Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)
1927-03-09 / 56. (1390.) szám
1927 március 9, szerda. A ruszin Központi Nemzeti Tanács meghamisította a népakaratot A Tanács más memorandumot wlit fel Prágába, mint amit nyilvánosságra hozott — Elejtette az autonómia követelését — ÁltaEános elégedetlenség nyilvánul meg a Tanács eljárásával szemben Ungvár, március 8. (Ruszjnszkói szerIbesztősésriinklől.) Általáuos meddőbbe nést, •keltett Ruszinszkő-szerte az a hír, hagy a Központi Ruszin Nemzeti Tanács egészen más szövésű és más hangú memorandumot vitt fel Prágába a kormány elé való terjesztés céliából, mint amilyet Ruszinszkóban közhírré tett Az eltérés lényege abban van. hosrv a Ruszin Nemzeti Tanács a felvitt és a kormány tagjainak átadott memorandumban egv szóval sem követeli Ruszin- szkó autonómiáidnak haladéktalan élet- boléptotésát. A memorandum kimondottan csakis a közigazgatás; reformjavaslatnak Ruszinszkóra vonatkozó sérelmes paragrafusai orvoslását kívánja és annak az óhajának ad kifejezést, hogv a törvényben kifejezetten mondassák ki, miszerint Podkarpatska Rusra vonatkozóig a közigazgatási reform csupán csak Ideiglenes . jellegű és Podkarpatska Rus önkormányzati területének autonóm jogait nem sérti. A memorandum úgyszólván hozzájárul a köz'gazgatási reformjavaslathoz s úgy ir róla, mint ..amelynek alapján a tartományi admi- nisz*rác:ót végleg az autonóm szóim fogja rendezni". Aki emlékszik a Központi Ruszin Nemzeti Tanács hangulatára és visszaidézi emlékezetébe a kiáltvány szövegét, az elkeseredéssel állapíthatja mén, homv a Prágába vitt memorandum ellenkezik a február 9-én elfogadott és nyilvánosságra hozott memorandum szövegével. A Prágában átnyújtott memorandum Utó1só bekezdése egyenesen elárulja Ruszin- szkó közönségének egyetemes akaratát, amikor a következőket állapitia meg: „Mindezt pedig ama mély meggyőződéssel kérjük, hogy eme kérelmünk • teljesítése eleget fog tenni Podkarpatska Rus különleges helyzetének, melyet ez a terület a békeszerződés és az alkotmányirat utján nvert és nem fog ellenkezni az alkotmányira! -34k paragrafusának 2. bekezdésében fentartotf, „köztársasági egység" elvével és eleget foo- tenni a közigazgatási reformjavaslat, unifikáeiós szándékainak és megnyugtatja Podkarpatska Rus lakosságát azzal, hopy biztosítani fo^ia népünknek a csehsztovák köztársaság más népeivel való nvuffodt, vagyis békés testvéri együttélését". Ezzel a mondattal végződik a memorandum. melvben sehol sem fedezhető fel Ru- szinszkó népeinek- azon egyetemes követelése. mely szerint Ruszinszkó népei követelik a prágai kormánytól hogv az autonómiát most már haladéktalanul léptesse életbe, azaz már a közigazgatási reformjavaslatot se terjessze ki Podkarpatska Rusra. A ruszinok álláspontja Beszélgetést folytattunk erről egy kiváló ruszin politikussal, aki röviden kijelentette, hogv a Ruszin Nemzeti Tanács a mai összetételében nem alkalmas szerv arra, hogy Ruszinszkó autonómiáját a kormánytól kiharcolja, azért a tanács feloszlatására és uj összeállítására van szükség. Informátorunk ugv tudja, hogy [ m-gis mozgalom indult meg egyes ruszin pártok köreiben, hogv a Ruszin Nemzeti Tanácsot az összes ruszin pártok tagjainak akarata szerint állítsák össze. mert ellenkező esetben az autonómiának életbeléptetése beláthatatlan időkig elmarad. Csoda, hogy a Ruszin Nemzeti Tanács memorandumában legalább a, határkérdés rendezéséhez ragaszkodik, mert, ami a köz- igazgatási reformjavaslattal szemben való magatartását illeti, az egyenesen felháborító. A tanács ugyanis olyasmit kér a kormánytól, így fiatalít és szépít a Corall-créme Coraii-puder Oorfslkzappan ) J \ / FJlerakat a t. S. R. [' " ’ rútéin: I Vörös Rák gyógytár, Bratislava. amit az már a kérés előtt magától is teljesíteni akart. Szlovák vélemény Egv szlovák kormánypárti politikushoz is kérdést intéztünk, aki szintén röviden jelentette ki. hogy az autonómjáért harcolni kell. mert különben a kormánv ötvon évig sem lépteti életbe. Ez olyan kormányzati elv. melyet * 100 Genf, március 8. A népszövetség tanácsa tegnap délután az erdélyi magyar telepesek ügyét tárgyalta. Elsőnek Titulescu, a román megbízott beszélt. Nagy ügyvédi készültséggel s fordulatos ékesszólással a népszövetség tekintélyére hivatkozott, amely, úgymond, már egy Ízben visszautasította a magyar panaszok tárgyalását. A román kisajátítási törvény szükségrendszabály volt, ebben a szovjet és Nyugateurópa közötti ütközőállamban, amely a bol'sevizmussal szemben a békés forradalom utján volt kénytelen megteremteni a társadalmi rétegek átcsoporíositását Elismeri, hogy az agrárreform áldozatokat követelt s felsorolja több arisztokrata nevét, m'nt akiktől a legtöbb áldozatot kivántak. De népjóléti rendszabály is egyúttal a reform a háború ál- dozotai érdekében. Végül nyomatékosan utalt arra, hogy ha teljesitik a magyarok igényeit s mentesítik őket az agrártörvényhozás következményéitől. akkor ez annyit jelentene, hogy a magyar birtokosok az egész világtól követett jogszabálytól ellentétesen a magántulajdon megtámadhat"Fan előjogához jutnának. Miután Titulescu beszéde csaknem két óra hosszat tartott, a tanács elá1 lőtt attól, hogy a beszédet angol nyelven is felolvassák. Majd rövid szüret után Oajzágő dr.. a magyar megbízott fejtette ki álláspontját. Alapos jogi meg- vjlágitásban rés^etesen ismertette az anyagot s leveleket olvasott föl annak igazoláséra, hogy az agrárreformot Bőm áriában egyoldalúan kezelték és a kisajátítást kártalanítás nélkül hajtották végre. Rámutat a népszövetség azon kötelességére, hogv a döntőbíró'?ági eljárást tovább fejlessze. A román támadást megfélemlít esi kísérletnek minősíti s kéri, hogy a, két nemzet döntőbírósága helyett fogadják el a népÉrsekújvár, március 8. (Saját tudósítónktól.) A csehszlovák szociáldemokrata párt, amelybe néhány hónappal ezelőtt beolvadt az úgyszólván megsemmisült magyar szeci ál demokrata párt, vasárnap tartotta Érsekujvárott első közös szlovák-magyar gyűlését, amelynek vezérszónoka Dérer Iván dr. volt. Dér ér beszédét azzal a téndenciózus megállapítással kezdte, hogy a munkásság és polgárság minden mai bájának, nyomorúságának, ' a drágaságnak, a munkanélküliségnek egyetlen oka az, hogy a választásokat a szoci ál demokrata pártok elveszítették. Mcjd súlyos kritika tárgyává tette a maradékbirtokok rendszeréi. Hosszasan foglalkozott a kongruatörvénnyel is, mely szerinte 100 millióval rövidítette meg az állami alkalmazottakat. igen . érdekes volt Dérer fejtegetéseinek az a része, melyben Hlinkáék kormányba- lépésével foglalkozott. — Nem akarok az események elébe vágni — mondotta emelt hangon —, de biztosíthatom önöket, hogy a legközelebbi napok egvik kormány a másiktól örököl, legyen az szocialista vagy polgári alakulat. A magyarság is elitéli a Tanács magatartását Eső,?’ macvar politikus felháborodással hallotta, hogv a Ruszin Nemzeti Tanács ismét cserbenhagyta az autonómiát, és kijelentette, hogv a Ruszin Nemzeti Tanács a legnagyobb hálátlanságot kövotte el a magyar néppel szemben, amikor az autonómia követelését elejtette, amelyért pedig a magyarság — egv jobb jövő reményében — már nyolc éve harcol. A Ruszin Nemzeti Tanács ezen árulásáért sohasem fogia tudni magát igazolni és mindig ugv fog szerepelni, mint amelv a ruszin népet, a cseh centralista törekvéseknek teljes mértékben kiszolgáltatta. szövetség tanácsától kijelölendő semleges döntőbíróságot, vagy terjesszék az ügyet a hágai döntőbíróság elé. Titulescu válasza és Gajzágó viszonválasza után a tanács Síresemann javaslatára Chamberlaint választotta meg a kérdés előadójává s melléje társelőadőkul Isliii japán és Ville- gart brazíliai megbízottakat jelölték ki. Chamberlain indítványára pedig az egész ügyet, mivel az bonyodalmas volta miatt hosszabb tanulmányt kíván, a népszövetség, következő, júniusi ülésszakára halasztották el. Schubert nyilatkozata Westarp beszédéről Páris, március 8. Schubert német külügyi államtitkár az Exelsior tudósítójának interjút adott, amelyben azt mondja, hogy a Westarp beszéde nyomán támadt francia nyugtalanság elsősorban a szöveg pontatlan lefordítására vezethető vissza. Különben is Franciország ugyanilyen erősen foglalt állást Németország ellen, éppen Briand Petit Parisien-i nagy‘interjújában. amely Németországban szintén nagy nyugtalanságot keltett A német közönség rém szereti, ha kellemetlen engedményeire figyelmeztetik, mint például a híres francia átvonulási kikötésre s Lengyelország, vagy Csehszlováké megsegítésére. Briand erre emlékeztette a közvéleményt s ez az emlékezte- tés annál jobban fájt Németországnak, mert éppen a lengyel-német konfliktus idejében történt. Schubert államtitkár elismerte, hogy tényleg személyesen okozta a lergvel-német tárgyalások megszakítását, de ezt csak azért tette, hogy Lengyelországot gondolkozásra bírja és megmutassa, mily fontos Varsó számára a német barátság. választ adnak arra a kérdésre, hogy kiknek s miért állott érdekükben bevinni a szlovák néppártot a kormány- többségbe. A autonómia semmiesetre sem lehetett komoly ok, mert nyilvánvaló, hogy a tartományrendszer inkább rcsszabbitja a viszonyokat, semmint javítaná. Ezután hosszasan foglalkozott közigazgatási szempontból a törvényjavaslattal s t.. orgikrcan állást foglalt a megyerendszer fentartása mellett — Egyébként is nagyon kétséges — sikerül-e megszerezni az alkotmánytör- véayt változtató törvényjavaslathoz a szükséges háromötöd többséget, miután még bizonytalan, hogy a magyar nemzeti párt belép-e a kormányba; már periig ennek a javaslatnak a sorsa a jelenlegi pártaránvokat tekintve körülbelül aiw>i függ, hogy a magyar nemzeti párt milyen álláspontot foglal el. Dérer után még több kisebb jelentőségű felszólalás foglalkozott az aktuális politikai kérdésekkel. A népszövetség fölszabadította a magyar kölcsön uto’só részleteit Géni, március 8. A népszövetségi tanácsnak ma délelőtt Stresenmnn elnöklete mellett megtartott nyilvános ülése Walkó Lajos magyar külü gyminiszter felszólalása után egyhangúlag hozzájárult a pénzügyi bizottság javaslatához, amely sz érint a nemzetek szövetségének tanácsa fölhatalmazást ad arra, hogy a magyar kormány a népszó v oksági kölcsönmiairadvány 50 millió aranykoronányi összegét az 1927—28. költségvetési évben beruházási célokra használhassa fel. Az erdélyi magyar telepesek ügyét Júniusban intézi el a népszövetség „A magyar nemzeti párt dlláffogialásától függ a közigazgatási reform sorsa” Dérer beszéde a szoc. ífsm. pért érsekulvári gyűlésén — Kidnek és miért állott érdekűkben il inlzáék kormányha?épteúése ? | Café „LUXOR^Dancmg | £ Václavské nám, 49. £ £ Prága legelőkelőbb kávéháza $ v 'tV Nsponta 5 órai tea — Este koncert és tánc \ 's — Színházi vacsora — Magyar borok — A jó magyar társaság találkozóhelye ■»' SJTapról-napra A BÉCSI és berlini féltékenységi drámáról írott fejtegetéseink az asszonyok egy részének körében némi ellenkezést váltottak ki. Egy ig'ói uriasszony érdekes fejtegetéssel kereste fel szerkesztőségünket. A levélből a következő részt, ragadjuk ki: „Ez szörnyen egyoldalú vélemény. Nézzük az érem másik oldalit. Melyik fél az erkölcsileg sülyedt, az-e, aki ölt, mert nem bírta elviselni az Ura hűtlenségét, a családi szentély tisztaságának bemocskolását, vagy — aki bar szerette feleségéi és boldog volt vele, léha kalandvágyból tilos utakon járt, és igy tönkre tette az otthon meghittségét, összetépte a bizalom.' szálait és feleségét olyan rhérhetlen izgalmaknak tette ki, amelyek fegyvert adnak a kezébe, hogy annak éleiét oltsa ki, akit imádott, szeretett? Micsoda határtalan önzés azt kívánni egy ilyen rettentő kínoktól gyötört asszonytól, hogy mosolyogjon, kedveskedjen, fojtsa vissza fájdalmát. Képzelje csak a férfi magát ebbe a lelkiállapotba, nem éppen igy fegyverrel oldja meg ő is ezt a helyzetet? De a férfit ezért nem bélyegzik romlódnak, sülyedt erkölcsűnek, hisztériásnak és ilyen esetben senkinek nem jut eszébe a társadalmi rendet félteni. Már pedig az ilyen felfogás mellett, amely a kél szörnyű tragédiában csak az asszony erkölcstelenségét tudja látni, ugyanakkor, amikor a férj hűtlenségét jóváhagyja, csak két eset kö- vetkezhefik be: Vagy oda sülyed az asszony ist hogy a házasság szentségét semmibe se veszi s akkor megérti és megbocsátja férje kalandozásait, vagy ideális tisztaságában nem bírja elviselni legszentebb érzéseinek porba tiprását és fegyverhez nyúl. Gondoljanak tehát a férfiak arra, hogy az asszonyokból ne váljanak beteglelkü hisziérikák”. — Ez a felfogás, a,mit itt ig'ói kedves olvasónk kifejez, bizonyára nagyon sok hölgy- olvasónk véleményét fedi. Hogy tévedés ne essék, kénytelenek vagyunk leszögezni, hogy sorainkat a levél írója félreértette. Nem keltünk mi a házasságtörő férfiak védelmére és nem tartunk erkölcstelenebbnek morális felfogást, mint azt, amely a férfi ballépései mellett mosolyogva hajad el, de az asszony botlásai gyilkossággal torolja meg. Csakhogy a Grosavescuék családi tragédiájában fel kell vetnünk a kérdést, hogy volt-e az asszonynak alapja a féltékenységre? Első házasságának részletei nem azt mutatják-e, hogy tényleg egy betegesen hisztériás asszony volt Kövesly Nelly? Miképpen Ítélkezzünk az esetről, ha valakinek ártatlanul, egy igaztalan gyanú súlya alatt kell elpusztulnia éppen annak a kezétől, akit legjobban szeretett? Jelenthet-e engesztelési a morál irányában az a koszorú, melyet a szerencsétlen asszony férje koporsóidra küld? De tovább megyünk! És ha alapja lett volna a féltékenységre? Hál nem az asszony idegessége, mely sokszor beteges kitörésekig faiul, teszi gyakran elviselhetetlenné az otthont a férfi számára? Nem a mi tanácsunk a helyes, hogy az asszony 'egyen mindig kedves, derűs, igyekezzék az otthont mégsz eret'ef ni urával, hogy az mindig jól érezze magát odahaza és ne kívánkozzon az erkölcstelenség utján vigasztalást és léha örömöket keresni? És, ha már megtörtént a hűtlenség, leh?’-e, szabad-e az életet egy revolverlövéssel meao’dani, amikor a legszentebb törvény a meghocsá’ás? Igen, el tudjuk képzelni a szenvedő asszony lelkid:bjpo- tát, akiben egész világ dö't össze- De vájjon vem az szükséges ilyenkor, hogv a romokon uj életet építsünk ki, nem-e ez a nő:sebb, magasslosabh, erkölcsösebb, mintsem a másik nltrrncctiva, melyet a levél dilit fel, hogy az asszony rs a bűn htját keresse, vagy pedig gyilkoljon? Azt hisszük, a mi álláspontunk nemcsak a férfi egyoldalú, önző álláspontja, hanem az egyetlen morális alap, melyen a bomlott idegzetű korból a legnagyobb értékel, a házasság szentségi mivoltát átmenthetjük a jövő nemzedéknek. * ROMÁNIÁBAN a múltkor belatolták a magyarok összeírását, amint azt napokkal eze.Ött ezen a helyen jelentettük. Most meg azt olvassuk, hogy a román kultuszminisztérium elutasította a felekezeti iskolák vezetőinek azt a kérelmét, hogy miután államsegélyt rém kapnak, gyűjtés utján szerezhessék meg az iskolák fenlartá- sához szükséges költségeknek legalább egy részét. <4 rovtán kormánynak ez az intézkedése természetesén nagy vissza’e'szést és elkeseredettséget: szült a magyar kisebbség körében, mert hiszen igy az iskolák elsorvadásra vannak ítélve. Az elkeseredés annál nagyobb, mert a román iskolák - érdekében iskolaadót vetettek ki a szegény kisebbségi községek lakóira és ezeket az adókat azoknak is meg kedl pzelniök, akiknek gyermekei felekezeli iskolákba járnak. Romániában igy történik napról-vaura súlyos kisebbségi sérelem és igy halmozódik fel az elkeseré- de’lség és gyűlölet gyvjlóanyagja azoknak a lelkében, akiket rabszolgasorsra akarnak vélni. Európa bekölött szemekkel rohan vésziébe és igazán kétségbe kell esnünk, hogy nem nka.d. senki, aki puskaporos hordó peremén eloltsa a kanócot3 ge.ar<K:«|
