Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)

1927-03-31 / 75. (1409.) szám

2 ___________________ Ja bloniczky János beszámolója Pozsonyban a politikai helyzetről Hlért nem támogathatja a keresztényszocialista párt a mostani kormányt? — Az elnökválasztás jelentősége a kisebbségük szempontjából — A pozsonyi pártvezetőség akciója a helyi pártélet kimélykéséért Pozsony, március 30. r rAz országos keresztényszocíalista párt po­zsonyi helyi csoportja hétfőn este tartotta ezidei első pártvezetőségi ülését, melynek jelentőségét emelte az az esemény, hogy azon Jabloniczky János d nemzetgyűlési képviselő politikai beszá­molót tartott. Aixinger László dr. helyi pártelnök megnyitó beszéde után Jabloniczky János dr. képviselő ál­talános figyelem közepette a következőkben szá­molt be a politika aktuális kérdéseiről: A vi’ágbéke bizonytalansága — Meg tiz év sem választ el bennünket attól az időponttól, amidőn a Wilson által hirdetett igazságosnak nevezett béke bekövetkezett, A bé­ke örök lesz, visszhangzott minden, a véletlen győzelem nem remélt örömétől ittas antant-ajak­ról. Soha többé nem lesz háború, éljen a demokrár eia, volt az örömmámorban Európa nagy részében a jelszó. De, aki látni akart, az észrevehette, hogy mindez csak az ajkak játéka, a könnyen hivő és könnyen hevülő tömegek félrevezetése, a győzők boszorkánykonyháiban: kültigymmisz'ériumaikban és hadügyminisztériumaikban változatlanul tovább főzték a jövő háborús terveit népszövetség és de­mokrácia ellenére. — A győzők mindegyike barátsági szerződé­sekkel igyekezett biztosítani zsákmányát és ma­gát, s ellenszo'gáltatás gyanánt kölcsönösen bizto­sították, de csak papirosán, egymásnak birtokál­lományát s amíg egyik kezükkel ezen szerződése­ket írták alá, másik kezükben titokban ott - szorí­tották a tőrt, hogy alkalmas pillanatban a másik szerződő fél bordái közó Uszíthassák, ■— Annyi barátsági és . biztonsági szerződést talán sohasem kötöttek, mint az elmúlt nyolc esz­tendő alatt az európai államok között, s talán ép­pen azért nincs barátság Európában. *— Ma már ugyanis eléggé tisztában van min­denki azzal, hogy ezen barátsági és garancia-szer­ződések nagy része nem komoly, az élét sajátossá­gai úgy összegyűrik ezeket, mint. az azzal a te­hetetlen papirossal történik, amelyre ezeket a laerződéseket irták­— Ki beszél a sok barátsági szerződés elle­nére ma Európa konszolidációjáról? Van ilyen? lehet ilyenről szó?, amidőn az olasz—jugoszláv háború csak egy hajszálon lóg és mielőtt a tavasz örök törvényességében tízszer vissza fog térni, e háború már biztosan lezajlott, mert mindkét álla­mot az imperializmus gyűlölete hajtja, mely csak háboru-al érhet véget. Hogy e háború kiütésekor mi történik majd Ext répa egyéb s különösen dél­kelet felé eső részében, arra nem jó gondolni, mert előrelátható, hogy e küzdelembe nagyon könnyen belesodródhat a csehszlovák köztársa­ság is. — Azért bocsátottam előre az európai kül­politika bennünket érdeklő részének ezt az ismer­tetését, hogy rámutassak arra, miszerint állandó háborús veszély fenyeget bennünket. — Mi legyőzött kisebbségek nem szomjuho- zunk háborús dicsőség után, mi békében akarunk élni, nekünk a háború ismét csak mérhetetlen szenvedéseket hozna, s a háborús áldozatokból ts részünkről éppen elég volt arra, hogy őszin­tén ellenezzük a háborút, A belpolitikai helyzet — A mily bizonytalan utakon halad az euró­pai külpolitika, melynek móhében nagy háborús elhatározások vajúdnak, a csehszlovák köztársaság belpolitikád is, a konszolidáció kilencedik esz- tendéjébeh is, bizonytalanul támolyog, még min­dig nem jutott ki a kísérletezés állapotából, ami éppen elégséges szegénységi bizonyítvány ez or­szág úgynevezett államférfiai részére. A demokráciának, lényege "--tint, meg kellett volna hoznia a belpolitikát örök békét, ehelyett nemzetiségi, gazdasági, politikai harc bontja szét a társadalmi erőket. — Miért? Ugyanazon okokból, mint a külpo­litikában. — A belpolitikát is tisztára saját hatalmi, materialista céljaik szolgálatába . állították a cse­hek, ők akarnak uralkodni, mindenkit elnem- zetleniteni. a hatalmi eszközök teljességét és a gazr dasági erők munkájának gyümölcsét maguknak biztosítani, de mivel az önfentartás ösztönét még sem ölhetik ki a kisebbségekből, logikus követke­zetességgel elő kellett állania az ellentétnek, a reakciónak, amelyet az „államalkotók" egyoHri- luan orientált belpolitikával igyekeznek letörni ~ Ez a csehszlovák belpolitika kilenc éves eredményte'ensógének és máig is tartó kísérte1! állapotának titka, — S miért van ez igy? Mert a csehek ro‘« iskolába jártak az antant-hatalmaknál, mert ezen­felül abban a tévhitben is élnek, hogy ami a nagy nyugati hatalmak évszázadokra visszatekintő b>u- tális politikájának sikerült, az nekik is fog sike­rülni Egyrészt a nagyzási vágy tapasztalat sze­rint könnyen úrrá válik olyanok felett, akik köny- nyen jutnak nagy szerencséhez, másrész* éppen a nyugati nagyhatalmak politikáját Jellemzi a Imi- ,;tális materializmus és az az elv, hogy a Gél min­den eszközt szentesit.. Étinek a brutális materializmusnak va­gyunk mi, kisebbségek a szerencsétlen áldozatai. — Ez a materializmus Jellemzi az uralkodó cseh belpolitikát is. A nyugati népek félreveze­tésére készült, a méltányosság mázával bevont törvényeke*, amelyek látszólag a kisebbségek ja­vát szolgálnák, benn az országban a hatalom szer­vei lényegükből kiforgatva, alkalmazzák a kisebb­ségek ellen. — Nézetem szerint nekünk kisebbségeknek csak oly elnök választásához lehetne hozzájárul­1927 március 31. csütörtök. — A np* 'vlörvény hivatva volna a kisebbsé­gek nyelviználati jogát biztosítani, s valójában egész más célt szolgál. A földreform törvényét gazdasági szükségesség indító okába öltöztették, á valóságban ez a kisebbségek gazdasági tönkreté­telének és a kisebbségek elnemzetlenitésének is­kolapéldájává nevelődött a hatalom birtokosai kezében • - ' ■. ' ... j Miért ellenzéki a kér. >zoc. párt ? — Vailá9, erkölcs, emberbaráti szeretet, igaz­ságosság, mintha egészen ki lennének törölve a hatalom politikai szótárából. Miután pedig a ke­resztény szocialista párt s vallás, az erkölcs, az em­berszeretet és az zekből fakadó erények alapján épül fel már ezen okpl ból is adva van ellenzéki magatartásának indító oka mindaddig, amíg a kormányzás ismertetett elveiben változás nem történik. Reánk nézve erkölcú lehetetlenség olyan kormányt támogatni mely nem ismer er­kölcsi gátat politikájában a kisebbségek­kel szemben, ezért lehetetlen a mmlani kormányt támogatnunk. — Nem változtat a helyzeten az, hogy a kor­mányban németek is ülnek és hogy a" magyar nemzeti párt is, ha mindjárt csak zökkenésekkel a kormányt támogatni kész. A magyar nemzeti párt részéről már elhangzott az a beismerés, hogy becsapták; a kormánytámogató németeket is biztosan ugyanez a sors fogja érni — Mi nem kapkodunk, mi nem kapaszko­dunk a szalmaszálhoz is, hogy kormányképesekké váljunk, nekünk elég az a tudat, hogy választóink a legutolsó váfesztáeoloon elég érthetően az el­lenzéki poLtika mellett nyilatkoztak meg, s mi ecet a politikát Ígértük követni. A viszonyok semmit sem változta,k ja­vunkra, tehát nincs semmi okunk arra sem, hogy frontot változtassunk. A közigazgatási reform — A köadgazgadáb reformja, amely a munka­pártnak kormán ybalépése következtében • miiint SzlovensZkó cserbenhagyott autonómiájának szur­rogátuma van gondolva, élénken illusztrálja, s il­letve megerősíti az általam kifejtett - azon felfogá­som helyességét, hogy a cseh belpolitikát minden erkölcsi gát nélkül csinálják. — Amellett, hogy a közigazgatás reformjáról szóló törvényben minden legcsekélyebb önkor­mányzati érzést is elfojtani igyekeztek, még az osztrák Prűgelpntentef. is be akarták csempészni a törvényjava^aitba, természetesen rosszabbitott kiadásiban. De ez már a különben nem nagyon ér­zékeny aktivista pártoknak, sőt a még kevésbé érzékennyé vedlett Blinka-pártnak is sok volt. mert átéreznék, hogy ezzel a csehek politikailag bármikor agyonüthetik őket. — fis Svebla mindegek ellenére vígan tovább vezeti a' belpolitikát. _ ; .. Mi b«resztány»*oci«Hsták feltétlenül • ? terve­zett kötngjnvgsáiim reform ellem vagyunk és kívánjuk Szlovenszkó autonómiáját, mert csak ennek révén véljük némiképp biztosít­hatni nemzett és gazdasági érdekeinket. Az elnökválasztás és a kisebbségek — A legközelebbi jövőben más nagyjeíenfó- öágü esemény is fog lejátszódni a belpolitikában: a köztársaság elnökéinek választása. ttunk, aki nyíltan hitvallást tesz arról, hogy nemi ismer el különbséget állampolgár és állampolgár között s hogy a törvényileg biztosított kisebbségi jogokat gyakorlatilag is haladók nélkül meg fogja valósítani- Ennek a hitvallásnak is csak erkölcsi szankciója volna, de ezzel meg kellene eléged­nünk, amidőn állam fórnek megválasztásáról . van szó. Ha valamely elnökjeJÖR ilyen hitvallást tenni kész, a keresziónyszociaiMsta párt képviselői készek lesznek szavazataikkal hozzájárulni megválasztá­sához. — Itt utalok arra, hogy Masatyk eddigi elnö­köt 1920-ban csak 10 szavazat többségével válasz­tatták meg elnöknek. — Ha az ellenzék s illetve az összes kisebbsé­giek egységes, oko3 elhatározásra lesznek reálár- hatók, az elnök válás riással kapcsolatban mód kínál­kozik az állaim legégotőbb kérdésónok: a ki­sebbségi kérdésnek megnyugtató megoldására. A kér. szoc. párt jövője — Végezetül még néhány szót a bereszf-ény- szoróalieta párt jövőjéről. Vallom, hogy a keresz- tényszoöialfetia párt szép jövőnek néz elébe külö­nösen ebben a köztársaságban. Programja egyete­mes. Minden keresztény és minden nemzet és min­den társadalmi oszlály elhelyezést; találhat benne, de csak akkor, ha továbbra is, mint eddig, a benne egyesülő összes keresztény vallások, nemzetek és társadalmi osztályok harmóniájá­nak szolgálatában áll jövőre is, mint a múltban. — Mihelyt csak egy ponton önzés következ­nék be, ez a párt destmiálására vezetne, — Ennek a harmóniának kérdése már 1920- ban felmerült, amidőn a pozsonyi kereeztényeao cnia!Keták a Kaf. Kör termében a ke resztén yszooia- lieta párt zászf!©bontására összegyűlték s otf val­lás- es nemzetiségi különbség nélkül a fentebb érintett harmóniának szolgálatát határoztok el egyértelműen és a párt szerencséjére, eddig kö­vették is ezt. — Remélifük, hogy a jövőben is igy less, én továbbra is ezen jól bevált harmóniának szolgála­tában kiivánók híven kitartani. Az általános helyesléssel fogadott beszéd után Kreibich Károly alelnok indítványára a pártveze- tőeég köszönetért fejezte ki Jabloniczky dr. képvi­selőnek, egyúttal ; rendületlen bizalmáról biztosította Sziiüő Géza dr. pártelnököt és a párt többi törvény­hozóját. A pártvezetőségi ülés beható vita során meg­állapította azt, hogy a behatóbb pórtélét érdeké­ben volna, ha megfelelő párthelyiség állana ren­delkezésre és ha a pártnak német .hetilapja in volna. Jabloniczky János dr. bejelentette, hogy a német .pártlap mielőbbi megvalöeifása érdekében a lop 10.000 koronás kaucióját feliajánlja, amíg a párt ezt az összeget elő nem teremti, a pérthelyi- eég céljaira pedig 1000 koronát adományoz. A pártvezetőeég ezt hálás köszönettel vette tudomá­sai és elhatározta, hogy gyűjtő akciót indít a he­lyiség céljaira, xx 10 szines mümelléklet, 144 szövegközti kép díszíti az 1000 oldalas Kis Brehm: Az állatok világát. HMM! G. K. Chesterton Srswn páter újabb esetei (20) Brown páter védelmére — mert a pap valószínűleg szerényen védekezett és őszin­téin bocsánatot kért volna — . mindjárt most löl kell hoznunk, 'hogy először lépett Ameri­ka földjére és először látott ekkora idomta- lan osoniipápaszemet, amilyet akkoriban An­gliában mlég nem viseltek. A pap első be­nyomása ugyanis az volt, hogy borzalmas tengeri szörnyeteg áll előtte óriási, kiugró szemekkel, amely különben -- úgy távolról *— emlékeztet a búvárra is. Az idegen ur rendkívül Ízlésesen öltözködött és a naiv ná- ter szerint a csontkeretes szemüveg csúnyán elrontotta a férfi eleganciáját — mintha a fiesur a legutolsó divat paranoiára falábat öltött volna. A kérdés is zavarba hozta. Egy Wain nevű amerikai repülő, francia barátai­nak a barátja, tényleg azon a hosszai listán állott, melyen az Amerikában meglátogatan­dó személyek nevei szerepeltek, de a pap korántsem hitte, hogy ily hamarosan találko­zik vele. / — Bocsánat — kérdezte tehát vonakod­va —, talán ön Watn 'kapitány? Vagy — vagy talán ismeri őt? — Annyi körülbelül biztos, hogy Wain kapitány nem vagyok — felelt a szemüveges mozdulatlan arccal. — Ez már csak azért is világos, mert Watn kapitány nem messze in­nen autón vár önre. Második kérdésére azonban már nem ily egyszerű felelni. Azt hiszem Waint, nagybátyját és Mentőn! jól Is­merem, — tóén, ismerem az öreg Ment ont, de az öreg Monton nem ismer engem. Érti? Brown páter nem égészen értette. Rá­nézett a ragyogó-tengeri tájra, -a város tor­nyaira, majd végre a szemüvegesre is. En­nek az utóbbinak arcát nemcsak a szemen lévő ál-szem tette áttekinthetetlenné. Más­különben is volt valami ázsiai, majdnem kí­nai, az arcában — és beszédét mintha az tró­nia különböző rétegeződéséből állította vol­na össze. A titokzatos amerikaiak típusába tartozott, mert az ottani myiítszivü és társas lakosságiban néha ez az embertípus is föl- telhető. — Drage a nevem — mondotta — 'tor­mán Drage és amerikai polgár. vagyok, ri sokat megmagyaráz. Mindenesetre gyaní­tom, hogy barátja, Wain, sok mindent akar önnek elmondani —- tehát türtőztessük ma­gunkat kissé. Brown pátert perplex állapotban vezet­ték az autóhoz, mely a közelben várakozott Kócos, dús szökehaju és kissé szenvedő vagy le robotolt -arcú fiatalember ugrott eléje, már messziről integetett és mint Wain Péter mu­tatkozott be. Mielőtt még Brown páter magá­hoz tért volna, már a kocsiban ült és szédítő seb ességgel vágtatott a városon keresztül, sőt még a városon túl is. A pap nem szokta meg az erélyes ame­rikai tempót s oly zavart volt, mintha sárká­nyoktól vont kocsi röpítette volna a meseor­szág felé. Ily nyugtalanító körülmények kö­zött hallotta először Wain hosszú monológ­jaiban, vagy Drage rövid mondataiban a va- rázsserleg történetét és azokat a bűnesete­ket, melyek vele összefüggésben voltak.- Úgy értette, hogy Wainnak volt valami nagybátyja, akit Crakénak hívtak, ennek vi­szont egy Merton nevű üzlettársa. Ez a Mer­tem, a varázs'serleg harmadik tulajdonosa, mint elődjei, szintén rendkívül gazdag üzlet­ember volt. Titus P. Trant, a legelső tulajdo­nos, az ismert vörösrézkirály, egy Dániel Boon nevű ismeretlen egyéntől még annak ideién sok fenyegető levelet kapott A név valósziniüleg csak felvett név volt, azonban csakhamar ismert, majdnem népszerű névvé változott. Mert a levélíró korántsem maradt a fenyegetődzéseknél. Az öreg Trantot egy szép napon halva találták. A saját kis k "ti tavában fojtották meg és a tettesnek nyoma veszeti A serleget szerencsére a bank pán­cél-kamráiban őrizték, úgy hogy a többi va­gyonnal együtt zavartalanul Trant unoka- öoosére, Brien Horderre szállhatott. 'lorder szintén dúsgazdag volt s az ismeretlen ellen­ség csakhamar őt is fenyegetni kezdte. A parti villájának közelében lévő szikla lábá­nál találták holtan, mig az épületbe ez alka­ton., ual nagyarányú betörést követtek el. S ámbár a serleg most sem került idegen kéz­be, a rablók annyi részvényt és hitellevelet loptak, hogy Horder üzletei komoly válságba kerültek. — Azt hiszem, Horder özvegye kényte­len volt összes értéktárgyait eladni — jelen­tette ki Wain — és Brander Merton valószí­nül eg ekkor szerezte meg a serlege', mert amikor megismertem, már birtokombac volt. De nemsokára látni fogja, hogy ez a tulaj­donjog nem tartozik éppen a világ legkelle­mesebb foglalkozásai közé. — Merton szintén kapott fenyegető . eve­tekét? — kérdezte rövid szünet után Brown páter. — Hogyne — szólt Drage és valami volt hangjában, amire a pap kíváncsian föltekin­tett s észrevette^ hogy a szemüveges csende­sen nevet, még pedig oly különös módon, hogy az újonnan érkezett nap hátán a hideg futott, végig. — Én is meg vagyok győződve róla — szólt Wain, miközben összeráncolta homlo­kát. — A leveleket azonban nem láttam. Merton leveleit egyáltalán csak titkárának mutatja meg, mert igen zárkózott természe­tű, ami különben érthető is az ekkora üzlet­embernél. De ott voltam, amikor olyan tevé­teket kapott, melyek rendkviül főiizgatták és lehangolták « éppen ezeket az írásokat semmisítette meg, még mielőtt a titkár be­pillantást nyerhetett volna. Most már a tit­kár is ideges; azt állátja, valaki állandóan les az öregre. Egyszóval, nagyon hálásak lennénk valami jó tanácsért. Brown páter, az ön tehetségét mindenki ismeri és a titkár megkért, hogy vezessük azonnal Merton há­zába. — Most már ériem! — szólt Brown pá­ter, aki végre rájött, hogy mért szöktették meg. — De egyáltalán nem látom be, hogy mit segíthetek én. Hisz önök a helyszínén él­nek és százszámra ismerhetik azokat a fon­tos részleteket, amelyekből következtetése­ket vonhatnak te — de egy véletlen látogató? — Igenis — mondotta Drage szárazon — a mi következtetéseink túl logikusak e ezért nem igazak. Ha például azt kérdezné: mi ölte meg Titus P. Trantot, azt felelnénk: valami, ami fentről jött, anélkül hogy a logi­kára várt volna. Olyasféle valami, amit de­rült égből csapott mennykőnek neveznek. — Csak nem akarja azt állítani, hogy természetfölöttí volt? — kiáltotta Wain. De ebben az időben még semmi eset re sem volt egyszerű megérteni, hogy mit gon­dol tulajdonképpen Drage. Ha valakiről azt mondotta: az illető nagyon okos, akkor biz­tosan úgy értette, hogy az illető a világ leg­nagyobb szamara. Drage ezentúl különben valóságos keleti némaságba merült, addig, amig a kocsi rövid idő múlva meg nem tolt, A hely valóban különös volt Az ut utolsó- előtti szakaszát erdősített területen keresztül tették meg, mig végre széles síkságra jutot­tak, melynek köziepén — pontosan előttük — egyetlen óriási faltól körülvett épület állt. A telep kerek volt, mint a római táborok s némileg hasonlított a repülőgéphangárokra. A kerítés sem fáinak, sem kőnek nem lát­szott; közelebbi szemléletnél kitűnt, hogy tiszta vasiból kovácsolták. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents