Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)

1927-02-12 / 35. (1369.) szám

Wí.»«M.yV>ACfVjC«Et-HIKtiAR nek, akik az országos képviselőtestület ha­táskörébe tartozó ügyek önálló intézésével vannak megbízva. Bendszerint csak egy, leg­feljebb két hivatalnok szavazhat, akiket az országos elnök jelöl ki. Az országos bizottságban az országos el­nök elnököl, jogában áll azonban az elnöklést az országos hivatal valamely tisztviselőjének átadni. Az országos bizottság tárgyalása az Ifi24 26. és 27, sz. kormányrendeletekkel a megyei bizottságok számára megállapított tár­gyalási rend szerint folyik a jelen törvényből eredő változásokkal. A tárgyalási rendet a belügyminiszter jóváhagyásával az országos képviselőtestület módosíthatja • Az Országos képviselőtestület hatásköre 143 országos képviselőtestület van hivat­va gondoskodni az ország » lakosságának közigazgatási és gazdasági ügyeiről. Az országos képviselőtestület van hivatva különösen gondoskodni az ország emberbarát egészségi, szociális, gazdasági, közlekedési és kulturális érdekeiről, amennyiben oly feladatokról van szó, amelyek jelentősége meghaladja az egyes községek és járások szükségletét, az ország nagyobb részének ér­dekeit érintik és nincs jelentőségük az egész állam szempontjából. Ebből a célból az országos képviselőtestület elhatározhatja oly intézetek, vállalatok, vagy intézmények léte­sítését. vagy segélyezését, amelyek alkalma­sak arra, hogy a testi és erkölcsi jólétet s a lakosság művelődését támogassák, a közle­kedésügyi, egészségügyi és szociális viszo­nyokat megjavítsák, vagy a lakosság kultu­rális, vagy gazdasági érdekeit szolgálják. Politikai tárgyú javaslatok benyújtása s ezekről való határozás nincs megengedve. E hatáskörön belül az országos képviselő­testület torját kezdeményezéséből indítvá­nyokat tehet a hatóságoknak és a törvényho­zásnak s az országos elnököt a tárgyalási rend halárain belül meginterpellálhatja. ,4s országos képviselőtestület hatáskörébe tartozó ügyek költségeinek fedezése céljából az országos képviselőtestület pótadók, ille­tékek, déssma és természetbeni teljesítmé­nyek beszedését határozhatja eh Külön tör­vény állapítja- meg, hogy az országok az ál­lami adókban mennyiben részesednek Az országos bizottság minden évben a kő­vetkező évre előzetes költségvetést állít össze «z országos képviselőtestület hatáskörébe tar­tozó ügyek bevételeiről és kiadásairól s azt fiatározathozás céljából az országos képviselő- testületnek terjeszti be, mégpedig legalább &ét hónappal a közigazgatási év vége előtt. A közigazgatási év összeesik az állami adóévvel. Az országos bizottság intézi az oraáaps gaz­dálkodást szigorúan figyelemmel tartva a költség- vetést. Ha az derülne ki, hogy a költségvetéssel bizonyos célra engedélyezett összeg nem elégséges és ha az ily kiadás elhalaszthatatlan, a hiány pó­tolható a költségvetés keretein belül elért megta­karításokból, ha ezt az országos elnök engedé­lyezi s az országos bizottság által megállapítod határidőn belül a pénzügyi bizottság is jóvá­hagyja­Az országos képviselőtestület által létesített vagy kezelt intézetek és vállalatok alkalmazottai­nak fizetési és szolgálati viszonyait az országos képviselőtestület szabályozza. Szolgálati tekintet­ben az országos elnöknek vannak alárendelve. Felvételük és szolgálati helyük rendszeresítése az országos elnök jóváhagyásával az országos bizott­ság határkörébe tartozik. A kormány az országos képviselőiestül elet feloszlathatja. A belügyminiszter az uj válasz­tásokat legkésőbb kél hónapon belül köteles elrendelni. A járási képviselőtestület külön szabály­rendelettel biró és a rendezett tanácsú váro­sok kivételével minden járási hivatal mellett annak körzete számára járási képviselőtestü­let létesítendő. A járási képviselőtestületnek 1$ tagja van, ha a járás lakossága 40.000-en alul van 70.000 lakosig 24, 100.000 lakásig 30, 100.000 lakáson felül 36 tagja van a járási képviselőtestületnek. A tagok kétharmadát választják, a többi tagot a belügyminiszter nevezi ki a jogi, pénzügyi, szociális, gazdasági, műszaki, egészségügyi és kulturális szakértőkből az érdekelt szak testü­letek meghallgatásával. A járási képviselőtestü­let tagjait 6 évre választják. A járási képviselőtestület elnöke a járási | főnök, aki azonban a járási hivatal tisztviselői ál- í tál helyettesittelheti magát. A járási főnök a já- ! rási képviselőtestületet évenként legalább kétszer hívja össze. Köteles összehívni, ha a tagok leg­alább egy negyede kívánja. A járási bizottságok A járási képviselőtestület a választási cik­lus tartamára saját kebeléből járási bizottságot választ, mely 8 tagból és 8 póttagból áll. A járási bizottság tárgyalásain a járási hiva­tal ama tisztviselői is rész tv esznek, akik a járási képviselőtestület hatáskörébe tartozó ügyek ön­álló intézésével vannak megbízva. Csak egy hiva­talnok szavazhat, akit a járási főnök jelöl ki. A járási bizottságban a járási főnök elnököl, j jogában áll azonban az elnökléssel a járási híva- j tál valamely hivatalnokát megbízni A járási bi- j zottság évenként legalább hatszor ül össze. Ea a ; járási bizottságnak legalább négy tagja kéri a bi-! zottság összehívását, a járási főnök köteles azt összehívni A járása képviselőtestület hatásköre A járási képviselőtestület gazdasági hatás­köre megegyezik az eddigi járási bizottságok ha­tásköreivel. A hatáskörebe tartozó ügyek költsé­geinek fedezésére a járási képviselőtestület el­határozhatja illetékek, dézsmák és természetbeni teljesítések szedését. Külön törvény határozza meg, hogy mennyiben részesednek a járások az állami adókból. A járás különleges gazdasági vi­szonyaira való tekintettel az országos képviselő- testület az egyes járásoknak külön összegeket ad­hat az említett költségekre. 1 1927 február 12, szombat. A járási bizottság a járási képviselőtestü­let hatáskörébe tartozó ügyek bevételeiről ée kiadásairól ideiglenesen költségvetést állít ösz- sze. Ez a költségvetés a járási hivataloknál 15 napon át közszemlére kiteendő s erről a járá­sok községei hirdetmény utján értesitendők azzal, hogy a költségvetéshez a járás terüle­tén levő fizikai és jogi személyek 15 napon be­lül megjegyzéseket tehetnek. A járási bizott­ság a költségvetést a beérkezett megjegyzé­sekkel s az ezekre vonatkozó jelentésekkel két hónappal az uj közigazgatási év előtt a járási képviselőtestületnek terjeszti elő s a járási bizottság a kellő időben beérkezett megjegy­zések figyelembevételével határoz a költség- vetésről. A megszavazott költségvetés jóváha­gyás végett az országos bizottsághoz küldendő. A költségvetéssel egyidejűleg a járási bizott­ság részletes jelentést köteles tenni a járási képviselőtestület hatáskörébe tartozó ügyek kezeléséről és állapotáról. Á járási bizottság a közigazgatási év vé­gét követő négy hónapon belül köteles elké­szíteni a zárszámadásokat, melyek ugyanúgy teendők közszemlére, tárgyalandók és téri esz­tendők a járási képviselőtestületek elé, mint a költségvetés- A járási képviselőtestület által jóváhagyott számadásokat felülvizsgálás céljá­ból az országos bizottságnak kell beterjeszte­ni, amely a járási főnöktől felvilágosításokat kérhet és ha hibákat talál, megfelelően intéz­kedhetik azok megszüntetéséről. Csak sürgős és előre nem látott esetekben van joga a járási bizottságnak a tagok kéthar­madának jelenlétében eszközölni ezeket a ki­adásokat, köteles azonban a járási képviselő- testület legközelebbi ülésében a pénzügyi bi­zottság jelentésével utólagos határozás és fe­dezet előteremtése céljából beterjeszteni. A járási képviselőtestület a járás érdekeit érintő ügyekben önálló indítványokat terjeszt­het az országos képviselőtestület, az országos elnök, a járási főnök s egyéb hatóságok elé. A belügyminiszter a járási képviselő­testületeket feloszlathatja, köteles azon­ban az nj választásokat legkésőbb két hó­napon belül kiírni. Ha a járási képviselő- testületet feloszlatták, az országos elnök megfelelő intézkedéseket tehet a körigaz­gatás vezetésére, nevezetesen megenged­heti, hogy az nj képviselőtestület megala­kulásáig a járási bizottság és a választ­mány hivatalában maradjon, vagy ezek helyébe más szerveket nevezhet ki. A községek felügyelete a járási bi­zottságok, a külön szabályrendelettel bíró városok felügyelete az országos bizottsá­gok hatáskörébe tartozik. Amennyiben a törvény másképp nem intézkedik, a köz­ségnek a járási bizottság, mint felügyeleti hatóság határozata ellen módja van pa­nasszal élni az országos bizottsághoz. Az országos elnök az országos képvise­lőtestület, a járási főnök pedig a járási kép­viselőtestület meghallgatása után határozza meg azt, hogy az országos és a járási kép­viselőtestület határozatai miképpen hirde- tendők ki. Az eddigi országos törvénygyűjte­mények és megyei hivatalos lapok helyett „országos rendeleti közlönyöket" fognak kiadni. A törvény 1928 január elsején iép életbe. Az átmeneti intézkedések s azok az intériiedések, amelyeket a törvény kel­lő időben leendő végrehajtása már ebben az évben feltételes, előbb is végrehajtha­tók. Az országos és járási képviselőtestü­letek megalakulásáig az őket megillető jo­gokat az országos elnök, illetve a járások­ban a járási főnök gyakorolja. Az Országos és járási választásokra vonatkozó javaslat E javaslat legfontosabb intézkedése az, hogy az országos választásokon aktív választójoggal bír, aki 24. életévét betöl­tötte és az ország valamely községében legalább egy év óta lakik. Passzív válasz­tójoggal bir, aki 30. életévét betöltötte és az ország valamely községében legalább három év óta lakik. A járási választások­nál passzív választójoggal ugyancsak az bir, aki 30. életévét betöltötte és legalább három év óta az illető járásban lakik. — Az Országos Fehér Est nagy sikere. Pozsonyi tudósítónk jelenti: Szerdán este zajlott te a Vigadó összes termeiben az or­szágos keresztényszocialista párt kulturosz- tályának Országos Fehér Estélye, amely úgy anyagilag, mint erkölcsileg fényesen sike­rült. Az estély kilenc órakor vette kezdetét nívós hangversennyel, amelyen fellépett Farkas Márta, a kiváló hegedümüvésznő és Pauhisz Ákos gordonkaművész, a pozsonyiak két régi kedves ismerőse. Németh István László zongorakisérete mellett adták elő felváltva hegedűn és gordonkán klasszikus és magyar szerzők kompozícióit. A közönség egész estén át zajos ovációban részesítette a három kiváló művészt A műsor lezajlása után tánc következett, amely a lehető leg­jobb hangulatban a reggeli órákig tartott, A Fehér Estén megjelent Szüllő Géza dr. országos pártelnök, nemzetgyűlési képvise­lő, Bittó Dénes dr. nyug. főispán, Gros- sdhmid Géza dr. szenátor, Jabloniczky János dr., Fedor Miklós és Gregorovits Lipőt nem­zetgyűlési képviselők. A rendezőség, Böhm Rezső országos főtitkár vezetése mellett, mindent megtett, hogy a bál magyar közön­sége a lehető legjobban érezze magát. Szántó György BÁBEL TORNYA JA PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP REGÉNYE (34) Miso egy perc múlva hozta az udvarról mindkettőt. — Mennyire vannak az erőditvények? 'Ekecs, mennyire vannak? — Be végeztük az össze® munkáikat, csak a szigeten dolgoznak még. — No lássátok. Aztán mit szólnátok, ha « faiak nem is látnának mongolt? — Az se volna baj — mondotta a vén olasz. Nevettek, de osak olyan kényszeredett pevetés vélt, amely elveszett ez udvaron nyüzsgő tömeg zsivajában. Odalent nagy mozgolódás támadt, az ér­sek jött fel a palotáiból. Nagyon ritkán láto­gatta meg a bátyját, mert többnyire az ud­varnál időzött. Medárdus jött mellette egyik oldalon, a másikon a bencések per jele. Ká­rom sisak csillant meg mögöttük. A templo­mosok, a Johanniiák és a Lázár-lovagok mesterei voltak. Miklós ispán elébesietett az öocsének. Aztán mindnyájan az ebédlőt©rembe men­tek. A megyei urak is beözönlöttek, legna­gyobb részük bejött a karácsonyi misére. Vagy hatvanan ülték körül a nagyasztalt Az ispánnal verebet lehetett volna fogatni jó­kedvében ilyenkor. Egészen megfeledkezett arról, mi hozta ezt a sok vendéget, csak ren­delkezett a konyhamester feszült figyelme közepette. Aztán nevetve mondta az öcs- csének: — Látod, a tatároknak kell jönnie, hogy Összeterelje az én kedves vendégeimet, így szeretném egész évben. Most elébevezették a cseh követeket. Pufók, pirospozsgás emberek voltak — A mi királyunk, Vencel, üzeni min­den magyar urnák, hogy az országot veszély fenyegeti. Kelet felől nagyszámú lovasnép közeleg, amely több mint két hete Kiovot elfoglalta. Ámbár a mi országunk távolabb fekszik, királyunk egész seregével hadba ■szállt. Miután Mise lefordította a követ beszé­dét, a négy cseh is asztalhoz üli Az egyik magához intette Misét. — Mondd meg az uradnak, de úgy, hogy senkise hallja, hogy Misztiszláv herceg kö­szönti. Amikor itt járt, megszerette az ura­dat, azért azt üzeni, hogy ne késlekedjen, hanem meneküljön az ő birtokára, mert itt kő kövön nem marad. Ha erre csak később is szánná magát, a herceg kapuja mindig nyitva áll előtte. Misonak összevacogtak a fogai A cseh olyan biztonsággal beszélt, hogy minden ösztönével felérezte ezeknek a szavaknak elkerülhetetlen végzetszerüségét. Csodála­tosképpen az tspán is némán hallgatta a szolga sugdosásá't, pedig ő tudta, hogy egy királynak sincs akkora serege, mint amilyen akkoriban a magyar sereg volt. A serlege után nyúlt és lassan kortyolni kezdeti De ekkor egy jeges kéz ereszkedett a vállára. Nem fordult hátra. Érezte, hogy ebben a nagy sokaságban egy ismeretlen látogatta meg, egy ismeretlen, akivel még sohasem találkozott és aki mégis ott állt már a böl­csője mellett. Vájjon van-e neve az ismeret­lennek? A félelem. Most eljött, öregkorában és a vállára meri tenni a lcezét. De hiszen eddig is együttjártak. Ott ült az idegen a megkínzott jobbágyok arcán, a fethuroolt szrtizlányok remegésén, a boszorkánynak bé­lyegzett vénasszonyok ráncain, az elfogott kémek és rablók karóbabuzafás előtti ver­gődéseiben és vonaglásaim Együtt jártak mindig ők ketten, hogy meri most ez az is­meretlen szolga az ő vállára tenni a kezét? Menekülni. Igen, menekülni, hiszen még évek sora int, azzal a fehérbőrű nővel, aki egy élet egyetlen méltó befejezése. Most fel kellene kelni, elosonni a várnagyékfaoz, hi­szen az a kölyök ott ül az asztal végén. Az­tán lóra ülne és a cseh követtel elvágtatna. Ki is mérné Miklós ispánt útjában feltartóz­tatni? Küzdjön meg az a nagyképü az ellen­séggel, akihez a kunok és izmaeliták köny- nyebben bemehetnek, mint ő, Tas vezér ük­unokája. Majd ő itt fog a fűbe harapni azért a pillogószemü emberért, akinek még soha nem volt egy jó szava hozzá. A szolgák most megjelentek az óriás tá­laikkal az ajtókban. Csend lett, meri Ugrin érsek felállt Azt hitték, hogy imádkozni fog. De 6 serleget emelt a magasba és fel- orditott: Magyarok! A királyra és a hazára! És ez a sok megbántott, különböző fajú és nyelvű ember utána ordította ezeket a szavakat, amelyeket a terem visszhangja is megismételt, mintha a jövő lett volna, mely­nek visszhangja százszor és százszor vissza­verte azóta ezeket a szavakat. Miklós ispán észrevette, hogy valaki együttordit benne a többiekkel és ekkor megtudta, hogy neki is itt kell meghalnia. Egy uj ismeretlen ordított fel benne, aki ki­nevetett minden félelmet, sérelmet, aki méltó ur volt Miklós ispánhoz. Éjfélig együttmaradt az asztal, amely­hez újabb és újabb vendégek érkeztek. Az­tán fáklyafénynél megindultak a vártemp- lomba. Az érsek tartotta az éjféli misét, amitől egyébként idegenkedett, mert jobban értett a fegyverforgatáshoz. Csikorgó hideg volt Reggelre jéggé fa­gyott a hő. Ekecs nagyot nézett, amikor Miso lépett be az ispán üzenetével, hogy menjen egész faáznépével az ispánlakba. Onnan együtt indulnak a Kálváriakápolnába. — De nagyon istenes lett a gazdád. Amikor a szolga elbaktatott, akkor jutott az eszébe, hogy vájjon mire kell az ő ház­népe. Biztosan a János asszonyát akarja látni az ispán. Nem akar hát kijózanodni a vén. vadkan. Leüzent a hátsó házba, aztán meg­indultak az ispánlakba. Hilgur ezüsttel ki­varrott nehéz selyem ruhája fehér volt és vidrával bélelt János anyja és a vára agyúé fekete aranyban voltak. Az ispán már a kapuban várta őket. Csak Sámuel és Ákos voltak a kíséretében. —- A Domonkos-barátok uj főnöke iart misét nekünk a Kálvárián. Nem akartam, hogy a vártemplomba menjetek, mert ott temérdek nép van. A Vízivárosból felfelé igyekeztek a pol­gárok asszonyaikkal a vár templomba. János elosodálkozott ruháik pompáján és gazdag­ságán, amelyhez foghatót Bruxellesben nem igen látott Hirtelen eszébejutott a jobbágy- negyedek minden piszka és bűze. Vájjon ott milyen a karácsony? Ahogy kiértek az alsó­városból, lejtősödni kezdett az ut Egyszerre felbukkant a Kálvária dombja, amely kopasz volt, mint a koponyák hegye. A megfagyott hő gyöngyházfényeket szórt vissza a nap­sütésbe, olyan volt a domb, mint egy óriás jégsisak, amelynek a tetejében a kápolna a forgó. A dombra felkigyózó keskeny utacska is csorrtkeményre volt fagyva. Elől az ispán ment a várnaggyal. A keskeny utón csak ket­tesével mehettek. Ákos urfi a várnagyáé, Sámuel urfi János anyja mellé kerültek. Amikor az ispán befordult az első kanyaro­dénál, Jánosnak úgy rémtett, hogy Hilgur készakarva kissé elmarad mellőle. Az ispán visszatekintett, János is. Nem csalódott. Hilgur és az ispán tekintete egymást kereste. A három szempár össze villant, és a három sors összecsapott, mint három bajvívó acél­penge. A domb, a kápolna és a láthatár meginogtak János ©lőtt az összecsapástól. 2

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents