Prágai Magyar Hirlap, 1927. április (6. évfolyam, 76-99 / 1410-1433. szám)
1927-04-15 / 88. (1422.) szám
4 Miiyen hosszú az emberi élet ? A b:blia szerint az emberi élet tartama hetven esztendő, amivel szemben az életbizlosiló- társaságok statisztikusai merőben ellentétes állásponton vannak. Adataikból kiderül ugyanis, hogy civilizált országokban az emberi élettartam át tag negyven esztendő, a kisebb kultúrájú népek pedig ennél is kevesebb ideig élnek. Szintén átlagosan számítva. Az emberiség egyharmada csak a húsz esztendőt éri el, nem egészen fele negyven esztendeig él s csupán az emberiség húsz százalékának adatik megérni a bibliai kort. Az emberi élet végső határának körülbelül a száz esztendőt lehet mondani. Gyakran hallani ugyan még idősebb emberéletről is, az ilyesféle híreket azonban mindig elővigyázat tál kell fogadni, mivel az ilyen egyének születési adatai természetszerűleg nem minden esetben megbiz- ha'ók. A legtöbb pátriárka az északi országokból: Skandináviából. Izland szigetéről, Dániából, Skótorszdgbói való s azonkívül Bulgáriából. Érdekes, hogy az ilyen hatalmas kort megért emberek általában frissebbek, semmint gondolni lehetne. Túlnyomó részükben jókedvüek s testi- munkákat is végeznek, különösen mezőgazdaságban. Ha megkérdezzük őket, mint érhettek ir.eg ilyen ritka életkort, a legkülönfélébb válaszokat kapjuk s valamennyi azt fogja mondani, hogy rendes életet folytatott. Egy azonban bizonyos: hogy a legtöbb Matuzsálem igen szerény viszonyok közölt élte le napjait. Érdemes a megemlítésre, hogy a nagy kort megért egyének között a nők vannak túlsúlyban. Ennek azonban magyarázata az is, hogy a férfiak nehezebb munkát végeznek és több veszélynek vannak kitéve, mint a nők. Az egyes államokban és különösen a városokban végzett statisztikai kimutatások arra a megnyug'a ó eredményre vezetnek, hogy a ma civilizá.i emberisége tovább él, mint éltek a régi emberek és hogy az élettartam még egyre emelkedőben van. Ennek egyik oka az egészségügyi viszonyok általános javulása, azonfelül ma valóságos élet-halál harcot vívnak a különböző betegségek leküzdésére, a csecsemőgondozás terén is nagy eredményeket érnek el s ma már többen foglalkoznak sportbal. Az életbiztosító-társaságok minden esetben számolnak az úgynevezett valószínűségi élettartammal is, értve ezalatt, azt az időt, ameddig még minden föltevés szerint élni fog az, aki biztosítani akarja magát. Eszerint a számitás szerint az újszülött 48, a húszéves fiatalember 39, a harmincéves még 32. a negyvenesztendős 25, az ötvenéves 19, a hatvanéves 12 a hetvenéves ember még 8 évig fog élni. Nagy- jelentősége van a valószinüségi számításban a szülők élettartamának is: a hosszú életű szülőknek ugyanis rendszerint tovább élnek a gyermekei A terület fekvése és az éghajlat döntő elhatározással vannak az' életre. így például a forró égöv rengeteg áldozatot követel s ezzel szemben az északi államokban hosszuéletüek az emberek. Itt is Skandinávia vezet az élen s utána következnek sorrend szerint: Anglia, Svájc, Németország, Olaszország, Poriugália, Ausztria, a Balkán-államok, Magyarország és Oroszország. Ázsia területén különösen a kínaiak és a hinduk között eiképpesztő a halandóság, mialatt Japán, amely mári9 kisajátította az európai kuliura összes előnyeit, általában véve olyan számadatok közt mozog, mint Európa. Amerikában és Afrikában a szinesbőrüek általában véve rövidéletüek s különösen a tuberkulózis és a vérbaj pusztít soraikban. A zsidók tovább élnek, ami annak tulajdonítható, hogy életük is könnyebb, öröklött és szerzett betegségek is megkurlitják az életet: igy például Angolorgzágban a köszvény terjed el feltűnő arányok között, a zsidók viszont nagyon hajlamosak az ideg- és elmebajok iránt A zsidóknak sok bajuk van még a cukorbetegséggel is. Némi általánosítással azt lehetne mondani, hogy vannak úgynevezett osztálybetegségeic is. Igv például a tüdőbaj leginkább a proiet irióme- gek közt pusztít, mig a középosztály leggyakoribb betegsége a szívbaj. Azok, kiket foglalkozásuk a szabadhoz köt (ide nem számilva a repülőket), sokkal tovább éjnek, mint akik hivatalodban dolgomat", Meghosszabbítja az életet a nyűgöd.természetű életpálya, mint azt a lelkészedről és tuio-xkról készült kimutatás bizonyítja. Az ellenkezője áll mindazokra, akiknek foglalkozása uagy felelősséggel, esetleg gyakori izgalommal kapcsolatos. Ilyenek elsősorban az orvosok, bírák és ügyvédek. Hogy az életmód is milyen hatással van az élet menetére, annak éténk bizonysága az a kimutatás, melyet az alkoholistákról készítettek. E szerint egy huszadik esztendejét megért alkoholista valószínűen csak harmadát fogja leélni annak az időtavamnak, ameddig az úgynevezett rendes- életű kortársai élnek. A házassággal szemben szinte kivétel nélkül áll, hogy meghosszabbít ója az életnek. Érmen magyarázata az. hogy a házassággal rendszerint velejár a nyugodlabb életmód és a minden tekintetben való normá’is viszony. A. házasélet előnyére kiü’ő statisztikai kimutatásnak különben az is lehet egyik oka, hogy a beteges vagy minden látszat szerint kevÓ3 ideig élő emberek túlnyomó többségükben nőtlenek maradnak. A kellemes és bosszú élet föltételeit a következőkben lehetne összefogla’ni röviden: mérték’e'e- ég a munkában és az élvezetben, rendszer és egyszerűség életünk elrendezésében. Ezt r/.em elő't kell tartamok még az öregeknek is, a fiatalokat viszont kimondo'tan erre az életprogramra kellene nevelni valamennyi szülőnek. i ! xx A ponyvairodalom mételyező hatásától óv-! ja meg gye >m'’ 't, ha jó_olvasmánnyal látja el j Rendelje meg a Tapüfülee nyuszikát Bánky Vilma férjhez megy Rod La Roquehoz A híres magyar fimdiva táviratban jelenti be eljegyzését — Legközelebb egy szegény cirkuszlányt játszik a Fekete Angyal főszereplőnője — Bánky Várkonyi nagy sikereiről Budapest, április 14. A külföldi sajtóban napvilágot látott egy bír, Bánky Vilmával, a híres magyar filmszinész- nővel kapcsolatban. Arról szólt ez a hir, hogy Bánky Vilma feleségül megy Rod La Roquehoz, az ismert amerikai filmszínészhez. Ezek a hollywoodi eljegyzési ügyek gyakran foglalkoztatják az amerikai újságokat és éppen Bánky Vilmával kapcsola'ban annak idején az a hir is megjelent, hogy Rudolf Valenlino lesz a férje. Ennek a megál’apitásához az amerikai riportereknek elég veit annyi adat. hogy Bánky Vilmát és Valentinét együtt látták valami filmbemutatón. Most, hogy ez az újabb eljegyzési hir is bejárta a világsajtót, megint bizonyos bizalmatlansággal kellett fogadni, miu'án ellenőrizhetetlennek látszott. Csak Bánky Vilma és a vőlegényjelölt Kod La Roque tudnák tisztázni ezt a kérdést, azonban mindketten természetesen hallgattak és hallgatnak. Munkatársunknak azonban alkalma, volt Bánky Vilma egy Budapestre küldött levelét látni, amelyben egészen őszintén és részletesen beszámol erről az érdekes eseményről. Bánky Vilma ebben a levélben bejelenti Rod La. Roqueval való eljegyzéséi. A hir tehát most már bizonyos. Bánky Vilma levelét egyébként módunkban van a következőkben közölni: A levélben amerikai ismerőseiről ir, majd pedig a következőkben folytatja: — Nekem most már meg van a saját publikumom. A mozisok a nevemet veszik, nem aszerint fize'nek a filmért, holy az milyen jó. Most o’yan szerepet is fogok játszani, amely nem egészen nekem való, nem az leszek, ahogy eddig Amerikában ismernek a filmen. Egy szegény cir- kiuzlányt fogok alakítani olcsó ruhákban, otthon csinált frizurával, stb.-vel. — Itt van Rod La Roque. Ö a Tizparancsolat-ban lett nagy színész, azó'a egy-két szerep kivételével Cecil B. de Mil’e nem juttatta nagyobb feladatokhoz. Most elkészült egy filmje, amelynek a cime: Resurrection, egy orosz darab, ami egy uj Tízparancsolatot jelent Rod la Roque számára. Négyezer dollárt kap egy hétre, de már ajánlottak neki 6.000 dollárt is. — Különben gondolok arra, hogy férjhez megyek hozzá. Semmiesetre sem egy éven belül azonban. Intelligens, kiváló modorú és végtelenül megnyerő egyéniségű fiú. 29 évest Mindenesetre, ha már egyszer férjhez megyek, akkor azt akarom, hogy okos házasság legyen belőle. A levélnek ennél a részénél szint változtat az irás, amennyiben az eddigi fekete sorok helyett lila tintával irt sorok következnek. Azt jelenti, hogy Bánky Vilma itt megszakította a levélírást és elment — Rod La Roque szüleihez. Mondja is ezt Bánky Vilma: — IIt megszakadt a levélírás és most már arról is beszámolhatok, hogy vacsorán voltam Rod La Roqueéknál. Mondhatom, ilyen kellemes estét rég nem töltöttem. A házuk gyönyörű tizen- ké'szobás, pompás kertje van és csodálatos Ízléssel van berendezve. Körülbelül harminc vendég volt, jelen, mind válogatott emberek. Rod La Roque édesanyja kedves uriasszony, a húga egy csinos 22 éves lány. Intelligens és egészen modern típus. Nagyon kedvesek voltak hozzám. Az én nj lakásom is most készül, és ahogy látom, nagyon szép lesz. Majd küldök róla fényképeket pár hét múlva. Azóta már Bánky Vilmának egy távirata is érkezett Budapestre, amelyben röviden jelzi, hogy megtörtént a Rod La Roqueval való eljegyzés. Bánky VEma levelében megemlékezik még Várlconyí Mihályról is. A következőket Írja: — Várkonyi végre megkaphatta vohna az igazi siker-szerepet. Arról volt sző. hogy ő fogja játszani a „Karenin Anna“ férfi-főszerepét. A Metró csinálta volna ezt a filmet, azonban Grete Garbó, aki a film címszerepét játszotta volna, szerződést szegett és igy nem kezdhettek hozzá a felvételekhez. Reméljük azonban, hogy elintézik a dolgot és Várkonyi végre olyan szerepben jön ki és o’yan sikert arat, amit megérdemel... wammummammmmamm wmmmmmmmmmmmmmmm A faraó ékszerei Tuthankamen múmiáján talált ékszerek — Felbecsülhetetlen értékek — 3300 eves acél — Karkötők, mellfüggők, gyűrűk a halott faraón A Tutkankamen-láz nem akar megszűnni. A kutatás gyors tempóban halad előre. A tulajdonképpeni legérdekesebb és legizgatóbb feladat volt még hátra: a faraó múmiájának felbontása és földi maradványainak vizsgálata. Az utóbbi még nem látott nyilvánosságot, mindenesetre feszült figyelemmel tekint a világ a gyermekkirály testének anatómiai és orvosi vizsgálata elé. Addig azonban újabb leletek kerültek nyilvánosságra. A múmiát körülcsavarő vászoncsikok között pazar ékszerekre bukkantak. Eddig 143 különféle, főleg rituális célt szolgá’ő tárgy úgyszólván kizárólag aranyból, illetve drágakövekből, került ki a vászonburkolatból. Bizonyos, hogy az egyes tárgyak helyzetét szigorú rítus irta elő. A híres „halál könyve" pontosan előírta nemcsak a szertartás legkisebb fázisát, hanem egyben meg is szabta, milyen ékszerekkel kell felékesiteni a királyi halottat, hol és mennyi nyerjen elhelyezést az egyes testrészeken. Az egész múmia ékszerekkel volt borítva. Kivéve az alsó lábszárakat, minden egjres testrészen találtak drágábbnál drágább aranytárgyakat. A törzs felső részét teljesen befedték a védőpajzsok, illetve arany mellvértek. Ezek az első legfelső rétegek képezték a tizenkét ékszereket, rituális eszközöket tartalmazó réteg közül. Az egyes rétegek között 3—4 réteg vászoncsik feküdt. Az első réteg aranypajzsait Nekhebet, Nebti, Buto és „Szent Sas" csodálatosan szép, aranyból készült, színes berakásokkal diszitelt szárnyas képmásai alkották. A tárgyak túlnyomó része aranyintarziás munka. A berakások vörösek, kékek, kékeszöldek. Szebb daraboknál a vörös felületek carneolból (vérkő, színes kvarc), a kékeket lapis Iazulibót, a zöldeket türkizből készítették. A fennmaradó felületek aranyból vagy elektrumból (ezüsttel ötvözött arany) készültek. Rendkívül ügyesen és iz’ésesen csoportosították az egyes színárnyalatokat. Főleg a színben variáló lapis lazuli elhelyezése történt igen ügyesen, úgy hogy az ékszer összbenyomását a váltakozó színárnyalatok csak növelték. Az egymásután napfényre kerülő értéktárgyak leírása túllépi e cikk keretét. Kétségtelenül az eddig ismert legszebb és legnagyszerűbb ékszerek közé tartoznak, amelyet ezelőtt 3300 esztendővel az akkori ékszeripar létesíteni tudott. Az ékszereket négy csoportra lehet osztani: pajzsokra, függőkre, gyűrűkre és karperecekre. Minden egyes darab, kivéve talán a gyűrűk egyrészét, rituális célt szolgált, vagy legalább is szimbó’ikus jelentőséget viselő állatok vagy jelvények kombinativ felhasználását mutatta. A különféle szent állatok, istenségek és jelvények gazdag omamentális felhasználása bámulatos. Főképpen állatmotivumok: sas, a szent kígyó (a nap jelképe), a skarabeus játszanak szerepet. Érdekes szerepet játszik a „Horus szeme" is. Ez több tárgyon előfordul és mint. később látni fogjuk, technológiai szempontból roppan' fontos, mert vasból van. A XVIII. dinasztia ötvösművészet;e na<r'- kedvelhette a skarabeu s- m o' ivu m ot. Rendkívül finom én részletekbe menő munkával készítették az egyes példányokat. Vagy aranyból, vagy lapis lazuli berakással, illetve emailleszerü üvegdisszel készültek. A természeíhüség és realizmus annyira ment, hogy a szent bogarak hasi részét is bámulatos miuuciozitással készítette el az egyiptomi művész. Bámulatos az a részletmunka, amit az ak-r kori idők szegényes szerszámainak segítségével végeztek az egyiptomiak. Nem szabad elfelejteni ugyanis, hogy Tuthankamen korában kezdődik csak a vas használata, legalább az első évszámsze- rüen bizonyított vasból készült fegyverek ebből a körből datálódnak. A nyolcadik „rétegben" ugyanis aranynyeles tőrt találtak. A tőr pengéje vas, eddig vegyvizsgá- latnak alá nem vetették, látszólag acélból készült Még két tárgyon találtak vasat. Az egyik egy karkötő csatiján levő csap, a másik az előbb említett „Horus szeme." A Horus-szemnek az a mitológiai magyarázata, hogy ez az istenség csatában elvesztette féiszeinét, mikor halálos ellenségével, Set- tel élet-ha’álharcot vívott. Az acél-, illetve vaslelet azért rendkívül fontos, mert a legrégibb históriai- lag bizonyítható vaselőfordulás. Eddig is kerültek ki egyes töredékek egyip'omi sírokból, sőt valő- szinüleg régebbiekből, mint a hires királysír, de az évszámot megállapítani nem lehetett és a leletek nagyrésze azért kétséget hagy aziránt, hogy mikor került a vas a földbe. A múmia helyzeti alakja nyilván Osirist, a halál istenségét akarja ábrázolni, illetve utánozni alakban. Minden jel arra mutat, hogy legmesz- szebbmenően arra törekedtek, hogy a túlvilág hatalmas istenségét szimbolizálják a halott faraó tetemével. Osiris mitológiai szereplése a „legemberibb". Ellenségeitől meggyilkolva, szétdarabolva és elégetve, mégis feltámad és a túlvilág istenségévé lesz. A múmián kifejezésre jutó Osiris-kal- tusz legnagyobb részét nem ismerjük még pontosan. A különféle amulettek, illetve ékszerek jelentősegét és szerepét, főleg a beléjük imputáít tulajdonságokat nem ismerjük. Az bizonyos, hogy szigorú szabályok szerint történt az elhelyezés és aki az egyiptomiak mitológiájával és vallásával csak kevéssé foglalkozott, tisztában kell, hogy legyen avval a ténnyel, hogy minden tárgy, sőt a rajta levő ornamentikának és jeleknek bizonyos je'entőséget kell tulajdonítani. A halott mellett talált, csodálatos művészettel készített illatszeres doboz is az egyiptomi ötvösség remeke. Az aranyból készült és féldrágakövekkel, mozaikemaillal kirakott doboz szentelt illatos olajokat tartalmazott. A tartalom az évezredek alatt tökéletesen beszáradt, úgy hogy a barna kéregből vegyi vizsgálat nélkül nem lehet megállapítani, micsoda vo't 3300 évvel ezelőtt. A 148 darab ékszer, amulett, használati tárgy legnagyobb része a faraó jelét, a névjeleket tartalmazó „carfouche“-t viseli. Ebből az következik, hogy főként az ékszerek nagy része a halott faraó személyes használatát szolgáló értéktárgyak voltak. Értékük csak nyersanyagban ma Is meghaladja a 85.000 fontot (5 740 000 Kcs.). Természetesen ritkasági, kultúrtörténeti, művészeti és muzeális T921 április 15, péntelc. wi—— értékük felbecsülhetetlen. A lelet eddig tudományosan feldolgozva nincsen. Csupán ismertetések jelentek meg eddig a nagyszerű leletekről. E hónapban pedig Howard Carter tollából összefogla’ó munka jelenik meg „The tömb of Tut-Ank-Amen" mely hivatva lesz kimerítő leirást adni az eddig előkerült leletekről. A részletmunka, xr.t yből rengeteg tudományos eredményt és következtetést Tehet majd levonni, még hátra van. A lelet hírességére és nagyszerűségére való tekintettel azonban ez sem fog már sokáig váratni magára. —t. —f. dr. A Csehszlovákia! Magyar Újságírók Szindikátusának közgyűlése — A Csehszlovákiai Magyar .-cirok Szindikátusának elnöksége az alapszabályok 10., illetve 17. szakaszai alapján folyó évi május 1-én délelőtt 9 órára közgyűlést hív egybe. A közgyűlés helye: a prága-smichovi Opera-kávébáz különterme. Tárgy: 1. Az alapszabályok 10. szakaszában előirt jelentések. 2. Határozathozatal az alapszabályok 17. szakasza értelmében a szindikátus feloszlásáról,. (Hivtalos. Kérjük a közlemény szives átvételét.) — Meghívó. Felbivjuk azokat az ujság- irókartársakat, akik az alakuló csehszlovákiai magyar újságírók szindikátusának megalakulásában résztvenni óhajtanak és az alapítóktól meghívást kaptak, hogy folyó évi május 1-én délután 3 órakor a prága-smichovi Opera-kávéház különtermében tartandó alakuló közgyűlésen megjelenni szíveskedjenek. — Az alapítók. (Kérjük a közlemény szives átvételét.) A majom fölfedezett egy rabló gyilkosságot Amerikai film-bohózatokban gyakran találkozunk ruhákba bujtatott majmokkal, amelyek szem- melláthatólag igen rosszul érzik magukat felöltözve. Nevető és siró csimpánzok s magukat negédesen keltető páviánok ismert alakjai a mozi világának. Legtöbbször a jólápolt állatok benyomását keltik az emberben, mindazáltal az ő rezignált viselkedésük önmagától beszélő jele egy lassú elmúlásnak, melynek oka a rossz lakás, a tüdővész és az a — bármily valószinütlenül is hangzik, — lelki tulajdonság, hogy az emberek kacagását nem tudják elviselni. A csimpánz például megérti az emberi beszédet, mi azonban azt mondjuk rá, hogy üvölt. Megérzi gondolatainkat s kitalálja vágyainkat. De bármily okos is legyen, az, hogy veszélybe jutott emberek életét mentse meg, mint a filmeken látjuk, nem valószínű. Ez hosszú idomitás eredménye s a valószínűtlenség bélyegét még a legmegtévesztőbb rendezés mellett is magán viseli. A történet, melyet alább elmondunk, a regényírók által csodavárosnak nevezett Madrasban kezdődik és végződik Penukondábau. VA tör’énét hősei: Sangharíne cirkusztulajdonos, Mannikaue züllött csavargó és Tóm, a majom. Mannikaue züllött csavargó, ki Madrasnak egyik tömlöcében ötéves bőr!önbüntetését ülte, néhány hónappal ezelőtt szabadlábra került. Ledobta magáról a rabruhát, nekivágott a világnak s elhatározta. hogy pénzt szerez. Terve igen ügyes volt s a vállalkozás veszélytelenségéről rövidesen meggyőzött két csirkefogót, akik a kivitelre vállalkoztak. A három jómadár Penukondába ment azzal a céllal, hogy Sangharin cirkusztulajdonost, kirabolja. Sangharin ugyanis egy hosszú és sikeres vendégszereplés után tele volt. pénzzel s Tómmal, a dresszirozott csimpánzzal éppen Madrasba akart utazni. Kereken mozgó bt 'ójával útnak is indult, de alig ért az erdőbe, Mannikaue és két társa megrohanták, 8 követelték a pénzt. Erre Sangharin előrántotta a pisztolyát s rálőtt az égtük banditára. A golyó célt téveszte't. a három bandita rávetette magát a cirkusztulajdonosra és dulakodni kezdett vele. Ezalatt Tóm halálra rémülve kiugrott a kocsiból s felmenekülf egy fára. Sangharint megölték. A három gonosztevő Sangharin holttestét hirtelen elásta, minden jelet, eltávolitoft, mely árulója lehetett volna a rablógyilkosságnak. Tora a fa tetejéről mindent látott. Mikor a banditák szörnyű tettüket elvégezték, ágról-ágra ugrálva a szántóföldekre menekült, vissza szaladt Penukondába, egyenesen a piactérre, ahol kétség- beesett ugrálások és hadonázások közben is torka- szakadIából rikácsolva, irtózatos lármát csapóik Az emberek köriilsereglették és megtapsolták. Mikor két rendőr a kitünően mulató ingyenpublikumot szétkergette, Tóm odaugrott az egyik rendőrhöz, megragadta a. ruháját s teljes erejéből vonszolni kezdte magával az erdő felé. A rendőr — rosszat sejtve, — nem ellenkezett. Tóm húzta, húzta, egyszer csak az erdőbe értek, ahol egy kanyarodénál feltűnt az elttszkösödött kocsi. Néhány perc múlva már te egráf és rádió röpítette szét a hirt a világ minden tája felé, hogy itt és itt rablógyilkosság történt, minden vona'on és minden állomáson meg kell figyelni az utasokat. Következő este Mannikaue és két cinkosa erősen megvasalva érkezett a penukondai rendőrségre. Tomot, a tehetséges detektívet, gazdagon megjutalmazták s ha nem is adták vissza szabadságát, de azóta már bizonyára gok datolyát megevett.
