Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)

1927-03-09 / 56. (1390.) szám

\Wl március 9, szerda. Eles amerikai szlovák kritika Hlinkáék kormánybaléoése földit A „mérsékelt** amerikai Jednota szerint a néppárt kormányba- lépésével nem vitte előre az autonómia ügyét — Elismerés Jurlgának és Tomaneknek tu.aka k , illette, hogy Isten -és a nemzet e1 "vt magára vállalja a felelősséget pártjá nak kormánybalépéséért. Ezek azonban csak nagy szavak, de semmitmondók. A ^éppárt azáltal, hogy a szlovák kér- dés rendezésének oly módját fogadta el, ernetly teljes mértékben ellenkezik a elvvel, lemond •'ff a pittsburgi 'rlésben biztosított autonómiáért folytatott küzdelemről. Megjövendöljük, hogy nem telik bele egy esztendő és a szlovák nép észreveszi, hogy az autonómia nélküli „autonómia" a tarto- mánygyüléssel, választmánnyal és elnökkel egy? lemben a tized rész ét sem érte meg an­I naik az örömnek, amellyel a néppártiak fo­gadták. Megjövendöljük — folytatja a Jed­nota —, hogy a néppárt nemsokára nem fog­ja magát jól érezni a kormány jármában. Bekövetkezik a kijózanodás és ezzel együtt a katzenjammer is tartós lesz. Az autonómiáért való küzdelem Hlin- káéknak kormánybalt'pésével nem jutott előre, sőt Hlinkáók pálforduUsával az autonómia mozgalma kátyúba jutott A 'éppártban csak két férfin akadt: Juriga és Tomanek, akik a kormánybalépés ellen szavaztak. Hlinka, az engesztelhetetlen Hiinka, aki a ml mérsékelt voltunkat kár­hoztatta — mondja az amerikai szlovák lap — örömtől ujjong az autonómia eszméjének a győzelmén. Ez Prága első részletfizetése Hiinka szerint a pittsburgi váltóra. Vélemé­nyünk szerint azonban ez nem az első lerovás, hanem az első levonás. Az amerikai szlovák lap tehát, amint lát­hatjuk, nem a legszívesebben és nem a leg- opiimisztikusabban vélekedik Hlinkáék uj politikai orientációjáról. Milyen legyen az autonóm Ruszinszkó alkotmánya? — P©Id@si Gyula brosúrája — Az amerikai szlovákok legnagyobb és legelterjedtebb lapja, a Jednota egyik leg­utóbbi számában foglalkozik a Hlinka-párt kormánybalépésével Srámek olmützi szó­csövének, a Nasinecnek egyik cikkével kap­csolatban. A Nasinec ugyanis azt irta, hogy a Hlinka-párt kormánybalépése elsősorban Srámeknek az érdeme. • A Jednota megállapítja, hogy Srámek volt az, aki többször kijelentet­te, hogy a szlovák nemzet öüálló létét nem ismeri e! és sohasem fogja elismerni. Srámek örülhet Hiinka politikai pálfordulá­sának, miután a megegyezés, Srámek. javas­latának megfelelően, a tartományi rendszer bevezetése alapján történt, meg. Szlovenszkő tehát a hatalomnélküli „teljhatalmú" minisz­térium helyett hatalomnélküli „tartomány- gyűlés"-! fog kapni. Hogy miért nevezik ezt az ’ntézményt tartománygyülésnek, érthetet­len, mert hiszen egy tartománygyülés tör- - vónyhozó testületet jelent. i Ez a tarton-ánygyiilés azonban semmi- 1 féle törvényt nem hozhat és teljesen Prágától fog függni, akárcsak a telj- haw-.uu minisztérium. Hlinkáéknak kormánybalépése nagyjelentő­ségű úgy bel-, mint külpolitikai szempont­ból. Ezen jelentőségből — írja a Jednota — a szlovákoknak kevés örömük ..... Svehla rá v olt utalva a néppártra, mert nélkülük nem tudott volna többséget szerezni. A cseh centralizmusnak pedig szüksége ▼olt Hlinkáék kormánybalépésére, hogy a külföld előtt bebizonyítsa a szlovák nép megelégedettségét igazgatás szervezete autonóm ügy lévén, a Kárpátoroszorszdg autonóm országgyű­lése van egyedül hivatva az összes helyt, hatóságok szevezetét megállapítani. Nevezetesen az országgyűlés hatáskörébe tartozik megállapítani, hogy a közigazgatást területünkön milyen elnevezésű, hatáskörű és összetételt! ható­ságok fogják ellátni, minő módon, kinevezés vagy választás utján fognak ezek betöltetni és miként fognak javadalmaztatok Demokratikus felfogásunk azt parancsolja, hogy a hivatalok betöltésénél a népnek magának legyen közvetlen befolyása. Áll ez különösen a községi tisztviselőkre, valamint amaz intézmények tisztviselőire, melyek vagyoni, szellemi éa erkölcsi javak kezelésére vannak hivatva. Egyéb hivata­lokat a kormányzó töltene be kinevezési joga alapján. Egy ember által- képviselt hatóságok jobban felelnének meg oly helyeken ahol többnyire a köz­ponti kormány, az autonóm kormány vagy ország­gyűlések határozatainak egyszerű végrehajtásáról van szó, míg ott, ahol a poTgirok anyagi* szellem! és erkölcsi értékeiről van szó, célszerűbb és igaz­ságosabb volna a kollegális, a bizottsági összeté­telű hatóság. Általában mondhatnám, hogy a községi igaz­gatásnak legmegfelelőbb formája a községi kép­viselőtestület és az álala választott szervek, miután a községi közigazgatásban fordul elő elsősorban sok anyagi és erkölcsi értékű ügy, melyekben a polgárok testületé nemcsak hivatottabban, bánéra egyúttal legcélszerűbben is tud dönteni. Már a járási vagy zsupáni hivatalokat (asze­rint, melyik elnevezést fogjuk meghagyni), célsze­rűbb volna az egyedi (individuális) módszer sze­Mindenkit érdekel az adóreform, mely uj alapokra helyezi az adózást és üj eljá­rási módokat léptet majd életbe. • A Magyar Nemzeti Párt sz adóreform törvényének megszavazása után kiadja könyvalakban az árreform népszerű Ismertetését 'Akik a könyvre igényt tartanak, jelentsék be szükségletüket a Prágai Magyar Hirlap kiadó- hivatalánál, Praha II., Panská 12., III. „ A* árát a Magyar Nemzeti Párt az önkölt­ségi árnak megfelelően szabja meg. SS II. Ungvár, március 8. Tegnap! számunkban ismertettük Földesi Gyula „Az autonóm Kárpátoroszország államjogi vázlata" cimii brosürájának bevezető részét. Az érdekes röpirat érdemlegesebb második részét bő kivonatban alább közöljük: i Milyen legyen a közigazgatás? A helyi — helyesebben meghatározva a ben­nünket megillető területi — közigazgatás élén a saint-germaini békeszerződés III. cikke és az al­kotmánylevél 3. §. 6. pontja értelmében az auto­nóm országgyűlésnek felelős kormányzó áll, aki­nek hivatala, célszerűségi okokból szakreferátu- sokra tagoltan, utolsó fokon fogja ellátni ország­részünk közigazgatását. Ami csak természetes, mert lehet azt logikusan elképzelni, hogy a szojm, mint autonóm területi törvényhozó által hozott törvények végrehajtására vonatkozólag az auto­nóm ország határán kivül Csehországban a-prágai •minisztériumokban hozzanak döntő véghatároza­tokat? Miután a kormányzó a saint-germami béke- szerződés 11. cikke értelmében csak az autonóm országgyűlésnek felelős, ezért a kormányzó fele- lősségrevonása révén módjában lesz az autonóm országgyűlésnek közvetett befolyást gyakorolni a közigazgatás menetére és esetleges bizalmatlanság kifejezése által a kormányzót lemondásra kény­szeríteni és ilyen módon olyan helyzetet statuálni, amelyben n köztársaság elnöke, aki a kormányzót kinevezi, alkotmányjogi felfogásuknak megfelelően olyan uj személyt lesz kény­telen kormányzóvá kinevezni, aki az auto­nóm országgyűlés bizalmát • bírja. A kös­riut megszervezni, de a szellemi ót erkölcsi jajait már testületek utján íntéztetni, amelyben a hiva­tali funkcionáriusokon kívül » laikus elemet kép­viselő kiküldöttek döntenének például • járás út­jainak, hídjainak, erdőinek, kórházainak »tb Aio­sitéséről, feotartásáröl és kezeléséről. Az országos végrehajtó hatalmat a ' ormány- zó hivatala látná el A kormányzói hivatal kebelé­ben, illetve mellett is létesítendő volnvv testület’ hatóság, mely az országos anyagi és szellemi ja­vak kezelését látná el. így szükségesnek látom példánk hogy adóügyekben, iskolák, kórházak, erdők stb. kezelése tekintetében bizottságok ha­tározzanak a szakreferensek bevonásával. Egyébként a két elvet (individuális és kolle­giális hatáskört) a közigazgatási eljárás (felebb- vitel) folyamán az ügyek igazságos és va’óban de­mokratikus s amellett célszerű intézése érdekében felváltva kellene alkalmazni és pedig úgy, hogy azon ügyekben, melyekben elsőfokon a testületi hatóság (képviselőtestületi bizottság döntött, a másodfokon egyedi (individuális hatóság) döntene, mig ott, ahol egyedi hatóság (zsupán, pénzügy­igazgató, tanfelügyelő atb.) döntött elsőfokon, a felebbezésben való határozatot bizottságra, testü­letre kellene bízni. Miután pedig csak kétfoku közigazgatást akarunk bevezetni, a kormányzói hivatalnak adnók meg a felülvizsgálati jogot az­zal, hogy az, mint az autonóm országgyűlésnek felelős tényező, a fél kérelmére vagy némely, a törvény által megjelölt esetekben felülvizsgálati jogánál fogva hivatalból is közbeléphessen olyan másodfokú döntések ellen, melyek eljárási szar bátyákat vagy törvényt sértettek. összegezve az eddig mondottakat, az autonóm közigazgatás szervei volnának: 1. a szakreferihisckat magában foglaló kor­mányzói hivatal, mely bizonyos, a törvények ál­tal körülírt esetekben bizottságilag is dönt; 2. o kormányzói hivatalnak alárendeli járási (ssupai) hivatalok, melyek mint egyedi hatósá­gok szerepelnének, de a polgárok vagyoni és erkölcsi érdekeit érintő ügyekben ugyancsak testületek, illetve bizottságok, tanácsok utján hoznák meg határozataikat, és végül. 3. községi közigazgatásra, melynek gyakor­lásira a polgárok által kiküldött képviselőtestü­let volna hivatva közvetlenül vagy az általa vá­lasztott községi szervek utján. A szubordinációt tekintve, a kormányzó fele­lős az országgyűlésnek, a járási főnökök (esetleg zsupánok) s egyéb járási funkcionáriusok felelő­sek a kormányzónak, ő is nevezné ki őket a je­lölő bizottság közrevonásávaí. A községi közigaz­gatási szervekre a járási hatóságok felügyelné­nek, Ők folytatnák le a községi tisztviselők elleni fegyelmi eljárást is eleőfokon a járási fegyelmi bizottság közrevonásávaí, de * községi képviselő- testületbe feloszlatását a legmagasabb kollegiális önkormányzati testületi szerv hatáskörébe utal­nék. Ugyancsak a kormányzó hatáskörébe utalnék a járási képviselőtestületek és esetleges egyéb bi­zottságok feloszlatását, mert a felelős kormányzó révén módjában lesz a nép állal megválasztott országgyűlésnek megakadályozni az esetleges túl­kapásokat, mig a mai helyzet mellett, mikor ezt a jogot a prágai belügyminiszter vagy egyéb szak- miniszter gyakorolja, ez gyakran ellenünk irá­nyul, mint ahogy azt a közelmúltban Ungvár, Be­regszász, Ig'ó és más városok képviselőtestületei­nek feloszla’ásával saját bőrünkön tapasztaltuk. Ez esetekből is leszűrhetjük azt a tanulságot, hogy nem a központi parlamentnek felelős miniszté­rium, hanem csak az autonóm országgyűlésnek felelős kormányzó révén igazgathatjuk területün­ket valóban demokratikusan és szabadon. (Folytatjuk.) G. K, Chesterton Bro®n páter tijai esetei L A kutya hatodik érzéke — Igen — mondotta Brown páter nagyon szeretem a kutyákat, de csak a templomon kívül. Gyakorlott beszélők intim mindig gya­korlott meghallgatok. Éppen a szellemes emberek felfogóképessége bizonyul néha­napján hiányosnak. Brown páter látogatója és barátja egy Fiennes nevű fiatalember volt, Fiennes, aki temperamentumos kők szemével könnyen lelkesedett 8 akinek sző­ke baja azt a benyomást keltette, mintha nem is a hajkefe, banem az élet ellenszele simította volna hátrafelé. Most megszakítot­ta gondolatainak és elbeszéléseinek szóözö­nét és egy pillanatig meghökkentőn hallga­tott, amig a pap egyszerű szavait meg­értette. — ügy érti, amig nem imádják őket? — mondotta. — Igen, de valahogy — mégis csak nagyszerű teremtmények. Néha úgy ér­zem, mintha sokkal többet tudnának, mtní a magunkfajta emberek. Brown páter nem felelt Továbbra is csak a nagy juhászkutya fejét simogatta, alig tudatosan, ami az állatnak nyilván vlóan jól­esett — Véletlenül abban az esetben, amely­be vonatkozóan tanácsot jöttem öntől kérni m folytatta Fiennes növekvő melegséggel — ,$etnfhi egy 'kutya játszik szerepet. Azt az esetet értem, amelyet a „láthatatlan gyil­kos" esetének neveznek, A dolog tényleg különös, de előttem a legkülönösebb benne a kutya. Persze a bűn magában véve is kü­lönös marad; mert hogy gyilkolhatta meg egy másik ember az öreg Drucet, amikor mindenki tudja, hogy egészen egyedül ült a lugasban? / A kéz, amely kutyát simogatta, egy pillanatra megszakította a ritmikus mozgást és Brcwn páter nyugodtan kérdezte: — ó, tehát egy lugas volt? — Nem követte az esetet az újságok­ban? — válaszolt Fiennes. — Várjon csak, azt hiszem, van nálam egy ujságkivágás, amelyből minden részletet megtudhat. Újságpapírt húzott ki zsebéből és át­adta a papnak, aki szorosan odatartotta hu- nyorgatö szeme elé és olvasni kezdte, mig a másik kezével gépiesen tovább simogatta a kutyát — a megtestesült szimbóluma annak az embernek, akinek jobb keze meiu tudja, mit tesz a balkéz. „Azok a detektív regények, amelyek zárt ajtók és zárt ablakok mögött meggyil­kolt emberekről szólnak és ahol a gyilkosok az ajtók vagy ablakok használata nélkül me­nekülnek meg, most valóságra váltak a yorkshírei tengerparton, a rendkívüli erans- toni esetben. Druce ezredest leszúrva talál­ták, Hátulról, egy tőrrel fúrták keresztül testét. A gyilkos szerszám eltűnt a helyszín­ről. sőt a vidéken seim találták meg. A lu­gas, amelyben az áldozat meghalt, csak egy felől volt megközelíthető — tudniillik a rendes ajtón, amely nyitva állt a kert kő- I zéputja és a ház felé. A véletlenek furcsa láncolata következtében azonban mind az I ut, mind a bejárat- a kritikus időben pontos ; megfigyelés alatt állott és sok tanú van, , akiknek állítása fedi egymást, A lugas a kert legszélsőbb végén épült s oldalra sem­miféle kijárat sincs. A kert középutja két sűrűn ültetett, magas virágsor között fut, úgy hogy az útról letérő minden lépés ok­vetlenül nyomot hagy hátra. Az ut és a virá­gok közvetlenül a lugasig vezetnek és azon­nal föltűnne, ha valaki le akarna térni az ösvényről. Máshonnét semmiesetre sem le­het megközelíteni a lugast. Patrick Floyd, a meggyilkolt titkára, azt bizonyltja, hogy olyan helyen állt, ahonnét az egész kertet beláthatta, még pedig attól a pillanattól kezdve, amikor az ezredes utoljára mutat­kozott az ajtóban egészen addig, amig a holttestet megtalálták. Floyd ugyanis egy létra tetején állt és a kerti sövényt nyese­gette. Ezt a vallomást Janet Druce, az el­hunyt leánya is megerősíti. Janet kisasszony az egész idő alatt a ház előtti terraszón tilt és látta Floyd munkáját. Ezt viszont Dónáld Druce, a fiatal hölgy bátyja bizonyítja, aki — legalább is egy időben — hálószobájának ablakából, ahol éjjeli köntösében állt — mert aznap csak későn kelt föl — szintén végignézhette a kertet. Végül mindez az adat hozzáillik ^Valentiné doktor, a szom­széd, vallomásálfoz, aki látogatóba jött és egy ideig a terraszon beszélgetett Druoe kis­asszonnyal, valamint Aubrey TralH, a ház ügyvédje vallomásával, aki valószínűleg utoljára látta életben az ezredest — persze a gyilkost, kivéve. Mindnyájan megegyeznek abbén, hogy az események a következőkép­pen játszódtak le: félnégykor Druce kisas­szony felment apjához a . kerti utón és megkérdezte, hány órára rendelje a teát. Az ezredes nem .teázott, mert Traül ügy­védre akar! várni, akit amint megérkezik*! küldjék hozzá a lugasba. A fiatal hölgy visz- ' imimmuwtminmmt u. „tamil iwmamM szament a teraszra, útközben találkozott Tra* Illái, akit a lugasba küldött s az ügyvéd oda- is ment. Traill félóra múlva ismét kijött, az ez­redes egész a lugas ajtjáig kísérte és szem- melláthat.ólag a legjobb kedvben, sőt ragyogó hangulatban volt Néhány óra előtt fiárak éj­jeli kimaradásain bosszankodott, de jóked­vét később bizonyára teljes mértékben visz- szanyerte; mert számos látogatóját a legszi- vélyesebb módon fogadta, köztük néhány nap­ra ideutazott két unokaőccsét is. Ez a két utób­bi rém vallhatott, mert a gyilkosság alatt messze sétáltak. Azt mondják, hogy az ezre­des nem állt a legjobb viszonyban Valentiné doktorral, de az orvos csak néhány pillanatig beszélt a ház lányával, akivel, mint mond­ják, komoly szándékai vannak- Traill ügyvéd szerint az ezredes egyedül maradt a lugasban és ezt a kertet kényelmes madártávlatból né­ző Floyd is megerősíti, aki serkit sem látott belépni az egyetlen bejáraton. Tiz perccel ké­sőbb Druce kisasszony megint végigment a kerten; s még mielőtt az ut végéig jutott vol­na, már látta földön fekvő apját, akinek fe­hér házikabátja messziről föltűnt. A lány fel­kiáltott s a kiáltás a többi jelenlévőt is a lu­gashoz csalta. Amikor az emberek be’éptek- az ezredest ott látták holtan feküdni a feldőlt kerti szék mellett. A még jelenlévő Valenti- re doktor azonnal megállapította, hogy a seb egy keskeny, hegyes vasvesszőtől ered, amely a váll alatt hatolt a testbe és átszurta a szivet A rendőrség végig kutatta a helyet és a kör­nyéket, hogy megtalálja a furcsa fegyvert, de semmi nyomra sem akadt" — Az ezredesen tehát fehér kabát volt, nem? — mondotta Brown páter és letette «z ujságlapot (F olytat juk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents