Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)
1927-04-23 / 93. (1427.) szám
^S5KSI-iV\ACV»T».HfRT.OT> 1927 április 23, szórni-. Hprl.is 26-án képvfsel&házi ülés Bőséges munkaprogram — A bizottságok teljes gőzzel dolgoznak Prága, április 22. A képviselőház plénumát e hó 26-ra, kedden délutánra egybehívták. Az ülés munkaprogramján szerepel az üzemek fúziójával kapcsolatos illetékek elengedéséről szóló törvényjavaslat, a postatakarékpénztárak egyezménye Magyarországgal és Ausztriával, továbbá a szenátus által már elfogadott törvényjavaslat a ta- noncbizonyitványok kiállításáról, a Kanadával kötött kereskedelmi szerződés ratifikálása, a nemzetközi vasúti szállítási egyezmény, a sslovenszkói földbirtok lefoglalásának növel Iá! ásár ól szóló törvényjavaslat, valamint nyolc mentelmi ügy. A plenáris ülésen kiosztják a kezdeményező bizottság jelentését a. német szociáldemokraták bizalmatlansági indítványáról, azonkívül még a kormánynak sürgős interpellációkra adott számos válasza kerül napirendre. A képviselőház munkarendiét a ház elnöksége keddi ülésén fogja megállapítani. A bizottságok munkája Á parlamenti munka most már teljes gőzerővel folyik. A költségvetési bizottság J nap-nap mellett a késő éjjeli órákig tAr-| gyalja az adó reformja vasiatok Eredetileg az volt a terv, hogy a költségvetési bizottság még e héten befejezi az adóreform vitáját, most azonban meg kellett változtatná ezt a tervet, mivel a bizottság nem tud elkészülni a javaslat, összes paragrafusaival, tehát még a jövő hét elején is foglalkozni fog az adóreformmal. A koalíció tizenhatos bizottsága hétfőn délelőtt kezdi meg az autonóm testületek pénzügyi gazdálkodásáról szóló javaslat tárgyalását. Nincs kizárva, hogy még kodd-.i a plenáris ülés után is ezzel a tárggyal fog foglalkozni. A költségvetési bizottság szerdán veszi tárgyalás alá ugyanezt a javaslatét s törekedni fog munkájának mielőbbi befejezésére, hogy Hnidelinek, az adóreform főelőadójának jelentése nyomtatásiban már a parlament pénteki plenáris ülésén kiosztásra kerülhessen. A koalíció nyolcas bizottsága a jövő bét elején újból megkezdi a közigazgatási reform tárgyalását. Akkorára visszatér Prágába Kramár dr. is, a javaslat bizottsági' előadója. A szocializmus fejlődése és főbb irányai Irta: Fleischmaim Gyula dr. Ltwa a kihigazgacási reform ellen Léva, április 22. (Saját tudósítónktól.) A közigazgatási reform- törvény javaslata Léva közgyűlését is megmozdulásra késztette. Breuer Géza szociáldemokrata indítványára a közgyűlés egyhangúan kimondotta, hogy a készülő közigazgatási törvényjavaslat ellen tiltakozik s tiltallózásának indokolását kinyomatja és azt a köztársaság minden tízezer lakossal bíró városának megküldi hasonló állásfoglalás céljából. / A határozat ellen az állami vezető jegyző vétót mondott, mert az ügyben politikumot látott. A képviselőtestület szerda esti közgyűlésén pedig bejelentették a járási hivatal végzését, moly a közgyűlés határozatát, megsemmisítette. BreueT Géza beszédében törvénytelennek minősítette a járási hivatni megsemmisítő határozatát, mert szerinte a törvény nem tiltja el a képviselőtestületeket a gazdaságpolitikai ügyek tárgyalásától A közgyűlés a felszólalás után a beosztott állami jegyző szavazatával szemben egyhangúan kimondotta, hogy a járási hivatal végzé'e ellen panasszal fordul a köz- igazgatási bírósághoz, hogy az döntse el, hogy a városok önkormányzatát ééintő súlyos kérdésben van-e joga a városi kö> gyűlésnek állást foglalni. A közgyűlés ezután Cseh Béla. a szerencsében sorsú lévai magyar fiú kérelmét tárgyalta. Cseh Béla ügye bejárta az egész köztársaság sajtóját A hadseregben szolgált és főhadnagyának egy cseh vezérszavát nem értette meg. amiből súlyos összeütközése támadt főhadnagyával. Cseh Béla három évig ült várfogságban s testben és lélekben összetörve szabadult ki. Ügyének újra felvétele még ma sincs elintézve, bár nyilván va’ő, hogy Cseh ártalmatlanul szenvedett. Cseh Béla jogi pályára, készül. A vagyontalan fiatalember részére a város közgyűlése a. folyó tanévre 1.600 koron/! tanulmányi segélyt, szavazott meg egyhangúim Majd a lévai egyházak segélyét tárgyalta a közgyűlés. A pénzügyi bizottság Csánki Aladár dr. és Breuer Géza indítványára a segélyek végleges megszüntetése mellett foglalt állást, a tanács javaslata pedig azt tartalmazta, hogy mivel a város lakosságának mintegy 75 százalékát alkotó katolikus egyház és a város között a Canonika VizBációban lefektetett szerződés köttetett s a város a segélyt ellenszolgáltatás fejében adja ki, (de arányos segélyben részesülnek a többi lévai egyházak is), ennek következtében az 1926—27. és 28-ik évekre az egyháza, segély a régi alapon adaxsék ki, egyben pedig tegyék meg a kellő intézkedéseket az egyházak segélyezésének törvényes alapon való megszüntetésére. A tanács javaslatát szótöbbséggel elfogadták, azonban Bartys csehszlovák szociáldemokrata azonban felebbezést jelentett be a határozat ellen. Boros Gyula zsidópárti indítványára a közgyűlés egyhangúan kimondotta., hogy a, város ősrégi nevének hivatalos viszza- áUitátsát fogja kérni a beiügyminisztarlől, mert a törvény erre a magyar többségű városnak jogot biztosit. A Rothoriand -szálloda Newyonkban, amelyet nc- hány'nappal ezelőtt, borzalmas tűzvész pusztított el. xx 100 oldalon, csodás illusztrációkkal tarkítva, finom kiállításban, kötve jelent meg a Tapsilíiles nyuszika és egyéb csodatörténetek, ára csak 12 korona. Megrendelhető lapunk könyvüszlályában. ^ Ennek a korszaknak a legérdekesebb szociális mozgalma a chartista mozgalom Angliában 1837—48 között, amely politikaiszociális jelltegü mozgalom s amelytől a későbbi szocialisták nagyon sokat tanultak. Ez a chartista mozgalom földreformot, a munkaidő leszállítását, szocializálást, a közoktatás reformját — csupa ma is aktuális dolgokat — követelt és nagy, véres munka síel k e .é se - két hivott életre. A tudományos szocializmus Marx és Engels fellépése egy mozgalmas, forradalmi levegővel telített korszakba esik, amikor a társadalmi kérdések utópisták helyett komoly tudósok vizsgálódásainak tárgyaivá lesznek. Az általuk szerkesztett híres „Kommunista kiáltvány" 1847-ben, az európaszerte végigviharzó forradalmak előestéjén jelenik meg, amelyben a két forradalmár a „marxizmus" vagy forradalmi szocializmus alapeiveit fejti ki. Ez az uj tudományos szocializmus megállapítja a gazdasági, társadalmi és politikai jelenségek közötti összefüggést és a szociális mozgalomban is alkalmazza az evolúciót. A forradalomra vonatkozólag megállapítja, hogy azt nem lehet mesterségesen csinálni, mert annak megvannak a maga gazdasági és politikai előfeltételei. Az osztályharc alkalmazását szükségesnek tartja a szociális mozgalomban. A szocializmus a cél, — az osztályharc az ennek elérésére való eszköz. A tudományos szocializmus és marxizmus hatása alatt egy uj szocialista mozgalom is keletkezik, amely különösen a latin országokban: Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban talál alkalmas talajra és erősen tért hódit a munkások között. Ez a forradalmi szindikalizmus. Ez a lan azért érdemes megemlítésre és megfigyelésre, mert a mostani olasz fascizmus sokat vett át a szindikalista eszméikből, de különösen sokat annak metódusaiból és gyakorlati alkalmazásából. A fascista szindikátusok, amelyeket Mussolini Olaszországban élet.rehivott, tulajdonképpen a forradalmi szindikalizmus munkásszervezetei. Az erős kritika, a fascista akciók, a kapitalizmus elleni harc metódusai, a nagy lendület és cselekvőképesség, amiket a mai Olaszországban látunk, a forradalmi szindikalizmus fegyvertárából valók. „A szindikaliizmus semmit sem vár a történelemtől, hanem maga csinál történelmet" — írja Leone olasz szindikalista a szin- dikalizmusról irt müvében. Mintha csalt magát Mussolinit hallanék beszélni egy fascista népgyüLésen. A szociális mozgalmak A szocializmus tanainak terjedése és reudszerbefoglalása, az intenzív szocialista propaganda természetesen magával hozta a szociális mozgalom erősödését és fejlődését,. A szocialista tanokat magukba szívó tömegek szervezkedése egész Európában megkezdődik részben a munkásság alkalmi érdekeinek megvédése, részben a szocializmus megvaló- si tása é r de k éb e n. A szocialista, mozgalom formája Angliaiján a munkásegyesük* t, szakszervezet — trade imion — lesz, mág Németországban a mozgalom súlypontja politikai térre terelődik. Ez a két irányzat, szolgál azután mintaképül a többi országban meginduló szociális munkásra ozgalm akna k. Külön fejezetet érdemelne az angol munkásegyesületek ismertetése, amelyek a kontinentális szakszervezeteknek mindmáig mintaképei maradtak s amelyek a legutolsó időkig az angol munkások millióit foglalták magukba s évtizedeken keresztül mindig megtalálták a lehetőségét a munkaadókkal való békés megegyezésnek. A kommunista világpropaganda és a tavalyi nagy szénsztrájk ezekre az évtizedes múlttal btró konzervatív ős evolúciós szellemű szakszervezetekre is demoralizáló hatással voltak s felborították a békés szellemet és megosztották a munkásságot, amelyben a radikális elemek mindent elkövetnek, hogy a vezetést magukhoz ragadják. Ennek az erőpróbának az eredménye nagy kihatással lesz az angol birodalmi politikára és az európai munkásmozgalomra is. Németországban a munkásmozgalom és a szocialista törekvések főképp Lassale propaganda tevékenységének hatása alatt átcsapnak a politikai térre. 1863-ban megalakul Lipcsében az egyetemes német munkásszövetség, amely alapkövetelésül az általános választójogot állítja fel. 1869-ben az eisen- aohi kongresszuson kimondják a németországi szociáldemokrata munkáspárt megala- ! kulását. Hogy mennyire és milyen rohamosan fejlődött a németországi szociáldemokrata párt, azt a legjobban mutatja az egyre emelkedő statisztika. 1874-ben még csak 352.000 szavazatot kapnak, mig 1912-ben már 110 képviselővel vonulnak be a parlamentbe, akikre 4 és félmillió ember adta le a szavazatát- 1919-beo a szociáldemokraták 421 mandátumból 163-at kapnak és 1920-ban a szocialista pártokra 25.75 millió szavazóból 10.75 millió szavazat esett. Hasonló fejlődést mutat az angol és francia szocialista politikai mozgalom, különösen a háború utáni időben, amikor Angliának, Franciaországnak és részben Németországnak is egyidőben szocialista kormányai voltak. Azonban figyelemreméltó az is, hogy az egyes országok szocialista pártjai mennyire alkalmazkodnak sajátos viszonyaikhoz. A háború kitörésekor például úgyszólván minden ország szocialistái megszavazzák a liadóhiteleket, feladják antimilitarista elveiket és az internacionalizmust, s jő patrióták lesznek. Németországban megerősödik a revizionisták tábora, Franciaországban a szocialistáknak az a politikai felfogása, hogy a nacionalizmusnak meg .kell előznie a szocializmust, az osztályharcot pedig az oszlályok egyiiittműköd ősével kell helyettesíteni. „Az angol munkáspárt, amely az 1923-iki választásokon 200 mandátum birtokába jutott és kormányképes lett, — nem kimondott szocialista párt. Szocialista és szakszervezeti alakulatok egyesülése közvetlen politikai és nem távoli szocialista célpk elérésére, amely elveti a forradalmi marxizmust és az evolúció, a békés fejlődés alapján áll." Ezeket a sorokat az angol munkáspártra Ramsay Macdonald, az angol munkáspárt elnöke, Anglia volt miniszterelnöke irta legújabban „A szocialista, mozgaloméról megjelent munkájában. A keresztényszocializmus Amikor igy dióhéjban összefoglaltam a szocializmust és a szociális mozgalom egyes fázisait, nem mulaszthatom el, hogy ki ne térjek a szocialista mozgalommal párhuzamosan fejlődő és tevékenykedő keresztényszocializmusra, amelyet legjobban szeretnek lebecsülni vagy agyonhallgatni, részi: t a szocialisták részéről vele .'szemben megnyilatkozó ellenszenvből vagy tájékozatlanságból. A legtöbben azt kérdik, hogy mi is a keresztényszocializmus? Vallásos . vagy xo- cialisztikus mozgalom, vagy a kettőnek a keveréke ? A keresztényszocialista mozgalmat kétségkívül katolikus egyházi körök indították meg. A kapitalizmus és szocializmus egyre növekvő problémái nem kerülték ki a figyelmét a katolikus egyházi köröknek. Különösen német és osztrák főpapok foglalkoznak egyre I intenzivebben társadalmi kérdésekkel, s már ! a múlt század hetvenes éveiben bámulatos | előrelátásai írnak és nyilatkoznak a szocializmusról és kapitalizmusról. A szociáldemokrácia egyházellenes propagandája és a kapitalizmus liberalizmusa idejekorán felnyitották az egyházi körök sze- jmét a nagy veszedelem előtt,, amely mindkét részről az Egyházat létében támadta meg. A két világjelenség előtt amúgy ?m lehetett szemet hunyni és előbb-utóhh állást kellett, foglalni velük szemben. A hivatalos állásfoglalást XIII. Leó pápa, — akit mellékesen „szociális" pápának neveztek el — a Kórom novarum c encyklikában fejtette ki, amely pásztorlevél egyike a katolikus egyház legnagyszerűbb megnyilatkozásainak. A pásztorlevél a magántulajdon ailap- elvéből indul ki, amelyet magáévá tesz. Azonban a dolgozó munkások védelmére is kel, s amíg egyrészt a tőkés és munkás között fölmerülő vitás kérdések békés megoldását ajánlja, másrészt a legnagyobb határozottsággal tiltakozik a munkásoknak a tőke által való kizsákmányolása ellen. A szocializmus nincs ellentétben az isteni kinyilatkoztatással, ameddig a társadalom megjavítására törekszik, de a szocializmust át kell hatnia a keresztény szellemnek és a szociális munka alapja a társadalmi szolidaritás kell, hogy legyen. Az osztályharc és a forradalom elvetendő. A pásztorlevélnek igen nagy hatása volt mindenfelé. Támadták is mindkét oldalról. A liberális tőke szociális állásfoglalása miatt. A szociáldemokraták szerint pedig a pásztorlevél a kapitalizmus mellé állott. A katolikus egyházi körökben a pásztorlevél megjelenése után mindenütt megindult a szociális munka. Egész Európában megkezdik a katolikus és keresztény munkásegyesületek megalakítását. A katolikus és keresztény politikai pártok programjába a szociális követeléseik egész sorát veszik fel. Harc a liberalizmus és szociáldemokrácia ellen — ez a keresztény pártok és munkás- szervezetek követelése. És megindul a harc az elveszett tömegek visszáhóditásáért — a keresztényszocializmus jelszava alatt. Hosszadalmas volna leírni ezeket a harcokat, amelyeket mindenütt olyan lelkesedéssel indítanak meg s amelyek úgy politikai, mint szakszervezeti téren nagy sikereket hoztak. Az idő igazolta a keresztényszocializmust. A szociáldemokrácia nem tudott megáldani a lejtőn és természetszerűleg termelte ki magából a bolsevizmust, amely ma már felmorzsolással fenyegeti magát a szociáldemokráciát és létében fenyegeti az egyre inkább védekezésre szoruló liberalizmust, a nagytőke védelmezőjét A mig a világháború kitöréséig a kettő közös fronton harcolt mindenütt a katolicizmus és a kereszténység ellen,-úgy most egymással vívják öldöklő csatájukat. És egyre inkább szembetűnő, hogy az ellankadó liberalizmus hogyan iparkodik a katolikus Egyház védő palástjába kapaszkodni az előretörő bolsevizniussal szemben. A keresztényszocializmus eszmei megnyilatkozása és gyakorlati alkalmazása a keresztényszocialista munkásszarvc zetek tevékenységében figyelhető meg a legjobban. (Folytatjuk.) 5
