Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)
1927-03-03 / 51. (1385.) szám
9 192? március 3, csütörtök, •ára, A pool számára veszélyt jelent az a körülmény, hogy hiányzik az eladó kartell jellege és tagjaira mindössze morális befolyást tud gyakorolni A hosszra, vagy besszre spekuláló manővereknél a pool nem vesz részi A kanadai buzapool megerősödésétől és a hasonlóan szervezeti farmerek eladási szövetkezeteinek összefogásából Európa mezőgazdasága nem várhat mást. mint & nemzetközi búzapiac megnyugvását. Ennek a nagy és hatásos szervezkedésnek az újvilágban az európai mezőgazdaságra meg lehet az a hatása, hogy az európai agrárkörök is belá'- ják a szövetkezeti terményértékesités nagyarányú megteremtésének szükségességét. Román valutaprobfémák Stabilizáció vagy revaiprlzácló! — A külföldi valuták árhullámzása a bukaresti piacon — Külföldi vaiutaforgaCom Bukarest, február végén. Románia ma Európának egyetlen állama, ■mely nem csak, hogy nem beverte még ki a via- íUrtájp a háború ütötte sebeket, de még csak meg sem határozta annak a politikának a körvonalait, amelyet követni akar, hogy a valutát talpra állítsa. Míg a többi országok .amelyek valutái Ugyancsak nehéz sebekből béreznek, legalább valamit föl tudnak hozni mentségül, addig Románia egyes egyedül arra bávatkozhatík csak, hogy mindeddig nem tudtak a politikai faktorok megállapodni abban a tekintetben, mit akarnak. Románia rendkívül gazdag, komolyabb bel-, vagy külpolitikai bonyodalmak nem fenyegetik, inflációról is csak Igen kis mértékben lehet szó, hiszen a 21 milliárd leit kitérő bankjegyforgalom a mai 8 cen- tismeoe kurzus mellett is csak 630 millió aranyfranknak felel meg, egyes-egyedül tehát a politikában kell keresni az okokat. A lel sorsát illetőleg a politikai tényezők véleménye még mindig nem egységes. Hossza időn keresetül V inti la Bratianu, a libe-rá- Mb párt pénzügy miniért ere, a stabilizáció ellen foglalt állást, ugyanakkor fogadta el a Nemzeti Bank is ezt, a revalorizációt követő elvet, míg a Az idegen valuták középárfolyama Bukarestben : 1925- ben Dollár Font sv. frank Márka ScMIHng magy. K csebszl. K I/egalaosomyabb 193.89 907.59 38.34 47.48 27.47 2.74 5.83 Kfeéip 209.08 1010.40 40.60 50.15 29.61 2.94 602 Legmagasabb 221.05 1060.57 42.94 63.16 31.36 3.10 6,57 1926- ban Legalacsonyabb I82i80 8SS.43 85.40 43uj8 25.89 2.57 o.4ő Közép 2i21.~ 1073.88 42.77 52.74 31.26 3.12 6.55 Legmagasabb 266.06 1393.09 61-OS 63.66 47.60 3.80 7.89 Fenti táblázatból világosiin kitűnik, hogy a Ibi elmúlt évben, az 1925. évi átlaggal szemben, a dollárnál 5.7%, az angol fontnál 7.25%, a svájci franknál é« a német márkánál 5% veszteséged imitál De sokkal súlyosabb a helyzet, fca figyelembe vesszük, hogy a fenti árfolyamok már középárfolyamok, tehát már bizonyos fokiig kiegyenlített kurzusok, wig * tényleges ingadozások ezen 35—45%-w in* gttdozáseal szemben nem ritkán, illetve nem egy valutánál még 70%-o4 is kiteltek. Nem csoda, ha ilyen körülmények között a román parlamentben is szószólóra talált, a* ipar ét kereskedelem kívánsága: a stabilizáció- Madgearu képviselő, a parasztpárt kiváló tagja, a kereskedelmi akadémia tanára, figyelmeztette a kormányt, hogy annak idején, a trónbeezédire adandó válasz tárgyalásakor a kormány egyik tagja a kabinet nevében foglalt állást a lei stabilizációja prellett. • Éppen ezért nagy riadalmat váltat i ki a Nemzeti Banlaaak az a bejelentése, hogy a lei revalorizdeióját kívánja és tartja szükségesnek, amit ma általában lehetetlennek tartanak. A Neműét! Bank ezt a politikát azzal igyekszik igazolni, hogy * ' « lei staMlizáoiójához okvetlenül külföldi kölcsönre van szükség, e*t pedig a mai körülmények kozott csak igen súlyos föltételek mellett lehetne megkapni, másrészt a banknak magának nincsen elegendő anyagi eszköze, heg)’ a devizapolitika folytatásához szükséges külföldi devizát beszerezze. Arra is hivatkozik a Nemzeti Bank, hogy noha a kereskedelmi mérleg az idén mintegy négy nvil- Kárddal aktív, azonban a fizetési mérleg passzivitása hat milliárdot tett ki, ami szintén lehetetlenné tenné a stabilitás föntartását. Azonban a Nemzeti Banktól közölt ezen adat — a 6 milliárdos deficit a fizetési mérlegben — ntég megerősítésre szorul. Mindeddig nem sikerült a fizetési mérleget pontosan összeállítani, mert teljesen hiányzanak az adatok. Ha azonban elfogadjuk a hatmilliárdos hiányt, úgy a jövőben még rosszabbak a kilátások: az áílamkökeöntök kamat szolgálatát meg kell kezdeni, úgyszintén meg kell kezdeniük a magánosoknak is a moratórium alá eső •dósSágoknak a törlesztéséi. A külföldi Icölesőnök annuitásai is rendkívül nagy összegeket emésztelek föl. Mindezeken kívül, esaitois azon külföldi valuták összege, amelyet a magánosok a deviza- központ utján igényellek, 1926-ban 34.982 millió áeit teli 1925-ben ez az összeg 1 milliárdda! volt kisebb. Maga a 35 milliárdos igénylés nem te lenne túlságosan magas, ha a 34 mllldárdot kilövő importot és a 88 milliárd ot tevő exportot tekintjük. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy a kivitelből befolyó összegeknek csak kis része kerül vissza az országba; a petróleum- és favállalatok, amelyok többnyire idegen kézben vannak, csak annyi devizát adnak el a belföldön, amennyire az üzem fertsrtáeára okvetlen szükségük van. viszont a kiviteli ás beviteli statisztika értékmegállapM- eai nem felelnek üveg a tényleges piaci áraknak. Végül is jelentékeny az az összeg, amelyre az államnak van szük»ig© a kamatszolgálat céljaira és amely igénylés nem kerül a devizabizoftság ebé, úgyszintén igen tekintélyes összegre ragnak a közvetlenül, magánúton lebonyolított átutalások is. Mindezek a tételek arra engednek következtetni, kogy még igen hosszú ideig passzív fizetési mérlegre számíthatunk, ami megnehezíti a stabilizációt. többi politikai pártok a közgazdasági élet minden tényezőijének a kívánságára a stabilizáció, még pedig a legális és tényleges stabilizáció mellett foglaltak állást. Közben, az ellenzékben, Vlntila Bratnanu is a stabilizáció, még pedig a tényleges stabilizáció mellett nyilatkozott. Most azuLán megjelent a Nemzeti Banknak 1926-ról szóló jelentése, amely nem kis meglepetéssel szolgált: a Jegybank nyíltan a re valorizáció hívének vallja magát. A Nemzeti Bank, amelynek tudvalévőleg tulajdonképpen csak a kormány pénzügyi politikája végrehajtójának kellene lennie, ellentétben a kormány nyilatkozataival, amelyek a lei stabilizációját hangoztatták, a lassú, fokozatos reva!orizáció szükségességét hangoztatja. A nézeteknek ez a divergenciája, amelyhez még az a körülmény is járult, hogy a Nemzeti Bank nem rendelkezik elegendő devizával, hogy legalább a lei árfolyamának súlyos kilengéseit megakadályozza, okozza, hogy a román valuta olyan ingadozásoknak vau kitéve, amelyhez hasonlót sehol som találunk. Az alanti táblázat a lég világosabban igazolja ezt az állításunkat. A román valuta problémája csakis külföldi kölcsön segítségével oldható meg. Ha a Nemzeti Bank úgy is gondolja, hogy a külföldtől a jelen pillanatban nem kaphat Románia megfelelő föltételek mellett kölcsönt, mégis rá kell mutatnunk arra, hogy éppen most kerül aláírásra a 200 millió aranymá rkás német kölcsön, amelynek egy része, 40 millió, Berlinben marad, hogy a stabilizáció keresztülvitelének egyik alaptényezőjéül szolgáljon. De ezen a kölcsönöu kívül még több tárgyalás folyik, igy Angliában és Olaszországban is, amelyek némi eredménnyel kecsegtetnek. Ha Romániának sikerül a szerencsétlen politikával tönkretett hitelét újra restabilizálni, úgy könnyen 'kap kölcsönt, amely a valuta állandóságát biztosítja. Ha pedig a valuta már stabil, a külföld Is szívesen ad újabb kölcsönt, amire az országnak annyira szüksége van. Kovács Jenő dr. Február végén közel 7 miliiárdra emelkedett a bankjegyforgalom. A Csehszlovákiai Nemzeti Bank jelentése szerűit a bankjegyforgalom a februári ultiméra 585.7 millióval 6.9 milliárd koronára emelkedett. A zsirószámla 573.7 millióval 1.726 miliiárdra csökkent. A nemesfémkészlet 7.6 milliós növekedést mutat és 48 ezer koronával múlja felül az egy- milliárd koronát. A valutakészlet 13 millió koronával 2.021 miliiárdra ugrott. Az epyéb aktívák 22, az egyéb passzívák 57.4 milliós csökkenést tartalmaznak. Február 28-án 258 millió korona értékű aprópénz volt-forgatómban, A vahitárls fedezet aránvszáma 75.4 százalékot tett ki. A földmivelésügyi miniszter programja. | A cseh mezőgazdasági egyesületek legutóbbi teljes ülésén Srdinkó dr. földmivelésügyi miniszter részletes programot adott, melyből a következőket emeljük ki: A földmivelésügyi minisztériumban egv a közeli napokban tartott ankét alkalmából megállapították, hogy Csehszlovákiában még kétmillió hektár területet kell meiiorizálni. Az államfordulat óta mintegy 70.000 hektár terjedelmű területet melionizáltak,’ a jövőben pedig 30.000 hektárnyi terület iaviiását vették tervbe, ami évenként 200 millió korona kiadással jár. Kilátásba van helyezve, hogy a központi biztositő intézet a talajjavítás céljaira évenként 100 millió koronát rendelkezésre bocsát. Az erre vonatkozó törvényjavaslat, illetőleg novella már elkészült a földmiv el és ügyi minisztériumban. A sík vidékek elektromosiíására előirányzott évi 10 millió korona nem lesz elegendő, mert már most túllépték ezt az összegei az 1927-es esztendő számára és hogy még a több; beérkezett kérvényeket is kedvezően tudják elintézni, ehhez még 73 millió korona lenne szükséges. A sik területeknek alig egvharmada van elektromos árammal ellátva, inig kétharmad része, körülbelül 12.000 község várja az elektromosa- tűst, amihez másfélmilliárd korona és 70 esztendő lenne szükséges. Hogy a sik vidékek elektromos árammal való ellátását ke- rasztülvihesaék, ahhoz a finanszírozásnak egv másik módja letnue szükséges, amint ez például az útépítő alapnál megvan. Dacára a gépekkel való berendezkedés előnyeire, a mezőgazdaságban szükséges volna, hogy mezőgazdáink a lótenyésztéssel is foglalkozzanak, A köztársaság megalakulása óta a külföldről 37.000 lovat szállítottak be 170 millió i korona értékben. Ezzel szemben tejtermelé- i sünk különösen az osztrák magas vám következtében erősen megcsappant, úgy hogy a tejtermelésben fölöslegünk mutatkozik. A fogyasztás művelésére szükséges volna a tanuló ifjúságot a fogyasztásra buzdítani. Ami az árpa- és cukorrépatermelést illeti, ez 950.000 hektárról 750.000 hektárra esett. Németország, Olaszország és Svájc á maláta behozatalunk ellen magas vámokkal védekezik. A cukoripar jelenlegi krízise annak a véleménynek adott kifejezést, hogy a cukorrépa termelését korlátoznunk kell. Ez azonban — vélte a miniszter — nem hozna gyógyulást az állam gazdaságában. Hogyha tehát a cukoripart fenn kell tartani, akkor a belföldi cukor árát emelni kell. A mezőgazdaság egyik további gondja a szociális biztosítás terhe, amely a termelési költségeket nagy mértékben drágítja. Ezért szükséges az. hogy a szociális biztosítási törvényt novelláliák. még pedig abban az irányban, hogv a munkaadó és munkás befolyása meg legyen osztva és találjanak módot a mezőgazdasági munkások biztosítására, valamint az idénymunkások biztosítását is rendezni kell. A kereskedelmi szerződéseknél arra kell különös figyelmet szentelni, hová irányul a legnagyobb kivitelünk. A kivitel és behozatal aránva az egves államokkal a következő: Németország 22:8, Ausztria 17:11, Magyarország 6:24, Svájc 3:2 és Lengyelország 3.5:11 százalék. Iparunknak kell tehát meghozni azt az áldozatot. amellyel mezőgazdaságunkat talpra állíthatjuk. . . A ró paárkanílik tusnál a földmiv©)©#' ügyi miniszter interveniál. Ugyanis szerdára hívták meg a két fél képviselőit közös tanácskozásra, amelyen a földmivelésügyi miniszter fog elnökölni. Remélik, hogy sikerülni fog közös plattíormot találni és közeledést elérni. Ma lesz a cukorgyári képviselők előzetes tárgyalása a répatermelők delegációjával A gyáripar löltámaisztása Iglón. Igló város az erdőinek kitermelésére legutóbb megtartott versenytárgyalás eredménye alapján jelentős uj bevételhez jut, amelynek fölhasználására nézve most folynak a tárgyalások. A tervek előterében az iglói ipar fejlesztése áll. Elsősorban a város nagy gipsz- bányáinak kitermelését tervezik. Szó van arról is, hogy a Budapestre költözött Hal tettbe rg©r-4éle textilgyür telepén is u:j ipari vállalkozás induljon meg. .Hónapvégi inzolvenriák Magyarországon. Budapestről jelentik: A hónap végén ismét szaporodott az dnzolvenciák száma, ami azonban már megszokott jelenség. Érdekes, hogy ezúttal inkább a vidéki detailisták köréből kerülnek ki a fizetés- képtelen cégek, míg a fővárosban aránytalanul kisebb a bejelentések száma. A vidékiek nagyrészt párezer pengős ügyek, úgy, hogy a februári statisztika összegszerűség dolgában 'kedvezőbben fog alakulni a januárinál is. Kuba szigetén a jövő cnkorkanrpáuy mennyiségét megint csökkentik. Havannából jelentik, hogy Kuba elnöke dekrétumot irt alá, amely szerint a jövő cukortenmés is csak 425 millió tonna lesz. A „Wcltliander* 5-ik, gazdagon illusztrált száma, mint a prágai tavaszi míntavásár tudósítójának első száma, rendkívül érdekes tartalommal most jelent meig. A füzetben kitűnő szakemberek a kereskedelem és az ipar kérdéseivel foglalkoznak behatóan. A füzet ára 80 fillér. Előfizetése egy évre a belföldön 20 korona, külföldön 40 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal Prága VII., Veletrzni tr. 2C0. A nagykereskedelmi! index február elsejére: 975 a múlt hónapi 979-eel szemben. A február elsejei index Csehszlovákiában február elsején a statisztikai hivatal jelentése szerint alacsonyabb volt, mint január elsején. Február elsején a háború előtti nívóhoz viszonyítva 975 volt (aranyban 142.5), szemben a januári 979 (143.1)-el. A január— februári árhullámzás kiegyenlítési törekvést mutat. AUTÓBUSZOKAT 11,16,22 es32 üléssel személyszáliilásra épített chassisvaí szállií AGRARIA p.t BRÁTíSUVA Rózsa ucoa 14, »i >i ............. , — —..30. íg y fiatalít és szépít a S (Sorai! -créme Corall-puder CöFSikzappan Foíerakat * C. 5. R. rémeire: Vörös Rák gyogyíá?, Bratislava. Táncolt On már UvegpadlónT Volt ös mir körülragyogva a Jtgcsodísabb világiUai elfeklnsokkal? Bizonyara n«ra! Bit a külföldi újdonságot láthatja te elverhet: a Cristal Pavilloitban „Daiiborko" kAvóház, Praha IV., Eacer.lho 290 caffé „Espresso” — ftegyedliteres bőreit Külföldi gazdasági hírek. Az olasz tőzsdéd áremelkedések arányait abból is megítélhetjük, hogy újév óta a Banca Comnierciale, az Olasz Bank anya intézetének részvénye 964 líráról 1190-re drágult, a Banca d‘ítalia-nál az áremelkedés darabonként 330 líra. Legújabb arányú javulást a Fiat- részvények mutatják, amelyek január eleje óta 806 líráról 424-re tehát csaknem 40 százalékkal drágultak. — Berlini jelentések ezerint az Ufa szanálására kizárólag német tőkecsoportok 45 millió márkát szánnak és az ügyek rendezése után a vállalat a francia, olasz és északi gyárakkal kooperálva fogja fölvenni a versenyt a kontinenst domináló amerikai filmgyárakkal szemben. — Az Erd élyben működő biztosit ótársaságok március elsejével uj tüzbizfoeiíám díjszabásokat lépt ettek életbe, amelyek ugyanazon tételekhez igazodnak, mint. aminők Romániában általában használatosak. — Németországi tőkecsoport a jugoszláv tengerparton uj. nagyobbszabásu szállodákat szándékozik építeni, amelyekkel fölvenné a versenyt az olasz Quaraero látogatott fürdőivel. — Franciaországban az elmúlt hónapban egyszerre 10 német biztosítói ár sutát kapott működési engedélyi. A magyar gyáripar számára 3—4 éri foglal- kortatás biztosítottnak látszik. Budapestről jelentik: A kormány, a városok, a MÁV és a főváros, valamint a villamos centrálé beruházásad nagy perspektívát ígérnek a magyar gyáripar foglalkoztatására. Nincs a gyáriparnak olyan ágazata, mely ezekben a megrendelésekben ne részesedne. A gyárosok körében úgy látják, hogy az eddig lekötött ügyletek és a közeire várható megrendelések 3—4 évre való foglalkoztatást jelentenek a gyárak számára. Minden iparágarak fog jutni a megrendelésekből kisebb-nagyobb mértékben és ebben a konjunktúrában a kereskedelem is kiveszi a maga részét. Részben a kereskedelem fogja közvetíteni a szállítások bizonyos hányadát, másrészt pedig n foglalkozáriioz jutott mumkáetömegek fogyasztó- képesség© emelkedik és növeli a kereskedelem forgalmát. A diszkoutieszáJ ti tás kérdése. A tőzsdén tegnap azt beszél léik, hogy a Csehszlovák Nemzeti Bank a diszkont csökken lésének kérdésével foglalkozik. Értesül? síink szerint az utolsó közgyűlésen ugyan foglalkoztak ezzel a tervvel, de döntésre sor nem került. A legközelebbi bankiauácsülésen megint foglalkozni, fognak vele, de dönteni Pospisil dr, elnök visszatérése előtt nem fognak.. TózáPÉio + Gyenge, majd szilárd irányzatú a prágai értéktőzsde. Az ipari részvények piacán emelkedtek: Első Pilseni 25, Budweisi Sör és Svetovar 20, Briimni Sör lő, Danek 12, Zettlitzi Kaolin 10, Solo 8, Cseh Kereskedelmi 7, Skoda 6, Rothau—Neu- deck 5, Nyugatceeh Saroott, Rriinni Gépek, Pozsonyi Kábel, Krizeiik 3 koronával. Estek: Cseh— Morva 78, Nordbahn 75, Nordbahn-b ónnak 40, Mo- ravia 30, Kolimi Szesz 20, Tejipar 15, Cseh Cukor 12, Prágai Vas 13, Aliséig! Vegyi 10, Rotfekostelelzi 9, Melichar 8, Sellier 5, Kolini Trágya 4, Poldd és Nyugatceeh Szén 3, Ringhoífer 2 koronával. A banlcpiacon Sloveneká 10, Cseh Unió és Angi o 2. Landerbank 1 koronát vesztettek. A beruiházási piacon L-járadék %, H-járadek 14 %-kal, az 1923-as beruházási és a 4.5%-os államkölcsön 5 fillérrel javultak. Az exőtapiacon Nemzeti Bankot 5070-nel jegyezték. Építkezési sorsjegyek 10 koronával járatták. + A prágai devizapiacon Madrid 1.50 koronával javult, Páris 0.075, Milánó 0.125, Becs 1 koronával estek.-f Nyugodt a prágai cukorpiac. Nyersárajegy- zés Aussig loko és kikötő 222. + Nyugodt a briinni tenr.énj tőzsde. A következő árakat jegyezték: Fehér bah 130—110, édes lucerna 425—430, burgonya 80—95, köles 275— 285, búzatakarmányliszt 150—160, buzakorpa 11-5— 120, rozskorpa 115—120. + Nem egység©* a budapesti értéktőzsde. •Gyöngébb nyitás után kedvezőbb berlini és bécsi hírekre a hangulat, megjavult. A kuíiezban Salgó és Rima szilárdak voltak. A legtöbb papír azonban gyönge irányzatú volt. Szilárdak voltak még. Bencéin, Felső Magj-a.r Beirg és Hűtten, Országos Fa és Magyar Cukor. Gyöngébb volt Urikány, Gsnz- papirok. Az árfolyamváltozások csak 1—2 pengői tettek ki. A forgalom kicsi volt. Egyes, a csehszlovák távirati iroda jelentésében nem foglalt értékek közül a M oki ár 82, Törökszentmiklósi 1.70, Pestszentlőrinci 1-3.90, Részványsör löl, Féltén 1425 pengős árfolyamot ért el.-f A mai budapesti terménytőzsde irányzaja — mint azt ottani szerkesztőségünk telelőn ou jelenti — csekély forgalom mellett alig változott- A következő árakat jegyezték: Tiszavidéki buza 34.30 —34.60, dunántúli' 3320—33.60, rozs 25A3—26, kö- zépminőségü árpa 32.20—22.70, zab 21^0—21-60, prompt tengeri 20.40—20.80, köles 19-50—20, korpa 16.40—16.80 pengő.-f Nem egységes a bécsi értéktőzsde. Röviddel nyitás után stagcáció állt be. A korlátban is csak igen kis üzlet volt. A hangulat azonban nem volt barátságtalan.-f Szilárd a berlini értéktőzsde. A moiitán- piac értékei 6, a hajójáéi értékek 7, a bankért-''kék 5—6%-kfil javultak. A villany- és gérayiac szilárd volt L.w . -WkA».-MIKIjAE