Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)
1927-03-03 / 51. (1385.) szám
s 'raö^-TVVajs^-Him^ V- 7 | 1927 március 3, csütörtök. .J»akio . A newyorki világsakkverseny nyolcadik forduló eredményei — Casablanca 4c Niemzovics második találkozása remist hozott — Két Capablanca-játék — A P. M. H. kabelogramja — Á nyolcadik forduló nem hozott izgalmas mérkőzéseket. Csak a Vidmar—Marshall-játékban küzdöttek elkeseredett hévvel az ellenfelek. Vidmar dr. vezérgyalogjátékot kezdett, amellyel szemben az északamerikai Champion az indiai védelmet választotta. Izgalmas fordulatok után a negyvenedik lépésben maradt abba a játszma, amelyben most már az esélyek kiegyenlítődtek, úgy hogy a remis valószínűnek látszik. A másik két játszma döntetlenül végződött, tehát a mai forduló tulajdonképpen semmi változást nem hozott a játékosok helyzetében. Capablanca vezérgyalogja ellen Niemzovics szintén a divatos indiai játékot választotta és a nyugodt menetű partiban az ellenfelek már a 28-ik lépésben remisben egyeztek meg. Aljechin Spielmannal szemben a szokatlan Bird-játékkal (1. f2—f4) nyitott, de nem tudott semmi előnyhöz jutni. A játszma igen érdekes menetű volt, kombinációk és ellenkombináciők váltakoztak, végűi is a 38-ik lépésben a húzások Ismétlése következtében remis állott elő. Állás • a nyolcadik forduló után: Capablanca 6, Niemzovics 5 (1), Aljechin dr. 3 (1), Spielmann 8, Vidmar dr. 2H (2), Marshall ÍV3 (2). 98. sz« fátszma Világos: Aljechin dr. Sötét: Capablanca Játszották az. ötödik fordulón, febr. 24-én. Világos: Marshall Játszották a hatodik 1. d2—d4 Hg8—f6 2. Hgl—f3 e7—e6 3. Fel—g5 c7—c5 4. c2—c3 Vd8—b6 5. Vdl—c2 c5Xd4 6. Hf3Xd4 Hb8—c6 7. e2—e3 d7—d5 8. Hbl—d2 Fc8—d7 9. Hd2—f3 Hf6—e4 10. Fg5—f4 f7—f6 11. Ffl—d3? e6—e5 12. Fd3Xe4 d5Xe4 13. Vc2Xe4 0—0—0 14. Ff4—g3 e5Xd4 15. 0—0 d4Xe3 16. a2—a4 Bd8—e8 17. Ve4—d3 e3Xf2+ 18. Kgl—hl Vb6—e3 19. Vd3—dl Fd7—g4 Sötét: Capablanca fordulón febr. 26-án. 20. BflXf2 h7—h5 21. Vdl—fi Fg4Xf3 22. Bf2Xf3 Ve3—e2 23. Vfl—gl h5—h4 24. Bal—el h4Xg3 25. BelXe2 Be8Xe2 26. Bf3—g3 Ff8—d6 27. Vgl—fi Bh8—e8 28. Vfl—f5-f Kc8—b8 29. Bg3—f3 Be8—e5 30. Vf5—d3 Be5—el + 31. Bf3—fi Be5—d5 32. Vd3—f3 Hc6—e5 33. Vf3—f2 BelXfl + 34. Vf2Xfl He5—g4 Feladta. Bd5—dl fenyeget s ellene nincs védelem. .cSportv f Aktuális*e Kassán egy stadion kérdése? Irta: Várnay Ernő. Kassa, március 2. A közelmúlt napokban örömmel vegyest meglepetéssel olvastam a kassai lapok sporthasábjaiis egy létesítendő stadion eszméjének a hírét, még pedig oly beállításban, hogy erről a nagyméretű sportkolosszeumról illetékes városi tényezők -komolyan gondolkoznak s megvalósítását erős megfontolás tárgyává tették. Az öröm magának az eszmének szól, annak a fölöttébb örvendetes helyzetváltozásnak, hogy a szép és nemes sporteszmék megvalósítására elsősorban hivatott városi tényezők már eljutottak a „meggondolás" stádiumáig. A meglepetés viszont az ügy teljes hibás megfogása mellett annak a körülménynek szól, hogy itt Kassán néhányan megmaradt, mondhatnám a a sportok istápolásában, irányításában megőszült old boyok mit sem tudunk erről a nagyszerű ideáról. (Az utóbbi megjegyzés ugyan kihagyható a tárgyalásból, — ha úgy tetszik, — csak legyenek más arravaló, szakképzett faktorok, akik ennek a nem kis feladatnak megoldásánál legények lesznek a gáton!) Nos, a kassai stadion sorsának komoly megfontolása előtt röviden bátorkodom felhívni az illetékesek figyelmét az egész kérdés lényegére, az a priori elkövetett hibákra, a kassai sportvi- szonoykkal való számvetés fontosságára és a vá- »os legközelebbi feladataira, mielőtt a fejsze a ■agy fába való vágásnál az első lendületet megtenné ! Vagy 10—12 évvel ezelőtt, amikor a város tanácsában Kőrmendy-Ékes Lajos is helyet foglalt s utóbb a KAC elnöki székébe került, sokat foglalkoztunk egy olyan nagyobb méretű kassai sporttelep ügyével, amely feltétlenül magában foglaljon egy nyári uszodát is és Körmendy-Ékes az őt jellemző lelkes aktivitással pompás tervrajzokat mutatott be egy sporttelep kiépítésére nézve, A vízi-sportok döntő motívuma vezetett valamennyiünket az Okolicsányi-kert esetleges hasznosítására, mely kissé szűkös keretei mellett a Malom-árok vizének értékesítését ígérte. Kassának akkoriban egyetlen egy sporttelepe sem volt, miután a Rókóczi-uti pálya romokban bevert. Természetesen nem lehetett ezt az eszmét megvalósítani, mert az államfordulat után csak az történt, hogy a haldokló sport újjáéledése folyamán Kassán járványszerüleg alakultak sportklubok s mindegyik úgy vélte mohó étvággyal, hogy ő maga valósítja meg a legnagyszerűbb sporttelep heroikus célkitűzését s sző sem lehetett a sportokba belevitt gyilkos osztály- és politikai harc mellett, hogy közös nevezőre hozzuk az érdekelteket legalább a sportkérdésekben. Nagy kinnal-bajjal, de egyre-másra létesítettek jől-rosszul sportpályákat (inkább csak futball- tereket!) a KAC, KSC, CSK, Slavia s mire 1927- et írunk, Kassán van a KAC-nak egy messze künnfekvö kicsiny sporttelepe, melynek hál* Istennek a kereteiből erősen kinőtt ez a hatalmas, negyedszázados klub és van egy rosszul felépített Slavia-sporttelep, melynek a jogi és kisajátítási ügyeivel a Csernek Matej idejéből még sok baja lesz a klubnak. A lényeg at, hogy a mai szépen fejlődő kassai sportélet (ne gondoljunk mindig a futballra!) terjeszkedési, sőt érvényesülési lehetőség nélkül áll. De kérdem a stadion eszméjének felvetőitől, szabad-e egyáltalán komolyan beszélni is a dologról, amikor oly sok itt az a hézagvótló munka,, amely egy stadion létesítéséig vezet!? A természetben, az éleiben —s igy a sportélet fejlődésében — lehet gyorsuló előhaladás, de ugrás nincs! Szives szeretettel kérdem az uraktól, gondoltak-e arra folyosói, kávéházi beszélgetésük során, hogy Kassán alkalmas sporttelepen kívül nincsen — horríbile dictu — még csak egy tisztességes belső uszoda sem; a fedett téli és nyári uszoda álmaink álma, nincs ecry valamire való tornaterem, ahol a fejlett és fejlődő kassai torna-, vivő-, birkózó-, box-sport a mai bujkáló és megtűrt vándorlása, korcsmázása helyett befogadást, méltó érvényesülési terepet találna!? Aztán meg engedelmet kérek, nem vall az nagy naivitásra, ha ezt a szót stadion összefüggésbe hozzuk 500.000 Kcs.-val!? Hiszen egy jőra- valő sporttelep atlétikai, kerék- és motor-versenypályával, modern tribünnel, 2—3 teniszpályával és egyéb velejárókkal ennél az összegnél többe kerül, pedig ahol Körmendv-Ékes idején elhagytuk, legalább itt kellene folytatni a dolgot. Egy üzletnek is egészséges fedett téli-nyári uszoda pedig — amely elengedhetetlen sine qua non-ja a „stadionnak**, — maga megkíván egymillió K-t! Felsorolhatnék még sok olyan érvet, komoly tervet, eszközt és feladatot, amely a kassai sportélet létalapjainak uj lerakása során ki nem hagyható s amelyeket csak egy gondosan összeállított sportankét keretében lehetne felszínre hozni. Ezen a ponton aztán meg is állapodtunk s miután sohasem célom nemes sportügyek mérlegelésénél a rosszakaratú kritika vagy gáncsvetés, legjobb tudásom és csekély erőm szerint segíteni óhajtok ennél a nagyjelentőségű városi ügynél. Minden pro és kontra vélemény nyilvánít ás előtt, még az eszme csírázásának, a mag elvetésének momentumában is a legelső teendő egy sportankét összehívása! Hamarosan rá tudunk mutálni arra, hogy egy a szó betüszerinli értelmében vett stadion ma még nem aktuális Kassán, mert a legegyszerűbb, luxuriózus berendezkedéstől mentes, de 10—12 sportág kultiválására és nemzetközi versenyek lebonyolítására alkalmas stadion nagyjából 3—4 millió koronán alul nem valósítható meg. Ennek a beigazo’ásához nem is kell az európai hirü Hajós Alfréd, Matyók Aladár budapesti stadionmérnökökhöz menni, kiszámítja ezt Gerhajd Kálmán városi főmérnök is, a sportok lelkes barátja. Azután ejtsük el a távoli ideát, fogjuk meg közelebb a valóságot annyiban, hogy adjon a város ja legnagyobb kassai sportklubnak: ! 1. alkalmas, a város centrumához közelebb eső lelket és szubvenciót egy sporttelep létesítésére, ahol 2—3 klub talál otthont s egy meglevő mai . pálya felszabadult egy kisebb sport egye sütet részére. 2. Építsen egy sportpalotát oly módon, hogy \özös hajlékul szolgáljon a téli és nyári úszó- és :z összes zártkörű testnevelő sportoknak! Lehet-e egészségesebb ideát elképzelni annnál, amikor a középiskolák elhanyagolt ifjúsága, a mindkét nembeli fiatalság, javalcoru tornászok, vivők, birkózók és boxolók sportnemeik kultiválását mindenkori fürdéssel köthetik össze? Igaz, hogy ennek a 2 pontnak a megvalósítása is elérheti a másfélmillió koronát, de a téli-nyári uszoda — ismétlem — oly rentábilis vállalkozás, ahol a tőke részvényjegyzés által is föltétlenül biztosítva lesz s ahol égető testnevelési feladat nyerne megvalósulást. Uraim, sporlbaráfaim: főbb realitást, racionalizmust az elgondolásnál, energiát és praktikumot a kivitelnél és az összes erők összefogását a kassai sportélet sorsdöntő óráiban! Posta Sándort rehabilitálják? Budapest, március 2. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A Vivószovet- ség elnöki tanácsa tegnap esti ülésén egyhangúlag elfogadta azt a javaslatot, hogy a fegyelmi bizottságnak Posta Sándor dr. elleni büntetését hatályon kívül helyezi. Posta ugyanis fegyelmi ügyével kapcsolatos hírlapi közleményeiért. Werknernek az elégtételt megadta. Ennélfogva nincs semmi akadálya annak, hogy a március 4-ére összehívott tanácsülés Postát ismét amatőrré nyilvánítsa. )( A prágai Hagibor tegnap este rendezte meg nemzetközi uszóversenyét az uj fedett uszodában. A miting vendégei a bécsi Hakoah üszői voltak. Az est fénypontja a vizipólőmérkőzós volt. A bécsi Hakoah a prágai zsupaválogatottal mérkőzött és ezt kemény küzdelem után 5:4 arányban legyőzte. Simon tanár mintaszerűen bíráskodott — A miiugrőversenyen Balázs is résztvett — Az uszőszámokban a bécsiek domináltak. Főleg Löwy és Bienefeld kisasszonyok tűntek ki. Ez utóbbi a 100 méteres mellúszásban 1:34.6 osztrák rekord alatt győzte le Trautermann kisasszonyt, Csehszlovákia egyik legjobb uszónőjét. — A 100 méteres bátuszásban Löwy 1:39.2 alatt, diadalmaskodott Bienenfeld felett. 200 méteren Löwy 3:04 idővel győzött Friedlender (CsPK) felett. — A miting rendezése kifogástalan volt. )( A budapesti I. osztályú profibajnokság állása március elsején: O - o S >, S fc C g _•«! 8 •í z q > a * a, 1. Ferencváros 10 6 3 1 25:12 15 2. Újpest 10 5 3 2 19:9 13 3. Sabária 10 5 1 4 16:17 11 4. Vasas 9 4 2 3 13:12 10 5. Hungária 9 8 3 3 14:11 9 6. Bástya 10 4 1 5 1 7:20 9 7. Nemzeti 10 S 2 5 20:22 8 8. III. kér. TVE 10 3 2 5 19:25 8 9. Kispest 10 2 4 4 13:18 8 10. Budai 33-as 10 2 3 5 18:28 7 )( Az Ungvári AC — mint azt ungvári tudósítónk jelenti, — vasárnap tartotta meg Gulovics Titusz elnöklete mellett tisztújító közgyűlését A választáson a jelölő bizottság listája jutott győzelemre. )( Magyarország fedeltpálya tenniszbajnoksá- ga férfi egyes számát Takács nyerte, aki azonban csak kemény küzdelem után 6:3, 9:7, 2:6, 5:7,7:5 arányban tudta legyőzni Bánót, a BBTE fiatal játékosát. A női egyest Baumgarten Magda nyerte Schréderné előtt. A férfi-párost Takács—Kirch- mayer, a vegyes-párost a Schréderné—Hegyessy pár nyerte. X Belgium—Hollandia 3:0 (0:0). Tegnap délután folyt le Brüsszelben a két ország válogatott futballcsapatainak nem hivatalos jellegű találkozása. Mintegy 8000 néző előtt a Vörös ördögök fölényes győzelmet arattak. A gólokat Diddens, Adams és Braine rúgták. Biró a belga Tombeux volt. )( A bécsi Wacker Szo,ba,dkán utolsó játékát a SAND ellen 6:4 arányban nyerte meg. )( Kettészakadt a lengyel futball. Krakóból je- lentik: A nagy lengyel futballegyletek tegnapi ülésükön elhatározták, hogy külön lengyel ligátj alakítanak. Ezzel a lengyel futball kettéválásai megtörtént. Az uj ligához egyedül a Cracovia üenv csatlakozik. A futballszövetség székhelye továbbra ■ is Krakó marad. )( Domgörgen, Németország középsúlyú boxJ bajnoka március 4-én a berlini sportpaloíábaiijj. Európa középsúlyú boxmesterével, az olasz Brúnó* Frattinivel mérkőzik. Frattini 14 nappal ezelőttj|f mint ismeretes, legyőzte a belga Delargét, Európái kisnehézsulyu bajnokát és igy Domgörgennel val® találkozása nagy érdeklődés jegyében - áll. )( A montecarlói tenniszverseny páros baj-1 nokságát a francia Cochet—Brugnon kettős nyer-1; te, amely a dán Worms—Ulrich párt 9:7, 6:4, 6:3 ö arányban legyőzte. A franciák azonnal Amerikába# utaztak, ahol résztvesznek a fedettpálya bajnok-'; Ságokon. )( A pozsonyi kerület futballkapitdnya, —< Szokol Árpád lemondása következtében, — Kohuvjg Pál, a CsAF-MLSz nemzetközi előadója lett. )( Pozsony—Prága stafétafutás lesz vasárnap, ' A táv 410 kilométert tesz ki és mintegy 22 órás futást igények A futók délelőtt indulnak. Pozsony-, ból és másnap délelőtt érkeznek a Hradsinba, ahol a születésnapját ünneplő Masaryk elnök előtt tisztelegnek. X Svájc fedettpálya tenniszbajnokságait most; fejezték be. Bajnok a dán Pettersen lett a német' Demasius előtt. A női bajnokságot a francia Cou- sin kisaszony nyerte Friedlebenné előtt. A párosban a Pettersen—Gleerup dán férfi- és a Cousin—Damasius vegyespár győzött )( A Brooklyn Wanderers kupamérkőzésben 1:1 eldöntetlenül méi'kőzctt a Fali Kiver?szel. A meccset a közeli napokban megismétlik. A Brook- i lynban főleg Szedlacsek, Nemes, Eisenhoffer és* Drucker tűntek ki. KöZfíAZDASÁGU A szövetkezeti terményértékesités (buzapool) Kanadában' — A termés kétharmada a bnzapoolé — A német birodalom közélelmezési minisztere memorandumban foglalta össze a gabona árstabilizálására vonatkozó svájci, norvégiai, svédországi, kanadai és északamerikai rendszabályokat. E memorandum alapján a cikk csak röviden érinti a 3 európai gabonaimport államintézkedéseit. Ezek az államok elégtelen belföldi gabonatermelés szempontjából a gabona átvételének monopo- lizálását vezették be és pedig oly átvételi ár mellett, amely a behozatali és időlegesen a kenyér eladási árakat túlhaladja. A háború után Svédország a kisérő vámokkal, Norvégia és Svájc az állami monopólium fentar- tásával kísérleteztek minden hatásos eredmény nélkül. Svédország azután a háború előtti védővámhoz tért vissza. Norvégia megelégedett azzal, hogy a gabonatermelőknek 100 kg.-ként 4 svéd korona prémiumot biztosított és a koncesszionált importőröket kötelezte arra, hogy a szabad behozatal mellett ugyanoly mennyiségű belföldi gabonát vegyenek át. Svájcban a gabona monopólium elutasítása Titán várható, hogy a szövetségi igazgatás megfelelő gabona készletekről fog gondoskodni és a belföldi termelést az áron felüli vásárlással fogja elősegíteni. Norvégiában a belföldi termelés 2 százalékát, Svájcban 12—18 százalékát jelenti az össz-szükségleteknek. Sokkal fontosabbak az északamerikai események. Ott mint két gabona exportállamban, az Egyesült Államokban és Kanadában agrárválság következett be, amikor az igen magas' búzaáraknak állami stabilizációja és a háborús gazdálkodás a vetésterületek hatalmas kiszélesítését okozta. Az Egyesült Államok a 100 kg.-ként 52 koronát kitérő védővám vlán igyekeztek az exportfelesleg hatását a belföldi áralakulásból kikapcsolni és a mezőgazdasági hitelügy és szövetkezeti hálózat támogatásával a mezőgazdasági jólét függetlenségét a pénzpiactól az áruüzlettől a szállítási, vállalatoktól, a nagy elevátor, huslröszt és a csikágói és newyorki bor- zeringtől megszabadítani. Hogy ez mennyire* sikerült az még nem egészen állapítható meg, de a kongresszus elé került törvényjavaslatok azt bizonyítják, hogy a mezőgazdaság ma éppen úgy, mint a háborús gazdálkodás idején az amerikai gazdasági konjunktúrák szeszélyeitől függ. Kanadában az Egyesült Államokkal ellentétben nem igyekeztek a búzatermelést korlátozni, de amint az alábbi táblázatból kitűnik, a termelési területet állandóan növelték. A vetésterület millió hektárokban: 1909 1919 1925 Északom erika 18.0 30.5 22.0 Kanada 3.1 7.8 8.6 Amerika a búza termelésének csak 20 százalékát, ezzel szemben Kanada 60 százalékát exportálja. Kanada az angol földmivelésügyi minisztérium hivatalos vizsgálata szerint a jelenlegi extenziv termelési módszerek, a vetésterület fen- tartása mellett búzatermését megháromszorozhatja és 27.2 millió tonna itlagaratási eredményt érhet el, vagyis oly mennyiséget, amely 150 millió ember számára jelenti a buza- kenyérszükséglet kielégítését. 1925-ben a búzatermés 1.49 millió tonna volt, szemben 11.96 millió tonna rozs, zab és árpatermeléssel. A látszólag feltartőzhafatlan áttolódása a rozskenyér élvezetnek a buzakenyér felé, Angliának az a törekvése, hogy Kanadában a maga számára a jövőbeni kizárólagos búza szállítóját biztosítsa, továbbá Alberta, Manitoba és Larcat- chevan buzatartományokban a vetésterületnek a növelése alkotják az okait annak, hogy a kanadai jövő generáció jóléte a buzavetésteriilet növekedésével szorosan egybe van kapcsolódva. Pár évvel ezelőttig a winnipegi tőzsde diktálta a kanadai búzaárakat. A nagy vasúti elevátor és kereskedelmi társaságok a bevándorlókat a prerikre telepítették le és a búza tömeges termelését forszírozták. 1926-ig több mint 4.000 elevátort építettek 255 millió bushel, annyi miní 6.8 millió tonna teljesítő képességgel. Ezek az elevátorok a vasúti állomásokon épültek. Az Egyesült Államokban 78 buzafajta, Kanadáiban ellenben csak 4 kereskedelmi fajta é6 S helyi fajta búza terem. A vasúti társaságok átvették a farmerektől az elevátorokban a szárazon folyó búzamennyiség beraktározását (tehát zsákban való szállítás nélkül) a lemérés, tisztítás és a szállítás gondját. A farmer tehát csak a búza termelésével volt elfoglalva és a kereskedelmi részt a kereskedelem bonyolította le. 1924 júliusában megalakult a kanadai buzapool (Canaddan Cooperaiive Wheat Producers Limited), amely két év múlva már 125.000 farmert tömörített (Kanadában összesen 255.000 farmer van) összesen 14 millió acker vetésterülettel, (ösz- szcsen 21 millió acker a vetésterület) és az egész búzatermelés kétharmadát kezében tartotta a piacon. Ezt a meglepő eredményt a nagy nyereségen kívül a valóban amerikaias kereskedelmi és üzem* technikai szervezeti módszereknek köszönhette. Az összes búzatermelők kötelesek az egész termésüket a vetőmag szükséglet levonása után » központi eladási ügynökségnek átadni, amely az átvételt finanszírozza és az alkalmas eladási ten minust megválasztja. A farmerek egyenjogú ré szesei az összedobott (Pooled) termények érté- kesitésénél származó nyereségnek, vagy veszte ségnek. Osztalékot nem fizetnek, mert a pool nem akar üzleti nyereségeket produkálni, de az esetleges nyereségeket éppen úgy, mint az üzletrészeket hasznosan befekteti. Az üzletrész bnshe- lenként 1 cent a tartalék megteremtésére és 2 cent az elevátorok és a tisztitó üzemek felállitá99. sz. iátszma 1. d2—d4 Hg8—f6 2. c2—c4 e7—e6 8. Hgl—f8 b7—b6 4. g2—g3 Fc8—b7 5. Ffl—g2 c7—c5 6. d4—d5 e6Xd5 7. Hf3—h4 g7—g6 8. Hbl—c3 Ff8—g7 9. 0—0 0—0 10. Fel—f4 d7—d6 11. c4Xd5 Hf6—h5 12. Ff4—d2 Hb8—d7 13. f2—f4 a7—a6 14. Fg2—f3 Hh5—f6 15. a2—a4 e5—c4 16. Fd2—e3 Vd8—c7 17. g3—g4 Hd7—c5 18. g4—g5 Hf6—h7 19. f4—f5 Bf8—e8 20. Fe3—f4 Fg7—e5 21. Ff3—g4 Hc5—bS 22. főXffö h7Xs6 23. Bal—bl Fe5Xc3 24. b2Xc3 Vc7—c5+ 25. e2—e3 Hd7—e5 26. Fg4—f3 He5—d3 27. Kgl—hl Fb7Xd5 28. BblXb3 Hd3Xf4 29. Bb3—bl Be8Xe3 30. Hh4—g2 Be3Xf3 31. BflXf3 Hf4Xg2 32. KhlXg2 Ba8—e8 33. Kg2—fi Fd5Xf3 34. VcílXf3 Vc5Xg5 35. Bbl—el Be8Xel 36. KflXel Vg5—gl-f 37. Kel—d2 VglXh2+ 38. Kd2—cl Vh2—e5 39. Kel—b2 Kg8—g7 40. Vf3—f2 b6—b5 41. Vf2—b6 b5Xa4 42. Vb6Xa6 Ve5—e2-f Világos feladta.
