Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)
1927-03-03 / 51. (1385.) szám
tWt március 3, csütörtök. Zemplénben öt év után fölfedeztek egy borzalmas apagyilkosságot Lask község egyik jómódú gazdáját megölték saját gyermekei — A gyilkosságot öt év múltán a bűnös leány kedvese fedte fel, akit házassági Ígérete megszegéséért lefogtak — Letartóztatták a meggyilkolt gazda egész családját jrt Nagymihály, március 2. (Safló't tudósítónktól.) Rég-elfeledett, 'titokzatos módon elkövetett gyilkosságra derült a napokban 'világosság. A nyomozó hatóságokat közel ötévi hasztalan fáradozás után egy bestiális apagyilkos- ság telyes kiderítésére és a tettesek elfoglalására i vezette rá a legnagyobb de fék táv, a véletlen, mely azonban ebben az esetben talán neon is a véletlen, hanem a minden bűnt megtorló végzet szerepét játszatta. Egy gazda rejtélyes módon eltűnik A (Nagymth'ály melletti Lask község csendőröménél 1928 szeptember 28-án Moskály János jómódú laski gazdálkodó János nevű fia bejelentette, hogy apja, aki egy nappal előbb bement a naigy- mihályi vásárra, nem tért még haza. A fiú azzal magyarázta az eltűnést, hogy apja, mivel nagyobbmen nyiségü pénz volt nála és családjával állandóan hadilábon ólt, egy merész elhatározással elhagyta családját és Amerikába szökött. A csend őrség a fin jelentése alapján széleskörű nyomozást indított Moskály János fölkutatására, de legerélyesebb munkája dacára sem tudott (közelebbi adatok birtokába jutni arra vonatkozólag, hogy Moskály Amerikába távozott volna,. Névtelen leveleik özöne a családot gyanúsítja A nyomozás javában folyt, mikor a faluban széltiében-bjosszában azt kezdték rebesgetni, hogy Moskály nem balt meg természetes halállal. A falusi szóbeszéd arra támasztotta föltevését, hogy az eltűnt gazda rossz viszonyban 'élt családjával, melyben napirenden voltak a oi>vakod ások. A nagyiml- hályi csendőrsé'gihez azldőtájt több névtelen följelentés érkezett, amelyek egyért el miien annak a gyanúnak adtak kifejezést, hogy Moskály gyilkosság áldozata lett, erre vonatkozó pozitív adatokat azonban nem tudtak a csendőr ség rendelkezésére bocsátani. A csendőrség a névtelen levelek alapján ez irányban is kiterjesztette a nyomozást és számos kihallgatást is eszközölt, de minden kutatása eredménytelen maradt. A nyomozás holtpontra jut Miután a nyomozás egy napon teljesen holtpontra jutott, a hatóságok a maguk részéről befejezettnek nyilvánították a vizsgálatot és az ügy aktáit, lezárták. Az egész rejélyes esetre lassan- kánt feledés borult, a faluban egyre ritkábban terelődött rá a beszéd az eltűnt gazdára, ennek családja pedig konokul megmaradt azon föltevése mellett', hogy a családfő Amerikába szökött. Az elhagyott leány végzetes följelentése A nyomtalanul eltűnt Moskály Mária nevű leánya néhány hónappal ezelőtt közelebbi ismeretségbe került egy Setkó nevű laski fiatalember; rel. Alikor az ismeretségből viszony lett, Mária egyre gyakrabban kezdte sürgetni az esküvőt. Set- kó eleinte kitérő válaszokat adott, mig végül is kereken kijelentette a lánynak, hogy Nem hajlandó őt feleségül venni. Moskály Mária erre házasságszédelgésért följelentette a legényt. A csendőrök a följelentés alapján letartóztatták Setfcót, bár tudatában voltak annak, hogy az állítólagos házassági Ígéret megszegése még nem ok az elfogatására, de tették ezt abban a reményben, hogy a legény, aki bizalmas viszonyban élt Moskály Máriával, esetleg közelebbi föl világosi tást tud adni Moskály János eltűnésére vonatkozólag. „Nem vehetek el egy apagyilkos leányt!“ Se tkot elfogatása után alaposan vallatóra. fogták és -elsősorban azt a kérdést intézték hozzá, hogy milyen okból szegte meg házassági Ígéretét. A legény, hogy kellemetlen helyzetéből minél hamarább kiszabaduljon, rövid habozás után föltárta az okot, amiért nem akarta kedvesét feleségül venni. — Nem vezethetem oltár elé Moskály Máriát — jelentette ki a legény határozott hangon —, mert nem vehetek el egy olyan leányt, aki megölte a tulajdon édesapját! Letartóztatják az eltűnt gazda családját Setkó vallomása a szenzáció erejével hatott a kihallgatást vezető csendőrökre. A vallomás elhangzása után a csendőrök azonnal a Moskály- házba mentek és letartóztatták az egész családot: Moekálynét, János Kát, Boriska, és Mária leányait, az Ung- váron jelenleg katonai szolgálatot teljesítő Mihályt pedig a csendőrség távirati megkeresésére ugyancsak őrizetbe vették. Az eifogottakat átkisárték a csend őr őrsre, ahol valamennyien töredelmes vallomást tettek és apróra elmondták a borzalmas apagyilkosság minden részletét. Bevallották, hogy 3Ioskály Jánost előre megfontolt szándékkal ölték meg. A szörnyű tett elkövetésére mar régebben készülődtek. j nagym-iJbá'Iyi vásár alkalmával aztán elérkezettnek látták az időt szándékuk végrehajtására. Úgy gondolták ugyanis, hogy, ha apjuk eltűnését majd * vásárral hozzák kapcsolatba, a gyanút elhárítják maguk felől, ami öt éven keresztül tényleg elkerült is nekikA gyilkos testvérek álmában ölték meg apjukat 1982 szeptember 27-én, a végzetes napon, Moskály János a szobában délutáni álmát aludta. Egyszerre csak besurrant a szobába János fia és Mária leánya, Losonc, március 2. Kínos botrány tartja izgalomban tegnap óta Losonc társadalmát. Az incidens szereplői Belánszkv Károly. Losonc város első szta- rosztáia és Halmi León. a Kereskedelmi Csarnok főtitkára. A kínos incidensnek előzményei a következők: Belánszkv Károly sztaroszta pár hónappal ezelőtt „A Jövő“ címen magyarnyelvű hetilapot indított, amelynek politikai célja egv polgári pártszervezkedés megalapozása volt. A lapban állandóan heves támadások jelentek meg a losonci magyar társadalom vezető egyéniségei ellen s ezen támadásoknak a legtöbbször nincs meg a tárgyilagos alapjuk. De mert a betegesen agresszív természetű sztaroszta. akinek hivatalbeli kötelessége volna a társadalmi béke felett való őrködés, mindenképpen támadni akar. igen gyakran fantáziájából termeli ki azokat a vádakat, amelyekkel köztiszteletben álló férfiakat hurcolt meg. Legutóbb Halmi Leont. a Kereskedelmi Csarnok általánosan becsült főtitkárát vette célba és saját névaláírásával ellátott cikkekben a legélesebb támadásokat, durva kirohanásokat kockáztatta meg vele szemben. A cikk megjelenését követő napon a két ellenfél szembetalálkozott a Búza-téren. BelánStockhohn, március 2. A stettini kikötőben pihent a „Gustav“ nevű svéd hajó múlt év november 12-én, az őrségen kivül már mindenki aludt, amikor háromnegyed egy óra tájban Peter Láger hadnagy egy hölgy társaságában a kajütjébe akart beryitni. — Nyisd ki — zörgette meg az ajtót a hadnagy. A zöygetés kajüttársának, Andreas Hen- sel hadnagynak szólt. Hansel nem nyitotta ki azonnal az ajtót, mire Láger még hevesebben kocogott és káromkodni kezdett. A lármára Hensel hadnagy kissé kinyitotta az ajtót. — Egyedül vagy — kérdezte. — Nem — hangzott a válasz. — Akkor nem engedlek be. Láger hadnagy éktelen káromkodásra fakadt s öklével döngette az ajtót, úgyhogy a lármára figyelmessé lett őrség a kajüt felé közeledett. —-Alávalőság, amit művelsz, — hallatszott most Hensel hadnagy hangja, — ezt nem fogom tovább tűrni. Ebben a pillanatban felpattant a kajüt ajtaja, Hersel hadnagy hiányos öltözetben nsg jelent s revolvert tartva a kezében, Láger felé tett két lépést és azután elsütötte a fegyvert. Láger összeesett. Később az orvos bekötözte a sebeit, kórházba került, ahol teljesen felgyógyult. A bíróság mai tárgyalásán egészségesen és életvidáman jelent meg. — Nem bírtam el Láger hadnagy viselkedését — védekezett a tárgyaláson Andreas Hensel — és sajnos, hiába figyelmeztettem, térjen jobb útra, szavamnak semmiféle foganatja nem volt . . . A tárgyalás során kiderült, hogy a két tiszt jelleme homlokegyenest ellenkezik- Hersel magábavonuló, töprenkedő, folyton könyveket olvasó és szelíd életű ember volt. Ha kikötőbe futott a hajójuk, ezt az időt is tanulmányozásra forditóttá. Láger hadnagy viszont vigkedélyü, csapodár, mulatniazerető és állanakik halk léptekkel közelítették meg alvó apjukat. A fiú kezében egy kötél volt, amelyet, mikor apja közelébe ért, villámgyors mozdulat tál a szerencsétlen ember nyaka köré retett. néhányszor rá csavarta és meghúzta, Mária pedig magasra emelte fejszéjét, amelyet magával hozott és többször lecsapott vele apjára. Moekály János egyetlen jaj szó nélkül fordult le a díványról és élettelenül terült el a ezoba padlóján- A kél testvér az ágy alá dobta apjuk holttestét s estig ottliagyták. Este azután ki vitték a házból és elásták a csűrben. A család beismerő vallomása alapján a csendőrség jelentést tett 'a régóta hasztalanul nyomozott bűnügy váratlan fordulatáról a kassai állam- ügyészségnek. Srnoljk dr. áll amúgy ész és Strinipl dr. hatósági orvos Kassáról, valamint Kaberíe vizsgálóbíró Nagymihályról azonnal kiszálltak Lask községbe, ahol helyszíni szemlét rendeltek el. A nyomozás a szenzációs ügyben erélyesen I folyik. szkv, mintha mi sem történt volna kettejük között, udvariasan köszöntötte Halmit. — Hogy mer engem köszönteni, — vonta őt felelősségre a főtitkár. — A történtek után az ön köszöntését inzultusnak tartom. A nem várt erélyes fellépésre Belánszky goromba szitkozódásban tört ki, rátámadt Halmira és leütötte annak kemény kalapját. Erre Halmit is elhagyta béketiirése és kétszer arculiitötte Belánszky Károly sztarosztát. Belánszkv erre a járókelőkhöz fordult, hosv legyenek tanúi, milyen súlyos inzultus érte. — Felesleges tanukat keresnie, — nyugtatta őt meg Halmi — úgysem tagadnám le, amit tettem. Érdekes, hogy a nézők is, akik kíváncsian sereglettek össze az incidens színhelyén. mindnyájan hangos szóval Halmi párt- iára állottak. A súlyosan inzultált sztaroszta azonnal a rendőrségre ment és ott panaszt tett támadója ellen, Úgy adta elő a dolgot, hogy7 Halmi boxerrel támadta meg és ütötte le. A rendőrség elhitte a fantasztikus beállítást és detel<- tiveket küldött a főtitkár lakására, hogy ott házkutatást tartsanak a boxer után, ami természetesen eredménytelenül végződött. Az incidensnek a bíróság előtt lesz folytatása. dóan hölgyek társaságát kereső ember volt. — Ha a kikötőben voltunk, beszélte Hen- sel hadnagy7, egyszerűen tűrhetetlen volt az életem , . . Mindennap késő éjszaka jött haza, részeg volt, s ami még enrél is borzasztóbb volt számomra, nőket hozott magával... — Di hiszen nőket nem szabad a hajóra felereszteni, — jegyezte meg a tárgyalást vezető elnök. — Persze, hogy nem szabad, — felelte Hensel hadragy — csakhogy7 a kapitány felfüggeszti ezt a tilalmat, ha hosszú ut után érkezünk egy kikötőbe. — Az emlékezetes éjszakán — vallotta tovább Hensel hadnagy — nem tudtam behunyni a szemem . . . Amikor láttam, hogy Láger ágya üres, rögtön tudtam, hogy későn fog hazajönni, ittas lesz, a lehellete büzleni fog az alkoholtól. Az undor járta át testem műiden porcikáját. Ide-oda hempergett az ágyában, mire végül meghallotta a zajt. Már ez a zaj — úgymond — rendkívül ingerültté tett, amikor azután a kíséretében levő nőt is észrevettem, nem bírtam többé magamon uralkodni ... Az utálat fogott el, jól emlékszem rá, majdnem hánynom kellett s valami rettenetes dűli kavargót! bennem... Csak azt éreztem, hogy nem bírok el még egy olyar« éjszakát, amikor ez a Láger nővel van a kajütömben . . . Lőttem . • . A védő nagy beszédben festette meg Hensel hadnagy lelkiállapotát és a felmentését kérte. Ekkor várattam jelenet következett. Hensel hadnagy odaállott a bíróság elé és igy szóit: — Ne méltóztassék figyelembe venni azt, amit a védőm állított, én vállalom cselekedetemért a teljes felelősséget . . . Minthogy rálőttem a bajtársamra, ezért büntetés jár . . . Az, hogy nekem milyen az ízlésem, ehhez a bíróságnak semmi köze nincsen . . . A bíróság három évi börtönre Hétté Hensel hadnagyot, de rangjától nem fosztotta meg. 1 Dráma a „Gustav” nevű svéd hajón Egy hadnagy lelőtte kajüttársát — Nem bírta el barátjának züllött életmódját A losonci polgármester kínos incidense egy hirlapi támadás miatt Amikor a sztarosztának hírlapiról ambíciói vannak — Tettleges inzultus a nyílt utcán a polgármester és a Kereskedelmi Csarnok főtitkára között % mamsuir. ■ :vem Klnaezüstárúk, berndorfi alpakkaezüst evőeszközök Weinstabl Móricz ékszerész Pozsony, Halászkapu utca 2. szám. Fedor Miklós beszámolója Abaujban „Hlinka teljesen feladta az autonómia esz- méjót“ — A közigazgatási reformjavaslatot alaptételeiben kell megváltoztatni Az orsz. keresztényszocialista párt vasárnap Enyickén népgyülést tartott, melyen Fedor Miklós nemzet gyűlési képviselő szlovák és magyar ny-oliven tartott beszámolói. A gyűlést Bodnár Lajos helyi szervezeti elnök nyitotta meg s ezután Gasovszky Gyula titkár szlovák nyelvem a földmű vés nép sér el m élről b e szélt, Fedor Miklós nemzetgyűlési képviselő emelkedett ezután szólásra és frappáns, gyűjtő beszédében többek között a következőket mondotta: — Hlinka kormány balé pétiével teljesen föladta az autonómia eszméjét, amit hét évig állandóan hirdetett és amivel amerikai kőrútján is agitált a szlovák nép között. Agitációs kőrútján a szegény szlovák Földműves nép nehéz munkája árán megtakarított pénzecskéjét Hlinka magával hozta, azzal, hogy pártoélokrn azt fölhasználja s hogy az autonómia kivívása érdekében minél hathatósabb propagandát tudjon végezni. Itthon pedig mi történt? Az amerikai szlovákoknak tett határozott Ígéreteit megváltoztatta s két miniszteri székért s bizonyos személyi előnyökért az autonómia feladásával belépett a kormányba. — Kormánybalépésóvel az autonómia helyett úgynevezett közigazgatási reform fog rövidesen életbelépni, amely nem egyéb, mint a centralisztikus irányzat megerősítése és az autonómia jelszavának végleges feladása. A közigazgatási reform elfogadásával Szloven- szkó őslakossága sokat fog szenvedni. Majd a közigazgatási reformnak egyes pontjait részletesen boncolgatta s rámutatott arra, hogy a törvényjavaslatot igy életbeléptetni nem lehet, hanem azt .alaptételeiben, kell radikálisan megváltoztatni. Ezután foglalkozott az uj adóreform javaslattal. Bebizonyította, hogy ezután még súlyosabb adókat kell fizetni, mert az uj közigazgatási reform életbeléptetése után tartományi adók is lesznek. Fedor beszédét állandó helyesléssel és éljenzéssel fogadták, majd annak bevégeztével szűnni nem akaró tapssal hálálták megEzután Schuster János közp- titkár szépen felépített beszédében egyetértésre, szeretedre, közmegbecsülésre és összetartásra buzdította az egybegyűlteket. — Bodnár József helyi elnök zárószavai után a népgyülés a legnagyobb rendben ért véget. Halálos motorkerékpár-baleset Losonc határában A kerosstényszocialista párt losonci titkárának tragikus halála — A kerékpár nekiment a vasúti sorompónak Losonc, március 2. (A P. M. H. munkát ars ától.) Röviden megírtuk, hogy a losonci keresztényszocialista párt titkárai: Nagy Iván dr. és Pompe Árpád szombaton kora 'hajnalban egy tíz lóerős „Indián“-bipusu motorkerékpáron Rimaszombatról útnak indultak Losonc felé. A motorkerékpárt Nagy Iván dr. vezette, míg az oldalkosárban Pompe foglalt helyet. Losonctól alig három kilométernyire, ott, ahol az országutat átszeli a vasúti vonal, a motorkerékpár oldalkocsija beleütközött a vasúti sorompó vasállványába. Ebből következett be a 'katasztrófa. Az összeütközés olyan heves volt, hogy a £ oldalkocsi darabokra tört és a benne ülő Pompe titkár hatalmas ívben zuhant neki a vasállványnak, a kerékpár pedig Nagy Iván dr.-ral az árokba fordnlf. A vasúti pályaőr a szerencsétlenség után egy félórával talált rá a szerencsétlenül járt utasokra. Nagy Iván dr., aki csak könnyebb zuzödásokat szenvedett, hazavánszorgott, Pompe Árpád sérülésed azonban olyan súlyosak voltak, hogy a mentőknek kellett beszállítani ok a losonci közkórházba. Az orvosi vizsgálat megállapította, hogy súlyos belső sérüléseket szenvedett és a gyomor fala át szakadt, Már a gyorsan végrehajtott orvosi beavatkozás sem segített é3 a szerencsétlen fiatalember szörnyen ldnos szenvedések után kiszenvedett. Pompe Árpád Pompe Hugónak, a Forgádv uradalam jószágigazgatójának fia volt. Édeeatyjja. hazaszálliftalta a szerencsétlen véget ért páijtilkór holttestet Vükére, ahol az egész környék nagy részvéte mellett hétfőn temették el. x* 10 színes niűmclléklcf. 144 szövegközM kép díszül az 1000 oldalas Ki? Bfebm: Az állatok világát, t i .... ■■ ;r ;• ; ■-míA ....'kAR-MIRItAB
