Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)
1927-03-20 / 66. (1400.) szám
s __ 1927 márdtis 20, vasárnap.---------------- - - r* Le genda a jóságról MÉCS LÁSZLÓNAK Nagy hideg volt a hó lehullott és csonttá fagyott w gig csikorgóit a föld a léptek alatt. Emberek rohantak, véres volt at erdő füstöltek a házak, nem otthoni tüztől hanem, mert gyújtogatott a kés... Lovak rohantak és magvadult állatok, kiket kiűzött a tépő nagy vihar; sivitott a szél is vad melódiákat, ember asszony gyermek nem kreste párját, nem kereste merre van a ház, csak rohant és kést döfött szivébe, ki eléje 01 ... Aztán csönd lett. Aztán sötét lettÉs a hajnali, szélben megállóit egy ember. A teste csupasz volt és csapzott hajába belemélyedtek kétségbeejtöen fáradt kezei, a lába vérzett, a keze vérzett s a szive szegénynek ott feküdt az érok parton s ö tántorgott utána és a szivéből nagy sugarakban patakzott a vér . . . Csak állt, már nem volt jártányi ereje, eszébejutott, hogy élt valahol valaki, ki néha simogatta 61, aztán volt tűz is jó meleg és lassan lecsukódtak a szemei, lehanyatlott a karja és a hóban nem gondolta volna senki, hogy ott áll szegényen, véresen, csupaszon egy megtépázott ember . . . Utolsó erejével fölállt még « dombra és keserű szájjal nagyot kiáltott: „Vége, vége, vége . . Egyszerre csak, amint ott állt valami fehérség villant a szemébe, a sötétben jól esett feléje nézni s a fehérség jött száladón zihálva. Az arca jóság volt, a szeme jóság a teste csupasz-fehéren álomcso dinek 'tetszett. Jött és megállt és kinyújtotta a kezét, a piszkos árok bűzös fenekére, megsimogatta áldón a szivét és mikor ae embei• bús kábultan állt ott, tenyerébe fogta úgy csókolta meg . , » Azután ránézett és visszaadta néki, hogy érezzen, fájjon, szeressen tovább . » <- 8 miközben sziv-zenéjük dátt &z% mfőnideotf — ngy kiáltott a sötétbe: „ember én szeretlek .. «?* Arady Zsolt Az „asszony” és egyéb jugoszláviai apróságok Oroszok Jugoszláviában — A szarajevói krokodilusvadászat — A magyar fala problémáját tárgyalom benne. — Készül ezenkívül mésr valami nagyobb Jelentőségű irásmü Erdélyben? — Igen. MaJckay Sándor református püspök ir egy nagyobbszabásu Ady-tanulmányt. mely szintén a Helikon kiadásában fog meg- ijelenni. — Van még valami jelentős irodalmi éseménv készülőben? — Igen. Kamaraszínházat szervezünk, mely magyar kultúrát fog azokba a városokba vinni, ahol nincsen magyar színház. Végigvándorol jnk egész Erdélyt, mert azt akarjuk, hogy minden magyar kivehesse részét a kultúra és az irodalom élvezetéből. * Hajnali bárom óra volt. amikor az érdekes beszélgetést befeleztük. Szótlanul néztem magam elé s arra gondoltam, mennyivel messzibb tartanak az erdélyi magyarok, min* mi. Vajha akadna nálunk is egy Kemény János báró... egy szlovenszkói kúria, ahol ösz- szeiönnének a mi értékeink, úgymint Maros- vécsén az erdélyiek ... Ternyei László. TAVASZI KALAPD1VAT PARISBAN Színes nemezfonat fekete karimával Uj problémák születése és halála a Rimaszombati városi tanácsban Rimaszombat, március 19. (Saját tudősitőrktóL) A mai tanácsülésen elhatározta a város vezetősége, hogy a mull évben a Jánosi-utca egyik szakaszán megkezdett kövezési munkálatokat a tavasz folyamán újra megindítja és a már botrányossá vált rimaszombati járdák javítását is teljes erővel folytatja. Az uttestkövezési program végrehajtását a város legforgalmasabb és egyben legsárosabb utcáján, a Gömöri-utcán kezdik meg és egyelőre a Masaryk-tér és a Tompa-téri szakaszt burkolják ki olyképpen, hogy hat méter úttest szélességben az állam fedezi a költségeket, a hat méteren felüli rész megépítéséhez ellenben Rimaszombat város sajátjából járul hozzá. A kövek és homoknak a helyszínre szállítása szintén a várost terheli. A Gömöri-utca egész utó vonalának burkolására^ szükség van, mert a vasútállomás felé közeledve, az úttest még siralmasabb állapotban van s szégyene úgy az államnak, mint a városnak, hogy főforgalmi útvonala a modern közlekedési követelményeknek selwgysem felel meg. ' A Jánosi-utca kövezésének folytatását is megszavazta a tanács. A régóta vajúdó Városi Takarékpénztár megvalósítása céljából Törköly János szenátor vezetésével küldöttséget menesztetlek a miniszterhez. A most megalakult Házépítési Szövetkezetben város tíz részjeggyel lép be, hogy ezzel jogot nyerjen a meginduló építkezés irányítására, esetleg hogy a lakásmizériák megoldása, illetve enyhítése céljából maga is bér- házépitkezésekhez fogjon. A városi tisztikar legnagyobb meglepetésére a nyugdiszabályrerdeletet és. státusz rendezést szabályozó városi szervezési' szabály- rendelet végrehajtási tervezetét Vladár polgármester a mai ülésre sem terjesztette be, holott a három hónappal ezelőtt hozott képviselőtestületi határozattal a polgármesternek megadott határidő már lejárathoz közeledik- 'Érthetetlen és megdöbbentő, hogy közel száz család sorsának megjavításáról van szó a két szabályrendeletben s éppen Rimaszombat ké- s:k annak tárgyalásával, b el ott már a legutolsó kis községek is tető alá hozták atkáimazot- feik szociális gondoskodására vonatkozó szabói yrendel eteket Vajdaság, március közép*. Már nem egyszer irtunk az orosz emigránsok belső dolgaiból, unalmassá is válna- ha maguk az érdekeltek nem gondoskodnának mindig valami változatosságról. Olyan kitűnő és olyan gondtalan életük van az emigrációban a hajdani nagyuraknak, hogy jómódjukban már azt sem tudják, mihez kezdjenek, magyarul mondva: szúrja őket az abrak. A vajdasági városokat előszeretettel árasztották el az orosz menekültek, mert itt lehet jól és aránylag olcsón élni, itt imponál még a cári váll- rojt. . A költő tábornok Spaskovszkij Arkadije, volt cári tábornok, Becskereken telepedett meg öt gyermekével és feleségével és mivel legjobban a rekruta-kiképzéshez értett, valami minőségben a kaszárnyában alkalmazták. A generális notórius költő, aki nemrégiben egy verses kötettel lepte meg a világot, rossz versek, tört szerb nyelven írva, de annyi esze mégis I volt, hogy egyik versét Jugoszlávia királyának dedikálja. Ezért Szent-Száva rendet kapott, mert az SHS uralkodója européer és tudja, mi fáj a gomblyukában ezeknek a cári nagyságoknak. Spaskovszkij generális vérszemet kapott és regényt irt az orosz életből. „Az asszony” a elme a regénynek, ■ amely ugyancsak szerbül jelent meg és amely zolaemiii igazmondással állítja a világ elé az orosz paraszt ravaszságát, önzését, iszákos- ságra való hajlamát, lustaságát és az istene* külszín alatt lappangó alattomosságát és vadállati ösztönét. Ezzel nem sokat törődött volna az orosz emigráció, nagyobb baj az, hogy Spaskovszkij az orosz nőről is nagyon kedvezőtlen képet fest. Könyvében elmondja a generális azokat az igazságokat, amiket már egész Európa ismer: as orosz vő a hadifoglyokkal sze-s vetkezett, odahaza már békében sem volt se háziasszony, se anya, se feleség, hanem, szerelmi gép, akihez nagyon könnyű volt hozzáférni, az emigrációban pedig annyira erkölcstelenül viselkedett, hogy emberöltőkre tönkretette a nevét és becsületét. Társadalmi bojkott és kenyérlelenség Az orosz emigráció felhördült. A becskereki kolónia felháborodva tiltakozott a generális megállapításai ellen és közgyűlésen mondotta ki reá. az anathémát. < Spakovszlcij tábornokkal, és családjával egyetlen orosz sem érintkezhetne, nem beszélhet vele és nem. tarthat fenn velük semmiféle néven nevezendő összeköttetést, ellenben kijárták azt is, hogy állásából elcsapják és most ott áll a szerencsétlen irő-generális családjával együtt egyetlen falat kenyér nélkül. Szibéria tungráin nem lenne mostohább a sorsa, nem szenvednének többet a gyermekei, mint Becskerek város kellő közepén, egy nagyon szép, de abszolút üres hárr-mszobás lakásban. Egy orosa asszony, aki nem ismeri a tábornok ,^sssonyát,i Palánkénál, a Duna mellett, állami méntelep van, ahol több orosz emigráns talált elhelyezkedést, különféle állásokban. Manhasov Sira, volt kapitány, mezőőri szolgálatot teljesített az állami uradalomban, — felesége viszont nem az államot, hanem egyik emigráns- társát szolgálta, jó szívvel, enyhe szívvel, gyengéd szerelemmel. Ezenkívül nagyon szerette a fivérét is Manhasovné, aki ahol esak tehette, juttatott egy kis segélyt az öccsének: pénzben, élelemben, ruhában. Manhasov valahonnan 86.0ÖÖ dinárt szerzett és bizony nem csinált titkot a vagyonából, elmondotta fünék-fának, igy a felesége öccse és szeretője is megtudták, hogy Manhasóv milyen vagyonos lett. Érre, az asszonnyal egyetértve, elhatározták, hogy megölik és kirabolják. .• -A A cinkosok gyalog mentek a Tisza mellöl, csaknem 200 kilométer távolságból, « telthelyre, belo- póztak az alvó férjhez és három szúrással végeztek vele. Jellemző, hogy eüőgatásuk után nem is tagadtak, csak éppen az aszonyra igyekeznek kenni a szerzőséget, mert tudják, hogy a felbujtót jobban bünteti a törvény, mint a tettest. Krokodilul a szarajevói főutcán Szarajevó népe napok óta mulat egy kémikus eseten, amelyben a kémikus szerepet a rendőrség játszotta, szerzője viszont teljesen ismeretlen. A szarajevói Főutcán, fényes déli korzó idején, egy 2—3 méter hosszú, rettenetes krokodilus rohant végig, tátott szájjal, pikkelyeit zörgetve és halálrarémitve a járókelőket. Együk fordulónál a szörnyeteg berohant^az egyik ház nyitott kapuján és a homályos kapualjban meglapulva, várt. A halálraijédt közönség fellármázta a rendőrséget, ahonnan 15—20 főből álló szakasz vonult ki és sortüzet adott le a kapu alatt rejtőző vadállatra. Ez nem mozdult, .libegőse sem hallatszott, a rendőrök vezetője végre odamerészkedett a közelébe és szégyenszemre megállapította, hogy a krokodilus papírból készült és hogy egy egyszerű jálékszerkezet hajtotta és azért, állott meg, mert a szerkezet lejárt. Hogy is szokták ilyenkor? A bűnjelet képező krokodilust lefoglalták, a nyomozást pedig megindították. A közvélemény pedig — nevet. A í. Bölcs tanácsok litániája Kínai életfilozófia Ezeket az eredeti humorral és éles . megfigyeléssel teli bölcs mondásokat és tanácsokat régi kínai források alapján H. Belloc hírneves angol író közölte — egyik londoni hetilap — a New States- man hasábjain. A kilencszer kilenc bölcsesség vagy a „ktlencek'* Kilenc elítélendő társadalmi szokás: Részegség. Piszkosság. Csoszogás. Hangos beszéd. Vakarózás. Pontatlanság. Pedantéria. Röpködés. Kétszer elmondani ugyanazt az élcet. A kilenc csodálatraméltó társadalmi szokás.. Bölcsen elhárítani a fenyegető vihart. Figyelmesen meghallgatni a beszélőt. Diszkrétnek lenni az emlegetésben. Semmiről el nem feledkezni. Mindig tisztában lenni azzal, akivel beszélünk. Bölcs önmegtartóztatással élni. Tudatosan megelőzni minden félreértést. Idejében tudni közbelépni. Megőrizni a helyes mértéket. A kilenc ostobaság. Azt gondolni magunkról, hogy halhatatlanok vagyunk. Azt gondolni, hogy befektetett pénzünk biztonságban van. A köteles udvariasságot barátságnak tartani. Jutalmat várni a jól végzett munkáért. Azt képzelni, hogy a gazdag egyenlőnek tart bennünket magával. Inni még azután is, mikor az ember el kezdi mondogatni önmagának, hogy józan. Verset imi. Pénzt kölcsön adni. Sok csomaggal utazni. ' Kilenc szabály a szegénnyel való bánásmódra, Légy udvarias. Tartsd meg a távolságot. Légy elnyomó. Légj' kizsákmányoló. Fizess keveset. Fizess pontosan. Mutass némi szánakozást. Ne légy túlságosan szűkkeblű adakozó. Tégy jelentést mindenről a hatóságoknak. Kilenc szabály a gazdaggal való bánásmódra. Légy hízelgő. Légy figyelmes. Emlékezzél az egyszer látott acra. Ne szeress senkit. Legfeljebb csak néhányat gyűlölj. Csak a vesztes fél elles támadj. Gazdagíts másokat jó tanáccsal. Gazdagítsd magadat minden uton-mődon. Hazudj. Kilenc jótanács, ha vidéken van dolgod. Ne félj a harapós kutyától. Ne járkálj ok nélkül Ne veszítsd eí önbizalmadat, ha valaki közelit, feléd. N8 rohanj, de ne is andalogj, hanem nyugodt egykedvűséggel menj utadon. Ne kerüld e? a sarat. Ne kerüld el a dombokat Ne kerüld eS a titkos utakat Ne hagyd magad megzavartatni, Ne menj gyalog, ha lóra ülhetsz, kocsiba vág? gyaloghintóba száJlhatsz. Kilenc jó tanács, ha városban van dolgodí : Ne beszélj hangosan magadban. Ne; hallgatőzzál mások beszédére. Ne lőbáld a sétapákádat. Ne menj át az utcán álmodozva. Ne felejtsd el a köszöntést viszonozni. Ne kezdj vitába a hatóságokkal. Ne vásárolj haszontalan árut. Ne osonj el a koldus számonkérő tekintete elől. Ne hagyd a földön, h* pénzdarabot találsz. Kilenc vidám dolog. \ Nevetni. Verekedni. Jóllakni. Felejteni Éne* ! kelni. Bosszút állni. Vitatkozni Dicsekedni, i Pihenni. Kilenc dolog, amin nem lehet segíteni. Hiábavaló várakozás. Pótolhatatlan veszteség. Elkerülhetetlen fáradság. Meg nem hallgatott imádság. Nem viszonzott szolgálat. E! nem némit- ható kételv. Végleges magunkra hagyottság. Halál, ítélet. Hétszer hét bölcsesség vagy a „hetek* A hét kellemetlen dolog. Gúny a szeretett asszony részéről Éles testi fájdalom. Visszaemlékezés a megszégyenülésre. Sértés a gazdag részéről. Hazánk veresége. Tengeri betegség. Kétségbeesés. A hét ritka dolog. Látomás. Megszabadulás a múlttól. Jó konyha. Szeretve lenni. Elégtétel. Igazán jó bor. Igazság. .4 hét közönséges dolog. Az anyai szeretet. Zavar. Civódás. Becsvágy. Kiábrándulás. Félreértés. Jóétvágy. A hét gyönyörűséges dolog. \ Mély álom. Tettvágy. Viszontlátás. Meglátni ja földet a tengerről. Váratlan dicséret a szeretett asszony részéről. Feltámadás. Az örök boldogság. A lélek hét orvosszere. A lelkiismeret szavának felébredése. A bűn- bánat. Meghajlás Isten akarata előtt. Nyílt tájak. A hangulat, amit a művészi zene ad. Erős elhatározás, hogy megküzdjünk a gonosszal. Hinni tudni, mert úgy akarjuk. A test hét orvosszere. * Munka. Agy. Harc. Lovaglás. Kenyér. Bor. Alvás. A hét föld-terhc. Az áruló. A fajtalan, A kegyetlen ember. A ravasz ember. A hamis tanító. A szökevény. A politikus. Háromszor három bölcsesség vagy a „hármak8 Három dolog, ami soka sincs a maga helyén. A törpe. Az óriás. Az idegen ember. Három dolog, ami mindig megsegít. A hü barát. A jő feleség. A vihartállő csónak Három dolog, ami a vesztünket okozza. A világ. A test. A gonosz. Kétszer két bölcsesség vagy * • a ,,kettők* Két dolog, amit meg kell becsülni. Az erény. A kölcsönös rokonérzés. Két dolog, amit. ki kell magunkból küszöbölni A büszkeség, a lustaság. Egyszer egy bölcsesség -vágj az „egy" Egy dófog, aminek egyaránt megvan a Jó és rossz következménye. A megvédett becsület. ■MHI
