Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)

1927-05-15 / 112. (1446.) szám

1921 május 15, méármip. lb HIRUAE SRapról-napra ANGLIÁBAN, « polgári szabadfog orczógd- bán évszázados tradíciók alapján fejlődött ki a híres eh, my kőrise in my castle, az én házaim váram is. Az angol ház küszöbén még a törvény emberei is megállónak, ha bűnöst is ílldöznak és csak akkor szórni hatnak be oda. ha erre a rend­őr bíróság megadja az írásos felkatatmazéd. A londoni orosz kereskedelmi delegáció s az Arcos kereskedelmi testület palotájában osütörlökön megjelentek a Scölland Yard emberei és bár a házkutatás okát nem tudjuk, mégis sejtjük, na­gyon s\tJya$ okok kényszer ítélték az angol bel­ügyminisztert s a rendőrséget a. gyors beavatko­zásra, amikor az angol tradíción kívül a ven­dégjog s a- diplomatáknak kijáró immunitás is Hlalomfaképen áldott a szovjetépülot előtt. A meglepett tisztviselők iratokat akarlak m-eg&em- misMcni, jól informál, komoly újságok azt átjut­ják, h • / a kereskedelmi delegáció nagyon fon­tos állami iratoknak jutott birtokába, lekét spio- názst, űzött. Rövid egymásutánban ez már a máso­dik eset, amely a kémkedő kommunizmusról le­rántja a. leplet. Franciaországban csak nemrégi­ben kényszerüli a kormány enj-yds beavatkozás­ra a. Bernstein Abrakom ügyben. A letepfgzés üt is a. szovjet-nagykövetséghez vezetőit- A di.plo- maláknak kijáró immunitást tiszteletben Bell tar­tani, azonban a: áVam s haza elleni destrud'ds bűncselekmény, amelyet nvn vélhet az immuni­tás. Olyan tan'éte\ olyan elvek, melyek kővetői polgárháborúkat k& zűrnek elő ős a külföld ré­széé? kémkednek, már nem fantéW, nem. doktrí­na. Ez a polgárok é de s az ország függetlensége ellen való merénylet. * A STATISZTIKAI HIVATAL mos! adta ki az 1927. január hónapjára vonatkozó népsz-édési adató’-át. Tegnapi számunkban a kivándorlás megdöbbentő adatait mutattuk ki e he’yütt, most újabb szomorú adatokat vonulatunk fel annak igazo'á-:‘ra, hogy gazdasági 63 szociális viszo­nyaink olyan kóros tüneteket - mutatnak amelyek feltétlenül gyors orvos’á'ra szóm nak. A halálo­zás száma ez év januárjában a mu't év január­jával szemben ijesztő emelkedést mutat. 21.435 ember halt meg, tehá! a halálozási szám 2.100-zal növekedett. Igaz ugyan, hogy1 a spanyol járvány ez évben nagyobb pusztítást végzett az ember- sorokban, mint a mu’t. évben, a ragálynak ez év januárjában 632-en estek áldozatul a múlt évi 36 haálesettel szemben, ellenben a tüdővószbeu e’hunyfak száma is jelentékeny emelkedést mu­tat. A Masaryk elnök nevét vizelő tuberkulózis leküzdésére alakult liga derakas harcot folytat e népveszedelem leküzdésére, de ez a harc addig nem lehet eredményes, mig a kormány helyes szociális és gazdasági politikával nem siet a sze­gényebb népószfályok felsegitésére. A mtinkané’- kültaég nyomorúságában legyötört szervezet nem el­lenállóképes, a tömeglakások egyenesen meleg­ágyai ennek a betegségnek, amely rémesebb pusztításokat visz véghez, mint a legvéresebb bá­bom Ugyancsak a szociális és gazdasági viszo­nyoknak leromlását mutatja a házasságok szá­mának fokozatos csökkenése s a gazdasági okok­ra v's-rávezethető válások számának eme’ke- dére. Ez év januárjában 2.090 házassággal ke­vesebbet kötöttek, mint a múlt esztendőbe, ami arra mutat, hogy az exizztenciális alapok még jobban megrendültek. Kivándorlás, tüdővész, a házassági kedv csökkenő-e, a születési esetek számának kisebbed és© azok az aggasztó tünetek, amelveket a. sta’isztika száraz adatai szemünk elé tárnak s amelyek egyenesen kötelezővé te­szik a kormányzat intenzív s hatékony beavat­kozását. „2027” Pillantás a jövőbe — Milyen lesz a világváros száz év múlva? — Mágneses jármüvek, fiiggővasuteb, mozgójárdák — Elektromos növénytelepek, iaőszabáíyozás Ungvár zsidósága tiltakozik Hrbek mozija elles; A városi mozit a zsidó iinaMs közelében énifik föl Ungvár. május 15. Ruszin szkói szerkösztőiségiink jelenti: | Ungvár város kormánybiztosa elhatározta, j Iioev a város jövedelmeinek fokozása céllá- j hói mozioalotát ér>iL Ebből a célból már op­ciót is kötött a zsidó templom mellett levő Nehrebeckv-féle .bérpalotára, sőt. hisz szerint a vétel már meg is történt. Tekintettel arra, hogy a Nehrebsoky-féle ház a zsidótemplomtól mindössze fiz-tizen­két lépésre van, a zsidóság körében óriási ellenzésre ta­lált a kormánybiztos terve. A zsidóság egyenesen provokálásnak veszi, hoev a város a templom tőszomszéd­ságába mozit, büffát, vendéglőt. sőt, táncter­met tervez, amellyel megzavarták a tem­plomi istentiszteleteket. Az ungvári lapok sorra állást foglaltak a mozipalotáuak a jel­zett helyen való építése ellen, ez azonban mit sem használt, mert Hrbek kormánybiztos csökönyösen ra- KASikodik a vételhez. Vannak, akik ezzel a vétellel kapcsolat­ban panamák leleplezésével fenyegetőznek, melynek alapja legfeljebb ai lehet, hoarv a város a házat tuldráuá.n fogja megfizetni. A mozipakáa építésére vonatkozó terve­zési munkálatok különben már megkezdőd­tek. Értesülésünk szerint a városi színház kizárólag szinirleadásokra fog szolgálni ez­után, mivel a tervbe vett állami színház 'torséról ezidőszerint hallani *em akarnak-í A fantázia nagy szeretettel foglalkozik a jövő problémáival. Az utópia fogalma már nagyon ré­gi, hiszen mar az ókori népek is szerette* foglal­kozni a jövendő immagiuiir képeivel. Ma kiváncsi érdeklődéssel nézzük a biedermeyer-kor fantasz­tikus képeit, amelyekkel az 19üÓ-as évek életét akarták ábrázolni. Érdekesek ezek a fantáziák. Legnagyobb részük abban kulminál, hogy minden forgalom a levegőben bonyolódik le. Az emberek ebben a korban már csak szárnyas gépekkel köz­lekednek és a levegő tele van mindenféle légi jármüvei. Az emberek ősrégi vágya a repü’és után sir ki ezekből a naiv képecskékből. Persze, a „jövő emberei'1 mtnd biedermeyer-divaf szerint vannak Öltözve és az urak természetesen cilinder­rel feszítenek a szárnyas masinákon, melyeket történetesen még a gőz ereje haji. Már száz évvel ezelőtt, amikor a mai nagy technikai fejlődésünk kezdetének kezdetén volt, sejtették az emberek, hogy a jövőben a technika terén tesz óriási ha­ladást az emberiség. Mondhatni a biedermeyer- fan aszták leleményessége szegényes marad azok mögött a találmányok mögött, amelyeket a XX. század produkált. Ta.án csak a múlt század irói lángesze, a nagyszerű Jules Verne közélite'te meg alapos elgondo ásaival azokat a megoldásokat, amelyeket a XX. század tényleg produkált. Verne korának termé?ze':tudományi ismereteire támasz­kodva teremtette meg nagyszerű regényeit. Egye­sek közülük egyenesen profetikusoknak mondha­tók, mert ma már természetes részeit alkotják technikai civilizációnknak azok a gépek, találmá­nyok, készüVkek, me'yeket a zseniális francia iró a halvamas években osak regényéiben szere­peltetett, A technikai fejlődés útját előre megjó­solni ma sem lehel. Legfeljebb a, köze jövő problémáit lehet felvetni. Ezeknek a ma még megoldatlan technikai kérdé­seknek elképzelése megoldottam adja meg azt a képet, amit egy óriási jövő rávs nyújthatna. Természetesen a kép n.un ?zimol, sőt nem is pzámohat o.yan dolgokkal, amiről ma sejtelmünk sincsen. Ki gondolt volna húsz évvel ezelőtt például a Rádióra? Akkor már az elek­tromos hullámok létezéséről tudtak. Hanem, hogy a rádiótelefonia egy pár esztendőn belül ilyen mé­reteket fog ö.teni,. arról még a legmgyobb op’i, mista sem álmodott. Számolni kell azzal is, hogy a jövő képét nemcsak a technikai, hmrm a gazdasági kérdések is delermind’jék. Hogy ezek hogyan festenek majd s'á.z esztendő múlva, azt igazán nehéz, még hozzávetőlegesen, is, megmondani- Mindenesetre, sohasem . hiányoznak tudósok és technikusok, akik ezzel a rendkívül attraktív kérdéssel esetről-esetre foglalkoznak. Legutóbb egy német technikus, A B. Henniger, fest igen érdekes képet a jövő városáról. Gondol­kozása igen logikus és különösen a nagy amerikai városokban szerzel! tapasztalatokon alapul. Két­ségtelen, hogy a nagy amerikai metropolisok for­galmi nehézségei elobö-uíóbb oda fognak vezetni, hogy az eddig három színiben lejátszódó fo­gamat még inkább tagolják. Az utcákon lebonyolódó au'óforgalom tulajdon­képpen illuzórikussá vált, mert. egyes órákban ak­kora a forga óin, hogy gya'og sokkal gyorsabban jut előre az ember, mint autón. A személyforgalom legnagyobb rdoae n. föld alatt fgg lejátszódni. As olyan gyakran említett és a párisi vílágkiálli- tárern annyira megbámult. TroMoir rontani. a mozgó járda Mvaídtt arra, hagy átvegye a. földalatti vasúink: szerepét. A különféle emeletekben, különféle sebességű, ál­landóan fokozatos sebességgel futó szalagok, il­letve végtelen padsorok fognak futni. A felszín és a földalatti forgalmi utak közötti közlekedést ál­landóan mozgó pataernoster-liítek fogják lebonyo­lítani. A mozgójárdákat, valamint a többi jármü­veket nem mechanikai, illetve motorikus erő hajtja majd, hanem mégnesség. Talán egyesek emlékezetében vannak azok a kí­sérletek, melyeket a háború előtt? egy francia mérnök végzett. Egy acélból készrült rnodellkocsit úgy mozgatóit, hogy automatikusan vonzó- és fa­sz, lóerőt produkáló mágnesek sorozatán hajtotta végig a kis szivaralaku alkotmányt A kis modell a laboratóriumban ' , . elérte ere óránkénál 450 km.-eg sebességet- A nagyon érdekes, zseniális tervnek praktikus ki­vitele egyszerűen pénzkérdésen bukott meg, mint számtalan nagyszerű ötlet. A pályatest, illetve a kocsit lebegésben tarló mágneses karikák olyan pénzbe kerültek volna, hogy ugyanazzal a befek­tetéssel húszszoros vasútvonalat lehetett volna épiteni. Kenninger felkapta ezt az őteletet és azt- jóso'ja, hogy ssde év múlva minden jármű ilyen lebegő mozgással fog haladná. Az ilyen mágneses erők által hajtott, kocsik csak a levegő ellentállásáí fogják leküzdeni. Tekinfei- téi arra, hogy kerekeik nincsenek, minden más természetű súrlódás és igy energiaveszteség is el­marad. A jövő városának utcáin ilyen óriási se­bességgel (óránként 1200 kilométerrel) fognak to- vapuhanni teljesen zajtalanul, a kísértetiesen néma kocsik. A levegőelleutállás miatt a kocsik ieljesen zártak lennének. Alakjuk a természettől ellesel* legalkalmasabb formát, a hu,ló vir- cseppet fogja u’áaozni. A távolsági forgalmat még sajAM sebe­sebben haladó mágneses füpffÓvni y iák bonyolítják le. Ezek sem függenek huza-okoa, hanem mágneses kábelek mentén suhannak el. Aki a mai köz’e- kedési eszközöket, a villamost, az autót fogja ke­resni, az majd elmehet a nagy technikái múzeu­mokba. Az emberi munka csupán a szervező. e-K len-őrző. vezető, tanító munkára fog szorítkozni. Mindent gépek végeznek. Az élelmezés kérdém tisztán c,kémiai kér­dés. A mesterségesen, gyári utón készített bií'önfóte élelmiszerek uralják majd a piacot. Csák ót! vo-‘ .szik igénybe a növény- és állatvilágot, ahol. a mes­terséges gyártás nem fizeti ki magát. Egyes hasznos növények nötékádáftl *s időjárástól függésén óriási csarnokokban elektromos, és fényináferekteel kikötésén mérléíkbcn fogják fejlesztem*,. ■ Az időjárás elektromos szabályozása már ré­gen mego'dott probléma less, folytatja a német, tudós. A csak nemrég Amerikában végzett kifér* letek elég síikerrel biztatnák a jövőre nézve. Is­meretes az a töméntelen energia, melyet 3, termé­szet az anyag legkisebb részecskéibe* az. ataarofeba tömörített. A ma kihasmálás alatt levő;mechatííkai. éschemiai energia mellett (mert minden • ener­giát végeredményben innen merítünk) az atom­energia fog olyan szerepet játszani, hogy el fogja' tüntetni a többi erőforrások használatát. Ha el­képzeljük. hogy egy pohár viz atomjaiban akkor* erő van felraktározva, bőgj’ egy hatalmas óceán- járót képes keresztülhajtani az Atlanti Óceánon,, könnyen elképzelhető, hogy ilyen energiaforrás mellett minden más eltörpül. Ha megoldódik az „alommotor11 pt'űWó; mája, teljesen fsloslegos&é válik .<* mai elekte'átesehnikiueok álma,, g drótuélkűH erő­átvitel kérdése is. A nagy távolsági forgalom ilyen atommotorok által hajtott rakéta-repülőgépek segítségével bo­nyolódik le. Ez a megoldott probléma maga után vonja majd az interplanetáris forgalma!. Ha az ember egyszer uralkodni fog az anyag felett tisz­tán szellemi képességei foj’yíán, le fogja győzni a lőréé is. A tudomány óriási módon fog haladni. £re men­tői jobban halad, annál több újabb probléma fog eléje tornyosulni. A csillagászat az optikai mész- szelátók helyett az elektromos íelevizort fogja használni. Elérhetetlen égitestek életét fogja elénk varázsolni a csodálatos masina. Uj, ismeretlen energiák fognak feltűnni, a megoldott anyagsan- tézis fog kifejlődni... Eddig tart a német tudós nyitatkpzata. Egyes dolgok első pillanatban képtelenségnek látsza­nak. Sőt valószínű, hegy képtelenségek ii Bfote ezek a gondolátok száz év alatt mind teste! bitem* ! nek, szintén nagy kérdés. Egy részük talán már í nemcsak, hogy meg lesz oldva, hanem tű ég i mi • jelenleg szegényes fantáziánkat is túl fogja stáfr> nyalni. A felsoroltak között azonban leez elég, amit, az ember talán sohasem fog elérhetni. Ezek az Interp'tanetarts forgalom és az atomenergia ki* használása. Mai fogalmainkkal nem egyeztethető össze, hogy a természet által szilárd rendszerbe tömörített atomerőt bármi eszközzel meg lehessen bontani, illetve kontroll alatt tartani. Ennek a -pro plémának megoldása azért látszik kivihetetlen­nek, mert az egy helyen megbontott, atom eró tá­lán átterjedne az egész égitestre. Ha egy puska­poros hordóban csak egyetlen egy -szem gyullad fel, ez magával rántja az egész tömeget is, Cs^k egyetlen egy dolog előtt nincs akadály: az embejf^ fantázia előtt. Ez álmodik ‘ folytonosan.. épít' a.lbáfr7. városokat, ahol óriási szédületes magasságú -fék-: hőkarcű'ók közölt zajtalanul suhannák' el ..villám^ gyorsan hos-xukás fémből épített járművek, a íé-‘ vegőben szokatlan alakú repülőgépek rajzanak és, a földalatti utak ontják az emberek ezreit.. A':. ' ........ A sasvári búcsúról a egészségesen téri vissza egy nagybeteg érsekujvári fiatal­ember $rt ektijix.tr, május 14. (Saját imdósitönktól.) : Érsekujvá.rott a napok­ban óriási fel'.ünéel keltett, hogy az idei sasvári bucsujáráson egy Tódor Lász’ó né^Tü -'értékűj- vári fiatalémbér " telfesén' kigyógyult csnzos, ideg- sokkos lábbai.iból. Tódor két bottal utazott . Sas várra, mert az orvosok nem tudtak baján se­gíteni s a jámbor" emberek egyetlen Orvosságban reményi: ed lek: A teáátvéri csodaiéteiben... A fiatalémbér, aki maga is nagyon vallásos, tele reménységgel, optimizmussal utazott Sas- várrá, s valóban’ mégí'öTíént’ at a Tadom ínye5s.n is megmagyarSzhate csoda, hogy - Tódort erő?, szuggeszuv hite nteggyőgyitetta... Tódor István két holtai mázott Sasvárra s botok nél- ’ » kill ‘tért veszet; ' 1 Az érsekujvárlak sásvári buesujáráaának nagy, jtradíción története van. 1iv3 esztendővel ezelőtt, (1812-ben indult az első gyalogos bve$ujdr<rt Sás- Kárra. s azóta minden esztendőben 'megy ©gy­ógy nagy csoport kafOlíVus' hivő, készben gyalog, részben pedig vonaton SasvárTa, ahová sz érsek- ujváTlakát a könyezó falvak magyar lakosságai is el szokta, kísérni- .. . „ Ez évben . is, igen aagyízámbam ,zarándokolíak Sasvárra. '"'y .. Oyagbfüsm 297 asftony 4? férfi teáié meg ' ^ ■ azt_ <r, káMmgk, fá.rastép ufóéi l- :: _ rpely ősste'senhat yes»' .ígétfybW öd||élé . hariá'aív! ,* 'yipssa:.iá ■ bp^kfe'.’ut; r«®dkíygí kx^efj.to. ^stok tendós öreg ember íe részt vész a, zarandoklásl bah. Nagyon érdekes mégeiütrtéhi,' hogy a mVitP dohokat • :’r'.; ■'te' 54. egymásután kővéfkeatő esztendő ófa a ma ?4 éves Verseghy Sándor templom- Á\% gondnok vóeeti, - t ...j • y aki magas kora dacára- csak- az. ut kisebb felén veszi igénybe a rnaga-s korára való tekintenél rendalktetéséra bocsátott kocsik .. Vonaton :az idén 379.személy zarándokolt- Sasvárra. A visyzatérS bucsusOkat ezávben 1# sokezer ember várta ünnepélyesen a .város ha*? tárábm. '• y-;,- > . SzŐEyegjavitó- J tisrtító vállalata, Jlfiíger-otca 14. Ttl, 29-32* Meghívásra költségmcnt/ssrD, vidékre is. ’T „IZA“ Jó izlési társaságbei? decens bölgyékn eR nélkülözhetetlen arc, nyak, karejk, kezekl test, kebel, haj ápolására és teljes finoip, din­erét szépség elérésére, 1900. Páristoan aran>>, éremmel és oklevéllel kitüntetett szépség ápolási módszer és preparátumok. „ Az intézetben a legmakacsabb aredeiefef tusok sikeresen eltávolíttatnak. Szeplő, máj- folt, mitesszer, likocsos és zsíros kiütéses I teint, vörös orr, kezek, aoyaje!, szemölcs, ránc szemzacskók etc. Akik a távolság végett nem kereshetik fel intézetemet, rendeljenek Isa rekord ardá- poió szereket, pontos kioktatással. ' $. Mitesszed, poros, pattanás ellen ; garnitúra . .. • • - • • \ Kt- 3?.-~ Szeplő és májfolt ellfen garnitúra . „ 37,— Vörös orr, arc, kezek elleni garn. 37.-^ Arcmasszás ráncok karikák ellen *- 77,rc Bőrujjtó garnitúra 4 nap alatt le- $ hámlasztja a bőrt és olyan lesz, mint az üde gyérmeklányé . . „120.^ Hajialanitó garnitúra 1 perc alatt leveszi a baját ennél jobb 20 év múlva sem lesz 37.— Kebelápoló, fejlesztő garnitúra . 120.— Folyékony láthatatlan email, cso- : dásan szépit ^ 77.— fsa keemetikai intézet Bratíslava, Stetanikova 1Ö, % Alapít™ 17%. Alapttra 17%. Horn Lajos utóda, Banská Bystrica Silorenaxkó legrégibb ée legaeder- KSMréwelée, • oricxehta téirfmU, a ebből berendezett k6jper$r>rtel«pe W»efc»e<éreéeée TÍllaayigret W ^ Művészies kivitelű síremléket: Márvány-Alabástrom ernyők I 5 1 \ . . * I j J w útszéM keresztek, köszobroh és csillárok, egyszerű, sima, V U í \ , . a 1 t \ minden könemben. valamint művészies szobrász ' 5 4 V díszítésekkel ellátva, selyem 7 \ \ Bütormárványlapoh zsinór felszereléssel, nyugodt 7 i \ —* fényhatásuk folytán a jelen- í * \ Kapcsoló táblák, kor legelegánsabb és lég- ! js * \ előkelőbb világitól /ÍV Ipermüvée^ti műnkét. A M Q ird^zerkészlettk, óra tokok. f hamutartók, szobor állványok Kérjen árjegyzéket ) Kérjen árajánlatot. ■- —----------------J 11

Next

/
Thumbnails
Contents