Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)
1927-03-31 / 75. (1409.) szám
4 1927 március 31, estitörtöt. Riport egy emberről, aki önmagát vesztette el V.tíg; hat szereplő egy másik szerzőt keres — Á P. M. H. római tudósítójától Róma. március vége. Már megint uev áll a dolosr. hogy hat «zeraélv ecv szerzőt, keres. Ezúttal azonban nem Pirandellot, hanem ecv sokkal ügyesebb színpadi szerzőt,: az életet. A darab szcenikuma a következő: Szereplők: Canella Giulio professzor, szemináriumi igazgató. Canella Giulia, a felesége, Bruneri Mario nyomdász és szövetségi titkár, Bruneri Rosa, a felesége. Rivano professzor, a tébolyda igazgatója. Finucci dr. rendőrbiztos. ÍA daraib Turin és Verona között, játszódik le. Idő: a jelen. Színpad a valóság). I. felvonás. A tűnni temető. Hajnalihasadás. A temető őre ecv embert, pillant meg. aki egy bronzurnát tart magához szorítva és uav látszik. hogy alszik. A temető őrében felviláalik valami. Ez az az ember, aki a temetőből a bronzurnákat. lopja és ebből él. Jön a rendőrség. A rendőrbdztos. nézi az alvót, és megállapítja. hogv nem közönséges tolvaj, hanem valószínűleg őrült. Erre beszállítják Collegno tébolvdáiába. Az ember nem tér magához és folvton azt, állít,ia. hogv nem tudja, kicsoda. Az amnézia egv természetes esete, állapit* iák meg az orvosok. Egv ember, aki elvesztette emlékezőtehetségét. Arcképét megjelentetik az összes újságokban és a posta ontja a leveleket,. Rengetegen írnak, visszakövetelik ezt, az embert, magukénak vallják: mint testvért, mint, vőlegényt, mint férjet és mint apát,. Ugylátszik. egv háborús elveszettről van sző. Fényképet raknak a névtelen elé. aki hirtelen felriad: „Atyám!“ A fénykép Canella professzort, ábrázolja, a híres tudóst. Jön a tudós fia, Canella Renzo professzor; biztos, hogv a testvéréről van szó, a mcmastiri harcoknál 1916-ban eltűnt testvéréről. A két testvér egymás kariaiban nyugszik és sírnak örömükben és bánatukban. II. felvonás. Kedves bátyám, nem tudom, hogv te vagy-e, vagy sem. Én már nem ismerek meg senkit 1 — A pszichiáterek belátják, hogv ily módon nem érnek céloz és ezért konfrontál- ni kell valakit, a szegény tébolvodottal.^ Így 3s történik. Az orvosok tudják, hogy az őrült fiatal korában Veronában szemináriumi igazgató volt. Megidézik azokat,, akik ebben a korban hozzájuk tartoztak. És jönnek: a grófok. az egyházi méltóságok, a magasrangu tisztek. Mindnyájan felismerik az őrültet mint a szeminárium volt igazgatóját.^ Nem lehet, kétséges, öntudata és emlékezőtehetsége nőtt,ön nő. megismerik Írását, gesztusait, és az a ténv, hogv szakállt visel, nem nasvon zavar. A pergötüzes előkészület, után bekövetkezik feleségével való konfrontációja. Nagyszerű, hatásos jelenet. Az asszony még szép és fiafal. A téibolvda udvarán történik a találkozás. Canella professzor szivéhez kap, egv-két, lépéssel előre rángatózik és térdre borul az asszony előtt, aki rózsafüzérí szorongat kezében. ül. felvonás. Az ui otthon forraszán. a családi boldogság kellős közepében. A tébolyda el van felejtve. Canella Giuliot, felesége, testvére és gyerekei veszik körül. Odakint, a tavasz pazarolta ezer színét. Monsignore érkezik meg. aki a gyerekeket megkeresztelte és újságokat, hoz magával. Egész Olaszországban nem beszélnek másról, csak erről az esetről. Hány özvegynek szolgál ez az eset, vigasztalásul... De mi az odalent,?... Fekete pon-' tok közelednek egv re gyorsabban ... Egyre nagyobbodnak ... Autók ... Oh, ez a sok, haszontalan látogató! És Finussi dr. rendőrbiztos lép be: „Professzor ur. rendkívül sajnálom. egyes formalitásokat kell még elintézni. jöjjön kérem velem!..." Megható bucsu- ijelenet: az asszony ezúttal nem hagyja el férjét, és elkíséri a tébolydába. IV. felvonás. A rendőrséghez névtelen írás érkezett, amely szerint az őrült, nem azonos Canella professzorral. Ellenkezőleg: egv özvegv évek óta eltűnt, férjét, akit, a rendőrség csalás miatt keres, véli felismerni Canellában. Férje már egyszer rá is lőtt. Elváltán éltek egymástól. A lavina megindul. A tébolydában Canella professzort, letartóztatják. A névtelen feljelentő levél szeriint ö Bruneri Mariéval azonos, egv nyomdásszal és szövetkezeti titkárral. Canella családfa feje felett meghasad az égbolt Küzdenek a professzorért és két tábor támad: a canellisták és bruneris- ták. Az az ember azonban, aki egv szóval el tudná intézni az egészet, csendesen mosolyog és egvre csak csóválja a fejét.: „Túl gyorsan léptem be megint az életbe! Csak türelem!" és megvigasztalja családját,. V. felvonás. A tébolyda igazgatója és a rendőrin ztes egymásra halmozzák az adatokat és az okmányokat. Százakra megy azoknak az embereknek a száma, akik mint tanuk lépnek fel ucv a canellisták. mint a bruneristák részéről. Az egyik párt, megállapítja, hogv egy máifolt nagyobb bizonviték minden tanúnál. A canellisták megtalálják a májfoltot: a napnál is világosabban be van bizonyítva, hogv Canella az 5 emberük. Bruneri Rosa visszaemlékszik, hogv fiz évvel ezelőtt, férjének gennyes meilbártvagvulladása volt, és ekkor meg is operálták. Az operáció nyomát megtalálják: a bruneriek tábora őrjöng, övék a keresett férfi. Igv hasonlítják össze heteken keresztül az összes jeleket és ugy- látszik. minden mindakét, pártnak ad igazat- Mikor a bruneriek üdvözlik benne atyjukat, ugyanekkor, Canellané férjét, találja meg benne. A férfi csak áll és mosolyog. Mikor megszólal, elutasító gesztust, tesz és megtagad minden közösséget a Bruneri-családdal. A két, hitves egymást sajnálja le: Signora. ön téved. Végre a rendőrség a nagynehezen ké- szított ujjlenyomatokat, Bruneri Mario büntetőperének ujjlenyomataival hasonlítja ösz- sze és megállapitja. hogv a keresett, ember Bruneri Mario. Szó sincs róla, nem Canella professzorról van szó. Hivatalos kommüniké formájában köziik ezt egész Olaszországgal. És a vég? A színen Giulia Canella tragikus nőalakja marad vissza, aki kétszer vesztette el férjét. Bruneri Mario megint csendes rezignációiába esett vissza. Egy mesteri csaló, egv mesteri színész. Ugv változtatta alakját és egyéniségét, mint más az ingét. A rendőrség nyomában volt. azonnal egv más ember alakiába bujt Az igazság? — igv filozofál Pjrandello. — az nem létezik. Az igazság az. amit minden ember ezalatt a szó alatt saját maga számára elképzel. Ez az örült aki valószínűleg nem őrült, a canellisták számára Canella professzor, Giulia asz- szonv számára a féri. a Bruneri-család számára Bruneri nyomdász, a Bruneriek apja, férje és testvére marad. Az élet, olvan. mint ama bizonyos angol színházi ügynök, aki Pi- randello darabját csak ama feltétel mellett i vásárolta meg. hogv a végén a közönség meg- I tudja, hogv- tulajdonképpen kicsoda az őrült. Canella? Bruneri? A rendőrbiztos? A ! tébolydaigazgató? A hatóság? A sajtó? Franciaország védekezni akar Páris erkölcstelensége ellen Az „erkölcsrendészeti hullám44 Párlsban — Herriot és a pikáns lapok — Bethleem abbé újabb hadjárata — Az uj pornográfia-ellenes folyóirat — A kiadók félnek az abbétól — A P. M. H. tudósítójától — Páris. március 30. Ismeretes, hogv a Paris Midi francia hetilap, amelynek egyébként, nincs nagy jelentősége. esv idomtalan és otromba támadást intézett Magyarország ellen abból az alkalomból. hogv a magvar belügyminiszter hatóság utián igyekszik az ország erkölcsi nívóját, emelni. Ennek a montmartre? stílusban irt förmedvénvnek a magvar diákság talán tulnagv jelentőséget, tulajdonított akkor. amikor ebből az alkalomból a budapesti francia követség előtt, tüntetett. Nagy tévedés volna azt hinni, hogy ezzel a cikkel, amelyet különben a Páris Midi berlini munkatársa Berlinből küldött be lapjának, a francia közvélemény azonosítaná magát. A valóság az. hogy Franciaországban a szerencsét* len frankhamisitási ügy ellenére változatlanul rokonszenwel viseltetnek Magyarország törekvései iránt, és az az erőkifejtés, amelyet az ország az utóbbi években produkált, egyenesen elismerésüket vivta ki. Ami pedig a magyar belügyminiszteri intézkedéseket illeti, bizonyos, hogv a francia közvélemény komolyabb része nemcsak, hogv megérti ezeknek a rendelet,eknek a célját- hanem azokat legszívesebben Franciaországra is alkalmazni szeretné. Tévedés ugyanis azt hinni, hogy a francia hivatalos körök és a közvélemény is nem igyekeznék gátat vetni az irodalmi és művészi pornográfia erkölcsrontó hatásának. Elég arra hivatkozni, hogy Herriot. jelenlegi francia kultuszminiszter, aki egyúttal Lyon városának polgármestere. 1926 november 10-én kelt rendeletével 26 úgynevezett pikáns lapnak a» árusítását betiltotta a város összes kioszkjaiban. Tehát nemcsak azt nem engedi meg, hogv ezeket a lapokat a kirakatokba tegyék ki, hanem egyáltalán betiltotta árusításukat. Pedig, ha nem csalódom, ezek a lapok az erkölcsrendelet után is árusíthatók Budapesten. Ehhez még hozzá kell tennünk azt, hogv Herriot a Block de Gauche vezére, amelv ismert politikai és világnézeti radiká- lizmusáról. Hozzáteketnők még azt. hogy Herriot mint Lyon városának polgármestere ezt, a rendeletet, az otlani 30.000 tagból álló „Többgyermekes Családok Ligájáénak kérésére hozta, akik tiltakoztak az ellen, hogy a fiatal, „serdülő" gyermekek iskolába menő utiát, ilven épületes termékekkel kövezzék ki. Ugyanez a szélső radikális miniszter mondotta 1926 .november 19-én tartott parlamenti beszédében a következőket: „Mogkivánom a tanügyi hatóságoktól, hogv a gyermekeket megóvják bizonyos mozidarabok veszedelmétől, amelyek ezeket a fiatal, tapasztalatlan lelkeket beláthatatlan tévutakra vezetik. Ebből a célból szigorú cenzúrát tartok szükségesnek. Nem engedhetem meg. hogy a gyermekeket olvan filmekhez vezessék, amelyek nem számukra készültek, mert magam az állam által rámbizott fiatalság gyámjának tartom44. Valóban, Franciaországnak számos oka van arra. hogv a jövendő nemzedéknek erkölcsi épségét, megóvna, Franciaországban mindem felelős államférfi és minden komolyan gondolkozó eleve tisztában van azzal, hogv a francia népesedési politika a francia jövendő legfontosabb problémája. Hogyne értenék meg tehát, a franciák azt a törekvést, hogv erkölcsben és testben egészséges nem zedékek kezére bízzák hazájuk sorsát,. Nem állhattuk meg. hogy ne idézzük erre vonatkozólag Jean Remeaunak a cikkét, amely a Le Gaulois február 24-iki 61. számában je lent, meg: „Országunk legnagyobb veszedel me — úgymond — az elnéptelenedés és ennek az elnéptelenedésnek a legfőbb oka az erkölcstelenség és a fényűzés. Minden olyan könyv és obszén színdarab, amely érzéki élvezetekre gerjeszt és állati ösztöneinkre apellál, merénylet a faj ellen. Számtalan azoknak a regényeknek a sora. amelyek millió franciái öltek meg. még mielőtt megszülettek volna. A szennyes színdarabok több „petenedá- lis44 gyermeket pusztítottak el, mint a világ összes Herodesei. Irodalmi szabadosság nélkül, amely az erkölcsi szabadosság előfutária, ma kétszáz millióval több francia élne a földön, mert a többi népekkel hasonlóan szaporodhattunk volna —■ és most másképpen tekintenének reánk.44 Az Egyesült Államok más hangon beszélnének most velünk és szomszédaink nem kacsintgatnának annvit az elcsatolt, tartományokra, mert az a nemzet, amelyben a családi érzék kihal, halott nemzet és csak a tiszta népek szaporodnak". A francia nón erkölcsi megtisztításának van más hü apostola is: Bethleem abbé. Bethleem abbé nem elégszik meg a jő erkölcsök prédikálásával. hanem a tettek mezeiére lépett. Már több ízben meggyűlt a rendőrséggel a baja azért, mert, Páris utcáin ki ragasztott plakátokat, amelyek a meztelenséget az üzleti cél szolgálatába állították, leszakított a hirdetőosziopokról. A derék abbét mindannyiszor beszállították a rendőrkapitányságra. ahol pár frank lefizetése után szabadonbocsátották. Mindez nem lohasztotta Bethleem abbé buzgalmát. Legutóbb a plakát leszaggat,ásánál komolyabb térre lépett és amiről Magyarországon belügyminiszteri rendelet intézkedett, azt ő furkósbot,iával hajtotta végre, azaz az újságíró kioszkok ablakát betörte és az ott levő pikáns étlapokat az utcára szórta, ezután pedig nyugodtan tűrte, hogy a rendőrök a kapitányságra vezessék, ahol a kárt megtérítette, lefizette a pár franknvi bírságot, és tovább folytatta az erkölcsnemesitő hadjáratot. Természetes, hogv Bethleem abbé ajran- cia kabarék s revük hálás figurájává lett, az abbé azonban meg akarja cáfolni azt a mondást, amelv éppen Franciaországban születet*. hPsv tudniillik „a nevetségessé* öl44. És kétségtelen, hogv propagandája máris jár némi eredménnyel. Nem. mint hogyha Páriában és Franciaországban veszedelmes lenne pikáns élclapokat árusítani és olvasni, azonban az abbé már erős tábort alakjtot.t maga körül, amelv egy érdekes tartalniu folyóiratot is ad ki, amelv mindinkább növekvő olvasóközönségre tesz szert. Ez a folyóirat kérlelhetetleu kritikával ismerteti a megjelent regényeket, tudományos müveket s az előadott színdarabokat és az író a legkisebb erkölcsi kihágásokat kérlelhetetlenül kipécézi és ezzel hatósági intézkedés nélkül valóságos cenzúrát gyakorol az irodalmi és színpadi termékek felett. A folyóirat nagyon el van terjedve a vallásos családok körében és ezek csak azokat a könyveket, veszik kezükbe és adják gyermekeik kezébe, amiket az abbé megengedhetőnek tart.. Ab abbé hatalma már olyan nagy. hogy akadnak kiadóvállalatok, amelyek igyekeznek vele jóviszonyban lenni, mert az abbé folyóiratán keresztül igen jelentékeny olvasóközönség felett gyakorol befolyást. Bethleem abbé nemcsak a kiadóvállalatokat, igvekszik m egr érteszabálvozni. hanem a vasúttársaságokat, és szállítási részvény- társaságokat is. A mögötte álló szervezetre támaszkodva, éles hangon vonja felelősségre azt a vasúttársaságot,, amelv megengedi, hogv állomásain pornográf termékeket árusítsanak. Majd elválik, hogv ki lesz hatalmasabb, az abbé. vagy a nevetők tábora, mert az abbé nem ismer se félelmet, se pihenést, Egymásután alapit.ia meg a különböző erkölcsjavitó ligákat. Egyetlen téren maradt csak meddő propagandája: a plakátok leszafcitásának akciójában. ahol még eddig nem sikerült követőkre akadnia, pedig folyóiratának minden számában kiadja a parancsokat: 1. Tépjétek le az erkölcstelen plakátokat. 2. Tüntessétek el a kioszkokban és _ az árusítóhelyeken található erkölcstelen sajtótermékeket, vagy legalább emeljetek ezek ellen panaszt, amikre a törvény felhatalmaz. 3. A vezető fejekre üssetek, azaz Franciaország erkölcstelenségéért a felelő^ vezető államférfiakhoz intézzetek szemrehányásokat, 4. Szükséges, hogy valamely szenzációs tett, vagv pedig tömeges tüntetések utján a pornográfia kérdését, a közvélemény elé vigyétek. Bethleem abbé hivei szaporodnak. Ha nem is követik őt, egyéni akcióiban, a nyilvánosságra törekedő erkölcstelenség elleni küzdelem szükségességének gondolata és annak nemzetvédelmi fontossága mindinkább teret nver. Nyilvánvaló tehát, hogy nem az összes franciák osztják a Paris Midi felületes gúnyolódásátSyrovy tábornok a katonai javaslatokról Prága, március 30. Syrovy tábornok, vezérkari főnök, a Lidové Novioy munkatársa előtt nyilatkozott a tárgyalás alatt levő véderő j avaslatofor ól. A tábornok elsősorban megcáfolja azt a hirt, mintha a vezérkar ellenezné a tartalékosság bevezetését. A vezérkar meg van győződve arról, hogy konkrét esetekben a katonai szolgálati kötelezettség egyeseknél súlyos gazdasági és szociális megterhelést jelent; ezért szükségesek a kedvezmények. A jelenleg érvényben lévő kedvezmény előírásai azonban hiányosak’ voltak, mert a parancsnokok sohasem tudtak diszponálni a katonák fölött, mert nem tudták, hogy melyikük szerel le hat hónap múlva és melyikük tizennégy hónap múlva. A vezérkari főnök szociális szempontból üdvösnek találja a pót tartalékosság rendszerét. Á póttartalékosság előnyeit nem a vagyonok osztályok fiai fogják élvezni Végül rámutat: tett arra, hogy a főiskolai hallgatókkal szem* ben a kedvezmény megadása nagyon is szabálytalanul történt. Ugyanis általános volt ar a vélemény, hogy minden főiskolai hallgatói haiflhónapi kiképzés után hazaengednek, éppen ezért nyújtottak be olyan nagy számban kérvényeket. A közép- és főiskolai hallgatókat — mondta a tábornok — nem vehetjük föl mind a tartalékos tisztek közé, mert ennyi tartalékos tisztre nincs szükségünk. Azonban szükségünk van intelligens rie mekre. Az uj törvényjavaslattal el akarjuk' érni azt, hogy az alkalmas intelligens újoncokat még a tényleges szolgálati idő keretén belül alhadnagyokká neveztethessük ki. A modern hadviselés nagy súlyt helyez az in- te1 licenciára, mert az uj és modern harcmodor teljesen kit csoportokra tagolja a hadsereget és esel a külön kis csoportok önálló akciókat hajtanak végre. Végül az ifjúság katonai előképzésére vonatkozólag azt mondotta Syrov^ tábornok, hogy jelenleg nincsenek meg az előfeltételek ennek megvalósítására. A kérdés azonban továbbra is aktuális marad és tanulmányozás tárgyát képezi, hogy idővel az ifjúság nemzetvédelmi kiképzéséhez hozzá lehessen fogni.-------------------- ■WB- -^r-XS—„ ____________
