Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)
1927-03-27 / 72. (1406.) szám
1927 nuLwáii* 27. vasárnap. í [Még nem biztos. De az ottaniadnak küldesse el őszinte üdvözleteimet. Nagyon szeretem Őket. Már indul is a társalgó égési hada. ©gyelő csenget, próba van. — Fedák Zsazsa feláll s az ő jellemző elŐrehajló tartásával int búcsút keztyüs kezével. A szűk, örvényes folyosók sötétjéből még visszajön: — Hát: amint mondtam! Semmi szerénység. ha Zsázsához el akar jutni, igy van jók igaza van. Aztán, ha Strorg megjön Amerikából,- írni kell ám róla, na, pá, pá, Isten vele. Hát igy volt. Szombat,hy Viktor. A népszövetség sikertelen harca az ópium ellen (renf, március 26. (A P. M. H. genfi levelezőjétől.) A. népszövetség ópium bizottságának most megtartott ülése érdekes statisztikai anyagot hozott nyilvánosságra. Az ópiuín és a kokain elleni harc nem u-j keleti), azonban a küzdelem régi metódusai épp úgy sem jártak eredménnyel, mint a mostaniak, amelyeket a népszövetség kiküldött bizottsága igye. kéz ■ alkalmazni. Az 1912-ben kötött nemzetközi hágai egyezmény az ópium, morfium ós kokain forgalmát szigorú ellenőrzéshez kötötte. A békeszerződések alapján az összes államok kötelesek voltak a másfél évtizeddel azelőtt kötött nemzetközi egyezményt. a gyakorlatban alkalmazni, amely igy 1921-ben .lépett életbe. A népszövetség 1924 novemberében és 1925 februárjában 41 állam delegátusainak részvételével külön konferenciákat tartott a morfium, ópium és kokain elleni küzdelem haiássc's.ibbtá tétele érdeloében azonban, m összes intézkedések mindeddig eredménytelenek maradtak. A mostan megtartott harmadik konferencián ki- .. Hint, hogy miért nem lehet az ópium-csempészést megakadályozni. Az angol-indiai kormánynak az ópium monopóliumból miíLókra menő jövedelme vau angol fontokban. Hasonlóképpen nagy jövedelni ékkel rendelkezik Holla,nd-India és a francia fennhatóság alatt álló Indokina- Ige- tehát annak n hérom birodalomnak, nem érd#' ke, hogy az ópiumok eres keddiem megako- ddh/ozfassék és ezért szabotálják a nép- * szövetség Rendelkezéseit. A mostani konferencián Anglia delegátusai olyan magatartást, tanasitottak, hogy az Ész&kamerikai Egyesült Államok kiküldöttei megállapították, mí-sérint az. egész akció nélkülözi. a komolyságot és elhagyták :a konferenciák -. -cM !:yM l így tehát- .•*; népszöyeteég - többi tagjainak minden jóakarata 'ellenébe Anglia, Franciaország ós Hollandia lehetetlenné teszik a. pusztító kéjszerek elleni harcot. xx A Brehtu: Az állatok világa, nemcsak tudományt ad, hanem magát az életet, ezért vegye meg. Nyolc láda hamis csehszlovák pénzt találtak Nagyváradon Tiz embert letartóztattak — Széle* arányokban folyik a nyomozás — A Prágai Magyar Hírlap munkatársától -Nagyvárad, március 26. A nagyváradi rendőrség betek óta egy pénzhamisító banda után folytat erélyes nyomosáéi. Bihaj-megye területén ugyanis az utóbbi időben nagy mennyiségben hoztak forgalomba hamisított csehszlovák bankjegyeket, amelyek meglehetősen hii utánzatok voltak, úgy hogy a. hamisítóknak sokat sikerült elhelyezni belőlük. Amikor a rendőrség a pénzhamisító banda működésére rájött, nyomban nagy energiával indította meg a nyomosáét, amely eredményre is vezetett. A tegnapi nap folyamán letartóztattak tiz egyént, akik a pénzhamisításban, illetőleg a hamis pénz forgalomba hozatalában súlyosan kompromittálva vannak. A nyomozás folyamán sikerült nyolc láda hamis csehszlovák bankjegyet is lefoglalni, amelyeket ideiglenesen az ügyészség biinjelraktárában helyeztek el. A vizsgálat még folyik * a letartóztatottakat ma á-tk isérték az ügyészségre. A nyomozás érdekében a letartóztatottak neveit még nem közölték a nyilvánossággal, de az ügyben szenzációs fejlemények várj ráták. A bolzenai kisértetjárás Egész mindennapos kisértettörténet, amelynek nagyon természetes háttere van — Amikor Francesco pofot kap és halálra rémül a kísértettől eV XVVt>- y Táncolt ön már Uvegpadtón! Volt Ön már körtílragyogva s legcsodssabb világítási i-ttektusi'kkjl? Bironyár* n«tn' Ért » külföldi ujdoo»»síot Utbatj* ej élvezheti » Cristal Pavillonban „Daliborka11 kávéház, Praha IV., Bodenlho 290 Caffé „Espre*so“ — Negyedlfteres borok Milánó, március 26. Milánó közelében, pgy kis városikában, Villa Boiiíenábau, kisér let járó? volt. Három hónappal ezelőtt a kis hegyi városkában, amely az évnek háromnegyed részében a külvilágtól tel van zárva, egy szellem telepedett meg, mindenféle csodálatos dolgot vitt véghez, vakmerő csínyeket követett el, amelyek a falu egész lakosságát rémületbe ejtették, röviden úgy viselkedett, amint ezt egy jól nevelt szellemtől várni lehetett. Hol itt, hol ott kopogtatott a szellem, természetesen a .kísértetek órájában, megveregette a kis kunyhók aijta.it és ablakait nyávogott mekegett, láncokkal csörömpölt, egy szóval semmit sem törődött azzal, hogy a szegény hegyi lakóknak, akik egész napjukat nehéz munkában töltötték el, éjszakának évadiján éjjeli pihenőre van szfükségük. ■ Ámbár a férfiak, —és itt: újból be- bfoonycsodik, hogy meninytiivel gyengébb ter- mészetü a női nem, — kevesebbet törődtek a szellem ősinydevése ivei és nyugodtan nyújtóztak tovább ágyokban, ha felhangTott a kísérteties sör ej. De az asszonyok! Hogyan gondolhatott volna Lidip. vagy 0ÍöV3niuav vagy. Száilvia az. .alvásra akkor, amidőn odaMrnn egy elátkozott lélek bolyong, nyivákol és mefcegk Tehát addig lármáztak, addig .piszkálták a kényelmes férfiakat, amig azok is felébredtek, és most. már együtt hallgatták a borzadály hangijait. ' A szellem háromhónapos működése alatt komolyabb gönoszteítet nem követett el. És igy a jó bolzenaiak úgy magukban befelé kissé büszkék is voltak az ő kiváltságukra, az ő küllőn házi kísérletükre, amilyennel nem dicsekedhettek a szomszéd falvak. Szinte irigyelték is a bolzenaiakat az ő csodálatos Visértetük miatt. A természetes és természet- fölötti világnak ez a békés együttélése azonban nemsokára szomorú . zavart szenvedett. Töriéiit. pedig ez a következőképen: Egy’’ éjjelen a fiatal Franeesco R ipámon- be, aki csak- nemrégiben házasodott, hazatért a munkából. Erdei favágó volt és szépen keresett, • úgyhogy felesége, a csodaszép Marietta úgy öltözködhetett és olyan passziókat engedhetett meg magának, mint egy' valódi signora. Nagyon bosszankodtak ezen a többi asz- szonyojk, akik nem voltak hasonló kedvező helyzetben. Mert Mariettának vélt egy fekete selyemmiedere, sók szemet kápráztató lánca és két nehéz aranyból készült fülönífüggője. Csak nemrégiben, vásárolt neki Fraooesoo valódi ..ezüst, kajr^dírüket^amelyek fónylétteik %rlkeljéölés ösörg^t aőtak^. ánxf&op Marietta feíeünéií e förtmis^'' IcáTjatt a A ’rd&M nyelvek azt suttogták, hogy Francesco hém is favágásból keresi a sok pénzt, amellyel feleségét. ékesíti, . hanem- sokkal jövedelmezőbb fogláikozást üz. a csempészetet. T>e ezt. sem vették Francotól. tossz néven, a hegylakók szemében a csempészés igen megbecsülésre méltó dolog, és miért ne űzze azt az -ember, ha a pénzügyőrök annyira ősi;-mik, hogy nem tudják rajtaérni a csempészi. , .Egy éjjel tehát Franco visszaféri a titokzatos munkájából. És - mivel nagyon .hideg volt, hogy a külső hideg hosszú ós fáradságom ösvényéu belső meleggel segítsen magán, jócskán heivott a gruppéból, ebből a törköly - féléből, amely alaposan feltüzelte. Nem tudni biztosan, hogy. Franco mennyi, grappát. ivott meg, de azt mondják, hogy nem kevés pohárral. így hát a legemelkedetteöb hangulatban volt. amikor szárnyas lábakkal igyekezeti hazafelé. A jól fütött szobára gondolt, amely vár ró.... és Alaniebájára, alii talán szintien vár rá... Igen,, igy érdemes élni, állapította meg magában. • Még egy pár lépés és megérkezett. Betéri a saroknál és szemébe tűnt lakása, amelynek ablakából csábitó világosság szüremkezoft >ki és látta, hogy a. kiiséptet. mint egy égig nőti váimpirr. kilibben a? ablakon. A kisértet! Hosszú, kiemelkedő alakot látott, amelyet halottas ing fedett be és végül sötéten fénylő szemeket, amelyek szinte világítottak a hófehér halotti fejből. Szinte megbénul!an állt és ijedt szemmel meredt Francesoo a túl világi lényre, közben azonban olyan hatalmas pofont kapott, amely amellett tanúskodik, hogy a szellemeknek keze egészen materiális kéz. Fraucesco vérbeborult ormi zuhant a földre és jó ideig mozdulni sem mert, csak várta, várta, mikor -teljesedik be rajta a végzet. Csak hosszú és kínos percek után mert feltekinteni. Egyedül voli. Lassan te l tápász- kodott. felnyitotta az ajtót, amelyet azután reszkető kezekkel zárt be és titokzatos sugdosó s$ a 1 mesélte el szörnyű élményét Mariettájának. Hogy mit felelt, a szép Marietta FraHonjának kalandjára, nem állapi tható meg. Csak az a tény, hogy a szerencsétlen megzavarod- va ós reszketve bujt ágyéba, a tétkarót, egészen fejére húzta $s félórán keresztül gondolkodott, élményének jelentősége és vég- Mól. k‘ ' 'vöfitra bibéi, bógy Ripanlonle 'lötefílkó íett volma. Égyáltajáu ném! Egészen világos fejű ember volt, akinek nem lehetett volna fejébe verni, hogy az X. egy -dotlog az Y.-al. De babonás volt, ba.bónás egészen az | ostobaságig, mint nagyon sok földije, akiknek jártam, tn%. aludtak. De aztán, — csak neon bírtam mogálaná. Pedig egy kicsit féltem, mer a kutyák tevőik tudni... Meg netán könnyebb is nekem, mint házaktól. Mert tctei'k tudni, nem igen láfcm a vinágágyaksaf, mi egymást. Kéri is tehet- ■nétk. De alig, begy bejöttem, mán meg is tecoet fogni a kezemet. Még megborzongott a hátam.. - Éppen igy vezetett be. ö is mindig.... — Szerette. Ferenc? És főtt az cipő sravam. — Hogyne szerettem véna. kérem s®épeu! Hiszen mindig kérclezrSefloödStt a családomról,. a .kirsjányomröl— Mindent el keffltett néki mondatni ... Úgy beszélt Véltem, mintha a testvérem tett volna. ,.. 'Mosolygott. Felfelé fordított arcán val-auvi cső* dákatos eiragadiaáis lobogott, miut egy fényt é» rn.eteí.'tt árasztó fátkáya. S az én szivem lássam telt meg hálával és szeretettel. Hálás voltam, nrert nőm azt hozta fel, ami egy ilyen szegény koldusnál mégis csak a egeret et fő rugója leire'. Neon azért dicsérte, hogy adott neki, hanem a szerető, jóságos faágéért. És szerettem is Fereumt. mint egy testvért, mert az arcát ugyanaz a nagy szeretet xte- mesiiotte meg. mikor a családjáról’ besaélt, mint az Agámét. S amit eddig Mve kerültem, moet megtettem: ügyeihneaen megoj^zSem az arcát Először is a szemét. Isteniem, — szemnek nem is le- fee; nevezni. Fehér golyó, semmi más. Ete a szem- héi'a'k mitva vanmtatk és folytonosan félfélő néz. Már én is igy mondom?! ... A haja cfer.es. Az ónra finom és .nemes hajlású. S az arca racB-uflyoB, miég ' Bűdkor is, mikor szomorú dolgoöcról beszél. Nem szóltam. Még csak nem is eóhajtottam. Csak raegremegett beainem a saédüiebes gondolat: Ez nratt hazamegy. Akirja a gyermeke. És boldogok együtt- Ói,' — és nekem nincs, kit várnom' Ntem az a köldo-sgyennek a szánandó, — ón, én vágyók a koldus! Ahogy tovább néztem' a vak ember aTcát, elváltozott az* A mosolygás csak éEhnlváüyult, de •zjérí megmaradt. Hanem azon kívül csodája tos Péravét. fótyolozódott reá. Szánté s^gyeukezés. hogy ő most boldog búd lenni, műkor másnak ilyen bánata van. Felém fordult. Fehér ezemgolyói látás nélkül imbóíyogtak. T>e a szívé látott ennek az embernek, mert niegéreate a gcmdolafa'imaT. — Még nem is kérdő vjt'em ... Ugye, a jáflifa léceik tenni? — Az vagjölí. — . A legnagycbbik?' — Igen. — Tudtam. hog\* cisaikis a. gjtenneike lehet 3. kiKaétaony. Amint meg teccét. fogni "a késeme t... íipe-n igy veretett be 'ntitadig. És tecöiik látni'. — én csak. egy nyomorult, saegány, vak koldus vágyók. Ha a feleségem nem mosna ram o!ya-n rendesen, te sem' udietne médiám a Maasszrány... Be •fieim akartam jönni, hogy mán nincs itt- Pedig kár tett vonat Meri lám, — moöt is megsegít ott a kis- I asszony kezével! Hát á’lgya meg a-z Isten krsasz- szony, — hogyne segibené meg magukat! Hogyne oltalmaaná. hogyne vese-iuté, hotgyne vigyázna ráütik!... Mikor még ráim is... a vak emberre... A szavak bekúsztak a szivembe, mint börtönbe a napsugár. Megértettem: Ez a szegény adui alkar nekem. A legnagyobb vSgsasatal'áisit akarja adni: A SlTlhataítoiságJába, az orökfloé tartó kőtt'ünklevésébe vetett hitet. És még jobbn megnőtt a szivemben a hála és 3 szeretet. Hoztam Ferencnek tejeit és kenyerei, mert azt szóko.tl leérni. Odaadogattam neki a külóubcző } péuzmetmekeí te egjienflcént, ahogy Apán k szokta vojt. mert büszke volt reá, bőgj' meg tudta különböztetni : Melyük milyen. Beszéltettem a feteégé- ről, aki. úri háziakhoz jár mopná-vasalni s aki nem is szereti, hogy S- fialuzni jár. — dohát ő nem .'kéregét. igazán nem... És'beszélt a saép kiéleá-nyá- ró>l is, aki -Iái! — Igazán lát ! Éb, teccák tudni, , kék a ssenre, mi.uí az ibolya! Az orcája meg oíLyau. mint a tej, meg a -rózssa! Jaj, d« -gyönyörű egy. kisjituy! Haúa-pott a ken vérből. Ivott a-tejből. Ügyesen, itsBláin. Egy. egy csepp sem- - veszett •kárba. És mosolygok-hogy csak úgy ragjmg’ojd az aroa. / — Most te véllem alkart jönni mindenáron, de hogy korán elindultam, nem kötöttem fel. Pedig m egiig értem néki? De nem vöt sSLverin megaaivamli... Nagyon' korán vöt még.' Én is á mezőn-vártam meg' a várra dúst Csak akkor indultam be a faluba, mikor a nap feljötít.. Addig hiába is- jönnék ,.. — Miikor a nap feljött? -- Igén, késit csókolom. Mert meg lehet a*t tudni. ......... ' — "BüeskmMordult félém, úgy magyarázta: — Más olyankor' a sséh 'meg a madarak is mozgolódnak mán. Meg teteik ' tudinii, van egy féreg, —: az csak pitymállátikör szói. Én nagyon szereltem a virrad ást! Olyan szép! Szép. Minden szép. .Az. élet te szép, .sőt a halál te az Feréncnék. És többet lát belőle másoknál. Úgy szerettein volna, .adni neki. valami olyat, amit más nem -aíHiat. He nem wlt semmim. Többet tudott adni nekem ő. mint ón neki. Felálltam hát és . kihoztam a minden látogatására kijáró szivart is. Gyönyörrel gyújtóit reá. Szed i elvette a botot és a koid-ustarlsznyát-. Indulni készültElköszönt. Nem hálálkodott koldusmódra. Cöak. annyit mondott, mikor uj-ra kézen fogtam: — Neon srab'ad búsulni. Mer megérzi. Meg nem is hagyja el -a kisasszony ókat. Hiszen m'éig, rajtam is segilctt ... , A botja elől járt, mintha élő, mozgó lény lenne, Kereste az utat a gazdája számára. Mosolygott Ferenc. , — Most nem kéne tapogatni. De megszoktam. Mert virágágy is lehet. Az utcán ;judom, én, a járást. Csak a- házaknál nem, — meg ahol még nem voltam. De csak -ecper mutassák meg az utat, efljtanulok én azután oda is!. •Mintha még akarj, -volna-, mondani valamit- •Legalább a. kapuban megállt egy pillanatra. De nem kérdeztem semmit. Ö sem. szólt. Elment. Délután a, temetőből jövet tatai kozta ui Ferenccel. A temetőárkon belüJ haladt Duzzadó tar risznyával, boldog arccal tartott hazafelé. A botja tapogatózva, vezetgetve szaladgált előtte. De ott, áhöi ment, egy másik árok igyekezett az elsőbe- Ékalakban jött. úgy, hogy a csak egyik oldalról figyelő bot nem láthatta meg. Még egy pillanat és beleesik a vízzel telt árokba- Megszólítottam- S aztán érte mentem- Kivezettem a falfajába vezető útra. Ferenc szegyenkezett. — Nem igen esik meg véllem üvesmi- De, .hogy még nem jártam ott,. Gyerek hangját, se-hal- íottam, hogy elvezetett vőna. De ha eccef ott leszek, megtanálom én azután "az utal. — Most már jő utón van, Ferenc. Mehet nyugodt ap Isten áldja meg. Visszafordultam. De, mert ebben az időben nagyon nehezen gondolkoztam, csak otthon jutott eszembe, amit láttam: A Ferenc arcáról eltűnt a mosolygás és nagy csalódottság settenkedett, reá. És, — mire megértettem, hogy mit akart a temetőárkon belül, mire utána szaladtam, hogy elvezessem oda, ahova „ezután maga is eltalál'*, már beleveszett fakó alakja a nyáriporba s én nem értem utói. Felmentem hát oda, ahová ő vágyott és (szégyenkezve ismértem be. hogy soha nem lehetek az Apámhoz hasonló. Én nem vagyok jó. Én nem tudora kitalálna a mákok gondolatát. Hiszen én nem értem meg a be nem váltott, vágyat, az elhallgatott óhajtást. Nem. Én nem tudok jó lenni. Egy ideig még vártam. Ferencet. Nem jött. Csak az ősz jött ée a tél. Sok keserűség, tompa fásultság. Elmosódott a reá,ja emlékezés. De most, hogy tavasz-szél hc.z üdvözleteit az elnémult ajkakról, hogy vágyva lesem a kis kék cylla és sötét ibolya első virágait, amelyek örökre lezárt szempárra emlékeztetnek, hogy újra figyelem és érteni próbálom a természet ébredését, mintha újra emberiesebb lennék. Érzem, hogy én még adósa vagyok valakinek. Várom Ferencet. S ha jön és én megérzem, hogy még most is vágyik hozzá, elvezetem oda Elviszem a gazdag vakkoldust én, a szegényül szegényebb, aki még adni sem tudtam idejében. r*-j.b^\x-jz*. reyvasBBiin&EiPU,ki8gBro«gafaracp, ............................- — -----* — él ötbiltositótársasáfl fiókigazgatóság Szlovenszkó részére, t 1$r* %# l^i i #% B R A TIS (. A V A, Lorencova brána 17. | Minden modern rendszerű életbiztosítások. acíl M NC-orsr-ouraMcancr rc«cucqarn~jwir-,'j^»iw>iw Jwu.«raMaawM<
