Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)

1927-03-05 / 53. (1387.) szám

Í027 március 5, szombat. .ti emxa&Ettt**. Hodzsa expozéjában egy szóval sem említette az iskolaügyi autonómiát A középiskolák leépítése a programja — Szlovenszkón három középiskolát szüntetnek meg — A miniszter megígérte a magyar tanítóképző felállítását Radikális egyházpolitikai intézkedések készülnek Szlovenszkón F Prága, március 4.-r' rA parlament kulturbizottsáeában Hodzsa <fr. kultuszminiszter elmondotta expozéját, amelv elé rendkívül nasrv érdeklődéssel te­kintettek a politikai körök. Az érdeklődést elsősorban az a körülmény idézte elő. hogy Hodzsa a költségvetés vitája alkalmából tar­tott expozéjában a kulturbizottságban körvo­nalazta az iskolai autonómiára vonatkozó ter­veit. amelyeknek részleteiről azonban akkor nem nyilatkozott és isrv mostani expozéjára .vártak, mert azt hitték, hoerv ebben pontosan felfekteti az iskolai autonómia alapelveit és részleteit. A várakozás azonban nem volt indokolt. Jellemző, hogy az iskolaügyi miniszter ez alkalommal egyetlen szót sem szólott az iskolaügyi autonómiáról. hanem inkább arra szorítkozott, hogy a köz- oktatásügyi kormányzatnak az iskola lénye­gére és a tainitásra vonatkozó ujjászervezési elveit kifejtse. Az expozé leglényegesebb be­jelentése. hogy Hodzsa dr. kedvenc vesszőpa­ripáján lovagolva újból az inlell igenei a tul- tengését hangoztatta és ezzel kapcsolatban bejelentette, hogy egész sor középiskola megszüntetéséről gondolkodik. A szlovákoknak is nyújtott a miniszter néhány cukrozott bonbont, amennyiben be­ígérte. hogy a szlovák iskolaügv fejlesztésé­ről különös mértékben kíván gondoskodni és a szlovák tanítóság anvagi helyzetéről is ki­elégítően kíván gondoskodni. Azonkívül fon­tos expozéjának az a része, amelyben a Szlo- venszkőn felmerült egyházjogi kérdések megoldásáról beszélt. Az expozét lényeges részeiben a követ­kezőkben ismertetjük: A népnevelés célja Az expozé hosszabb pedagógiai-filozófiai fejtegetéssel kezdődött. A miniszter szerint a rési monarchiában a népnevelésnek célja .volt a nemzeteknek engedelmességre való nevelése az uralkodó osztályokkal szemben. A régi tankönyvek a gyermekek szivébe ol­tották az idegen és ellenséges dinasztiák dicsőséges hírét. — Mi a régi monarohisztikus rezsimmel szemben — úgymond — minden körülmé­nyek között a demokráciát akarjuk fentar- tani. Ez nem jelenti azt. hogy a tradíció min­den szálát szét akarjuk szakítani. Felfogá­sunk szerint az állandó fejlődés csak az elmúltaknak figyelembevételével lehetséges, mert a ma a tegnap szülötte. — Kiküszöbölünk mindent, ami demok­ratikus érdekeinknek árthat, nemzeti létünk szerkezetéből töröljük a régi rendszer uyo- mait. de csatlakozunk az eddigi tradícióhoz. Olyan nemzedéket akarunk nevelni, amely­nek nemcsak fizikai, hanem intellektuális képessége is meglesz a demokiácia fenntartá­sára. Ha a nép uralkodni akar, a felelősség érzetével is birnia kell. tehát az összes réte­geit intellektuális téren fejleszteni keli. mert a régi rezsim annvira elnyomta az alantas rétegeket, kogv intellektuális fejlődésre kép­telenek voltak. A mi polgárainkat erős, őszin­te. kezdeményező erejű és öntudatos és ön­tudatos indivídumokká kell kell nevelnünk, akiknek azonban tudatában kell lenniük az­zal. hogv egy kollektivitásnak, az államnak és a nemzetnek tagjai. Mérlegelni kell tehát a középutat az individuum és a kollektivitás, vagyis egyrészt az egyéni szabadság, másrészt a rend és fegyelem között. A demokrácia fe­gyelem, rend és auktoritás nélkül elképzel­hetetlen. — Olyan iskolára van szükségünk, amely számol az ui viszonyokkal. Minden államban ezért folynak diskussziók az iskola reformjá­ra vonatkozólag. Minden demokráciában leg­nemesebb küzdelem az iskoláért való küz­delem és minden rezsimnek elsősorban a jö­vő nemzedékkel kell törődnie. A szocializ­mus nyilván szembehelyezkedik ezzel az el­mélettel. de ha a demokrácia az auktoritás nélkül megszűnik és káosz foglalja el helyét, ezt elsősorban a szocializmus érezné meg, mert a demokrácia helyébe nem szociális kor­mányzat. hanem egy sokkal radikálisabb ke­rülne. ' A tanító és a közélet — Érdeklődésünk központjában elsősor­ban a tanítónak a közönséghez való viszonya áll. Szükséges a tanítónak, a közönségnek és a szülőknek együttműködése. Nem állítha­tunk követeléseket a tanítósággal szemben, hogy elérjék azokat az eredményeket, ame­lyeket kívánunk tőlük, ha nem biztosítjuk számukra az iskola irányításában az együttes döntést. — Ha a tanító elveszíti közvetlen kap­csolatát a népességgel, a szülőkkel, akkor az osztálvszellem rabszolgaságába esik és nem tudia azoknak pszichológiáját követni, akiket nevel. A tanítók sorába nem szabad a pártszol- lemet bevinni. a tanítónak legalábbis annvira szabadnak kell lennie, mint a többi polgárnak. Ne gyö­törjük tehát őket politikai pártkérdésekkel, elég bajunk van már abból, hosrv politikai és társadalmi életünk annvira differenciált. Az iskola küszöbén tehát adjuk fel a po­litizálást A miniszter a továbbiakban rámutat ar­ra a veszedelemre, amelyet idegen oktatási és tanügyi rendszerek utánzása jelent. Arra kell törcktilni, hogy megvalósítsuk a nemzeti közoktatás rendszerét. Ennek tartalmat is kell adni. A tanügyi kormány uj javaslatai Az iskolaügyi minisztérium hét törvény- javaslatot terjeszt a parlament elé, amelyek részben már elkészültek, részben pedig ta­nácskozások folynak róluk. Ezek a javasla­tok: A szlovenszkói és ruszinszkói nem álla­mi tanerőknek üdülési és szociális ügyeire vonatkozó törvényjavaslat, amelynek megva­lósítása 4.5 milliót jelent. Az egykori feleke­zeti iskolák régi nyugdíjasairól van szó. akik hosszú, érdemes munkát fejtettek ki ezekben az intézetekben. Már miniszterközi tárgyalás alapiát képezi az a javaslat, amely Szlovenszkón és Ruszinszkóban a nem ál­lami nyilvános intézetek tanerőinek szol­gálati illetményeire vonatkozik. Ha az államra hárul ezen intézetek fen- tartásának költsége, akkor az állam fentartia magának a, felekezeti iskolák tanítóságára vonatkozó befolyás jogát. Készem van az a törvényjavaslat, amely nyilvános polgári iskolák felállítására és íén- tartására vonatkozik és az iskolalátogatást megváltoztatja és kiegészíti. Készülőben van a gyermekkelekre vonatkozó javaslat, úgy­szintén elkészült a segédiskolákra vonatkozó javaslat. A népiskolák és polgári iskolák fel­ügyelőire vonatkozó javaslattal a tanügyi kor­mányzat egy csomó visszásságot akar meg­szüntetni. Ez a javaslat is készen van, mig az unifikálási törvény revíziója a hónap végére készül el. A patronátusi törvény A kisebb javaslatok közül felemlitendök a községi könyvtárakra, a levéltárakra és a patronátusra vonatkozó törvények. Ez az utóbbi elsősorban világosságot akar vinni a földreform következtében előállott jogi viszo­nyokba. Jelenleg niiniszíerközi tanácskozás folyik róla. Ami magát a tanítóságot illeti, a tanítói törvénnyel megkezdődött munkát a már kész kormányrendeletek fogják befejez­ni. Ezekben a tanári szolgálati pragmatikát a nemzeti iskolák tanerőire is alkalmazzák. A szolgálati pragmatika bevezetése által ezeknek a tanerőknek egész modern eljárást biztosítanak a független szenátusok előtti ’endes panasz és védelem utján. A tanerők elleni fegyelmi eljárásban semmiféle rossz­akaratnak nem szabad érvényesülnie, a ianj-> lóknak biztosítani kell a polgári, személyi és i erkölcsi szabadságot. Az ipariskolák Az ipariskolák kérdésében a miniszter utal arra hogy a meglevő 200U ipariskolából egy harmad már szakiskola. Most dolgoznak a hároméves iskolák újjászervezésén, ame­lyekben héthónapos lesz az oktatás, mig a kétévesekben tiz. A tanulók a jövőben csak egv hétközna­pot töltenek az iskolában. A helyiségeket a községeknek kell ren­delkezésre bocsátani, az állam ehhez hozzá­járulhat alapjaiból. A részletkérdéseket a ta­nonciskoláról szóló törvénv oldja meg és csad kedvezőbb pénzügyi helyzetre várnak, hogy azt beterjesszék. A törvénv fentarlja a helyi iskolaügyi bizottságokat és kibővíti hatáskö­rüket, de kivonják azokat a járási tanügyi tanácsok hatásköréből és önálló ipariskolai tanácsokat szerveznek. A kormány támogatja a nők szakoktatásának kérdését. Turócszentmártonban a már meglevő prágai intézet mintájára felállítanak egy ilyen iskolát. Az ipariskolák tanítóinak államosítását folytatni fogják. A kormány ki akarja ter­jeszteni ezeknek az iskoláknak hálózatát kü­lönösen Szlovenszkón. A középiskolák leépítése Uj középiskolákat nem szerveznek, sőt ellenkezőleg egyeseket megszüntetnek. Az első lépé­seket már meg is tették. Erre elsősorban szociális szempontokból sürgős szükség van. mert az intelligencia tul- tengése fenyeget. A középiskolát a gyakor­lati életre való kiképzésre kell átorientálni és ezzel van összefüggésben a középiskolai reform első lépése. Amit ma realizálni kell, az inkább adminisztratív jellegű, mert az igazi nagy reform ma lehetetlen, mivel a nyilvános vita nem feieződött be a reform kérdésében. Nagy súlyt kell azonban fektetni arra. hogy a középiskolában több nyelvet tanítsanak. A német ugvan kötelező tantárgy, de ez nem e’eg. Mint kis nemzetnek minőségben, de különösen nyelvtudásban kell szomszé­daink felé emelkednünk. Jelentős azonkívül a honismeret és a szláv államoknak, meg a szomszédos országoknak földrajzi ismerete. Francia és orosz gimnázium mellett Kulturkonvenciók az európai államokkal Az európai államokkal, különösen azok­kal, amelyekkel Csehszlovákia élénk kultu­rális kapcsolatban van. meg kell kötni a klu- turkonvenciókat. A miniszter felsorolta & szláv államokat. Azután Németországot és Itáliát is. de megfeledkezett Magyarországról, amellyel pedig Szlovenszkónak és Ruszin- szkónak a legélénkebb kulturális kapcsolatai vannak. Egyházpolitikai kérdések Az egyházpolitikai kérdésekben a mi­niszter hangoztatta e kérdések sürgős^ meg­oldásának szükségességét különösen Szloven- szkóban. — A helyzet — úgymond — Szloven­szkón. sőt még Morvaországban is az. hogy itt egyházi méltóságok működnek, akiket a kormány hidta nélkül helyeztek méltó­ságukba. Ez az állapot tarthatatlan. Az egész kérdést megegyezés alakjában kell megoldani és el kell fogadni a külügymi­niszter álláspontját, hogy a kérdést nem radikálisan, hanem mérséklettel kell ke­zelni. Rómával való viszonyunkat nem le­het egyoldalú diktátummal redezni. Haj­landóknak mutatkoztunk arra. hogy Szlo­venszkón az egyházi javakat visszaadjuk a jogos beneficiántusoknak, követeljük azonban a legfontosabb kérdéseknek, igy elsősorban az egyházmegyék határainak rendezését. Ma még mindig megvan el­méletileg az esztergomi érseknek iuris- dictiója az egész délszlovenszkóí terüle­ten. ámbár gyakorlatilag azt nem alkal­mazza. mert a nagyszombati adminisz­trátor vezeti az agendákat. Nem lehet azonban nagyobb veszedelmet elképzelni a mi belső ügyeinkbe való beavatkozás szempontjából, mint ezt. 31 cg kell oldani a szlovenszkói püspökségek Magyaror­szágon való vagyonának kicserélését is és forditva. szabályozni kell az eszter­gomi érsekség szlovenszkói javainak és vagyonának ügvét. A szlovenszkói Bene- dek-rendü komáromi rendházat is füg­getleníteni kell Pannonhalma befolyásá­tól. Szükséges a ruszinszkói orthodox egvház ügyének végleges rendezése is. Minket az 1881. évi magyar törvény köte­lez erre és megvan rá az alapunk abban a megegyezésben, amelyet három évvel ezelőtt Jugoszláviával kötöttünk. Az or­thodox egyház legális szervezetét meg kell teremteni. A főiskolák kérdésével a miniszter ez alkalommal nem foglalkozott csak az egye­Az emberek milliói rádiókészülékeik utján ideális szórakozást és sokoldalú kiművelést kapnak, amelyet ön is megszerezhet almá­nak, ha a mi kifogástalan gyártmányainkat veszi igénybe. „TELEKTRA“-GYÁR, OLMÜTZ II. Szlovenszkói képviselet: Bratislava, Kórház-utca 1. egy angol gimnáziumot is meg akar szervezni. A nyelvtanítás alapelve az lesz, hogy a németen kiviil legalább egv kötelező szláv nyelvet, vagy egv világnyelvet kell megtanulni az iskolában. temi rendes tanárokban mutatkozó hiány kérdését vetette fel. A német katolikusok Hodzsánál Csütörtök délután a csehszlovákiai né­met katolikus eavháztanács iskolaügyi bizott­ságának egv küldöttsége, amely Feierfeil dr. prelátus-képviselőből, Grüner dr. kanonok­ból és Zajicsek képviselőből állott, Hodzsa iskolaügyi miniszternek egv Kordács prágai hercegérsek által is aláirt memorandumot nvuitott át. amely az aktuális iskolaügyi kér­désekkel beható módon foglalkozik. A mi­niszter megígérte, hogy a memorandumot alapos és objektív tanulmány tárgyává teszi. Saldát szabadlábra helyezték Prága, március 4. Salán Jaroslavot, a Melantrich-uyomda igazgatóját, tegnap dél­után a vizsgálati fogságból egy millió koro­na kaució ellenében szabadlábra helyezték. Salda igazgató, akit a hadiíkőlcsönpanamával kapcsolatban tartóztattak le, múlt év novem­ber 16-ika óta volt vizsgálati fogságban. Ügyét március végén vagy április elején fog­ják tárgyalni. A szenzációs érdekességü tár­gyalás mintegy két hétig fog tartani. A köztársasági elnök arcképe és az iskolák Prága, március 4. Az iskolaügyi minisz­térium még régebben elrendelte, hogy a gablonci iskolatanács szerezze be az iskolák költségére a köztársasági elnök arcképét az iskolatanács körzetébe tartozó iskolák ré­szére. F elebbe zés folytán a legf elsőbb köz­igazgatási bíróság ma tárgyalté a miniszté­rium határozatát és azt mint jogtalant meg­semmisítette. A közigazgatási bíróság hatá­rozatának indokolása szerint az 1888-40. sz. osztrák kormányrendelet 40. paragrafusa, melyre a minisztérium hivatkozott, megálla­pítja ugyan, hogy a császár arcképének nem szabad hiányoznia az iskolákból, de ezen kormányrend eleiből világosan kitűnik, hogy csupán a Habsbupg-Lotharingiai uralkodó- ház iránti odaadást akarta kifejezni és nem az állam reprezentáns férfia iránti tisztele­tet, aki a csehszlovák alkotmány értelmében a köztársaság elnöke. A tárgyaláson az isko­laügyi minisztérium nem képviseltette ma­gát. A magyar tanítóság képzése Az expozénak bennünket legjobban érdeklő, legfontosabb része az, amelyben a mi­niszter a szlovenszkói és ruszinszkói iskolaüggvcl és a magyar iskolakérdéssel foglal­kozik. A pozsonyi és kassai középiskolát teljesen szétválasztják és Pozsonyban lesz egy külön német és egy külön magyar középiskola, mig Kassán a magyar reálgimnázium js teljesen külön és önálló intézet lesz. Egyes középiskolák már teljesen éret­tek a megszüntetésre, igy Szlovenszkón három középiskolát szüntetnek be. A zólyomi reáliskolát reálgimnáziummá alakítják át. A kassai szlovák tanítóképzőt egyesí­tik az eperjesivel. Égetően fontos és feltétlenül szükséges, hogy a magyar tanerők továbbképzéséről gondoskodás történjék és ezért a magyar tanítóképző feltétlenül megszervezendő. A köztársaságban magyarok is vannak, nekünk ezzel a ténnyel számolnunk kell. Ennek következménye az. hogy a magyar népnek igenis szüksége van iskolákra, az Isko­lákban pedig tanítókra. Ezért kell feltétlenül mielőbb megszerveznünk a magyar ta- nitókénző intézetet.

Next

/
Thumbnails
Contents