Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)
1927-03-04 / 52. (1386.) szám
1927 március 4, péntek. Mi történik Kínában? — Három közlemény — Forradalom az elektromosság terén I. Sokan, akik nagyon érdeklődnek a világ folyása, a külpolitika eseményei iránt, tudni szeretnék, hogy tulajdonképpen mi megy végbe Kirában? Ennek az óriási birodalomnak belsejét immár évek óta szörnyű polgárháború pusztítja és most már az európai olvasóközönség is, amely idáig futólag szaladt végig a kínai híreken, érdeklődni kezd a dolgok iránt és tudni szeretné, hogy tulajdonképpen mi is megy végbe a távol keleten, a mennyei birodalomban, vagy a sárkányok or-. szagában, ahogy ezt a távoli óriási birodalmat közkeletüieg nevezik. A hadszínteret az olvasóközönség legnagyobb része alig ismeri, a sok exotikus hangzású név, mint Csangcsung- csang tábornok, Csangcsolin s a többiek kissé zavarólag is inkább komikusán hatnak és bizony nem vagyunk kielégítően tájékozottak Kína történetében, földrajzi, néprajzi, gazdasági, szociális viszonyaiban. Pedig most észre kell vennünk, hogy ennek az óriási birodalomnak fejlődése elhatározó jelentőségű az egész világ sorsára. Tizenegymillió négyzetkilométernyi terület Kína államteste, tehát ha Európára kiterítenek, teljesen beborítaná azt, sőt még egy millió négyzetkilométernyi területtel nyomulna az Atlanti óceánba, ötszáz millió ember lakik ebben a birodalomban, bár ezt az adatot csak hozzávetőleges becslésből vesszük, mert Kínában modern értelemben vett népszámlálst eddig még nem végeztek. Nem lebet feladatunk, hogy hírlapi cikk keretében behatóan foglalkozzunk sok olyan kérdéssel, amelyek pedig redkivül módon érdekelnék a nagy közönséget és igy meg kell elégednünk azzal, ha a mostani nagy mozgalmak történeti és szociológiai eredményeit ösz- szefogíaiva ismertethetjük. Talán ezzel hozzájárulunk ahhoz, hogy a Kínában lezajló eseményeket közelebb hozzuk a nagyközönség érdeklődéséhezA kínai kérdés eredete Nem szükséges, hogy nagyon messze múltba nyúljunk vissza és igy mellőzhetjük annak a szerződésnek ismertetését, amelyben Kína először kötött idegen nagyhatalommal megállapodást, tudniillik az Oroszországgal Nertsinszkban 1689-ben kötött szerződését Kínának jelenlegi kapcsolatai a nagyhatalmakkal 1842-ből datálódnak. 1842 augusztus 29-én kötötte meg Kína Nankingban Nagybrittaniával szerződését amelyre az őpiumMboru következtében kéryszerült Tudvalevő, hogy az angolok Kantont ágyutüz alá vették, mert az emberpusztitó méreg bevitelét nem akarta megengedni. Kinának 21 millió hadi kárpótlást kellett fizetnie. Erre a szerződésre hamarosan újabbak következtek, 1848-ban Angliával, 1844-ben pedig az Egyesült Államokkal és Franciaországgal és ezeken a szerződéseken alapul a koncessziók és exterritorialitás rendszere. Az 1857—59-es francia-angol háború, amely az 1859-ber és 1860-ban megkötött szerződésekkel zárult, a! helyzetet még csak súlyosbította Kina számára. Franciaországnak Tonkinban és Formosán végrehajtott hadjárata után az 1864-ben megkötött szerződésben Franciaország uj terheket rótt Kínára. A zsákmányolásnak uj korszaka a bérleti szerződések által, amelyek bérletet jelentettek bérleti kamat nélkül, tehát tulajdonképpen az idegenek magántulajdonává tették a kínai vagyont, meghozta az 1S94—1895 évi kínai-japán háborút, amelyben a kínaiak katonai gyöngesége nyilvánvalóvá lett Ebből elsősorban Németország húzott hasznot, mert birtokába vette Kiacsaut, azután Oroszország pkkupálta Port Arthurt és Ta-Lien-vajh A zsákmányból Anglia sem maradt ki és magának foglalta le Waj-Haj-Wejt Ős Kip-largot, Franciaország Koun-Cseou- Want kaparintotta magához és még Iláliára is jutott volna, amelynek odaígérték a San- Man öblöt, de ezt sohasem vette birtokba. Kínára egész sereg kereskedelmi és ’Pa' ri koncessziót kényszeritettek rá, amelyekét idegenek javára kellett tennie. Ezért lángolt fel 1900-ban a boxerlázadás, bár ez a mozgalom lényegében jrkább a Mandzsu-dinasztia érdekében tort ki, de az idegenek elleni elkeseredett düh idegen mészárlásokra és igy az érdekelt hatalmak beavatkozására vezetett. A boxerlázadás az 1801 szeptember 7-iki protokolumma? fejeződött be, amely az idegen zsákmányolás tetőpontja. Itt volt tehát az a pillanat, amikor az érdekeiben, létfeltételeiben súlyosan megtámadott kínai nép öntudatra jutott és az. állami ügyek intézését magához akarta ragadni. Ekkor vette kezdetét a tiz éves politikai krízis, amely 1911-ben a kínai forradalomhoz vezetett. Ettől kezdve jelenik meg a kiraj nép mmt világtörténelmi faktor i történelem színpadán. Két német kutató szenzációs felfedezése ~ Elektromosság a tenger Tizéből — A tenger vizével füthetünk! A P. M. H. tudósítójának telefonjelentése Berlin, március 3. Nemrégiben technikai körökben a legnagyobb feltűnést keltette az a francia terv, amely a tengervíz bizonyos erőit az elektromosság előállítására akarja megnyerni. A francia tervet akkoriban a szakértő francia körök a fantázia birodalmába utalták. Most két híres berlini technikus, Meineke dr., a technikai főiskola tar ára és Brauer Ernő dr. vízi mérnök olyan nagyszabású tervvel léptek elő, amelyet a szakkörök a legnagyobb mértékben méltányolnak. A tengervíz IcülGnböző mértékben felmele gitett rétegeinek kihasználásáról van szó bizonyos szivattyú-készülékek üzem- behozására. Amíg a francia terv szerirl ezeket a szivaty- tyu-készülékeket a tenger felszínén kellett volna felállítani, Brauer Ernő dr. olyan tervet dolgozott ki, amely szerint az erőmüveket a tropikus országok meredek partjain lehet felszerelni. Ezzel lehetővé válik, hogy az óceán felszíni é* mélységi vizrélegeinek hőmérsékletkülönbségét az elektromosságnak nagy mér- tékü kifejlesztésére használják fel. A terv előfeltétele tehát a trópusi tengervíz felhasználása, miután a trópusi tengerek felszíne 25 fok hőmérsékletet mutat, sőt a zárt tengeröblökben, mint például a Vörös-tengerben a felületi viz hőmérséklete 34.4, a Perzsa-öbölé pedig 35.6 fok- A 22 foknál magasabb felmelegedésül tengerfelszínt általában trópikus tengervíznek mondják. Afelszin fel- melegedését természetesen a nap besugáro- zása idézi elő, a napsugarak azonban csak a felszín nagyon vékony rétegét melegítik át, amelyet az óceánografusok 100—150 méter között becsülnek. Ezalatt a mélység alatt, tehát körülbelül a 200 méternél a tengerek hőmérséklete rendkívül gyorsan csökken és 200— 1000 méter között 4—6 fokra becsülhető, 1000 méternél mélyebben a hőmérséklet állandóan, de nagyon kis mértékben, sülyed. Ebből láthatjuk tehát, hogy a trópikus vizeken a 150 méter vastag felületi réteg é* a mélységi viz között legalább húsz fok hőmérsékleti differencia van, mig a mérsékelt égövben néhol alig régy-öt fok, vagyis a hőmérsékleti különbséget elektromosság nyerésére csak a trópikus vizeken lehet kihasználni eredményesen. A terv szerint, ha az erősen felmelegitett felületi vizet az erőmüvekbe szivattyúzzák, minden további felmelegítés nélkül fel lehet használni a folyékony szénsavnak gázalaku szénsavvá való változtatására. Tehát vízzel lehet tüzelni, még pedig az erősen felmelegitett tergervizzel. Ha a gázformáju szénsav elvégezte munkáját, altkor BrSuer tervezete szerint újból folyékony állapotba változtatják át a mélységi viz felszívattyuzásával, amelyet kétszáz méter mélységből kell felpumpálni. Most újból melegvizet vezetnek a folyékony szénsavhoz, ami által gázalaku lesz és ez a folyamat igy tart vég nélkül, minden szénnel, vagy olajjal való fűtésnek, vagy hűtési eljárásnak kikapcsolásával. Á melegítést és a hűtést egyedül a felszivaty- tyuzoít tengervíz végzi- Ezt a lehetőséget használta fel Brauer az erőmüvek elméleti megkonstruálására és számítási munkálatokra és arra az eredményre jutott, hogy terve nemcsak hogy gyakorlatilag kivihető, hanem gazdaságilag is igen jelentős haszonnal alkalmazható. Számításai szerint az elektromosságnak ezen terv szerint való előállítása a mostani normális költségeknek csak tiz százalékát teszi ki. Meineke professzor Brauer tervéhez külön konstrukciókat szerkesztett és a két tudós technikus felfedezése a német szakkörök véleménye szerint most már minder- nehézség nélkül megvalósítható. Beavatott körök véleménye szerint Kuba szigete lenne a legalkalmasabb arra, hogy az első erőmüveket itt létesítsék. Egy berlini előkelő szaktekintély véleménye szerint a terv megvalósítása, melyre nagyon hamar sor kerül, forradalmat jelent nemcsak az elektromosság terén, hanem a világgazdaságban is, mert ilyen módon a trópikus vizek mellett fekvő területek a legrövidebb időn belül teljesen induszlri- zálódnak, ami viszont arra fog vezetni, hogy a világtermelésnek uj előfeltételeit kell megteremteni. Miután óriási területek terülnek el a frő- pikus vizek mellett, a forradalmi ujitás a föld egész felületére ki fog hatni. Hat uj magyar egyfeívonásost mutattak be egy hét alatt Budapesten Hárem zenei darab: a Karnevál, a Laterna Magica és a Donna Simona, bárom dramatizált novella: a Lepketánc, a Kék és Piros és A bor, az arany és az asszony Budapest, február vége. As elitünk bét eakíMzá szempontból nagyon, érdekes eredményeket nyújtott Két színházban volt premier, a főváros léig!ágasabb sz&nházábaia az egyik, a másik pedig a legintimebb nézőtéréin. A Városi és a Belvárosi vetélkedtek a sikerben és összesen hat darabot mutattak be, csupa magyar szerzőtől. E hat egyfoivonásoe közül egy sem akadt kivetni való: mindben volt megfelelő érték, akár a Városinak három zenés darabját, akár a Belvárosinak három prózai egyfölvonásosát nézzük. A Városé Színházban, ebben a hatalmas granáriium- ban, ugyan elvesztek az intim ebb hatást célzó törekvések, zenei szempontból azonban sok érdekes hal hi úival ó akadt. Karnevál zenés grarul guignol, szövegét Toronyi Gyula,, zenéjét Lavofcta Rudolf szerezte. Az első zenés grand- gaiguoi, amit Pesten előadtak. Bár, ha nagyon feszegetjük a kérdőét* a grand-guignoLkövetelimé- nyeket nem találjuk föl a darab egész vonalában. Kezdetben finom, franciás daljátéknak indul a darab, semmi fojtott, levegő, modern, bábjátékos romantika át nem lengi. Csak utolsó mozzanatában derül ki, hogy az a betörő, aki a táncosnő lakásába betör s elrabolja a táncosnő nyakáról a gyöngysort, tulajdonképpen a táncosnő rég leziU- lött barátja, de egyben a táncosnő jelenlegi grófi- barátjának féltesívóre s efelett! bánatában kést márt enmennyakába. Nagyon, életrevaló történet, sem nem egészen grand-guignol, sem pedig nem dramatizált daloékönyv. A kettő között ingadozik. A zenéje azonban határozottan jobb: finom, franciás muzsika, lezárt dalbetétek, érdekes dallam, jó hangszerelés. Barmaik Hilda. Sik Rezső ée Szedő Miklós játszották és énekelték finoman. Laterna Magica Szederkényi Anna szövegkönyvére készült, amit Németh Antal ezcenirozott át. A muzsika Kása György müve. "Érdekes színpad! kísérlet ez a Laterna Magica, amilyen kevés akadt még pesti dobogón. Egy asszony lelki küzdelmét festi le: a vággyal, leikiiemerellel* hazugsággal, — azokban a pillanatokban, amikor megcsalni készül, az urát. Négy apró képre oszlik a darab, megoldása is érdekes. Sőt, frappánsat hatna, ha, — igen, ha: teljesen, maradók nélkül meg tudták volna. oldani a ezceninozást, úgy, ahogy tervezve volt. így azonban érdekes kísérlet maradt, zökkenőkkel, nem befejezett egész. Pedig a szcenikai elgondolás pompás: az asszony megtáncolja egész küzdelmét, egyetlenegy szó nélkül. A vágy, a lelkiismeret s a vágyat fölváltó hazugság a szia elején kétoldalt állnak fekete köpenyben s ők szavalnak, beszélnek, biztatnak, fölemlítenek. A vágy mögött piros reflektor gyűl ki, ha beszél, a lelkiistmeret mögött Kedd, a hazugság színe a lila. Ezek. a színfoltok lüktetnek, cikkáznak, elenyésznek, vagy föllobbannak, aszerint, melyik érzés, milyen erős az asz- szonyban egy-egy pillanatban. Természetesen a vágy győz, követi nyomon a hazugság, de ezt. már nem bírja az asszony s a halált óhajtja. A zene stílusa teljesen megfelel ennek a modern játékki-, ©őrletnek. A Strawineky, Kodály-Bartók nyomokon haladó Kósa György frappáns, lüktető muzsikát szerzett hozzá, a modern zenét szeretők nagy élvezetet találtak a pompás hangulati aláfestésben, a különös motívum okban, a diszharmonikus, mégis tetszetős hangszerelésben. A pantomim formának — (a szerzők mMiodráraáuak nevezik) — nagyon megfelelt ez a különös muzsika, ami kitünően kifejezte a drámai akciókat. A pantomim főszereplője a táncos Pécsy Blanka, aki különbem sza- ralómüvésznő, de ebben a beszádmüvészettel oly ellentétes sziní művészetben szintén kivételeset produkált. Csupán gesztussal, mozdulatokkal kifejezni emberi hangulatokat: nagy művészi próba. Donna Simona Dobná nyinak egy régi, békebeli kis vigoperája. Először Drezdában játszmák. Nagy nehézséggel kellett a zeneszerzőnek megküzdeni — egy unalmas, lassú és érdektelen szövegkönyvvel A szövegkönyv írója az egyedüli idegen a premier színpadán: Heindl Viktor. A próza: ama bizonyos régi történet a nőgyülőlő Donnáról, aki csalódott rég! szerelmiében, tehát fért Mólok az ajtón se be, se kit Az egyedüli megtűrt férfi a kertész, aki termié- . szelesen véletlenül, mint a kiváló mese követeli, segéderőket csempész be 8 Istenem, ki tehet arról, hogy a fiatalabbik segéderő egy gróf, aki a Donna Simona húgának szivét ostromolja eredménnyel, az idősebb segéderő meg a grófi nagybácsi, akiire a Donna, mint régi, hűtlen szerelmiére ismer rá. Áldás, békesség, zsolozsma. Soha ilyen nehezen szerelem nem üiődütt nyélbe. A zene Dolmányának még a Vajda tornya és Fierette látyola élőit írt szerzeménye, másfél évtizedig várt magyar bemutatásra s igy nem hatott a szenzációnak azzal az erejével, mint elkészülésének idejében történt volna. így is nagy gyönyörűség azonban, tiszta, emelkedett operett-muzsika. A Belvárosi Színház újdonságai között három dramatizált novella szerepelt. Mostanában igen divatos regényből, novellából színmüvet írni. Természetes, hogy az egyik novella — Mikszáthé. A másik Herczeg Ferencé. A harmadikat maga a szerző dramatizálta ái — (már ez a körülmény is ritkaság) — « a cinné ennek: Lepketánc. Karinthy Frigyes irta. Olyan ez a darab, mint Karinthynek majd minden írása: elvont téma, súlyos problémák, fantasztikus, túlvilág! miliő. Csak nemrég mutatták be ugyanezen szín pádon Holnap reggel című háromfölvonásosát s már ez a darab is nagy érdeklődést keltett Karinthy kivételes s eredeti utakon szárnyaló tehetsége iránt, A Lep- ketánc újból lendületet jelent, A zseni tragikumát viszi színpadra, A darab valahol egy ismeretlen bolygón, Vakomdiában játszik, ahol az embereknek csak négy érzékük van, mert az ötödik, a látás: hiányzik. Vakondia emberei nem látnak s mindent tapintással, hallással éreznek. Nem szemléletről szólnak, hanem fűiméi étről. (Karinthy a legkisebb nüanszra is vigyázott.) Akad azonban egy fiatalember, Géniusz, aki egy isteni pillanatban látni kezd s a vaksötétben botorkálóknak cd- digeló ismeretlen, egészen uj világról beszól. Nem hiszik el neki, bolondnak tartják. Az Akadnia, öreg tudósai tanításainak visszavonását követelik. Már-már teljesen szakítana velük, de akkor következik be a bolygón uralkodó 25 éves sötét időszak, minden elhomályosul s Géniusz maga is azt hiszi a valódi sötétségben, hogy nem látott, soha és szerelmese karjaiba borul. Érdekes színpad! kísérlet, nehéz, elvont darab, uj műfajnak is mondható. A filozófia határán kacérkodó darabot Karinthy elméje ötletessé s érdekfeszitővé, színpadra valóvá tudja tenni. S bár vitázni lelhet afölött, hogy a nő valóban á mélybe rántja-© le a férfit, s nem emeli-e néha magasságok felé, némely mérges igazságot, különösen az akadémikusok persziflálását, nem leheti taps nélkül hagyni. Kék és Piros, Herczeg Ferenc coveTlájáből színpadra irta Zágoif István, az uj sziumürióűemzedék tehetséges tagja, Berlinben játszódik a darab, Jő békeidőben. Kéki a német ember lelkisége, piros: a magyaré. A1 két nemzet ivadéka egy berlini magyar lány s az a kérdés lila lesz-e a két lelkiség egybeolvadásából? De nem Mla lett t A magyar lány ott ül jövendő vőlegényével egy berlini étteremben e magyar muzsikát hallgat- A magyar muzsika megszédül, ismét pirossá teszi a lány lelkét, eldobja! a kékséget s magyar fiúnak nyújtja a kezét a német helyett. A finom novellát ötletesen alkalmazta színre Zágon István, nem feledve el azt sem, amivel Herczeg előkelő Ízlésének tartozik. Legnagyobb sikere a darabban Radics Béla cigány- zenekarának van. A bor, a* arany és az asszony Miikszá'thnak egy kedves novellájából készült, amit Hevesi Sándor páratlan leleményessége halászott ki a színpad után kiáltozó Mikszáthdráeok közük A novella eredeti címe: Grisics hitelbe vett bort, Obreuovics Milán szerb fejedelem hajdani pat- riárchális udvartartását idézi föl a színpad, azokat az ülőket, amikor a disznó})ászjorok fejedelme atyai pofonnal bíráskodott. Ki ne ismémé Mík- száthnak e kedves novelláját a magyar gazdáról, akitől a fösvény szerb Grisics hitelbe vett bort 3 nem akarja megfizetni. Fölmegy a gazda panaszra Belgrádiba s a jó fejedelem egy pofonnal indítja meg a port, amit Grisics kap, végezvén azzal, hogy Grisics feleségének el kell menni zálogba a magyar gazdához. Amibe szívesen beleegyeznek. Az egész miliő kiabál szinrnd után. Hevesi ötletesen, nevetfetően ütötte nyélbe. Mind a három prózai munka érdekes, nívós, színpadra termett: az e heti premierekkel úgy a közönség, mint a színház meg lehet elégedve. A Belvárosinak e három darabjában szint© újonnan fölfedezett tehetség Honthy Hanna, akit eddig csak operettekben láthattunk. Elsőrangúan játszott * három különböző női szerepet. Mellett© Gellért Lajos, Rákosi Szidi, Gőzön, Sugár — és Radics bandája remekeltek. Szomhathy Viktor. •— A lex Dórer—Szent-Ivány végrehajtása. A mairvar nemzeti párt sajtófőnöksége jelenti: A Híradó március 2-iki számában ken máromi tudósítás alapján arról számol be, hogy egy nagvmegyeri orvos a lex Dérer — Szeut-Ivánv alapján megkapta az állampol- gárságot s ezzel kapcsolatosan kijelenti, hogy e törvény életbelépése óta ez az első ily természetű elintézett ügy. A Híradónak ez a: közlése téves, amennyiben a magvar nemzeti párt törvényhozóinak közbeniárására a belügyminisztérium már számos ügyet elirdé- zett ás a beadott kérvények tekintélyes része most van a magyar nemzeti párt részéről sürgetés alatt és a kérvények elintézése a közeljövőben várhat A '
