Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)

1927-04-23 / 93. (1427.) szám

> ~ • lípX XlXO S^áJ UilllO'Ut* G Onagysága tavaszi gondjai Az a mondás, hogy „ruha is teszi az embert", elég rég’ megáliapilás s bizony nagyon igaz. hogy a társadalmi viszonyok megkívánják, hogy jól és ízléssel öltözködjünk. Az öltözködés mindenkinek, do mégis elsősorban a nőknek, egyik légiontosabb problémája. Ilyenkor, tavasszal, el sem lehet képzelni, mennyi gondjuk van a nőknek. A tavasz a nők számára a tájékozatlanság ideje. Tele vannak két­séggel, bizonytatansággal: vájjon milyen legyen a ruhánk, a kosztümünk? És ha a ruhakérdés elin­téződött, ezzel miég távolról sincs vége a gondok­nak. Aki azt képzeli, hogy egy uj ruha elég ahhoz, hogy sikkes legyen valaki, nagyon téved! Mert a ruha mellett ugyanolyan fontos a kalapnak, cipő­nek és a többi apróbb tárgynak megválasztása, amelyek a nő toilettjét kiegószilik. A jól öltözködő nő külsejének kalapjától a cipője sarkáig össz­hangban kell lennie. S mert nincsen olyan apró tárgy a nőn, amit el ne kapna a sodró ár, amit mostanában divatnak nevezünk. — hát csoda-e. ha ilyenkor, tavasszal, mikor a poéták szerelmes ver­seket költenek, a nők töprengve elmélkednek: mibe öltözzünk? — milyen kalapot vegyünk? — vagy hogyan alakíttassuk át azt a régit, ami még megvan? S ha állítólag a lírai vers a költő egyéniségé­nek legőszintébb kifejezője, akkor éppúgy mond­hatjuk, hogy a ruházkodás a nők egyéniségének kifejezője, mert éppolyan szívügyük ez nekik, mint a költőknek a vers. Most pedig hadd mondom el röviden összefog­lalva. milyen lesz a divatja az idén mindannak, amit onagysága a ruhán kiviil be akar magának szerezni. A tavaszi kalap divatja már kialakult és meglepetést hozott. Teg­nap még a legdivatosabb kalapfoíma a sapka va­riálása volt s ma már minden kalapnak karimája van. A nagy toiletlhez ugyan most is szívesen vi­selik a karimanélküli, fejdiszszerü kalapot, de az utcai kalapok, melyek ilyenkor tavasszal minden ruhadarabnál fontosabbak, mind karimával ké­szülnek. A legtöbb kalap anyaga szalma, selyem és szalag, de könnyű, puha filc is még miiiig o.eg- dönthetetlenül uralkodik. A tető magas, a karima hátul a nyaknál egész elkeskenyedik, a disz leg­inkább szalag és egyszerűségűkben mégis olyan szépek az uj tavaszi kalapok, hogy egyik másikat látni, megszeretni és meg?íúro'ni, néha — csak egy pillanat müve. A kalapok színe, természetesen, az egész öltö­zethez alkalmazkodik, mégis, mint divatszint, a világos drappot és a rózsaszínes árnyalatot jelöl­hetjük. Idősebb dámák számára megmaradtak a barnás ámyalatuak, melyek a szürke divat mellett erősen érvényesülnek az idén is. A szürke kala­pok, bár önmagukban kissé monoton hatásúak, szürke harisnyával és . cipővel, különösen kék ár­nyalatú ruhákhoz, kitünően hatnak. Párisban látni újabban apró, színes toliakból készült kalapokat is- Fényesek, élénk színűek ezek a kalapkreációk, — s ha valóban jól illenek viselő­jükhöz, — könnyen lángra lobbanhatnak tőlük a szivek! A divatos cipő ismét szürke. A szürke cipő az idén rendkívül ele­gáns, de csakis szürke harisnyával A testszinü ha­risnya, mely majdnem minden szirni cipőhöz illik, a szürkéhez lehetetlen. A szürke cipőt többféle ár­nyalatban készítik, hogy minden ruhához megtar láthassuk a megfelelőt. Az egész szürkék sötétebb szövetruMk'hoz, köpenyekhez valók, a világos szür­kék könnyű se1 vemruhákhoz használhatók. A szürke szin mellett még mindig divatos a pezsgőszin és a mogyoróárnyalatok. Nyári ruhá­hoz, világos harisnyával mélyen kivágott lakkcipőt is lehet viselni Anyagban a sevró. a kígyó- és krokodilbőr a fávorit Szeretik kombinálni is ezeket a bőröket, de ez nem túlságosan praktikus, mert a sima bőr hamarább megy tönkre, mint a kigyóbőr s igy a cipő hamarosan hasznavehetetlenné válik. Formában még mindig a franciasarku, pán- tos cipők vezetnek. A sétacipők fazonja amolyan vegyes kreáció. Félig angol, félig francia. Legin­kább regattaszerü és rendszerint egyféle bőrből, alacsonyabb sarokkal készítik. Ezután a világért sem feledkezhetünk meg ő- nagysága rediküljéről amely éppenolyan fontos, mint a kalap és a cipő. Mióta a nőiruhákról véglegesen eltűnt a zseb és mióta a púder, rúzs és cigarettatárca olyan fontos használati tárgyak lettek, a ridikül a női toilett egyik legnélkülözhetetlenebb kiegészítője lett. Azonban most is még a nagy, kényelmes tás­kákat szeretik, ami a sokféle bevásárlás elintézé­sénél praktikus is. Utcára bőrből, látogatásra se­lyemből, estélyekre, színházba brokátból készült ridtkült hordanak. Színben és formában a legkü­lönbözőbbek ezek a táskák, csak nagyságban egy formák — valamennyi óriási! Végül meg kell emlékeznünk az öv divatjáról is. Manapság övnélküli ruha,, úgyszól­ván, nincs. Az angol ruhákon anti’opöv, továbbá, a gyik és más csuszó-mászók bőrei játszák a lógna gyobb szereept. De láttunk már olyan öv ú is. amely a szelíd boci bőréből készült. (A bocibőr kü­lönben is nagyon néoszerü újabban: kabátokat sőt kalapokat is készítenek belőle.) A selyemruhák öve ugyanabból az anyagból készül, m;nt maga a ruha. Néha szalagcsokorba kötik o’dalt az övei de leginkább valamilyen dí­szes csattal kapcsolják elől össze. Gyöngyházból, színes kövekből, strasszból láthatók a divatos csat­tok, amelyek a mai ruháknak szinte fődiszük és a legegyszerűbb, leglengébb georgette-ruha is bol­dog és Piszke, ha ecv szód. hozzáillő csattal dicse­kedhetik. A katolikus pártok fNasarFk ellep fordultait A Ceské SSovo Jézus kétezer évvel fiatalabb testvérének aposztro­fálja Masaryk elnököt — A katolikus sajté fölliáborodása Jézus istenségének profanizáiása miatt — Svehla tárgyalása Lítvinov a pali világgazdasági kcnísrencián London, április 22. Népszövetségi körökből jött bizalmas értesülések szerint Orosz­ország a genfi világgazdasági konferenciára Litvinov vezetésével nagy szakértőbizottsá­gét küld ki. Ugyanekkor állítólag arról is értesítették a svájci kormányt, hogy a külügyi népbiztos genfi útját Bernben megszakítja és ünnepélyes keretek között újra fölveszi a diplomáciai összeköttetést Svájccal, miközben rendezni fogja azt a kártérítést is, amelyet Svájc Vorovszki meggyilkolt szovjetkövet lányának hajlandó folyósítani. Prága, április 22. Svehla, amikor éppen egy évvel ezelőtt külföldi Ultijáról visszatért és itt óriási harcét talált a Hradzsin ellen, létrehozta az úgynevezett várbékét a cseh pártok között. Ez a béke azonban most ismét sTÜnőf’élben van s a közeledő elnökválasztás alkalmat ad a Masaryk elnök elleni tábor­nak, hogy a tavalyihoz hasonló méretű kam­pányt kezdjen a Hradzsin ellen. A cseh nemzeti demokrata és cseh néppárt sajtója koncentráltan állást foglal Masaryk jelölése éllen. Erre az impulzust tulajdonképpen a szlovák néppárti sajtó adta, amely a polgá­riak elnökjelölt jenek Kramárt nevezte meg. A kampányt a Ceské Slovo együk cikke mérgesítette el, amely azt irta, hogy Masaryk Jézusnak kétezer évvel ifjabb testvére. A oikk többek között ezeket tartalmazta: — Az április 12-iki éjszakát Masaryk Názáretben töltötte, Jézus születési helyén. Nem az isteni, hanem az emberi Jézus he­lyén tartózkodott az elnök. A hozzá közel­álló embert kereste Masaryk. Masaryk vi­szonya Jézushoz olyan, mint egy testvéré, aki kétezer évvel fiatalabb. A cikk végén pedig Gamma cikkíró összehasonlítja Jézus kálváriáját Masarykéml és azt írja, hogy Masaryk a cseh passziót vitte Názáretbe. Ez a cikk óriási felháborodást keltett a cseh néppárti sajtóban. A L idővé Liisty a kö­vetkezőiket irja válaszul: — Jézus Krisztus életét és mártírhalá­lát Masaryk tanár boldog sorsával Szöyet-, seíyemujdonságok !!j. KLEIN SANUOR-ná! nagy választékban Kosics, Pö-utca 9. iUintlukültíés vidékre. szehasonlitani (mert hiszen neki min­dene vau, amit az ember a világon csak megkívánhat), szellemi sötétségre vall. Masaryk szerencsétlenségét várlakájai képezik. Ha a nép választaná az elnököt, úgy elegendő volna ezt a Gamma-cikket terjeszteni és Masarykot nem választa­nák meg újból. A Oedi, Kordács prágai érsek lapja, Dr-apa- lilk tollából ugyancsak részletes cikket ir és foglalkozik ezzel a kérdéssel. Gamma cikke szerinte blasaíémiia és ha Masarykot nem választják meg elnöknek, úgy ezt egyedül Gaimma tettbe meg Jézus és Masaryk között vont párhuzamával. Masaryk mint elnök nem felel meg sem a kormánynak, sem a parlamentnek, sem pedig a nemzetnek. írói mivolta fölött a nyilvánosság Ítélkezik fölötte. Gamma apotheózisa, mellyel egy embert egy színvonlaira akar állítani az Iste nel, nemcsak a mi érzelmeinket sérti, hanem miagát az Istent is. Legújabb értesülésünk szerint Svehla mi­niszterelnök mindenáron arra törekszik, hogy a polgári pártok is Masaryk mellett szavazzanak, nehogy úgy tűnjék föl, hogy ő tisztám csjak a szocialisták exponense volna. A tárgyalások Svehla és a polgári pártok vezérei között már megkezdődtek s úgy ér­tesültünk, hogy a cseh néppárt, valamint a szlovák néppárt csakis bizonyos föltételek biztosítása mellett hajlandók szavazataikat Masaryk részére lekötni. azonban egészen más elbírálás alá esik egy- egy ilyen rosszul megrendezett sajtókampány. A megfélemlitési politika Ruszinszkóban már elvesztette a hatását s igy a lapok hír­adásai szerint a ruszin nemzeti tanács aposz­trofált tagjai egyszerűen sajtópert indítanak a denunciáló, vagy a denunciálásban segéd­kező lapok ellen. Mind bizonyosabbá válik azonban, h így a prágai kormánynak kellemetlen kezd leírni a niszin nemzeti tanács működése és könnyen bekövetkezhetik, hogy eleget fog tenni a denunciánsok követelésének és feloszlatja ezt a politikai, kulturális és közgazdasági egyesületet. Ezt a baklövést azonban a prágai kormány nem igen fogja elkövetni, mert nyilván az a célja, hogy a tanács tagjainak megféiemliié- sével ez a szervezet önmagától hulljon szét és ezzel ismét kátyúba kerüljön úgy az autonó­mia, mint a határkérdés égetően sürgős ügye. A ruszin nemzeti tanács ellen indított eme első attak kötekezményeire vonatkozó­lag megkérdeztünk egy tanácstagot, aki kije­lentette, hogy a tanács tagjai egyáltalán nem, ijednek meg a,z ellenük felsorakoztatott, vádaktól, hanem a bíróság előtt fogják kényszerí­teni a denunciánsokat arra, hogy azokat bebizonyítsák. Azt is megjegyezte informátorunk, hogy egyáltalán nem méltó a prágai kormányhoz, hogy a meg'félemlitési politikának ilyen osto­ba, elhasznált eszközeivel akarja elgáncsolni a ruszin nép önvédelmi harcát. Ruszinokéban ugyanis a helyzet megérett arra, hogy népei az alkotmárytörvénynek e területre vonatko­zó rendelkezéseit végrehajtassák. Megfélemlítéssel akarják szétrobbantani a ruszin nemzeti tanácsot Saitódenunelálás, rágalmazás! pörök sorozata Ruszinszkóban — Azzal vádolják a ruszin tanácsot, hogy a magyar kormánnyá! pénzeltet! magát TJngvár, április 22. (Ruiszinszkói SzierkesztőségünktőL) Ru- szinszkó problémájának középpontjába újab­ban kétségtelenül a „Központi Orosz Nemzeti Tanács" került Ez a forradalmi alakulat, a kormány sze­mében nem sokat Számított. Beigazolta ezt a kormány azzal, hogy a Tanács Prágába küldött deputációját úgyszólván senkise fogadta. Arról a memorandumról pedig, amelyet a de- putáció magával vitt, kisült, hogy az teljes mértékben ellenkezik a nép elé terjesztett memorandummal és egészen más szellemű, mint amilyen Ruszinszkó érdekeinek meg­felelne. ' A prágai kormány azonban még ezt a lo­jalitást sem méltányolta eléggé. Ellenkezőleg. Most, hogy a kormányzóság jelentéseiből meggyőződött arról, hogy ez a nehézkesen mozgó Szervezett mégis csak munkába kez­dett és százezreket toborzott a háta mögé, ©lő vette régi rozsdás politikai fegyverzetét és — mint ahogy nyolc év óta teszi — a nemzeti tanácsot és annak tagjait saj­tója utján denunciáltatja, hazaárulással vádoltatja, és meggyanusittatja azzal, hogy ez a szervezet a magyar kormány Szolgá­latában áll. A cél világos. A ruszin nemzeti tanácsnak számos tagja állami tisztviselő, aki exponált állásban működik, akihez tehát a gyanúnak az árnyéka sem férhet. De hogy a megféleuilitési akció annál biztosabban sikerüljön, a cseh és a magyar nyelvű sajtó egyréisze névSzerint felsorolja, azokat a köztisztvi­selőket, akik a nemzeti tanácsban aktív részt vesznek nyilván azzal a céllal, hogy az illetőket a ke- nyérfélités révén elriassza attól a nemzeti ta­nácstól, amely — a denunciánsok szerint — nem kevesebb, mint egyszázhatvanezer cseh koronát kapott a magyar kormánytól a csehszlovák járom alól való felszabadítás céljára. Ha a ruszin nemzeti tanács elleni politi­kai manőver nem a ruszirszkói kormány- sajtó hasábjain folyna le, hanem valahol nyugaton, abból a világot bejáró politikai és sajtóbotrány lenne. Ruszinszkóban Leid! dr. halálos móiorkerékpár- szerencsétlensége Abaujszina községben Kassa, április 22. Munkatársunk jelenti tele­fonon: Szerdán délután három órakor Abaujszina községben, amely Kassától 18 kilómé'erre fekszik a magyar határ közeiében motorkerékpárszeren­csétlenség történt, amelynek Leidl dr. kassai la­kos. a magyar társadalomnak egyik oszlopos tag­ja áldozatul eseti Leidl dr. egy nemrégen Prágában vásárolt mo­torkerékpáron kirándulást tett Abaujszina felé. Az időjárás kedvező volt. Leidlnak ez volt az első útja motorkerékpáron. Azért választotta ezt az utat, mert mindvégig elsőrendűen kiépített ország­ul A község határában az ut elágazik. A pesti országút egyik ága a Fischer-féle korcsmánál éles ivü kanyarulattal befordul. Amikor Leidl motorkerékpárjával ehhez a veszélyes kanyaru­lathoz ért, nem volt már ura a gépnek, a fék felmondta a szolgálatot és az utasával óriási iramban egyenest a halálveszedelemnek rohant neki A gép átcsapott az árkon, leesett egy kő­lépcsőn keresztül a tornácra. Leidl éles ívben nekiesett egy lednek, fü­léből és orrából ömlött a vér. A belső vérzés következtében a balszeme is ki­dülledt. A szerencsétlen ember koponya- csonttörést szenvedett s a helyszínen meghalt. Leidl dr. holttestét ideiglenesen az abaujszinai halottas házba szállították, ahonnét ma délelőtt átviszik Kassára. A kassai magyar társadalom fia­tal tagjának halálos szerencsétlensége óriási rész­vétet keltett. Halálát felesége és gyermeke gyá­szolja. A. BÜLSEVIZMUS ELLENI HAJH KÍNÁBAN Csamkaijiszeik katonái hóbórbárddal fölfegyverezve viszik a veszídlhelyre a vasrács mögött rémülten, várakozó, halálraítélt komjnunistia agMiaroteat. 3 BUMM—

Next

/
Thumbnails
Contents