Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)

1927-03-27 / 72. (1406.) szám

1917 mámn# 27, vasárnap.

Hunyady László gróf, Afrika szerelmese

Az ürniéayi oroszlánvadász kilencszer járta be a trópusi vidékeket — Mostani utján egész Afrikát keresztül akarta szelni — A huszonkilencedik oroszlán leterítette a vakmerő grófot

— A P. M. H. kiküMö^t munkatársától *—

megfertőzték a sebeket a viz is, amivel kimosták azokat, nosvánvos. mianmás lehetett- S most

megkezdődött a rettenetes visszafelé ut a Nílushoz. amely három-négy napig is eltarthatott.

A grófot. tevehátra tették s isrv ügettek vele vissza. A sebesültnek szornvii kínjai voltak, de összeszoritott. fogakkal tűrte azokat. \

A legközelebbi hajóállomáson ojlt horgony zott. a Szudánt kormánv egvik gőzöse. A hajón első segélyben részesítették, de állapota már ekkor válságos volt, uev hogy a hajón utazó katolikus lelkész feladta rá az utolsó kenetet, A gróf már nem ért élve Gliarhunba, a Fehér- és a Kék-Nilus összefolyásának eme fontos kikötőgóeáha s a chartumi püspök már csak beszentelhette a holttestet.

Ideiglenesen Ohartumban temették el s a szállítást már csak akkor engedélyezhetik. ha beáll az esős évszak.

Igv halt meg Hunyadv László gróf, a ' leghíresebb oroszlánva-dász. a híres magyar vadásztrifoliunmak (Keglevjeh István gróf, Zichy Kazimir ?tóí és Hunyadv László gróf) legkitűnőbb tagia.

Százhetven hatezer vad

Ment. Hunyadv gróf világhírű vadász volt, akinek vadász tetteiről lapokat írtak a legkitűnőbb angliai vadászuiságok. A gró ürménvi könyvtára telve van ezekkel szakkönyvekkel s a vadászirodalom legkjtü nöbb termékeit megtaláljuk ebben a könyvtárban.

Sikereit elsősorban páratlan céllövő ügyességének köszönhette. Már kora ifjusá gában nagy szeretettel hódolt a céllövészet sportjának, kitűnő galamblövö volt,

egy ízben Nizzában megnyerte a Gr and Prfx-t s temérdek első dijat szerzett. 1926 júniusában a poprádi radászkiálli- táson rendezett verseny alkalmából megnyerte Szlovénszkó bajnokságát, ez volt a legutolsó versenyeredménye.

A vitrinek tele vannak serlegekkel, érmekkel s egvéh diadaltól trófeákkal.

Majdnem minden lövése talált. Szinte meseszerül volt az a könnyedség s biztonság, amellyel a fegyvert, kezelte. Egyforma eredménnyel vadászott, a legkülönbözőbb fajtájú vadakra, a nvul, a fácán éppen olyan biztos zsákmánya volt, mint a medve, párduc, gnu, krokodil, oroszlán. Vadászatairól legendákat beszélnek. Wlassich Aladár ürményi jószágigazgató beszélte el nekem tótmegyeri híres -fácánvadászatát, amelyen ö a gróf oldala mellett, állott s egymásután adogatta a fegyvereket kezébe.

Hatan vettek részt ezen a vadászaton s hatezer fácánt ejtettek el eev nap a-latt. Ebből a horribilis mennyiségből a gróf

egymagában 1900 darabot ejtett eL

Három puskát használt, s nem sokkal több töltényt kellett ellőnie, mint amennyi fácánt tényleg lelőtt.

A vadászat ennek az éleinek a lényege. Vitatkozhatunk rajta, hogy produktív élet-e az ilven. de az eredmény, a siker, minden foglalkozási, minden passziót igazol. Az 6 va'dámskarriérie pedig igazán eredményes vök.

Pontos vadásznaplói vezetett, amelybe mindem bejegyzett. Ennél érdekesebb va- őá szólva sin ári vt. el sem képzelhetünk, s a könyvpiacnak igazi szenzációja lösz. ha maid Hunvady László gróf vadászka - lan diai a napvilágra kerülnek.

A vadásznaoló hiteles számadatai egészen mesébe illő dolgokat mondanak el.

n

Ürrnény. március 26.

Afrika, a titokzatos, sötét világrész, amelv annyi -bátor felfedezőnek, vakmerő vadásznak okozta borzalma* végzetét, most ia uiabb áldozatot követelt, etrv magyar mágnást,

a kontinens leghíresebb oroszlán vadászát.

Rut hálátlansággal fizetett. a vad föld Hunyadv László grófnak. Mert a gróf szerelmese volt. a feketék földjének, valami exta- tikus vágyakozással gondolt, mindig erre a világrészre, aanelv ellenállhatatlan vonzást gyakorolt rá szavannáival, ingo ványaival, dzsungeljeivel. sötétbörü behsztiiötteivel, exottkos állataival

Afrika az a hely. amelyen a legjobban érzem magam — mondotta — e már komolyan foglalkozott azzal a gondolattal, hogy Afrikába vándorol és ott farmot alapit. Hiszen Ürménybcn lassanként ki- rángatták alóla az Ősi földet.

És most ott érte a baljóslatú végzet Szudán renget egében.

Nyolcszor járta meg a rejtélyes világrészt. nyolcszor tért vissza épségben s a kilencedik vállalkozáson rajtavesztettPedig készülődött, ám őszre haza nagyon. Amikor egv ürményi ismerősétől élbucsu- nott esst mondotta:

8zarvasbögósre már itthon leszek!

De a szarvasbőgésre már csak a hamvait zzálld'iák vissza a sotmoevmesrvei meszt.eanyöi családi sírboltba.

A* ntolsó nt

A múlt év deoermiberében. indult útnak kilencedik afrikai vadászexpediciiőiára Hu- íi vad v gróf ,s ezt, az utat nagyon gondosan készítette elő. Gyönyörű fegyvergyűjteményét, •melyben már eddig is több tucat kitűnő angol fegyver volt,, ui fegyverekkel egészítette ki. Angliából egészen ui felszerelést rendelt magáinak, sátrat s tevenyergeket, meg minden kisefob-nagvobb dolgot, amire szükség van egv ilyen hónapokra elnyúló expedícióban. Mert most, különösen nagy dologra készült, a bátor kutató, vadász.

Ghsrtnjnból kiindulva bennszülött szolgáinak kíséretében át akarta szelni az egész kontinenst Keleti-Szudánon, Kongó-állam keleti részén, a Viktorja-me- dencén keresztül egészen Afrika déli csücskéig. Cape-towpig. őszig tartod Tolna es az expedíció. szarvasbögésjg:

Felvillanyozott kedvvel indult útnak. Ismerőseinek csak Afrikáról, uiabb utjának -lehetőségeiről. kilátásairól beszélt.

December 8-án, a szeplőtelen fogantatás napján indult el ürményből, hogy oda soha vissza ne térien. Március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján, az egész Ürmény gyószbaboraU szívvel gondol tragikus sorsa urára.

Vakmerő s semmi veszedelmektől vissza j fjeim riadó ember volt. aki nem turistáskodni járt Afrikába, hanem utat törni. S ezért_ letéri a civilizáció útjáról-, a Nílus völgyéről ■» néha 600—800 kilométernyire is behatolt. Szudán rengetegjeibe, szavannáim s dzsungelját közé. Itt, élte át. azokat a csodálatos radászkala-ndokai. amelyek életének lénye- séf adták.

Hogy történt a szerenc»é4lensóg?

A tragédia lefolyásáról részletes jelen-j tés még nem érkezett a családhoz s így be j kell érnünk egyelőre az egyiptomi angol la-! pok híradásaival. Ezek szerint Hunyadv j gróf messze a N-ilusíóL Dar Für szud-áni far tornánvban bolyongott s már előzőleg nagyszerű eredményeket ért el esen a* utolsó vadászatán, pompása bbnál pom- j pásabb zsákmánnyal gazdag? to«ta diadalainak sorosaiét.

Soha még a vadászatokon nem történt! vele a legkisebb baleset sem, tálán ettől ka-1 ootf, vérszemet, arra. högv ezúttal bátrabb, merészebb lesven. A leshelyén a legnagyobb nyugalommal és hidegvérrel várta be. ml?, az oroszlán megjelent. Egész közeire engedte a vadat. mint. ahogy rendes szokása volt, hogy rnéc jobban kiélvezhesse a veszély izgalmas mámorát. Hatalmas szüdání oroszlán volt a fenevád, ráemelte a fegyverét, mely eldördült s a gőlvó ezúttal sem tévesztett céltA gróf odasietett a* elejtett vadhoz, amely azonban méz élt s mikor a vadász odaérkezett, sebesülten is felugrott s leütötte hatalmas mancsával.

'Egyetlen ordítás hallatszott- csak. de ez gróf halálorditása volt, mire a válamivei hátrább álló bennszülött szolgák eiőrohan- tak s sikerűit, megszabadPaniok urukat az oroszlán karmaiból. Az állatot a gróf fegyvereivel sebezték halálra, de ugyanakkor az oroszlán már halálra sebezte a vakmerő vadászt, is. akit a bennszülöttek ápolásba vertek- A* oroszlán piszkos karmai azonban

Kinaezüstárúk,

berndorfi alpakkaezüst evőeszközök

Weinstabl Móricz ékszerész

Pozsony, Halászkapu utca 2. szám.

csőcselék az 6 kastélvát is ki akarta fosztani. ö nyugodtan bement, a zajgó tömegbe s t.eliee hidegvérrel mondotta a rombolni akaró csürbének:

— Jól van. bejöhettek a kastélyba, hogy kiraboljátok. De azt az egyet megmondom, hogy aki beteszi a lábát házam küszöbén, élve nem távozik!

És a tömeg szétoszlott- Az erélyes fellépés imponált s jól ismerlek Hunyadv grófot, bogv beváltja szavát.

Vérsrv Zo'f.’n ér.

Bethlen István gróf Magyarország konszoüdálódásári

A „Oas neue Európa4* Interjúja Magyarország belső és kíiJső poiiiikáláról — „Európa békéjének pillérei akarunk lenni — A magyar Kisebbségek problémája —

A gróf három évtizedes vadásznál vaja alatt 175.000-nél több vadat terített le. Ha ezt átlagoson vesszük, akkor naponként tizenhat vadat jelent.

Becs, március 26.

(A P. M. H. (bécsi tudósi tójától.) A „Das neue Európa” ciimü politikai revü legújabb számában érdekes beszélgetést közöl Beiben István gróf magyar minisz- tepeliüiökkeí Magyarország belső és külső politikai problémáiról. A cikket „Hunga- rjou's44 álnéven jelző újságíró először a legutóbbi nemzetgyűlési választások következményeiről intézett kérdést a magyar miniszterelnökhöz, aki a következőképen válaszolt:

— A választások eredménye mindenekelőtt, azt igazolja, hogy a szélsőséges elemeknek nincsen helyük Magyarország jelenlegi politikai életében. Mindkét erőszakos tényező, úgy a jobboldali, mint a baloldali, veresé! get szenvedett. A 'választások utján a magyar inép kinyilatkoztatta, hogy mindenekelőtt a politikai és gazdasági stabilitásra helyez súlyt. A választók négy ötöd része nyilatkoztatta ki, hegy a stabilitás ferantartására a jelenlegi kormány a legalkalmasabb. Honfi* társaim úgy döntöttek, hogy minden politikai és más agitációk nélkül a békés utón haladnak, amely már évszázadok óta a magyar élet magva.

Alapos bírálattal, amely a .magyar nemzet legnagyobb rétegét alkotó mezőgazdasági osztály sajátossága, őrködtek kormányom pénzügyi és gazdasági újjáépítési törekvései felett és választási verdiktjük bizonyítványként szolgál számomra.

— A legutolsó nemzetgyűlésben -az ellenzék részéről teljesen nélkülöztük a konstruktív törekvéseket. Abban a reményben, hogy kormányomat megbuktathatják, az esetleges ifeövetkezniényekre való tekintet nélkül a szélső baloldal választási paktumot kötött az e xlrémlsgi tiimi Mákkal, a 1 ég szél sős égesebb jébíboldali (párttal. így igyekeztek politikai kilátásaikat megjavítani, a választásokon azonban ugv arattak, amint vetettek.

— A kormány választási győzelmét részben a legitimisták és a fajvédők taktikai hibáinak is köszönheti.

Ezek a pártok azt hitték, hogy csataki állásaik fontosabbak, mint. a,z ország politikai és gazdasági stabilitása.

A magyar választók azonban gyorsan felismerték ezeket az aránytalansági hiányokat. Ezek a pártok eltűntek a politikai térképről. A legitimisták vezéreinek eklatáns veresége még feltűnőbb, mint azoknak a pártoknak eltűnése, amelyekhez tartoztak.

—- Milyen irányvonalak szerint fog igazodni a kormány bel- és külpolitikája? — hangzott: „•Hungaricus” második kérdése.-- A külfölddel való viszonylatban mindenekelőtt a szomszédos államokkal való viszony további javítására törekedünk. Európa e részében a béke pillérei akarunk lenni. Ennek már számos bizonyítékát szolgáltattuk a trianoni szerződés számos megalázása ellenére.

Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy öröklött jellemünkkel összeegyeztethetetlen volna, és a szomszédokká,! kötött minden egyezmény homokra volna építve, ha mi bármilyen esetleges előnyökért elfeledkeznek a. szomszédos államokban élő 3H milliónyi magyarságról. ha nem igyekeznek ezeknek az úgynevezett kisebbségeknek helyzetét megjavítani.

Amint tehát látja, meg van a bátorságunk a 1 egteljesebb nyíltságra.

—- Ami a 'belső ügyeket, illeti, úgy a parlament, amely most már íelsőházból és alsóháziból tevődik össze, az adótér!:ok mérséklését fogja végrehajtani, .amint ezt prog- r aiaunkban be j el eutettüik.

Meg akarjuk kísérelni a megyei közigazgatás reformját is, hogy ezt összhangba, hozzuk a parlamenti s alkotmányreformmal és hogy a vármegyei bizottságokat az eddiginél nagyobb mértékben az összes néposztályok képviseletévé fejlesszük ki.

— A parlamentben főcélom az lesz, hogy az egyéni tevékenység szabadságát, amely elé a háború alatt az összes európai államok többé-kevésbbé korlátokat raktak, ismét helyreállítsam. A nemzet ebből a szabadságból azonban csak abban az esetiben (húzhat 'hasznot, ha evvel párhuzamosan a nemzeti nevelés is biztosítva t»a«v Különböző sajnálatos (körülmények a háború előtt és után (megakadályozták a közoktatás kifejlesztését Magyarországon. Nem hiszem, hogy valamely nép olyan szabadsággal, amelyet nem tanult meg becsülni, boldog lehet.

— Azt mondották, bogy diktálóri hatalomra törekedem és politikai horizontom rendörállamra von korlátozva. Az utolsó öt esztendőben Magyarország több pénzügyi, gazdasági és politikai válságon ment keresztül, mint bármely más európai állóan, azonban kormányom mégis módját ejtette a levél-, sürgöny- és sajtó- , cenzúra összes válfajai megszüntetésének, a polgári személyeket kivette a. katonai bíróságok ítélkezésének hatásköréből és megreformálta, a büntetőjogi

eljárást. Ez olyan rekord, amelyre büszke lehetek.

Természetesen még sok minden van hátra. Uj törvényeket tervezek a sajtó ügyek rendezésére, uj törvényeket készítek elő, amelyek azoknak a munkásoknak, akik cs-r/i- lakozui akarnak a szakszervezetekhez, anélkül, hogy valamilyen politikai pártba belépjenek, nagyobb szabadságot biztosítanak: a nyilvános gyűlések és szónoklatok számára a legmesszebbmenő szabadságot akarom biztosi tani, satöbbi.

A (beszélgetés régén az újságíró a királykérdésről interjúvolta meg Bethlen miniszterelnököt, aki erről a következüket mondotta:

— A legutolsó választásokon azoknak a jelölteknek túlnyomó része, akik programjuk élére a monarchikus kérdést állították, megbuktak.

A magyar választók ilyen módon kinyilatkoztatták, hogy meg vannak elégedve a jelenlegi provizórikus kormányfő imával és hogy egy esetleges változás ebben a tekintetben számukra nem fontos.

— A magyar nép mindenekelőtt a nyugodt, munkás élet lehetőségét kívánja. Azok a felelőtlen részről világgá kürtőit híresztelések, miszerint a jelenlegi parlamenttel meg akarom oldatni a királykérdést teljesen alapI taJanók. A kormány ezt a kérdést nem fogja ('napirendre tűzni és ha más oldalról történne | kísérlet a kiirálykérdés 'előtérbe hozására, a jkoraiány minden ilyen kísérlettel szembe •fog szállani.

A háború i§ veszedelmes sport volt az

ő szemében s igen gyakran az első fűz- vonal hűi látszott a legizgalmasabb halállal.

Golyója mindig biztosra talált, de szerencséié itt sem hagyta eL a leevakm érőbb kalandokból is énen került ki. Vitézségéért, a re nvsarkau tvus vitézzé ütötték, vaskoro- uarendet kapott Később IV. Károly mellé volt. beosztva a harctéren.

Amikor a felfordulás bekövetkezett, a

A százezredik vad egv vadkacsa volt, amelyet, a háború kitörése előtt lőtt le Kis- séimecen. A vadkacsa kitömve ott van az ürmén,vi kastély gyűltem inVében.

Céllövő képességén kívül, ami igazán vadásszá tette, az páratlan vakmerősége, ügyessége és találékony;:ága volt. Mikor egvik iir- ménvi ismerősének elbeszélte veszedelmes afrikai khiándiait, az megkérdezte tőle:

— É? nem fél Méltóságod, hogy egyszer bája történik?

— Én Soha senkitől és semmitől nem féltem. Ha pedig bajom lesz, akkor pechem volt.

Személyes bátorságának nemcsak a vadászatokban. barem az élet miuden viszonylatában számtalan takiijeiét, adta. A világ- bábomban minit tartalékos Imszárszázados veti részt, s a Papp-brigódba osztatta be magát, amelynek Bukovinában végrehajtott, tetteiről csodákat beszélnek. Kvapil soffőr, aki urát a háborúba is elkísérte, naphosszat ?i tudna ezekről a dolgokról mesélni.

s