Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)

1927-04-26 / 95. (1429.) szám

6 '^5S»l-/V\A^ain(.HTRTizn> Károly volt román trónörökös regénye és botrányai Az uj szerelem: Lizpescu Belén De a közvetlen ok mindettől eltekintve valóban szenzációs. Egy héttel később minden titkolózás ellenére mindenki erről beszélt már Bukarestben, .tekintettél, hogy a kül­földi 'sajtó már telelármázta vele a világot. Károly ismét szerelmes lett s ezúttal egy Lupescu Helén n-evü erotikus szépségű zsidó­asszonyba, akivel (hosszabban tartózkodott Parisban s aki mellette volt Milánóban akkor is, a.mi kor lemondó levelét ap jának, Ferdi- nándnak eltoüMötte. Károly és legújabb sze­relme természetesen inkognitóban szálltak meg az egyik előkelő milánói hotelben, á trónörökös az egyszerű Monas té r tanús ál­nevet használta és nagyiparosnak adta ki ma­gát. A riporterek azonban mindent kiszag­lásztak s huszonnégy óra múlva már tudott mindent az egész világ. Lupescu Halén állan­dóan együtt volt Károllyal s mikor megérke­zett Milánóba a király határozata, amely tudomásul vette a trónörökösnek rangjáról és jogairól vadó lemondását s Károly állandó tartózkodási helyéül Párisi jelölte ki, a vörös- hajú szép Heléne Károllyal együtt utazott a .Riviérán keresztül a francia fővárosiba. Párisnak egy hétig megint megvolt a maga 'szenzációja. Károlyt és legújabb szerel­mét riporterek ostromolták napokon keresz­tül s a kiváncsi szemek, kutató pillantások, auto-gr amik érők és fotográfmasinák pergő­tüzéből alig tudtak kimenekülni Neuillybe. Károly itt villáit vásárolt, itt telepedett le, elhatározta, hogy vagyonát ipari vállalkozás­ba fogja befektetni s hogy maga is afctiv tiszt­viselőként belép egy nagy vállalat köteléké­be. A gazdasági tervekből azonban egyelőre semmi sem lett, Károly és Dupescu Helén úgyszólván hónapokon keresztül mást nem csináltak, mint múzeumokba jártak, szinielő- adásokat néztek meg s ők voltak a mozgók ép- szinbázak legszorgalmasabb látogatói. Zizi Lambrino is megjelenik A tuTbékolást azonban váratlan csattanó zavarta meg. Zizi Lambrino, a volt trónörö­kös 'első — morganatikus — felesége, aki miatt annak idején szintén lemondott a trón­ról, de ezt a lemondást nem fogadták el, Neuillyben tartózkodott s megtudta, hogy volt férj© is ott van, mégpedig uj szerelme kísé­retében. A temperamentumos Zizi nyomban felkereste Károlyt és a párisi lapok pletykái 'szerint nagy jelenet játszódott le közöttük, amely végül is viharos botrányba fűlt, mert Lupescu Helén is megjelent a helyszínen s a két nő nem a legudvarképesebb modorban csevegett egymással a trónörökös körül le­játszódott szerelmi bonyodalomról, Zizi Lam­brino azonban nem ment semmire, a volt trónörökös tötbbé nem volt hajlandó őt fo­gadni és kizárólag Lupescu Helénnel szóra­kozott. Zizi Lambrino azzal a megokoláseal, hogy ő annak idején törvényesen megesfcü- dütt Károllyal s e házasságból származó gyermeket később nem ismerték el, tízmillió frank kártérítés erejéig bepörölte Károlyt s a nagy pórt rövidesen le is fogják tárgyalni a párisi törvényszéken. Propaganda a száműzött mellett Bratianu eközben Bukarestben csendesen dörzsölhette a kezeit Diadala teljes, a volt trónörökös szerelmi botrányaival tele volt a világsajtó s igy ő nyugodtan hivatkozhatott arra, hogy ezt az embert nem lehet többé Ro­mánia trónjára ültetni. Politikai ellenfelei: Jorga és Maniu, továbbá a parasztpárt azon­ban erős propagandát folytatott a nép között Károly érdekében, sőt visszahívását parla­menti felszólalásokban is szorgalmazták. Ai Károlypárti politikusok azzal érveltek, hogy 'bárminő legyen Károly magánélete, tény, hogy energikus, felvilágosodott és széles lá­tókörű férfi, akire a király halála után fel­tétlenül szüksége van Románinámak, amely .nem bírná ki, hogy ilyen zavaros időkben a pár esztendős Mihály herceg kerüljön a trón­ra s helyette tulajdonképpen különös össze­állítású régenstanács kormányozzon. Ezek a politikusok megkörnyékezfék a királynét is, akinek anyai szivét nem volt nehéz meg- bajlitaui. Mária királyné találkozik a fiával Mikor Mária királyné az elmúlt év folyamán propaganda útra indult Amerikába, Bukarestben mindenütt nyíltan beszéltek ar­ról, hogy a királyné Parisban találkozni fog a fiával és megpróbálja rábeszélni arra, hogy szakítson Lupescu Helénnel s térjen vissza feleségéhez, Heléne görög hercegnőhöz és ennek fejében meg fogják sémim isiteni a trőn- tóI való 'lemondását. Bratianu, mihelyt a hir napvilágot látott, nyomban hivatalos cáfolatot adott ki, mondván, hogy a lemondás törvény, a törvényt pedig nem lehet megváltoztatni. A jól informált lapok a hivatalos kormány- cáfolathoz még azt is hozzáfűzték, hogy a királyné valószínűleg találkozni fog a fiával, aminthogy „érthető iis, hogy az anya (látni óhajtja a fiát", azonba n p tal<i)lkozás.naji sem­minemű politikai konzekvenciái 'nem lesznek és nem is lehetnek. A sajtólárma erre el­csitult s Mária királyné kiment Amerikába. Tavaly ősszel azonban egy sürgöny szakitotta félbe a királyné utazását, egy szűkszavú hi­vatalos távirat, amelyben Bratianu a király­né azonnali hazautazását kérte, mivel Fer- dinánd király súlyosan megbetegedett, A királyné haza is utazott és Parisban találkozott a fiával. A sajtóba kiszivárgott hí­rek szerint Károly nem volt hajlandó eddigi életmódját abbahagyni és igy még a lehető­ségét is elhárította annak, hogy lemondásá­nak visszavonása irányában lépések történ­hessenek. Maradt tovább Neuillyben Lupescu Helénnel — és minthogy Párisban és Francia- országban minden szenzáció legfeljebb egy hétig tart, lassanként megszokott vendégek lettek és nem is beszéltek többé róluk. • Károlyt nem engedik nagybeteg apjához Most, hogy Ferdinánd király újra súlyos betegségibe esett, Károly, a száműzött trón­örökös alakja ismét az érdeklődés közép­pontjába került. Nyílt titok, hogy Bratianu és a vele pillanatnyilag szövetkezett mostani miniszterelnök, Avarescu ellenfelei Jorga és Maniu, ma' is változatlanul vallják azt a fel­fogásukat, hogy a kiskorú Mihály herceg trónra lépése Románia végzetes veszedelmét jelentené és ezért ma is állandóan szorgal­mazzák Károly visszahívását. Bratiauuék azonban hajthatatlanok. Nem engedték meg nég azt sem, hogy Károly, mint magánember térjen vissza Romániába, hogy apját — aki­nek életéről egy hónappal ezelőtt már le­mondtak az orvosok — megláthassa, hogy a haldoklóval együtt lehessen. Károly, hir szerint, repülőgépen akart hazamenni, azon­ban elutazását detektívek akadályozták meg. így Parisban maradi Lupescu Helén oldalán és most, hogy a király állapota megint jobb­ra fordult, egyidőre ismét elmerült a közöm­bösség homályába. Visszatéréséről még a király halála ese­tén sem lehet szó, annál kevésbbé a trón- követelési puccsról, mert bár a volt herceg­nek nagy a népszerűsége, a Bratianu-rezsim befolyása olyan óriási, hogy erről beszélni lehetetlen. Károly, ez a regényes sorsú és regényes életű trónörökös, aki szerelmi fellángolásaiért kétszer mondott le a trónról, örökre meghalt a hivatalos körök részére és ha mégis feltámadna, úgy feltámadása az utolsó uralkodó Hohenzollern^salád bukását jelentené. Ez természetesen fia, a kiskorú Mihály herceg trónralópósével is bekövetkezhétik. T. A. —- Vége — A felültetett Miss Britannia leleplezi a filmszépségversenyek kulisszatitkait Nem ment Amerikába a többi szépséggel — Óva inti a fiatal leá­nyokat a szépségversenyektől — Tizenkétezer vidéki leány keserű csalódása — „Az egész hűhóra csak ráfizettem" London, április 25. (A P. M. H. londoni levelezőjétől). Néhány nap előtt indult Amerikába az a hajó, amely mar gával viszi az európai szépségversenyek győzte­seit: Miss Jugoszláviát, Miss Po'.óniát, Miss Ausz­triát és a többieket, akiket a zsűrik az illető or­szágok szépség-királynőivé deklaráltak. A fiatal hölgyek Gaivetstonban újabb nemzetközi szépség- versenyben vesznek részt. Miss Britannia, polgári nevén Peggy Lamont, az angol szépségverseny győztese azonban nem csatlakozott az áthajózó szépsegkirálynőkhöz, bar nem. egy hetilapban leleplezi az amerikai film­gyárak szépségversenyeinek rejtelmeit és meg­okolja, hogy miért nem ment ki Amerikába. — Nagybritannia területén ezrével élnek olyan leányok, akik joggal tarthatnak igényt ar­ra, hogy csinosaknak nevezzük őket és bizonyára boldoggá tehetnék férjeiket. A leányok százai azonban kizökkentek egyensúlyukból, mivel va­lamely jő barátjuk azt tanácsolta nekik, hogy küldjék be fényképüket valamilyen szépségver­senyre. Környezetük, amelyben, felcseperedtek és amelyben eddig boldogoknak érezték ma­gukat, egyszerre szegén7jes fészekké vélik szemeikben... Én magam is részt vettem néhány szépségverse­nyen. Az a tény azonban, hogy nyomban az első kísérletnél abban a kétesértékü szerencsében ré­szesültem,' hogy elvittem az első dijat, nem gátol­hatja meg, hogy testvéreimet óva intsem attól, hogy ilyen bazárd-j át ékokban részt vegyenek. — Az elmúlt évben Angliába jött egy Harry Schulmann nevű fiatal amerikai, hogy az ottani „National Stage Cbildrens Association" megbízá­sából Anglia városaiban és falvaiban szép leá­nyokat keressen. Majdnem minden városban ©ló­versenyeket tartottak és a győztes leányokat Lon­donba küldték, ahol megtörtént a- végleges kivá­lasztás. Nem kevesebb, mint, 23.000 leány vett részt a versenyen. A résztvevőknek több mint a. fele kőristanőkből, kabaré-szinésznőkből és miként magam is, olyan leányokból állott, akik már játszottak kisebb f&msze- repekek Ezeknek részvétele ellen nem lehet kifogást emelni. Azok a fiatal hölgyek, akik nyilvánosan szerepebiek, nem csinálnak maguknak illúziókat az ilyen versenyek valódi értéke felől és a kudarc miatt egyetlen hajszáluk sem őszül meg. ügy ál­lanak a versenybírák elé, mintha próbán lenné­nek, vagy valamilyen ügynöknek mutatkoznának be.’ Mi lesz azonban azzal a 12.000 leánnyal, akik a vidéki városokból és falvakból sereglettek a versenyre? Legtöbbjük nagy remén,yckben ringatózott és ezért most a csalódás igen, nagy csapás reájuk nézve. Szegy élik, magukat és ami a legrosszabb, máris megkaúótták a szín­padi világ mdmoriló borát, összeismerkednek a színházi népséggel, megba­rátkoznak a kőristanőkkel és filmszinésznőkkel és bebeszélik maguknak, hogy tulajdonképpen a szín­ház, vagy a film az ő valódi világuk. Érdekes lenne megállapítani, hogy az ilyen verseny-részt­vevőkből hányán lettek szerencsétlen, állásnélküli színésznők, akik egyik ügynöktől a másikhoz ván­dorolnak anélkül, hogy szerződést kapnának. — A megválasztott szépség-királynők sorsa sem sokkal jobb, mint a kibukottaké. *Királynévá“■ való uámstfásoim óta több leánnyal találkoztam, akik elődeim, voltak. Ezek közül egy sem akadt, akinek álmai beteljesedtek volna. A verseny-nyertes leányok javarésze kabarékban, vagy a film-létra legalsó fokain tengődik. Is­merek például egy fiatal leányt, akinek fényképe néhány év előtt az összes angol lapokban megje­lent. A legfényesebb színpadi kariért jósolták ne­ki, mivel azonban nem rendelkezett egyébbel, mint szép arccal, nem tudott érvényesülni és ma boldog, hogv mint mannequin öt fontot keres he­tenként. Egy másik szépség-királynő számára sza­bad hajójegyet utaltak ki Amerikába. Erre megvált biztos elöadónői állásától, kiutazott, megérkezésekor azután megtud­ta, hogy „arca nem alkalmas a fényképe- zésre“ és ezért nem használható filmszinésznóként — Az én esetem talán nem ilyen tipikus, azonban mégis jó példája annak, hogy milyen ve­szély fenyegeti az amerikai „urak" által rende­zett szépségversenyek résztvevőit. Három éven át kisebb filmszerepéket ját­szottam, mig egy szép napon egy ügynök még négy kolleganőmmel együtt magához rendeli. Ott az említett Schulmann ur megtekintett ben­nünket, tucatszámra fényképeket kellett készít­tetnünk magunkról, végre meghívót kaptunk az Albert-Halban rendezendő szépségverseny-bálra, amelyen a „királynő4' végleges megválasztása szerepelt a programon. Azok, akik táncolni akar­tak, egy fontot fizettek és a rendező úgy vélte, hogy szép haszonra tesz szert. A remélt 3.000 font helyett azonban a táncolok csekély száma . miatt csak 500 font folyt be, ami tekintettel arra, hogy a rendezési köliségek 1.000 fontra rúgtak, tekinté­lyes deficitet jelentett. Éjfélkor 400 leány vonult fel az öt tagból álló zsűri előtt, amelyben^ többek között Reid Dick szobrász és Arthur Ferrier festő is helyet foglaltak. A résztvevők száma állandóan csökkent, végül csak öten maradtunk hátra, akik közül reggel 4 óra tájban engem választot­tak „királynévá — Szerződést írtam alá, amelyen Schul- mann nr kötelezte magát, hogy öt éven keresztül gázsim egy tized részéért menedzselni fog és összes üzleti ügyeimet intézi. ügy volt, hogy kiutazom Amerikába, hogy ott. a többi országok „királynőivel" együtt résztvegyek az 1.000 fontos szépségversenyben. Közben szer­ződést kaptam egy mozitól, ahol egy héten, át 50 font honoráriumért személyesen felléptem. Schul­mann ur egyik hajó indulásától a másilng hitegetett., végre elfogyott türelmem és táviratilag felbontot­tam a vele kötött szerződést. A szépségverseny csak fáradtságot okozott nekem és azonkívül rá is fizettem, mivel, egyetlen nyereségem az említett mozitól kapott 50 font volt, másrészt azonban hetekig nem tudtam dobozni és tekintélyes ösz- szeget adtam ki az ügynökömmel folytatott táv­iratozásra. fnSCfíERI MM? ^41151# Szőnyeg] avitó- tiszíitó vállalata, Jir’nger-uíoa 14. Tel, 29-32, Meghívásra költségmentesen vidékre ic. 1927 április 26, kedd. A régi jól bevált MaBrgit^réBne ismét mindenütt kapható. Fölülmulhatatlan szeplők és; tisztátlan arcbőrnél. Főlerakat • Szent Erzsébet gyógytár, Rratislava, Duna-utca 38. szám. /'iim.EKL I Április Keddi Elifl Itt IS IliiÉl i A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ADRIA: A cárnő sakkja, (meghosszabbítva.) ALMA: Verácska nászút ja és Vigyázz Harry t HVEZDA: Az amerikai nagybácsi, (Pat és Pa- tachon). JULIS: A csábos Páris, (meghosszabbítva). KAPITOL: A forró égöv, (Bebé Daniels és Wal- lace Beery.) KORUN A: A civilizáció szélén, (Harry Carey). LUCERNA: Dales-ssálló. (Tóm Mix). SVETOZOR: Kracsmerka meggazdagodott. (II. rész). Özvegy Szilassy Aladárné utolsó útja Budapesti szerkesztőségünk jelenti tele­fonon: A protestáns társadalom nagy halott­ját, szilasi és pilisi özvegy Szilassy Aladárnál, született papi Yizsolyi Máriát szombaton cL u. temették a Család-utcai református imaház- ból. Pontban három órakor vonult be Gödé Lajos, Fiers Elek és Szabó Imre lelkészek kí­séretében Ravasz László dr. dunamelléki püs­pök, aki megható gyászbeszédet mondott. „Kollektik asszony“, vezéeegyéniség, a fel­frissülő magyar református világ asszonyá­nak példája volt, — mondotta többek között. ;— Alakja kinőtt saját felekezetinek keretei közül: a protestáns magyár asszony képviselő­je volt Az erkölcsi összeomlás után, a nem­zet konszolidációjában rendkívüli tevékeny­ség értelme fűződik az ő dolgaihoz, Török Pál óta a magyar református egyháznak egyik nagy alkotóereje. Csak segiteni lehetett ne­ki, helyettesíteni és pótolni őt senkinek sem sikerült. A püspök gyászbeszéde után a kopor­sót halottaskocsira tették, kiszállították a Keleti-pályaudvarra. Szilassy Aladárné földi maradványainak nyugalomra helyezése ugyanis Losoncon történik meg, ahol hétfőn a család kriptájába temetik a holttestet. Szilassy Ala­dárné haláláról a Magyar Protestáns Nők Or­szágos Szövetsége, melynek az elhunyt meg­alkotója és éveken át, mindmostanáig elnöke volt külön gyászjelentést adott ki­A család a halálesetről a következő gyász- jelentést adta ki: „A boldog feltámadás remé­nyében! Ámen! szilasi és pilisi Szilassy Béla a maga, mint felesége földvári és berrátfalvi Földváry Erzsébet, gyermekei Szilassy Esz­ter, Béla és Éva; testvérei Mária férjezett ba­rátin Huszár Aladárné, Paulina férjezett her­ceg Sulkowski Viktorné; sógorai barátki Hu­szár Aladár és herceg Sulkowski Viktor; uno­kaöccse! és húgai Huszár Vera, Mária és Bé­la, herceg Sulkowski Mária, Alfréd és Viktor; nagybátyja papi Vizsolyi Ákos, valamint az összes rokonság nevében mély fájdalommal jelenti hogy forrón Szeretett édesanyja, a legjobb anya, nagyanya, anyós, testvér és ro­kon özvegy szilasi és pilisi Szilassy Aladárrá Született papi Vizsolyi Mária folyó évi április hó 21-én éjjel ys12 órakor, áldásos életének 73-ík, özvegységének 3-ik évében, rövid, de súlyos szenvedés után visszaadta lelkét Te­remtőjének. Kedves halottunk földi maradvá­nyait a családutcai imateremben (Budapes­ten, Család-utca 10.) szombaton, folyó hó 23- án délután 3 órakor a református egyház szer­tartása szerint megáldva, Losoncion folyó ha; 25-én délután 3 órakor helyezzük örök nyu­galomra. Budapest, 1927. évi április hó 21-én. Légy hü mind halálig és neked adom az élet­nek koronáját" — Masaryk elnök Konstantinápolyban. Konstantinápolyból jelentik: Masarvk * köz­társasági elnök tegnap este a Lloyd Triesti- no „Hheodor" nevű gőzösével Athénből Kon­stantinápolyiba érkezett, ahol a csehszlovák követnél szállt meg. xx Síenzárjá® Kis Brefem illiisjtrációs anyagai %

Next

/
Thumbnails
Contents