Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)

1927-03-18 / 64. (1398.) szám

11 Mi az igazság a mayerlingi tragédiában? Az udvari krónika Rudolf trónörökös haláláról — Hiteles adatok ~ bécsi házi-, udvari- és állami archívumból / • ' . ' • •' — A Prágai Magyar Hírlap munkatársától — II. A tragédia most már gyors szárnyakkal repül a császári udvar felé. A trónörökös va­dászatra utazott Mayerlingbe, de senki sem gondolt az udvarnál arra, milyen végzetes ter­veket forgatott agyában. Szóljanak az akták ezekről az eseményekről. Az üres hely a családi asztalnál Hoyos gróf letette a titkos tanácsosi esküt a császár kezébe és egy napra rá, március 29-én Mayerlingbe utazott. Erről a napról az udvari krónika a következőkben számol be: „Kedd, január 29. Ma este hat órakor legmagasabb családi eléd volt az Alexander-szobában. "Az ebéd számára- megállapított ülőrendet az utolsó pillanatban megváltoztatták, mert. őfensége a trónörökös lemondott.“ Ezek a száraz sorok már magukban hord­ják a családi tragédiát Az az egyszerű tény, hogy Rudolf nem jelent meg a családi ebéden, már magában szörnyűség, amelyet a polgári családban is a tartós harag jegyének minősíte­nek. Mert 'ennek az ebédnek a keretében ünnepel- t-éh Rudolf nővérének, Mária Valéria fő­hercegnőnek Ferenc Salvátor főherceggel való eljegyzéséi. Az asztal rendjét eredetileg a következő­képpen állították egybe: J5S33ÍSM38P Koburg Fiilöp herceg Meran gróf ^ Caroltns főhercegnő Rainer főherceg Lipót Salvafor főherceg Károly Salvafor főherceg Mária főhercegnő Mária Terézia főhercegnő h Rudolf főherceg, trónörökös őfelsége a császár Őfelsége a császárnő Stefánia főhercegnő N Károly Lajos főherceg Albrecht főherceg oo Erzsébet főhercegnő Reuss hercegnő Ferenc Salvator főherceg Vilmos főherceg Mária Valéria főhercegnő Albrecht Salvafor főherceg . KatHftéaaai Heinrich Reuss herceg Mária Valéria főhercegnő eljegyzését, amely már december 25-én megtörtént, az ün­nepi ebéd alkalmával kellett volna hivatalo­san megünnepelni. Most már az udvarban, ahol a pontosság és az előírások figyelembe vétele annyira magától értetődő dolog, mint a nap­nak felkelte és lenyugvása, a trónörökös el­járása valami hallatlan bűnnek tűnt fel. A legnagyobb sértés, amit a főherceg a család­dal elkövethetett, az volt, hogy távol maradt nővérének eljegyzéséről-.. Egy másik körül­mény, amelyet azonban nem ismertek mind­annyian a családi ebéd résztvevői, a beava­tottak előtt még feltűnőbbé tette Rudolf tá­volmaradását. Mert ez a családi ebéd nemcsak eljegyzési ebéd Számba ment. Tulajdonképpen ezen kel­lett volna végbemennie a trónörököspár csendes megbékélésének, amelyben a császári pár már mind a két fél­lel megegyezett az előzetes nagy leszámolá­son. A tékozló fiúnak — legalább a külvilág előtt — vissza kellett térnie a józanság és a családi rend igájába. És ő most lemondott! Most már végleg elveszett, A családi ebé­den jeges hangulat uralkodott, a császári pár egy szót is alig szólott. Rudolf magaviseleté úgy látszik végzetes gondolatokat érlelt meg az uralkodó fe­jében. Planitz szerint Rudolf táviratozott volna, hogy Mayeriingben súlyosan meghűlt és ezért nem jelenhetett meg az ebéden. Tényleg megbetegedett és a vadászatot is épper- ezért le kellett mon­dania a következő napra. Igen erősen meg­hűlt, amikor a fiakker elé ment, amelyen Ve- osera Mária jött ki hozzá. A főherceg gyalog tette meg az utat és a kocsit ott találta a sár­ba bedagadva. Teljes erejével segttett a fiak- keresnek a kocsi kiemelésében, kiizzadott és emiatt meghűlt ... A vacsorán a császári páT külső nyugal­mát megőrizte. Igaz, hogy keveset beszéltek, de nem látszott meg rajtuk semmi benső iz­galom. Ellenben annál idegesebb és rosszhangulatu volt Stefánia főhercegnő. Neki kellett volna az előre megállapított terv Szerint elkísérni az ifjú jegyespárt a Buseh- cirkusz díszelőadására, amely az ünnepség al­kalmával „Karnevál herceg és kísérete, a tíz legkitűnőbben idomított lónak elővezetése Rerz József igazgató által" címer- a legna­gyobb attrakciójával akart kedveskedni a fenséges jegyespárnak. Faisang volt Becsben, és ilyenkor a császári ház tagjai gyakran mu­tatkoztak nyilvános helyeken a bécsiek előtt. A rémhír Borzalmas ébredés volt másnap reggelre. Mit mond az udvari krónika? „Szerda, január 30. A ma délelőtt folyamán megérkezett őexcellenciája, Hoyos József gróf Mayerling- ből azzal a jelentéssel, hogy őfensége Rudolf trónörökös hirtelen elhalálozott.“ A jegyzőkönyvnek ehhez a részéhez füg­gelék van csatolva, amely a következőképpen szól: A halál „Őfenségének, Rudolf főhercegnek elha­lálozása. Szerdán, ennek az esztendőnek januárius 30-ika napján délelőtt Őexcellenciája Hoyos József gróf titkos tanácsos Mayerlüigből a Hofburgba érkezett, és átadta őfelségéiknek azt a borzalmas hirt, hogy ő császári és királyi Fensége, a megboldogult trónörökös ma reg gél nyolc órakor ágyában halva találtatott. Azonnal bizottságot küldtek ki oda, hogy a tényálladékot megállapítsa és az utolsó ren­delkezés irányában kutatásokat folytasson, to­vábbá megtegye a szükséges előkészületeket a magas hulla hazaszállítására, azután, hogy az ott található tárgyakat, leveleket és a többi dolgokat őrizetbe vegye. Ez a bizottság a következő tagokból állott: Poliakovits kormánytanácsos, lovag von Schul- tes, a császári ház minisztériumának és a kül­ügyminisztériumnak osztálytanácsosa, Kuba- sek, az udvari marsalli hivatal udvari taná­csosa és SlatiE’ udvari titkár, mint jegyző- könyvvezető, Miederhofer József udvari or­vos, Mayer prelátus, udvari pap, Kirschner kormánytanácsos, várparancsnok­Mayeriingben a következők voltak jelen: őfensége Fülöp von Sachsen-Koburg her­ceg, gróf Bombelles őexcellenciája, az elhunyt­nak főudvarmestere és Loschek, az elhunyt­nak kamara szolgája­Ez a bizottság elvégezte a ténymegállapí­tást, átvette a leveleket stb. Január 30-án délben megjelent a Wiener Zeitung rendkívüli kiadása. Ezt a kiadványt Taaffe• gróf miniszterel­nök Kálnoky gróffal, a császári ház miniszte­rével és külügyminiszterrel való megegyezés után elkoboztatla. Január 31-én a Wiener Zeitung és a Bu­dapesti Közlöny hivatalos részében őfelségé­nek a császárnak beleegyezésével a főudvar- m esten hivatal a következő hirt adta ki: „Ö császári és királyi Fenség, Rudolf trónörökös tegnap, március 30-án reggel 7 és 8 óra között Mayerling vadászkastélyában Baden mellett szivszélhüdés következtében hir­telen meghalt.“ Ekkor azonban már széltében-hosszában beszélték hogy tragédia történt. A „hetven kiló súlyú gyöngéd lelkű" newyorki magyar szabó különös mániája Hatszor házasodott Horváth Ferenc s még mindig nem tett be a házasélet sryönyöriisé- g^ivel — Most rajtavesztett s letartóztatták a newyorki kékszakállt — A P. M. H. munkatársától — . Newyork, március. Az amerikai s roaeppen a newyorki magyarság körében igen érdekes bűnügyről esik sok szó mos­tanában. Az ügy hőse Horváth Ferenc newyorki magyar szabó, aki azért ütközött össze a hatósá­gokkal, mert egy huszonkétéves magyar leányt ha­mis útlevéllel akart becsempészni Amerikába, hogy olt feleségül vegye. Ez még nem volna olyan nagy bűn, amiért az amerikai lapok hasábokat írnának Horváth Ferencről, de kiderült, hogy Horváth Fe­rencnek idáig hat felesége volt, akiket majdnem mind ilyen módon veit 'el. Horváth Ferenc igv ke­rült bele egy érdekes regény középpontjába. Első- izben még a háború alatt házasodott meg és ami­kor hazajött a katonáskodásból, elvált feleségétől és másodszor is megnősült. Mindez még Magyar- országon történt és ugyanitt született meg a kis­leánya második feleségétől. Horváth Ferencnek azután a kommunizmus után sikerült kijutnia Ame­rikába, Newyorkba telepedett meg és itt nyitott szabóüzletet. Miután a szovjettéróság elválasztotta második feleségétől is, Horváth áthajózott az uj- világba és magával vitte egyéves kisleányát is. Alig telepedett meg azonban Newyorkban, amikor kü­lönös üzelmekbe kezdett. Állandó hirdetéseket adod fel a budapesti na­pilapokban, hogy házasodni akar és hajlandó vol­na, mint amerikai állampolgár, magyar leányt ven­ni feleségül, ha az kimenne hozzá Amerikába. Hir­detéseire, természetesen, százával érkeztek a leve­lek és fényképek, mert nagyon sok leány van Magyarországon, aki szívesen menne férjhez ame­rikai iparoshoz, aki az újvilágban jó életet és bol­dogulást ígér neki. Horváth Ferenc a fényképek közül kiválasztotta a legszebbeket és a legtöbb le­vélre válaszolt. Mivel azonban alig volt ideje le­bonyolítani. a kiterjedt levelezési, úgy oldotta meg a problémát, hogy kézírását sokszorosította és ilyen sokszorosított levelet küldött haza az ó-hazába az ismeretlen ajánlkozóknak. Horváth Ferenc, mint megállapították, minden leánynak a következeket irta: „K. nagysád! B. ajánlatára vonatkozva értesít - tem. hogy én 40 éves, rom. kát. v. barna 170 c. m. 70 k. súlyú gyengéd lelkű törekvő egyén vagyok. Foglalkozásom női szabó. Heti keresetem 45—50 dollár, szezonba 70—80-ra is megy. ön hibámon kívül elvált. Egy 7 éves kis leányom van, kft 2 éves kora óta magam nevelek. Hajam kissé őszes és ritkult. — Ez minden amit egyelőre önnek tud­nia kell. Az én igényeim hirdetésemből világosan érthetők. Szeplő vagy más szépséghibák sehol a testén nem lehetnek. Formás alakú és súlya 50— 60 kiló között mozoghat. Ha ugv érzi, hogy megüti a mértéket akkor csináltasson 2 db. lev. 1. nagy képet. Egyen szemben á’.va és nézve nevető arccal, hogy a fogak is láthatók legyenek. 2-on oldalt alva és nézve nyugodt arcai. Mind kettő kalap nélkül egész alakot mutató most készült kép legyen. Más féle nem lesz figyelembe véve. írja meg szeme, haja színét, magasságát, mell és csípő bőségét, ci­pője számát. Továbbá öszes háztartási tudománnyá! és egyéb képzetségeit. Mikor mindezek a kezembe lesznek azután tudok érdemleges választ adni. Ne nehezteljen hogy ilyen üzletszerűen írok, de addig mig nem tudom kinek irok, nincs értelme a ciró­gató szavaknak. Ismeretlenül is szivélyessen üd­vözli Frank Horváth c/o. Spilberger 38 W. 18 St. New York, N. Y.“ A szerelmi levelezés több esetben is ered­ménnyel járt, amennyiben 1923-ban Horváth Fe­renc Ellis Islandon feleségül vette harmadik fele­ségét. Ez a házasság azonban csak néhány hónapig tartott, mert a leány otthagyta a derék szabót, aki erre hazajött Békéscsabára és ott negyedszer is megházasodott. Uj feleségével ismét kiment Ame­rikába és hamis útlevéllel áthozta- feleségét a ha­táron. Ez a felesége is rövidesen megszökött tőle, mire Horváth két újabb leányt hozatott Magyaror­szágból és azokat törvényesen feleségül vette. Az újabb feleségei azonban rövid időn belül vagy megszöktek tőle, vagy a jámbor szabómester hagy­ta ott őket és uj feleséget kezdett újra keresni. ilyenformán hal vagy nyolc ízben házasodott meg Horváth Ferenc newyorki szabómester, de senkise tudja, talán ő setn, hogy melyik feleségétől vált el és a törvény szerint hány hitvese van a jelen píU tanaiban. Csupán annyi bizonyos, hogy az utolsó feleségének átszöktetéscuél megjárta, mert letar­tóztatták ós most az amerikai bíróság fog Ítélkezni felette különös bűncselekményei miatt. Magyar, román ntlevélviznmok megszer­zését, valamint idegen állampolgárok le­járó útleveleinek meghosszabbítását t. elő­fizetőink és olvasóink részére a rendes költségek megtérítése ellenében készséggel eszközli a Prágai Magyar Hírlap kiadók'valaha ________ I Mi ért nincs gyökere a szocializmusnak Amerikában ? Osztályharc helyett társadalmi szolidaritás — A munkásság jó élet­viszonyok között él — A marxizmus teóriája idegen az amerikai munkássás előtt ra kárhoztatott osztályok. Ezt a mentalitást természetesen jó részben Amerika gazdasági jóléte teremtette meg. A pauperizmus, vagyis bizonyos népréteg­nek tartós elnyomorodása Amerikában ismeretlen fogalom. Az amerikai mentalitás politikai fundamen­tuma a demokrácia. Ennek a demokráciának korrupciós jelenségeit és kártékony kinövé­seit az amerikai munkás demokráciával és mindig több demokráciával akarja orvosolni. A Szocializmusnak tehát nem is lesz talaja addig Amerikában, mig a gazdasági viszo­nyokban valami óriási változás nem követke­zik be. teljesen egyenrangú feleknek tekintik, mert hiszen mindenkinek módjában áil, hogy sor­sát javítsa. «Az amerikai kapitalizmus őrült i iramú fejlődése mellett sincsenek a tartós kényszer értelmében előre meghatározott sors-1 Pécs, március 17. Henryk de Mán, a világhírű belga szo­ciológus, aki most tartja európai felolvasó kör­útját, bécsi előadásában nagyon érdekes té­nyeket mordott el az amerikai munkásság életviszonyairól és világfelfogásáról. — Amerikában nagyon érdekes, a világgaz­daság szempontjából fontos jelenséget lehet megálapitani az amerikai kapitalizmus ha­talma és az amerikai szocializmus tehetetlen­sége Szempontjából. A Socialvsfy Party az óriási kiterjedésű és száz millió lakosságú Amerikában mind­össze 12.000 tagol Számlál mostanában, mig virágzásának idején sem volt több 50.000 párthivénél, akiknek legna­gyobb része azonban a bábom után levált a párt testéről. Az amerikai közfelfogás a, szocialista pár­tot a bevándorollak klubjának tekinti. És valóban mindmáig nem sikerült sem a szocializmusnak, sem a kommunizmusnak gyökeret verni az amerikaiak között és egyik sem tud közel férkőzni az amerikai munkásság leikéhez. Objefctiven meg kell állapítaniuk, hogy az északamerikai szocializmus nem egyéb, mint egy kelletlen importcikk, amely már kifeje­zésmódjában séfül felel meg az Unió polgára mentalitásának. Teljes határozottsággal állít­hatjuk, hogy szocialsta programú osztálypárl Észak- amerik ába-n egyáltalán nem létezik. — A munkásság érdekképviseleteivel semmi közük nincs a gyenge szocialista áram­latoknak- A rendkívüli mértékben hatalmas és n agy American Federation of Labour, az ame­rikai munkások Szakszervezeti központja teljes határozottsággal elutasítja a pro­letárt osztályképviselet eszméjét és a szocializmus szóról hallani sem akar. Ott a szakszervezetek valóban nem egyebek, mint gazdasági szervezetek, amelyek semmifajta osztálypolitikát nem űznek- Ugyan minden esetben teljes határozottsággal követelnek tör­vényes és közigazgatási reformokat a mun­kásság érdekében, de céljaikat úgy kísérlik megvalósítani, hogy az összes irányzatok po­litikusait közvetlenül befolyásolják. A mun­kásszervezetek tanácsa a munkások hivatás­beli érdekeit képviseli. — Természetesen érzésmomentumok is nagy szerepet játszanak magatartásukban. Az amerikai szervezett munkás a demokráciával, az emberi méltósággal és a közösség szociális kötelezettségével argumentál, nem pedig az osztályharccal. Az Amerikában különösen be­folyásos hetilapok között 75 Százalék a Szo­ciális haladás szellemét szolgálja. De ezek a lapok bátran nevezik magukat pártatlanok­nak, liberálisoknak, radikálisoknak, progresz- saiveknek, egy szóval mindennek, csak szo­cialistának nem. Az amerikai munkás patrióta és nemzeti érzése teljesen ellentétes a szocialista ideológiával. A FzctializniiiB teljes amerikai csődjé­nek legfőbb oka azonban az a tény, hogy az amerikai munkásnak nincs meg a marxi értelmezésű osztályöntudata. Életstandardja hasonlíthatatlanul maga­sabb, mint az európai munkásé, sőt mint az európai középosztályé is. Emellett Amerikában egyetlen ember sem te­kinti a társadalmat kasztszerü berendezésnek és nem érzi magát lekötve egyetlen társadalmi osztályhoz sem. „önmagában való osztályok", amint Marx nevezi a társadalmi rétegeket, .Amerikában r in csenek. Az amerikai munkás minden olyan kísérletet, amely meghatáro­zott osztályba akarja sorozni, olyannak tekint, mint amellyel személyi értékét akarják kiseb­bíteni. Bár hivatásának tudata büszkeséggel tölti el, energikusan tiltakozik az ellen, hogy proletárnak, vagy bérrabszolgának tekintsék és nevezzék. Amikor a szabónőknek egy gyű­lésén egy szocialista szónok proletároknak nevezte a gyűlés résztvevőit, száz és száz kéz emelkedett a magasba, esek könyveket lobog­tatva. New-York munkásnői így akarták doku­mentálni, hogy nekik éppen úgy, mirt csak­nem minden amerikai embernek, bankszám­lájuk van és nem tekintik magukat proletár­nőnek­-■ Miután az osztálykülönödés érzése Amerikában teljesen hiányzik, a munkások és a vállalkozók egymást szociális tekintetben

Next

/
Thumbnails
Contents