Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)
1927-03-26 / 71. (1405.) szám
4 <^<Mt/viAí!a^HíRiiae 1927 március 26, szombat A premontrei plébánosok kongruája írta: Farina Róbert dr. Királyhelimjec, március vége. A kongnia kérdésiében eddig feuszóOialt pap- társaim a mai papi helyzetet o]y tárgyilagosan, oly meggyőző világOíisággiaí tárgyalták, hogy a fölött már csak ismétlésekbe lehetne bocsátkozná. Az illetékes fórumok .figyelmét a végső szükség nyomása, alatt kénytelen vagyok most már mi ránk, a premontrei rendi plébánosokra is fölhívni, akikről el lehet mondani, hogy az államtól is>em- niit som kapnak, de — jobb ügyhöz méltó igyekezettel, —■ tőlük mindent elvesznek. Élaxi sem engedik. Ez állításom bizonyítására legyen szabad röviden a saját speciális viszonyaimat M'ean'Hteni, (hegy aztán következtetni lehessen a többi rendi pióbánostárs'aimna. Diné: plébániám után száz hold problematikus (mocsár, rét, szántó) földnek vagyok birtokosa. S ennek vagyok az áldozata. Ez a száz hold bérletben van terményekért, mert ugyan ki az a hireis legény, aki a mai cselédviszonyok között maga gazdálkodhatnék? Én pedig, miután közép- és felsöiskoián töltött sok esztendei tanítás után, már 26 éve a Rend legterhesebb parókiáján működöm, már nem tagadhatom le a 71 évet. Nos hát, a bérletiből terményekben beszolgáltatott s kegyúri materiális járandóságaim ki- • tesznek 8460 koronát. A házi szükségletre fenlar- tptt részt kivéve, a többit magtár hiányában, kezdő helyi áron el kell adnom. Egyéb mel'éktermé- ®vek csak arra valók, hogy velük a jövedelmet felfújják, de a házi szükségletem kívül nem értékesíthetek. A pénzügyi hatóság azonban a 100 /holdat úgy tekinti, mintha a legjobb földeken magam gazdálkodnám; a járandóságokat pedig a legmagasabb tőzsdei jegyzés szerint értékeli. Nem veszi tekintetbe, hogy a földből a bérlővel két len élünk, hogy a tömérdek adót én fizetem, azt sem •veszi figyelembe, hogy jövedelmem tulajdonképpen a hivatali teljesítmény utáni készfizetés jellegével brr. Azért történhetik meg az anomália, hogy csak a jövedelmi adóba 1921—1923. évre kiróttak rám tizenegyezer néhány száz koronát, 192-1—26-ra pedig pedig ötezer néhány száz koronát. Ha ezt meg bírnám fizetni, többet 'vennének el tőlem, mint a jövedelmem. Mi marad mármost a megélhetésre? A néptől sem anyagi, sem szolgalmi teljesítményben nem részesülünk. Gondolhatná valaki: talán a stótajövedelem ránt ki a szükségből... A stóiajövedelem manapság alig fedezi a pap kö- teleeségjszerü társadalmi jótékonykodását Az 1926 novemberi javadalma összeírástól vártuk kongru- ánk méltányos megoldását, mire azok a referátuis- Ihoz jutottak, már folyósították is az el ősegeket Vájjon figyelembe vették-e azokat? S miért nem? Do uram fia! mi premontrei lelkészek hogy mertünk volna folyamodni előlegért miikor á princi- piio negligáltak vagyunk!? — Most is csak abban reménykedünk, hogy egyszer csak a mi iveink is la reforátus kezébe kerülnek s talán belátja helyzetünk tarthafclaniságát. Azt mondják, van egy' régi törvény, mely szerint a szerzetes lelkészek nem kaphatnak kon- gruát mert... ott van a Rend! A lelkésztagok sorsa ma az, ami a Rendé. Elvettek tőle mindent, ami még megmaradt, a földhivatal hét pecsétje alatt őrzik, nem rendelkezik semmivel, jogai nincsenek, csak — fizethet, de nem nekünk, mert némi materiális járandóságon kívül a kongruánkat nem rendezheti. A logikus eljárás éppen az volna, hogy ha már az állam elvette a Rend javait, terjessze ki ránk is a minden lelkészkedő papra általánosan vonatkozó újabb törvények palástját s ne keressen ürügyet holmi régi törvényre való hivatkozással igazságtalan megnyomoritásiunkra, hanem folyósítsa nekünk is azokat az összes illetményeket, amelyekben világi pap kartársaink részesülnek, hogy viselhessük a terheket és .szerényen meg is élhessünk. Mert megélhetés az, hogy egy szellemi munkásnak évenként két heti üdülésre nincs költsége? Megélhetés az, hogy egy három fii iái óval biró parókián fogattartásra nem •telik? Megélhetés az, ha két egymásutáni —2—2 heti szanatóriumi tartózkodással egybekötött — szem operáció ezernyi költségeit az adóközegek nem tartják méltányosnak levonásiba hozni? — Hogy mesterségesen felcsigázzák jövedelmeinket, nehogy az államtól még csak kilátásunk se legyen valamit várni? Hogy egy becsületes munkáséletben megöregedett ember, ha mindjárt csak pap i?, csupán az anyagi önmeglagadás különbéin szép 'elvével bMatgassa magát, de szellemi és egészségi szükségletekről — hogy ne mondjam élvezetekről —■ végképp lemondjon azért, mert ilyesmikre nem telik,, ha csak a javadalom birtok állagának e’adás által való megcsonkításával nem segít magán?! Valóban gondoTkozóba esik az ember, nem keli-e ilyen elbánásban az intéző körök tervszerű tendenciáját látni: lejáratni, megvetetté, koldussá tenni a. papságot,, s mindezt a legnemesebb s 'legfontosabb állarafentartó szolgálatok főjébe®. Hagyatéka, ez a letűnt szociáldemokrata rezsimnek. Ezt megcáfolni a poőgári pártok lelkiismeretes kötelessége Volna. S ha a Kristóf Lajos álltai ajánlott noveliláris intézkedések is megfeledkeznének rólunk, nem hiszem, hogy végső esetben b legfelsőbb közigazgatási bíróság nem orvosolná eórdlimeinket, mert tudomásom szerint a törvény nem lesz kivételt a hél premontrei plébániával. így fest a mi helyzetünk. S amennyiben látszólag talán jobb az enyém a többiekénél, annyival terhesebbek a társadalmi kötelességeim a járási székhely elő sem sorolható terheivel; mert bizony úgy van, hogv nekünk semmit sem adnak, de mindent elvesznek tőlünk A pozsonyi Mária Terézia szoborból két zendülésért kivégzett katonának állítanak emlékoszlopot Pozsony város tanácsa megbízta Bellus szobrászt Fadrusz összetört remekművének átformálásával — A szobor egyes maradvány darab] álból Juriga még régebben bibliai szoborcsoportozatot készíttetett Pozsony, március 25. (Saját tudósitonKtól.) Pozsony város tanácsának tegnapi ülésén egyetlen érdekes pont szerepelt. 1918 június 18-án Pozsonyban a várrom alatti tisztáson a had bírósági ítélet alapján golyó által kivégeztek lét szlovák katonát: Jarsn Mártont és Szkapik Jánost, akik az ezredbe® fellázadtak és a katonákat engedetlenségre szították. A kommunista párt — hogy, hogy nem, — magáénak vallja a két „forradalmár" katonát, jóllehet kommunizmusnak akkor még hire sem volt errefelé. A két kivégzett katonát ott a helyszíne® •temették el a katonai törvények értelmében. Egy évvel ezelőtt csontjaikat exhumálták és a kommunista párt akciójára a város szegénytemetőjóben elfö’Jdellék. Ugyancsak a kommunista párt szorgalmazására Pozsony város képviselőtestülete még egy évvel ezelőtt elhatározta, hogy a két forradalmárnak a temetőbe® díszes emlékoszlopot állítanak. Erre kihirdették a pályázatot. Hárman pályáztak és a csütörtök esti tanácsülés Bellus Emil szobrásztod adta ki a munkát azzal, hogy az emlékoszlopot az 1921-ben ledöntött és összetört Fadrusz-remekynü: Mária Terézia. szobrának márványkoreibői készülje el! Ezek a márványdarabok egy Stefanik-uti sírkőfaragó udvarán hevernek és óidig már több márványszobor készült belőlük. így legutóbb Riegele Alajos szobrász Juriga Nándor dT. képviselő megrendelésére egy templomi bibliai csoportozatot készített belőlük a vágsz érd ahelyi templom számára, amelynek Juriga a plébánosa. A sors iróniája, hogy éppen Mária Terézia szobrából készítenek két forradalmár katonának emlékoszlopot, amely igy is meglehetős drága luxus, mert nyolc-tizezer koronájába kerül Pozsony városának. „Koncsics Vilma” családja Bánki-ra magyarosította a nevét Bánky Vilma hozzátartozói ezután Bánki néven szerepelnek Budapest, március 25. (Saját tudősjtónktól.) A hivatalos lap mai számában a következő egyszerű közié- j ménv olvasható: „A magvar kár. belügyminiszter Koncsics János nyugalmazott magyar királyi < rendőr ellen őr, valamint nagykorú fia. Kon- í osics Gyula magánhivatalnok, továbbá nagykorú leánya, Koncsics Vilma fillmszinésznő, nemkülönben kiskorú leánya, Koncsics Gizella, mindannyian budapesti illetőségű, pestszentlőrinci lakosok kérelmükre családi nevüket, az 1927. évi 151—996—VIII. számú határozatával „Bánki" névre változtatta át". Ez a hivatalos közlemény egv magyar filmkarrier érdekes következménye s röviden annyit jelent, hogy Bánkv Vilma, a hi- res magyar hollywoodi filmsztár budapesti hozzátartozói felvették a filmszinésznő művésznevét- amit, az illetékes hatóságok ime meg is engedtek. Koncsics Vilmának hívták annakidején azt a kis pesti lányt, aki mint Koncsics Vilma talán nem is álmodott arról, hogy egykor maid az egész világ ismerni fogja nevét és hogv az amerikai Egyesült, Államok elnökéhez kap meghívást, látogatóra. Koncsics Vilma szőke budapesti kislány volt s amikor Bánkv Vilma lett belőle, akkor sem álmodott hollywoodi dicsőségről, sikerekről. Pesten volt, színésznő. Pesten játszott, néhány igénytelen filmen főszerepet. A család Koncsics maradt továbbra is. Még akkor is. amikor Budapestre érkezett Sámuel Goldwyn amerikai íilmgyáros és szép nőket keresett Hollywood számára. Nem talált. Már el akart utazni, de ekkor egv mozi igazgatónak eszébe jutott, hogv van itt egv kislány, egv kiis színésznő. Bánky Vilma., akit meg kellene mutatni az amerikainak. Az amerikai utazni akart, már. úgyszólván utolsó pillanatban mutatták be neki Bánky Vilmát. Megnézte, a következő pillanatban visz- szarendelte a pályaudvarról a podgyászait. Maradt. Ami azután történt, az ismerete®; Sámuel Goldwyn elhatározta, hogy mindenáron bebizonyítja, hogv felfedezése sikerült. Be is bizonyította, amerikai módom Olyan reklámot csapott Bánkv Vilmának fellépése előtt, amire Amerikában is kevés példa van. Minden attól függött, Bánkv vilma igazolja-e ezt, a nagv reklámot? Nemcsak hogy igazolta. de egv csapásra az elsők közé emelkedett. Játszott a nagy Valentinéval és ma? Itt Budapesten nagv boldogságban ól egv kis család, a Koncsics-család. Büszkék a Koncsics Vilmára, aki világhírű lett. akivel kezet, fogott Coolidge, Amerika köztársasági elnöke. Most, már nem akartak tovább Koncsics néven maradni. A Bánky név az igazi és Koncsics Vilma családja elhatározta, hogy kérvénnyel fordul a belügyminiszterhez, engedje meg, hogv ők is ugyanazon a néven szerepeljíenek. mint a leányuk, a Vilma. Koncsics János nyugalmazott rendőrellenőr most mint Bánki János fog tovább kertészkedni Pestszenfclörineen. Koncsics Gyula mint Bánki Gyula fog megjelenni hivatalában. A „Fekete angyal" és a „Szerelem éjszakája" film főszereplője igy lett Koncsics Vilmából világhíres név jogos viselője. Kaminszky megelőzte kizáratását a cseh agrárpártból Pártvezérek egymás között — Kaminszky és Stéfán harca — Súlyos vádak a ruszlnszkól agrár követ ellen — Az agrárok Kaminszky egzisztenciájára törnek Ungvár, március 25. (Ruszinszkói szer- kesztőségüüktől.) Nagy érdeklődést váltott ki Rusziniszkószerte az a belső ellenzékiség, amit a cseh agrár párt ruszinszkói szervezetében Kaminszky József dr. volt cseh agrár képviselő kezdeményezett. Kaminszky dir. azóta, hogy a második képviselőválasztáson a jelöléstől való visszalépésre bírták, állandóan elégedetlen volt pántjával szemben, melynek kebleiében ettől kezdve ae őslakos, illetve ruszin és a cseh vezető tagok között a* ellentétek mindjobban elmérgesedtek. A nyalt ellentétet tulajdonképpen a ruszinsz- kóii főváros kérdései dobta a nyilvánosság elé, armákoT m ungvári népgyülése® Kamin- szíky dr. éles szavaikkal kritizálta az ugyancsak cseh agrárpárti Petrigalla munkácsi polgármester akcióját és kifogásolta, hogy a cseh agrár képviselők nem támogatják Ungvári. Ezt követte Kaiminiszkynak egy hosszabb hírlapi cikke, melyben a közigazgatási reform- javaslat paragrafusait bárálgatva, lesújtó véleményt mondott Sbétán Ágoston cseh agrár képviselőről és annak politikájáról. Stéfán Ágoston ekkor egy gunyoros, alantas, hangú választ adott és Kaminszky! a legközönségesebb jelzőikkel illette, bűnül róván fel neki, hogy az ügyvédi oklevelet máig sem bírta megszerezni. Stéfán képviselő e ailkkében magát a fel- Legekág feldi csűrvén/ megállapította, hogy ő teljesen független ember, aki nem kapott amnesztiát és igy teljes meggyőződéséiből és nem kényszer hatása alatt folytat cseh agrár politikát, amelytől a ruszin nép boldogulását várja. Kaminszky dr. nem hagyta szó nélkül Stéfán képviselő kirohanását, hanem ugyancsak hírlapi cikkben Stéfán Ágoston kalandos politikai múltjának minden kulisszatitkát felfedő választ adott Kaminszky e cikkében | a cseh agrár párt képviselőjét a bün- | tetötörvén.ykönyvbe ütköző legsúlyosabb vádakkal illette és kijelentette, hogy © vádakat okmányokkal tudja igazolni. A cseh agrárpártot a legkinosabban érintett® ez a hírlapi polémia, mert ha Kaminszky dr. a Stéfán ellen felhozott vádjait igazolni tudja, akkor Stéfánnak nemcsak politikai, de közéleti pályáját örökre tönkreteszi és nemcsak a cseh agárpártot, de magát a prágai kormányt is jóvátehetetlenül kompromittálja. A cseh agrárpártnak tehát nem lett volna imás választása, mint Kaminszky kizáratását napirendre tűzni, hogy a párt kebelében a további botrányoknak elejét vegye. Érthető iilyíképpen, hogy általános, megkönnyebbülést keltett a pártban, mikor az elnökség kézhez kapta a Kaminszky dr. kilépését bejelentő levelet. Kaminszky e levélben indokolja a pártból való kilépését, amely indokolás azonban olyan természetű, hogy azt a párt aligha fogja nyilvánosságra hozhatni, pedig Kaminszky j dr. határozottan kivonta, hogy levele az ösz- szes pártsajtóorgánuniokban közölt essék. A cseh agrárpárt köreiben e kilépéssel kapcsolatiban nagy vita tárgya, hogy megtarthatja-e Kaminszky dr. a Szövetkezeti Központ elnökségét továbbra is, tekintettel arra, hogy ebbe a poriéi óba a cseh agrárpárt révén jutott. Tekintettel arra, hogy ez az elnöki tisztség Kaimánszkynek jelenleg megélhetési exi szíté® ciát nvujt, mind bizonyosabbnak veszik, hogy a cseh agrárpárt mindent el fog követni, hogy Kaminszky dr.-t állásától elüsse. A párt ruszin és cseh vezetősége között támadt belső harc tulajdonképpen a Kaminszky kilépésével kapcsolatos pártakciók körül fog elmérgesedni, melynek az lesz az előrelátható eredménye, hogy a cseh agrárpárt ruszinszkói szervezetének vezetőségéből a ruszin, illetve őslakos tago-k kilépnek. Ez a kilépés nagyon könnyen magával hozhatja a cseh agrárok végleges ruszinszkói bukását, melyet a főváros kérdésében folytatott kétszínű játékuk is elő fog segíteni. Hogy Kaminszky melyik párt keretében keres elhelyezkedést, egyelőre titok. Annyi bizonyos, hogy egy ideig csakis ellenzéki pártban helyezkedhetik el. Egyheti jazzband szünet Beethoven tiszteletére Mexikóban A mexikói zenészek és zenetanárok akciója —• Mit szólnak hozzá a jazz-karmeslerek? Prága, március 24. Az egész zenei világ ezen a héten Beethoven jegyében áll, akinek századszar tér vissza március 26-án a halála napja. Páris a Nőire Dame kar tedrálisban adta elő a Missa solemnist, Berlin Beethoven-hetet rendez, Becs pedig, ahol a halhatatlan zeneköltő élete javarészét töltötte el, nagyszabású ünnepségek keretében emlékezik meg ró’a, amelyekre minden kulturnemzel elküldte a legmagasabb és legelőkelőbb képviselőit. Csak a mexikóiak azok, akik különös módon akarják Beethovent megünnepelni. Mexikó vezető zenészei és zenetanárai azzal az előterjesztéssel fordultak kormán vükhöz, hogy a Beefhoven-iinnepségekre való tekintettél egyheti országos jazz-lüalmat rendeljen el. Egyetlen jazzband-zeneknr se szenl- ségfelenüse meg profán és lármás muzsikájával azt a napot, amelyen minden idők legnagyobb zenei zsenije lehunyta a szemét. El kell ismerted, hogy a mexikói muzsikusok ezen •előterjesztése a Beethoven iránti legmélyebb tiszteletből fakad és tulajdonképpen gondolkodóba kellene esnünk, vájjon nem volna-e méltó dolog a mexikói példát utánozni Kötelességünknek tartottuk, hogy efelől kérdést intézzünk több kitűnő prágai jazzband-muzsi- tkusokhoz, mit szólnak a rájuk nézve valameny- •nyire dehonesztáló mexikói indítványhoz. Az egyik prágai jazzband vezetője, aki a prágai tánckedvelő közönség dédelgetett muzsikusa, a tilalomra vonatkozólag a következő észrevételt tette: — Ugyan tánomuzsikusok vagyunk, de azért nem kevesebb áhítattal és tisztelettel viseltetünk Beethoven iránit, mint az úgynevezett szariózus zene ápolói. De azért mégis cl hibázol, tw-lc flrrlom aa indítványt, mert nem szabad elfelejtenünk, hogy Beethoven, éppúgy, mint Mozart, a szó legjobb értelmében veit táncmuzsikát is irt. .Beethoven ugyanis a Pastora’e-ban vagy a Nyolcadik szimfóniában éppen eléggé bebizonyította, hogy a jó kedély épp oly alkotórésze volt csodálatos lelkének, mint a legmélyebb fájdalom. Éppen azért hiszem, hogy Beethoven igen megcsóválná a fejét, ha a. tánczene kikapcsolásával akarnák ót megünnepelni. Ennyit mondott a kitűnő jazzi.sta, mi pedig kiváncsiak vagyunk, hogy a mexikói kormány milyen sorsban fogja részesíteni a mexikói muzsikusok indítványát
