Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)

1927-03-03 / 51. (1385.) szám

9 192? március 3, csütörtök, •ára, A pool számára veszélyt jelent az a körül­mény, hogy hiányzik az eladó kartell jellege és tagjaira mindössze morális befolyást tud gyako­rolni A hosszra, vagy besszre spekuláló ma­nővereknél a pool nem vesz részi A kanadai buzapool megerősödésétől és a hasonlóan szerve­zeti farmerek eladási szövetkezeteinek összefogá­sából Európa mezőgazdasága nem várhat mást. mint & nemzetközi búzapiac megnyugvását. En­nek a nagy és hatásos szervezkedésnek az újvi­lágban az európai mezőgazdaságra meg lehet az a hatása, hogy az európai agrárkörök is belá'- ják a szövetkezeti terményértékesités nagyarányú megteremtésének szükségességét. Román valutaprobfémák Stabilizáció vagy revaiprlzácló! — A külföldi valuták ár­hullámzása a bukaresti piacon — Külföldi vaiutaforgaCom Bukarest, február végén. Románia ma Európának egyetlen állama, ■mely nem csak, hogy nem beverte még ki a via- íUrtájp a háború ütötte sebeket, de még csak meg sem határozta annak a politikának a körvonalait, amelyet követni akar, hogy a valutát talpra ál­lítsa. Míg a többi országok .amelyek valutái Ugyancsak nehéz sebekből béreznek, legalább va­lamit föl tudnak hozni mentségül, addig Románia egyes egyedül arra bávatkozhatík csak, hogy mind­eddig nem tudtak a politikai faktorok megálla­podni abban a tekintetben, mit akarnak. Románia rendkívül gazdag, komolyabb bel-, vagy külpoliti­kai bonyodalmak nem fenyegetik, inflációról is csak Igen kis mértékben lehet szó, hiszen a 21 milliárd leit kitérő bankjegyforgalom a mai 8 cen- tismeoe kurzus mellett is csak 630 millió arany­franknak felel meg, egyes-egyedül tehát a politi­kában kell keresni az okokat. A lel sorsát illetőleg a politikai tényezők vé­leménye még mindig nem egységes. Hossza időn keresetül V inti la Bratianu, a libe-rá- Mb párt pénzügy miniért ere, a stabilizáció ellen foglalt állást, ugyanakkor fogadta el a Nemzeti Bank is ezt, a revalorizációt követő elvet, míg a Az idegen valuták középárfolyama Bukarestben : 1925- ben Dollár Font sv. frank Márka ScMIHng magy. K csebszl. K I/egalaosomyabb 193.89 907.59 38.34 47.48 27.47 2.74 5.83 Kfeéip 209.08 1010.40 40.60 50.15 29.61 2.94 602 Legmagasabb 221.05 1060.57 42.94 63.16 31.36 3.10 6,57 1926- ban Legalacsonyabb I82i80 8SS.43 85.40 43uj8 25.89 2.57 o.4ő Közép 2i21.~ 1073.88 42.77 52.74 31.26 3.12 6.55 Legmagasabb 266.06 1393.09 61-OS 63.66 47.60 3.80 7.89 Fenti táblázatból világosiin kitűnik, hogy a Ibi elmúlt évben, az 1925. évi átlaggal szemben, a dollárnál 5.7%, az angol fontnál 7.25%, a svájci franknál é« a német márkánál 5% veszteséged imitál De sokkal súlyosabb a helyzet, fca figye­lembe vesszük, hogy a fenti árfolyamok már kö­zépárfolyamok, tehát már bizonyos fokiig kiegyen­lített kurzusok, wig * tényleges ingadozások ezen 35—45%-w in* gttdozáseal szemben nem ritkán, illetve nem egy valutánál még 70%-o4 is kiteltek. Nem csoda, ha ilyen körülmények között a román parlamentben is szószólóra talált, a* ipar ét ke­reskedelem kívánsága: a stabilizáció- Madgearu képviselő, a parasztpárt kiváló tagja, a kereske­delmi akadémia tanára, figyelmeztette a kor­mányt, hogy annak idején, a trónbeezédire adandó válasz tárgyalásakor a kormány egyik tagja a ka­binet nevében foglalt állást a lei stabilizációja prellett. • Éppen ezért nagy riadalmat váltat i ki a Nemzeti Banlaaak az a bejelentése, hogy a lei revalorizdeióját kívánja és tartja szükségesnek, amit ma általában lehetetlennek tartanak. A Nem­űét! Bank ezt a politikát azzal igyekszik igazolni, hogy * ' « lei staMlizáoiójához okvetlenül külföldi köl­csönre van szükség, e*t pedig a mai körül­mények kozott csak igen súlyos föltételek mellett lehetne megkapni, másrészt a bank­nak magának nincsen elegendő anyagi esz­köze, heg)’ a devizapolitika folytatásához szükséges külföldi devizát beszerezze. Arra is hivatkozik a Nemzeti Bank, hogy noha a kereskedelmi mérleg az idén mintegy négy nvil- Kárddal aktív, azonban a fizetési mérleg passzi­vitása hat milliárdot tett ki, ami szintén lehetet­lenné tenné a stabilitás föntartását. Azonban a Nemzeti Banktól közölt ezen adat — a 6 milliár­dos deficit a fizetési mérlegben — ntég megerősí­tésre szorul. Mindeddig nem sikerült a fizetési mérleget pontosan összeállítani, mert teljesen hiányzanak az adatok. Ha azonban elfogadjuk a hatmilliárdos hiányt, úgy a jövőben még rosszab­bak a kilátások: az áílamkökeöntök kamat szolgá­latát meg kell kezdeni, úgyszintén meg kell kez­deniük a magánosoknak is a moratórium alá eső •dósSágoknak a törlesztéséi. A külföldi Icölesőnök annuitásai is rendkívül nagy összegeket emészte­lek föl. Mindezeken kívül, esaitois azon külföldi valuták összege, amelyet a magánosok a deviza- központ utján igényellek, 1926-ban 34.982 millió áeit teli 1925-ben ez az összeg 1 milliárdda! volt kisebb. Maga a 35 milliárdos igénylés nem te lenne túlságosan magas, ha a 34 mllldárdot kilövő im­portot és a 88 milliárd ot tevő exportot tekintjük. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy a kivi­telből befolyó összegeknek csak kis része kerül vissza az országba; a petróleum- és favállalatok, amelyok többnyire idegen kézben vannak, csak annyi devizát adnak el a belföldön, amennyire az üzem fertsrtáeára okvetlen szükségük van. viszont a kiviteli ás beviteli statisztika értékmegállapM- eai nem felelnek üveg a tényleges piaci áraknak. Végül is jelentékeny az az összeg, amelyre az ál­lamnak van szük»ig© a kamatszolgálat céljaira és amely igénylés nem kerül a devizabizoftság ebé, úgyszintén igen tekintélyes összegre ragnak a közvetlenül, magánúton lebonyolított átutalások is. Mindezek a tételek arra engednek következtetni, kogy még igen hosszú ideig passzív fizetési mér­legre számíthatunk, ami megnehezíti a sta­bilizációt. többi politikai pártok a közgazdasági élet minden tényezőijének a kívánságára a stabilizáció, még pedig a legális és tényleges stabilizáció mellett foglaltak állást. Közben, az ellenzékben, Vlntila Bratnanu is a stabilizáció, még pedig a tényleges stabilizáció mellett nyilatkozott. Most azuLán meg­jelent a Nemzeti Banknak 1926-ról szóló jelentése, amely nem kis meglepetéssel szolgált: a Jegybank nyíltan a re valorizáció hívének vallja magát. A Nemzeti Bank, amelynek tudvalévőleg tulajdon­képpen csak a kormány pénzügyi politikája vég­rehajtójának kellene lennie, ellentétben a kor­mány nyilatkozataival, amelyek a lei stabilizáció­ját hangoztatták, a lassú, fokozatos reva!orizáció szükségességét hangoztatja. A nézeteknek ez a di­vergenciája, amelyhez még az a körülmény is já­rult, hogy a Nemzeti Bank nem rendelkezik ele­gendő devizával, hogy legalább a lei árfolyamá­nak súlyos kilengéseit megakadályozza, okozza, hogy a román valuta olyan ingadozásoknak vau ki­téve, amelyhez hasonlót sehol som találunk. Az alanti táblázat a lég világosabban igazolja ezt az állításunkat. A román valuta problémája csakis külföldi kölcsön segítségével oldható meg. Ha a Nemzeti Bank úgy is gondolja, hogy a külföldtől a jelen pillanatban nem kaphat Románia megfelelő föl­tételek mellett kölcsönt, mégis rá kell mutatnunk arra, hogy éppen most kerül aláírásra a 200 mil­lió aranymá rkás német kölcsön, amelynek egy ré­sze, 40 millió, Berlinben marad, hogy a stabilizá­ció keresztülvitelének egyik alaptényezőjéül szol­gáljon. De ezen a kölcsönöu kívül még több tár­gyalás folyik, igy Angliában és Olaszországban is, amelyek némi eredménnyel kecsegtetnek. Ha Ro­mániának sikerül a szerencsétlen politikával tönkretett hitelét újra restabilizálni, úgy könnyen 'kap kölcsönt, amely a valuta állandóságát bizto­sítja. Ha pedig a valuta már stabil, a külföld Is szívesen ad újabb kölcsönt, amire az országnak annyira szüksége van. Kovács Jenő dr. Február végén közel 7 miliiárdra emel­kedett a bankjegyforgalom. A Csehszlovákiai Nemzeti Bank jelentése szerűit a bankjegyfor­galom a februári ultiméra 585.7 millióval 6.9 milliárd koronára emelkedett. A zsirószámla 573.7 millióval 1.726 miliiárdra csökkent. A nemesfémkészlet 7.6 milliós növekedést mu­tat és 48 ezer koronával múlja felül az egy- milliárd koronát. A valutakészlet 13 millió koronával 2.021 miliiárdra ugrott. Az epyéb aktívák 22, az egyéb passzívák 57.4 milliós csökkenést tartalmaznak. Február 28-án 258 millió korona értékű aprópénz volt-forgatóm­ban, A vahitárls fedezet aránvszáma 75.4 százalékot tett ki. A földmivelésügyi miniszter programja. | A cseh mezőgazdasági egyesületek legutóbbi teljes ülésén Srdinkó dr. földmivelésügyi miniszter részletes programot adott, melyből a következőket emeljük ki: A földmivelés­ügyi minisztériumban egv a közeli napokban tartott ankét alkalmából megállapították, hogy Csehszlovákiában még kétmillió hektár területet kell meiiorizálni. Az államfordulat óta mintegy 70.000 hektár terjedelmű terüle­tet melionizáltak,’ a jövőben pedig 30.000 hek­tárnyi terület iaviiását vették tervbe, ami évenként 200 millió korona kiadással jár. Ki­látásba van helyezve, hogy a központi bizto­sitő intézet a talajjavítás céljaira évenként 100 millió koronát rendelkezésre bocsát. Az erre vonatkozó törvényjavaslat, illetőleg no­vella már elkészült a földmiv el és ügyi minisz­tériumban. A sík vidékek elektromosiíására előirányzott évi 10 millió korona nem lesz elegendő, mert már most túllépték ezt az összegei az 1927-es esztendő számára és hogy még a több; beérkezett kérvényeket is kedvezően tudják elintézni, ehhez még 73 millió korona lenne szükséges. A sik terüle­teknek alig egvharmada van elektromos árammal ellátva, inig kétharmad része, kö­rülbelül 12.000 község várja az elektromosa- tűst, amihez másfélmilliárd korona és 70 esztendő lenne szükséges. Hogy a sik vidé­kek elektromos árammal való ellátását ke- rasztülvihesaék, ahhoz a finanszírozásnak egv másik módja letnue szükséges, amint ez például az útépítő alapnál megvan. Dacára a gépekkel való berendezkedés előnyeire, a mezőgazdaságban szükséges volna, hogy me­zőgazdáink a lótenyésztéssel is foglalkozza­nak, A köztársaság megalakulása óta a kül­földről 37.000 lovat szállítottak be 170 millió i korona értékben. Ezzel szemben tejtermelé- i sünk különösen az osztrák magas vám követ­keztében erősen megcsappant, úgy hogy a tejtermelésben fölöslegünk mutatkozik. A fo­gyasztás művelésére szükséges volna a tanuló ifjúságot a fogyasztásra buzdítani. Ami az árpa- és cukorrépatermelést illeti, ez 950.000 hektárról 750.000 hektárra esett. Németor­szág, Olaszország és Svájc á maláta behozata­lunk ellen magas vámokkal védekezik. A cu­koripar jelenlegi krízise annak a vélemény­nek adott kifejezést, hogy a cukorrépa ter­melését korlátoznunk kell. Ez azonban — vélte a miniszter — nem hozna gyógyulást az állam gazdaságában. Hogyha tehát a cukor­ipart fenn kell tartani, akkor a belföldi cukor árát emelni kell. A mezőgazdaság egyik to­vábbi gondja a szociális biztosítás terhe, amely a termelési költségeket nagy mérték­ben drágítja. Ezért szükséges az. hogy a szo­ciális biztosítási törvényt novelláliák. még pedig abban az irányban, hogv a munkaadó és munkás befolyása meg legyen osztva és találjanak módot a mezőgazdasági munkások biztosítására, valamint az idénymunkások biztosítását is rendezni kell. A kereskedelmi szerződéseknél arra kell különös figyelmet szentelni, hová irányul a legnagyobb kivite­lünk. A kivitel és behozatal aránva az egves államokkal a következő: Németország 22:8, Ausztria 17:11, Magyarország 6:24, Svájc 3:2 és Lengyelország 3.5:11 százalék. Ipa­runknak kell tehát meghozni azt az áldoza­tot. amellyel mezőgazdaságunkat talpra állít­hatjuk. . . A ró paárkanílik tusnál a földmiv©)©#' ügyi mi­niszter interveniál. Ugyanis szerdára hívták meg a két fél képviselőit közös tanácskozásra, amelyen a földmivelésügyi miniszter fog elnökölni. Remélik, hogy sikerülni fog közös plattíormot találni és közeledést elérni. Ma lesz a cukorgyári képviselők előzetes tárgyalása a répatermelők delegációjával A gyáripar löltámaisztása Iglón. Igló város az erdőinek kitermelésére legutóbb megtartott ver­senytárgyalás eredménye alapján jelentős uj be­vételhez jut, amelynek fölhasználására nézve most folynak a tárgyalások. A tervek előterében az iglói ipar fejlesztése áll. Elsősorban a város nagy gipsz- bányáinak kitermelését tervezik. Szó van arról is, hogy a Budapestre költözött Hal tettbe rg©r-4éle textilgyür telepén is u:j ipari vállalkozás induljon meg. .Hónapvégi inzolvenriák Magyarországon. Bu­dapestről jelentik: A hónap végén ismét szaporo­dott az dnzolvenciák száma, ami azonban már meg­szokott jelenség. Érdekes, hogy ezúttal inkább a vidéki detailisták köréből kerülnek ki a fizetés- képtelen cégek, míg a fővárosban aránytalanul ki­sebb a bejelentések száma. A vidékiek nagyrészt párezer pengős ügyek, úgy, hogy a februári sta­tisztika összegszerűség dolgában 'kedvezőbben fog alakulni a januárinál is. Kuba szigetén a jövő cnkorkanrpáuy mennyi­ségét megint csökkentik. Havannából jelentik, hogy Kuba elnöke dekrétumot irt alá, amely sze­rint a jövő cukortenmés is csak 425 millió tonna lesz. A „Wcltliander* 5-ik, gazdagon illusztrált szá­ma, mint a prágai tavaszi míntavásár tudósítójá­nak első száma, rendkívül érdekes tartalommal most jelent meig. A füzetben kitűnő szakemberek a kereskedelem és az ipar kérdéseivel foglalkoz­nak behatóan. A füzet ára 80 fillér. Előfizetése egy évre a belföldön 20 korona, külföldön 40 ko­rona. Szerkesztőség és kiadóhivatal Prága VII., Veletrzni tr. 2C0. A nagykereskedelmi! index február elsejére: 975 a múlt hónapi 979-eel szemben. A február el­sejei index Csehszlovákiában február elsején a statisztikai hivatal jelentése szerint alacsonyabb volt, mint január elsején. Február elsején a háború előtti nívóhoz viszonyítva 975 volt (aranyban 142.5), szemben a januári 979 (143.1)-el. A január— februári árhullámzás kiegyenlítési törekvést mutat. AUTÓBUSZOKAT 11,16,22 es32 üléssel személyszáliilásra épített chassisvaí szállií AGRARIA p.t BRÁTíSUVA Rózsa ucoa 14, »i >i ............. , — —..30. íg y fiatalít és szépít a S (Sorai! -créme Corall-puder CöFSikzappan Foíerakat * C. 5. R. rémeire: Vörös Rák gyogyíá?, Bratislava. Táncolt On már UvegpadlónT Volt ös mir körülragyogva a Jtgcsodísabb világiUai elfeklnsokkal? Bizonyara n«ra! Bit a külföldi újdonságot láthatja te elverhet: a Cristal Pavilloitban „Daiiborko" kAvóház, Praha IV., Eacer.lho 290 caffé „Espresso” — ftegyedliteres bőreit Külföldi gazdasági hírek. Az olasz tőzsdéd ár­emelkedések arányait abból is megítélhetjük, hogy újév óta a Banca Comnierciale, az Olasz Bank anya intézetének részvénye 964 líráról 1190-re drá­gult, a Banca d‘ítalia-nál az áremelkedés darabon­ként 330 líra. Legújabb arányú javulást a Fiat- részvények mutatják, amelyek január eleje óta 806 líráról 424-re tehát csaknem 40 százalékkal drá­gultak. — Berlini jelentések ezerint az Ufa szaná­lására kizárólag német tőkecsoportok 45 millió márkát szánnak és az ügyek rendezése után a vál­lalat a francia, olasz és északi gyárakkal koope­rálva fogja fölvenni a versenyt a kontinenst do­mináló amerikai filmgyárakkal szemben. — Az Erd élyben működő biztosit ótársaságok március el­sejével uj tüzbizfoeiíám díjszabásokat lépt ettek életbe, amelyek ugyanazon tételekhez igazodnak, mint. aminők Romániában általában használatosak. — Németországi tőkecsoport a jugoszláv tenger­parton uj. nagyobbszabásu szállodákat szándéko­zik építeni, amelyekkel fölvenné a versenyt az olasz Quaraero látogatott fürdőivel. — Franciaor­szágban az elmúlt hónapban egyszerre 10 német biztosítói ár sutát kapott működési engedélyi. A magyar gyáripar számára 3—4 éri foglal- kortatás biztosítottnak látszik. Budapestről jelen­tik: A kormány, a városok, a MÁV és a főváros, valamint a villamos centrálé beruházásad nagy perspektívát ígérnek a magyar gyáripar foglalkoz­tatására. Nincs a gyáriparnak olyan ágazata, mely ezekben a megrendelésekben ne részesedne. A gyárosok körében úgy látják, hogy az eddig lekö­tött ügyletek és a közeire várható megrendelések 3—4 évre való foglalkoztatást jelentenek a gyárak számára. Minden iparágarak fog jutni a megren­delésekből kisebb-nagyobb mértékben és ebben a konjunktúrában a kereskedelem is kiveszi a maga részét. Részben a kereskedelem fogja közvetíteni a szállítások bizonyos hányadát, másrészt pedig n foglalkozáriioz jutott mumkáetömegek fogyasztó- képesség© emelkedik és növeli a kereskedelem forgalmát. A diszkoutieszáJ ti tás kérdése. A tőzsdén teg­nap azt beszél léik, hogy a Csehszlovák Nemzeti Bank a diszkont csökken lésének kérdésével fog­lalkozik. Értesül? síink szerint az utolsó közgyűlé­sen ugyan foglalkoztak ezzel a tervvel, de döntés­re sor nem került. A legközelebbi bankiauácsülé­sen megint foglalkozni, fognak vele, de dönteni Pospisil dr, elnök visszatérése előtt nem fognak.. TózáPÉio + Gyenge, majd szilárd irányzatú a prágai értéktőzsde. Az ipari részvények piacán emelked­tek: Első Pilseni 25, Budweisi Sör és Svetovar 20, Briimni Sör lő, Danek 12, Zettlitzi Kaolin 10, Solo 8, Cseh Kereskedelmi 7, Skoda 6, Rothau—Neu- deck 5, Nyugatceeh Saroott, Rriinni Gépek, Pozso­nyi Kábel, Krizeiik 3 koronával. Estek: Cseh— Morva 78, Nordbahn 75, Nordbahn-b ónnak 40, Mo- ravia 30, Kolimi Szesz 20, Tejipar 15, Cseh Cukor 12, Prágai Vas 13, Aliséig! Vegyi 10, Rotfekostelelzi 9, Melichar 8, Sellier 5, Kolini Trágya 4, Poldd és Nyugatceeh Szén 3, Ringhoífer 2 koronával. A banlcpiacon Sloveneká 10, Cseh Unió és Angi o 2. Landerbank 1 koronát vesztettek. A beruiházási piacon L-járadék %, H-járadek 14 %-kal, az 1923-as beruházási és a 4.5%-os államkölcsön 5 fillérrel javultak. Az exőtapiacon Nemzeti Bankot 5070-nel jegyezték. Építkezési sorsjegyek 10 koronával já­ratták. + A prágai devizapiacon Madrid 1.50 koroná­val javult, Páris 0.075, Milánó 0.125, Becs 1 ko­ronával estek.-f Nyugodt a prágai cukorpiac. Nyersárajegy- zés Aussig loko és kikötő 222. + Nyugodt a briinni tenr.énj tőzsde. A követ­kező árakat jegyezték: Fehér bah 130—110, édes lucerna 425—430, burgonya 80—95, köles 275— 285, búzatakarmányliszt 150—160, buzakorpa 11-5— 120, rozskorpa 115—120. + Nem egység©* a budapesti értéktőzsde. •Gyöngébb nyitás után kedvezőbb berlini és bécsi hírekre a hangulat, megjavult. A kuíiezban Salgó és Rima szilárdak voltak. A legtöbb papír azonban gyönge irányzatú volt. Szilárdak voltak még. Ben­céin, Felső Magj-a.r Beirg és Hűtten, Országos Fa és Magyar Cukor. Gyöngébb volt Urikány, Gsnz- papirok. Az árfolyamváltozások csak 1—2 pengői tettek ki. A forgalom kicsi volt. Egyes, a csehszlo­vák távirati iroda jelentésében nem foglalt értékek közül a M oki ár 82, Törökszentmiklósi 1.70, Pest­szentlőrinci 1-3.90, Részványsör löl, Féltén 1425 pengős árfolyamot ért el.-f A mai budapesti terménytőzsde irányzaja — mint azt ottani szerkesztőségünk telelőn ou je­lenti — csekély forgalom mellett alig változott- A következő árakat jegyezték: Tiszavidéki buza 34.30 —34.60, dunántúli' 3320—33.60, rozs 25A3—26, kö- zépminőségü árpa 32.20—22.70, zab 21^0—21-60, prompt tengeri 20.40—20.80, köles 19-50—20, kor­pa 16.40—16.80 pengő.-f Nem egységes a bécsi értéktőzsde. Rövid­del nyitás után stagcáció állt be. A korlátban is csak igen kis üzlet volt. A hangulat azonban nem volt barátságtalan.-f Szilárd a berlini értéktőzsde. A moiitán- piac értékei 6, a hajójáéi értékek 7, a bankért-''kék 5—6%-kfil javultak. A villany- és gérayiac szilárd volt L.w . -WkA».-MIKIjAE

Next

/
Thumbnails
Contents