Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)

1927-03-31 / 75. (1409.) szám

4 1927 március 31, estitörtöt. Riport egy emberről, aki önmagát vesztette el V.tíg; hat szereplő egy másik szerzőt keres — Á P. M. H. római tudósítójától Róma. március vége. Már megint uev áll a dolosr. hogy hat «zeraélv ecv szerzőt, keres. Ezúttal azonban nem Pirandellot, hanem ecv sokkal ügye­sebb színpadi szerzőt,: az életet. A darab szcenikuma a következő: Szereplők: Canella Giulio professzor, szemináriumi igazgató. Canella Giulia, a felesége, Bruneri Mario nyomdász és szövetségi titkár, Bruneri Rosa, a felesége. Rivano professzor, a tébolyda igazgatója. Finucci dr. rendőrbiztos. ÍA daraib Turin és Verona között, játszódik le. Idő: a jelen. Színpad a valóság). I. felvonás. A tűnni temető. Hajnalihasadás. A te­mető őre ecv embert, pillant meg. aki egy bronzurnát tart magához szorítva és uav lát­szik. hogy alszik. A temető őrében felviláalik valami. Ez az az ember, aki a temetőből a bronzurnákat. lopja és ebből él. Jön a rendőr­ség. A rendőrbdztos. nézi az alvót, és megálla­pítja. hogv nem közönséges tolvaj, hanem valószínűleg őrült. Erre beszállítják Collegno tébolvdáiába. Az ember nem tér magához és folvton azt, állít,ia. hogv nem tudja, kicsoda. Az amnézia egv természetes esete, állapit* iák meg az orvosok. Egv ember, aki elvesz­tette emlékezőtehetségét. Arcképét megje­lentetik az összes újságokban és a posta ontja a leveleket,. Rengetegen írnak, visszaköve­telik ezt, az embert, magukénak vallják: mint testvért, mint, vőlegényt, mint férjet és mint apát,. Ugylátszik. egv háborús elveszett­ről van sző. Fényképet raknak a névtelen elé. aki hirtelen felriad: „Atyám!“ A fény­kép Canella professzort, ábrázolja, a híres tudóst. Jön a tudós fia, Canella Renzo pro­fesszor; biztos, hogv a testvéréről van szó, a mcmastiri harcoknál 1916-ban eltűnt testvé­réről. A két testvér egymás kariaiban nyug­szik és sírnak örömükben és bánatukban. II. felvonás. Kedves bátyám, nem tudom, hogv te vagy-e, vagy sem. Én már nem ismerek meg senkit 1 — A pszichiáterek belátják, hogv ily módon nem érnek céloz és ezért konfrontál- ni kell valakit, a szegény tébolvodottal.^ Így 3s történik. Az orvosok tudják, hogy az őrült fiatal korában Veronában szemináriumi igaz­gató volt. Megidézik azokat,, akik ebben a korban hozzájuk tartoztak. És jönnek: a gró­fok. az egyházi méltóságok, a magasrangu tisztek. Mindnyájan felismerik az őrültet mint a szeminárium volt igazgatóját.^ Nem lehet, kétséges, öntudata és emlékezőtehet­sége nőtt,ön nő. megismerik Írását, gesztu­sait, és az a ténv, hogv szakállt visel, nem nasvon zavar. A pergötüzes előkészület, után bekövetkezik feleségével való konfrontációja. Nagyszerű, hatásos jelenet. Az asszony még szép és fiafal. A téibolvda udvarán történik a találkozás. Canella professzor szivéhez kap, egv-két, lépéssel előre rángatózik és térdre borul az asszony előtt, aki rózsafüzérí szo­rongat kezében. ül. felvonás. Az ui otthon forraszán. a családi bol­dogság kellős közepében. A tébolyda el van felejtve. Canella Giuliot, felesége, testvére és gyerekei veszik körül. Odakint, a tavasz pazarolta ezer színét. Monsignore érkezik meg. aki a gyerekeket megkeresztelte és új­ságokat, hoz magával. Egész Olaszországban nem beszélnek másról, csak erről az esetről. Hány özvegynek szolgál ez az eset, vigaszta­lásul... De mi az odalent,?... Fekete pon-' tok közelednek egv re gyorsabban ... Egyre nagyobbodnak ... Autók ... Oh, ez a sok, ha­szontalan látogató! És Finussi dr. rendőrbiz­tos lép be: „Professzor ur. rendkívül sajná­lom. egyes formalitásokat kell még elintéz­ni. jöjjön kérem velem!..." Megható bucsu- ijelenet: az asszony ezúttal nem hagyja el fér­jét, és elkíséri a tébolydába. IV. felvonás. A rendőrséghez névtelen írás érkezett, amely szerint az őrült, nem azonos Canella professzorral. Ellenkezőleg: egv özvegv évek óta eltűnt, férjét, akit, a rendőrség csalás miatt keres, véli felismerni Canellában. Férje már egyszer rá is lőtt. Elváltán éltek egymástól. A lavina megindul. A tébolydában Canella professzort, letartóztatják. A névte­len feljelentő levél szeriint ö Bruneri Marié­val azonos, egv nyomdásszal és szövetkezeti titkárral. Canella családfa feje felett megha­sad az égbolt Küzdenek a professzorért és két tábor támad: a canellisták és bruneris- ták. Az az ember azonban, aki egv szóval el tudná intézni az egészet, csendesen moso­lyog és egvre csak csóválja a fejét.: „Túl gyorsan léptem be megint az életbe! Csak türelem!" és megvigasztalja családját,. V. felvonás. A tébolyda igazgatója és a rendőrin ztes egymásra halmozzák az adatokat és az ok­mányokat. Százakra megy azoknak az embe­reknek a száma, akik mint tanuk lépnek fel ucv a canellisták. mint a bruneristák részé­ről. Az egyik párt, megállapítja, hogv egy máifolt nagyobb bizonviték minden tanúnál. A canellisták megtalálják a májfoltot: a napnál is világosabban be van bizonyítva, hogv Canella az 5 emberük. Bruneri Rosa visszaemlékszik, hogv fiz évvel ezelőtt, férjé­nek gennyes meilbártvagvulladása volt, és ekkor meg is operálták. Az operáció nyo­mát megtalálják: a bruneriek tábora őrjöng, övék a keresett férfi. Igv hasonlítják össze heteken keresztül az összes jeleket és ugy- látszik. minden mindakét, pártnak ad igazat- Mikor a bruneriek üdvözlik benne atyjukat, ugyanekkor, Canellané férjét, találja meg benne. A férfi csak áll és mosolyog. Mikor megszólal, elutasító gesztust, tesz és megta­gad minden közösséget a Bruneri-családdal. A két, hitves egymást sajnálja le: Signora. ön téved. Végre a rendőrség a nagynehezen ké- szított ujjlenyomatokat, Bruneri Mario bün­tetőperének ujjlenyomataival hasonlítja ösz- sze és megállapitja. hogv a keresett, ember Bruneri Mario. Szó sincs róla, nem Canella professzorról van szó. Hivatalos kommüniké formájában köziik ezt egész Olaszországgal. És a vég? A színen Giulia Canella tra­gikus nőalakja marad vissza, aki kétszer vesztette el férjét. Bruneri Mario megint csendes rezignációiába esett vissza. Egy mesteri csaló, egv mesteri színész. Ugv vál­toztatta alakját és egyéniségét, mint más az ingét. A rendőrség nyomában volt. azonnal egv más ember alakiába bujt Az igazság? — igv filozofál Pjrandello. — az nem létezik. Az igazság az. amit minden ember ezalatt a szó alatt saját maga számára elképzel. Ez az örült aki valószínűleg nem őrült, a canellis­ták számára Canella professzor, Giulia asz- szonv számára a féri. a Bruneri-család szá­mára Bruneri nyomdász, a Bruneriek apja, férje és testvére marad. Az élet, olvan. mint ama bizonyos angol színházi ügynök, aki Pi- randello darabját csak ama feltétel mellett i vásárolta meg. hogv a végén a közönség meg- I tudja, hogv- tulajdonképpen kicsoda az őrült. Canella? Bruneri? A rendőrbiztos? A ! tébolydaigazgató? A hatóság? A sajtó? Franciaország védekezni akar Páris erkölcstelensége ellen Az „erkölcsrendészeti hullám44 Párlsban — Herriot és a pikáns lapok — Bethleem abbé újabb hadjárata — Az uj pornográfia-ellenes folyóirat — A kiadók félnek az abbétól — A P. M. H. tudósítójától — Páris. március 30. Ismeretes, hogv a Paris Midi francia hetilap, amelynek egyébként, nincs nagy je­lentősége. esv idomtalan és otromba táma­dást intézett Magyarország ellen abból az al­kalomból. hogv a magvar belügyminiszter ha­tóság utián igyekszik az ország erkölcsi ní­vóját, emelni. Ennek a montmartre? stílus­ban irt förmedvénvnek a magvar diákság talán tulnagv jelentőséget, tulajdonított ak­kor. amikor ebből az alkalomból a budapesti francia követség előtt, tüntetett. Nagy téve­dés volna azt hinni, hogy ezzel a cikkel, ame­lyet különben a Páris Midi berlini munka­társa Berlinből küldött be lapjának, a fran­cia közvélemény azonosítaná magát. A való­ság az. hogy Franciaországban a szerencsét* len frankhamisitási ügy ellenére változatla­nul rokonszenwel viseltetnek Magyarország törekvései iránt, és az az erőkifejtés, amelyet az ország az utóbbi években produkált, egye­nesen elismerésüket vivta ki. Ami pedig a magyar belügyminiszteri intézkedéseket il­leti, bizonyos, hogv a francia közvélemény komolyabb része nemcsak, hogv megérti ezeknek a rendelet,eknek a célját- hanem azokat legszívesebben Franciaországra is al­kalmazni szeretné. Tévedés ugyanis azt hinni, hogy a fran­cia hivatalos körök és a közvélemény is nem igyekeznék gátat vetni az irodalmi és művészi pornográfia erkölcsrontó ha­tásának. Elég arra hivatkozni, hogy Her­riot. jelenlegi francia kultuszminiszter, aki egyúttal Lyon városának polgármes­tere. 1926 november 10-én kelt rendele­tével 26 úgynevezett pikáns lapnak a» árusítását betiltotta a város összes ki­oszkjaiban. Tehát nemcsak azt nem engedi meg, hogv ezeket a lapokat a kirakatokba tegyék ki, hanem egyáltalán betiltotta árusításu­kat. Pedig, ha nem csalódom, ezek a lapok az erkölcsrendelet után is árusíthatók Bu­dapesten. Ehhez még hozzá kell tennünk azt, hogv Herriot a Block de Gauche vezére, amelv ismert politikai és világnézeti radiká- lizmusáról. Hozzáteketnők még azt. hogy Herriot mint Lyon városának polgármestere ezt, a rendeletet, az otlani 30.000 tagból álló „Többgyermekes Családok Ligájáénak ké­résére hozta, akik tiltakoztak az ellen, hogy a fiatal, „serdülő" gyermekek iskolába menő utiát, ilven épületes termékekkel kövezzék ki. Ugyanez a szélső radikális miniszter mon­dotta 1926 .november 19-én tartott parla­menti beszédében a következőket: „Mogkivánom a tanügyi hatóságoktól, hogv a gyermekeket megóvják bizonyos mozidarabok veszedelmétől, amelyek ezeket a fiatal, tapasztalatlan lelkeket beláthatatlan tévutakra vezetik. Ebből a célból szigorú cenzúrát tartok szükséges­nek. Nem engedhetem meg. hogy a gyer­mekeket olvan filmekhez vezessék, ame­lyek nem számukra készültek, mert ma­gam az állam által rámbizott fiatalság gyámjának tartom44. Valóban, Franciaországnak számos oka van arra. hogv a jövendő nemzedéknek er­kölcsi épségét, megóvna, Franciaországban mindem felelős államférfi és minden komo­lyan gondolkozó eleve tisztában van azzal, hogv a francia népesedési politika a francia jövendő legfontosabb problémája. Hogyne értenék meg tehát, a franciák azt a törekvést, hogv erkölcsben és testben egészséges nem zedékek kezére bízzák hazájuk sorsát,. Nem állhattuk meg. hogy ne idézzük erre vonat­kozólag Jean Remeaunak a cikkét, amely a Le Gaulois február 24-iki 61. számában je lent, meg: „Országunk legnagyobb veszedel me — úgymond — az elnéptelenedés és ennek az elnéptelenedésnek a legfőbb oka az erkölcstelenség és a fényűzés. Minden olyan könyv és obszén színdarab, amely érzéki élvezetekre gerjeszt és ál­lati ösztöneinkre apellál, merénylet a faj ellen. Számtalan azoknak a regények­nek a sora. amelyek millió franciái öltek meg. még mielőtt megszülettek volna. A szennyes színdarabok több „petenedá- lis44 gyermeket pusztítottak el, mint a világ összes Herodesei. Irodalmi szaba­dosság nélkül, amely az erkölcsi szaba­dosság előfutária, ma kétszáz millióval több francia élne a földön, mert a többi népekkel hasonlóan szaporodhattunk volna —■ és most másképpen tekintené­nek reánk.44 Az Egyesült Államok más hangon be­szélnének most velünk és szomszédaink nem kacsintgatnának annvit az elcsatolt, tartomá­nyokra, mert az a nemzet, amelyben a csa­ládi érzék kihal, halott nemzet és csak a tiszta népek szaporodnak". A francia nón erkölcsi megtisztításának van más hü apostola is: Bethleem abbé. Bethleem abbé nem elégszik meg a jő erkölcsök prédikálásával. hanem a tettek mezeiére lépett. Már több ízben meggyűlt a rendőrséggel a baja azért, mert, Páris utcáin ki ragasztott plakátokat, amelyek a meztelen­séget az üzleti cél szolgálatába állították, le­szakított a hirdetőosziopokról. A derék abbét mindannyiszor beszállították a rendőr­kapitányságra. ahol pár frank lefizetése után szabadonbocsátották. Mindez nem lohasztotta Bethleem abbé buzgalmát. Legutóbb a pla­kát leszaggat,ásánál komolyabb térre lépett és amiről Magyarországon belügyminiszteri rendelet intézkedett, azt ő furkósbot,iával hajtotta végre, azaz az újságíró kioszkok ab­lakát betörte és az ott levő pikáns étlapo­kat az utcára szórta, ezután pedig nyugod­tan tűrte, hogy a rendőrök a kapitányságra vezessék, ahol a kárt megtérítette, lefizette a pár franknvi bírságot, és tovább folytatta az erkölcsnemesitő hadjáratot. Természetes, hogv Bethleem abbé ajran- cia kabarék s revük hálás figurájává lett, az abbé azonban meg akarja cáfolni azt a mondást, amelv éppen Franciaország­ban születet*. hPsv tudniillik „a nevet­ségessé* öl44. És kétségtelen, hogv propagandája máris jár némi eredménnyel. Nem. mint hogyha Páriában és Franciaországban veszedelmes lenne pikáns élclapokat árusítani és olvasni, azonban az abbé már erős tábort alakjtot.t maga körül, amelv egy érdekes tartalniu fo­lyóiratot is ad ki, amelv mindinkább nö­vekvő olvasóközönségre tesz szert. Ez a fo­lyóirat kérlelhetetleu kritikával ismerteti a megjelent regényeket, tudományos müveket s az előadott színdarabokat és az író a legki­sebb erkölcsi kihágásokat kérlelhetetlenül kipécézi és ezzel hatósági intézkedés nélkül va­lóságos cenzúrát gyakorol az irodalmi és színpadi termékek felett. A folyóirat nagyon el van terjedve a val­lásos családok körében és ezek csak azokat a könyveket, veszik kezükbe és adják gyerme­keik kezébe, amiket az abbé megengedhe­tőnek tart.. Ab abbé hatalma már olyan nagy. hogy akadnak kiadóvállalatok, amelyek igye­keznek vele jóviszonyban lenni, mert az abbé folyóiratán keresztül igen jelenté­keny olvasóközönség felett gyakorol be­folyást. Bethleem abbé nemcsak a kiadóvállala­tokat, igvekszik m egr érteszabálvozni. hanem a vasúttársaságokat, és szállítási részvény- társaságokat is. A mögötte álló szervezetre támaszkodva, éles hangon vonja felelősségre azt a vasúttársaságot,, amelv megengedi, hogv állomásain pornográf termékeket árusítsa­nak. Majd elválik, hogv ki lesz hatalmasabb, az abbé. vagy a nevetők tábora, mert az abbé nem ismer se félelmet, se pihenést, Egymás­után alapit.ia meg a különböző erkölcsjavitó ligákat. Egyetlen téren maradt csak meddő propagandája: a plakátok leszafcitásának ak­ciójában. ahol még eddig nem sikerült köve­tőkre akadnia, pedig folyóiratának minden számában kiadja a parancsokat: 1. Tépjétek le az erkölcstelen plakáto­kat. 2. Tüntessétek el a kioszkokban és _ az árusítóhelyeken található erkölcstelen sajtó­termékeket, vagy legalább emeljetek ezek el­len panaszt, amikre a törvény felhatalmaz. 3. A vezető fejekre üssetek, azaz Fran­ciaország erkölcstelenségéért a felelő^ ve­zető államférfiakhoz intézzetek szemrehányá­sokat, 4. Szükséges, hogy valamely szenzációs tett, vagv pedig tömeges tüntetések utján a pornográfia kérdését, a közvélemény elé vi­gyétek. Bethleem abbé hivei szaporodnak. Ha nem is követik őt, egyéni akcióiban, a nyil­vánosságra törekedő erkölcstelenség elleni küzdelem szükségességének gondolata és an­nak nemzetvédelmi fontossága mindinkább teret nver. Nyilvánvaló tehát, hogy nem az összes franciák osztják a Paris Midi felületes gúnyolódását­Syrovy tábornok a katonai javaslatokról Prága, március 30. Syrovy tábornok, ve­zérkari főnök, a Lidové Novioy munkatársa előtt nyilatkozott a tárgyalás alatt levő véd­erő j avaslatofor ól. A tábornok elsősorban megcáfolja azt a hirt, mintha a vezérkar el­lenezné a tartalékosság bevezetését. A ve­zérkar meg van győződve arról, hogy kon­krét esetekben a katonai szolgálati kötele­zettség egyeseknél súlyos gazdasági és szo­ciális megterhelést jelent; ezért szükségesek a kedvezmények. A jelenleg érvényben lévő kedvezmény előírásai azonban hiányosak’ voltak, mert a parancsnokok sohasem tudtak diszponálni a katonák fölött, mert nem tud­ták, hogy melyikük szerel le hat hónap múl­va és melyikük tizennégy hónap múlva. A vezérkari főnök szociális szempontból üdvös­nek találja a pót tartalékosság rendszerét. Á póttartalékosság előnyeit nem a vagyonok osztályok fiai fogják élvezni Végül rámutat: tett arra, hogy a főiskolai hallgatókkal szem* ben a kedvezmény megadása nagyon is sza­bálytalanul történt. Ugyanis általános volt ar a vélemény, hogy minden főiskolai hallgatói haiflhónapi kiképzés után hazaengednek, ép­pen ezért nyújtottak be olyan nagy számban kérvényeket. A közép- és főiskolai hallgatókat — mondta a tábornok — nem vehetjük föl mind a tartalékos tisztek közé, mert ennyi tartalékos tisztre nincs szükségünk. Azonban szükségünk van intelligens rie mekre. Az uj törvényjavaslattal el akarjuk' érni azt, hogy az alkalmas intelligens újon­cokat még a tényleges szolgálati idő keretén belül alhadnagyokká neveztethessük ki. A modern hadviselés nagy súlyt helyez az in- te1 licenciára, mert az uj és modern harcmodor teljesen kit csoportokra tagolja a hadsereget és esel a külön kis csoportok önálló akciókat hajtanak végre. Végül az ifjúság katonai előképzésére vonat­kozólag azt mondotta Syrov^ tábornok, hogy jelenleg nincsenek meg az előfeltételek en­nek megvalósítására. A kérdés azonban to­vábbra is aktuális marad és tanulmányozás tárgyát képezi, hogy idővel az ifjúság nem­zetvédelmi kiképzéséhez hozzá lehessen fogni.-------------------- ■WB- -^r-XS—„ ____________

Next

/
Thumbnails
Contents