Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)

1927-04-03 / 78. (1412.) szám

3 W27 április 3, vasárnap. Prehiizka pütspiiss meghalt Prédikáció közben Budapesten szélütés érte a főpásztort, aki ma délután 1 óra 45 perckor kilehelte leikét Budapest, április 2. (Budapesti szerkesztőségünk telefonj elöntése.) Prohászka Otto­kár dr.. Székesfehérvár 68 éves püspökét tosnap este a budapesti egyetemi templom­ban szentbeszéd tartása közben szélütés érte. Prohászka püspök az egyetemi templomban tartotta mostanában bőiti szentbeszódeit. Tegnap este is tüneményes ékesszólásával s temperamentumával kezdte meg beszédét a zsúfolásig megtelt templomban. Egyszerre csak keze lehanyatlott, hangja elhalkult, majd mondat közben lehanyatlott a szószék kar­fájára. A templomban levő orvosok s a rögtön előhívott mentők agyvérzést konstatáltak és azonnal szanatóriumba szállították, ahol érvágást végeztek rajta. A tragikus eset híre hamarosan futótűzként terjedt el a fővárosban s a szanatórium előtt hatalmas tömeg cso­portosult és a késő éjjeli órákig várta az értesítést a népszerű püspök állapotáról. Az or­vosi jelentés szerint jobboldali agyvérzés következtében baloldali bénulás állott be. Az eset. bár súlyos, de az eddigiek szerint enyhe lefolyásúnak mutatkozik. A székesfehérvá­riak aranyszáju püspöke éjfél óta eszméletlenül fekszik betegágyában s mesterségesen táplálják. Ha három napon belül nem áll be tüdőgyulladás, úgy megvan minden remény arra. hogy fel fog gyógyulni. A püspök halála Budapest, április 2. (Érkezett délután 3 Órakor.) Az egész ország mély megdöbbe­néssel fogadta a Prohászka Ottokár székes- fehérvári püspök hirtelen megbetegedéséről szóló híreket s bensőséges részvéttel fordult a népszerű főpásztor betegágya felé. Féltő aggodalma jogos volt. Prohászka püspök ma délután 1 óra 45 perckor betegágyán csönd­ben elhunyt. A főpásztor tegnap este óta egyetlen pillanatra sem tért magához. A ki­váló orvostanárok fáradozása hiábavaló volt. 1A tudomány nem birt segíteni. Az agónia perceiben csak legszűkebb papi környezete vette körül a haldokló fő- pásztort. A papnövelde vicerektora, Répás József, még tegnap este feladta az utolsó ke­netét, ma délben pedig, amikor már a kata­sztrófa bekövetkeztét várták, a vicerektor pápai áldásban részesítette a haldoklót. A betegszobában tartózkodott még Ernst Sán­dor, a szeminárium rektora, Salv László pá­pai kamarás és a Herzog-klinika orvosai. Székesfehérvárról az utolsó pillanatban ér­kezett meg a püspök nővére is, özv. Nagy Alfonzné. ő azonban már csak a halottas *gyra borulhatott le, hogy a többi jelenlévő­vel együtt csöndes imát mondhasson az el­hunyt lelki üdvéért. A* elhunyt főpap temetéséről még a mai nap folyamán megtörténnek a szükséges intézkedések, valamint döntés történik afö­lött is, milyen ceremóniák közt menjen vég­be a* elhunyt főpap földi maradványainak Székesfehérvárra való szállítása és nynga- lomrahelyezése. A haláleset bekövetkezése után pillana­tok alatt elterjedt a gyászhir a székesfővá­rosban s amikor megszólaltak az egyetemi templom harangjai, az emberek százával siettek a központi szeminárium épülete elé. Sokan állottak az egyetemi templom előtt is s olvasták a még mindig kifüggesztett hirdet­ményt, amelyen olvasható volt: Férfiak szá­mára konferencia-prédikáció, tartja Pro- hászka Ottokár dr. A központi szeminárium növendékei, a kispapok, azonnal levonultak az egyetemi templomba, ahol az elhunyt püspök lelki üdvéért imádkoztak. A na^y halott életrajza Meghalt Székesfehérvár aranyszáju püspöke, a nagy é3 modem katolikus Magyarország fő­papjainak kétségtelenül egyik legnagyobbika. A háború előtt a püspök különösen nagy népszerű­ségnek örvendett, s több Ízben állt még a napi szenzációk előterében is, amL;or merész és mo­dem, uj stiiusu, uj. iskolázottabb tartalmú irá/- saival bizonyos idegenkedést váltott ki a mara­dibb katolikus papság körében, mig a radikális haloldal gyakran — és jogtalanul — cégérnek használta nevét. Később persze bizonyosodott, hogy a zseniális püspöknek csak módszere volt európaibb magasabb nívójú, mint környezetének, de a müveiből és a filozófiájából áradó eszmei tartalom változatlanul katolikus egyházi és a római kúriának megfelelő volt. Prohászka Otto­kár megértette a modern időket, ismerte Európát és filozófiáit és ragyogó intelligenciájával, ká- bi'ó stilusmüvészetével mozgókon’' tehetségével igyekezett beleilleszteni a nagy, univerzális ka­tolikus gondolatot a világ megváltozott folyá­sába is. Aki csak Budapesten vagy Székesfehérváron járt, emlékszik a püspök magas, sudár, daliás alakjára s csodálatosan finom, szép, férfias pro­filjára áme’y nyomban az első pillanatban el­árulta, hogy rendkívüli szellemet takar. Mint gondolkozó Prohászka Ottokár uj irányt nyitott a kato’.iku3ság hirdetésében. BebizonyPotta, hogy a zegyház nem ellensége az újnak, s készséggel a magáévá teszi azt, ami az újban jó. A szellemi nívó, a tehetség és a művészet nem lehet a val­lás e'lenségo. De szuverén tudással és a legna­gyobbakhoz mélfó szellemi fegyvertárral utasí­tót'a vissza a fé’tudősok, a demagógok, a Schön- geistok álmttve'tségét és indokolásán támadá­sit az egyház elten. Könvveinek különösen stí­lusa volt nagyszerű és Szabó Dezsőig prózaÍTÓ­ink között egy sem akadt, aki annyi szabadság­gal, uj stílus-formáló lehetőségekkel kezelte vol­na a magyar nyelvet, mint a szlávból magyarrá vált székesfehérvári főpap. De talán még irómüvészeténél is nagyobb volt Prohászka Ottokár szónoki tehetsége. Aki hallotta, nem jutott ki hatása alól és Apponyi Al­bert mellett minden vitán felül ő volt Magyar- ország legnagyobb szónoka. Beszédeiben furcsa vegyüléfcét kaptuk az - észhez szóló logikának és a szívhez szó’ó pátosznak. Amint gyönyörű fér­fialakjával megjelent a szószéken és rendkívül szuggesztiv kissé szlávos kiejtésével megszólalt, akár két óráig beszélhetett, a hallgatóság észre sem vette az időt! Mindezek a tehetségek nagy mértékben' hozzájárultak népszerűségéhez és Shanghai, április 2. A Renter-ügynökség távirata szerint Csankajszeket, a kantoni hadsereg főparancsnokát a kantoni nemzeti kormány eltávolította állásából. A mai nap­pal Csankajszek megszűnt a kan fon iák főpa­rancsnoka lenni. Ehhez a jelentéshez a Daily Express a következőket fűzi: Csankajszek előre sejtette a kantoni kormány radikális elemeinek tervét és már néhány nappal ez­előtt összehívta tábornokait, hogy ouccsot készítsen elő és lemondatása esetén katopai erővel szerozze vissza hatalmát. Iía terve si­kerül. a kommunista vezéreket egymásután kiűzi Kína területéről. E hir valódisága ese­tén az évtizedek óta tartó kínai polgárháború ui fázisba iut el s a diadalmas kantoni hafa­lom két pártra szakad, azaz Kínában ismét minden oda esik vissza, ahol a kantornak előnyomulása kezdetén volt. A gyenge főparancsnok Shanghai, április 2. Az angol- -amerikai —japán ultimátumról érkezett hírek Pólóing­ben óriási izgalmat keltettek. Csankajszek. a déli hadsereg főparancsnoka ugyan kijelen­tette. hogy a nankingi incidensért minden hogy ott a magyar-olasz viszonnyal kapcsola­tos gazdasági és politikai kérdésekről tár­gyaljak. A két ország közötti hagyományos jóviszonyból folyó tárgyalásaink eredménye­képpen megoldódik a magyar tengeri kikötő ügye is mindkét állam érdekeinek megfele­lően. A mindkét oldalon való őszinte szim- , pátia baráti döntőbírósági szerződésben fog I kifejezésre jutni. A magyar közvélemény a megoldást egyöntetűen Fiúméban látja cél­szerűnek. Vállalkozásomnál gazdasági • cti- vumok dominálnak, mert hiszen tengeren­túli exportunk ezelőtt is Fiúmén keresztül történt. Fiumo újabb bekapcsolódása által Fiume is nagyobb fejlődésnek indul. M! ten alap mogvan arra, hogy a küszöbön lévő tár­gyalások kedvező mederben fognak folyni és eredményesen fognak végződni. Az utinrogram Az Est értesülése szerint Bethlen István gráf miniszterelnök április 4-én indul él Budapestről felesége, valamint Khuen-Iié­ahhoz a rendkívüli szellemi hatáshoz, amellyel 1910—1920 között a magyar katolikus fiatalságot jóformán regenerálta és életképessé tette. „ 1858 október 10-én született Nyitnám. Apja baohhussár voilit, d e hamarosam megun agy a rosodott. Ottokár egyetemi tanulmányait Rómában végezte, 1881-ben pappá szentel ték, 1884-ben Esztergomban teológiai tanár lett, 1901-ben egyetemi tanár Bu­dapesten, míg 1905 december 12-én Székesfehérvár püspökévé nevezték ki. 1909-ben már a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1920-baa pedig rendes tagja. 1912-ben az irodalmi társaságok nagy ünnepségek közt .ülték meg írói jubileumát a 1918-ban hatvanadik születésnapját. Mint egyházi szónok igen nagy hatással tartott konferenciákat Magyarország különféle városaiban. Az OMGE-ban 1916-ban 5 indítványozta, hogy a harctérről vissza­jövő földműves-katonákat megfelelő telepediósi akcióval földhöz jiuittassák. 1920—22-ben tagja volt a magyar nemzetgyűlésnek. Müvei közüli a neveze­tesebbek: Isten és a világ (1890), Harc a félszeg- ségek ellen (1892), A keresztény bombámat és a bünbocsánat (1894, 3. kiadás 1098), Föld é® ég (1901), A diadalmas világnézet (1906), Modern ka- tkolicizmuis (1204), Elmélkedés az evaugéliurr~ól (1908), Az intelilieotuaCnzmus tulka j'tásai (1911), Ma­gasságok felé (1911), A túlvilág tornácain (1913), A pünkösdi lőlek (1914), A háború lelke (1915), Vi­lágosság a sötétségben (1916), Kiül túra és terror (1918). Halálával a magyar szellemi élet egyik leg­markánsabb egyénisége tűnik el a magyar köz­életből. Élete azonban nem vélt meddő s amiit hátrahagy, az a megreformált, megváltozott, mo­dernizált, erős és szellemben gazdag uj magyar katolioizmus. Ez a szlávból lett magyar, akiinek Soboppenbauer és Nietzsche voltak legkedvesebb olvasmányai, aki Rómában töltötte ifjúságát és úgy ismerte a modem 'kor problémáit, mint kevés európai tudós, kétségtelenül bekerül a nagy ma­gyar szellemek Pant'beőnjába. elégtételt megad, de a kommunisták a han- kaui kormánynál megrendítették a genera­lisszimusz állását és nem hajlandók bele­egyezni abba. hogy Shanghaiban lefegyvcrez- zék a szervezett munkásságot. Csankajszek-- nek alig 13.000 ember áll rendelkezésére, úgy hogy nem elég erős álláspontjának vé­delmére. A külföldiek közben sietve ürítik ki a középkinai városokat. Ningpoból és Kanton­ból az összes asszonyokat és gvermekokot el­szállították. sőt Iassan-lassan Pekinget is el­hagyják az idegenek. Az északi csapatok visszavonulása a Tiencsin—Pukau vasútvo­nal mentén a tajtingi borzalmas napokra em­lékeztet. Az anarchia Kina legtávolibb zu­gáig is eljutott. Shanghaiban erélves angol akciót vár­nak. de a kommunisták terrorját még a nagy­hatalmak egységes fellépése sem sziinteteketi meg. mert a kiegyezés az idegenek és a kí­naiak között ma már a lehetetlenséggel ha­táros. A misszionáriusok, akik eddig kitar­tottak állomáshelyeiken, most szintén elhagy­ják Kína belső vidékeit és tömegesen érkez­nek Shanghaiba. négy napot fog időzni. Róma, április 2. A budapesti olasz követ tegnap Rómába érkezett, hogy jelen legyem a magyar miniszterelnök római tartózkodása alatt lefolyó tanácskozásokon. A római ma­gyar követ Velencéig Bethlen és kísérete elé utazik, hogy onnét Rómába kalauzolja. Vass helyettesíti a miniszterelnököt távollétében Vass József dr. népjóléti miniszter ma dél­előtt megjelent a miniszterelnökségi palotá­ban, ahol beható tanácskozást folytatott Beth­len István gróf miniszterelnökkel. Értesülé­sünk szerint azokat a kormányzati teendőket beszélték meg, amelyek a miniszterelnök pár hetes külföldi tartózkodása alatt felmerülhet­nek. A miniszterelnököt ugyanis távollétében Vass József népjóléti miniszter fogja helyet­tesíteni. — Prónay György báró, miniszterel­nökségi államtitkár ugyancsak három hetes Csankaiszeket lemondatták a kantoni haderőkf&parancsnokságáról? A megbuktatott vezér puccsot tervez — KI akarja Űzni Kínából a kommunistákat — Tart az Idegenek menekülése Bethlen hétfőn indul Hóméba A magyar miniszterelnök vállalkozásában gazdasági vnolfvumoSc dominálnak — Bethlent Velencétől a budapesti ©lasz követ kiséri az olasz fővárosba Budapest, április 2. (Budapesti szer kész-! oségiink telelőn jelentése.) Bethlen István TÓf miniszter elnök , a Corri-ere deli a Sora mdapesti tudósítójának tegnap nyilatkozatot e-tt olaszországi útjáról. — őszinte örömmel indulok Rómába — nondotta többek közölt a miniszterelnök —, derváry gróf és neje kíséretében. A minisz­terelnök a Déli Vasút gyorsvonatával csak Nagykanizsáig utazik. Itt kiszáll és autóján inképusztai birtokára megy, ahonnét ugyan­csak autón folytatja útját az olasz határig, majd Triesztig, ahol szalonkocsi várja a ma­gyar vendégeket. Innét egyenesen Rómába utazik a miniszterelnök, ahol előreláthatólag külföldi szabadságra utazott. Távollétében a mi­niszterelnökségi államtitkári teendőket Án­gyán Béla államtitkár, a sajtóosztály vezetője fogja ellátni. A magyar nemzeti párt parlamenti klubjának ütése Prága, április 2. A magyar nemzeti párt törvényhozói (képviselők és szenátorok) klubja e hó 6-án, szerdán délelőtt 11 órakor fontos ülést tart. Valamennyi klubtag meg­jelenése kötelező. (Hivatalos.) Hipnotizálás rádió utján Ezt is Amerikában próbálták meg. A rádió leadóközponljában a szikraszerkezei elé odaüli a hipnotizőr, fölszólította az ország minden zugá­ban levő rádióamatőr hallgatókat, akik abban a pillanatban a rádiótölcsérek elölt ültek, hogy nyújtsák egymásnak kezeiket és figyeljenek. A jámbor hallgatók engedelmeskedtek. A következő pillanatban ráolvasásszerüleg kijelentette, hogy a kezük megmerevedik és kölcsönösen nem bírják elereszteni egymást. S úgy is volt: a hallgatók ke­ze megbénult, a delejezés csodája megtörtént. A következő pillanatban aztán föloldotla őket a hipnotikus kötés alul. Amerikai szenzáció: a kí­sérlet fényesen sikerült, a rádió kiválóan a.kal- mus hipnotikus delejezés továbbítására. Azóta az amerikai rádióamatőrök, főleg pedig a gyöngé- debb nemhez tartozók, idegborzongö gyönyörűség­gel várják a további hipnotikus rádiószeánszokat. Ez ae amerikai szenzáció nem is olyan nagy szenzáció. Hirtelenjében nem tudok rá példát, de egész biztosan megpróbálták ezt már telefonon is és olt is egész biztosan épp oly sikerrel járt a kí­sérlet. Az egész jelenséghez magának a rádió­vagy telefonszerkezetnek semmi köze, legfeljebb csak annyi, hogy közvetíti az emberi hangot, mely a hipnózisnak mondott delejes állapotot kiváltja az emberben. A hipnózishoz ugyanis kél emiber szükséges: az, aki. hipnotizálni akar, és az, aki szerelné, hogy hipnotizálják. A hipnotizőr rajta van. hogy a médium figyelme és tudata az általa kívánt dolgokra összpontosuljon, a médium pedig bensőleg beleegyezik a saját akarata kikapcsolásá­ba s ebben a pillanatban bekövetkezik a dele­jes kötés, a hipnotikus transz titokzatos állapota, az a különös bizseregleló érzés, mely kicsit más, mini az ébrenlét, teljesen más mini az álom, de leginkább a félszenderhes hasonló. Ernyedt, puha, langyos érzés. Olyan minden-mindegy-féle hangu­lat mindaddig, mig a hipnotizőr nem szuggerdl „föladatc'-ar, melyek már különös feszültséget váltanak ki. Ezalatt a páciens azt érzi, mintha a tudata, ez a világos ködfolt, egyre vándorolna a testében aszerint, hogy melyik testrészére irá­nyítja figyelmét a delejezö. Közben a médium maga is csodálkozik azon, hogy ime, a keze, most milyen erős leli, a jelenlévők nem tudják behaj- lilani, vagy egyszerre milyen rettenetesen ernyedt lesz, a legkisebb ujját sem bírná megmozdítani. Közben arra is ráér gondolni, hogy ez az egész delejes állapot csak amolyan látszat és tréfa és ha például akarná, akkor ellenkezhetne is és épp a fordítottját művelhetné annak, amit a de- lejező tőle kíván, de hál minek akarjon ilyesmit, miéri ne tegye a kedvéért, az 6 kedvéért, meg­teszi, olyan mindegy. Fölösleges ellenkezni, igy kényelmesebb, jobb, minek? Persze ez a belső gandolalmono.óg csak önaitató álvigasztalos, a médium csak igazolja saját maga előd, hogy mért mondáit lg önakaraláról: szuggerálja önmagái. A kötés, az tovább tart s a médium vakon engedel­meskedik a föloldásig. Mulatságos jelenei, ami­kor a hipnotizőr előre bemondja a médiumnak, hogy 7-ig olvas és akkor ki kell nyitnia a szeméi s fölszólítja, hogy próbálja előbb fölnyilni. A mé­dium megkísérli, grimmaszokat vág, nem megy. Nem megy, mert magára szuggerálla már, hogy nem tehet mást és nem akar mást tenni, mini amit a delejezö parancsol neki. S ilyen érielem­ben véve minden hipnózis kapuja, kezdete az autoszuggeszció. Hiába kiváló hipnotizőr valaki, ha a médium nem áll kötélnek és nem üt le neki már eleve azzal a szándékkal, vagy legalább is tudattal, hogy most 61 hipnotizálni próbálják. Mert. a médiumok a titokzatos élményre való feszült és kiváncsi várakozással már sajálmaguk készítik ki magukat az akaratnélküli delejes szenderre. A könnyen szuggerálhaió médiumokkal szemben olyanok is sikerrel próbá hatják meg a hipnotizá­lást, akik különben erre a közfelfogás szerint nincsenek diszponálva. Ezért nincs mit csodálni a rádión keresztül való hipnotizálás esetén. Nincs benne több rej­tély, mint az egyszerű hipnózis tényében. Az autoszuggeszció a rádiókészülék előtt, tekintettel a dolog titokzatosságára, talán még fokozódik is s igy a távo'ról jövő hang magában réve teljesen elég arra, hogy a rádióhallgató amatőrök átéljék magukon a hipnotikus szender autoszuggeszción alapuló jelenségeit: az akarattevék enys ég rész- I heni kikapcsolódását, cgy-egy testrésznek pillanaf- nyí bénulásait s ehhez hason7ó játékokat. De azért az amerikai szenzáció, ha nem is csoda, mindeneseire érdekes uj társasjáték. (d.)

Next

/
Thumbnails
Contents