Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)
1927-02-12 / 35. (1369.) szám
1927 február 12, szombat Cooiitíge a népszövetséggel vetélkedve váratlanul leszerelési konferenciát hivott egybe A párisi amerikai nagykövei szenzációs bejelentése — Francia- ország nemmel ffog felelni, mert nem engedheti a népszövetség mellőzését — Mik voltak az Unió elnökének titkos Indító okaiI Paris, február 11. A párisi amerikai nagykövet tegnap szenzációs ajánlatot tett a Qoad d‘Or- eayon. Bejelentette, hogy Coolidge, az amerikai köztársaság elnöke, meghívja az európai hatalmakat egy njahb leszerelési konferenciára, amely az 1921—22-es washingtoni összejövetel folytatásaként a népszövetség megkerülésével hivatva volna a tengeri leszerelés mintájára a világ szárazföldi leszerelését is elhatározná. Az amerikai nagykövet bejelentése érthető módon óriási feltűnést keltett a francia fővárosban és a ma reggeli sajtó csaknem kizárólag ezzel foglalkozik. Coolidge kezdeményezését általában váratlannak, de annál jelentősebbnek mondják, azonnal jelzik azonban, hogy Franciaország aligha tesz eleget az amerikai felszólilásnak. A lapokat, úgy látszik, a külügyi hivatal egységesen informálta, mert a jobboldali és a baloldali orgánumok egyformán ítélik meg a helyzetet. Franciaország a hirtelen meghívásra nem felelhet máról -holnapra. Mindenekelőtt mérlegelni kell az érveket és az ellenérveket, meg kell hallgatni a szakértőket és a szövetséges kormányokat s csak ezután lehet elhatározni, vájjon előnyben részesítik-e Coolidge tervét és elejtik a hathatós francia segítséggel már félig- m eddig előkészített népszövetségi lefegyverzési konferenciát. Parisban elsősorban az érdekli a közvéleményt, hogy mi indította Amerikát a váratlan, kezdeményezésre. Az Egyesült Államok már 1922 óta állandóan előkészületeikéit tesz a szárazföldi leszerelés konferenciájának összeMvására, mart reméli, hogy mint akkor, most is nagy sikereket ér el Angliával szemben. (A washingtoni teaigeri leszerelési konferencia — mint ismeretes — az addig feltétlen előnyben lévő Angliának csak ugyanakkora flottát engedélyezett, mint Amerikának.) A terv valószínűleg az, hogy Amerika a nagy csatahajók terén elért eredményeket a kisebb tengeri egységekre, a tengeralattjárókra cs a repülőgépekre is ki akarja terjeszteni. Az indító okok tehát világosak, de egyáltalán nem világos, hogy miért pont most, a népszövetségi leszerelési konferencia előtt tette meg ajánlatát az Unió. Az amerikaiak esélyei ma épp akkoráik, mint évekkel ezelőtt voltak; évekkel ezelőtt pedig Amerika egyre halogatta a konferencia összehívását. Francia vélemények szerint az iniciativa az amerikai tengerészeti hivatal közbelépésére történt. Az amerikai tengerészet ugyanis konfliktusba keveredett az angol adimirailitással, mert a nagy angol hadihajók ágyainak lőtávojsága nagyobb, mint az amerikaiadé s ezt az előnyt Amerikában csak egy újabb lefegyverzési konferencia összehívásával vélték megszüntethetni. A francia sajtó főproblémája, vájjon Paris elfogadhat ja-o a meghívást. A sajtó csaknem egyhangú nemmel felelt. Indokként Franciaország azt hozza lel, hogy Coolidge kezdeményezése megtorpedózta a népszövetség nagy lefegyverzési konferenciáját, holott ez utóbbi sokkal nagyobb reményekkel kecsegtet, egyrészt azért, mert már csaknem minden állam beleegyezett a megtartásába, másrészt azért, mert sokkal inkább veszik számításba az európai helyzetet,, mint az amerikai terv. Franciaország semmiesetre sem egyezhet bele abba, hogy a Genfben nagynehezen elfogadtatott francia lefegyverzési priucipiumckat most ismét elvessék és egész uj alapelvekkel kezdjék meg a tárgyalásokat. Mielőtt Franciaország egyáltalán közelebbről szemügyre venné az amerikai torvet, a következő három pontot állítja fel CGolidgenak, mint a francia lefegyverzés lehetőségének mértékét: 1. A biztonság és a lefegyverzés szoros összefüggésének és kölcsönhatásának elismerése. 2. Az egyes államok háborús „potenciájának" figyelembevétele és a leszerelésbe való belek alku tálasa. 3. Annak az alapelvnek elismerése, hogy a különböző háboríts kategóriákat ezentúl elválaszthatatlan egységnek kell tekinteni. Amerika Coolidge mögött áll Newyork, február 11. Coolidge meglepetéssaorii lefegyverzési terve Amerikában mindenütt óriási ■leükeesdóst keltett. A ea.jíókommeu'tá’roik esmffeén üdvözlik az eszmét, de egyes politikusok már most kétségbe vonják sikerét. Néhány kritika Coolidge ind i tó okait is meggyanúsítja s azt állítja, hogy a köztársasági ebiek a leszerelési téma felvetésével az amerikai közvélemény figyelmét akarta elterelni a sürgős farm érproblémáról és saját harmadik elnökj elök-séről. A valóságban azonban úgy látszik, hogy Coo- liflge uralkodási idője alatt mindenáron hozzá akar járulni a világ békéjének előbbrevitelé- hez, hegy igy a történelemiben megörökítse nevét. Az amerikai ajánlat utón moet két vetél yta re veszi fel a küzdelmet a leszerelés megteremtéséért, először a népszövetség általános lefegyverzési terve, másodszor pedig az amerikai konferencia. Ez az utóbbi szintén kért részre oszlik, amennyiben egyesek szintén általános lefegyverzést várnak ettől, mások pedig csak egy angol—francia—japán—olasz megbeszélést. Állítólag nem lenne másról szó, mint hogy a négy hatalom fegyveres erőit a tengerészetinél mór elfogadott hires 5:5:3:3 arányban szabályozná. Ennek az utóbbi lefegyverzési konferenciának volna némi létjogosultsága és a kormányok igen .optimiezrtikus hangon nyilatkoznak róla. Az elnökhöz közelálló körök még azért is remék'k Coolidge kezdeményezésének sikerét, mert szerintük ez a kísérlet az utolsó az újra megindult fegyverkezési versenynek meggátolására. Az európai hatalmak pedig tud jóik, hogy a fegyverkezés örült iramában Okvetlenül kisebbségben maradnak a gazdag Amerikával szemben s igy beleegyeznek a fegyvertartás szabályozásába. Az adóreform április elsején törvényerőre lép? Prága, február 11. A koalíciós pártok tizenhatos bizottsága tegnap foglalkozott az adóreformmal. A bizottság egyetértésben a kormánnyal úgy tervezi, hogy az adóreformot a képviselőház költségvetési bizottságában március 10-ig elintézik, a képviselőim és szenátus plénumái pedig március végéig tető alá hozzák, mórt Englis pénzügyminiszter ragaszkodik ahhoz, hogy az adóreform 1927 január 1-ig visszamenő hatállyal már április elsején törvényerőre emelkedjék. Café „LUXÖFT Dancing Václavskó nám. 49. Prága legelőkelőbb kávéháza Naponta 5 órai tea — Este koncert és tánc — Színházi vacsora — Macyar borok — A jó magyar társaság találkozóhelye Vihar utáni csend Portugáliát?K&rüB&eílüB 800 halott az országban — GyilkosságscrozaSok ©a új a: Pár is, február 11. A Lisszabonból érkezett jelentések szerint a diktatúrának sikerült végleg levernie a felkelést. A forradalmárok állítólag megyilkolták Americo Olavo őrnagy volt hadügyminisztert, mert elárulta ügyüket. Az elfogott külügyminisztert szabadonbocsá- tották. Lisszabon városának kára óriási. Számos középület és magárház súlyosan megrongálódott, mig az üzletek nagyrészét még ma sem lehetett kinyitni. Az utcákon még mindig járőrök cirkálnak. A házkutatások tovább folynak. — A Daily Mail lisszaboni jelentése szerint a kormánycsapaíok 56 órás tüzérségi harc után teljes győzelmet arattak. Mendez Beist, a felkelők vezérét meggyilkolták. A lap szerint a halottak száma egyedül Lisszabonban több mint 300, Oportóban ugyanennyi s a vidéki helyeken szintén ehhez hasonló. Vigoj jelentés szerint Suza Diaz tábornokot, az oportói felkelés parancsnokát, továbbá Freira tábornokot, 50 tisztet és 80 altisztet tegnap Liszabonba 'szállítottak. Madrid,, február 11. Az Oportóban elfogott 60 tisztet és S0 altisztet egy hadihaja fedélzetén Liszabonba viszik, hogy ott átadják őket a rögtöni télő bíróságnak. A többi tiszt polgári ruhába öltözve elmenekült. Nagy részük már átlépte a spanyol határt. M« U* Dr. Foiar saeorvos l Fraiha. II., JtsssgraaxmoTá 4. 3C902. — Rendel d, a- 4- 6-ig. — Teieroo: 30902. j Magyar, román, angol 3tb. útlevél- vizűinek megszerzését, valamint idegen állampolgárok lejáró útleveleinek meghosszabbítását t. előfizetőink és olvasóink részére a rendes költségek megtérítése ellenében tiészségge eszközli a Prágai Magyar Hirlap kiadóhivatala. Rózsahegy meisze esik locarnéióS U|abh szlovák néppárti kirohanás Magyarország ellen a külügyi bizottságban — Kramár még mindig ragasz* kodlk a nemzeti állam fantomjához Prága, február 11. A külügyi bizottság ma folytatta a külügyi expozé feletti vitát Az első szónok Ondercsó István néppárti képviselő volt. aki —ugyláiszdk — Hlinka rózsahegyi beszédén felbuzdulva, éles támadást intézett Magyarország ellen. Ondercsó többek között ezeket mondotta: — A szlovákságra, mint Magyarország szomszédjára nem lehet közömbös, ha szomszédja égő fáklyával jár saját háza tetején, mert hiszen itt saját tulajdonunk biztonságáról van szó. Itt nem érvényesülhet az az alapelv, hogy ilyen szomszéd belügyeibe nem szabad beleavatkozni. A szlovák kisebbségnek Magyar- országon. jóllehet háromszázezer lelket számlál, nincsen egv képviselője sem, mig nálnnk 300.000 magyarra négy-öt képviselő jut. Ondercsó ezután rámutatott arra, hogy a viszonyok nálunk az utóbbi időben ugv alakultak, mint Franciaországban a szánalmas Lajos király idejében, csak az a különbség, hogy Pompadour márki befolyását nálunk a felizgatott és szocialista^kommunista elemek áltál vezényelt utca pótolja. ■Feyerieil dr. német keresztéoyszociaiista megállapátia, hogy Ausztria lakosságának többsége a Németországhoz való csatlakozás mellett foglal állást s ha ez meg nem valósulhatna, ugv ez csak /ízt bizonyítja, hogy a nemzetek önredelkezési jogát semmibe sem veszik. Kramár dr. cseh nemzeti demokrata beszédében a kommunista pártot teszi felelőssé az oroszországi állapotokért. Szovietoroszor- szág de iure elismerése ellen foglal állást. Az olasz fascista uralmat nem lehet Oroszország mai barbarizmusával összehasonlítani. Szemére veti a cseh néppártnak, hogy állást foglalt Oroszország elismerése mellett. Meg van győződve róla, hogv az oroszországi kivitel csődöt fog mondani. Ha egyesek azt vétik szememre — folytatta Kramár, — hogy Németországgal szemben revideáltam álláspontomat. ugv rámutatok arra, hogv már 1919- ben kijelentettem: egv hatvan milliós és olyan magas kultúráin népet sohasem lehet elnyomni. Ha a szövetségesek Németország talpra- állitásánál azonnal segédkezet nyújtottak volna, ugv a német birodalom sohasem szövetkezik Szovjetoroszországgal. Era- már mindezek dacára még ma is ragaszkodik ahhoz, hogv Csehszlovákia nemzeti állam maradion. Benes: Magyarországnak sikerült kifutnia súlyos helyzetéből Myslivec, Hrusovsky és Blaho felszóklá-sa után Benes külügyminiszter emelkedett szólásra, aki a vita folyamán elhangzott be-szédekre válaszolt. — A kisantant politikájára vonatkozólag — úgymond — továbbra is azt az álláspontot vallom, amit legutóbbi expozémban kifejtettem s ugyanezt mondhatom Oroszország elismerésére vonatkozólag is. Bethlen római látogatása gazdasági természetű. A magvar miniszterelnök elsősorban gazdasági kapcsolatok létrehozásán fáradozik és ennek előterében Magyarország szabad tengori kikötője áll. Minden bizonnyal politikai faktorok is szerepet játszanak Bethlen római utazásánál, de ezek nem nagy fontosságúak. Egész természetes, hogy Magyarország Olaszországgal barátságos jóviszonyban akar élni és az is elvitathatatlan, hogy Magyarországnak sikerült kijutnia abból a sulvos helyzetből, amelyben hossza éveken keresztül volt. Bethlen római látogatásával szemben még semmit sem tehetett. — Igaz, hogy Olaszországnak is érdeke a Magyarországgal való jó viszonv megtartása, de még nagyobb érdeke lehet Olaszországnak, hogv a kisantant államaival tartson fenn barátságos viszonyt. Mert ha Magyarországgal van jóban, akkor csak egv állammal van jóban, mig a kisantautnái egyszerre három államról van szó. Mig tehát az egyik oldalon csak nyolcmillió lakosról, addig a másik oldalon kereken 45 millió lakosról van szó. Tehát Olaszországnak eminens érdeke, hogy a kisantanttal és főképp Jugoszláviával a jó viszonyt feníartsa. Gazdasági szempontból is kedvezőbb reá nézve a velünk va^ó kapcsolatok fenmaradása. mert mig be- és kivitelünk Fiúmén és Trieszten keresztül 5 millió 200 ezer tonnát tesz ki, addig a nmgvar export és import csak 1 millió 200 ezer tonna. Lapzártakor a miniszter a Vatikánnal való viszonv ismertetésére tért át. Hlinka sajnálatos megnyikíkozása után a külügyi bizottságban Ondercsó képviselő rohant ki. Magyarország ellen és egyáltalán nem politikai prudenoiára valló módon hangoztatta., hegy a magyar'belpolitikai fejlődés nem lehet közömbös Csehszlovákiára nézve és igenis be kell avatkozni Magyarország belpolitikájába. Sajnálatos tény, hogy a néppártnak első politikai megnyilatkozásai a kormán vbal epés óta nem azon a területen mozognak, amelyet Szlovenszkó közvéleménye egyetemlegesen elvárt és Szlovenszkó égető problémáinak megoldási módjai helyett a néppárti felelős politikusok illetéktelen mó- ! dón avatkoznak be egv szomszédos ország belső ügyeibe. Az ilyen malom alatti külpolitika kártékony hatását és következményeit n* n kell bővebben hangoztatnunk. A néppé rin^jk. niint speciálisan szlovenszkói pártnak legelsői'eudü feladata lenne a külpolitikában elvan irányt i nausuráírni, amely a Magyarországgal való őszinte és igaz megbékü- j léshez vezet, mert hiszen a szlovenszkói ipar j megmentésének csak az az egyetlen lebetö- | sége van, ha Magyarországon teremtenek ! neki piacot. A józan és Locarno szellemé- j nők megfelelő külpolitika helyett Ondercsó | Ír ípviselo a beavatkozás esztelen rögeszméjét ’ hangoztatta, amely külpolitikai irányzat már ! esztendőkkel ezelőtt csúfosan megbukott, nű- ! után ruínálla egész Középeurópát. Nem va- I "vünk Benes külpolitikájának bámul ói, de figyelmeztetjük Ondercsó képviselőt, hogy | Benesben van annyi külpolitikai érzék és ismeri annyira az európai helyzetet, bogv expozéjában a barátság hangját üti meg Magyarország felé. Ha a néppárt így halad tovább külpolitikai orientációjában, hamarosan a szélső radikálisok szárnyán láthatjuk őket és még megérjük, hogv ben esőbbek lesznek Lenesnél, A konzervatív Kína-politika alsóházi győzelme London, február 11. Az nlséház tegnapi vitája mélyen az éjszakáig húzódott. Egy munkáspárti módosító javaslatot, amely az angol csapatok visszavonásáról szólt, a ház 207 szavazattöbbséggel elvetett. E javaslat vitájában Hilton Young konzervatív képviselő igen ügyes beszédet mondott, amelyben kiemelte Anglia nagyszerű kínai magatartását és a kanton iák bűneit. Az általános nagy kínai foradaloraban és polgárháborúban szerinte egyedül az idegen koncessziók voltak a béke és a rend oázisai s a kantoni csapatok mégis ezeket az utolsó tisztességes menedékhelyeket támadták meg. A munkáspárt helyzetét az is súlyosbította, hogy egy munkáspárti képviselő néhány képviselőtársának nevében nem azonosította magát a párt hivatalos módosító indítványával, úgy hogy Macdonald a javaslat indokolásánál nem is hivatkozhatott pártjának egyhangúságára. Macdonald különben helyeselte a Foreign Office kínai memorandumát és Chamberlain birminghami kijelentéseit s elism erte a csapatki küldéseknek szükségességét. A kormányt inkább csak belpolitikai tekintetben támadta. Csangcsolin megkezdte offenzi vaját Pelei ng, február 11. Vupejfu csapatai nem támogatják Csangesolin előnyomulását. Ennek dacára a mukdeni marsai megkezdte a Kiukiang-hankaui vonalon való előtörést. Az északiak támadásának bevallott célja Karton elfoglalása. Adóvita a magyar parlamentben Budapest, február 11. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A képviselő- ház mai ülésén Zsitvay Tibor elnök kegyelet es szavakkal eJparentálta a tegnap elhunyt vitéz Nagy Pál gyalogsági tábornokot, akinek emlékét a ház jegyzőkönyvileg is megörökítette. Ezután folytatták az adócsökkentésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Szttágvi Lajos pártonkivilii volt az íttr5 szónok. Helyesli, hogy a kormány mindjárt első törvényjavaslataként az adóterhét könnyítését tárgyalja. Az elért eredmények igazolják — úgymond — a kormány eljárását és ha a magángazdaságokat is sikerül talpraállítani, akkor legnagyobbrészt alaptalannak bizonyulnak azok az aggodalmak, amelyeket az ellenzék a kormány politikájához fűz. A szőbaniorgó javaslatot kortes,ja vaslatnak tartották, de a kormány a javaslatnak elsőként való tárgyalásával ív?bizonyította, hogy komelv szándékában van a terhek csökkentébe. Mivel pedig a javaslat a gazdasági ré”v•->?•> lesé" pótlását szolgálja, azt. elfogadja 's annak a reményének ad kifejezést, hogy azt mindenki el fogja fogadni. __3
