Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)

1927-03-31 / 75. (1409.) szám

3 1927 március SÍ, csütörtök. Hasak vagy fejek problémája izgul ma egy parlamentet Kina lán­gokban, Róma és Belgrdd farlcasszemet néznek egy­mással, a népszövetség inog, villám villámot követ és egy parlament mégis a hasak vagy fejek pro­blémájával foglalkozik. Vice vagy komoly dolog? Hol történhetik meg az ilyesmi? Melyik parlament lehet ilyen keménykoponyáju, illetve agyalágyult? Természetesen Amerikában történt és Amerika tcemény koponyája ilyen agyalágyult. Ez is ameri­kai rekord! Amerikai lapok jelentik, hogy a kon­gresszus, az Északamerikai Egyesült Államok kép­viselete, Macdonald Artúr doktornak, egy ameri­kai tudósnak megengedte, hogy a képviselőkön antropológiai, pszichofizikai és statisztikai kísér­letei H végezzen. E tudományos búvárkodás ered­ményét a tudósra^ a Ház elnökével közötni kell és csakis az 6 engedelmével adhatók dl a nyilvá­nosságnak. Az egyes eredményhez tartozó nevet azonban nem fogják megtudni soha, 6 szenzáció­éhes olvasók, akiket ez a tudomány bizonyára igen nagy mértékben érdekelnel Macdonald tudo­mányos munkája ugyanis bizonyos mértékben kel­lemetlen, diszkrét és sensibilis: a nagy tudós azt állítja ugyanis, hogy egy formulát talált, amely megengedi neki azt, hogy a fej külső méretei alap­ján a belső tartalmat, azaz az agyvelőt kiszámítsa. (A vízfejek nem jönnek számításba és az amerikai tudós nem köteles ismerni Deák Ferenc viccét, aki, mikor az egyik képviselőtársa elcserélte ka­lapját Deákéval, azt ttfálta mondani, hogy fejeik körülbelül megegyeznek, azt válaszolta, hogy kö­rül igen, de belül nem.) Úgy látszik, ha jól érlel­tem, az a gondolat lebeg előtte, hogy exakt módon (és módszerrel) bebizonyítsa, hogy a politikai meg­különböztetések és a világ szemlél éti különbözetek, ellentétek és egybevágások sohasem véleüensé- gek, hanem szigorú matematikai törvényszerűség­gel az agyak különleges szerkezetéből folynak. Ez nem uj gondolat. Molescholt és Büchncr, a régi materializmus régi prókátorai ugyanezt val­lották és azt mondották, hogy az emberi intelligen­cia az agy nagyságától, súlyától és külső szerkeze­tétől függ. Sőt még Nietzsche is igen szívesen ha­lad ezeken az eretnek-ösvényeken, például ha ama gyanújának ad humoros kifejezést, hogy a pesszi­mizmus a test egy tévedéséből ered, annyiban ugyanis, hogy tudvalevőleg bizonyos sók hiánya a testben az agyvelő fejlődésére káros hatással van iés végső következményekép ez a sóhiány sötét és pesszimisztikus világképet idéz elő. (Egy ehhez a fiziológiai magyarázathoz hozzáfűzött viccét csak úgy lehelne visszaadni, hogy ez ellen a természet- adta sóhidny ellen nem lehet panaszt emedni a só- hivatalnál.) Nietzsche azt hiszi, hogy mindenütt, ahol a pesszimizmus és a rosszkedv nehezedik az éleire, egy egész nép nagy konyha- és életrend- hibái mutatkoznak, azaz egy nép legnagyobb bű­nei, mert a rossz konyha és a rossz étlap megbo­csáthatatlan egy nép életében. (Ez NietzschenéT természetesen a németek konyhájára is a sörivás- vonatkozik.) A budhizmus terjesztése és terjedése. (nem a keletkezése!), az indusok rizskosztjdtól függ nagyban, mert ez a nemzeti főeledel lanyhasdgot, apatikus tétlenséget és bizonyos fokig csendes el- buiuldst idéz elő. Ezzel szemben az eurónai elége­detlenség bizonyára a szeszélvezet következménye, mert a szesz Európát már a középkorban teljesen hata'mába ejtette. Nietzsche szavai szerint a kö­zépkor „Európa alkoholmérgezéseu. Macdonald dr. amerikai módszere azonban, úgy látszik, még egyszerűbb. Nagyon is emlékeztet egy Meyrick-novella indusának csodálatos csodá­jára, aki kísérleti utón materiáliséi ja, azaz a térbe ikivetíti az agyak tartalmát. Ilyen és efajta kísér­letei közben megismerkedik egy különben rend­kívül tiszteletreméltó és nagyszerűnek ismert ge­nerális agytartalmával és ennél a kísérletnél az „abszolút semmi“ nyer olyan kifejezést, hogy eb­be az űrbe az egész világ belebukik és elpusztul. Reméljük, hogy Macdonald doktornak ez a pokoli kísérlet nem fog sikerülni! De meg lehet érteni, hogy a parlamenti férfiak csak úgy adták magu­kat kísérleti nyűiképpen a különös tudósnak, hogy becsületszavára fogadta, miszerint: 1. az eredményt előbb a parlamenti elnök elé terjeszti és csak az ö beleegyezésével viheti őket a nyilvánosság elé, 2. hogy abban az esetben is, ha az elnök megfe­ledkezne arról, hogy a pártok fö'ött áll és a tu­dósnak néhány ellenvárti képviselőt kiszolgáltál- na (evvel az ellenzéknek számolnia kell) nevüket örök homály fogja fedni és soha senki sem fogja megtudni, hogy melyik agy kinek % kopomjáidban fészkel. (így marad némi remény, hogy politikai meggyőződés szerint az egyik párt a másikra fogja a könnyű fajsúlyú agyakat, vagy pláne az „abszo­lút semmit“.) Minden kétely ellenére, amivel a felvilágosodott huszadik század a régi materializ­mussal szemben viseltetik, még sem lehet ponto­san és biztosan tudni (elvégre a világon semmit sem tudunk egészen pontosan és biztosan), hogy a koponyák mérete és az agytartalom kisérleli meg­állapítása nem hozna-e bizonyos meglepetéseket, amelyek, már csak a hiúságot tekintve, kellemet­lenek lennének. Tessék csak elképzelni, mennyire kellemetlen volna, ha be lehelne bizonyítani, hogy a politikai intelligencia különböző adott nagyság viszonyszámaként tüntethető fel, vagy pedig, ha bebizonyosodna, hogy Amerikát milyen csekély súlyú és nagyságú agy vezeti és kormányozza. (Ez Macdonald doktor nagy tudománya, szerint pedig egy roppant egyszerű összeadást művelettel köny- nyen elérhető; bár Vollaire azt mondani, hogy még csak matematikai, művelet sem kell ehhez, mert nincs mit összeadni és millió nulla együtt is csak nulla). Egyesek talán azt fogják erre fel almi, hogy nem kell e negatív cél eléréséhez komplikált fej- és koponvaméréseket eszközölni, — azonban gondolák meg, hogy az amerikai parlamenti ko­ponyákon ilyen mérések mihren kövefkezmények- hel járhatnának! Eddig minden jelölt, aki a nép kegyét óhajtotta és a nép szeretete után törte ma­gát, adókönnyitési és más boldogítóéi programmal lépett fel és legjobb tudása szerint ajánlotta be­cses személyét és a választónak órid-si munkája volt ezeket az Ígéreteket és boldogitási elveket az ítélet mérlegének serpenyőjébe rakni, hogy meg­tudja, mennyit nyomnak, ha a másik serpenyőben a praktikus élet nehéz súlyait helyezte el. Ezentúl ez « processzus könnyebb és exdktabb lesz. „Mi­lyen súlya van az agyadnak?" Ez lesz a választók kérdése a jelölthöz. „Milyen széles, milyen magas a homlokod?“ Ausztriában a választások alatt más módszer dívik. Egy kortes röpiratban a vá­lasztóknak állítólag pontos adatokkal mulatta be a radikális népboldogitó honatyák hasméreieit a háború előtt és a háború után. A méret és a súly nagyobbodása a radikalizmus ellenzőinek kezéből kicsavarta a fegyvert. Ez az érv nem hatástalan, de a hasak helyett akkor mégis csak inkább a ko­ponyákat kellene megmérni. írás vagy fej helyett „has vagy fej“ a legnagyobb politikai játék. Neub&uer Pál. Eredeti „Glashütte“ órák A Lángé & Söhnetöl és I W C Schaffhausen órák Weinstabl Móricz ékszerész Pozsony, Halászkapu utca 2. szám. bán leéli élnünk Jugoszláviával és Jei kell békitenünk a lengyeleket Oroszországgal. Végül bejelenti, hogy Trnobransky képviselő- társával együtt a javaslatokat a katonák vá­lasztójogéra vonatkozó javaslaton kívül elfo­gadja. Major kommunista beszéde elején „ kí­nai forradalommal és az olasz fascizmussal foglalkozik. Tornánek szlovák néppárti: Be: éljen szlovákul! Mikulicsek kommunista: Csernoch her­cegprímás is magyarul beszél! Tornánck: Csernooh szlovákul beszél! Major (folytatja beszédét): Nem milita­rizálás, hanem iskolák és kenyér kell a munkásifjuságnak! Reflektál Dérer tegnapi támadására. A katonák választójogának el­vétele s a szolgálat megnehezitése csak szo­rosabbá fűzi a kapcsolatot a katonák és a kommunisták között Tiéitek a tisztek — mondja a polgáriak felé —, miénk a katonaság. Legalább a * ommunizmushoz közelálló katonák ez­után nem fognak fegyvert fogni kommu­nista testvéreik ellen, bármely nemze­tiséghez tartozzanak is. A javaslatokat természetesen nem fogadja eL A parlamentnek júliusig lu kell tárgyalnia a közigazgatási reformot! — A kormány üzenete a képviselőháznak — Prága, március 30. A miniszterelnökség a tegnapi napon a képvisolőház elnökségé­hez levelet intézett, amelyben a kormány figyelmezteti a képviselőházat, hogy a közigaz­gatási reformot legkésőbb júliusig le kell tárgyalnia. A kormány a javaslat tárgyalásá­nak sürgősségét azzal indokolja, hogy a hatóságoknak a járási és országos képviselőtestü­leti választások kiírásához előkészületeket kell tenniök 8 ezen előkészületekre többhóna­pos időre van szükség. A képviselőház ma éjiéi szavaz a véderőjavaslatok fölött Scholilch nem hisz a csehek békepolitikájában — Strlbrny nem hisz a cseh-német kiegyezésben — A véderővita utolsó szónokai — a Buítd dér Landwirte szónokának mérsékelt hangú beszéde Stribrny pártonkivüli: A szolgálati idő le­szállításával úgy vagyunk, mint a lefegyver­zéssel. Mi addig nem fegyverezhetünk le, amig a többi államok fegyverkeznek. De nem csök­kenthetjük a szolgálati időt sem, amig az ál­talános helyzet nem konszolidálódott. (E sza­vainál éles ellentétbe kerül a szocialistákkal, főleg a német szociáldemokratákkal.) A kato­nai szolgálati idő leszállítása elsősorban a szomszéd államok viselkedésétől függ. Csak akkor lehet erről szó, ha határaink biztosítva vannak. Határvédelmünk pedig földrajzi fekvé­sünknél fogva nagyon komplikált. Ezért nem lehet ilyen javaslatokat negáciős ellenzéki állásponttal fogadni. A 14 hónapi szolgálati idő bevezetésénél két évfolyam talál­koznék: $.z egyik leszerelne, a másik viszont bevonulna és az ország védelmét alig két hó­napig képzett hadseregre kellene bizni. Czech német szociáldemokrata: ’ Miért nem rendezte ezt a kérdést, amig hadügy­miniszter volt? Sribrny: Én csak három hónapig voltam miniszter ,csodákat nem tehettem. Mindnyá­jan a szolgálati idő leszállítása mellett va­gyunk és három-régy éven belül talán meg is valósul ez. Sőt akkor nem is 14, hanem 12 hónapra fogják leszállítani a katonák szolgála­ti idejét. Ezután részletesen indokolja a to­vábbszolgáló katonai altisztek polgári elhelye­zésének szükségességét. Beszédének e szakaszát a németek állan­dó közbekiáltásokkal zavarják meg. Stribrny: Engedjenek kérem szóhoz jutni. A németországi továbbszolgáló altisztek hely­zete sokkal jobb. Krebs német nemzeti szocialista: Ne fe­lejtse el, hogy Csehszlovákia aránylag hétszer | nagyobb hadsereget tart, mint Németország! Stribrny: Nem Ítélem el a német rend­szert. Ellenkezőleg, azt akarom, hogy a miénk is ugyanolyan legyen. A közkatonák választó­jogának megszüntetését szükségesnek tartom. Az alkotmánytörvény ugyan biztositja a ka­tonáknak a választói jogot, de az akkori par­lament valamennyi pártja Ígéretet tett arra, hogy a hadseregbe nem viszi bele a politikát. Czech: Az összes pártok? Hol? i Stribrny: A régi forradalmi nemzetgyű­lés pártjai. ígéretüket azonban nem tartották meg, agitáltak a kaszárnyákban s ezzel a fe­gyelmet aláásták• Pedig fegyelem nélkül hadsereg nem létezhetik. A katonák vá­lasztójogukból frivolt gúnyt űztek. Csiny- tevésből szavaztak a kommunistákra. A csendőrség és a tisztek választójogától való megfosztását nem tartja helyesnek, nieit ezzel örökre megfosztják őket polgári joguktól. He­lyesebb volna, ha csak passzív választójoguk­tól fosztanák meg őket, ellenben aktív vá­lasztói jogukat meghagynák. Ezzel kapcsolat­ban kitér a cseh-német kiegyezésre. Hangsú­lyozza, hogy ebben a kiegyezésen nem hisz• Lehetet­lennek tartja, hogy európai konfliktus esetében a németek, a, cseh nemzet sor­sával azonosítanák magukat. Legjobb példa erre a volt lengyel helyzet Lengyelország a háború előtt három részre volt Szakítva és az Ausztriában élő lengye­lek aktive is részt vettek a politikában, sőt a kormányzásban is, de amint ütött a szabad­ság órája, épp úgy hátat fordítottak az osz­trákoknak, mint a csehek. Csak egy helyes irányt ismer $ ez, a szláv szolidaritás politikája. Testvéri barátság­A Bund dér Landwirte szónoka Zierhut német agrárius: A német kor­mánypártok kötelességüknek tartják, hogy az államnak megadják azt, ami az államot megilleti. A tizennyolchónapos szolgálati idő meg­hagyásánál biztosítékot kaptunk arra nézve, hogy ez az állapot csak két esz­tendőig marad meg. Meg vagyunk győződve arról s bízunk is benne, hogy ezt az intenciót a törvény vég­rehajtásánál figyelembe fogják venni. A póttartalékosság bevezetésénél a né­met kormánypártok eredményeket ér­tek el, amennyiben ezzel a katonai szol­gálati kedvezményezettek száma négy­ezerről nyolcezerre emelkedik. A ked­vezményben pedig nemcsak gazdaifjak, hanem kisiparosok és munkások i* \ egyenlő mértékben fognak részesülni. Bergmann cseh nemzeti szocialista: Fő­leg a csendőrök választójogának megvonása ellen kel ki. Rámutat arra, hogy a legtöbb országban a csendőrségnek megvan a vá­lasztójoga, csak nálunk akarják ezzel a tör­vénnyel a csendőröket egy sorba állítani a betörőkkel és az elmebajosokkal. A javasla­tokat nem fogadja eL Prásek volt agrárius pártvezér belépett a cseh néppártba Prága, március 30. A Vecerni List érte­sülése szerint Prásek volt miniszter és a sze­nátus volt elnöke, aki az agrárius^ pártból való kiléoése után konzervatív jobboldali párt alakítására tett. hasztalan kísérletet, ma belépett a cseh néppártba. A „iobbra“-ielszo hangoztatóia ezzel végre révbe jutott. IjqueurRako/p H,G6MŐRSKA;TOVARNA5, ^.BUMAUKeRy.uc.sPot götföW'RuueSJiKORGy/jfj.pT­•ROZNAVA­Mandarin • Cacae - Dló-Créme *, PiííTIJí rrlpla-Sec — Curacao — Karlsbadl késáru „Késmárki kiállításon ar-ey éremmel kitűntél** .Jl Kernjeikén Dacnkiálli tá«o» arany fceamcl ki tgajgwg Stribrny csak a pángzitv szolidaritásban hisz fegyverkezés folyik az egész vonalon, azt hiszik, hogy Németországot a fegyvercsör- tetéssel meg lehet félemlileni. Mi büszkén valljuk magunkat a német nem­zet fiainak s továbbra is hirdetni fogjuk azt, hogy Németországot leteperni nem lehet! Spa- csek ószintén fejtette ki a cseh álláspontot, mert nemcsak mint pártjának képviselője be­szélt, hanem mint előadó, tehát a koalíció ne­vében tette nyilatkozatát. Tehát a német kor­mánypártok nevében is. Csehszlovákia egyedüli ellenségét Német­országban és Magyarországban látja. Hasonlóan beszélt Jezsek és tegnap Jirasek cseh iparospárti is. Az összefüggés tehát megvan, hogy a csehek egyértelműen Német­ország ellen dolgoznak. A német kormány- pártiak sajtója ezeket a beszédeket teljesen elhallgatja. Az ügyre vonatkozólag nyilatkoz­nia kellett volna az előadónak mi”'-’'árt beszé­de elhangzása után s a nemzetvédelmi minisz­tertől is nyilatkozatot kér. Tiltakozik a szol­gálati szabályzat németellenes kitételei ellen s követeli, hogy ezt azonnal vonják vissza. A póttartalékosokról szóló törvényjavaslat szemfényvesztés. Edd'g vnyan:s négyezer újonc részére adtak kedvezményi, most négyezerrel többet fognak besorozni s nyolcezer újonc kap majd kedvezményt. A javaslatokat nem fogadja eL Prága, március 30. A parlament ülését Malypeir házelnök délután fél három órakor nyitotta meg. A véderőjavaslatok vitájának mai első szónoka Schollich, német nemzeti párti képvi­selő hibáztatja ,hogy a német kormánypártok nem vázolták álláspontjukat a katonai javas­latokkal szemben. Ki hitte volna még röviddel ezelőtt, hogy a németek valaha a csehekkel együtt fogják megszavazni a véderőjavaslato­kat?! A mai német kormánypárti képviselők régebben egészen másképpen, beszeltek és gondolkoztak, mint ma. Nem hisz a csehek békepolitikájdban. Emlékeztet a csehek viselkedésére Né­metországgal szemben a sziléziai népsza­vazás alkalmával, amikor a francia hó­borttól elkapaiva, Csehszlovákia is be akart vonulni Sziléziába. Visszaidézi a Magyarország elleni mozgósítást is. S mindezt a demokrácia jelszavának han­goztatása mellett tettek! így fest a cseh­szlovák békepolitika Magyarországgal és Németországgal szemben! Pártja a mai kormány bel- és külpolitikájával szemben a legteljesebb bizalmatlansággal vi­seltetik, mert az a politika a kormányok vál­tozása ellenére is változatlan maradt A cseh külpolitika fél Németország fej­lődésétől Hiába hirdetnek békét, óriási

Next

/
Thumbnails
Contents