Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)

1927-03-03 / 51. (1385.) szám

9 ‘EtG^-MMÍAR-HIKIíAB A Beethoven centennárium márciusban esedékes, de mintegy kisebb elő- esalározdsok, itt-olt, Európa és Amerika világvá­rosaiban már megkondullak a Beethoven szimfó­niák örömharangjai, hogy a hívók millióit egy­behívják egy olyan istentiszt eleire, aminő ritka az emberiség történelmében. Magyarország fővárosá­ban, Budapesten is már megkezdődtek az első ün­nepi esték. Beethovent Magyarországhoz egy olyan szál fűzte, amely maga is egy egész vilá­got jelent: Liszt Ferenc. A zongora legnagyobb mestere tizennégy éves korában Bécsben adott hangversenyt és mér eme legelső hangversenyén is Beethoven egyik témáját szabadon variálta. Beethoven csak a második hangversenyre jött el 'és mikor Liszt Ferenc az A-dur szimfónia andan­te tétele alapján szabadon improvizált előadását befejezte, felment a pódiumra, megölelte és meg­csókolta a zseniális magyar csodagyereket és ev­vel a csókkal nagymesterré avatta. így találko­zóit először Magyarország és Beethoven. Liszt Fe­renc homlokán ott égett ez a csók egy hosszú életen ál és 6 volt az, aki miko-r Beethoven szob­rára nem gyűlt össze a pénz, előlegezte Bonnak, Beethoven szülővárosának a nagy összeget, hogy a legnagyobb zenelilán első szobrát felállíthassák. A Liszt Ferenc alapította Magyar Zeneakadémia hü maradi ehhez a tradícióhoz és Erkel Ferenc, Mihalovich Ödön, majd Hubay Jenő, a mostani vezető Beethoven mellett lettek tanúvallomást. És vájjon Beethoven zongorakoncertjeit és szo­nátáit ki tudja jobban, nemesebben, Beethoven szellemének megfelelőbben interpretálni, mint a magyar Doknányi Ernő, a zongora klasszikus poé­tája? A magyar zeneakadémia március 28-án olyan produkcióval fog megjelenni Hubay mes­ter vezetése alatt a zene nemzetközi pódiumán, amihez foghatót alig találni: Magyarország fia­tal zenész és énekes gárdája elő fogja adni a hatalmas zenekarra, vegyeskarra és szőloszóla- mokra irt IX-ik szimfóniát és ez mintegy az uj magyar nemzedék meghajlása lesz minden korok és idők legnagyobb zenei lángesze előtt. A telje­sítmény szinte hihetetlen: hihetetlen. hogy egyet­len zenei institúció azt az erőt kitermelje magá­ból, amely szükséges ahhoz, hogy a legnagyobb zenei költemény testet öltsön, Hubay Jenő eme ötlete a mesterre vall, mert nem lehet szebben kifejezni Magyarország misszióját a huUumépek történetében. Hiszen éppen a mai Magyarországon kell hogy átértsék Beethoven géniuszának legmé­lyebb igazságát: az örömöt. A kataklizmákon ál- vonaglolt, száz sebből vérző ország zenefiatalsága oda fog állni a pódiumra és azt a szimfóniát fog­ja elzenélni, amely a legnagyobb, a legmarcan- golóbb küzdelemtől a vad örömükön és az isteni rezignáción keresztül elvezet az öröm, a tiszta öröm igaz és tiszta hitéhez. Beethoven a szenve­dés szimbóluma, a legnagyobb Megváltó példája szerinti emberi megváltó, a szenvedés nagy hőse 'és a szenvedés poklán át az emberiség nagy öröm- ianilójcu Zenész volt: megsikelült. örömre, szere­lemre, szeretelre vágyott, amint ügyetlenül szív- hezssóló sorokban a heiligensladti teslamentom- bán megírta: fájdalom, meg nem értés, kietlen közöny volt osztályrésze. És az a nemes asszony, Brunswick Teréz grófnő, akt szerelte, nem lehe­tett az övé és kolostorba vonult. Beethoven tűrt, szenvedett egy egész életen át. Néhány lépéssel a halál előtt (négy éves elvonultságban Istennel és minden poklokkal viaskodva), a nagy ünnepi misét és a IX-ik szimfóniát fejezi be éppen. Ek­kor Bécs ráeszmél arra, hogy Beethoven él és hogy Bécsben él. Küldöttség keresi fel nyomorult kis hónapos szobájában és egy több száz aláirásos ivei nyújtanak át neki: Becs kéri, adassa elő a kél nagy. haláleiőtH müvet. És aki már mindennel megküzdőit, aki elhagyta az életet, mert megta­lálta Istent, aki már abban a legmagasabb és legmélyebb régióban él, ahová emberi szó nem hatol, abban a légüres térben, ahová Faust dok­tort angyalok viszik fel és ahol a Nagy Szeretet­tel, Krisztussal találkozik, — Beethoven a hivő szóra felfigyel és még egyszer, utoljára vissza­fordul. Nem néz a küldöttség tagjaira. Csendesen az ablakhoz megy, sokáig szótlanul nézi a feNiök járását, azután valami könnyel, elvarázsolt, fátyo­los hangon csak ezt mondja: „És mégis szép!...“ És mégis szép az Élet, a csodálatos, istenes, poklos vérző sebeket tépő, balzsamos Élet! Ez a. legnagyobb zenész hitvallása: a Mégis. Az őröm és a Szépség Mégise. Ha március 28-án Magyar- ország zenefialalsága ezt a legnagyobb ör.öm- Mégist fogja énekelni, az egész ország figyeljen fel, mert Beethoven, a nagy szenvedő a szenvedő embereknek és a szenvedő nemzeteknek irta a •megváltás eme zsolozsmás énekét a jövőbe, az örökkévalóba vetett hitével. És az éneklő zsoltá­ráé Beütboven-fialalság Magyarország jövője. NenTyaueír Fái!. Mindenkit érdeke! az adóreform, mely uj alapokra helyezi az adózást és uj eljá­rási módokat léptet majd életbe. A Magyar Nemzeti Párt &z adóreform törvényének megszavazása után kiadja könyvalakban U aiéreÜía népszerű Ismertetését Akik a könyvre igényt tartanak, jelentsék be szükségletüket a Prágai Magyar Hírlap kiadó- hivatalánál, Praha II., Panská 12., III. Az árát a Magyar Nemzeti Párt az önkölt­ségi árnak megfelelően szabja meg. Spinoza emlékét még ma is átok sújtja — Az amsterdami eh érem, amely elüldözte a filozófust városából — Berlin, március 2. Míg Nyugat és Kelet tudósai Hágában Spinoza Baracknak, a nagy filozófusnak em­lékét ünnepelik és arra törekszenek, hogy szelleméinek minden megnyilvánulását bir­tokba vegyék és a reávon atkozó összes relik­viákat összegyüitsék. érdekes megemlíteni, hogy az a nagy átok, amely Spinoza Barackot, a portugál zsidó szülők gyermekét 271 évvel ezelőtt az amsterdami zsinagógában sújtotta, még mindig nem évült el. Az egyik nagv ber­lini lap táviratban fordult ebben az ügyben Ricardo rabbihoz, az amsterdami zsidó hit­község tudós és nagyhírű pánidhoz, akitől a kérdező-ködösre ez a lakonikus válasz érke­zett: „Bann nicht aufgehoben!" A zsinagóga tehát, ugylátszik, az örökké­valóságig fenn akarja tartani a nagv átkot a gyűlölt eretnekkel szemben. Ismeretes an­nak a kiátkozási bullának a tartalma, amelyet az amsterdami zsidó hitközség spanyol nyel­ven megfogalmazva juttatott el Spinozához. Az átokformula régies megszövegezésében igv szól: „A* átok. amely kimondatott a szentély­ben Baruch d'Es-pinozára Ab hón,apjának ha­todik napján a* 5416-ik esztendőben. (1656.) A papi tanács tagjai közük önnel, miután már ők hosszabb ideje felismerték Baruch d^spinozának rossz véleményeit és müveit és különböző eszközökkel és rábeszélésekkel kísérelték meg, hogy öt a rossz útról eltérít­sék, miután azonban hála semmi sem hasz­nált. sőt ellenkezőleg napról-napra inkább felismerték az ő borzasztó eretnekségeit és elszornyitő müveit és mivel sok szavahihető tanúik is voltak, akik vallomást tettek arról a nevezett Espinozának jelenlétében, igv ők a dolog megvizsgálása után Chahamin ur je­lenlétében elhatározták, hogy a nevezett Esp*- nozát átok alá vetik és elválasztják Izrael né­pétől, amennyiben őt tényleg átokba helye­zik a. következő átokkal: Az angyaloknak és szenteknek Ítélete szerint kiátkozzuk, elkülönítjük, megátkozzuk és kárhozatra kívánjuk Baruch d‘Espinorát az egyházi tanácsnak beleegyezésével és ennek az egész szent községnek a hozzájárulásával a szent könyveknek a jelenlétében és az azok­ban tartalmazott 618, parancs szerint azzal a kiközösítéssel, amellyel Józsua, Jerichot át­kozta meg. azzal az átokkal, amellyel Elisa megátkozta a fiút és mindazokkal az átkok­kal. amelyek a törvénykönyvben fel vannak jegyezve: legyen ő átkozott a napon és le­gyen ő átkozott az éjjelen, legyen ő átkozott az alvás közben és legyen átkozott az feléb­redésben. átkozott legyen, ha kimegy és átko­zott legyen, ha betér, soha se bocsásson meg neki az Ur, hanem bocsássa szabadjára ezzel az emberrel szemben haragjának tüzet és rá­halmozzuk mindazokat az átkokat, amelyek a törvénykönyvben fel vannak említve és meg­semmisítjük a neTét az ég alatt és válassza el öt az Isten szerencsétlenségére Izrael min­den törzsétől és ti. akik uratokhoz. Istenetek­hez ragaszkodtok, ti mindannyian légy etek megáldottak, ha szivetekre veszitek, hogy senkinek sem szabad vele szóbelileg vagy irásbelileg értekeznie, senkinek sem szabad neki kedveznie, senkinek sem szabad négy ölnél közelebbre megközelíteni öt, senkinek sem szabad vele egy tető alatt lennie és sen­kinek sem szabad egv általa szerzett vagy írott dokumentumot olvasnia4*. Ebből a megrendítő dokumentumból ki­tűnik. hogv az amsterdami zsidó hitközség vezetői miiven kérlelhetetlenek voltak Spi­nozával szemben. Tudjuk azt is, hogy Spinoza hiába kísérelte meg az átok feloldatását és végül is elhagyta Amsterdamot, hogy magá­nyosságában gondolkodjék az istenség és a világ problémáiról, Spinoza hívei most abban az irányban dolgoznak, hogy valamilyen módon feloldas­sák Spinoza emlékét a chérem alól. A Mennyei Birodalom kapuja A kínai szabadságharc előzményei Spengler hatása Kínában — A moszkvai sárga egyetem — Kalandorok Kantonban — Az Igazi ébredés Piri*, március 1. A Mennyei Birodalom kapuja Kanton, ez a nagy ipari- és kikötőváros, amely az ópium- háboni idején olyan nagy szerepet játszott Azóta Kanton kapui nemcsak befelé, hanem kifelé is kitárultak. Kanton lett a kínai ki­vándorlás legfontosabb pontja, innen rajzik szét Európaszerte a kínai kézművesek, ke­reskedők és főleg intellektuellek serege, In­nen indultak útnak azok. akik London, Páris, Berlin egyetemi padjaiból ismerték meg a mi merőben tudományos, ipari és kereskedelmi műveltségünket, amely mindinkább eltávolo­dott erkölcsi és szellemi lényegétől. Ezek a kantoni diákok az egyetem pad­jaiból vitték magukkal az európai kul­túra csődjéről szóló tanításokat. Különö­sen a német íiiozófusoknak: Spengler és Kayserling tanításainak volt nagy hatása ezekre a fiatal kínaiakra. Spengler a nyugati civilizáció pusztulását tanította és jósolta. Szerinte a civilizáció semmi, a történe­lem minden. A civilizáció az emberi kultur- törekvéseknek a köre. amelyek közül, ha az ogvik véget ér, a másik újra kezdődik. Speng­ler szerint tehát egyetlen kultúra sem tarthat számot az egvedülvalóság fölényére és kivált­ságára. Kavserliag szerint is az európai civi­lizáció már kiélte önmagát, és a mi materia­lista tudományunk helyébe az ázsiai bölcses­ség idealizmusát állította mintának. Ezek a kínai diákok az európai egyetemekről egy uj feladat és egv ui misszió inda Iával tértek vissza hazájukba. A kínai forradalom mélyén ez a messiási gondolat dolgozik. Kína ui nemzedéke De nemcsak egy ui hivatásnak a tudatát szívta magába a fiatal kínai nemzedék, amely Európát látogatta. Ez a nemzedék volt tanúja, talán kárör­vendő tanúja oz európai egység megtö­résének. a világháborúnak. Ez a nagy küzdelem nem volt heoriznms nélkül és talán még tiszteletet is gerjesztett irántunk a ferdeszemít megfigyelőkben. Az, ami véglegesen kiábiáncíitolta, eltávolította őket tőlünk és gvöngeségürket föltárta előt­tük. az a békekötés volt. Rájöttek arra. hegy az európai civilizáció, a kiengesztelékenység nem ereje többé, anyagi érdekei győzőkre és leevőzöttekre osztották azokat, akik egyaránt katonái voltak ugyanannak a civilizációnak, Wilson és a győztes nagyhatalmak tanították meg erre a világot és a kínaiak most saját fegyverüket fordították ellenük és a népek önrendelkezési jogának elvét a kínai köztár­saság alaptörvényei közé iktatták. Szun-Jat-Szen, a kínai Lenin Kantonból, indult el pár évtizeddel ez­előtt világkörüli útjára a Irinái orvos is, aki i a sárga fai öntudatra ébresztésére talán a I legtöbbet tette. Szun-Jat-Szen, Az ő tevé­kenységének eredménye volt hogy iÜH-hen az uralkodó dinasztiát megfosztották trónjától és Nankingban megalapították az első kínai köztársaságot, amelynek első elnöke Szun-Jat-Szen lett. Az 5 alapgondolata az volt, hogy a kínai hagyományok, erkölcsi világfelfogás, a kínai kultúra ápolása és megőrzése mellett a Mennyei Birodalom iparilag, kereskedelmi­leg és társadalmilag képes nemcsak modern állammá átalakulni, hanem az európai álla­mok anyagi kultúrájánál hatalmasabb alkotá­sokra is. A nacionalizmus és a szocialista szervezkedés volt a szun-jat-szeni gondolat­nak a lényégé. És azok, akik most Kantonból a kínai eseményeket vezetik, mind a szun- jat-szeni gondolatiból és tanításból táplálkoz­tak. Szun-Jat-Szen emlékét azonban nemcsak Kanton őrizte meg, hanem megőrizte Moszkva is. amely szövietfővárosban kí­nai egyetemet alapított és Szun-Jat-Szen nevéről nevezte el. Kétségtelen az. hogy annak, ami most Kínában történik, világtörténelmi fontossá­got a Moszkva és a Kanton, közötti kapcsolat ad. A szovjet a lenini és csicserini elméletek alapján jutott arra a meggyőződésre, hogy az európai kapitalista civilizációt Ázsiában, Kantonban lehet a leghatásosabban megtá­madni. Egv évtized óta Moszkva programsze­rűen dolgozik azon, hogy a nacionalista érzés és az idegengyűlölet kihasználásával fölkelt­se a keleti népekben az osztályöntudatot. Moszkvának a tevékenysége különösen élénkké vált az utóbb? két évben. A moszkvai Szun-Jat-Szen-egyetem rektora különben ma­ga Radek elvtárs, aki a szovjetagitátorok lelke. A vörös központ különös előszeretettel küldi Kantonba azokat az elvtársakat, akik­ben izzik az Anglia elleni gyűlölet, így Tina Mann angol kommunista vezért. A kantoni kormánytanács bizalmasai közt tűnik fel Trebitsch Lincoln fantasztikus alakja, aki valamikor angol képviselő volt és akinek fiát csak nemrégiben ítélte j kötéláltali halálra közönséges bűntény miatt az angol bíróság. Trebitsch Lincoln miután Anglia elleni bosszújából a német fajvédőkhöz csatlakozott és velük együtt csinálta meg a Kapp-puccsot, most uira feltűnt Európában és állítólag a kantoni kormány megbízásából vásárolt fegy­vereket. repülőgépeket és tárgyal egy euró­pai kölcsön érdekében. A földalatti Kuo-min-tang A szovjet munkáját egv kinai nacionalis­ta vezetőnek, a Kuo-min-tangnak évtizedes munkájára alapítja. Ez a három betíl annyit ielent. mint ország, nép és párt, vagy helye­sebben egv ország, egv nép és egy párt | 1927 március 3, csütörtök. Ez ennek a hatalmas nacionalista szö­vetségnek a programja, amely mintegy két évtized óta az olasz carbonarik min­tájára földalatti munkájával megszervez­te egész Kínát Ennek a titkos társulatnak a müve a csá­szárság megtörése és a köztársaság kikiáltá­sa. Szun-Jat-Szen rájuk alapított és rájuk alapit most a szovjet is. Azt mondják, hógv a Kuo-min-tang tagjai nem mind nézik ió szemmel a szovjet növek­vő befolyását. A nacionalista tanokban nincs közöttük ellentét, de ebben a tekintetben nincs ellentét Dél és Észak között sem és a pekingi kormány épp úgy kívánja az önren­delkezési iog megadását az idegen uralom megszüntetését mint a kantoni. A forrada­lom. amelynek kétségtelenül világtörténeti jelentősége van. abban áll, hogy a Kék Folyó völgyének pecsenyesütői most szakszervezeti alapon készülnek szervezkedni. Sokan, akik Kínát ismerik, maguk a kí­naiak is azt mondják, hogy a szovjet be­folyásától nem sokat kell tartani. A kinai gőgös és büszke műveltségére, amely már hatalmas volt akkor is, amikor Európában még cölöpépitményeken laktak az emberek. Nacionalizmusa és idegengyűlölete olyan régi. mint műveltsége. Gobineau, a hí­res francia bölcsész is kiemeli, hogy a kí­naiak történelmük folyamán már kétizben szabadították meg magukat az idegen dinasz­tiák járma alól. Harmadszor 1911-ben. És az orosz szovjetet sem fogják tűrni. Elfogadják támogatását, pénzét és fegy­verét, agitátorait és tábornokait, felhasz­nálják Anglia elleni gyűlöletét és terveit, de alapjában büszkén, fölényes megvetés­sel utasítják el maguktól a szovjetcivili­zációt. mert az ő szemükben egyetlen ci­vilizáció sem múlja felül a kinait. Az előzékeny Anglia Hogy Kína a felszabadulás utján van, ab­ban alig lehet kételkedni. Anglia politikai zsenijének bölcsességére válik, hogy belátta, hogy sem ágyuk, sem bombák, sem guruló sterling nem elegendő többé az eddigi hely­zet fentartására. És ha csak a szovjet uszítá­sára Kantonban az angol gyűlölet nem kere­kedik felül a kínaiak hagyományos józansá­gán és kereskedelmi érzékén, akkor lehet­séges, hogv nagyobb vérontás nélkül sikerül megegvezést létesíteni a nagyhatalmak és a kinai nacionalisták között. A megegyezésnek az alapja az önrendel­kezési iog elismerése. Ennek az elvnek diplomáciai alkalmazása először a Kína és Németország között pár év előtt kötött szerződés alkalmával érvényesült amely szerződést a pekingi kormány mint a független és nemzeti sznverénitásának teljes birtokában levő kinai kormány kötött Németországgal. Kína felszabadulása diplomáciailag már ekkor megtörtént. Egyébként ezt az elvet is­merte el Chamberlain az angol képviselőház­ban tartott legutóbbi beszédében, amelyben elfogadta a „Kina a kínaiaké14 elméletet. A kantoni kormány ugyanezen elv alapján áll, de tudatában van annak, hogy ennek teljes megvalósítását csak lépésről-lépésre érhetik el. Külügyminisztere nem is kívánja a nagy­hatalmak eltávolítását, hanem csak az úgyne­vezett kapitulációk eltörlését. Ebben a tekin­tetben igen nagv hatással volt a kinai köz­véleményre az ui Törökország és Musztafa Kemál sikere. Amint a törököknek sikerült a nagyha­talmak minden ellenkezése ellenére meg­szüntetni a kapitulációkat, úgy akarják a kínaiak is példájukon föllelkesülve meg­szüntetni a külföldi államok kínai privi­légiumait. Három ilyen privilégiumról van sző; a vám- és sójövedelem kezeléséről, az európai koncessziókról és a külföldi bíráskodásról. Az angolok a kinai vámrendszert, amelynek élén egy angol főtisztviselő áll, igen alapo­san szervezték meg, ugv hogv a kínaiaknak ezt a szervezetet egyszerűen csak át kellene venniük és saját embereikkel ellátni. Az európaiaknak engedélyezett területek (con- cession, setlement) ügyében is lehet meg­egyezést találni, aminthogy Kanton külügy­minisztere, Sen és 0‘Maley angol megbízott máris megegyeztek abban, hogy két konces­sziós területen a városi tanács kínaiakból fog megalakulni egv angol vezetése alatt. A leg­kényesebb az idegen bíróságok eltörlésének a kívánsága. Hogyan bizhatná európai ke­reskedő ügyét kínai bíróságokra? Gobineau idézi egyik kinai szent könyvnek alábbi jegy­zetét: „Ha a nép azt mondja: öld meg őt, a zsiványok bírája megöli őt“. Valijuk meg, hogy az ilyen, még ma is érvényben levő el­vek nem nagyon kecsegtetőek az európaiak­ra. akiket igazán nem nehéz zsi vány okká deklarálni bármilyen ügyből kifolyólag. Fótmilliárd ember ébredése Á megegyezésre tehát meg volna az alap és a kinai helyzetet nem kellene^ túlságosan tragikusan felfogni. Eddig Kínában meg­számlálhatatlan ember számára a boldogsá­got egv tál rizs és egv kilátott száj jelképez­te. Most a szovjetpropaganda a szociális ter­melés jólétével őseredetü indulatokat és tö­megeket mozgat meg, a forradalmakat pedig inom lehet parancsszóra megállítani. A Meny- nyei Birodalom kapnia tárva-nyitva áll be­láthatatlan lehetőségeknek.

Next

/
Thumbnails
Contents