Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)
1927-03-31 / 75. (1409.) szám
2 ___________________ Ja bloniczky János beszámolója Pozsonyban a politikai helyzetről Hlért nem támogathatja a keresztényszocialista párt a mostani kormányt? — Az elnökválasztás jelentősége a kisebbségük szempontjából — A pozsonyi pártvezetőség akciója a helyi pártélet kimélykéséért Pozsony, március 30. r rAz országos keresztényszocíalista párt pozsonyi helyi csoportja hétfőn este tartotta ezidei első pártvezetőségi ülését, melynek jelentőségét emelte az az esemény, hogy azon Jabloniczky János d nemzetgyűlési képviselő politikai beszámolót tartott. Aixinger László dr. helyi pártelnök megnyitó beszéde után Jabloniczky János dr. képviselő általános figyelem közepette a következőkben számolt be a politika aktuális kérdéseiről: A vi’ágbéke bizonytalansága — Meg tiz év sem választ el bennünket attól az időponttól, amidőn a Wilson által hirdetett igazságosnak nevezett béke bekövetkezett, A béke örök lesz, visszhangzott minden, a véletlen győzelem nem remélt örömétől ittas antant-ajakról. Soha többé nem lesz háború, éljen a demokrár eia, volt az örömmámorban Európa nagy részében a jelszó. De, aki látni akart, az észrevehette, hogy mindez csak az ajkak játéka, a könnyen hivő és könnyen hevülő tömegek félrevezetése, a győzők boszorkánykonyháiban: kültigymmisz'ériumaikban és hadügyminisztériumaikban változatlanul tovább főzték a jövő háborús terveit népszövetség és demokrácia ellenére. — A győzők mindegyike barátsági szerződésekkel igyekezett biztosítani zsákmányát és magát, s ellenszo'gáltatás gyanánt kölcsönösen biztosították, de csak papirosán, egymásnak birtokállományát s amíg egyik kezükkel ezen szerződéseket írták alá, másik kezükben titokban ott - szorították a tőrt, hogy alkalmas pillanatban a másik szerződő fél bordái közó Uszíthassák, ■— Annyi barátsági és . biztonsági szerződést talán sohasem kötöttek, mint az elmúlt nyolc esztendő alatt az európai államok között, s talán éppen azért nincs barátság Európában. *— Ma már ugyanis eléggé tisztában van mindenki azzal, hogy ezen barátsági és garancia-szerződések nagy része nem komoly, az élét sajátosságai úgy összegyűrik ezeket, mint. az azzal a tehetetlen papirossal történik, amelyre ezeket a laerződéseket irták— Ki beszél a sok barátsági szerződés ellenére ma Európa konszolidációjáról? Van ilyen? lehet ilyenről szó?, amidőn az olasz—jugoszláv háború csak egy hajszálon lóg és mielőtt a tavasz örök törvényességében tízszer vissza fog térni, e háború már biztosan lezajlott, mert mindkét államot az imperializmus gyűlölete hajtja, mely csak háboru-al érhet véget. Hogy e háború kiütésekor mi történik majd Ext répa egyéb s különösen délkelet felé eső részében, arra nem jó gondolni, mert előrelátható, hogy e küzdelembe nagyon könnyen belesodródhat a csehszlovák köztársaság is. — Azért bocsátottam előre az európai külpolitika bennünket érdeklő részének ezt az ismertetését, hogy rámutassak arra, miszerint állandó háborús veszély fenyeget bennünket. — Mi legyőzött kisebbségek nem szomjuho- zunk háborús dicsőség után, mi békében akarunk élni, nekünk a háború ismét csak mérhetetlen szenvedéseket hozna, s a háborús áldozatokból ts részünkről éppen elég volt arra, hogy őszintén ellenezzük a háborút, A belpolitikai helyzet — A mily bizonytalan utakon halad az európai külpolitika, melynek móhében nagy háborús elhatározások vajúdnak, a csehszlovák köztársaság belpolitikád is, a konszolidáció kilencedik esz- tendéjébeh is, bizonytalanul támolyog, még mindig nem jutott ki a kísérletezés állapotából, ami éppen elégséges szegénységi bizonyítvány ez ország úgynevezett államférfiai részére. A demokráciának, lényege "--tint, meg kellett volna hoznia a belpolitikát örök békét, ehelyett nemzetiségi, gazdasági, politikai harc bontja szét a társadalmi erőket. — Miért? Ugyanazon okokból, mint a külpolitikában. — A belpolitikát is tisztára saját hatalmi, materialista céljaik szolgálatába . állították a csehek, ők akarnak uralkodni, mindenkit elnem- zetleniteni. a hatalmi eszközök teljességét és a gazr dasági erők munkájának gyümölcsét maguknak biztosítani, de mivel az önfentartás ösztönét még sem ölhetik ki a kisebbségekből, logikus következetességgel elő kellett állania az ellentétnek, a reakciónak, amelyet az „államalkotók" egyoHri- luan orientált belpolitikával igyekeznek letörni ~ Ez a csehszlovák belpolitika kilenc éves eredményte'ensógének és máig is tartó kísérte1! állapotának titka, — S miért van ez igy? Mert a csehek ro‘« iskolába jártak az antant-hatalmaknál, mert ezenfelül abban a tévhitben is élnek, hogy ami a nagy nyugati hatalmak évszázadokra visszatekintő b>u- tális politikájának sikerült, az nekik is fog sikerülni Egyrészt a nagyzási vágy tapasztalat szerint könnyen úrrá válik olyanok felett, akik köny- nyen jutnak nagy szerencséhez, másrész* éppen a nyugati nagyhatalmak politikáját Jellemzi a Imi- ,;tális materializmus és az az elv, hogy a Gél minden eszközt szentesit.. Étinek a brutális materializmusnak vagyunk mi, kisebbségek a szerencsétlen áldozatai. — Ez a materializmus Jellemzi az uralkodó cseh belpolitikát is. A nyugati népek félrevezetésére készült, a méltányosság mázával bevont törvényeke*, amelyek látszólag a kisebbségek javát szolgálnák, benn az országban a hatalom szervei lényegükből kiforgatva, alkalmazzák a kisebbségek ellen. — Nézetem szerint nekünk kisebbségeknek csak oly elnök választásához lehetne hozzájárul1927 március 31. csütörtök. — A np* 'vlörvény hivatva volna a kisebbségek nyelviználati jogát biztosítani, s valójában egész más célt szolgál. A földreform törvényét gazdasági szükségesség indító okába öltöztették, á valóságban ez a kisebbségek gazdasági tönkretételének és a kisebbségek elnemzetlenitésének iskolapéldájává nevelődött a hatalom birtokosai kezében • - ' ■. ' ... j Miért ellenzéki a kér. >zoc. párt ? — Vailá9, erkölcs, emberbaráti szeretet, igazságosság, mintha egészen ki lennének törölve a hatalom politikai szótárából. Miután pedig a keresztény szocialista párt s vallás, az erkölcs, az emberszeretet és az zekből fakadó erények alapján épül fel már ezen okpl ból is adva van ellenzéki magatartásának indító oka mindaddig, amíg a kormányzás ismertetett elveiben változás nem történik. Reánk nézve erkölcú lehetetlenség olyan kormányt támogatni mely nem ismer erkölcsi gátat politikájában a kisebbségekkel szemben, ezért lehetetlen a mmlani kormányt támogatnunk. — Nem változtat a helyzeten az, hogy a kormányban németek is ülnek és hogy a" magyar nemzeti párt is, ha mindjárt csak zökkenésekkel a kormányt támogatni kész. A magyar nemzeti párt részéről már elhangzott az a beismerés, hogy becsapták; a kormánytámogató németeket is biztosan ugyanez a sors fogja érni — Mi nem kapkodunk, mi nem kapaszkodunk a szalmaszálhoz is, hogy kormányképesekké váljunk, nekünk elég az a tudat, hogy választóink a legutolsó váfesztáeoloon elég érthetően az ellenzéki poLtika mellett nyilatkoztak meg, s mi ecet a politikát Ígértük követni. A viszonyok semmit sem változta,k javunkra, tehát nincs semmi okunk arra sem, hogy frontot változtassunk. A közigazgatási reform — A köadgazgadáb reformja, amely a munkapártnak kormán ybalépése következtében • miiint SzlovensZkó cserbenhagyott autonómiájának szurrogátuma van gondolva, élénken illusztrálja, s illetve megerősíti az általam kifejtett - azon felfogásom helyességét, hogy a cseh belpolitikát minden erkölcsi gát nélkül csinálják. — Amellett, hogy a közigazgatás reformjáról szóló törvényben minden legcsekélyebb önkormányzati érzést is elfojtani igyekeztek, még az osztrák Prűgelpntentef. is be akarták csempészni a törvényjava^aitba, természetesen rosszabbitott kiadásiban. De ez már a különben nem nagyon érzékeny aktivista pártoknak, sőt a még kevésbé érzékennyé vedlett Blinka-pártnak is sok volt. mert átéreznék, hogy ezzel a csehek politikailag bármikor agyonüthetik őket. — fis Svebla mindegek ellenére vígan tovább vezeti a' belpolitikát. _ ; .. Mi b«resztány»*oci«Hsták feltétlenül • ? tervezett kötngjnvgsáiim reform ellem vagyunk és kívánjuk Szlovenszkó autonómiáját, mert csak ennek révén véljük némiképp biztosíthatni nemzett és gazdasági érdekeinket. Az elnökválasztás és a kisebbségek — A legközelebbi jövőben más nagyjeíenfó- öágü esemény is fog lejátszódni a belpolitikában: a köztársaság elnökéinek választása. ttunk, aki nyíltan hitvallást tesz arról, hogy nemi ismer el különbséget állampolgár és állampolgár között s hogy a törvényileg biztosított kisebbségi jogokat gyakorlatilag is haladók nélkül meg fogja valósítani- Ennek a hitvallásnak is csak erkölcsi szankciója volna, de ezzel meg kellene elégednünk, amidőn állam fórnek megválasztásáról . van szó. Ha valamely elnökjeJÖR ilyen hitvallást tenni kész, a keresziónyszociaiMsta párt képviselői készek lesznek szavazataikkal hozzájárulni megválasztásához. — Itt utalok arra, hogy Masatyk eddigi elnököt 1920-ban csak 10 szavazat többségével választatták meg elnöknek. — Ha az ellenzék s illetve az összes kisebbségiek egységes, oko3 elhatározásra lesznek reálár- hatók, az elnök válás riással kapcsolatban mód kínálkozik az állaim legégotőbb kérdésónok: a kisebbségi kérdésnek megnyugtató megoldására. A kér. szoc. párt jövője — Végezetül még néhány szót a bereszf-ény- szoróalieta párt jövőjéről. Vallom, hogy a keresz- tényszoöialfetia párt szép jövőnek néz elébe különösen ebben a köztársaságban. Programja egyetemes. Minden keresztény és minden nemzet és minden társadalmi oszlály elhelyezést; találhat benne, de csak akkor, ha továbbra is, mint eddig, a benne egyesülő összes keresztény vallások, nemzetek és társadalmi osztályok harmóniájának szolgálatában áll jövőre is, mint a múltban. — Mihelyt csak egy ponton önzés következnék be, ez a párt destmiálására vezetne, — Ennek a harmóniának kérdése már 1920- ban felmerült, amidőn a pozsonyi kereeztényeao cnia!Keták a Kaf. Kör termében a ke resztén yszooia- lieta párt zászf!©bontására összegyűlték s otf vallás- es nemzetiségi különbség nélkül a fentebb érintett harmóniának szolgálatát határoztok el egyértelműen és a párt szerencséjére, eddig követték is ezt. — Remélifük, hogy a jövőben is igy less, én továbbra is ezen jól bevált harmóniának szolgálatában kiivánók híven kitartani. Az általános helyesléssel fogadott beszéd után Kreibich Károly alelnok indítványára a pártveze- tőeég köszönetért fejezte ki Jabloniczky dr. képviselőnek, egyúttal ; rendületlen bizalmáról biztosította Sziiüő Géza dr. pártelnököt és a párt többi törvényhozóját. A pártvezetőségi ülés beható vita során megállapította azt, hogy a behatóbb pórtélét érdekében volna, ha megfelelő párthelyiség állana rendelkezésre és ha a pártnak német .hetilapja in volna. Jabloniczky János dr. bejelentette, hogy a német .pártlap mielőbbi megvalöeifása érdekében a lop 10.000 koronás kaucióját feliajánlja, amíg a párt ezt az összeget elő nem teremti, a pérthelyi- eég céljaira pedig 1000 koronát adományoz. A pártvezetőeég ezt hálás köszönettel vette tudomásai és elhatározta, hogy gyűjtő akciót indít a helyiség céljaira, xx 10 szines mümelléklet, 144 szövegközti kép díszíti az 1000 oldalas Kis Brehm: Az állatok világát. HMM! G. K. Chesterton Srswn páter újabb esetei (20) Brown páter védelmére — mert a pap valószínűleg szerényen védekezett és őszintéin bocsánatot kért volna — . mindjárt most löl kell hoznunk, 'hogy először lépett Amerika földjére és először látott ekkora idomta- lan osoniipápaszemet, amilyet akkoriban Angliában mlég nem viseltek. A pap első benyomása ugyanis az volt, hogy borzalmas tengeri szörnyeteg áll előtte óriási, kiugró szemekkel, amely különben -- úgy távolról *— emlékeztet a búvárra is. Az idegen ur rendkívül Ízlésesen öltözködött és a naiv ná- ter szerint a csontkeretes szemüveg csúnyán elrontotta a férfi eleganciáját — mintha a fiesur a legutolsó divat paranoiára falábat öltött volna. A kérdés is zavarba hozta. Egy Wain nevű amerikai repülő, francia barátainak a barátja, tényleg azon a hosszai listán állott, melyen az Amerikában meglátogatandó személyek nevei szerepeltek, de a pap korántsem hitte, hogy ily hamarosan találkozik vele. / — Bocsánat — kérdezte tehát vonakodva —, talán ön Watn 'kapitány? Vagy — vagy talán ismeri őt? — Annyi körülbelül biztos, hogy Wain kapitány nem vagyok — felelt a szemüveges mozdulatlan arccal. — Ez már csak azért is világos, mert Watn kapitány nem messze innen autón vár önre. Második kérdésére azonban már nem ily egyszerű felelni. Azt hiszem Waint, nagybátyját és Mentőn! jól Ismerem, — tóén, ismerem az öreg Ment ont, de az öreg Monton nem ismer engem. Érti? Brown páter nem égészen értette. Ránézett a ragyogó-tengeri tájra, -a város tornyaira, majd végre a szemüvegesre is. Ennek az utóbbinak arcát nemcsak a szemen lévő ál-szem tette áttekinthetetlenné. Máskülönben is volt valami ázsiai, majdnem kínai, az arcában — és beszédét mintha az trónia különböző rétegeződéséből állította volna össze. A titokzatos amerikaiak típusába tartozott, mert az ottani myiítszivü és társas lakosságiban néha ez az embertípus is föl- telhető. — Drage a nevem — mondotta — 'tormán Drage és amerikai polgár. vagyok, ri sokat megmagyaráz. Mindenesetre gyanítom, hogy barátja, Wain, sok mindent akar önnek elmondani —- tehát türtőztessük magunkat kissé. Brown pátert perplex állapotban vezették az autóhoz, mely a közelben várakozott Kócos, dús szökehaju és kissé szenvedő vagy le robotolt -arcú fiatalember ugrott eléje, már messziről integetett és mint Wain Péter mutatkozott be. Mielőtt még Brown páter magához tért volna, már a kocsiban ült és szédítő seb ességgel vágtatott a városon keresztül, sőt még a városon túl is. A pap nem szokta meg az erélyes amerikai tempót s oly zavart volt, mintha sárkányoktól vont kocsi röpítette volna a meseország felé. Ily nyugtalanító körülmények között hallotta először Wain hosszú monológjaiban, vagy Drage rövid mondataiban a va- rázsserleg történetét és azokat a bűneseteket, melyek vele összefüggésben voltak.- Úgy értette, hogy Wainnak volt valami nagybátyja, akit Crakénak hívtak, ennek viszont egy Merton nevű üzlettársa. Ez a Mertem, a varázs'serleg harmadik tulajdonosa, mint elődjei, szintén rendkívül gazdag üzletember volt. Titus P. Trant, a legelső tulajdonos, az ismert vörösrézkirály, egy Dániel Boon nevű ismeretlen egyéntől még annak ideién sok fenyegető levelet kapott A név valósziniüleg csak felvett név volt, azonban csakhamar ismert, majdnem népszerű névvé változott. Mert a levélíró korántsem maradt a fenyegetődzéseknél. Az öreg Trantot egy szép napon halva találták. A saját kis k "ti tavában fojtották meg és a tettesnek nyoma veszeti A serleget szerencsére a bank páncél-kamráiban őrizték, úgy hogy a többi vagyonnal együtt zavartalanul Trant unoka- öoosére, Brien Horderre szállhatott. 'lorder szintén dúsgazdag volt s az ismeretlen ellenség csakhamar őt is fenyegetni kezdte. A parti villájának közelében lévő szikla lábánál találták holtan, mig az épületbe ez alkaton., ual nagyarányú betörést követtek el. S ámbár a serleg most sem került idegen kézbe, a rablók annyi részvényt és hitellevelet loptak, hogy Horder üzletei komoly válságba kerültek. — Azt hiszem, Horder özvegye kénytelen volt összes értéktárgyait eladni — jelentette ki Wain — és Brander Merton valószínül eg ekkor szerezte meg a serlege', mert amikor megismertem, már birtokombac volt. De nemsokára látni fogja, hogy ez a tulajdonjog nem tartozik éppen a világ legkellemesebb foglalkozásai közé. — Merton szintén kapott fenyegető . evetekét? — kérdezte rövid szünet után Brown páter. — Hogyne — szólt Drage és valami volt hangjában, amire a pap kíváncsian föltekintett s észrevette^ hogy a szemüveges csendesen nevet, még pedig oly különös módon, hogy az újonnan érkezett nap hátán a hideg futott, végig. — Én is meg vagyok győződve róla — szólt Wain, miközben összeráncolta homlokát. — A leveleket azonban nem láttam. Merton leveleit egyáltalán csak titkárának mutatja meg, mert igen zárkózott természetű, ami különben érthető is az ekkora üzletembernél. De ott voltam, amikor olyan tevéteket kapott, melyek rendkviül főiizgatták és lehangolták « éppen ezeket az írásokat semmisítette meg, még mielőtt a titkár bepillantást nyerhetett volna. Most már a titkár is ideges; azt állátja, valaki állandóan les az öregre. Egyszóval, nagyon hálásak lennénk valami jó tanácsért. Brown páter, az ön tehetségét mindenki ismeri és a titkár megkért, hogy vezessük azonnal Merton házába. — Most már ériem! — szólt Brown páter, aki végre rájött, hogy mért szöktették meg. — De egyáltalán nem látom be, hogy mit segíthetek én. Hisz önök a helyszínén élnek és százszámra ismerhetik azokat a fontos részleteket, amelyekből következtetéseket vonhatnak te — de egy véletlen látogató? — Igenis — mondotta Drage szárazon — a mi következtetéseink túl logikusak e ezért nem igazak. Ha például azt kérdezné: mi ölte meg Titus P. Trantot, azt felelnénk: valami, ami fentről jött, anélkül hogy a logikára várt volna. Olyasféle valami, amit derült égből csapott mennykőnek neveznek. — Csak nem akarja azt állítani, hogy természetfölöttí volt? — kiáltotta Wain. De ebben az időben még semmi eset re sem volt egyszerű megérteni, hogy mit gondol tulajdonképpen Drage. Ha valakiről azt mondotta: az illető nagyon okos, akkor biztosan úgy értette, hogy az illető a világ legnagyobb szamara. Drage ezentúl különben valóságos keleti némaságba merült, addig, amig a kocsi rövid idő múlva meg nem tolt, A hely valóban különös volt Az ut utolsó- előtti szakaszát erdősített területen keresztül tették meg, mig végre széles síkságra jutottak, melynek köziepén — pontosan előttük — egyetlen óriási faltól körülvett épület állt. A telep kerek volt, mint a római táborok s némileg hasonlított a repülőgéphangárokra. A kerítés sem fáinak, sem kőnek nem látszott; közelebbi szemléletnél kitűnt, hogy tiszta vasiból kovácsolták. (Folytatjuk.)
