Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)

1927-04-09 / 83. (1417.) szám

1927 április 9, szombat. ^RWEMt/VYAí&AT* -RTRItAT? Az üvegszem Modern mese Senki sem látott át jobban minden szitán, mint az a férfi, aki a híres üvegszem birtokában volt. A különös ember úgy látszik csak azért éA, hogy embertársainak ügyes-bajos dolgait intézze és hogy tanáccsal szolgáljon azoknak, akik rászorul­tak. Ezt tudva, mi is hozzá fordulnunk, két bará­tom meg én és akkor mentünk &l hozzá,, mikor ágglegényi. életünk viffságait meguntuk és arra gondoltunk, hogy családot clapitunk. Mindenki egy aranyai fizetett le, az üvegszem birtokosa meg­felelő pózba vágta magái és beszélni kezdett: „Há­zasodni akartok és azt akarjátok, hogy egyezzem bele, pedig nagyon jól tudjátok, hogy én a házas­ságot soha sínkének nem engedélyeztem és min­denkit lebeszéltem róla. Nézzétek, ez a szélmény tele van emberek leveleivel, akibeí én segítettem ki a bajból, de tudom, hogyha még egyszer eny- nyi levelet mutatnék nektek, akkor is csak a ma­gatok utján járt átok. Ing nem marad, más hátra, minthogy mindegyikölöknek oda adjam azt az üveg szemet, amely abba a hdyzetb n fog titeket hozni, hegy lássatok és ítélkezzetek“. A nagy férfiú bv’sonydobo'zt vett elő ás ebből három szt- várvdnyos fényű üvegszemet vett ki. Mind- egyikünJcnek adott egy üvegszem-1, azután foly­tatta: „Mi a szépség? Csalódás, a szem csalódása, azé a szemé, amely nem látja meg az erkölcsi romlást. Szemeitek rosszak és azért adtam nektek ezt az üvegszemet, hogy ez ■ kimnssa szemeteket és lássatok. Mert ti nem látjátok a test mögött lavpangó dolgokat, csak a testet magát és a női test szépsége egész életre szóló csalódást okoz. Azonban evvel az üvegszemmel nézve a dolgokat és a nőket, minden lelki tulajdonsánál testileg is érzékelni fogtok és majd meglátjátok, hogy mi rejtőzik egy szép női arc mögött. A hazugságnak, a romlottságnak, az erkölcstelenségnek, a kapzsiság­nak, szóval minden szenvedélynek külső jóiéit fog­játok meglátni: a nagy, örökké éhes állati száj meg fogja mutatni nektek a hazugsága’, a húsos aiknk kézzelfoghatóan fogják bizonyítani az érzékisé­get, a túl nagy orr a kíváncsiságot, a za,varos szem a lustaságot és a nagy vastag kezek a bir- nivágyást... Azonban amikor ezt látni fogjátok, jusson eszetekbe az, amit most mondok: Sok em­bernek adtam már kölcsön ezeket az üvegszeme­ket és dacára annak, hagy rajtuk leér észtül lát­ták a világot, módszeremnek mégsem volt foga­natja. Miért? Menjetek és tapasztaljatok!“ Én voltam a legbátrabb és ezért válaszolni mertem a nagy férfiúnak: „Bocsásson meg uram, ha ezen az üvegszemen keresztül azt a lányt, akit félesé­gül akarok venni, olyannak fogom látni, mint ahogy ön leírta, csak nem hiszi, hogy akkor el­veszem feleségül!“ — „Hallgass, hallgass kis ba­rátom!“ — mondatig a tudós férfiú. — „Hiszen látod itten ezekkel a levelekkel megtöltött szek­rényeket. Az üvegszem nem segített, de ezt is tudnotok kell, ha talán mégis boldogulni akartok és most menjetek és mulassatok jól“. Elmentük, de a mulatság ettől a perctől kezd­ve kevésbé volt mulatságos. Én osonnál szemem­be illesztettem az üvegszemet, mint ahogy a mo­noklit szokás. Úgy ragadt oda, mintha vele szü­lettem volna, de amint kiléptem a kapun, vissza- tánt rodtam. Mintha az alvilág minden szörnye­tege kiszabadult volna, olyannak láttam a hul­lámzó embertömeget. Barátaim is egyszerre pú­posak, sánták voltak, ajkaik hu-sosak, élvetegek, szemük hol bizonylatán, hol zavaros tekintetű és mikor tőlük elfordultam és az utca járó-kelőire néztem, az asszonyok, a lányok, a férfiak, az ag­gastyánok, sőt még a gyermekek is mintha csupa idiótából és szörnyetegből álltak volna. Csak az állatok, az utcán kóborló kutyák és a lovak tar­tották meg szokott külsejüket. Mikor megbor­zadva barátaimhoz fordultam és közölni akartam velük tapasztalataimat, mindketten egyszerre szó­lallak meg: „Mi van a füleiddel?“ kérdezte az egyik és a másik: „Szájad az egyik fültől a másikig ér! Mi van veled?“ Hasszabb vita után gorombaságokat vagdostunk egymás fejéhez s azután mintha darázs szúrt volna meg, különböző irányokban elrohantunk. Kutatni kezdtem az em­beri társadalmat: Kerestem egy embert, aki az üvegszemen át meglátva is szép lett volna. És nem találtam sehol. Végigszaladgállam egy cso­mó fővároson, végignéztem száz és száz nőt, szór­tam a pénzt és a szereletet és sehol sem találtam azt, amit kerestem. Mindenütt csak maszkákat, szörnyetegeket, idiótákat láttam. Sokszor ki alvar- tam tépni az üvegszemel fejemből, de nem volt hozzá erőm. Pedig mi volt az egész? Egy darabka üveg, amelyet, ha az utca kövezetére ejtettem volna, elmúlt volna a varázsa. És mégsem mertem meglenni. Ekkor hirtelenül, nem is tudom már hol történt, egy kedves hang csengését hallottam: „Istenem, igazán le vagy az, kedves...?” Nefrn ejtettem el az üvegszemel, hanem rajta keresztül néztem a hang irányába. Menyasszonyom állt előt­tem. És ekkor történt a legnagyobb csoda: meny­asszonyom a napnál is tisztább és szebb volt. Egyetlen ráncot, egyetlen eltorzult vonást sem tudtam rajta fölfedezni. Már-már azt hittem, hagy csalódtam és hogy az üvegszem felmondta a szol­gálatot, de ennék ellentmondott menyasszonyom melleit álló anyósom, aki az angyal melleit úgy állt, mint egy... no, mint egy anyós... Ne be­széljünk erről! Hiszen számomra csak egy dohog volt fontos, az, hogy élt a földön egy nő, aki ki- áUoila az üvegszem próbáját és még az üveg­szemen keresztül nézve is angyalnak tűnt fel. Azonban halljátok meg, mi történt. Másnap ösz- szeta1 óik óztam barátaimmal és ők is azt mond­ták, hogy üvegszemük nem fogott menyasszonyu­kon. A kél másik menyasszony is angyal volt. Ránéztem, a, két menyasszonyra és oly borzalmas rútnak, olyan kellemetleneknek, hárpiáknak és vérszopókának láttam, őket, hogy hirtelenül rá­eszmélem a való. ágra... De éppen abban a pil­lanatban, amikor a valóságot meg akartam rög­zíteni, az üvegszem kihullt a fejemből és ezer da­rabra tört az aszfalton. A nagy tudós férfiúhoz nem mentem el, mert gúnyos kézmozdulattal a tengernyi levélre mutatott volna és mivel a leg­nagyobb tudós legnagyobb tudománya rendszerint teljesen azonos a legközönségesebb ember élet­bölcsességével, talán csak ennyit mondott volna: „A szerelem vak”. Ferdinánd román király utolsó órái Bukarest, április 8. Ferdinánd király Tlapota az éjjel isméi rosszabbra fordult. A tegnap délutánra tervezett koroiiaíanácsot már azért sem tartották meg, mert a király betegsége súlyosbodott s csupán Avarescu miniszterelnök jelent meg a király betegágyá­nál, akivel azonban az uralkodó heves fájdalmai miatt már nem beszélhetett. Ma reggel történt meg először, hogy a király személye körüli miniszter nem adott ki hivatalos jelentést a nagybeteg király állapotáról. Ezt azzal magyarázzák, hogy bármely pillanat­ban megtörténhetik a katasztrófa. Bern, április 8. A Dier Bund rí,mái lap mai szánra érdekes cikket közlői azokról a törekvések­ről, amelyekkel Sándor jugoszláv király hetekkel ezelőtt igyekezett meghiúsítani Ferdinánd román (királynak és családjának tervezett római útját. A lap szerint Avarescu miniszterelnök eddig is nyíltan támogatta Ferdinánd olasdbarátságát, de kétségtelen, hogy az uralkodó halála után rendkívül erős harcok indulnak meg Avarescu és Brntianu között- Tudvalévő ugyanis, hogy az előb­bi az olasz, az utóbbi pedig a francia orientáció híve. A szenátus második olvasásban is megszavazta a katonai javaslatokat Richter szenátor beszédének erős ufióhuB&mai — Kiofács lehet­ségesetek tart bizonps Jelentéktelenebb hafárkilgazitást Magyarország Javára - A szenátus megkezdte húsvéti szünetét Prága, április 8. A szenátus tegnap késő este befejezte a véderőjavaslatok vitáját és a többség a javaslatokat megszavazta. A vita fo­lyamán, amint már jelentettük, óriási érdek­lődést váltott ki és a sajtóban is általános visszhangot keltett Richter János magyar nemzetipárti szenátor beszéde. A cseh és szlo­vák szerátorok hallgatagon vették tudomásul Richter János azon kijelentését, hogy egy Szlovenszkói börgyáros, aki a szlovák mozgalomban tevékeny részt vett és a szlovák nemzet fölszabaditásának is egyik vezére volt, a centralista kormányzás sze­rencsétlen gazdasági politikája folytán kénytelen volt gyárát Újpestre áthelyezni. Gyárában, az újpesti Zsuffa-féle Pannónia gyárban ma is szlovák előmunkások dolgoz­nak. Ez is egy élő. példája annak, hogy Ma­gyarországon a gazdasági érdeket sovén kilen­gések nem befolyásolják. A további vita során Kiofács nemzeti szocialista szenátor, volt szenátusi elnök kötött bele Rlchterbe, mert német nyelven mondta el a beszédet. Kiofács nyomán a cseh nemzeti szocialista és nemzeti demokrata sajtó ugyan­csak házszabályellenesnek minősiti Richter német nyelvű fölszólalásait. A felháborodás furcsa Színben tünteti fel magát Klofácsot, mert hiszen Richter János Kiofács elnöksége alatt is német nyelven mondta el beszédét. Richter német beszéde azonban valójában azért fáj a jó cseheknek, mert az elevenükbe vágó érvelést nemcsak a németek,, hanem maguk is megértették. Richter olyan igazsá­gokat mondott, hogy ezekre valóban csak a harag lehet a vá­lasz, de nem ténybeli cáfolat. Hiába mondta demogóg hangon Kiofács, hogy Richter Horthy parancsára tartotta a beszédet, ugyanakkor azonban maga Kiofács is igazat adott Richíernek a következő szavakkal: — Magyarország határainál egy kis kor­rektúrát talán meg lehetne engedni, ott ahol a Szlovák lakosság ezt kívánja, azon­ban nagyobb határváltozások ki vannak zárva. Ha tehát Kiofács már a kis korrektúrát megengedi, vagy megengedhetőnek tartja, úgy ez csak azt bizonyítja, hogy Richter János nagyon jó oldalról bírálta meg a mai tarthatat­lan helyzetet és teljes joggal állíthatja, hogy a konszolidációt, vagy a trianoni béke- szerződés revíziójával, vagy pedig az itt élő nemzetiségek teljes egyenjogúságával lehet csak elérni. Kiofács különben a katonák választójogának megszüntetését alkotmánysértésnek minőst tette és ez a kijelentés késztette Udrzal mi­nisztert arra, hogy azonnal visszautasítsa a vádat., A miniszter egyúttal kijelentette, hogy a Gájda-ügyről egyelőre semmit sem mondhat, mert az jelenleg még a bíróság elptt van. A tisztek egyáltalában nem jelennek meg a Gaj da által rendezett gyűléseken, amióta Gajda ellen a fegyelmi eljárás folyik. A Szenátus ma második olvasásban fog szavazni a katonai javaslatok felett, és letár­gyalja a póttartalékosokról a törvényjavasla­tot. Ezután a szenátus megkezdi a húsvéti szünetet A mai ülés Prága, április 8. A szenátus mai ülését Hrubán elnök fél 11 órakor nyitotta meg. A mentelmi bizottság előterjesztésére a píé- num nem adta ki Sehnalova kommunista és Dumdr cseh szociáldemokrata szenátorokat. Ezután elfogadták második olvasásba<n a katonai javaslatokat. Hrubán elnök az ülés végén bej elem ette, hogy nagyszombaton a képviselőház üléster­mében a Vöröskereszt békenapot tart. Ezzel az ülés véget ért. A legközelebbi ülést Írás­beliiéig hívják össze. Novak terheld waiiomása §o!c szenátor eiien A szodaSisfte párt vezértifkára be volt avatva a pandába? — Kiofács: „Valamit csinálnunk keSS” — Tritobransky is „tudott a dologról” Prága, április 8. A cseh nemzeti szocia­lista hadikiölosö np anam a törvényszéki tár­gyalása most néhány naipi szünetet igényel, mivel a bank szakértők kijelentették, hogy e láb őrá tu műk kidolgozására legalább is há­rom napra van szükségük. A bankszakért "k tehát véleményeiket hétfőn fogják előter­jeszteni s ugyanaznap Trost dr. állam-ügyész, valamint Sejlhár dr., a pénzügyminisztérium képviselője is fog beszélni. A keddi nap fo­lyamán elhangzanak a védőbeszédek ~ az Ítéletet szerdán fogják kihirdetni. A mai napon első tanúnak Priborsky banklh ivatalnokot hallgatták ki, aki kijelen­tette, hogy a Coská Prumyslová Banka elfogadott Közein h igazgató aláírásával ellátott csekkeket is, amelyeket később kicse­réltek olyan csekkekkel, amelyeken mar az arra jogosított személyek aláírásai szerepeltek. So!c szerepe A kővetkező tanú Solc cseh nemzeti szo­cialista szenátor és a párt vezéré lkára volt. Tanúvallomása elején kijelentette, hogy ab­ban az időben, amikor a párttitkárságban a! náchodi pénzintézet szanálásáról tárgyaltak, ö Jugoszláviában tartózkodott, igy tehát ezeken a tárgyalásokon részt nem vehetett. Távollétiében Csejka titkár helyet­tesi tette. Kovák vádlott ezzel szemben azt állítja, hogy Solc a tanácskozásokon részt vett. Simok miniszteri tanácsos mint tanú azt vallja, hogy a párt végrehajtó bizottsága, amelynek minden ülésén részivétt, egy ízben Kérje a legújabb ]()^gallcrl a pírt bukófélben tevő pénzintézeteinek és vállalatainak szanálásáról is tárgyalt. Ami­kor a náchodi pénzintézetre szó került, Kio­fács szenátor, a párt elnöke,' ezt a kijelen­tést tette: „Valamit csinálnunk kell! Keressünk rá segítséget!“ S ezzel az egész ügyet a párttitkárságra bízták. Gróh elszár*'~’t a titkárság ak Trost államügyész azt kérdezi a tá^..á, hogy kapott-e Groh teljhatalmat a párttól a szanálási akció végrehajtására? Síinek: Ha azt mondták, hogy ez me0 ez fog történni, úgy ez már a fölhatalmazást je­lentette. Ő maga, . mint a párt végrehajtó- bizottságának a jegyzője, a hadikölcsönök becserélésére vonatkozólag információt kért Brabenec miniszteri tanácsostól, aki azt je­lentette ki előtte, hogy ha a kölcsönöket csehszlovák állampol­gároktól vásárolják és azok becserélése egy pénzintézet szanálására történik, úgy a becserélésnek semmi akadálya sem lesz. Simek véleménye szerint Groh informálta a titkárságot az akcióról, mert hiszen Groh a titkárságnak elszámolásokat is benyújtott. A következő tanú Trnobransky, a nemzeti szocialista pártból kizárt képviselő volt, aki kijelentette, hogy a náchodi pénzintézet sza­nálási akciójáról semmit sem tudott. Kovák vádlott figyelmezteti a tanút, hogy Groh előtte azt mondotta, hogy Trno­bransky képviselő a hadikölcsönbecserc- lési akcióval nem ért egyet. Tehát a tanú az akcióról tudhatott. Trnobransky tagadja, hogy tudott a do­logról. ' Végül Taratik és Kabelác tanárok mint Írásszakértők jelentik, hogy az egyik becserélési bejelentő lapon Groh hamisította oda Griwelli nevét. Groh és védője élénken tiltakoznak az írásszakértők véleménye ellen. Bastir dr. védő javasolja, hogy a bíróság hallgassa ki G-riwellit. A bíróság az indítvány fölött csak T' ét­főn fog dönteni. A mai napon még a vádlot­tak egyes személyi adatait olvasták fel, amelyekből többek között kitűnik, hogy Groh 1913-ban hamis csődbejelentés miatt már büntetve volt, de büntetése már elévült. A tárgyalást erre hétfő délelőtt 9 órára elnapolták. A Marek-fönpErben újabb szakértői hallgattak ki Amikor a bíróság elnöke szórakozott Bécs, április 8. A Marek-bünpör tegnapi tár­gyalásának egyetlen érdekes mozzanata az volt, auláikor az egyik tanú azt a kijelentést tette, hogy az erdőben favágás közben a fejsze megcsúszott kezében és a nyakát érte.. A tanú olyan esetről is tud, amikor egy linzi favágó hasonló alkalom­mal a fejét levágta. Az elnök ekkor ezt a kérdést intézte a védelemhez: — Kívánják, hogy ezt a taniut is beidézzük? A furcsa kérdést a hallgatóság nagy derült­séggel fogadta. A mai tárgyaláson az elnök kijelentette, hogy a törvényszék a védelem összes inditványát elve­tette, következőleg újabb szakértők, állatorvosok, mészárosok, sportemberek stb. kihallgatását ne-m engedélyezi. Ennek ellenére Marék védője azt az elleninditványt tette, hogy a bíróság újabb tudo­mányos véleményt szerezzen be. A bár óság ennék az indítványnak eleget tesz és meghallgatja Theá- mer tanárnak, a technológiai muzeum szakértőjé­nek véleményét. Ismét behozzák a levágott lábat, amikor is Mareknét kivezetik. Marék is alig tudja könnyeit visszatertftamd és nagy izgalom vesz rajta erőt, amikor megpil­lantja elvesztett testrészét. Thetmer tanár kijelenti, hogy bár a sebesülés erős csapástól származott, de véletlen is okozhatta. A tanár sem tudja azonban elképzelni, hogy a fejsze az első súlyos csapás után — önmagától — még- egyszer sebet ejthetett volna, de nem lehetetlen, hogy Marék önkivületti álla­potban, refloxmozgásként még többszöi lecsa­pott volna a lábára. Azonban kétségtelen, hogy keresztülmetszése csak az esetben történhetett meg. ha a láb valaminő támaszon feküdt. Lehetségesnek tartja azt is, hegy a sérülést egyetlen ütés is okozhatta Ezután a tárgyalást elhalasztották. 3

Next

/
Thumbnails
Contents