Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)

1927-04-26 / 95. (1429.) szám

1927 április 26, fcecto. A „Carta ael Lavoro“ életbelépésével megszűnik az osztályharc Olaszországban Ráma, április 25. (A P. M. H. római levelezőjétől) Róma alapításának évfordulóján, melyet a faecista kormányzat május elseje helyett a nemzeti munka ünnepnapjává tett, hirdette ki Musso­lini a híres Carta dél Lajvorot, mely a munká­ra és a termelésre teljesen újszerű alkot­mányt ad. A kihirdetés napján a törvény azonnal életíbeiép. A Carta dél Lavór o öt alap elven épült fel, melyek a következők: 1. Az összes társadalmi osztályok és polgárok egyenlősége és szolidaritása a háza magasabb érdekéinek szemmeltartá- isáiwal; a tulajdonra, érdémekre, munkára és bérre minden szabályt a haza érdéke teremthet csak meg. 2. Szakszervezeti önkormányzatok alá* ipitása a mindent az államért, de semmi hatalmi szervezetet az állam ellen, vezető élv szemmeltartásáíval. 3 Az egyes polgár' felelős a szakszer­vezetével szemben a szákszervezéti határo­zatok pontos megtartásáért. 4. A szakszervezetek felelősek az ál­laimmal szemben a szakszervezeti fegye­lemért. 5. A szakszervezetek szerves egylitt- munkálkodása a szakszervezetek miniso- fériumával Olaszország politikai és társa­dalmi megújhodására. A törvény azzal végződik, hogy „á fáséista uralom a jogokat és kötelességeket egyformán osztja szét az egyes polgárok és az egyés szervezettek között". Figyelemreméltó jelenség, hogy a fascis- fa törvényalkotás e bekoronázó munkáját olyan oldalról, is dicséret érte, ahonnan iga­zán nem várhatta senki: az olasz altalános szocialista szakszervezeti szövete^ (Coufede- raZlone Generale dél Lavóroj elnöke tett ugyanis olyan kijelentést, mely ha nem is jelent a fascizmushoz való csatlakozást, a faédsta szakszervezeti testületek teljes el­ismerését jelenti azzal a szándékkal, hogy a nemzeti közösség érdekében a faseisfa szer­vezetekkel készséges az együttműködés. Hasonlóképpen a szenzáció erejével bit Ludovioo d’Aragona, a szocialista szakszer­vezet volt főtitkárának Az a kijelentése, hogy a Cárt*, (lel Lávoro elejti az egyoldalú és. előzetes elíogultoágu osztályharcálláspontot s ez az első bátor törvény a kolléktiv munka- viszonyok szabályozására. A termelés nem egyedül a kézimunka eredménye, ezért szo­lidaritásnak kell lenni mindazon, tényezők között, amelyeken a társadalomra hasznos termelés alapul. Az osztályvédelemnek is j van határa, akár munkásról, akár munka­adóról legyen szó. 1927. január 17-én a régi szakszervizetek Milánóban egybegyült vezetői is elismerték az uj törvény nagy értékét egy kiáltványuk­ban, mélyhez csatlakoztak a katolikus szak- széi'vezétek is. E kiáltványban azt mondják el az olasz szakszervezeti mozgalom régi vezetői, hogy az osztályharc alapján fegyver­ben álló munkásság küzdelmének nem lehet értelme többé ott, ahol az állam minden állampolgáré és ahol maga az állam felel a .munkástőrekvósek megvalósításáért. Először tagadta az állam a szakszervezeteket, a tör­téneti fejlődés során azonban, később, ami­dőn a szakszervezetek életrevalóknak és eredmény esőknek bizonyultak, elismerte az állam őket és a tömények keretébe illesztette be. Ez a folyamat most ismét egy lépést tesz előre, a szakszervezet a termelési tényezők dualizmusa alapján az állami hatalom része­sévé lesz. Természetes, hogy a Carta dél Lavórénak ez a felfogása az olasz munkásság vezetői részéről igén uagy megrökönyödést, keltett az amsterdami internaoióna/lé vezetőségéiben. A Carta dél Lb-votovaI egy uj fontos munkaügyi intézmény is alakul Olaszország­ban: a milánói olasz nemzeti társaság a munkáskérdés tanulmányozáséra, az Associa- zione nacionale italian* peT lo studis dei próbleme dél lavóro. Ez a társaság tanácsadó szervük lesz a szakszervezeteknek és csak a munkás érdekében fog dolgozni. — Edvy-Hlés Aladár budapesti műegye­temi tanár meghalt Budapesti szerkesztősé­günk jelenti telefonon: A magyar tudomá­nyos világot s a magyar mérnöki kart mély gyász érte. Edvy-Illés Aladár műegyetemi tanár, nyug. államtitkár vasárnapra virradó hajnaliban 70 éves korában meghalt. Edivy- Hlós a műegyetemen a bányászat és bánya- ipar tanszékének volt professzora. Temetése szerdán délelőtt lesz a műegyetem eltöosar- nokáhól. Botrány és záptojás a Páneurópa-unió budapesti főiskolai szervezetének alakulásán A Turul baitársi szövetség tagjai meghiúsították a gyűlés meg. tartását — Akik a Páneurópa-zásxlét cionista lobogónak nézik Budapest, április. 25. (Budapesti szer­kesztőségünk ttdflfönjeleiitése.) Vasárnap délelőtt t-iáénegy órára hirdették a Páneuró- pa-uníó főiskolai szervezetének megalakulá­sát. Az alakuló ülésnek a Kereskedelmi és 1párkamara nagytermében kellett volna le­folynia s már jóval a gyűlés kezdete előtt nagy tömegekben vonultak fel a főiskolások a kamara épülete elé s tizenegy óra előtt el­foglalták helyeiket a nagyteremben. Felvo­nult a Turul-bajtársi szövetség számos tagja is s már a gyűlés megkezdése előtt, érezni le­hetett, hogy az alakuló gyűlés bővelkedni fog viharos jelenetekben. A terem zsúfolásig megtelt, amikor Ho- henlohe Egon herceg az összehívók névében pontban tizenegy órákor megnyitotta az ülést. Már megnyitó szávainak kezdetén moz­gás volt észlelhető a hallgatóság söraiban, de Hohenlohe hangja tníharsogta a zajongókat. A nemzetközi Páneurópa-mozgalomban fontos hivatás vár az ifjúságra — mondotta. A mozgalom feltartózhatátlan erővel tör utat magának a nemzetközi életben, mert hi­vatva van a mindenütt észlelhető gazdasági bajokon békés utón segíteni. Az ifjúságra nagy feladatok háramlanak a nagy európai nemzeteknek ebben a közös munkájában, de a mi ifjúságunk még tapasztalatlan ... Hóliéülohe e szavainál a. terem hátsó sarkában a Túrni-bajtársi szövetség tag­jai. szémszerint vagy százötvenen, lár­mázni kezdtek. úgy hogy az elnök szavai elvesztek a nagy zajongásban. — Megvásárolták a zsidók! Maga her­ceg? Piszok fráter! — s hasonló közbekiáltá­sok hangzottak el minden oldalról. A vihar mind erősebbé Vált s az elnöklő herceg hiába rázte az elnöki csengőt. A zaj csak akkor csillapodott kissé, amikor a bér- cég kijelentette, hogy senkit sem kényszerí­tőt!; a gyűlést, összehívó bizottság arra, hogy ezen a gyűlésen megjelenjen, akinek tehát az alakulás nem tetszik, jogában van a ter­met elhagyni. Erre még erősebben kitört a vihar. Egy­szerre többen is felugrottak helyükről s szót kértek. : Hóhoniohe herceg kijelentette, hogy szí­vesen: ínegh alkratn ak bár,kit, de előbb hall- mmwmmmmmmmmmmmmmmmmmmmimmmumm m maim—mm gassák meg csendben az alakulás program­ját. | A tömeg most már fenyegetően kezdett viselkedni. Fütyülés, sípolás és erős fülsike­títő lármában vészelt él a herceg hangja. Balogh Endre, a gyűlést összehívó bizott­ság egyik tagja ekkor a teremben hivatalosan kiküldött rend- örfeüigyélőt felkérte a rend helyreálli- tására. A rendörfelügyelő rendőri ké­szültségért távozott s közben Szabó Gu-sztáv műegyetemi tanár szólalt fel a nagy zajban. Szavai azonban teljesen elvesztek a nagy lármában. Egy fekete széni- j üveges diák ugrott most ki az elnöki élnél- i vényre. — Rodniecz Károly közgazdasági egye-! térni hallgató vagyok — mondotta — s aj magyar nemzeti alapon szervezett ifjúság ne- j vében kijelenthetem, hogy az alakulásban semmiféle nemzeti szel­lemet nem látunk! — Coudenhove-Kalergi ^erceg felhívá­sát sem tartotta érdemesnek magyarul ki­adni, mert csak nőmé! felhívásokkal árasz­tották el az egyetemet. A terein falán levő nemzetiszinü zászlót is a cionista színekkel takarták el! A közönség nagy része ekkor már töme­gesen hagyta el a termet s az alakuló gyű­lést összehívók is lassan távoztak az elnöki emelvényről. Amikor Hohenlohe herceg helyét elhagy­ta, a háfulsó sarokból néhány záptojást dobtak feléje, de nem érték a herceget. Lassan a teremben csak a diákok ma­radtak s határozati javaslatot fogadtak el, amelyben leszögezik, hogy a magyar ifjúság semmiféle nemzetközi mozgalomban részt nem vesz, akár szocializmus, akár kommu­nizmus, akár páneurópaizmus az. Majd a Szó­zatot énekelték el, amit, állva hallgattak vé­gig­Erre visszaérkezett a rendőrségi fel­ügyelő is két rendőr kíséretéiben s szétosz­tásra szólította fel a diákokat. A diáktág a felszólításnak elegei is tett,, közben azonban még letépték a terem egyik falán felfüggesztett Páneurópa-zászlót. Az ut­cákon további rendzavarás nem fordult elő. Leciánt, Morvaország véreskezű haramiáját Oderbergben letartóztatták Két detektív a pályaudvaron ©sraert rá az elegáns banditára, akit kezén-lábán megbilincseltek — Lecián tagadja a gyilkosságokat —- Hálókocsiban utazott Eger és Ungvár között s a múlt héten Prágában napókat töltött s mulatókban szórakozott ~ Naponként megvette az összes lapokat, hogy figyelemmel kísérje az ellene folyó hajszát Marisok-Oatra.u, április 25. Enciánt, Morvaország rettegett rabló- gyilkosát, akit. a katonaság és.a megerősített, csendőr ség hosszú hónapokon keresztül hasz­Í alánul üldözött* szombaton este sikerüli Tj-fMérbcrgbén kézrekeriteni. Két detektív az uj-oderbergíi pályaudvaron két. feltűnő ele­ganciával öltözött emberre lett figyelmessé, akik közül az egyik hajszálnyira hasonlított Leciánra, Követték a két gyanús embert e mikor érték egy korcsmába tértek, a detektívek revolvert s*ege*ve. megadásra szólítot­ták fel Őket, A meglepett banditák feltartották a ke­züket, csak az egyik, akiiben később Leciánt ismerték fel, rántott revolvert, de a detek­tívek kiütötték a kezéből. A detektívek a segítségül hívott, rendő­rökkel bevitték a két banditát a rendőrség­re, ahol megmotozták őket- Led ónnál 7500 koronát találtak, társá­nál. akiben a rendőrök Dedek régóta kö­rözött rablót ismerték fel, körülbelül ugyanolyan pénzössze«et, Lédámnál még több értékes gyűrű és aranyóra is volt. Az előzetes -vizsgálat során Lecián tagadta a rablógyilkossal való azonos­ságát és hamis nevet, mondott, be. Annyit, be­ismert, hogy társával a Kassa—odörbergi vasúton Szlovenszkába akart utazni. Mi-kor az Ungariseh-Brod mellett agyonlőtt, csend­őrről tetteit neki említést, ironikusan felne­vetett: — Tessék rámbizonyif.áui! A kihallgatást végző csendőr tiszt erre felgyűld© Lédán bal-kanjának a kaMtujját és láthatóvá lett egy frissen hesrédt lőtt seb. melyet a haramia az ungariséh-brodi üt­közetben kapott. Lecián erre ben-állottá, hogy azonos a ke­resett rablógyilkossal. Még aznap éjjel átszállították kezét,-lábát bilincsekbe verve a máhrisch-ostraul rend­őrigazgatóságra, ahol azonnal tüzetes kihall­gatásnak vetették alá. A kihallgatás egész éjjel tartott és a reggeli órákba nyúlt bele, amikor kisebb megszakítással folytatták. A bandita a kihallgatás egész tartama alati meg van bilincselve. Sovány, jőlborotvált ar­cának sápadtsága, mely elfogafásakor öntöt­te el, már eltűnt ©s a rabló cigarettázva, ci­nikusan adja elő viselt, dolgaié Eleinte ugyan többször hangsúlyozta, hogy vallomása csupa kitalált valótlanságot fog tartalmazni, de az­tán, ügylét,szik, meggondolta magát és egy* kedviien válaszol a feltett kérdésekre, mi­után előbb gondosan latolgatta a választ. Számos betörést, rablást ismert be, azonban a éviik őssé árok elkövetését ta­padja. Szökés az olmützá katonai kórházból Vallomását az oim-ützi katonai kórház­itól való szökésével kezdi. Múlt év decem­berének 10-én éjjel Székely nevű társéval őrségváltáskor le­ütötte a kórház főkapujának az őrségét és az elrabolt kulcsok kai k; nyitották a kit -1 pút. Lecián alsóruIvóban ós a felügyelő fehér kabátjában, lábán könnyű bilinccsel menekült, míg Székely katonai egyenruhában. DKW előnyös részletre Kérjen árjegyzéket (2 Ki. (élycg ellenében) Eladási igazgatóság: DKW. PrahaII., Jun««!T""■ Tizenkét, kilométert futottak így a ke­mény decemberi éjszakán az országúton, ínig egy faluba értek, ahol egy pajtában rejtőz­tek el. Székely itt szekeret't, szerzett; és le­ütötte Lecián lábáról a bilincseket. Este folytatták útjukat égy másik községbe, ahol betörtek egy tejcsarnokba és az Ott talált polgári ruhát masukra öl­tötték. Azután Máhviseli-W-eiisskirChert féle men­tek, ahol már az első nagy óbb szabá.-u betö­rést követték el. A gyorsvonat második osztályán és hálókocsiban a köztársaság,in keresztül Máhriscb-Weisskirchen.ben a két min­denre elszánt bandita elsősorban fegyverek­kel ós lőszerrel látta el magát. Betörtek Fromm fegyver kereskedésébe és elvittek -négy revolvert és kétszáz töltényt. Lecián különben még többször kereste fel hasonló célokból Fromm üzletét. A rablók azután Szlovénokéra utaztak, ahol Székely el­vált társától és — Lecián állítása szerint — Magyar or sí ágra ment. Lecián erre megkezdte rablóhadjáratát. Végigfosztotta az egész köztársaságot Eger­től Ungvárig. A bandita állandóan csak a gyorsvonat másodosztályán Utazott és háló­kocsiban aludt. Hotelben sohasem szállt meg. Egyáltalában —- mint maga is mondotta —- gavallér módjára élt­Naponta összevásárolta az összes újságo­kat, hogy pontosan tájékozva legyen a rend­őrség ellene indított hajszájáról. SzTovenszkói portyázása elég szép zsák­mányt eredményezett, azután — mindent letarolva — Sziléziába tette át székhelyét. Konovban a textil-gyár pénztárából 7000 ko­ronát rabolt, egy másik helyen 1000 koro­nára tett sstert. Buohlowitzban karácsonykor 18.000 koronát vitt el egy páncélszekrényből. Ekkor már inkább csak autón bonyolította le „üzleti" útjait. A gödingi Human-ic-gyár- ban 6000 koronát rabéit,. A bistricei gazda­sági szövetkezet páncélszekrényéből 5000 ko­ronát vitt el. Hol sebesült meg Lecián? A csendőrök először március elején buk­kanták rá Ungarisch-Brod közelében. Meg­adásra szólították fel, de Lecián futásnak eredt, mire a csendőrök utána lőttek és bal- karján könnyebben megsebesítették. A rabló nem srvógyitfatta sebét, hanem néhány napi pihenés után újból folytatta működését. Március 20-án ismét Krnov-ban volt., ahol. a Bata-fiók 12.000 koronát tartalmazó pénz­tárát fosztotta ki. Az igílaui Grafia-nyomdá- bői 5000 koronát vitt el, de a többi betörés© Troppauban és egyéb helyütt, már nem sike­rült vagy csak jelentéktelen zsákmányt ered* ményezett. A bandita kihallgatása, aki eddig egyet­len gyilkosságot sem ismert, be, állandóan folyik. A másik elfogott bandita: egy közismert rablóvezér A Lecián társaságában talált másik ban­dita, Dedek Emánuel, ugyancsak a legveszé­lyesebb rabló vezérek egyike. Az utóbbi időben két rablóbandával is operált Morvaország és Szilézia teriile- tén. Az egyik bandát március 18-án Mábrisch- O&trauban elfogták, de Dedeknek sikerült elmenekülnie. Ekkor uj bandát alakított, de néhány héttel ezelőtt Ded eket, ismét elfog­ták. Kevéssel ró újból sikerűit megszöknie és néhány napi kóborlás után Leciánhoz csatlakozott Dedek, alti kihallgatásakor Lédámnál el­lentétben igen dacosan viselkedik, bevallot­ta. hogy bandái máhrisch-nstraui és trop- paui cégektől mintegy 167.000 korona értékű árut és készpénzt raboltak el. Az árut elrejtették, hogy majd Lengyel- országba csempészik át, azonban időközben elfogták őket­Leciánnal múlt hét keddjén találkozott. Lecián Brozsnak nevezte meg magát és hét­ezer koronát adott át, neki. A két rabló azután gvorsvonati másod- osztályon Prágába ment. itt néhány napot töltöttek, miközben állan­dóan kávéba zakbari, éjjeli helyiségekben tar­tózkodtak, azután visszautaztak Ostrauba, ahol éppen letartóztatásuk alkalmával akar­ták megkezdeni munkájukat. — Bethlen miniszterelnök Szarvas nagy­község díszpolgára,. Budapesti szerkesztősé­günk jelenti telefonon: Szarvas nagyközség legutóbbi közgyűlésén Bethlen István gróf miniszterelnököt, valamint Pesthy Pál ée Mayer János minisztereket a község diszpol- gáraivá választottá. \ 5

Next

/
Thumbnails
Contents