Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)

1927-03-08 / 55. (1389.) szám

Mai nymunk 1© ©itíaf

^ ^ 5^ ^389*Slám " m*rc^* *

Előfizetési ér: évente 300, félévre 150. A szlOVenSzkói eS TUSzinSzkói ellenzéki pártok Szerkesztőség: Trága II., PanSi(é uHee

negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: 1’4'h 7 r 12, II. emelet. lelerün: 30311 — Kiadóévente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: pOLltlKCVL TíCLpiLCipiCL Felelős szerkesztő; hivatal: Prágai!., Panská ul 12/III.- ife»

havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1'20 Ke DZUHANY! LÁSZLÓ FORGACIí GŰZA 3efon:30311. —Sürgönyeim: Hírlap, Praha

Stresemann szerencséje Sfrefensartn németül nyitotta meg

a népszövetségi tanács mai ülését

ma már csaknem legendás. Éveik idegf-e.-zitő munkája után a német külügyminiszter elutazik Olaszországba (már ez az utazás is elsőrendű politikai tett volt, mert egyetlen csapásra németbaráttá édesítette Mussolini népét, amely valóban délié s temperamentummal ünnepelte a sanremoi vándort), pihen a pálmák tövében — s az idő? Az idő számára dolgozik. Történetesen e tavaszra forduló télen érte el tetőpontját, a kínai bonyodalom, történetesen most jutott dűlőre a ■ shangbaii brit hatalom helyzete s történetesen most feketítették be a legjobban az angol-orosz viszonyt Borodin kanton i áskálázásai. A hidegvérű angolról szóló mondás valószínűleg • nem mese — de megőrizheti-e hidegvérét akár a legangolabb angol is, ha

1926-ban féléves szénsztrájkkal ütötték arcon s most Kinában rúgják oldalba? Nehezen, renkivül nehezen, s egyáltalán nem vehető zokon, ha az angol kéz ökölbe szorul és az angol szív gyűlölni kezd. Borodin nemzete, Cook bányászvezér felbujtója, nem lehet jő márka a Downing-sí/rceten, különösén, ha Albion előrelátó diplomatái érzik, hogy mindez csak kezdet s lehet még rosz- szabbul is. A helyzetet helyesen csak a Főre iga Office egy valóban diplomáciai megfogalmazású paradox mondata fejezi ki: Az angol-orosz viszony' a lehető legrosszabb, ajnely két.békében élő állam között egyáltalán fannál Ihat,

Nos, ha Anglia bosszút forral, emberileg érthető. . A bosszufcrralás pedig évszázados angol módszer szerint történik: a londoni

diplomácia vasgyürüt kovácsol Moszkva köré és céltudatos, okos munkával minden számottevő államot beilleszt e szorító kapocsba, mely arra hivatott, hogy egy londoni megrántásra megfojtsa Oroszország mai rendszerét A dolog nem egyszerű, de a recipe jó és mindenesetre meg kell próbálni. Utővégre a szigetbirodalom már a spanyol örökösödési háborúban is így tett, ahol az erős Ausztriát használta föl faliörő kosnak Franciaország ellen, igy tett Napóleon idejében, amikor a bölcs Piti kontinentális egységet kovácsolt a korzikai köré s igy telt a huszadik század Angliája, amikor VII. Ed- ward sok karlsbadi utjának végre mégis csak meglett az az eredménye, hogy a hivatottak szolidan font hurkot illesztettek a berzenkedő Németország nyakára, amely hurok — tudjuk — adott jelre kifogástalanul megtette, kötelességét.

E szép tavaszi napokban Chamberlain meg akarja ismételni elődjeinek munkáját s alkalmas helynek a Genfi tó napsütéses partjait, a közismerten barátságos népszövetségi atmoszférát választotta, ahol az ilyesféle inbrogliókat könnyűszerrel el lehet intézni. Néhány vállveregetés, néhány konc s az összegyűlt diplomaták meg fognak hajolni a font előtt. Kétségtelen, hogy a márciusi tanács-ülésszaknak az oroszellenes európai blcfck előkészítése lesz a feladata, legalább is igy tervezi Chamberlain, aki különben aligha ment volna nagy kínai fejfájásai közben Gént be és nem tanácskozott volna nyugodtan a saarvidéki polgármesterségről,' a német-lengyel burgonyaikérdésröl, esetleg a danzigi: postaszekrényekről vagy a spanyol- nátha statisztikájáról. A Saarvidék jelentéktelen, a lengyel-német viszony jelentéktelen, a frajnai kiürítés is kevés, de minden rendkívül fontos lehet, ha megoldásával kedvező atmoszféra támad és Németországot, az oroszellenes blokk örök gyöngyszemét ©1 lehet téríteni a Moszkva- felé való kacsintga- tást-ól. Cha m-b''Ha innak mindenáron meg kell nyernie Németországot, nem baj. hogy mennyibe kerül. Ilyenkor nem számit sem

G@nf ui szenzációja — A német külügyminiszter egészséges, száraz humorának kellemes hatása — Briand Genfüen marad, hogy találkozzék tfasarykka! —- nz crosz-angoí wEssony kérdése az előtérben

, Géni, március 7. A népszövetségi tanács ma tartott először ülést német elnök-lés alatt. A délben háromnegyed 12 órakor kezdődő tanácskozás szenzációja nemcsak Stre- semann elnöklése volt, hanem az is, hogy a német birodalmi külügyminiszter német nyelven vezette a tanácskozásokat. Az utolsó órákban több helyről megkísérelték, hogy Stresemanní eltérítsék szándékától és az angol nyelvet ajánlották alkalmas tárgyalási nyelvnek, de a külügyminiszter hajthatatlan maradt. Most ugyan az a, veszély fenyeget, hogy a legközelebbi alkalommal az olaszok és a délamerikaiak is követelni fogják, hogy az ő nyelvüket is hivatalos népszövetségi nyelvűek ismerjék el, vagy talán még a japán delegált is előáll nyelvi igényeivel, de pillanatnyilag Németországnak mindre .sietne megvan az az elégtétele, hegy a francia és az angol’ ityelv mellett harmadiknak a német nyelv is ott szerepel a népszövetség hivatalos nyelveinek listáján. •

Az ülésnek különben csak ez a bevezető szenzációja volt meg, mert érdemleges dolgot alig tárgyaltak rajta. A nagy problémákat a kulisszák mögött döntik el s a patkó- alakú asztal csak színjáték, melyben a világ közvéleménye mulatságát lelheti. Az ülés egyszerű és uniformizált módon játszódott le. Néhány perccel megnyitása előtt Str©sémáim meglátogatta Sir Eric Drummond főtitkárt és egy-két technikai kérdésről tanácskozott vele. Tizenegy óra után szállingózni kezdtek a delegáltak. Elsőnek Van- derrelde jött, majd a gyengélkedő Briand és Chamberlain. Negyedtizenkettökor megtartották a hagyományos titkos ülést, amely a napirend megállapítására szolgált. Háromnegyed tizenkettőkor megnyitották a szárnyas ajtókat s a közönség beözönlött. Az asztalnál már ott ültek az államférfiak. Középen Stresemann, jobbra tőle Briand, baloldalt Sir Eric Drummond, mellette Chamberlain s az asztal jobb sarkán, mint a nap egyik részletszenzációja, Csu, a kínai. A fényképészek akcióba léptek. Csengő szólt, majd $%semann németül megszólalt:-A Ich eröffne die Sitzung.

Schnr’dt, a német tolmács, azonnal angolra, majd franciára fordította e beköszöntő szavakat. Ezután Stresemann dr. fölkérte a jegyzőt, hogy olvassa föl a napirendet. A néhány szót ismét lefordítják. Végre sor került az <-v > tárgyra: a danzigi főbiztos jelen’ tésére s a. tárgyalás a másfél-perces szenzáció után simán megkezdődi!eteti.

A nyilvános ülés lefo yása

A ma délelőtti ülés tárgysorozata az általános figyelni ellenség- dacára mégsem volt minden tekintetben érdektelen, ami különben már az ülés tartamából is kiviláglik. A delegáltak csak jóval egy óra után indulhattak a dezsönére. A danzigi jelentést elfogad- ták és az ellenőrző bizottság javaslatára elutasították azt a kérést, hogy a danzigi nép- szövetségi bizottság költségeit a népszövetségre ruházzák át. A chilei delegált a danzigi lengyel hadianyagraktárakról értekezett s e pontnál sem történt különösebb zavar. Később a gyarmati mandátumok kérdésében hoztak egy-két technikai döntést. Ialni márki, aki mint Japán delegáltja most vesz utoljára részt a tanácskozáson, az egészségügyi bizottság munkáiról számolt . be. ,s- egy-két kijelentésével hosszabb vitát idézett elő. Chamberlain és Benes nyomatékkai amellett foglaltak állást, hogy az egészségügyi bizottságba asszonyokat is fel lehessen venni. Stresemann elnök száraz humorával gyakran percekig tartó fölvidulást okozott a tanácstagok között s különösen az ülés végén rögtönzött igen mulatságos jelenetet. Seialoja ugyanis fölvetette a kérdést, vájjon délután ismét ülést tartanak-e s nem volna-e helyesebb a délutáni üléseket egészen leépíteni. Stresemann gondolkodva csóválta a fejét, majd általános nevetés közben igy elmélkedett:

— A dolog valóban igen komplikált. Egyrészt tagadhatatlan, hogy az ember délelőtt frissebb, másrészt azonban tény, hogy délután inkább van kipihenve.

E salamoni megjegyzés után a tanácsnak nem volt többé bátorsága ahhoz, hogy a délelőtti vagy délutáni ülések fontos kérdésében döntést hozzon s a jövőben ismét csak | az akut célszerűség szerint bírálják el aj problémát.

A kulisszák mögött!

A mai tanácsülésnél sokkal fontosabbak voltak azok a bizalmas tárgyalások, amelyeket az államférfiak tegnap óta folytatnak. Stresemann német külügyminiszter és Schubert államtitkár vasárnap reggel 8 órakor érkeztek Genfbe, miután az olasz kormány

rajnai megszállás, sem Felsőszilézia, sem repülőgépkonvenció, hacsak a 65 milliós kemény nemzet arccal és fegyverrel Moszkva ellen fordul! A német erő mindent megér, ezt'jól tudja a világsajtó és jól tudja a kipihent Stresemann is, akinek itt kezdődik szerencséje. A német külügyminiszter vezeti a tanácskozásokat, övé a döntő szó s a körülmények úgy alakultak, hogy Angija hiaeleg, úriig Mussolini és szilitje: Olaszország tetszésüket lelték a sanremói barátságos német úrban és Franciaország a németség valóságos nosztalgiájában szenved. Az akadékoskodókat el fogják némitani (Lengyelország számára egy kis kommunista ijesztgetés nem árt) s megadják Berlinnek, amit kíván. Ha a hatvanöt millió német London felé fog mosolyogni, Stresemann

munkája bizonnyal nem lösz nehéz. A kocka a német külügyminiszter számát vetette ki. A mérleg nyele egyedül ő.

A német igényeket előbb-utóbb teljesíteni fogják, mert a szerencsés világhelyzet újra Stresemaun malmára hajtotta a vizet. Talán a most kezdődő tanácsülésen nem történik döntés — a francia és a lengyel közvéleményt nem szabad túlságosan izgatni —, de valószínű, hogy a megszorult államtér- j fiák Ígéretet tesznek a Rajuavidék kiürité- í sére és a lengyel-német viszony Berlinnek ! kedvező megoldására. Zaleski épp oly hosz-1 szu orral fog Varsóba távozni, mint Lccarno! idején elegáns elődje: Skrzynski gróf tette. 1 A birodalom nyert. Bismarck nyugodtan fék- | bet, sírjában, öröké jó és szerencsés kezek-; ben van.

egy külön szalonkocsit bocsátott rendelkezésükre. Chamberlain és Briand egy órával később jöttek a párisi vonattal. A fő (lel egál lak mar a délelőtt folyamán érintkezésbe léptek s délután a munka minden vonalon megindult. Briand átmeneti gyengélkedése miatt a délutáni tanácskozást két részletben tartották még: Stresemann élőbb egy óráig tárgyalt Briand-nal, majd két óra hoszat beszélt Chamberlainnel. Ezek a találkozások persze csak előkészítő jellegűek voltak. Beavatott körök szerint a napirenden szereplő tárgysorozat került megbeszélésre, de — mint néniét körök közük — egy-két általános érdekű világprobléma is. A rajnai kiürítésen kivül kétségtelenül más világproblémák is foglalkoztatni fogják az eljövendő napok szállodai tárgyalásait. Ttt mindenesetre a kínai kérdésre és az angol-orosz viszonyra kell gondolni.

Stresemann és Briand első találkozása

Briand már szombaton kiadta a rendeletét a francia sajtóinak, hogv a népszövetségi tanácsülés jelentéseit egyetlen vezérmotivum- ra összpontosítsa: meglepetés nem várható, az atmoszféra kedvező, az ülésszak nyugodtan, múlik el- Döntő problémákat nem vetnek fel. A rajnai kiürítés kérdése nem kerül ürgya- lásra. A Petit Párisién különben is rámutat e probléma kényes fontjaira.

Pertínax az Echo- de Parisban viszont úgy véli. hogy Angliának Oroszország ellen segítségre van szüksége s francia ■ szempontból nagyon félős, hogy Chamberlain a német közeledés érdekében Briandra erős nyomást fog gyakorolni és arra kényszeríti, hogy Stresemannak minden kívánságát teljesítse.

Briand és Stresemann első találkozásáról a francia sajtó azt jelenti, hogy a párisi külügyminiszter minden kertelés nélkül rámutatott Westarp gróf legújabb beszédére, amely egyáltalán nem alkalmas a német— francia viszony megjavítására. A beszéd igen rossz benvomást keltett Párisban, mert Westarp ugyan nem aktív miniszter, de a jelenlegi német kormánykoalíció egyik legnagyobb pártjának vezére.

Stresemann, ugylátszik, minden tekintetben kielégítő választ adott Briandnak

s ezt a francia sajtó is megállapítja.

Marcell Ray a Petit Journalban közli, hogy Stresemann bemutatta Briandnak Westarp beszédének eredet? szövegét, amely korántsem olv éles megfogalmazású, mint a francia sajtóban megjelent pontatlan fordítás.

Masaryk Genfbe jön

Berlin, március 7. Az első jelentésekkel ellentétben Briand péntekig marad Géniben kizárólag azért, hogy csütörtökön találkozzék Masarykkal. a csehszlovák köztársaság elnökével. aki hivatalos minőségben érkezik Genfbe s egyáltalán az első államfő, aki az ülésszak alatt látogatja meg a népszövetség székhelyét.

Az orosz és lengyel kérdések

Genf, március 7, Stresemann és Chamberlain tegnap délutáni megbeszélésén elsősorban, az olasz—-lengyel, kérdés szerepelt- Briand Zaleski lengyel külügyminiszterrel js tárgyalt. Chamberlain igen. elővigyázatos formában annak a reményének adott kifejezést, hogy a kereskedelmi szerződések miatt támadt német—lengyel konfliktust, ha csak lehetséges, már most Genfben meg kell oldani. Zaleski. és Stresemann talán már ma délután összejönnek. Az orosz konfliktusról jó forrásokból a következőket jelentik: Chamberlain azt ajánlotta Briandnak, hogy Franciaország és Anglia közös diplomáciai akcióba kezdjenek Moszkvában. Az nem felel meg a valóságnak, hogy Chamberlain az Oroszország elleni bojkottra szólította fel Parist s az egyetlen. ami szeme előtt lebegett, a közös angol—francia diplomáciai jegyzék elküldése. Briand egyelőre nem igen mutat-