisztenciája vagyoni ere­jét meghaladó házbérrel támiadtassék meg. De ugyanakkor követeljük azt is, hogy a háztulajdonos ér­diekéi is biztosíttassanak és a lakófél jövedelmének keresetének aránya Szerint emeltessék a házbér a mai viszonyoknak megfelelően és az állam ne vegye el adóban a házbér 64 százalékát, mert ezzel a háztulajdono­sokat koldusbotra juttatja, az építési tevékenysé­get pedig lehetetlenné teszi. Pedig ennél a tevé­kenységnél sok iparág és nagyszámú napszámos­nak a keze van érdekelve. Ami az egyikre nézve igazságos, az a másikra nézve méltányos. Ha igazságos dolog védeni a lakót, méltányos dolog védeni és biztosítani a lakásadó érdekeit. Az igazságosságnak ezt az elvéi nem kö­vette a voU koalíció, melyben a scocvtt- demökeata párt vitte a főszerepek És igy rá lehetne mutatni az alkotmánytörvény számos intézkedésére. A földreformra, nyelvtör­vényre, szociális biztosításra. Mindezek az igaz­ságosság és a jog szempontjából nagy hiányokat, súlyos hibákat tüntetnek fel és az emberbaráti szeretet elveivel is merev ellentétben állanak. A keresztényszocializmus nem ismer különbséget nemzet és nemzet között Abból a törekvésből, hogy a keresztényszoci­alizmus elveit a politikába bel évi gyűli, fejlődött ki programunknak az az elve, hogy nemzeti különbség nélkül kell a szlovén- sZkói lakosságot egyesíteni egy pálitfkai táborban. A keresztényszocializmus, amint nem tesz különb­séget a társadalmi osztályok között, úgy nem tesz különbséget az országban lakó nemzetek között sem. Nem vagyunk mi nemzetietlen emberek, nem vagyunk fajtagadók, ellenkezőleg becsüljük és forrón szeretjük nemzetün­ket, dé emellett becsüljük minden polgár­társunk nemzetiségét és örülünk annak, ha más nemzetiségű polgár­társaink úgy szeretik a saját nemzetüket, mint ahogyan mi szeretjük a magunkét. Nem vagyunk soviniszták, hanem nemzeti tekintetben is az igazságosság és a teljes jogegyenlőség alapján állunk. Pártunkban mindenki szabadon élheti az 5 nemzeti életét és a nemzeti kultúrák fejlesztésé­ben egymást kölcsönösen támogatni törekszünk. Ezáltal lehetségessé tesszük a szlovenszkói ősla­kosság egész erejének egyesítését közös jogaink és érdekeink védelmére. Azzal ugyanis tisztában kell lennünk, hogy az itt élő szlovákok, magyarok, németek és ruszinok egymásra vannak utalva politikai, kulturális és gazdasági jogaik és érdé* keik védelmében és biztosításában. A csehszlovák állam mindenkori kormányai erős centralisztikus irányú politikát követnek és fognak is követni mindig, mert a megmásíthatat­lan cseh mentalitás szerint csak centralisztikus politikával lehet a csehszlovák államot fentartanú Ez a politika egész Szlovenszkó őslakosságának árt, azt létérdekeiben támadja meg, amint ezt nap-nap után tapasztalhatjuk minden téren. Köz- gazdasági helyzetünk romlása, érdekeink elha­nyagolása, kulturális jogaink elnyomása, polgár­társaink mellőzése ez állami állások és hivatalok betöltésénél szomorú bizonyítékai azoknak a ká­roknak, melyeket a prágai politika Szlovenszkó egész lakosságának okozott, de egyúttal biztos je­lei azoknak a veszélyeknek, melyek ezen politika következtében Szlovenszó egész lakosságának lét­érdekeit fenyegetik. A szlovákok egymaguk nem képesek kivívni jogaikat A szlovák nép vezérei, elsősorban a néppár­tiak és az agráriusok hallani sem akarnak arról, hogy a szlovákok elfogadják a magyarok és né­metek közreműködését Szlovenszkó érdekeinek védelmére, még kevésbé hajlandók támogatni a magyarokat és a németeket, meg a ruszinokat is a kisebbségi jogokért folytatott küzdelmükben. „Mi magunk kivívjuk jogainkat, a kisebbségek­nek pedig nincs okuk panaszra". — Mindig ezt halljuk a szlovák nép vezéreitől, amikor az ős­lakosság együttműködése szóba jön. Pedig, hogy mennyire nem képesek a szlová­kok egymaguk az ő jogos érdekeiket megvédeni és biztosítani, azt mi sem bizonyítja világosab­ban, mint az a tény, hogy a szlovák népet, is ugyanazok a bajojk nyomják-, melyek miatt a magyarok éfe a németek panaszkodjak. A gazdasági hanyatlástól és romlástól a szlovák nép is szenved, nyelvének mellőzése és kiszorí­tása miatt a hivatalokból és iskolákból a szlovák nép is panaszkodik, a mellőzést a hivatalos ál­lásoknál a szlovák nép is sérelemként hozza fel, a közterhek rettenetes súlya alatt ő is nyög, sőt a birtokreform miatt is, — amelyről pedig a cse­hek azt hirdették, hogy azt itt Szlovenszkón a szlovákok érdekében és az ő javukra viszik ke­resztül, — a szlovákok szájából még hevesebb szemrehányások hangzanak el, mint a magyarok vagy németek oldaláról. Minden arra mutat, hogy mindnyájan, akik itt élünk, egymásra vagyunk utalva cs ha szét­forgácsoljuk erőinket, ha egymás nélkül, vagy a mi még rosszabb, egymás ellen fogunk küzdőül „Keressük meg a közös klub lehetőségét!” T. Uraim! Azért is vagyok itt, hogy keressem a módját annak, hogy a testvérpártok között való egyenetlenségnek egyszer végét szakítsuk. Újból idézem legnagyobb állam- férfiaink egyikét, Deák Ferencet, aki azt m ondta, hogy ha a mellény rosszul van be- gombolva, azt ki kell gombolni és újra kell begomibolni. Nekünk, ittlevőknek vissza kell térnünk a nemzetiségipárti alapra és nem a gazdasági alapra. Ennek következtében természetes dolog, hogy ha a szlovenszkói nemzetiségek a szlovenszkói autonómiában lelik a maguk sebeinek gyógyítására az egyetlen remédiumot, akkor ne menjenek át az autonómiai közjogi határokon túl a történelmi országokba és ne keressenek a történel­mi országok idegen fajai között bajaikra irt és gyógyulást. A természetes rend az, hogy Szlovenszkó őslakosai tömörüljenek együtt, mint nemzeti kisebbségek. A legnagyobb barátsággal ajánlom fel tehát újból azt az utat, hogy az ittlévő nemzeti párt szakadjon el a német szövetségtől, éljen szabad kezével és éljen függetlenségével. Ahogy tudott közös klubban, a Bund dér Landwirtében együtt lenni a németekkel, keressük meg a lehető­séget, hogy egy ilyen Bund-hoz hasonló közös 'klubot alkossunk és legyünk benne függet­lenségünk megóvásával a magyar nemzeti és a keresztény szocialista párt. Vegyük ke­zünkbe az autonómia lobogóját, hirdessük ellenzéki bátor szóval a magunk igazát és ne feledjük el azt, hogy közös, válív etett, együttes munka ad csak erőt, és hirdessük igazain­kat! Viribus unitis, ^ ^ ~ * Franciscy Lajos szenátor beszéde

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents