Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)

1927-03-10 / 57. (1391.) szám

3 1927 március 10, csütörtök. ^PX<íM-A\&<^U-HroTt£T> Slapról-napro A PURITANIZMUS negatívum. Nem szeret, nem csókol, nem mu'at, nem táncol, vasárnap nem játszik futballt, nem élvezi a művészetet és nem hord rövid szoknyát. Pittsburgban eltiltot­ták a szimfonikus hangversenyeket, mert a zene a puritánok érzékeit izgatja, Brocklinban nem engednek meg mozit és egész Amerikában tilos a szesz. A puri'án érzékeit minden izgatja, en­nélfogva tilalmas mindaz, ami izgató. Ezért lát­juk Amerikában az erkölcsöt virágozni és ha az erkölcsöt teljesíti .ez a. negatívum, akkor sz­éleire nézve beáll a szabadság. Szabad a 1 mese- lés, szabad Csilíágőban a világ legelső rablógyil­kos üzemét fentarfani, szabad üzletben egymás nyakát kitekerni, szabad boxmérkczéseken a vértől kójbeborulni, szabad rendőröknek a zsivá- nyokkal cimboráim', szabad az egész világot ki- uzsorázni, szabad egyszóval minden, ami az ér­zékeket nem izgatja. ELŐRE tudtuk, hogy a szepsii embereoő ci­gányok ügyében is ki fog ütközni a politika. Tud­tuk ezt, mert ismertük a szepsii ügy természetét, amely a maga szörnyű borzalmaival hamarosan bejárta a világsajtót és a nyugati országokban, ahol Közópeurópa földrajzi, néprajzi, társadalmi cs gazdasági viszonyaiban bizony nagyon felületes ismeretekkel bírnak még a tamilt ’ emberek is, most nagyon sokan vetik fel azt a kérdést, hogy Európának melyik zugában lehet az a terület, amelyen az emberevés barbár szokása a huszadik század derekán még dívott. Szégyenfolt a szepsii esel a civilizáció homlokán, de nem Csehszlová­kia szégyene, hiszen ez a borzalom más középr európai országban is előfordulhatott volna, néhány kilométerrel északra vagy keletre, mert a cigány- kérdés nemcsak Csehszlovákia problémája és az antropofágiára vezető szörnyű szociális nyomorú­ság és barbár kulturátlanság a világháború■ sziifc- ségszerü következménye. Igazán nincs szükség arra, hogy ebben a szörnyű ügyben a csehszlovák nemzet nimbuszát féltsék és olyan hangokat vi­gyenek a külföld elé, amelyek politikai elvakult- Ságtól fűtöttek. Nagyon különös egy félhivatalos cseh napilap kommentárja, amelyben ézeket mondja: Vigasztaljon minket az a ludat, hogy a gaztetteket Szlovenszkón követték el, amely ezer éven át szenvedett a magyar rezsim súlya alatt. Ez a kommentár egészen bornirt és nagyon egy­szerűen kellő értékére szállíthatjuk ezzel a kér­déssel: Miért nem ettek embereket a szepsi-i ci­gányok az ezer esztendős magyar civilizálatlanság és elnyomás súlya alatt? Miért került akkor még a vályogvelö cigány asztalára is töltött káposzta? Miért sóhajtják vissza a cigányok is a régi jó idr>- ' két? — Egy szlovenszkói lap is a p űitika mérgé­vel kezeli a kérdést és szörnyű tájékozatlansággal, felületességgel és fudatlunsággal ezt a tn:egí'Tgpi- tást meri megkockázlatrd: F.lsösprbán az', kell. ki-. emelni, hogy a cigány községek á magyar rezsim gyászos maradványai. Migjrr községekből való, magyar cigányokról van itt szó. N agymiayar ország idején a cigányok telepítési akciója a magyar la­kosság létszdmgyarapifásának célját szolgálta — Ahány szó, annyi vakmerő hazugság és sötét tu­datlanság. Éppen olyan tudatlanéig, mini tgy fran­cia lapnak alábbi kommentárja a szepsii ügyhöz: Csehszlovákiát máskép Sohenváu.ik nevezik, ami cigányok országát jelenti, ügy látszik, olt a lakos­ság többségét cigányok teszik, ckil: — mint most kiderült — emberhússal vipiákoznnk. — Még egy. megjegyzésünk az ügyhöz, majd a tárgyalás nyel véről megtudjuk, magyar vagy szlovák cigányok­ról van-e szó? # musa ökonomikus volt. Most úgy lQnik fel a do­log Filkó vallomásaiból, mintha a misztikus elem is szerepet játszott volna. Filkó azzal indokolta az eperjesi kis diák meggyilkolását, hogy vörös haja volt és ártatlan volt, már pedig az ilyen gyerek vére a mithosz szerint szerencsét hoz. Nem tudjuk, hogy a cigányok miíhologiájábán szere­pel-e ez az elem és hogy a Ganges-partjáról hoz­ták-e még magukkal, vagy később szedték is fel, de akárhogy is áll a dolog, a cigánykérdésnek csak egy megoldása lehel amint azt múltkor is kihangsúlyoztuk, a kultúra fegyvereivel kell le­küzdeni az ö kulturátianságukat. Harc a babona, a sötétség ellen, a szociális gondoskodás fegyve­reivel ped'g a cigányok élets'andardját kell meg­javítani, itt a cigánykérdés magva. PetrigaHa KSInkáék segítségévet akarja Munkács©! fővárosié tenni Szociáldemokrata forrásból mutattak rá legelőször arra, bog? a ruszinszkói székhely- kérdés kulisszái mögött voltaképpen az autonóm Ruszinszkó területi kérdése húzódik meg. Ungvár képviseli azt az irányzatot, amely ragaszkodik az összes ruszinok-lakta te­rületeik egyesítéséhez, vagyis a jelenlegi Rnszinszkó határait nem tekinti véglegesednek. Ezzel szemben Munkácson van egv a hatalomért versongö és skrupulozitás nélkül alkura kész klikk, amoly abban az esetben, ha a székhely Munkácsra helyeztetik át, hajlandó a „non possumus“ álláspontjára helyezkedni Rnszinszkó területi kérdése tekintetében. Ez a kombináció most megerősítést látszik nyerni. Miután ugyanis az agrárpárt is kénytelen volt a ruszinszkói közvéleményt kövotve respektálni Ungvárnak már szerzett jogait. Pefrigalla munkácsi polgármester a szlovák néppárt támogatásával igyekszik újabban a ruszinszkói székhely körül kirobbant harcot Munkács javára eldönteni. Mint megbízható helyről értesülünk, a szlovák néppárt képviselőivel és szenátorai­val együtt interveniált a kormánynál és más parlamenti körökben annak érdekében, hogy a már-már Ungvár részére hajló kormánytényezőket Munkács mollé sorakoztassa. Politikai körökben ugv tudják, hogy Pefrigalla munkácsi po’zármester az agrárpárt Ungvár javára történt állásfoglalása következtében sértett hiúságában a székhely kérdés eldőlte után ki is lep az agrárpártból és a szlovák néppártnak ruszin­szkói osztályát szervezi meg, (G.) —■IIW—III IIH ' lllllllllll II I II MIIÉI III I Markovits Lázár barátságos kijelentései Magyarországról, Bethlen politikájáról és a jugoszláv-magyar közeledésről Belgrád, március 9. (Saját tudósítónk I távirati jelentése.) Markovits Lázár volt igaz-! ságügymuiiszter, aki az utóbbi napokban egy hetet Budapesten töltött, tegnap visszaérje-1 zett a jugoszláv fővárosba s ez alkalommal a szerb sajtó képviselői előtt budapesti tartóz­kodásáról s az olt szerzett tapasztalatokról a következeket mondotta: — Különösebb misszióm nem volt, csak az a kívánságom vitt Budapestre, hogy elő­mozdítsam a két ország közti baráti jóvis^cny politikáját Tanácskoztam Budapesten Bethlen István gróf miniszter elnökkel és Waíko Lajos külügyminiszterrel, s e tanácskozások al­kalmival arra a meggyőződésre jutottam, hö&v Máávaíórszág óhajtja a közeledést és a barátságot, amelynek hasznosságá­ról a magyár közvélemény fs meg van győződve. Bethlent mint Közápeurópa egvik legtehetségesebb politikusát is­mertem meg, aki a balkáni kérdésekről kitűnően van informálva és a dolgokat reálisan ítéli meg. Bethlen nyíltan kimondotta, hogy Magyaror­szágot érdekei vezetik a Jugoszláviával való közeledésben és reméli, hogy ez Jugoszláviá­nak is hasznára lesz. S nyomban másnap a ve­le:;1. tanácskozás után a mr‘. ereinek a L'p- viselőház pénzügyi bizottságában is bejelen­tette, hogy Magyhrqrszág Locarno útjára óhajt lépni. Ezzel mintegy megerősítette a nekem mondottakat. Szóval a ryilatkozat meg­felel a pártok közhangulatának is. — Magyarországon s különösen Buda- daneston nagy haladást tapasztaltam — folytaim ezután a magyal állapotokról nyi­latkozatát Markovits, — Bethlen kormánya a népben erős erkölcsi támaszra talál, Magyar- országon nincs gazdasági krízis olyan értelem­ben, mint Jugoszláviában. A Habsburg-kér- désről Budapesten nem beszéltem senkivel, de az a benyomásom, hogy a királykérdés megol­dását most rém tartják Magyarországon ak­tuálisnak. Anglia kiváltságára ismét az államfők és nem a kormányok kötik meg a nemzetközi szerződéseket Chamberlain ma délelőtti Sselelsníése — Zal@sf*3 Briandnál — Keleteurépai Locarné? — A nagy dipiomatatalálkoxó HA MAR a kanniba’izmusról esik annyi sző, rögzítsük le azt az érdekes történelmi dátumot, hogy Szlovenszkó területén másfélszáz évvel ez­előtt jelentkezett utoljára az antropofágia, akkor is* a cigányok körében. 1782 szeptember havában Hon'megyében egy 149 tagból álló cigány bandát fog’ak el, akik az akkori első magyar újság, a „Magyar Hírmondó" szerint bevallották, hogy 28 emberre emlékeznek, kiket megölvén megettek, de hogy több is lehetett, kikre már nem emlé­keznek. Érdekes, hogy azok sem nagyon válogat­tak, kiket ölnek meg, vásárra menő gyolésosokat, csipkéseket, férfiakat, asszonyokat, gyermekeket, ahogy alkalom nyílott, gyilkoltak le. Az ember­húst a hon'megyei kannibálok is igen Ízletesnek találták. Az akkori igazzágszolgáltatás nagyon kegyetlenül végzett a cigányokkal. Már negyven­kilencet végeztek ki, amikor a dolog József csá­szár tudomására jutott, aki aztán az embertelen­ségeket betiltotta. & VESSÜK FEL őszintén a kérdést, vájjon nics-e valami hiba a kannibalizmus körül? Váj­jon hitelt érdemlők-e a cigányok beismerései, amikor köztudomású, hogy olyan népség •?, amelynek életeleme a nagyzolás és hazugság? Váj­jon nem azért vállalták magukra a szörnyű bű­nöket, hogy megkönnyebbitsék a fogság napjait, hiszen majd. a fölárgyaláson mindent visszasziv- halnak azzal, hogy kínozták, tálán még, sóshering- gel is etették őket? Mindenesetre a legnagyobb lelkiismeretességgel kell a vizsgálatot folytatni, nehogy csak később derüljön ki, hogy azok a for­galomba hozott csontok kutyák és macskák csont­vázaiból valók. A KANNIBALIZMUSRÓL vasárnapi szá­munkban jelent meg egy fejtegetés, amely el­mondja, hogy a kannába1 izmusnak kétféle faj­tája ismere'es, a misztikus és ökonomikus. Az el­sőben elferdült vallási motívumok, az utóbbiban a nyomorúság já'sza a főszerepet. A cikk megál­lapítja azt, hogy a szepsi-i cigányok kannibaliz­Páris, március 9. A francia sajtó nagy feszültséggel várja a Gertiben ma meginduló német—lengyel tárgyalásokat, Általában igen sokat várnak a magánbeszélgetésektől, amelyek egyrészt Briand és Stresemann, másrészt Briánd és Zaleski és végül Strese- mann és Zaleski között folynak lq. A Petit Journal ugv véli. hogv e tárgya­lások ma a ..keleteurópai Locarnóig“ ér­hetnek el. mely épp oly jelentőségű len­ne. mint a rajnai Locarno volt. Elvi jelentősége van a Volonté cikkének, (a Volonté, mint ismeretes, Caillaux lapja), amelv kimerítően és feltűnő objektivitással nyilatkozik a német—lengyel viszonyról. Szószerint a következőket Írja: Bizonyos, hogy a locarnói munka csak torzó marad mindaddig, amíg a kelet- európai status quo-t nem oldják meg az összes hatalmak egyforma megelégedé­sére. Már pedig ez a megoldás csak ak­kor lehetséges, ha a két fő érdekelt fél kölcsönösen enged, azaz ha Németország nem követel Lengyelországtól nagy áldo­zatot és ha Lengyelországban van any- nyi belátás, hogy hozzájárul a versaillesi szerződés egves territoriális határoza­tainak megválasztásához és igv megte­remti a német—lengyel és a lengvel— litván békét- A danzigi korridor vissza­adása. a tengerhez vezető szabad ut biz­tosítása, a litván barátságos szerződés garantálása okvetlenül feltételei lesz­nek ennek az ni keleteurópai Lucámé­nak. Az ni szerződésben persze Németország ugyanolyan kötelezettségeket, vállal Lengyel- országgal szembeni, mint amilyeneket a lo­carnói szerződésben a nyugati hatalmakkal szemben vállalt. Páris, március 9. A Petit Párisién genfi jelentése szerint a népszövetségi tanács leg­közelebbi ülésszakát júniusban Berlinben tartják meg. Németország tiszteletére a ta­nácskozásoknak ün^ — élyes keretet adnak és az elnöki tesztet Chamberlainra bízzák. Eszerint Briand és a többi külügyminiszter szintén eljönne a német fővárosba, A mai nap eseményei A in én szövets égi tanács ma délelőtti ülé­se jelentéktelenül múlt el. alig egv óráig tar­tott és leginkább az évek óta húzódó ópium- kérdéssel foglalkoztak. Érdekes egyedül Chamberlainnek egyik bejelentése volt. Az angol külügyi állam­titkár fölkérte a tanácsot, hogy az angol király kívánságára a legközelebbi nép- szövetségi állami szerződéseket és meg­állapodásokat ne a kormányok közti szerződéseknek tekintsék, hanem az ál­lamfők szerződéseinek, mint az a háború előtt is szokásban volt. Chamberlain be­jelentését általában azzal indokolják, hogv a legutóbbi brit birodalmi konfe­rencián a domíniumok miniszterelnökei kifogásolták Angliának azon szerződéseit, amelyeket csak az angol miniszterelnök irt alá s bejelentették, hogy a jövőben olyan szerződéseket fognak elfogadni, amelyeken az egész imoérium fejének, a királynak neve szerepel. A tanács egye­lőre csak mint kívánságot vette tudomá­sul a bejelentést, de valószínű, hogy mó­dot talál annak kielégítésére. Ma dél­után nem lesz ülés és az időt ismét a magánkihallgaíások részére használják „ „ilM| !■—i—wngiTi r—1t"—í.inaiMuw.-ní.Ta^ É 'ggsj- DKW K5*eD árjegyzéket í¥v\!^W E,ad*si 'S^catcúg: | vfyDKW, Praha ll„ ju«8™n* fel. Zaleski lengyel miniszterelnök öt óra iáiban megjelenik Stresemannál. majd félhétkor Briand ion a német kül­ügyminiszterhez. Ezen az utóbbi tanács­kozáson elsősorban a Saar-vidékröl lesz szó és Stresemann igyekezni fog a fran­cia külügyminisztert a német álláspont számára, megnyerni. Este a Meíropole- szállóban megtartják a szokásos ünnepi dinert amelyet Stresemann. mini a ta­nács elnöke ad az összegyűlt államférfiak tiszteletére. i.iiMHii'iiTTpr if ~*nii ímfrEi n 'mi i<ii i "■ A magyar-csehszlovák kereskedelmi tárgyalások Prága, március 9. A Reforma jelenti: A cseh­szlovák—magyar kereskedelmi tárgyalások hely­zete a múlt hét végén némileg rosszabbocbtt Hét­főn és kedden azonban mindkét fél igyekezett arra, hegy a, vámtarifáiig kérdéseket a lehető leg­gyorsabban elintézzék s ez e hét végéig valószínű­leg sikerülni is fog. A delegátusok nyég az igen kényes és nehéz tételeknél is, mint amilyen a bor. sima elintézésre igyekeznek. A tárgyalásokat in­tenzív© folytatják. Tegnap kellett volna egy bi­zottságot összeállítani a keretszerződés megszöve­gezésének befejezése céljából, ezt azonban elha­lasztották, mert az illetékes magyar delegátus még nem érkezett meg. A helyzet nem teljesen tisztá­dé pesszi mizmur-ra nem ad okot. Csangszolin kivégezte! minden kommunistát - egyedül Borodin feleségének kegyelmez meg London, március 9. A Daily Express pekingi jelentébe szerint O&angcsoMn kiadta a rendeletét, hogy a tegnap elfogott Faunjait Lenir-a nevű orosz hajó kommunista legénységét utolsó szálig kivé­gezzék. Egyedül Borodin elfogott feleségének ke­gyelmeztek meg, de az asszonyt, is börtönbe vetet­ték. A pekingi szovjetkövet bejelentette tiltakozá­sát az elitélés ellen, de Csangcsolin egyáltalán nem vette tndomásul a moszkvai jegyzéket. Beavatott körök szerint az incidensnek újabb diplomáciai bonyodalom lehet a következménye,. Gerovszky pravoszláv propánéiért meg­fosztották csehszlovák állam- polgárságától Prága, március 9. A belügyminiszter végzés utián mesrfoszfotta csehszlovák állam- polgárságától Gerovszky Sándor dr.-t,’ aki állítólag leszármazottja Dobrjanszkynak, a nagy ruszin népvezérnek. Gerovszkv dr. az államfordulat, után jött Ruszinszkába és a pravosz^v vallás propavátorának csapott fel. A szerb iurisdikciőt, elönvben részesítő bit- térítő csehszlovák állampolgárságát most alaki hibák miatt megsemmisítették azon az alapon, hogv Gerovszkv. aki atvia után inns­brucki illetőségű, osztrák állampolgárságáról még nem mondott le. A beregszászi törvényszéket nem helyezik át Munkácsra Prága, március 9. A közigazgatási reform­mal kapcsolatosan Ruszinszkóban az a hir ter­jedt el, hogy a törvényszéket Beregszászról át­helyezik Munkácsra. Vince Hugó Beregszász kormánybiztosa a mai napon interveniált eb­ben az ügyben Mayr-Harting igazságügymi­niszternél és Krepiusky osztálytanácsosnál, akik Vince kormánybiztosnak azt a megnyug­tató választ adták, hogy a törvényszék áthe­lyezéséről elterjedt hírek minden alapot nél­külöznek. ultikor a vasutügyi miniszter mellékvágányra kerül Prága, március 9. A cseh iparospárti Najman vasutügyi miniszter, ma a legnépszerűbb ember a vasutasok körében. A vasutasok elégedetlensé­güket, a Cech értesülése szerint azzal juttat'dk kifejezésre, hogy azt a vona’ot, amelyben Naj­man miniszter utazott Piizenbe, hamis vágányra vezették, úgyhogy ahelyett, hogy a vasutügyi mi­niszter vonata mint illik, az első vágányra futott volna be, valahol hátul egy tolató vágányra ke­rült. A Cech ezen esettel kapcsolatosan kifejezi, hogy ez a viselkedés a kormány egyik tagjával szemben olyan, mint akkor, amikor egy iskola­növendék népszerűtlen tanítóját szánkóján az árokba fordítja. Ez alacsony eljárás, amelyet nem lehet sem a szocializmussal, sem a demo­kráciával összcegyezíe’ni. Ha a szocialisták igv akarnak dolgozni a po’gári többség ellen, úgy ezt még drágán fogják megfizetni

Next

/
Thumbnails
Contents