Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)

1927-03-10 / 57. (1391.) szám

1027 már cin 5 ló, csütörtök. Keletszlovenszkó népe is Nagyruszinszkótól várja jobb jövőjét ZssipiéRtsea egyre népszeríSS»S> a KuMyá&-párfi akciója — A P. M. H. munkatársának beszámotója keltstszlovenizkéS útjáról Keletszlovenszkó, március 9. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Az Autonóm Földmives Szövetség akciója, amely most már végérvényesen rendeztetm akarja' Ruszinszkó határait és követelj az autonómia azonnali életbeléptetését, r-agy lelkesedést vál­tott ki Keletszlovenszkón is. A hangulat kipuha tolására Földesi Gyula, az ismeretes kiáltvány szerkesztője Demlcó Mihállyal, az Autonóm Földmives Szövetség titkárával körutat tettek Keletszlovenszkón. Ezen az utjükon elkísérte őket lapunk ruszin- szkói szerkesztője is, hogy más oldalról te­gyen megfigyeléseket a mozgalom nyomában keletkezett hangulatról. Nagymifcályon Keletszlovenszkó egyik legélénkebb köz­pontja Nagymihály, amely most a Michalovce névre is hallgat A közigazgatási reformjavas­lat ezt a várost is halálra ítéli, amennyiben közönséges kisközséggé fejleszti vissza. Pedig Nagymihály nemcsak kulturgócpont, de egy nagy és természeti javakban gazdag vidéknek a gazdasági központja is. A városban megfi­gyelt hangulatból kiérezhető, hogy Nagymihály örömmel üdvözölné a ruszin* sskói autonóm jogoknak a határkérdés rendezése utján Nagymihdlyra való kiter­jesztését Kassa főváros mellett, mivel ez­által jelentőségében óriási módon emel­kedhetne. A nagymihályiak ugyanis minden remé­nyüket elvesztették abban, hogy a szloven- szkói autonómia nagy hangú harcosa, Hlinka páter valaha is vissza fog helyezkedni a szlo-1 venszkói autonómja föltétien követelésének | álláspontjára­A nagyúriihályi szlovákság tisztában van: azzal, hogy a Ruszinszkó számára békeszer- ződésileg és alkotmányokiratilag biztosított autonómia keretében Keletszlovenszkó szlo­vákjai nyelvi és gazdasági kultúrájukat sok­kal intenzivebben fejleszthetik, mintha Hlin-, ka után mennek, akinek minden igyekezete odairányul, hogy Nyugatszlovenszkót fejlessze ki és Bózsahegyet, meg Pozsonyt legye meg a republika keleti részeinek rovására e te­rület. központjává. j Gálszécseis Ez a szép fekvésű magyar város kitörő örömmel üdvözölte az autonómia hirdetőit. A magyarságnak mindig vérében volt a szabad­ságszeretet Itt tehát mindenki érzi, hogy7 a készülő közigazgatási reformjavaslattal meg-: húzzák a lélekharangot Keletszlovenszkó gaz­dasági és kulturális fejlődési lehetősége fe­lett és Nyugatszlovenszkó gyarmatává sül vesz-; tik vissza. — Nekünk autonómia kell — mondotta egy lelkes magyar — nem bánjuk, ha az őr-. dögtől jön is . . . Az elkeseredés hangja volt ez, melyet a jelenlegi politikai helyzet siralmassága váltott j ki belőle. Hlinka elvesztette a talajt A Nagymihályt és Gálszéeset környező szlovák községek, Bodzásujíaktól kezdve Va­raimig valamikor nagy hívei voltak az auto­nómiát hirdető Hlirkának. Ma csalódott em­berek állnak egymással szemben, akik őszin­tén bevallják, hogy csak azért támogatták ed­dig a harcos papot., mert benne látták az au­tonómia megtestesitőjét Ez a lelkesedés azon­ban elmúlt A szlovákság, ha a ruszinszkói autonómia biztosítja nyelvi, vallási és általában kul­turális jogait, örömmel csaJlakozik Buszin- szkóhoz, ínért igy sokkal biztosabban megőrizheti a republikában jogos fejlődési lehetőségeit, mintha Nyugatszlovenszkó függvénye marad. Mindez nem frázis, nem puszta szó, de a lel-' kék ezreinek mélyén őrzött igazság, melyet el­nyomni, elhallgattatni csak ideig-óráig lehet j Varansiőt ! például egyenesen halálra Ítéli a közigazgatási ! reformjavaslat. Ez a kicsi kereskedőváros csak addig él, amíg járási székhely lehet, most > egyébként kereskedői és iparosai kivándorol-; hatnak. Egészen más a helyzet, ha Varaimé Ru-' szinszkóhoz kerül. Akkor ez a város uj gaz- í dasági életerőt kap és egyike lesz azoknak a virágzó központoknak, amelyeket csakis &z autonóinia tehet azzá: AP.M.H. Ez a három betű a Prágai Magyar Híj la­pot jelenti Azt a lapot, amelyet ott látunk minden faluban és városban. Az a lap, amely­re mindenki, mint a legmegbízhatóbb hírfor­rásra hivatkozott, amelynek minden politikai és kulturális kérdésben közölt megállapításait mindenki bizalommal fogadja s amely a csüg­gedő lelkekben napról-napra fentartja a re­ményt, hogy az országos politikában sikerül majd egyszer elérni azokat a közállapotokat, amelyekben mindenki megleli a maga boldo­gulását. Nem mi mondjuk ezt lapunkról, de mon­dották mindenütt, ahol olvassák ... .Jő tud­nunk, hogy a magyarságnak nemcsak szen­zációkra, de hitre és reményre is szüksége van, sokkal jobbár, mint valaha . . . Táncolt ©n már Uvespadlónt Volt Ön már körülrajfyogva • Itgcsodásabb világítási effektusokkal? Bizonyára néni Ezt a áülícildi újdonságot láthatja e» Élvezheti a Crlstal Pavillonban „Daiíborka" kóvéhéx, Praha IV., Eader.ifco 2S0 Saffé „£spresso“ - ítegyedSíteres borok a votiákok és zűrjének által lakott Pecsorá völgyének tanulmánvozására. különösen er­dészgazdaság szempontjából. Ez a bizottság egész a tundrákig mintegy ötmillió kilométer | területen igyekszik a termőföldeket s az ipari | feldolgozásra alkalmas földeket meghatóroz- ! ni, amelyeknek gyarmatosítására készül. A lsei a kékréka — háziállat Egv másik zűrién expedíciónak, amelyet Maljarevszkv tanár vezetett, jelentésében ol­vassuk a következő érdekes részleteket: „A vidék legnagyobb része prémes állatokban bő­velkedik. A lakosság legnagyobb része zűr­ién ékből áll, akiknek a főfoglalkozásuk a va­dászat Különböző, de egészen primifiv hur­kokkal- és csapdákkal fovdossák a kékrókát, rókát és a hermelint. A felkutatott területek rendkívül értékesek, kékrókában kimeríthe­tetlen tartalékot mutatnak fel. Ezv valamire való zűrién átlag egy-egy évszakban 20—30 kékrókát és ugyanaiiy- uvi rókát és mintegy 500 mókust fog meg, A szőrme ára elég magas. A szovjetál* | lám jelenleg 25 kopeket fizet egy mókus- ; bőrért és 150 rubelt egy elsőrangú kékrő- j káért. Ezekben a falvakban ezek az állatok ■ megszelidűlve élnek és a zűrjeiméi a kék róka épp oly háziállat, mint nálunk a macska. A szovjet központi kormányzata a permi, i kazán, szibériai egyetemek és kü’ÖnbözŐ j egyesületek még számos expedíciót küldetlek j az utóbbi két évben, amelyek a finn-ugor, j valamint a szamojéd népek által lakott terü­leteket helyrajzi, geológiai, vízrajzi, gazda­sági szempontokból valóságos leltár alá ve­szik. Szovjet* orv ok Finn- és Észtországgal Teljesség kedvéért jelezzük röviden a két Önálló finn-ugor államnak, Finnország­nak és Észtországnak a viszonyát Szovjei- oroszországhoz. A szovjet mindkét államnak az utóbbi időben ajánlatot, tett egy támadást kizáró szerződés kötésére. Ezzel nyilvánva­lóan az a célja, hogy mint a béke egyik fak­tora tüntethesse fel magát, a balti kis álla­mok előtt amelyeket a cári Oroszország Örökségeképp ma is alattvalóinak tud. Ezzel mintegy fönhatóságot akarna gyakorolni ezek felett az államok felett és elszakítani Őket a burzsoázia népszövetségétől. A voltaképpe­ni célja azonban a szövietdiplomáciának az, bosrv a balti államok szövetségét megalakítsa és ezeket a kis államokat elkülönítse Lengyelországtól. így például Finnországtól mindenáron egy olyan kötelezettséget, akartak kicsikarni, hogy az semmi esetben, még a szovjetnek Lengyelország elleni támadása esetén sem fogja Lengyelországot támogatni. A finn- orosz tárgyalások már hónapok óta húzódnak és merülnek ki különböző jegyzék váltó sok­ban, anélkül, hogy a megegyezésre kilátás volna. A viszonv Finnország és Szovjeíoroszor- szág körött azonban távolról som olyan ellenséges, mint a lengyel—orosz, vagy a román—orosz viszony. A szovjet ugyancsak diplomácia; nyomást gyakorolt, az észt köztársaságra is, egv olvau kötelesség irányában, hogy Észtország soha­sem fog kötni olvan szerződést három szerző­dő féllel, amelyet, Oroszország magára nézve ártalmasnak tarthat. Ezzel a szovjet azt akarja elérni, hogy Észtország ne köthessen. Lengyelországgal védelmi szerződést s hegy az egész észt külpolitikát irányíthassa. Észtország természetesen ezekbe a felté­teléibe nem mehet bele. mert hiszen ez a függetlenségéről való le­mondással lenne egyértelmű. A szovjet Magyarországon is kísérletezik' Végül a harmadik önálló finn—ugor ál­lamnak, Magyarországnak Szovjetoroszország- hoz való viszonyát Szántó Zoltánnak most felfedezett összeesküvése eléggé jellemzi. Amint a fentiekből látjuk, a szovjetpro- páganda igen változatos módon dolgozik és annál veszedelmesebb. A kulturális behato­lás és összeköttetés ennek a propagandának egyik látszólag ártatlan fegyvere. Hogy eb­ben a tekintetben a szovjet máris milyen fé­lelmetes szervezetet alapított, arra nézve jel­lemző a szovjet egyik hivatalos kimutatása, amely feltünteti azokat az Észak-. Délameri­kában, Európában, Ázsiában, Afrikában és Ausztráliában levő városokat, amelyekben a szovjetnek sikerült, „kulturális" összekötte­tést létesíteni. A statisztikát kiegészítő térkép sűrű vörös pontjai mutatják, hogy az európai’ civilizációnak még meg kell vívni a szovjet­tel —99— A szovjet propagandája a finn-ugor népek megnyeréséért Moszkva figyelmeit a legkisebb sséptoredék sem kerlSis ki — A ktsHura- terfeszfés eszközei a szovjet politikai propagandájának szolgálatában — A finn-ugor tanítók a Tundrák vidékén ugyanazt a politikai célt szolgálják, .mint Szásiióák a magyar főidbe. Páris, március 8. Kantonban a szovjet megalakította az első kinaí csekát. Magyarországra pedig el­küldött© Szánió Zoltánt- A szovjetpropagan­da fáradhatatlan leleményességgel és váltó­ra‘ossággal dolgozik a világ minden részében. Az ügy érdekében mindent kihasznál: gazda­sági, társadalmi, vallási elnyomást éppúgy felhasználja céljaira, mint a nemzetiségi esz­mét- Ez különben lenin? hagyomány és lenini útmutatás. Az emberiségnek ez a hatalmas romboló zsenije teljesen tisztában volt a nemzeti­ségi eszme nagy dinamikai erejével és ahelyett, hogy azt a (szocialisták mintá­jára) el akarta volna nyomni, inkább kifej­leszteni törekedett és arra, hogy ezzel a fel­ébredt nemzetiségeket hozzákapcsolja és be­állítsa a szovjetpropaganda szolgálatába. Lenin Iljics Vladimír alapította meg az Orientalista Pánunion Szövetségei ő adta ki a programját, amelynek két főbb pontja, hogy a felébredt nemzeti öntu­dattal a forradalmi erőt fokozzák, másrészt, hogy öntudatossá téve bennük a szovjethez való tartozás gondolatát, Szovjsíoroszország gazdasági termelésébe beállítsa őket. Ennek a szövetségnek két főosztálya van: a gazda­sági és történelmi etnográfiai osztály. Mind­egyiken belül két szakosztály van a közel kelet és a távol keletre vonatkozó kutatások­ra. Ez a szövetség gondoskodik arról, hogy a moszkvai és a leningrádf Orientálást a főisko­lák állandó tudományos expedíciókat küldje­nek a még eléggé fel nem kutatott területek­re. Itt képezik ki és oktatják az egyes nem­zetiségi nyelvek számára mint agitátorokat. Külön revük és könyvek tervszerűen fog­lalkoznak a keleti propaganda céljaival és eddig elért eredményeivel. A megerősödött ukrán nacionalizmus El kell ismerni, hogy ebben a tekintet­ben a szovjet figyelemre méltó munkát vég­zett. a siker ebben a tekintetben olvan nagy, hogy egyes bolseviki vezetők egyenesen meg­ijedtek tőle, a nemzeti öntudatot felébresz­teni nem is olvan nehéz számukra. Nagyobb feladat ezt a felébresztett ösztönt a szovjet érdekében megfelelőleg irányítani és céljai közt megtartani. A szovjet például határozot­tan sokat tet/t az ukrán nemzeti öntudat ápolására. Jelenleg körülbelül hatvan ukránnvelvit újság ieleník meg, a, folyóiratok száma 330-ra rúg. Az ukrán iskolák száma állandóan nö­vekszik és gazdagszik az ukrán irodalom. Ez­zel együtt azonban jelentkezik bizonyos sze­paratista mozgalom is. amely egyelőre ra­gaszkodva a szovjet társadalmi tanításaihoz, a lenini elvekre hivatkozva igyekszik minél szélesebbkorü nemzeti autonómiát és függet­lenséget biztosítani magának. Amint említet­tük, * aa ukrán mozgalom különösen sok gon­dot okoz a moszkvai központnak. A szovjet az orosz birodalom hatalmas területén mindenfelé ébreszti a nemzetiségi csoportok egymáshoz való tartozását, könyve­ket és iskolákat ad nekik nemzeti egyénisé­gük és kultúrájuk művelésére. Céltudatossá­gukban senkiről sem feledkeznek meg és egy év előtt Moszkvában megalapították a „Cigányok Pán orosz Unióját". A cigányok nemzeti, történeti, etnográ­fiai és kulturális hagyományainak ápolására „Rornaness Zoria“ címen egy cigánynyelven irt folyóiratot adnak ki és latin betűs cigány ábécéket. Mordvin, cseremisz és vonják autonómiák Gondoskodásukban nem felejtkeztek cl az Ural-lejtekön élő finn-ugor népekről sem, akik elszórt csoportokban, primitív körülmé­nyek között, nagynevű múltjuk és hivatásuk öntudatát teljesen elvesztve élnek és fogyat­koznak. Ezekhez a népekhez a szovjet igyek­szik elvinni a nyugati civilizáció áldásán moszkvai csomagolásban. Közöttük még a legerősebb, akiknél már régebben pislogott a nemzeti öntudat halvány mécse, a mordvinok, akikhez a szovjet mgelehefősen fég autonómját bi 3(0^10*0 A cseremiszek és a votiákok nagy része a hat év előtt megalapított tatár köztársaság hereiébe tartozik.-Ez a köztársaság, amely a régi kazán? tartomány területén terül el, egyike volt az európai Oroszország legelha­nyagoltabb részeinek. A szovjet itt igen nagy hatással dolgozott, ha hihetünk a szovjet sta­tisztikai adatainak. Eszerint a forradalom előtt csak huszonöt tatár iskola volt, jelenleg az iskoláit főleg tatár anyanvelvüek, 317 orosz, a többi cseremisz és votják nyelven adogatja be a marxista ismereteket a finn­ugor gyermekeknek. A közigazgatási hivatal­nokok húsz százaléka a nemzetiségekből ke­rül ki. Iskolák a vo emlők, osztják ok és zűrjének földjén Miután a szovjet a tatár köztársaságot igy megerősítette, az utóbbi időben különös figyelemmel készül az északi finn—ugor népek: a vo- srulok, esztjákok. zűrjének és votiákok átformálására. Ezek a népek még teljesen primitív, nagy­részt nomád vagy félnomád életet, élnek, el­szórva a Tundrák és a Tajgák végtelen tá­volságai között. 1924-ben a Pánorosz Végre­hajtó Bizottság, az „Északi kis népek segítő bizottsága" cimen egv szervezetet létesített, ezeknek az északi finn—ugor népek terüle­teinek teljes felderítésére, természeti gaz­dagságaik megállapítására, leltározására, a nyelvhatárok megjelölésére, az őstermelés módjának átalakítására, egészségi, kulturá­lis viszonyok emelésére és vécül a szovjettel való szorosabb összeíorrás elősegítésére. A helyszínre kiküldött bizottságok igyekeznek elsősorban a gazdasági és egészségügyi vi­szonyokon javítani, ez utóbbi .úgy látszik nem a legkedvezőbb, mert. a jelentések szerint a vérbai és a trahoma nagyon pusztítja az amugyis veszendőben levő népet. írni és olvasni tudó a legnagyobb ritka­ság közöttük és ezért^az elemi oktatást tel­jesen meg kellett szervezni. Iskolákat alapí­tottak, de az oktatást hozzá alkalmazták a vadászó és halászó nomád népek szokásaihoz, vagvis nem akarják őket hagyományos élet­módjuktól egyszerre elszakítani, hanem fo­kozatosam tanítani meg őket az Írás elemei­re. Ezek számára külön iskolakönyveket készítenek, közöttük a vogul-osztják szótárs­at is. Azonkívül a leniugradi, moszkvai szi­bériai egyetem bölcsészeti fakultásain finn­ugor tanítókat, készülnek kiképezni, hogy azok az idegen oktatókat idővel felválthas­sák. A szovjet földmi velésügvi n ép bizottsága huszonhat tagból álló bizottságot küldött, ki így fiatalít és szépít a a Sorait -crénie Corall-pudsr fiorűll-szappan r5:e.nkat > í. s. K. rétfífyro: Vörös Rák gyógytár, Bratíslava. s_--------------------------------------------------------

Next

/
Thumbnails
Contents