Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)

1927-04-22 / 92. (1426.) szám

Mai siámunk 1© ©Ida VI. évf. 92. (1426) szám a Péntek » 1927 április 22 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszköi es ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikcá napilapja Felelős szerkesztő: DZURANY1 LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prágáik, Panská ul 12/III, -—Te­lefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha A harmadik kínai kormány szintén megalakult. Katonák csinálták. Azok, akik megverték a marsallokat sorban (Wakik megteremtették — nyugodtan mondhatjuk igy — Délkina világhatalmi pozicióját. Elégedet­lenek voltak a déliek kommunizmusával, na­gyon helyesen, mert törekvéseiktől, melyek elvégre elsősorban mégis csak nemzeti törek­vések voltak, nagyon távol állt Borodin intri- kussága és sok titkos célja. Moszkva persze nyomban világgá kürtölte, hogy Csankaiszek az angol szuronyok segítségével lett úrrá, de ez a vád már abban a pillanatban összeomlott, amikor Nanking és Shanghai piacain milliók és milliók kiáltották ki a sárga fajnál szokat­lan lelkesedéssel Csankaiszeket Középki na urává. Nem tudjuk, tarthatja-e magát a har­madik kormány, nem tudjuk, engedékenyebb lesz-e az uj ur a külföldiekkel Szemben, mint eddig volt, s a nagy bizonytalanságban csak egy bizonyos: a hankaui államcsíny megdön­tötte a kínai egységről szóló sok európaijesztő mesét, melyekkel bizonyos elemek, a euró­pai országokban is, a saját malmukra akar­ták hajtani a vizet. Hisz minket Kína mindig csak annyiban érdekelhet, amennyiben az ott lejátszódott eseményekből bizonyos praktikus következmények vonhatók le a mi viszonyaink­ra. A déliek nagyszerű előnyomulása idején váltig hallhattuk az arra hivatottaktól, hogy az az első előnyomulás — ő légvárépités — köz­vetve halálos csapást jelent az európai polgári társadalmi rendre is, mert Kínában osztály- ellentétek állnak egymással szemben s ha egyszer az osztályelmélet tana megejtette az ötszázmilliós sárga népet, akkor Európa legföljebb még néhány évtizednyi „Gnaden frist“-et kap csak, mert a Szovjettel egyesült Kantón először elsöpri Nagy Briíániát, azután Japánt, Amerikát, Franciaországot és az Ura- lon át, vagy pedig Hátsóindián, Előindián, Per­zsián, Arábián, Angórán és a Földközi tenge­ren keresztül egyszerre csak megjelenik Európa kapuinál és ez a vén kontinens, az aggkóros öreg ember, egyetlen jól irányzott csapással összeesik, hogy kilehelje bűnös lelkét. .< Naiv álmodozás! Angliát lehet belső eszközökkel — angolokat angolokkal — kor­rumpálni és kétségtelenül veszedelmes a brit birodalom jövője szempontjából például az a sok belső diefetista törekvés, sztrájk és egység szabotálása, mely csak a közelmúlt­ban vezetett Churchill szomorú költségveté­séhez, de kívül, a diplomáciában, a nemzet­közi viszonylatokban nem egykönnyü John Bull évszázadok alatt kikristályosodott ra­vaszságát letiporni. Angliát még soha külső ellenség meg nem verte. És legkevésbé Kina. Anglia óvatos és ha látta volna, hogy a Mennyei Birodalomban végzetesen rosszak az esélyei, bizonyára még a kellő pillanat­ban kikápmálódott volna a nehézségből és semmiesetre sem küldött volna a veszett ügy támogatására csapatokat a Sárga tenger partvidékére. Veszett ügyet támogatni, bu­tán kitartani, presztizskedni, nem brit szo­kás, ehhez túl kai már i nép él a zöld szigete­ken! Amikor tehát az első angol katona megindult, sejteni lehetett, hogy van még. remény; a brit világbirodalom elparentálói túlontúl sietitek. Anglia tervezett valamit. És diadalmaskodott is. Anglia érdeke, hogy Kínában' állandóan egymással ellentétes erők működjenek. Sem egy erős abszolutista, sem az erős liberális, de legkevésbé az erős proletár uralom nem lehet rokonszenves előtte, mert minden erős uralom válogatás nélkül csak az angol be­folyási gyengülheti. Ezért volt érdeke az JugoiilávSa és Oroszország ffdSw@szi ©diplomáciai viszonyt? M ok: az olasz-Jugoszláv feszültség Belgrád, április 21. Egy berlini jelentés szerint Baingesics némotországi jugoszláv követ a szov­jet megbizoítaivai hetek óta tárgyal a jugoszláv—orosz diplomáciai viszony felvételéről. Beavatott belgrádi körök úgy tudják, hogy a tárgyalások nem hivatalos jellegűek, de mivel a követnek kitűnő összeköttetései vannak Szovjetoroszorszáigbain és már római tartózkodása alatt is több Ízben érint­kezést keresett Moszkvával, valószínű, hogy ezek a magánbeszélgetések a későbbi hivatalos tárgyalá­sok előfutárainak tekinthetők. Ha Balugesics mag ártárgyalásai eredményre vezetnek, akkor Jugo­szlávia és Szovjcíoroszország kibékülése néhány nap alatt megtörténhetik, annál is inkább, mert a belgrádi kormány a feszült olasz viszonyra való tekintettel, szívesem keresi Oroszország barátsá­gát. A diplomáciai viszony felvételéinek egyetlen akadálya a román szerződéses viszony, amely első­sorban arra irányul, hogy Jugoszlávia ne béküljön ki Oroszországgal, Jugoszlávia legnagyobb ellen­ségével. ' | Csankaiszek katonái elfogták Borodint? Ujsbb bonyodalmak Kínában — Az öt külföldi hatalom megszállta s megerősítette a pekingi követség! negyedet — AHankauhoz intézett jegyzik nem lesz ultimátum — Észak anarchiája várható Paris, április 21. A Daily Mail shau gbaii jelentése szerint a hankaui eilenfoi. márok elfogtak Boroclint, a kantornak orosz tanácsadóját, lakását pedig kirabolták. Ezt a jelentést föntartással kell fogadni, mert né­hány nap előtt olyan hírek érkeztek Ha.i- kauból, hogy Borodin az orosz koncesszi ‘.ha menekült, ahol élete és vagyona biztonság­ban van. 4 ... A pekingi zűrzavar Peking, április 21. Az United Press je­lenti; a követség! negy ed nyugati oldalát, azt a vidéket, ahol az orosz nagykövetség épületei feküsznek, az éjszaka folyamán a legnagyobb csöndben angol, japán, francia, amerikai és olasz tengerészkatonák szállot­ták meg. A követségi negyednek ez a része tehát teljes hadikésziiltségben áll és bármi­kor visszaverheti az esetleges támadásokat. A megszállással kapcsolatban beavatott kö­rökből az United Press arról értesül, hogy ez a megszállás huzamosabb ideig fog tar­tani, mert Peking idegenéit akut veszede­lem fenyegeti. A megerősített helyet drót- sövénnyel vették körül s a falakon alkalmas ág; . állásokat és gópfegyverducokat készí­tettek. Ezek az elővigyázatossági intézkedé­sek rendkívül jellemzőek az általános ide­gességre. Beavatott körök szerint Csang- csungesang, aki eddig hűen kitartott Csang- szolin mellett, bármely pillanatban Csankaj- szek pártjára szegődhet és fölboríthatja a helyzetet. Ha ez a veszedelmes fordulat nem is következik be és Peking nem kerül köz­vetlenül katonailag veszélyes helyzetbe, még akkor is bizonyos, hogy Északki na bel­politikai katasztrófa felé halad. Ennek a ka­tasztrófának előrevetett árnyékát már min­denfelé észrevenni. Csangszolin, aki ma va­lóban diktátort módon uralkodik, drákói rendszabályaival mélyen elkeseritette a né­pet s míg a szegény emberek Kantonhoz húznak, addig a kereskedővilág és a paraszt­ság Csankajszékhez pártolt. Az északkinai valuta rohamosan leromlik, az élelmiszerek ára ennek arányában emelkedik s igy a gyúahyag meglehetősen felhalmozódott. A nap-nap után megismétlődő kivégzések, bür- tönbevetések és a hallatlan brutalitással be­hajtott adók jóformán óráról-órára növelik az elkeseredést. Sztrájkok, passzív elleni- állások és bojkottok napirenden vannak. A kereskedelmi élet csaknem teljesen meg­szűnt és a vonatok állandóan viszik az ide­geneket a tengerpart felé. Mindezeknek az eseményeknek hatása alatt a hatalmiak kény­telenek voltak erélyes intézkedéseket foga­natosítani. Csankaiszek nem kap ultimátumot London, április 21. A Quai d‘0rsay kate­gorikus kijelentései után ma a Foreign Office is elismeri, hogy a francia és a japán közbe­lépés miatt Csen kan tani külügyminiszterhez intézett második öthatalmi jegyzék nem lesz ultimátumszerű. Ez a második jegyzék újból csak figyelmeztetés lesz és a kantonjuktól újból csak bizonyos szelidebb jóvátételt köve­tel. Ha Csen erre a jegyzékre sem felel, ak­kor Anglia és azok a hatalmak, amelyek nem hajlandók a nankingi eseményeket büntetle­nül hagyni, végre tényleg ultimátumot in­téznek hozzá. Mivel Csankaiszek teljesen elvált Han- kautól. a pekingi diplomaták elhatároz­ták. hogy a második jegyzéket neki nem nyújtják át. hanem mindaddig tartózko­dóan viselkednek, amig megtudják, raj­ion Csankaiszek tényleg konszolidálni tudia-e hatalmát az uralma alatt álló te­rületen. A generalisszimusz különben kijelentet­te, hogy a Csangcsolin elleni offenzívat csak akkor kezdi meg, ha Nankingban már.felál­lította polgári kormányát. A középkinai kor­mány külügyminisztere, Wu dr., Szunjatszen hajdani munkatársa lett. A kormány külpoli­észak-dél ellentét föntartása, ezért nem se­gítette meg oly döntően Csangszolint, hogy ez legyőzhette volna Kantont (elegeit hara­gudott is ezért a mnkdeni marsai!) — s ez­ért lelt önálló ur, bontó erő a nagy Csan­kajszek is, amikor Dél uralma kezdett már túl hatalmassá válni. Most ismét marakodhat­nak s az átütő, nagy kínai egységről szóló, egyeseknek kedves hírek ismét a mesék vi­lágába k öntözhetnek. Káosz van I\ inában, zsoldos erők csetepatézása, gyávaság és tehe­tetlenség — nagyon messze van még a kon­szolidálódás. Érzik ezt a hatalmak is, főleg Japán, melynek legutóbbi gazdasági krízi­séit nem utolsó mértékben a kínai jövedel- I mek elmaradása okozta és kezdetboni ide­genkedésüket abbahagyva, ma zárt sorban vonulnak föl Anglia mellett. Kina még nem ébredt föl. Kina még kaotikus. Moszkva gyenge és Anglia szuve­rén, okos ur. Akik az általános felfordulásra ' számítottuk, ismét csak csalódlak. fikájának jelszava is a túlhaladott és egyol­dalú külföldi szerződések, valamint a külföldi militarizmus és imperializmus elleni kímé­letlen harc. Nő az oroszellenes propaganda Shanghai, április 21. Anglia oroszellenes propagandája napról-napra nő, még a kanto­rnak városaiban is. A pekingi szóvje<tnagykö­vetségen talált állítólagos okiratok nyilvános­ságra hozása sok tekintetben megkönnyítet­te ezt a propagandát. Ezek az okiratok bebi- zonyitják, hogy az idegenek ellen irányuló gyilkossági tervekért egyedül Moszkva fele­lős. Hankaui jelentés szerint Borodin egy ottani francia kórházba menekült. A shang- haii szovjet követség körül vont ost.romzár- latoí ma megszüntették. Csankaiszek csak féísíkert aratott Paris, április 21. A Petit Párisién shang- Iiaii külön tudósítójának az a véleménye, hogy Csankaiszek államcsinyje csak félig- meddig sikerült. A délkinai pártokban már sokkal erősebb a bolsevizmus, mintsem hogy Hankau amputálása fájdalom és gyöngités nélkül történhetne meg. Csankaiszek akciója dacára a régi hankaui kormány megtartotta régi minisztereit, sok hü tábornokát és a be­vált néptribunokat. Csankaiszek csak a leg­kiválóbb katonákat összpontosíthatja maga köré. Mögötte áll továbbá a kinai bankvilág, amely pontosan fizeti a katonák zsoldját. Mindennek dacára nagyon kérdéses, vájjon Csankajszek mer-e nyílt konfliktust provo­kálni és nem fog-e előbb kiegyezni Északki- nával. — A tudósitó ugyanekkor meginterjú­volta Shanghai kinai városparancsnokát is. A tábornok szerint tulajdonképpen semmi sem történt és a kuomintang csak visszatért eredeti elgondolásához. A kuomintang soha­sem volt bolsevista s éppen ezért nem cso­dálható. ha most szabadulni akar a túlzó ele­mektől. A kommunistákkal való együttműkö­dés úgyis rendkívül sokat ártott a délieknek. Stalin mérsékletre int Moszkva, április 21. A kommunista párt központi bizottsága az összes szavazatokkal négy szavazattal szemben Stalin együk be­szédét fogadta el a kinai politikában köve­tendő alapelvnek. A négy nemmel szavazó Trockij, Zinovjev, Kamenev és az ellenzék egy negyedik tagja volt. Ebből a minimális ellenzékből is látni, hogy Trockijék akciója máig teljesen összezsugorodott. Az ellenzék azt követelte, hogy Moszkva azonnal szovjeteket állítson fel Kínában, de Stalin beszédében élesen megtámad­ta ezt a mesterséges átültetést és hibás­nak minősítette Kina orosz rendszerű átalakítását. Ez a politika csak ártana a kínai mozgalomnak és épp azért óvatos­ságot ajánl. amit a párt többsége magáévá is tett. Stalin beszédében elismerte, hogy Csankajszek ál­lamcsinyje megbontotta Kina nemzeti egy­ségét, de szerinte semmiesetre sem vezethet bukáshoz. Legalább is egyelőre a kantornak mozgalma tiszta munkás- és parasztmozga- lommá válhatott­A yerki hercegi párt csaknem agyonütötte két lezuhanó repülőgép London, április 21. Miközben a világkö­rüli utón lévő yorki herceg és felesége egy millió néző előtt bevonult az ausztráliai Mel- boumeba, közvetlenül a hercegi pár fölöd két repülőgép a levegőben összeütközött és al:g néhány méterrel az ünnepi hintó előtt a földre zuhant A két gép zuhanás közben meggyuladt és mind a négy utasa szörnyethalt. Az inci­dens érthető módon megzavarta az ünnepi programot. A hercegnő a nagy izgalomban elájult

Next

/
Thumbnails
Contents