Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)
1927-05-15 / 112. (1446.) szám
8 1*87 miint 18, t&sámap. A csehszlovák iskolapolitika keresztmetszete Szlovenszkó és Rnszinszkó Iskolaügye a Prágai Magyar Hírlap hasábjain — Legfontosabb iskolaügyi problémáinkról ankétet rendezünk Egy jeles szlovenszlcói magyar pedagógus cikksorozata a legfontosabb iskolaügyi problémáinkról 5* Iskoláink fejlődése a bevált magyar típustól az osztrákig Gimná^ixnrarik, mint iskolatípus sokban altér a más: országokban divatos, klasszikus gimnáziumoktól, eltér áz osztráktól is, habár mindkettő ugyanabból a tőből fakadt. Az osztrák gimnázium ma is csaknem változatlanul ugyanaz, amint azt Tr. Zau©r és H. Bonik 3849-ben az „Entwurf dér Örganisition dér Gymnasien und Realschulen in Oestérreich" e. nagyszabású müveikben lefektették. Jellemző vonása az osztrák gimnáziumnak, hogy 4—4 osztályból álló két részre tagolódik és tananyaga tekintetében m indákét rész egészet alkot; továbbá hegy a görögöt a III-ik osztálytól tanítják* Egyébként a latin nyelv a fcmitás gerince. A gimnáziumi nevelés eredményei A magyar gimnáziumban a görögöt csak az ötödik osztálytól kezdve tanították, sőt a tanulóknak meg volt engedve, hogy a görög nyelv helyett az V—Vili. osztályokban szüleinek engedélyével a görgpótló irodalmat és rajzot tanulhatta. A III-ik osztálytól kezdve a német nyelv volt kötelező. Ez a speciális magyar újítás nem vált hátrányára az iskolának. A görögpótló rajz bevezetése különösen szerencsés gondolat volt. A tapasztalat ugyanis azt bizonyította, hogy e rendszer hatása alatt, bámulatosan fellendült Magyarországon amur, eltek körében. a képzőművészetnek és az iparmű- művészeinek kulimra, fejlődött a művészi érzék s a festészet terén pedig egyenesen számottevő tényezővé vált ;Magyarország. A magyar gimnáziumot végzett diák helyét a külföldi egyetemeken is megállatta; sőt érdekes, hogy a műegyetemeken gyakran a reáliskolai érettségizőket is felülmúlta^ > Bátran elmondhatjuk, hogy a magyar, gimnázium hivatásának magaslatán állott. A magyar iskolát végzett müveit embert bárhol idegen környezetben is, azonnal fél lehet ismerni. Van benne bizonyos lendület, nemes érdeklődés minden iránt, ami összefügg a kultúrával, a fejlődéssel; van benne megértés idegen környezetével szemben; az erős szabadságszeretet, a nyílt, egyenes észjárás szintén a magyar iskola nevelésének tudható be; tud rokonszenvet ébreszteni faja iránt; ellenben műveltségéből hiányzik az a hideg józanság, az a lapos, sivár értelmi élet, mely folyton a realitásokat látja és a magasratörő s a föld porától felemelkedni akaró lelkesedést kigunyolja. Igaz, hogy a reális élettel sokszor számolni nem tudó élet s világfelfogás kárunkra van sok esetben, mert könnyen áldozatává leszünk a rideg racionalizmusnak, amelynek a politikában, közgazdasági és kulturális életben ma a poroszok mellett legkiválóbb képviselői a csehek; ám azért középiskoláinkban nyert műveltségűnkkel nincsen okunk sehol sem szégyenkezni. Lehetne erről sokat beszelni és e sajátságos tényeknek rejtett okait is félfedni, ám erre nincsen helyünk, A reáliskola alantasabb jelentősége A reáliskola— habár e& a mai idők szülöttje — s a gyűlölt latin és görög nyelvet kiküszöbölte a tantárgyai sorából sajátságos sohasem volt nálunk népszerű iskola. sőt oly városban, mint például Kassán, ahol a szülők gimnáziumba is adhatták gyermekeiket, egyenesen az elnéptelenedésre volt kárhoztatva. I Az Enwurf még csak 6 osztályú reáliskolát ismert és ennek céljául a gyakorlati életpályákra és a politechnikumra való előkészítést tűzte ki. A kiegyezés után a magyar kormány 1875-ben a reáliskolát nyolc osztályúvá fejlesztette, vagyis diadalra jutott az a törekvés, hogy a reáliskolát is gimnáziummal egyenlő rangú, elsősorban műegyetemi tanulmányokra előkészítő iskolává kell emelni. Ausztriában a reáliskolával szintén nem igen lehettek megelégedve, mert az 1898. évi rendelet, mely a reáliskolát újjá tervezte, ezt mondja: „El koll ismerni, hogy a reáliskolái képzés humanisztikus oldala nem mutat fel oly eredményt, amelyet el lehetett volna tőle várni és hogy a vádak, amely egyes tantárgyak túlságos terjedelme folytán előállott túlterhelésre vonatkojíoafc, nem jogosulatlanok." A magyar és osztrák reál szervezeti különbsége Mig a magyar ráliskola nyolc osztályú és egy egységes egészei képez, addig a,z osztrák hü marad az Entwurfhoz annyiban, hogy két, részre tagolódik, egy 4 osztályú alsó és egy 3 osztályú felső részre. Tehát Ausztriában ez az iskola csak VII. osztályú, de miként a, magyar, a nyelvi-, történeti tárgyakra több órát szán, mint a gimnázium, a görög-latin helyett a modern nyelvek a kötelező tárgyak és végül az itt nyert érettségi bizonyítvány feljogosít magasabb technikai tanulmányok végzésére. A technika hatása a középiskolára Az a tüneményes gazdasági fejlődés, mely Németországban és Ausztriában a múlt század nyolcvanas éveitől kezdve eddig nem ismert méreteket öltött, — befolyással volt a középiskolákra is. A reáliskola, mint a modern idők iskolája, úgy látszik, seholsem vált be; — másrészt belátta mindenki, hogy a gimnáziumi tantervekben oly fontos szerepet játszó humanisztikus iránnyal végleg szakítani nem lehet E mellett azonban a gyakorlati élet emberei a klasszikus gimnáziumot elavultnak tekintették* így jött aztán létre kompromisszumképpen a középiskoláknak két uj típusa: a reálgimnázium és a reformreálgimnázium. Különösen nagy kereskedő- ©s gyárvárosban keletkeztek ezek; itt volt elsősorban létjogosultságuk.' A reálgimnázium a görögöt már nem ismeri, ellenben a latint megtartja mind a nyolc osztályban, a görög helyett egy élő nyelvet fogad el és pedig a harmadik osztálytól kezdve ős ezenkívül a gimnáziumban nagyobb teret enged a reáltárgyaknak. A reform-reálgimnázium jellemző tulajdonsága, hogy az alsó négy osztálya az alreáliskola egy neme s a latint csak a felső négy osztályban tanítják, a görög nyelvet pedig egy modem s tartományi nyelvvel helyéttesit'k* Érdekes kísérlet volt a tetscheni tipusu középiskola, ahol a tanuló a második osztály elvégzése után döntött, vájjon a harmadik év kezdetén a gimnáziumi, vagy a reális irányt válassza-e? Az első esetben választania kellett a görögöt, a másod k esetben a franciát a régebbi tárgyakhoz, amelyekben továbbra is közös oktatásban részesültek. Az államforduíat után ezeket az osztrák középiskolai típusokat a csehszlovák iskola,ügyi minisztérium némi változtatásokkal átvette s amint láttuk, nálunk Szlovenszkón is ilyenekké alak'tóttá át középiskoláinkat Ezzel a gyorstalpaláseal azonban — úgy látszik — Prágában sincsenek megelégedve s ezért Hod- rsa máris bejelentette a középiskolák reformját Az általános tanügyi szempontokon kívül ezekben az iskolákban közelebbről érdekel bennünket a nemzeti kisebbségek nyelvének alkalmazása. Ugyanis e fontos kérdésben is az érdekeltek meghallgatása nélkül —r forradalmi módra és eszközökkel — máról-holnapra intézkedtek* Középiskoláink, ha másért nem, már ezért-is reformra szorulnak* Erről azonban bővebben kell szólanánk. (Folyta juk.) A magyarbarát „Brábek bácsiról” egy uj cseh nemzeti trilógiáról és a magyar- cseh kulturkapcsolatokról Beszélgetés Vilém Perina cseh drámaíróval, aki anyai ágon magyar kuruc nemesek ivadéka és székely tárgyú darabot ir Prága, május 15. A brünná cseh színpadon nemrégiben egy. négyíelvonáe-ost mutattak he Ci- sar (császár) elmen, melyhez a szerző a következő bátor áldanál irta alá:' egy 'nemzeti trilógia' ©lő- játéka. A darabot a cseb sajtó tettűnőeu jói fogadta s Romám Rolandi koncepciójú nagy nemzeti dramatizált epopeia körvonalait; sejti 'ki a folytatásából. ■ '■■ . ■ • A szerzőt, Vilém Per inát történetesen jól ismerem, régen róvjuk együtt hosszú, vitatkozó baráti sétákon Prága iegpragaiasaibb régi utcáit, boncoljuk a esek és magyar nemzet sorsából kiolvas- featő nagy tanulságokat, értelmei, keresünk a múltban, találgatjuk a jövőt, két idegen nemzet fiai, de egyforma irodatomrajongók, mondom, több, mint egy éve össze-ceszejövünk, beszélünk irodalmi újdonságokról, főleg a magyar irodalomról, melyet ő eredetiben olvas és jobban ismer, mint én. És mindezt magyar nyelven, mert Perina a magyar kultúra egyik tegáldozatesabb barátja, egyike azon kevés kuliturceebeknek, akik a magyar géniuszban nem ellenséget, hanem nemes versenytársat látnak. Perina a nagy Brábek utolsó tanítványa s .részben szellemi hagyományosa. Már régóta készültem arra, hogy alkalmat keresek é3 bemutatom a magyarságnak ezt az embert, de ő mindig Mltafkozott a tervem ellen* Most itt. a jó alkalom:.,kilencedik drámai müve színpadra, maga pedig a kritika kiapadjára 'került, megírhatom, nincs joga íittakozniL Perina trilógiája Szándékosan, úgy irányítom a beszélgetést, hogy megirnivaló „téma" legyen. — A .Császárt — mondja uj darabjáról — Szomory II. Józsefével . lehetne csszelrasouiliíani. De mig Szoroprynál Józsefnek, az egyénnek Lidh- teostem hercegnéhez, való viszonya húzódik végig a darabon, addig a Császárban a nemzeti elem dominál és. Lichteirs.íein hercegné is a cseh . nemzett, rendi és .vallási törekvések egyik megtestesítője és eszköze. A, Császárban két drámai erő feszül egymásnak:, az egyik oldalon maga József, a másikon a cseh nemesség. És még egy nagy különbség van. Szomory egységes szövésű drámát épít, én pedig, Gőbineau példájára, önállóbb történeti kéneket akartaim alkotni. " — Hogy fog tagozódni a trilógia? — Az első rész címe a Muzeum. Vagyis a cseh Nemzett Muzeum mega'lapilásáről fog szólná. Főhősei Klebelsberg, Pal.acky ós Steirnibetk. A második rész: 1848. Éld ékes: ebben egy magyar i® szerepel; Thuránszky Marcell!, aki Kosfiutffiók megbízásából, mint szlovák kiküldőit, a szláv kongresz- szus Kzéirobbanlá'sá ra vállrilikonott. Történelmi ailcik. Kémkedett s többek között ' bevádolta Vitttá- ny.it. a magyar származású diplomatát iá. A harmadik rész a cs.eh politika 1867-es bukását fojtja ífelöloW -' Kiégi dimen. Itt történetei szempontból a 07-ee magyar kiegyezés sikerét szembe.,he® áítt- feimi'a cseh tragédiáival Kurucok ivadéka Személyi témára csapók át— Kitől tanult meg magyarul? — kérdem. — Kitől? Az édesanyámtól! Anyai ágról - régi magyar kuruc nemesi csatádból származom. Ezt szerényen, de határozott önelégültséggel mondja, mialatt a jobb szemén fölényesen villan meg a dzsentrié monokli. — S tudja, hol születtem? — folytatja. —, Borossebesen, ugyanabban a házban, ahol Sárpsy Gyula, az Arany Trombita szerzője, ügy látszik, ómen. Különben gyerekkorom óta Csehországban élek. Mindössze 1911-ben töltöttem közel egy esztendőt Budapesten. Ezután elmeséli, hogy első darabja expresszionista vígjáték volt J-apiy Sváteik (Tavaszi ünnep) címmel. A forradalom után ez volt az első eredeti cseh darab, amit a Síavrvcké divádló (a Rendi Színház) bemutatott* A legújabb kész munkája egy regény: A nagy sóhaj cimü. Ezt a• néppárti Li- dové Listy fogja kiadni. Ady és Kőit ismer a magyar írók közül? — Kőit ismerek?- Mindenkit. Persze főleg az újakat.' éis leguj'ábbaökt. De mindenek fölött Adyt szeretem. A cseh ircdalímnrfc nincsen Adyja. Legföljebb Brézi.na jühböné szóba; de az is egészen miás. Ady viMgárodalinvi nagyság. Most volt .Vajda János jubíileuima. A „Húsz év múlva" is világirp- daltnri értékű és szépségű vers, —. mondja és' már szavalija is Vajdának ésat a babonásan tragikus mélységű költeményét és részltetekéit idéz emlékezetből Ady Va-áli . .erdőjéből, amelyben. Ady szellemi atyjává fogadta Vajda Jánost* —, Adyt nagyon ismerem, szeretem, tudom, — mondja Perina szinte áhítattól. ■ Móricz Zsignronil ~ Lehetségesnek tartja — kérdem • tovább — a cseh—magyar knlturkap csőlátók xwnélyitéeéit?- — Brábek tanítványa Vagyok. —- felel — s magam is dolgozom az ö széliemében. A Venkov- ban irtani egy hosszabb cikket ..Jókai és a csehek" ciánén; a Mndádi-ünmep.ségek svlkateávaJ Madách- ról cikkeztem. Ezt az írásomat a Prágát Magyar Hírlap is átvette. Igaz, hogy akikor valami öreg miniszteri tanácsosnak gondoltak. • Legutotéó magyar vonaitkozáéu Írásom Móricz Zsijgimond tragédiáé látású epikai; művészetéről szól, A csóti'közvélemény figyelmét iá akartam' hátoyiteui erre az őeereyü magyar zsenire.' A cseh írók között- egy sincs, aki olyan zsánerű lenne és úgy tudná megszólaltatni a nép fiainak lelkét, mint Móricz. Szinte cpoddl’kozom, hogy például még a Sárarany sincs lefordítva csebre Móricz úttörő alkotásai megtermélíeniyitőlieg hatnának. * ■ - *■•• , y = S ön nem fordítana magyarból? PORTOROSE tíleíáns lürdShcly az isítrUl Ríűértn Tengeri* é» B*pIttrd#k— Pal*»t Hotel — Hotel Riviérát -* Pen*lo* Sai Lorenzo — EMruga dWit Felviligoaittsokat »d: COSULICH LINE, Prága II, VáeUvské nám. 67/V. ét *e ntszáéi irodáit. — Neon, arra nincs időm. Eredetit kell iroi. A többi kedvenc — Aztán legjobban szeretem, persze, mindet eredetibeim Kosztolányiit, Babicsot, Molnárt, Szó- moryt. Épp tegnap olvastam Kosztolányi Édes Annáját. Különb, minit a „Véres Költő". Lenyűgöző Iélefcrajz, európai sikere' tesz. Csak a befejezésnek nincs köze a regényhez* Szomory eziqoemuzei- ká.ju nyejvét és drámai dinamikáját végtelen nagyra becsülöm- l ;• Régi eseb—magyar kulturkapcsolatok-— Ami a , cseh—magyar telttirteapcsolátokat illeti — folgfotja a oseb irő —, sajnos, a há’bora előtt a magyar történet tudósok kevés figyelmet fordítottak a oseb- é® morvaorezági könyvtárakra s emiatt még sok felderítem való van e tekintetben hátra* Mindöaeze Fraiknói tartózkodott huzamosabban Prágában. Pedig én magam is gyűjtöttem egy kis anyagot a humanizmus korából. Tervbe vettem, hogy. könyvet írok Jant» Pannonius és a cseh humanisták elmen. Jaraus Pannonius baléra főleg Slechta. ülásáó-koraibeli prágai érseknél cs Tas ótoütai püspöknél érezhető, akik fovel-ezéeben é3 közvetlen érintkezésben; voltak úgy Pannonius- sal. mint vitéz János .püspökkel, Mátyás, ki Tál y nevelőjével. Janus Tassai Bolognában ismerrkedefüt •meg, Slecbtávail pedig .Budán, amikor királyi can- ceTláriws volt — Áttán az ismertebb kéöőbbi cseh* -magyar . kulto'rérihitkezé^ből.'. még', egyet emütiók meg. II. Józs-é* császár időjéig Csehországban teljesen megszűnni Mf-szotit a protestantizmus. A türelmi pjaráncs, lebétőyé tette ufból a protestáns tanok bevonulását, A: sárospataki kollégiumból ezekben az évékben nagy ezámban vándoroltak be fia- tá-1 lelkészek, jórészt tősgyökeres magyarók. akik C^VMomáorézáoban meggyökereztek és • alapiéivá lettek a Szat5imáry, Molnár, Lányi sfo. jöttémért nevű aeéto 'paptt családoknak: Különben Morvaországban sok magyar arisztokratecrailádnák volt birtoka, akik emiatt később esebekké: váttfi'k. A hires ;kremsiéri >képtárat példáid! a Jagelló-cea- Mddal rckonaágbam lévő Thuraó magyar zá'szlósuT aíapitotta.- -- A Cseh Nemzeti Muzeum/ aikapátása körül ré van sok -érdekes magyar vonatkozás. A osdh. főárak a Magyar Nemzett. Múzeumi: alkpitóinak példáját trigvétték és követték. Az első időben mt-d- kiviií élénik ás ■ benső, 'kapcsolat - volta két Nemzeti Muzeum vezetői között.• £ .vBrábrik bacri® ’ — . A legőlőhh kapcsűlal volt'ia magyar és esek kultúra között Brábék. bácsi évtizedes, közvetítő munkássága. Részben.; az őv. részben. Tuma fordttá- 'sái rfoéb m'egféhé&5fi irigy betolyáiiisal' écdt'a oseb irodalomra Petőfi. Nerűdán^ í« : éreáiétő Petőfi eraibadságköttészetének •visszhangja.' Brábek «fe- mélyéhez sok toasyar irodalomtörténeti adalék fűződik- Jóikai , például, személyesen meglátogatta az öregurat. Brábek faláb Mikszátbént rajongott legjobban. Volt néki egy dedikált MikSzáoh-köny* ve. a Tekintetes Vármegye. Ezt úgy őrizte, mint a szemefényét. — Ez az én bibliám, — mondogatta Brábek. Brábek és Ady — Legmeghatóbb jelenet volt — meséli tovább Perina s már nem is kell kérdéseket intéznem hozzá — hogyan ismerkedett meg Brábek bácsi Ady költészetével. 16-ban vagv 17-ben történt. Magasztaltam előtte Adyt, az újszerű zsenit. A 78 éves öregur csóválta a fejét és egy Ady*kö- te'et kért tő’eap. A Vér és. arany-at adtam neki. Néhány napra rá találkoztunk. —■ Csodálatos szép bibliküs nyelvű nagy művész, —- mondta az aggastyán — Csak a lelke, a lelke idegen.';.. Az öreg ur hagyatéka — Eszembe jut, hogy Brábek nagyon kiterjedt irodalmi levelezést folytatott a magyar Írókkal, főleg a kilencvenes évek nagvj.$ival.• így például sok Dóczy-levé’roí tudok. A Brábek-örökösök engem biz'ák meg a magyar ' voua^kozásu kéziratok rendezésével és fö’do- gozásával. Aprooő, nem volna hajlandó ezt a munkát velem megosztom? Ezer örömmel, — válaszoltam. Mit fordítottak a esohek a háború óta? ír Még egy uto’sö kérdést;: Brábek halála óta láttak-e napvilágöt magyarból való müfordi- tosok? — Oh igen. C?ak kevés. Borovy kiadásában egjunásutén jelennek meg a teljes Jókai-kiadás egyes kö'.etei. Ezeket Mayerhofér, a Zemska Banka tanácsosa,. fordít ja; Mayerhofer. atyja valamikor magasrangu tiszt volt a közös hadseregben egy magyarországi garrizopban. Mayerhofernek van két eredeti novellás könjorp is, teli katonai tárgyú témákkal, magyar vona'hozásokká’. Újabban a bnlnui színpadon adták Mo’nár „Farkas"-á', Lengy/el „Antóniáját",' Fodor László . Dr- Szabó Jncijá*" és Fazekas - v,AHonáját“. Lefordito'ták még Heltai „Második feleségem" és Herezeg Ferenc „A láp virága" cimti könyvét. — Magyar tárgyú inán sok van. Ilyenek S.\rlych ' "rel tis^to magyar levegőjű novellái a huszáré ’e’böl. . (Sáriych; maga mint huszíríiszh magyar vidéken sZolgá’t. 1917-ben halt meg.) Sőt Masaryk barátjának, H.erbennek' is- van egy regénye egy Morvaországba származott magvar Czo- bor grófról Kompis Péter- 1919-ben Ady tol irt tonulmáfiyt. No tésvvégül eláru'hatom, hogy) éli is épp most készültem el egy székely tárgyú egyíel- vonásos drámával.: • ~ 'Kétszeres kíváncsisággal fogom elolvasni — szóltam és kezet .ízoritöMasn Vilém Pennával. „Brábek bácsi", utolsó tanítványával. Darvas-.Táooe.
