Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)

1927-04-05 / 79. (1413.) szám

T>RSC3J-7V\aCtVA'P-HT'RT»AT> 3 Í927 április 5, kedd. á* P#0lűs2ka Ottokár a ravatalon Országos gyász és részvét — Vasárnap százezer ember zarándokolt a nagy püspök ravatalához — A püspök utolsó útja Budapestről Székesfehérvárra A fed Űfavilton szenzációs műsorának óriási sikere van. (lessék eljönni és erröí meggvö- zöáést szerezné. & szabad bemeneí - 5eí.: ZGSIO. Budapest, április 4. (Budapesti szer­kesztőségiünk telefonjelentése.) A magyar katolicizmust mérhetetlen gyász érte. Pro- hászka Ottokár, a székesfehérváriak, de egész Magyarország aranyszáju püspöke, ra­vatalon fekszik. A naigy triász: Fisoher­Colbrie, Prohászka, Majláth e.gyik, kétségte­lenül legerőteljesebb tagja követte ka^ai társát oda, ahonnét nincs visszatérés. A sző fejedelmének ajka elnémult Vér ölte meg, mint ahogy vér öli meg a becsület mezejé­nek hőseit is; vér, — de a tulajdon vérének omlósé, amelynek ereit felpattantotta Pro­hászka lelkének mérhetetlen feszülése, a hév, mely korlátot nem ismert s a fáradtság­nak a fogalmát sem akarta megérteni. A sa­ját apostoli hevületének szent türhetetlensé- ge, a saját gondolatainak s érzéseinek patak­zó bősége, szeretetének hihetetlen lángolása repesztette meg földisége szűk anyagi bör­tönét. A fő, amely félszázadon át termelte a legszebb s legszentebb gondolatokat, ame­lyek magyar földön kiteremtek, az agy, mely a lángelménél lángolóbb elme csodálatos re­zonanciáin hárfája volt évtizedeken át, nem bírta tovább ekkora lélek szeráfi dobbaná­sait s mint egy hangszer, amelybe tulnagy s tuferős melódiák, emberfeletti érzések viha­rai markolnak bele: megpattant, szétesett a drága lelki teher túlcsorduló hullámzása közben. A test elesett s a lélek kiszabadult... Beszentelés Budapesten, temetés Székesfehérvárott Prohászka Ottokár püspök temetésére vonatkozóan még szombaton este végleges megállapodás történt. Eredetileg az volt a terv, hogy az elhunyt püspököt a nemrégi­ben felépített katolikus pantlheonban, az egyetemi templomban temetik el. Ide akar­ják eltemetni a magyar katolicizmus leg­nagyobbjait s Prohászka püspök lett volna az első, akit a pantheonban temetnek el. Székesfehérvárral egyetértésben azonban úgy állapodtak meg, hogy a püspök holttestét kedden délelőtt 11 órakor a budapesti egyetemi templom­ban ünnepélyesen boszentelik. Ezt megelőzően Örsenigo Cesare pápai nun- cius pont ifikéi nagymisét. A beszentelés után a püspök holttestét ünnepi menetben a déli vasút pályaudvarára viszik, ahol a katolikus egyesületek és szer­vezetek vezetői mondanak búcsúbeszédeket. A holttestet kedden vasúton szállítják Szé­kesfehérvárra, ahol felravatalozzák és szer­dán délelőtt 11 órakor temetik el. A temetési szertartást Szmrecsányi Lajos egri érsek végzi, A püspök ravatala Prohászka püspök holtteste szombaton még a központi szemináriumban maradt, ahol vasárnap reggel megvizsgálta a tiszti orvos. Az orvosi vizsgálat után a nagy halot­tat a kerepesi-uti temetőbe szállították, amelynek halottasházában ravatalozták fel, A koszorúk egész erdeje vette körül a pom­pás ravatalt s az egész nap folyamán hatal­mas csoportokban zarándokoltak ki a hívők utolsó búcsút venni szeretett lelkipászto­ruktól. Tegnap megközelítőleg százhúszezer em­ber látogatta meg a ravatalt, leróva végső kegyeletét a nagy halott iránt. Hétfőre virradó éjjel a holttestet 100 kispap és 60 missziós nővér kíséretében az egyete­mi templomba hozták, ahol ma egész nap a hivők újabb megszámlálhatatlan serege mondott búcsúimat a ravatal előtt. A részvéttáviratok A székesfehérvári egyházmegyei L‘ al az ország minden részéből rendkívül sok részvéttáviratot kapott. Az alsóház, a felső­ház, a kormányzó, az országos katolikus szö­vetség, a Pázmány-Egyesület, a Központi Sajtóvállalat, az országnak minden tudomá­nyos, valamint katolikus intézménye és egye­sülete, a törvényhatóságok mind-mind mély­séges részvétüknek adtak kifejezést a nagy püspök elhunyta fölött. Bethlen István gróf miniszterelnök éppen Rómába való elutazá­sa előtt kapta a lesújtó hirt s a következő részvéttáviratot küldte a váratlanul elhunyt székesle’ érvári megyéspüspök hozzátarto­zóihoz: „Mélyen átér zott bensőséges fájda­lommal értesülvén a haza nagy fiának, nagy méltóságú és főtisztelendö Prohászka i Ottokár székesfehérvári megyéspüspök ur­nák szent hivatása közben történt, oly vá­ratlanul bekövetkezett gyászos elhunyté­ról, fogadja a nagytekintetü káptalan úgy a magam, mint a vezetésem alatt álló ma­gyar királyi kormány legöszintébb rész- j vétet. A magyar nemzet mai fájdalmas korszakában kétszeresen átérzi az oly nagy lelki tulajdonságokkal megáldott és hazáját oly forrón szerető főpapnak elmn- lását s mindig kegyelettel fogja megőrizni áldott emlékét. Bethlen István gróf minisz­terelnök/4 A szó fejedelmének utolsó küzdelme a szószéken Az egyetemi templomban, ahol pénteken dél­után uitmlriára beszélt a püspök, szoká s ezer int nagy hallgatóság gyűlt egybe. Mélyen megható, hogy Prohászka püspök abban a templomban vivia nagy csatáját az elmúlással, amelyben legmélyeb­ben szári ó beszédeit mondotta el évtizedek óla. Ez a’kalommal is egészen megtelt a templom férfi hallga'ósággal. Pon'osan félhétkor szólalt meg a sekrestye csengője és a püspök megjelent. Semmi rendkí­vüli, még csak pi.lanatnyi indiszpozició sem lát­szott raj'a, pedig előzőleg a sekrestyében úgy látszott, hogy múló rosszu’léte van- Amikor be­szélni kezdett, hangja a szokásos zengő, erős hang volt. Háromnegyed hétig zavartalan folyamatos­sággal beszélt. Talán tizennyolc-húsz percig tart­hatott már a szónoklat: divinatórius szavak, ké­pek, példázatok vibráltak a csodálatos megnyi­latkozásban ... Prohászka Ottokár egyszerre abbahagyja villámgyors gesztusait.,. püspök hogylétéről. Csak nagysokára érkezett meg az a hir, hogy a püspöknek jobboldali agy­vérzése és baloldali bénulása van. A püspök haláltusája Az inspekciős orvosok szombat délelőtt min­dent elkövettek, hogy az eszméletlenül fekvő püspököt öntudatra keltsék. Minden fáradozásuk kárba veszett, mert az agyvérzés, ami bénulást és önkívületi állapotot idézett elő, minden igye­kezet ellenére sem akart megszűnni. Ebéd után egynegyed ket'őkor a beteg szobájában szolgála­tot teljesítő Riíoók Zsigmond dr. és Petrányi Győ­ző dr. orvosok már teljesen reményte’ennek lát­ták a helyzetet. Behívatták a szobába Ernszt Sán­dor szemináriumi kormányzót, hogy intézkedjék a haldoklók szentségének kiszolgáltatása iránt, amire megjeleni a beteg szobájában Répás Jó- zeef, a szeminárium vicerektora, hogy a betegnek kiszolgákassa a szentségeket. Ekkor már kezdtek mutatkozni az agónia jelei, de Ritoók dr. 'még mii —mi i unni ■ — utoljára megpróbált a betegen segíteni. Az esz­méletlenül fekvő beteget, akinek melléből hö­rögve tört elő a levegő, felültették az ágyban és a légcsőben felgyülemlett vá.adéliot igyekeztek eltávolitani, hogy a köhögéssel járó folytonos rázkódás ne idézzen elő újabb verömlést Majd ismét felmetsze'.ték a beteg erét és mintegy fél­liter vért vettek el. A püspökön azonban már ez sem segített. A szobában lévő Némethy káplán és Petrányi orvos a beteg ágyához iépett és a reme­gő testű püspököt betakarga'.ták, mert azt hit­ték, hogy a nyitott ablakon beáradó hűvös leve­gő kellemetlen a be* 1 égnék. Az eszméletlenül fekvő püspök arca görcsösen rándull össze, hom­lokán veritek ütött ki és miriha nagy kínokat állana ki, ajkai szorosan Összezáródtak. Lélegzete lassan akadozni kezde’t, a szívverése kihagyott és az eddig pirosas arc lassan elvesztette színét és halvány viaszsárgára változott. A fia+al Pet­rányi dr. könnyéé szeimieídtoei, fordult társához, akivel megpróbálták a beteg ssomhciját fetem'S'linli és a próbatüvel vizsgálni, vájjon reagál-e még a szeme a tü hegyének érintésére. A feszülten fi­gyelő orvosok azonban már semmiféle megmoz­dulását neon vették észre a beteg szemlének. Ek­kor pontosain 1 óra 4ő perekor az orvosok elfőt­tek a beleg ágyától és Pelrányi a nemrég még szeriimrés diák odafordult a papokhoz: — Imádkozhatják a requiem aeternumot. A papok térdre ereszkedtek ... Az Egyetem- templom lélekharangja húsán raegkondult és hir- detfe a szorongó hívőknek, hogy a nagy szónok híveinek szerető atyja elkö’tözött az élők sorából. oraosok lemondtak FercLnénd romén király életéről Károly ex'rénőrökős már Beigrádban van - Feszült banrulat Bukarestben — Franciaországban román puccstól félnek Mindkét tenyerét ráveti a szószék peremére és keményen, miriha lába földbe gyökereznék, mozdulatlanná merevedik... A szemek hirtelen feszült várakozással szegeződnek rá... harsány, friss hangja azonban még most is töretlenül zeng... De ebben a teljesen szokatlan, szo­borszert! magatartásban van valami megmagyar rázhatatlanul féle’metes. Egy másodperc alatt, minlha elvágták volna, összecsuklik a szava ... megáll..., de szinte csak gondolkozást szünetet tart. Megnyitja ajkát... Egy-két mondat... Soha­sem hallott, rekedt, megtört hang akusztikája ... A jelzők, metaforák még lángban égnek, de a nyelv, a torok képtelen átvenni ezt az akara­tot r.. Tompa, kü’önös köhögés... A püspök zsebkendője után kap. Megtörli dagadt érü, izza­dó homlokát. Fojtott suttogás szakítja félbe a templomi csendet: — Rosszul lett... Vizet... Orvost... Le kell hozni... rebegik félhangosan össze-vissza. Mint a megzavart méhkas, zsibongani, mozogni kezd az egész hal’gatóság. Azután megint tehetet­len, zsibbadt rémület lesz úrrá. Egyesek még a beszédre figyelnek, mások már a szószék feljá­rójához rohannak, ott sugdosnak nagy izga'om- mal, felmenjenek-e a már-már elaléló püspökért, vagy sem? Prohászka Ottokár beszél, beszél, közben kétezer is megrogyik a térde, arca elsánad. Né­methy Ernő dr. tabáni káplán, a püspök volt ta­nítványa és meghitt bizalmasa az első, aki masá­hoz tér, szinte futva siet át a temp'omon, a sek­restyébe vízért. Prohászka püspök döbbenetes, kínos vergődése soká tartolt és hogy előbb segít­ségére nem siettek, annak magyarázata abban keresendő, hogy a beszéd alaphangja, logikája, egy-egy mondata szinte végzetszerűen össze'. ,en- dült a tragikus valósággal. Akkor még nem lehetett azokból a lázas, feszült mondatokból kiérezni, hogy a püspök ezekben a percekben már emberfeletti, heroikus erőfeszítés önkívületében volt és mintegy ma­gamagát biz'atta, hőskölteménybe illő harcéi ví­vott benne a test a lélekkel. Amikor a püspök beszéd közben el vesztette eszméletét és a szószék kor’átjába fogózkodott, régi tanítványa, Némethy Ernő tabáni káplán és Répás József, a központi papnevelő vvvr •L>ra, felsiettek a szószékre, hogy a főpapot levezessék A püspök azonban atyai jóságu mosolyával elhá­rította a támogatására siető papokat. — Semmi bajom nincs, — mondóba, — csak a régi viszértágulá^omtól fájdult nieg a ábam. Az erős akarat azonban nem tudott győze­delmeskedni a betegségen. Még egy utolsó erő- feszi1 éssel megfogózott a szószékben, a következő pillanatban azonban már eszméletét vesztve zuhant Répás vicerek­tor karjaiba. A hallgatóság közül elősiető orvosok és a nagy számban jelenvolt papság azután gyors meiciben szállította át a beteget a központi papnevelő egyik emeleti szobájába. Amikor a festett fa- ágyra lefektették, ismét visszanyerte eszméletét. — Gratiias, — mondta hőfokain. Alig telt el öt perc, amikor a kihívott men­tők megérkeztek a szeminárium szobájába. Itt azonban már nem akadt semmi dolguk, mert a hallgatóság közö't jelen volt Horváth Mihály dr. és Marsovszky Pál dr. orvosprofesszorok keze’és alá vették a püspököt és minden intézkedést megtettek, ami a beteg köríti sziikrógesnek lát­szott. A templomban maradt izgatott ha’lgatő- közönrág nem tudta ni’re vétei a szószékben le­folyt izgalma* jelenetet és újabb faireket várt a Bukarest, április 4. Az United Press értesü­lése szerint Ferdinánd kánáily állapota reményte­len. Az uralkodó rendikiviil legyengült és órák óta nem nyerte vissza eszméletét. Orvosai attól félnek, hogy nem éri meg a holnap reggelt. A kormány megtett minden intézkedést. Bukarestben mára várják Károly extrónörökös megérkezését, aki — eddig ellenőrizhetetlen jelentések szerint — már tegnap ófca inkognitóban Belgrádiban tartózkodik. — A jugoszláv király ma utazik Bukarestbe. Kü­1 ön vonatának mozdonyát tegnap óta fütik. Buka­restből érkezett jelentések szerint a román kor­mány megengedte Károlynak, hogy búcsút vehes­sen haldokló atyjától és a temetésre a fővárosba jöjjön, de Károlynak becsületszavára kell megfo­gadnia., hogy ottani tartózkodását nem használja ki politikai tevékenységre. A régensség csődje és a lakosság elégedetlensége Paris, április 4. A román dinasztia krízise, amely Ferdinánd király súlyos betegsége miatt napról-napra kiéleződik, Franciaországban egyre növekvő nyugtalanságot kelt. Párásban beláthatat­lan következményű fejleményektől félnek, mert a király halála után valószínűleg kitör a harc a tró­nért. A régeusség összeállítása, amelyben csak Rraíúaau barátjai ülnek, igen egyoldalú s a nép széles rétegei sincsenek vele megdlégedvo. A ré- gensség máris elveszítette Romániában erkölcsi befolyását. A Maiin különtudósiitója azt jelenti lap­jának, hogy Avareseu miniszterelnök valószinüleg államcsínyt tervez és erre igen kedvező alkalom lesz a király halála. Károly visszafaivárának moz­galma szántén mindinkább széleshediik. Károlyért főleg Prózán tábornok, a háború alatt működő nagy román főhadiszállás vezetője és Titulescu londoni romáin követ lelkesednek. Óráról-órára várják a halált Belgrád, április 4. Szambáiért a király állapota kissé javult, de gyógyulásról most miár seó sem tehet. A szombatról vasárnapra virradó éjjel min­denki a halált várta. A beteg hőmérsékleti© éjjel elért© a 40 fokot, de reggel ismét 38.6-ria esett. A vasárnapot a király jobban töltötte. Vasárnap este a bőmiéireékfleit 37.2 volt, pulzus 90 ,lélegzés 24. A királyimén, a minnsriienelímclköin és az orvoson kívül senki sem léphet a király betegszobájába. Sluis nem alkalmazhat rádiumgyógykezelést Belgrád, április 4. Ha az ember átlépi Romá­nia haíiárát, semmi rendtkiivülit seim iáit- Csak a ha­tárvizsgálat snigtornbb, minit máskor. A külföldi lapokat irgalmatlanul elkobozzák. Különös azon­ban, hogy Temesvárot’t a lapok egyetlen szól sem írhatnak a király betegségéről és az április 3-án megjelent hivatalos lap is csak a március 31-ilki orvosi bulletint hozza. A lakosáig sejti, hogy a be­tegség súlyos és ez a bizonytalanság csak rosszab- biitja a helyzetei. Az a hiiyaíVP'OS jelentés, hogy a király spanyoh láaban betegedett meg, nem felél meg a valóság- | rak, meri pusztán a rákbámtjalom súlyosbodásáról van szó. A rák már a tüdő közeiéig jutott Sluis belga orvos szombaton éjjel Bukarestbe ér­kezett, de az eredieiti rádiumigyógytkezelést már nem kezdhette meg, mert a 'király legyengült egészsége nem viselhetné el a gyógykezeléssel kapcsolatos izgalmakat. Szombaton Avareecu má- niszterelucik háromórás tanácskozást tartott Bra- tiamuval és a két államférfiül áffi'tóflag minden te­kintetben megegyezett. A lej zuhan! Bukarest, április 4. A szigorú cenzúrát meg­kerülve jelenítik: Román politikai körökben nagy az idegesség, mert a király esetleges halála követ­keztében a legsúlyosabb állami válság törhet ki. Ismeretes ugyanis, hogy Károly extrónörökös nagy rokon szonvnek örvend az országban; más­részről az, hogy Mária királyné férje halála után régensként szeretne Mihály herceg nagykorúsá­gáig uralkodni. Avarescu miniszterelnök ? bel vi­szályok kirobbanásának megelőzésére ostromálla­potot óhajt, amely állítólag titokban már elő is van készítve. A nagyhatalmak diplomáciája sem nézi tétlenül a román trónért való küzdelmet. Anglia és Olaszország a régensségtől. Franciaor­szág és Jugoszlávia pedig Károly trónörökös visz- szatérősétől remélnek nyugalmat Romániában. A lei a Romániából érkező bizonytalan Mrek követ­keztében külföldön 20 százalékkal esett. Klebelsberg Münchenben München, április 4. Klebelsberg Kunő gTÓf magyar kultuszminiszter kíséretével együtt szombaton Münchenbe érkezett. Va­sárnap délben Vellits müncheni magyar fő­konzuli a miniszter tiszteletére ebédet adott, amelyen megjelent Hőibe bajor miniszter- elnök, a bajor közoktatásügyi miniszter, va­lamint az ottani tudományos és művészvilág számos tagja. A cseh néppárt nem foglal állást a szovjet elismerése mellett Prága, április 4. A cseh néppárt szii- kebbkörü végrehaitóbizottsága e napokban foglalkozott az aktuális politikai kérdésekkel. Többek között tárgyalta Szovjetoroszország de iure elismerésének kérdését és megálla­pította. hogy mindezideig a párt egyetlen szerve sem nyilatkozott Ooroszország elis­merése mellett. A bizottság iavasolia a párt tagiainak. hogy ebben a kérdésben egyelőre ne foglaljanak állást. Ha a kérdés rendezé­sére sor kerül, akkor országos pártnapot hívnak össze. A bizottság a múltak szomorú tapasztalatai következtében elhatározta, hopy más pártokkal közös manifesztáciős gyűlése­ken a iövőben nem fog rósztvenni.

Next

/
Thumbnails
Contents