Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)

1927-05-15 / 112. (1446.) szám

9

1927 Tnáfas 15. vasárnap.

'KÜKAlA\MatARHTRLAE

Mintha az ujszázad küszöbén

lassan elp&áthiának a ködök, amelyek eddig gátollak a*kilátásban és nem engedték, hogy megtudjuk, milyen lesz az az uj század, amelyről a fiatulok annyit beszélnek, amelyért már eddig. annyi vér folyt, de amelynek programját' eddig senki sem adta meg.

Most azonban, hogy a legnagyobb ellentétek . j6,o)\?Ma oly nagy leit, hogy a, mozgások, az . energiák sugárzása ugylátSzih elérte a, maximumot, most, hogy a? erük m nJegy paralizál1 ak \ a legszélsőbb végekről befelé, a központ felé i kezdenek hatni, mintha derengene és mintha ■a ködök eloszlani készülnének. A légexcént-\ rjkusabb hatások és ellenhatások viharzónák j fel és a divergáló energiák Szintézise útmutatóvá kezd fejlődni. Nungesser és Coli, a!

: két hősi francia repülő az Allaniikot akarják lebirni.-Pária egy napig Íélek3etviSSzafajlotíaü lesi. a két repülőgép minden mozzanatát az ür-\

Hón és a motor kattogása ünnepibb zene minden Szimfóniánál. Ikarusz, megismétlődik « huszadik században, az uj kor küszöbén: a Természet egy pillanatra felébred és egyet- len gesztusával eltörli a földről elszakadt, űrben lebegő, napistennel játszó vakmerő embert, aki rábírta isteni eredetű lelkét arra, a gépre, amit maga talált ki és amelyben jobban bízik, mint Istenben. Végzetnek mondták a görögök Hellász Szigetén, és vég- zettragédiákat, irtuk. Ma az ember, a Végtelenbe vágyó ember saját maga. végzete, végzetesebb végzet, mint Hellászdan. Tenger- mélység lent, a monybólt tengere odafönt — és a kél végtéleh mélység között az emberi és'z- harci eszköze: a kis'motor. A Természet Szereti az embert, játszik vele, engedi, hogy m'nt a légy az oroszlán orrán az ember türelmét . próbára tegye. Ve a Természet nem törődik az emberrel és zsarnokká válik egy pillanat alatt.‘Viharrá torzul a kék menybolt ieilgeró odecfönl és a lent ágaskodó hullám- paripák megkezdik a legádázabb harcot a'z ember ellen. Paris, lélekzetvisszafojtoMán figgéty tésf a motor kattogását, az emberi ész diadMánah ezt az elhaló visszhangját a vég- > felen természetben. Ve egy pillanat, — és , a kettős Végtelen, az alsó és a felső tomboláiéi elnyeli az ember önmagába vetett hitének M$, csiripelő visszhangját . * . és Nunges- ier-CoH gépéi zuhannak le a tengerbe, vagy ; fel a mennytioU tengerébe. . Mncs irány, mondja ,,csendesen^., dolgozószobája esen&jé- f ¥sjén ygy.'hqng: iér: és idő . reWiv. Einstein.

Zuhan a két gép a halálba, amely az uj Szá- .: %aé küszöbén az uj élet határköve. H. G. Wells legutóbbi beszédében azt mondta, hogy 9 népek életében a németeké a jövő, mert a németek a technikában hisznek és ez a k’t az ■■ nj kor hite. Nem az amerikaiak, nem az an- . golak vagy a franciák fogiák ezt az emberiséget uj lehetőségek, uj hrizonfok felé vezetni, hanem a vényetek, akik hisznejc a technka mindenható ereiében. Nungesser és . Coli halálos repülése min*ha igazolni akarta volna az angol tudóst: a technika nincs mén eléggé kifejlődve, gyenge még az ember uj I lelke, a motor. Az ember még nem hisz elég-] gé önmagában: Nungesser ésr Coli elvesztették latyakét, a motort, mikor tenger és ég közt lebegi,eh A lélek, az uj Század lelke cserben hagyta őket. Ve a kém elek hisznek a-z uj lélekben és ezernyi laboratóriumban fizikusok, kémikusok és technikusok hada már az uj lélek teljes kiépítésén dolgozik lankadatlan erővel, ők nem akarják Ikarusz esetét megismételni, nem akarnak belerepülni a napba, a nap nem érdekli őket, mert, sokkal fontosabb Amerika, a dollárok napbirodylmg. Európa és Amerika közt kell rövid járatot teremteni, de nem úgy, ahogy a két vérmes I francia gondolta. A franciák még mindig 1 Cyrano példáját követik, gascogni legények és egyetlen korddal nehmennek o, tenger és az ég összes hadéinak. A németek lemondtak j minden, romantikáról és csendben készül az elemekkel megküzdő motor-lélek a nyolcvan milliós nép laboratóriumaiban: az uj század egyik komponense. És a másik? Áz ellenpólus? Mikor Nungesser és Coli gépei zuhantak, zuhantak . * . végtelenből végtelenbe... talán volt egy utolsó gondolatuk, amely sötét fényben cikkázott fel az öntudat vásznán... falán a diadalmas technika karjaiból a halál karjaiba zuhanva egy pillanat atavisztikus szuggesztió iában hűtek . . . hittek Istenben, aki ott sötétlik látható-láthatatlanságban a tenger és .menybolt Végtelenje mögött: az uj hgá'zod második komponense, az ú jjászületett j Patholicizmus, a neokatholieizrnus. Franciaországban nagy lelkek csoportosulnak az uj- régi hit köré, Angliában az angVkánus egyház Szárnyalva közeledek az uj Róma felé} hogy egy okol legyen és egy pásztor. Az uj hit a régi. Ősfolajból sáriadó, áldásos: nj

$z/izad hite. Az a, hit, amely vele jár áz'J j lélekkel, a két végtelen közt kullogó repjilögépmotorral. Technika, amely megnyitja a\ föld rejtett helyeit, neokatholieizrnus, amely föltárja az uj mennyek országát, a régit: sem,itt, sem ott semmi újat nem fog felfedezni az uj célok felé törtető emberiség, de meg fogja találni, amit keres, bár nem lilája, hogy ezt keresi: önmagát. A kpt jelenség, a technika és a neokatholieizrnus, a misztikas megfoghatatlan két oldala, eUenálhatatlan erővel közeledik egymáshoz: ott a Végtelenség horizontján, ahol egy repülőgép bukik a vi- harzó tengerbe, olt Születik meg az a lelki

Az óceánrepfllők katasztrófáját

a repülőgépgyár nyerészkedési vágya s a gép hiányos felszerelése okozta

SzakszerQ előkészítés nélkül Induüak útjukra Nungesserék — Sént csónakot, sem ejtőernyőt nem vihettek masukkal —

A gépet közvetlenül a felszállás után is csak neheAn lehetett egyensúlyban tartani

Paris, május 14. A két nyomtalanul. el- j tűnt áceánrepülő esete - még mindig óriási i-g- ' gálám bán tar t ja egé®z F ránc; a ország, kül önö- seu. Páris lakosságát, annál is inkább, meri egyre kevesebb a remény, hogy a két vakmerő ember valaha is megkerüljön. A vállalkozás közelebbi részletei, mélye most kerülnek csak napvilágra,

egyre élesebb fényben mulatják az eléggé elő nem készített repülés hajmeresztő

merészségét.

A Lavaseeur repülőgépgyár, mely a repülés sikerében anyagilag jelentősen érdekelve volt, Nungesserékát

egyenesen kényszerűi az indulásra, amikor a lapok az amerikaiak küszöbön álló repülését jelentették.

Mára megálíapitást nyert, hogy a gép motorját csak egyetlen Ízben, mintegy negyven percig próbálták ki. Az is bebizonyosodott, hogy a bendütartály, me’y 4000 1‘ter befogadókép- pességü volt nem volt összekötve a motorral közlekedési csövekkel s igy

repülők zavar esetén nem szahadulhai- ' iák meg ballasztjuktól. —: ■ Csak egy kis kézisdvattyu állott rendelkezésükre, mélynek teljesítőképessége óránkinti száz liter volt, úgyhogy nem vehették gyors hasznát Ilyen körülmények között természetesen a csatornán túli. vagv Iroszág, mögötti leszállás a gén tu1 terhe1 lsévé mel1ett csak ka- , tasrtró^hs tehetett. A rénülfk', •

az elindulás előtti' uf otsö pdlana’ban le, mohd'rk orról, hónv•QfSzerákhe,’ó mentői.

j céóndkot,. eiföérny"*' és ve.nyóbb rrovn- 5 nyi&égü élelmiszert vigyenek magukkal,

■■ *" ; •• . • ; ./ • t , . . . <

csakhogy a gépet túlságosan meg ne terheljék- Azokr a repülők, akik Nungessert utján tqvM ide g kísérték, azt mondják, hogy Nun- geBsemék .legnagyobb erőfeszitétsébe került gépét egyensúlyban tartani és hogy magasabbra ©roelkednie teljes lehetetlnség volt.

A ..Iíos AnseíoS” ercdménv+e’enül féri vissza Labradorból 1 ;

Pór's, május 14. A newfu’andi nyugati partvidékén és Labradorban végzett, kutatások te’-eée’1 eredménye’enek voltak- -Az Egyesiét ÁLamok tengerészetügyi min’szté- riüma által kiküldött „Los ' Ahge’ds" né\di| kormányozható Zeppelin .600 mérföldnyi terűiéi átkutatása után ma visszatért Léke Hurstba, anélkül, hogy a repülőknek nyomára akadt volna.

Héflön esrszerre indul óceáni u+iára a három amerikai reml’o Newyork, május 14. Az amerikai repülök indulása két nappal elhalasztódott, mert az Atlanti Óceánon heves v’harok dühönge- nek. Ez arra ad alkalmat Bfrd kapüánynak.1 hogy befejezze-előkészü1 étéit és hétfőn egy-' szerre repülhet el Chadberlin-ékkal, úgyhogy valóságos versenv fog kifejlődni közöttük.1 Chamberlin rádiókészüléket is visz. magával, mebmek 600 a hiülémhos^-a. De a 1-észü’ék a repülés egész: idéie : aTab 'SOO-on felüli - hul- - 1ámhé«s-on percenV’pt - , jelré-sf fog

^rn-v-'.rry a bál óv ánTgd 'ín éfte^ülyg 'p<!-nn1- C'vjrtíVf-'.n'ri-H. \ ■ b3f JT!°őíp . r°rü’". LigcjP'evg, e«7'e'őre nem rendelkezik rádióval.

Nfuíundlandi Caesar, a kutyahős

és természetbúvár

: ,.1...............' .....• •

Re

Sschek A drás. a hirps osztrák Ujzéland-kutató hős ku^á'ának

csodálatos teljesítményei

Béss, május. :

A kutya okosságáról, hűségéről és- egyéb -eré- nyeéről sokat áriak már. De aMgba voM még a kutyák viiágtörOinctméhen kutya, -amoly oly csodás erényekkel Isiirt- volna megáldva és annyi oyodála;

I'jtós., teljestürtónyt vitt volna véghez,' mmt az ’á I Caesar nevű nouhindl^di, omely a ■hi-ros osg-irák U.’zóiand-kutelönalk,' Redscbek Andrásnak volt ti*

; zen egy esztendőn át. sors- és’ ku'ktőláTsa, szolgája,

I barátija, vigrsztalópa, örömred?í"itője. j Caesar' .tmmár rebb. nript 30 éve bjalo’ít, - de jmosr, hogy • gazdájának, Roiscbekarnek, huszoojiQitéyfS I haiála-éytorrlulájáról emtlék-eatek m-eg; Auisalria- ezerte, az ő n?3'Oy>Ee;rü muntoalángábak, Caesarnak emléke ia megújult..

#

Kétéves volt. az a neufundlandi. amely ét 1878- ban RetSdhék ez ujzéíaníH vadonban való kutatásaira társul moigáboz v^tff. Nagy,. hosszú végtagjai, kovérkés.; feje - és .aprócska' törzse1 volt a kutyának, a csúnyaság, a kutyaTOteág megtestesítője volt, dp a szemei gyönyörűek voltak, barna, csodálatos fűzű szemek. Re-rsehek' Caesarnak kereszfélte cl s a kutya méltónak bizou^mlt erre a nagy történelmi névre. Nemcsak banátö, munkatársa is volt s ' nagyszerű kutetópak és némely veszélyes expe- 1 ;d'Vc-ióban Reischék; életének- megimantője.'is."

Az utánzásn-’k . évyeneáen mtellekiuális mestere vólt Caesar és eet mindjárt az első nepókbati •.'mie'zmututttn, 8!»®déi?|á!0*!k, Reiseheknek. Re’sebok wa- vpkon áit figyeli' aórő mád arakat,CáesáT-.iélétiTétÓ- ben. E^v - szén - nar) azkín -a kulw. ei^godolmia^Ti csukva tartóit' száitéall futott ' gazdáp ReiedKek nem értette, jmgt ?ka,r . akutya és mi ért taTt’ogvtijia

Utóját cswWa.^Riaioiá'ittótS, - íMgy- oyÍB»a--M'' a száját

1 ,1 ; -.V. •..,, ■

Kötélhalálra Ítélték a schluckenaui kéjgyiikost

Leitmeritz. május 14. Az esbüdtbiróság ötnapi tárgyalás után ma délelőtt Ítélkezett Beer Ferenc schluckenaui kereskedő feleit, akit az ügyészség többrendbeli kéjgvir ossúg- gal vádolt. Az elvetemült ember több nőt súlyosan megsebesitett. egvet ped;g bestia1 :s módon megölt. A bíróság az esküdtek érv- hangú igenlő verdiktie alapján Beer Ferín- eet kötéláltali halálra Ítélte. Az elitéit nyugodtan fogadta az ítéletet. Védője semmisei panaszt jelentett be.

erő, amely az embert felfelé lendíti: a szivárvány os égboltba. Tenger és Ég közt villámuk ma tova az ember: Tenger és Ég közt Születik meg két komponensből a szintézis, az uj kor. Mert az uj kor programja ez: ledönteni az akadályokat a világrészek közt és ledönteni, az akadályokat ember és Isten közt. A tétel fele önmagában nem elegéndö igazolják ezt az elmúlt századok. A két fél együtt adja csak az Egészet, az uj kor valóságos újszerűjét, a huszadik századat.

Neubauer Pál

tekinteteket vetve a tara. >o$, a ián r-»sz<i,e.\e gubbasskodott a* ágakba — egy maori.

A nraóri aztán megfejtette a rejtvényt Recsdbek előtt: benézett volt a sátorba, mire a kutya neki- jöi és idáig kergette ég felkergette a fára, ahonnét órák hosszait írem tudott lejönni, mert lenn a fa' alatt a kutya birkaiürelemmel őrizte a fára menekültet.

A Pirongia-hegyeég őserdőiben egy ízben egy barátjával együtt vadászott. Reieohek a Ézavárvány- ®EÍaü ujzélandi galambokra. A két baráit közel volt ugyan egymáshoz* de egymást mégBem láthatták. Caesar tudta, melyik lövést adta le Rei- echek éss melyiket Reieohek barátja. Mihelyt a barát adott le egy lövést, Caesar nesztelenül elszaladt és móri® hozta a galambot — a gazdájának, amit pedig a barátja téri tett le. Reiecheket múl? t- fatfa a dolog és engedte Caesar csínyét topább folyfateri. S , este Reisohek megkérdezte barátját, mennyi galambot hozott? A borát Mifé'er Honion,

! boszusan telelte, hpgy ne ie kérdezne, mert rengeteget .lőtt, de egyket eem, sikerült tri'egiílálnio s eztért egyetlen egyet eem hozott. Mire Reirc’irk I neveire adta át barátjának a galambokat, amiket Caesar. olsinkófált előle a gazdája részére, j Mikor a vadonban .élitek, úgy éltek Reisohek é» Caesar,, mint Robinson'és Péter Itt Caesort a szükség valcságos hőssé tette. Egy igben ő mentette meg gaüdája életét, másszor meg Reis.-’ :k mentette , ki Caésqrt egy . halálos veszedel emibő’.

Egy 188Lik évbeli ujtófendi expedíció' álikdl- rijáváí Refeöheket' a balsbiy. üldözte. Legjobb barátját és aásznszteneét,Dobson t. elveszi'fc'i'te F ob- son. megőrült a viharos tengeri utón; egy c? ':: k ké^tésénel eulvosan megsebezte magát;' .egy vihartól- ledönteti' •faóFiáS'. bedöntőtte Réiisohek ma- gáépiite'tte'. fczl'odá'áuak _ fedelét; álleéck pren-.rá- lásánól ’aWénnal megmórgéEte magát és na^o' lg fökűdtv 'mig ■ jobban' léit.' Nagyon - kövéé esőtfei és víháVtiaian'- napja :vó!it- Egy ily nrpera kicéón ,r>ll Áilb\nX ■Refeöhék' • diókő'icteóuakjáQ, • ‘ hogy egy szigetéi ke- ! résén még és'útközben'bőrz^satő vihar lepte meg. "Gaétear ■ egész nap mozdulatlan üli a céénrkten, -minttra'' tudná, ' hogy a légkifeébb mog-ás a ha1' ’t Téleíití.- Egész -nap • tartott, a Üflájfélfimés .k"ydé- ’em.'. m,;g estére' egv hullám szérra-rsc^én' partra áóbla -a ésé'ri.-'t’-.pl. Rt':sohek napokig nem, tudott T\Öi#uhM fekvőhelyén; '

Rc.ijchek első nap azt parancs*lt* CarsarnaH:

Hozz egy madarat! És Cae«ar lcís idő múlva . / ’ — egy' pinguinűél tért vissza!

Reiéchék. megérbbqtte véle," hogy -az -©em izlétes és mogszagpltaiffea vélie. egy vadkidkas maradékait. Két óra urukra .C&eear —

terbondezve hozott egy vadkakast és ezontu! minden nap annyit, amennyire' épp szükség - volt. '

Caesar életének legszebb kora az volt, mikor az ősmaörik 'országának lakója. A maorik szinte? csodás HstóTtettel néztek a kutyára, mert

• 'Már -az első ulmr, amit .Réistíhekt Honana terzsfönök társa'ságaoan. tett ebben, az európaiak élőit , elzárt orezágban,- Caesar ólyan telijesitményl: végzott, mely mindenkorra megalapozta hírét és. „rangját" a maőrik (kötete A törzsfőnök lova megbokrosodott. Miikor végre sikerüli a paripát újra befogni, semmi sem volt rajta, sem nyereg, sem poderyása, minden odaveszett. Refecihék megparancsolta Caesnrn-k, keresse meg a holmikat és CaesaT egj>máiíu'’.án szedte-össze és hozta gazdáidhoz a mindenitelé el- zőródott. kisebb darabokat;' a nagyobb holnrkat ^edig m'egu'watta ■ mind addig, mig Reisehek .oda*

I őrt íny minden darab holmit elkerült c'Bszehof/.ni-a. Amikor Caesar elvégezte volt bűvésztelijesiUmé- . nyél, a maóri főnök lelkesülten kiáltotta féléje:

| " ..Nahore te kürt, nga: tangafa, nga rama te ' kuri!“ '■' -V'" "''''i - Ami — én, sajnos, nem értek maóriul — ál- Htóteg ezt .teiehtir (A: maórik nyelje míntüia- egy •kiiostt hasonlítana a mi oigáuyaiuk nyelvéhez.!

„Te nem vagy kutya, hanem egy jó ember szelleme-egv kutya bőrében!"

Ami bizony valóban Caesar esetében nem járt messze az igazságtól.

És másnap Honana törzsfőnök nagy beszédei tartott a maorik előtt Caesarról; Caesar ettől kezdve tabu volt. a maoriknál. Szentként tiszteltek .ás a- legkiitünőbb oseimegéikkel kedveskeaniEic neki: Caesar pedig viszonozta a szereteted; az eb, amely pedig a 1 felnőtt embereket nem szerette, hanem <£ak a- gyerekeket, a 'materikkal kivétett tett és minden' maorihoz barátkénl dörgölődzöít hozzá'. - .' - - ' ’. á

| Caesar tizenhárom évet. élt és Reischek. csodálatos kutyája egy- Sbepbenson nevű ’ családnál halt meg, mert Retecthek egy nagyobb expediteó- jára már nem .tudta magával vinni az elgyenrűtt és megH'nkqlt állatot és kénytelen volt ennél a (^alM'tóljhá'cryni.' amely nagy szeretedéi-ápolta az ebet haláláig. .,JEgy jó emfber szelleme egy kutya bőrében" volt ő! G ömöli Jenő.

Caesar engedelmesen kitátotta szá'f.t és — |

egy kis madárka, élő madár, répáit ki a kutya j szája-öbliből. ; ".;

És Caesar haragos képipel nézett a madár elszál- lásáriék 'irahyába, miájd szemrehányó : képpel a gazdájára, mintha azt akarná mondaoii: loftlél volna ilyen ügyetlen - és buta, akkor még most is'itt lenne a drága zsákmány a számban!"

Caesar hajszálra ismerte gazdája szjokósait. Mindpü vadíiszkirándulás előtt tudta már magától, vájjon minden madarát, vájjon csak a barlangi madarakat:, vájjon egyáltalán semmilyen madarat sem, kell kiszimatolinia. Ha Reisobek magával vitte fegyverét, minden madarat k'szim-atolt Ha csak egy fejszét, vitt , magával gazdája, a ’ kutya ki* zárólag barlangi madarakra vadászott s .bármily más madárra ügyet sem vetett. Ha pedig Reischék tpindén szerszámot otthon hagyott, akkor-a kutya már tudta, hogy ma nem terem számára babér, ma Reischek oeak tanulmányozni akarja' a madarak étetet; és eszerint cselekedett.

Ha Reisobek a vadonban ütött tanyát, Caesar mindig a szolga szerepét • látta- eh ■ Tűzifát hordott az erdőből, reggel hozta Refsdheknek cipőjét és kalapját, esteien te pedig a papuísál. É5s, pepsze, elsőrangú házőrző volt Mikor Reischek egy Ízben visszatért sátrához egy kutató nap estéjén, emberi nyomokat vett őszre a homokban. Másnap Caesart ott maraertotta a sátorban s mikor dele viaa- szi°1ér,t, nyugtalan .tett, mer a kutya oem futott elébe. Miikor a sáforboiti srm találta' é*. éppen keresni akarta,- közeli ugatást, ■ hallott- Mikor, az -ugatás helyére ért, ... ... ..

ott lelte Caesart egy fa alatt ülve és dühös