Prágai Magyar Hirlap, 1927. május (6. évfolyam, 100-124 / 1434-1458. szám)
1927-05-15 / 112. (1446.) szám
Gondolatok a kisaiítant tanácskozásáról, a világgazdasági konferenciáról és evvel összefüggő problémákról Kedves Főszerkesztő Uram! * Sziovenszkó, május 14. Szlovenszkói magányomban elvonulva, nagy érdeklődéssel kísérem a világpolitika eseményeit s mindabból a számtalan bölcs és kevésbé bölcs gondolatból, amely hol a világgazdasági konferencián. hol a mi belső parlamenti közéletünkben felmerült és felmerül, továbbá á most folyó kisantanttauácskozások körUli legkülönfélébb kombinációkból, amelyek arról vélnek' tudni, hogy a kisantant éjidéi tanácskozásain az eddigi Szokástól eltérően specieii a 'középeurópai gazdasági helyzetről is belratóbb tanácskozások fognak folyni, a magam laikus eszével azt a tanulságot vonom le, bőgj7 az uj európai rend mégsem az »z eldorádó, mint ahogy azt a mi hatalmasaink szeretik beállítani. A .problematikus győzelmi mámor felhőinek eloszlásával az emberiség, ugylátszik; mintha jobb belátásra ébredne, kezdi lassacskán észreveouii; hogy nem mind arany, ami fénylik ■ 'éf a való élet törvényei erősebbek mindén hatalmi diktáttimuél: Az utódáílambk' azok felett a mérhetetlen szenvedések, megaláztatások, könny és keserűség felett. amelyeken a földretiport ma- gyarságuak ■ át kellett a hábonit követő esztendőkben esnie, több-kevesebb részvétlen- séggel sikálhattak el, ám most kezdik a saját zsebükön az uj „áldásthozó“ rend következményeit érezni és mindenféle megoldásokon, amelyet hol . „preferenciáiig vámrendiszer- nelé*, hol ..gazdiasági együttműködésnek**, hol. „középeurópai Lócáménak** neveznek el, törik a főjüket, hogy a mindenki által különb? ég nélkül érzett gazdasági krízisből kivehető utat találjanak. Ha #55 imént eipiitefct szép címek alatt ©libánk tálalt megoldási módozatok részleteit . vizsgálom, nem tehetek róla, de úgy vagyok velük, mint avval az egyszeri orvossal, oki a súlyos , beteget fáamm illa-teával próbálta gyógyítani. , Ma már senkinek, aki a való élet fejlődését csak egy kissé is figyelemmel kiséri, nem kell sokat magyarázni, hogy a világ a nemzetköziség felé hálád. A nemzetköziség felé a maga nemes értelmében. A kultúra, civilizáció és technika haladásával mind nagyobb lesz az emberi szolidaritás. Ma nem mindegy az nekünk sem, hogy7 mi a buza ára Amerikában. vagy7 Franciaországban, van-e jó összeköttetés Németországgal, rövid pár óra alatt hirt adhatok Pék ingbe és rádión hallom a londoni muzsikát. A világ össze-vissza bogo/ottságá- nak- tanujele volt már bizonyos fokig a háború is, amelybe hovatovább minden ország belesodródott. Az Európa sorsát intéző föha- talmiak maguk is helyesen felismerték a fejlődésnek ezt az irányát és a népszövetségben éle tr éli ívtak egy olyan intézményt, amelynek alapgondolata az egész emberiség szolidaritása. De ha az ideálom ezen célnak, vagyis az emberiségnek bizonyos tekintetben egy kalap alá való hozásának- minél nagyobb megközelítése, ennek a gondolatnak logikus folyománya a már meglevő egységeknek lehető nagyítása, semmi esetre sem azoknak kisebbítése. Már most a főhatalmak eljárásában ott észlelhető az első logikai hiátus, amidőn a szolidaritás felé vivő első lépést feldarabolással kezdték, szóval a fenti gondolatban egy lépést tettek, visszafelé és most csodálkoznak a^on, hogy ez a* alkotásuk nem tökéletes. A Óriási csehszlovák bárka úszik a német tengeren... A ioachimsthali Rádium Paiace Hotel a kisantantkonferencia alatt — A négy fül kőié lárt politikai élet - A Magyarországhoz való közeledés kérdése — Oktatás a konferencia-természetraizből-- A Prágai Magyar Hírlap kiküldött munkatársának telefon jelentése — Joachimsthal, május 14. Egyszer van a kisanta n ikont e r e máa • megközelíthető helyen: nem a Balkánon, hanem Középen ró pában, ott, ahonnét, már alig néhány óra távolságra van Berlin vagy Nürnberg vagy Drezda, színtiszta német vi- .déíoen — és talán kissé paradoxul is hangzik: balkáukooferenda a németség szivében. Körülbelül száz kilométerre innen kezdődik a csehszlovák települési terület, aki cseh ma itt van, az csak idetefepitetf vagy ideutazott. V Rádium Paiace Hotel, mint valami áíjésf rv .sHarák b&f&a. a - német -tengeren. úgy úszik s hegyhullámok között s valóban, ha az ember a terrasz nagy üvágíaliaiu . kinéz a kopár’ dbmboMalra: mintha hullámzó tenger lenne odakünn, fehér tenger, hótenger, mert május 13-ika van és péntek és sűrűn havazik. Szabályos hóvihar dühöng,tavasznak'semmi nyoma. Az ember ki sem teheti a lábát az utcákra, a parkokba s a sok délről jött újságíró ugyancsak didereg. A négyszáz szobás tágas szálloda foglyai vagyunk. Köröskörül tél s a télben csendőrök állanak őrt. Mohonn internacionális világ, Európa közelsége rendkívül sok újságírót csalogatott ide, franciákat angolokat, oroszokat, (egy jól táplált szovjatcsillagos orosz, újságíró kellemes feltűnést keltett már a prágai gyors étkezőkocsijában) s itt van Heyn ur, a New York Times munkatársa, az európai hires- ségíj kis sánta ember, aki mindenütt megjelenik, ahol a diplomácia konyháján kotyvasztanak Morandi ur teóriái Politika? ó ágon, hamarosan kialakultak a megfelelő csoportok: a kisantanlpár■tiaik és ,a kisantantellenesek. A magam részéről például húsz perc leforgása alatt megtalálom Mórándi urat, az olasz félhivatalos Tribunának berlini szerkesztőjét, aki mozgékonyán, szkeptikusan és a német sajtó fascistaellen ességét szidva ül le velem a pompás hall egyik pompás sarkába. Kis hegyes kecskeszakállát simogatja (oh Vilitor Ernőmnél!), biztosit arról, hogy a magyaroknak és olaszoknak össze kell tartamok, • jd. „technikai“ előadásba fog, Véu konferenciaróka. VersaiJlgsKíl Thoi- ryig mindenütt <vg* • s most az egyszer eljött megnézni « balkáni konferenciát is. Oktat.- — A konferenciákon legelőször a nőket kell megszemlélni. A miniszterek csak azután következnek. Minden konferencia any- nyit ér, amennyi szép nő van jelen. Itt kevés van — ’valljuk be, miután kissé Tosszalólag nézett körül a hall rengetegében. — A zene szól, táncolnak. Délelőtt táncolnak. délután táncolnák, az ülések alatt táncolnak, mindig táncolnak, ügy látszik, a szent szövetség bécsi kongresszusa óta a kongresszusok és a konferenciák legfőbb lényege a tánc. — Éis benyomásai? — kérdezem, — Hozzávetőlegesen ugv érzem magam, mintha Angliában volnék. Tegnap délután, amikor Prágában fölszállottam a vonatra, a nagy PiiUmanr.kocsiban más sem volt, csak angol. Tudom, tudom, Karlsbad az angolok kordéje. Majdnem angol gyarmat már, de mégis furcsa volt a nagy angol invázió. Máskülönben e<z a prága-karlsbadi vonal a világ legkaos- karingósabb pályája. Olyan sima mezőkön fut. át széles területeken a vonat, mint a biű- liárdaszta! s mégis úgy diülöng jobbra-balra, mint a részeg. Kifér minden fának, minden fűszálnak. Kuriózus egy vonat. De unnál inasabban megy. Közeledés Magyarországhoz A hóvihar kellős közepén érkeztek meg a miniszterek. A fogadtatásról már szó volt, arról is, hogy a kis szakállas Mitilineu a „Szép város Kolozsvár*' ütemeire vonult szobáiba, valamint arról, hogy Benes feltűnő melegséggel beszélgetett Marinkovk al. A kis mosolygó emberire hatalmas . artnere mellett kissé groteszk látványt nyújtott. Nos. ez intim beszélgetésre vonatkozóan egy jugoszláv újságíró csakhamar bővebb fel világosi tűst adhatott: — Marink ovics komolyan meg akarja nyerni Kenést a Magyarországihoz való közeledés tervének. Jugoszláviának kedvező kilátásai vannak Bu-» dapésten és Belgrádiban igen jól tudják, hogy az olasz-jugoszláv antagonizmus miatt a délszláv állam nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy a háta mögött még egv ellenség leselkedjék. Azt viszont világosan tudják Belgrádban, hogy a kisen tant Magyarországban mindig provokációként hat. Az olasz-magyar szerződést elsősorban az okozta, hogy Magyarország szabadulást keresett a kisantant vasgyürüjéből és mivel ez másként nem volt lehetséges, Rómához fordult. Jugoszlávia tehát a kisantant Magyat- országellenes magatartása miatt elvesztette a magyar közeledés lehetőségét, holott ez Horthy kormányzónak emlékezetes beszéde után már ténynek számított. Egy szóra! Jugoszlávia enyhíteni szeretné a kis- antantnak Magyarország iránt tanúsított ellenséges és rideg álláspontját, hogy Így megszabaduljon a hátban ülő ellem ségtől. E munkájában Románia is támogatja, második logikai biátus nyomban ott következik, amidőn mind gyakrabban és gyakrabban éppen ©zek prédikálják: azt, hogy az általuk szétválasztott egység részei fogjanak ösz- sza. önkéntelenül is ajkunkra tolul az a kérdés: Van-e éppen ezeknek erkölcsi alapjuk összefogásról beszélni? Van ebben logika? Itt essék még néhány sző Csehszlovákia genfi delegátusának, Siód óla szenátornak ottani felszólalásáról. Stodola hangsúlyozza, hogy Ceshszlovákia is hive az utódállamok közötti szorosabb gazdasági együttműködésnek, amennyiben az a bék.eszer ződések által teremtett alapon nem változtat. Szóval megérkeztünk a doktorhoz, aki karamilla-teával jött a súlyos beteghez. Kérdem Stodola szenátor urat, nem-e ő az egyik legfőbb istápolója annak az irányzatnak, amely kiüldözött rengeteg magyart, földönfutóvá tett máról-holnapra egy egész sereg magyar kenyérkereső kezet. Hihetik-e komolyan Stodola ur és társai, hogy az a Ma- ! gyár ország, amelytől régi területének színe- | javát elvették, amelyet a trianoni önállóságba ők kényszerítettek bele, amely ezt a.z önállóságot sohse kereste, amely azonban, hogy végleg el ne pusztuljon, pénzügyeit óriási erőfeszítéssel rendbehozta és életrehivott egy egész csomó, ma már életképes ipart, legfőképpen azért, hogy ezen kiüldözött nyomorultaknak mindennapi kenyeret adjon, hajlandó lesz ezeket az eredményeket sutba dobni, iparát ismét leépíteni s ezáltal egzisztenciái ezreit szociális nyomorba dönteni, csak azért, hogy Csehszlovákia az ipari válságból kimásszék és a trianoni szerződés határozni anyai megk övesed jen ek. Nitsóh Andor képviselő urnák legutóbbi képviselőházi beszédét, amelyben oly nagyszerű alapossággal ecsetelte a szloven- S7ikói ipar szörnyű helyzetét, nagy figyelemmel olvastam. Stodola elvbarátai szeretik a kérdést úgy beállítani, hogy ennek a rettenetes válságnak nagyrészt a túlzott magyar vámvédelem az oka. A vámvédelem? Hát igei), vámvédelem is van: de hiszen van itt is, van ott is. De hiszen uj államok alakíttattak. A vámvonalak pedig köztudomás szerint rendszerint az államok határaival esnek egy” be. Talán, az uj államok alakításának is a gonosz Magyarország az oka? 1918-ig nem voltak államhatárok, nem volt vámvonal! 1918- ban uj államhatárok huz&ttak, jöttek az uj vámvonalak; most ez utóbbiakat építsük le? Kérdeni, hol itt a logika? Mit Szólnának ehhez Stodola ur barátai, Zsuffa András és Droppa stb. stb., akiknek Magyarországon immár virágzó ipartelepeik vannak? Mit szólna ehhez Zsuffa Jó- zsef, Kállay volt teljhatalmú miniszter sógora. aki ha jól tudom, csak nemrég kért letelepedési engedélyt Debrecenben, ahová megélhetési okokból kivándorolni kényszerült? Kedves Főszerkesztő Barátom! Hosszasan vettem talán szives türelmedet igénybe, bocsáss meg érte, de én már csak logikusan tudok gondolkozni s remélem, hogy szavaim legalább némelyeket gondolkodóba fognak ejteni és a sok kuruzsló után majd csak eljön az igazi orvos. Szívélyes üdvözlettel, híved Kritikus* v ^ Mai sxámunk 16 old a évf. 112. (1446) szám b Vasárnap » 1927 május 15 Előfizetési ér: évente 300. félévre 150. /j szlovenszkói eS mszinszkö ellenzéki pártok ff tf “tv l Kiadó" negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: .» . .? - 12, II. emelek Telefon. 30311 — Maaoévente 400, félévre 200, negyedévre 100. Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/IH.—• Tehavonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke DZURANYI LÁSZLÓ FORGÁGH GÉZA íefon: 30311.-— Sürgönyeim: Hírlap, Praha
