Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)

1927-03-08 / 55. (1389.) szám

1927 március 8. kedd.

CS

közök hajlandónak e ierr keresztülvite- lére. de bizonyos, hogv az orosz és a kínai helyzet tárgyalását az eljövendő napokban folytatni fosnák.

Beaes Briandnál

Gen|, március 7. A ma reggeli • tanácsülés előtt Briand fogadta Benes csehszlovák, Zaleski lengyel és Vandervelde belga külügyminisztereket. Ez utóbbi csak tegnap este érkezett Geníbe.

mi au i,i, ..............

Gy

engül az iparospárt

Prága, március 7. A nagy belpolitikai

pártharcok közben élénk figyelemmel kísérik az egyes községi ' választások eredményeit- Most vasárnap Lounyban volt községi választás, amelynek eredménye a következők: cseh nemzeti szocialisták: 1632 szavazat (az

1925-ös nemzetgyűlési választásoknál 1717). cseh szociáldemokraták 354 (347), kommunisták 1750 (1845), cseh nemzeti demokraták 1588 (1556), cseh iparospárt. 524 (617), cseh néppárt 393 (355), cseh nemzeti munkapárt 319 (149), háztulajdonosok 218. Az eredményekből láthatjuk, hogy a cseh nemzeti szocialisták és kommunisták vesztettek viszont a fiatal nemzeti munkapárt erősen mepnöveke- dett. A polgári pártok között a cseh iparos- párt 91 szavazatot veszített Érdekes, hogy a cseh iparospárt az utóbbi időben minden egyes választáson kevesebb szavazatot ka-j pott mint a legutóbbi nemzetgyűlési válasz-; 'fásoknál. Érthető tehát, hogy a cseh iparos- j párt a történelmi országokban ért vesztesé-! ge't Szlovenszkón igyekszik pótolni, azonban! erre ott is nagyon kevés reménye van |

Megsemmisítették Kolek-Schwarz megválasztását

Léva, március 7. (Saját tudósítónktól.) Megírtuk annakidején, hogy Kolek-Schwarz Alfrédet, a dunaszerdahelyi szerepléséről ismert volt jegyzőt, Léván a baloldali szavazatok támogatása mellett városi tanácsossá választották. A polgári, pártok a választást tneg- felebbezték a járási választmányhoz és feleb- bezésükber azt hozták fel, hogy Kolek-Schvrarz Alfrédünk sem áz állampolgársága, sem a személyazonossága nincs tisztázva, továbbá, hogy a megválasztott városi tisztviselő jogerősénél volt ítélve, bár az Ítélet végrehajtását felfügg^zt^ék;,A:^^^álns^án^ a felebbezésnek helyt adott és a választást nem hagyta jóvá.

Milyen legyen

az autonóm Ruszinszkó alkotmánya?

— Földesi Gsrula brosOráia —

Ungvár, március 7.

Földesi Gyula, a Kárpátorosz Autónom Földmives Szövetség alelnöke, akinek neve azzal a fölhívással vált ismeretessé, amelyben Keletszlovenszkó népeit az autonóm Ruszin- szkóhoz való csatlakozásra hívta föl, „Az autonóm Kárpátoroszarszág államjogi vázlata* címmel röpiratot adott ki. A röpiraíot már gondolatmenetének eredetisége miatt is érdekesnek tartjuk ismertetni. ,

Válasz HIsnkának

Földesi mindenekelőtt Hlinkának ellene intézett támadására válaszol s' többek között, a következőket mondja:

— Lapjában beismeri ugyan (Hlinka), hogy még a Szepességen is ruszinok laknak, de siet nevükben kijelenteni, hogy ők bizony jó szlovákoknak érzik magukat és eszük ágában nincs Podkarpatska Rushoz tartozni. Hát erre mi azt mondjuk, hogy majd megkérdezzük őket magukat, mert ezt parancsolja demokratikus meggyőződésünk és ezért követeljük a népszavazás meg ejtés él a Podkarpatska Rushoz, vagy Szlovén szk-ó- hoz való ho vátartozandóság kérdésében. Sőt miután mi nem akarjuk az oroszok akaratát ráoktrojálni a többi nemzetekre, azért hajlandók vagyunk a vitás területen lakó ösz- szes nemzetbeli lakosok népszavazását venni alapul és a szavazatok eredménye alapján kérjük az egész területnek, vagy a ránk eső szavazatok arányában nekünk kijáró területek autonóm földünkhöz való csatolását. Azt hisszük, ilyen módon igazán az érdekelt nép fog mellettünk vagy ellenünk vallomást, tenni és az elén még Hlink.áéknak sem lehet kifogásuk. Mert a kérdéses terület igen is vitás, nem homogén a. nyugati .szlovákokkal. s azt bevallja maga Hlinka is, mikor egy hirtelen Méggazdagodott nábob módjára ledobja asztaláról a csontokat, kijelentvén, hogy a „zípsze- rek, magyarok és ruszinok neki nem kellenek”, ólért azok- legózivesebben visszaménné- nek Magyarországhoz;' Hát m i, oroszok, - azegé- nyék vagyunk és azért nem vetjük meg a Hlinka' asztalára nem kívánatos morzsákat Mi

felvesszük a Hlinka által elutasított németeket oroszokat és magyarokat és a mi autonóm ruszin országún!:bán adunk nekik egyenlő jogokat, egyforma kötelezettségeket és egyenlő érvényesülési lehetőségeket, melyek mjhálimk mindig jobban lesznek biztosítva, mint a Pozsonyból kormányzott Szlovenszkón, vagy a csehországi ipari, gazdasági és közigazgatási túlsúly által befolyásolt, centralisztikus kormányzat mellett.

Ezek után az autonóm Ruszinszkó alkotmányát dolgozza ki, amint azt elvbarátai képzelik. Gondolatmenetét az alábbiakban foglaljuk Össze:

Mi’yen önkormányzóit illeti meg

Rnszinszkót ?

— El nem vitatható, hogy az oroszLakta területnek — és ilyennek számit Keletszlovenszkó, beleértve a Szép ességet is — a nagyhatalmak által garantált, a saint- germaini békekötés alapján önkormányzatra van joga. Ez az Önkormányzat úgy a békeszerződés, mint az alkotmánylevél szerint a legszélesebb mérvű és egyedüli korlátozása az, hogy nem ellen- kezhetik az állam egységével. Az állam egysége rendszerint a külfölddel szemben érvényesül, vagyis az egységes államnak közös a külképviselete, közös az államfeje, közös az állampolgársága, közös a pénzügye, a valutája és közös a hadvezetése. Példaképpen rámutatok Horvátország széleskörű autonóm ájára, a régi magyar állató keretén belül. Befelé azonban az oroszok önkormányzati területét magában foglaló csehszlovák állam a békeszerződésekből és az alkotmánylevélből kifolyóan nem tekinthető egységes államnak, hanem mindig megkülörböz,telendő benne az autonóm ruszin föld és a többi országterületek.

— Mindkét jogforrás szerint az autonóm Kárpátoroszoz-szágnak saját ügyei intézésére országgyűlése van, mely törvényeinek meghozatalánál csakis az állam egységét nem sértheti meg, vagyis nem-dönthet a külképviselet, a hadvezetés, a pénznem, államfő; és állampolgárság ügyében, etter-ben törvényt hozhataz alkotmánylevél 3, §-a 4. pontjában felsorolt <y$zftz elveszett lélek

Irta: Gyula Diák,

Hajnali kakasszókor még sűrű hőfüggöny csüngött alá az égből s vastag fehér prém rakódott a hallgató fenyők kitárt karjaira, de reggelre már kitisztult az ég s az egész falu ragyogott, szikrázott, a szelid napfényben. De villogott, tündökölt fölötte és körülötte az óriás hegvek megannyi orma is, hiszen azok zordon töréseit, csorbáit, szakadékos oldalait éppen úgy beborította s lágy, harmonikus vonalúvá szelídítette a fehér mennyei suba.

Helén kisasszony megcsörgette kulcsait és fürge lépéssel nyitott be az ebédlőbe. Ott bent akkor már elégedetten duruzsolt, pattogott zsörtölődött a pohos kályha s a sarokban a brevlárurnában elmerülve,, nagv léptekkel sétált föl s alá a fehérhaiu, szikár öreg pap.

A kislány csendesen állott meg előtte, hogv ne zavarja áhítatában, ám az öreg ur már becsukta könyvecskéjét -és mosolyogva csókolta meg a húga homlokát,

— Nos, mit álmodott a kislány karácsony éjszakáján? —- kérdezte aztán szelíd becézéssel.

— Ma jön valaki! Meglátja, bátyám, ma jön valaki! — mondotta Helén kisasszony s a szeme örömmel simogatta a csillogó kis karácsonyfát, amely ott állt az öreg zongora tetején.

♦ — Ejnye, no! Aztán ki jönne, te mókus?

Nincs nekünk senkink, mióta szegény anyád is elment. Hozzánk már csak az Ur jósága látogat — tette hozzá aztán eibonxló arccal.

— Igen — kapta fel a szét a leány — megint ellátogatott tegnap. Mennyi mindent kaptam és az én kezemmel miiven keveset adatott az én jó bátyámnak. Csak azt a pár kényelmes papucsot, meg azt a kis okulárétartót. Hiszen én nem is igen tudok kézimunkázni. A város meg olyan nagyon messze van.

— Nono, kis mókusom, az a papucs nagyon íó meleg á.m s a finom, bélelt okul ár é- tartóban is nagyszerűen érzi magát az én kopott, öreg szemüvegem! Aztán meg, ne tessék elfelejteni azt a gyönyörű hímzett, ui stólát sem, amit az Istennek adták mert annak a felét bizony mégis a magaménak érzem. Úgy ám, mert azon az Istennel osztozom s ő nem is veszi-ezt rossz néven, hiszen a húgom kézimunkája! Maid ha elszólit, akkor úgyis

— egészen az övé lesz.

Egv pillanatra mély csönd támadt a szobában s Helén kisasszony riadt szemmel nézett az öregre.

— Bátya! — csengett fájdalmasan a hangja.

S e pillanatban trillázva kacagott fel az öreg kanárimadár az ablak mellett A fehérhaiu pap szeme felragyogott s végtelen szeretettel fordult a kis énekes felé. S akkor nevette el magát a leány is:

— Látja, bátyám? Az öreg Pista madár is kineveti, mikor a halálról beszél.

— Jő, jő, — zsörtölődött vidáman a pap

— megadom magam. Nem többet Két ilyen vidám iószág. mint ti, mégis csak egyenlőtlen erő, az ilyen magamfajta, szegény, öreg Tsten- szolgáiával szemben. Hanem most már itt az ideje, hogy átmérnék a templomba. Szólj ki, lelkem Hantának a bundámért.

Helén kisasszony könnyedén perdült ki az ajtón s maga hozta be a bundát míg ott kint egyszer csak csilingelni kezdett a kis harang.

Az udvaron óvatosan lépdelt át az ősz plébános. Egv pillantással végígsiroitotta az istállóaitóból a szelid tarka tehénkét a két okosszemti lovat s a borzas kis csikót s aztán kilépett az utcára.

szeg belügyekben. Még a leglojálisabb autonóm országgyűlés sem mondhat le azon törvényhozási jogáról, mely őt közoktatási, vallási, nyelvi és igazgatást kérdésekben — az alkotmány értelmében — megillett

A vallási, iskolaiig?! és nyelvi autonómia tartalma

— Autonóm jogainkból következik, hogy vallási kérdésekben saját magunk határozunk. E jogunk magában foglalja nemcsak az ünnepek rendezésére vonatkozó hatáskört, hanem az egyházak helyzetének meg állap itását, segélyezésüket, jogviszonyaiknak rendezését is.

— Közoktatási önkormányzatunkból kifolyólag kiárólag minket illet meg. iskolaügyünk vezetése, iskolák felállítása, beszüntetése, tanerők jogi viszonyainak rendezése és a nevelés szellemének megállapítása, melynek egyedüli korlátja, hogy nem irányulhat a csehszlovák állam egysége ellen,

— Nyelvi önkormányzati jogunk azt jelenti, hogv hivatalaink belső ügykezelésének és a felekkel való érintkezés nyelvét a mi országgyűlésünk. fogja meghatározni, hogy ezen szerv által megállapított nyelvben vagy nyelvekben eszközöltessék a közoktatás, adassanak ki hivatalos rendeletek, hirdetmények, jelzések. Nyelvi autonómiánk egyedüli korlátja az ádam egységének respektálása és ez megvan akkor, ha autonóm területünkön elintézés végett elfogadjuk a csehszlovák beadványokat is, de ezzel eleget is tettünk kötelezettségünknek, egyébre, nevezetesen a csehszlovák államnyelvben való hivataloskcdásra autonóm területünkön nem vagyunk kötelezhetők.

(Folytatjuk.)

Szovjet Oroszország elismerése és a lidákok

Prága, március 7. Stasek cseh néppárti képviselő a L idővé Listyben foglalkozik Szov- jetoroszország de jure elismerésének a kérdésével, amely a cseh néppártban valóságos palotaforradalmat idéett elő. Tény az, írja Stasek, hogy éppen úgy mint a cseh nemzeti demokrata pártban a néppártiak között is Szovjetoroszország de jure elismerése mellett vannak, mások viszont ellene. A párt maga még nem hozott döntést se pro, sérti kontra, hanem egyelőre' helyt adott a szaftad disküsz- sziónak a kérdés akuttá válásáig.

BebugyoHált, jámbor tőt asszonyok lépegettek sietve a templom felé, nagy, halina- csizmáiukbau s lábnyomukban gubás férfiak ballagtak.

— Ide na fari nás plebán — mondogatták csendesen és áhítattal nézték az öreg pap lépegető alakiát. S vége-hossza nem volt a

„D icsértes9ék“-n ek.

Alig egv kőhaitásnvíra volt a papiak a templomtól. De amig ezt az utat megtette a kis tőt falu plébánosa, éppen elég ideje volt, hogv megint belopódzék a leikébe az a kis szomorúság, amelyet a kanári füttye zavart ki az imént.

— Szegény kislány! — gondolta újból. — Olyan hittel mondta, hogy: valaki jön ma! Jaj, édes Istenem, hiszen én tudom, hogy egy hu-szonkétéves leány már vár valakit még ak- kór is, ha itt él, ilyen elfelejtett zugéban a világnak. Vár, amig a reménység meg nem dermed a lelkében. Hiszen te rendeled igy, égi Ur! De hát ki jönne ide, ahol csak jámbor tőt atyémfiai laknak? Te tudod. Istenem, hogv mióta árva lett s elhoztam Kassáról az intézetből, hányszor akartam elküldeni valahova másfelé, rokonokhoz, városba4*1— és nem megy. Nem akar Itthagyni, elszakadni tőlem. Ugy-e, te látod. Istenem: én nem állok utiába, nem akarom, hogy múljanak az évek virágzó ifjúsága fölött és hát mit tegyek? A szeretete s a rimánkodása erősebb, mint az én rábeszélő szavaim. És itt vár valakit a lelkem. Itt, ahonnét még a káplánok is menekülnek, pedig azoknak nem sok keresni valóiuk van a világ hiúságai között. Ki jönne ide? Istenem, Istenem, te tudod: kft ml végre szántál, de ha teheted, akarjad úgy, hogv ne fájjanak az álmai ennek a kis lánynak.

Akkor már beért a sekrestyébe.

Csendes dicsértessékked lépett eléje a káplán, aki éppé® akkor vetette le a mise-1

mondó ruhát

— No, édes fiam — zengett. az öreg pap szava — most már itt vagyok. Te is elvégeztél mindent Hát akkor elmehetsz. Janó félóra múlva előáll a kocsival s kivisz az állomásra. Holnapután meg kimegy eléd az esti vonathoz. Töltsed jókedvvel ezt a kis szabadságot.

Hálás szemekkel nézett fel rá a káplán, aztán búcsúzott

A nyitott ajtón behangzott a hívők köké* cselese s oda látszott a szegényes Betlehem is. melynek mélyén ragyogó gyertyafényben püxént a kis viasz-Jézuska anyja ölében. S a?- egyszerű, jámbor szemekben csillogott a könnv.

S amíg az öreg pap felöltötte a hófehér inget s nyakába kanyarította a stólát hegy elinduljon a szószékbe, egv pillanatra még eszébe jutott a húga gyerekes, érthetetlen és hiábavaló kis várakozása, hogv valaki ma lön. De aztán lehunyta a szemét a lelkét elöntötte a karácsony mélységes, örvendő áhítata és derűs, szent mosollyal indult el a szószék felé.

Helén kisasszony ott sürgőit-forgott a konyhán kipirult arccal, tett-vett, parancsolt, hizelgett az öreg Julka szakácsnénak. meg Hanka leányzónak, de a lelke másutt járt „Valaki jön!“ —- szólalt meg a lelkében minduntalan valami hang s százszor is rajta- csipte magát hogy kinéz a konvhaablakon. Pedig — bolondság! — az országút nem Is arra vitt s az ablak a hegyek, a hósüvegii Tátra ormai felé nyílt Onnét pedig legfeljebb talán Szél urfl jöhet. Csacsieág. én belátom, sztára Julka meg Hanka is belátta volna, ha tudják, hocrv onnét vár valakit a kisasszony — és ő mégis, akaratlanul is, arra nézelődött

— Julka néni moj sztará baba, el ne felejtse a kuglófot. Te meg Hanka vigvázz arra a pulykára, hallod-e? (Vége köv.)

ÉRELMESZESEDÉS, GOLYVA, NEURAUSTH ÉNIA Mirigy-, csont-, izületi bajok, koszvény, büdöseknél

ACtlZI JOD-BRÓMOS GYÓGYVÍZ

Kiváló gyógyhatású ! Átdolgozza a szervezetet, vérképző, idegerositő, fokozza az anyagcsere-forgalmat Otthoni kúrákhoz: Csizi-vlz, fürdősó, győgyszappan kapható az összes ásványvizkereskedés, gyógytár és drogériákban.

Gyermekek görvelyes, izületi és csontbajainál, angolkórnál különösen ajánljuk í

Lerakatok minden nagyobb városban.

Használati utasítást küld t FÖRDÓIGAZGATŐSÁG CSIZFŰRDÓ (íizkűpele),

■HHHHiBBBBHBBBBHfll